P9_TA(2021)0454

Az európai politikai pártok és alapítványok jogállása és finanszírozása

Az Európai Parlament 2021. november 11-i állásfoglalása az európai politikai pártok és alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom rendelet alkalmazásáról (2021/2018(INI))

(2022/C 205/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 10. cikkének (4) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 224. és 325. cikkére,

—

tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, a 2018. május 3-i (EU, Euratom) 2018/673 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) és a 2019. március 25-i (EU, Euratom) 2019/493 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) módosított, 2014. október 22-i 1141/2010/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) (a továbbiakban: a rendelet), és különösen annak 38. cikke (1) bekezdésére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) (a költségvetési rendelet),

—	az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságával (a továbbiakban: a Hatóság) folytatott konzultációt és a Hatóság éves tevékenységi jelentéseinek megtekintését követően,

—	tekintettel az Európai Parlament főtitkárának az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok európai szintű finanszírozásáról szóló, 2021. április 19-i jelentésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0294/2021),

A.	mivel az erős uniós szintű politikai pártok és alapítványok elengedhetetlenek a valódi uniós közszféra kialakításához;

mivel az európai politikai pártoknak központibb szerepet kell játszaniuk az európai választások folyamatában, és hozzá kell járulniuk az uniós politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához; mivel a politikai sokszínűség elengedhetetlen a nyilvános vitához és a polgárok döntéseinek kifejezéséhez;

C.	mivel a politikai verseny során a pártok nem tekinthetők pártatlan szervezeteknek, és mivel finanszírozásuk nem korlátozható politikamentes kiadásokra;

mivel az európai politikai alapítványok megbízatása magában foglalja az európai uniós politikai kérdésekkel és az európai integrációs folyamattal kapcsolatos politikai ismeretek növelését és az ezekről szóló vitához való hozzájárulást, és ennek keretében olyan ajánlatokat is kidolgoznak, amelyek nem kizárólag egy adott párt tagjainak vagy szavazóinak szólnak, hanem azonos feltételek mellett mindenki számára nyitottak;

E.	mivel az európai politikai pártoknak és alapítványoknak együtt kell működniük nemzeti tagpártjaikkal és partnereikkel annak érdekében, hogy támogassák őket abban, hogy az Uniót és annak politikáit közelebb hozzák a polgárokhoz, és erősítsék a demokratikus legitimitást;

F.	mivel az uniós kérdésekben való interaktív részvétel megkönnyítése érdekében az európai politikai pártoknak együtt kell működniük megfelelő nemzeti partnereikkel;

mivel annak érdekében, hogy továbbra is tisztában legyenek az uniós polgárok akaratával és ki tudják fejezni azt, lényeges, hogy az európai politikai pártok és alapítványok szerepe és működése ne legyen az uniós szintű, kizárólag európai jelentőségű kérdésekre korlátozva; mivel ezen európai politikai pártok és alapítványok számára lehetővé kell tenni, hogy pénzeszközeiket olyan tevékenységek finanszírozására használják fel, amelyek hozzájárulnak az uniós polgárok tájékoztatásához és az uniós politikákkal kapcsolatos kérdések tudatosításához;

H.	mivel az elegendő pénzügyi eszközök előfeltételét jelentik annak, hogy az európai politikai pártok és alapítványok el tudják látni feladataikat, miközben a teljes átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az uniós költségvetésből származó közpénzekből való részesedés feltételéül kell szabni;

mivel az európai politikai pártok és alapítványok szerepet játszhatnak a szomszédos országokra vonatkozó uniós politikák előmozdításában a közös kül- és biztonságpolitika keretében és az Unió külkapcsolatainak részeként; mivel ezért nyitottnak kell lenniük arra, hogy az ezen országokból származó pártok vagy magánszemélyek tagjaik lehessenek, és lehetővé kell tenni számukra, hogy hozzájárulásokat kapjanak tőlük, feltéve, hogy biztosítva van a teljes átláthatóság, valamint az EUMSZ 325. cikkének és a csalás és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés;

J.	mivel lehetővé kell tenni, hogy az európai politikai pártok és alapítványok a hozzájárulásokon és adományokon kívül további bevételi kategóriákkal is rendelkezzenek;

K.	mivel az európai politikai pártok társfinanszírozási arányának a politikai alapítványokra vonatkozó szinttel való összehangolása megakadályozná adósság felhalmozódását;

mivel egyszerűsíteni kell a kiadások igazgatási ellenőrzési rendszerét, kellően tiszteletben tartva az átláthatóságot és a közforrások megfelelő felhasználását, és el kell törölni a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerinti elszámolások benyújtásának követelményét, mivel az nem felel meg az európai politikai pártok és alapítványok természetének, és szükségtelen időigényes és költséges terhet jelent;

mivel az előirányzatok lehetséges átvitele tekintetében az európai politikai alapítványokra vonatkozó időszaknak a politikai pártokra vonatkozó követelményekkel való összehangolása révén elkerülhető lenne a második szintű ellenőrzés, és ezáltal jelentősen csökkennének az alapítványok adminisztratív terhei;

A rendelet alkalmazásának értékelése

emlékeztet arra, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom rendelet képezi azt a jogi keretet, amely meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket; felhívja a figyelmet arra, hogy a rendelet alapján odaítélt finanszírozás az Európai Unió általános költségvetésének részét képezi, és ezért azt a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani, hangsúlyt fektetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás általános elvére;

megjegyzi, hogy 2018 volt a rendelet végrehajtásának első éve; üdvözli a Hatóság által benyújtott 2019. évi éves tevékenységi jelentést; tudomásul veszi a 2019 folyamán végzett főbb tevékenységeket és felmerült kihívásokat; megjegyzi, hogy a 2019. évi európai választásokkal összefüggésben a Hatóság elvégezte az európai politikai pártok és alapítványok elszámolásainak első felülvizsgálatát, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a rendeletnek, míg a költségvetési rendeletnek való megfelelésről az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatósága gondoskodott; üdvözli, hogy a Hatóságnak egyetlen európai politikai pártra vagy alapítványra sem kellett szankciót kivetnie 2019-ben; tudomásul veszi emellett, hogy a Hatóság közreműködött az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárásokban, és egyeztetett a tagállamokkal egy nemzeti kapcsolattartókból és adatvédelmi hatóságokból álló hálózat létrehozása érdekében;

emlékeztet arra, hogy a rendelet 38. cikke előírja, hogy a Parlamentnek 2021 végéig jelentést kell elfogadnia a rendelet alkalmazásáról, a Bizottságnak pedig hat hónappal ezt követően jelentést kell benyújtania ugyanerről a kérdésről, amelyhez a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolni; megjegyzi, hogy a Bizottság ütemtervének részét képezi a pénzügyi és végrehajtási szabályok szigorítása, az adminisztratív teher csökkentése, az átláthatóság növelése és az uniós polgárok valódi választási képviseletének erősítése; rámutat továbbá arra, hogy fontos kezelni a külföldi beavatkozás és az adatvédelmi szabályok megsértésének kockázatát;

üdvözli, hogy a Bizottság az európai demokráciáról szóló új cselekvési tervet jelentett be, köztük egy jogalkotási javaslatot, amely biztosítani kívánja a fizetett politikai hirdetések nagyobb átláthatóságát és az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát; megismétli az európai választások értékeléséről szóló, 2020. november 26-i állásfoglalásában (5) kifejtett, a rendelet módosítására irányuló javaslatát az európai választásokon való részvétel, a finanszírozás átláthatósága, valamint a nem uniós országok magán- és közintézményeitől származó adományok tilalmának vonatkozásában;

elismeri, hogy a rendelet a 2004/2003/EK rendelettel (6) létrehozott korábbi jogi kerethez képest javította az európai politikai pártok és alapítványok jogállását, különösen azáltal, hogy elismerte, hogy ezek a szervezetek uniós jogi személyiséggel rendelkeznek, és létrehozta a független Hatóságot;

elismeri a Hatóság szerepét, amely átvette a rendelet értelmében rábízott feladatokat;

megjegyzi azonban, hogy számos közigazgatási és politikai akadály továbbra is megakadályozza az európai politikai pártokat és alapítványokat abban, hogy teljes mértékben kiaknázzák az európai demokrácia aktív és látható szereplőiként bennük rejlő lehetőségeket mind európai szinten, mind pedig az uniós tagállamokban;

hangsúlyozza az európai politikai pártok és alapítványok bejegyzésének fontosságát, mivel ez megköveteli a rendeletben megállapított valamennyi feltétel betartását, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékek tiszteletben tartását, és az uniós költségvetésből történő finanszírozásra való jogosultságot e megfeleléstől teszi függővé, hangsúlyozza továbbá a teljes átláthatóság biztosításának szükségességét;

e tekintetben úgy véli, hogy a rendeletet módosítani kell annak tisztázása érdekében, hogy az uniós alapértékek tiszteletben tartásának mind magára az európai politikai pártra, mind pedig annak tagpártjaira vonatkoznia kell;

10.

üdvözli az Unió alapvető értékeinek az európai politikai pártok és alapítványok általi tiszteletben tartásának nyomon követésére, valamint a jogsértések kezelésére irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezések megerősítését, ideértve a szankciókat és a pénzeszközök visszafizettetését is;

11.

úgy véli, hogy a rendelet legutóbbi módosítása, amely szankciókat vezetett be az adatvédelmi szabályok megsértése esetére, hasznos első lépés volt, de azt tovább kell erősíteni;

12.

úgy véli, hogy a hozzájárulások és támogatások felhasználására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló jelenlegi rendszer az egyértelműség, a hatékonyság és a gyorsaság szempontjából javításra szorul;

13.

úgy véli, hogy zavar és jogbizonytalanság forrása, ha az európai politikai pártokra és alapítványokra különböző jogi eszközökben meghatározott uniós és nemzeti szabályok vonatkoznak; ezért javasolja az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó szabályok további harmonizálását és megerősítését, hogy az európai politikai pártok és alapítványok számára átfogó uniós jogi keretet biztosítsanak, különösen a bejegyzés, a struktúra és a működés, a láthatóság és az átláthatóság, valamint a szankciók feltételei tekintetében;

14.

hangsúlyozza, hogy az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásának az EUMSZ 325. cikkének megfelelően átláthatónak kell lennie, nem adhat alkalmat visszaélésre, és kizárólag politikai programokat és tevékenységeket szabad támogatnia, összhangban az Uniónak az EUSZ 2. cikkében foglalt alapelveivel;

Azonosított problémák

15.

emlékeztet arra, hogy a rendelet előírja a nemzeti tagpártok számára, hogy weboldalaikon az európai politikai pártként való forráshoz jutás feltételeként „világosan, láthatóan és felhasználóbarát módon” feltüntessék azon európai párt logóját, politikai programját és honlapját, amelynek tagjai; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a European Democracy Consulting Logos projektje szerint a nemzeti tagpártok túlnyomó része nem alkalmazza megfelelően a rendeletben szereplő megjelenítési előírást, hiszen a tagpártok csupán 15 %-a tünteti fel a logót világosan és felhasználóbarát módon;

16.

hangsúlyozza, hogy pontosítani és egyszerűsíteni kell az európai politikai pártok és alapítványok által a nemzeti partnereknek és tagoknak nyújtott közvetett finanszírozás meghatározását annak érdekében, hogy elkerüljük az uniós politikák előmozdítása és érthetővé tétele terén szükséges együttműködésük, valamint az uniós polgárokkal való kapcsolattartásuk akadályozását;

17.

hangsúlyozza, hogy az uniós ügyekről szóló népszavazási kampányok finanszírozásának tilalma ellentétes az európai politikai pártok és alapítványok céljával;

18.

hangsúlyozza, hogy az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozása alapvetően összefügg a rendeletben felsorolt bejegyzési kritériumokkal; elismeri, hogy biztosítani kell, hogy a bejegyzési és tagsági kritériumok rendelkezzenek az uniós szinten aktív politikai pártok inkluzív és valódi képviseletéről, elkerülve ugyanakkor a kisebb politikai pártok ugyanilyen szintű demokratikus képviseletének akadályozását; emlékeztet a Parlament Alkotmányügyi Bizottságában a bejegyzési küszöbértékről és a polgári támogatásról folytatott vitákra; megjegyzi, hogy a brexitet követően még inkább szükséges felülvizsgálni a párttagság különböző kategóriáit és a tagsági díjak beszedését; ezért javasolja a bejegyzési követelmények és a képviseleti kritériumok felülvizsgálatát, beleértve a polgárok közvetlen tagságának mérlegelését is;

19.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ítélkezési gyakorlat szűken értelmezi a tagság fogalmát, hogy a rendelet nem határozza meg egyértelműen az európai politikai pártok tagságának feltételeit, és hogy az európai politikai alapítványokhoz való kapcsolódás szintje nem differenciált, ami nem teszi lehetővé az európai politikai pártok és alapítványok belső szervezetének rugalmasságát, különösen a társult tagok és az európai politikai alapítványok partnerei tekintetében, beleértve a korábbi tagállamokból és más európai országokból származókat is; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a szűk értelmezés azzal a hatással jár, hogy alapos indok nélkül megakadályozza az európai politikai pártokat abban, hogy pénzügyi hozzájárulásban részesüljenek az ilyen tagoktól; úgy véli, hogy az európai politikai alapítványokban való tagság és az azokhoz való kapcsolódás, valamint a velük folytatott kutatási partnerségek feltételeit is tisztázni kell;

20.

úgy véli, hogy egyértelművé kell tenni és ki kell terjeszteni a több pártban és alapítványban való egyidejű tagság tilalmát;

21.

hangsúlyozza, hogy a rendelet túlságosan szűken határozza meg a bevételi kategóriákat, és különösen nem veszi figyelembe a jogszerűen megszerzett egyéb lehetséges saját forrásokat;

22.

hangsúlyozza, hogy a – különösen az európai politikai pártokra vonatkozó – társfinanszírozási szint elérése nagyon nehéznek bizonyult;

23.

úgy véli, hogy az a követelmény, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok beszámolóit a székhelyük szerinti tagállam nemzeti könyvvizsgálati standardjaival és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban kell elkészíteni, nem jelent hozzáadott értéket, és szükségtelen költségeket és időbeli késedelmeket von maga után;

24.

sajnálja, hogy a rendelet hibás kialakítása korlátozza az európai politikai pártokat abban, hogy valóban betöltsék a polgárokat a politikai rendszerrel összekötő modern politikai pártként rájuk háruló szerepüket, mivel a korlátozott egyéni tagság és a politikai döntéshozatal befolyásolásában vagy a közügyek alakításában betöltött korlátozott szerepük miatt a polgárok nem ismerik őket, és így közel sem váltják ki aktivisták olyan szintű mozgósítását, mint amilyenre a nemzeti és regionális pártok képesek;

25.

rámutat, hogy a Hatóság hatásköre korlátozottabb annak vizsgálata terén, hogy egy európai politikai párt vagy alapítvány megsérti-e az EU közös értékeit, és hogy eddig még sohasem indította meg az értékeknek való megfeleléssel kapcsolatos bonyolult eljárást; felszólít a Hatóság felépítésének megerősítésére annak érdekében, hogy jobban nyomon lehessen követni a rendeletben megállapított valamennyi kritériumot, beleértve az uniós értékek és az európai politikai pártok demokratikus kormányzásának tiszteletben tartását, a vonatkozó szabályoknak való megfelelést és a szankciók végrehajtását, valamint biztosítani lehessen a Hatóság teljes önállóságát és semlegességét;

26.

aggodalommal jegyzi meg, hogy számos meglévő, az uniós politikában aktív és az Európai Parlamentben képviselt transznacionális politikai párt nem jogosult hivatalosan európai politikai pártként bejegyeztetni magát a rendeletben megállapított aránytalan követelmények miatt, ami akadályozza a kisebb politikai pártok európai szintű demokratikus képviseletét;

Javítási javaslatok

27.

úgy véli, hogy egyértelmű szabályokat és feltételeket kell megállapítani az uniós ügyekkel kapcsolatos tevékenységek európai politikai pártok, alapítványok és tagjaik által való közös szervezésére és társfinanszírozására vonatkozóan; úgy véli, hogy az ilyen közös tevékenységek során a nemzeti tagpárt logója mellett az európai politikai párt logóját is fel kell tüntetni;

28.

hangsúlyozza, hogy semmilyen szabály nem akadályozhatja meg a politikai pártok képviselőinek és személyzetének az európai politikai alapítványok rendezvényein való részvételét, amit azok természete is indokol;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg egyértelmű követelményeket és részletes iránymutatásokat az európai politikai párthoz való tartozás láthatóságával kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsa a rendelet 18. cikke (2a) bekezdésének végrehajtását, amely rendelkezik az európai politikai pártok logóinak a nemzeti vagy regionális pártok logói mellett történő megjelenítéséről;

30.

kiemeli, hogy az elszámolások első felülvizsgálata feltárta, milyen területeken lehetne javítani, különösen az európai pártok és alapítványok által benyújtandó szükséges információk részletességének és összehasonlíthatóságának mértéke tekintetében; üdvözli, hogy 2020-ban a folyamat megkönnyítése céljából sablonokat vezettek be; megjegyzi, hogy 2019-ben az európai politikai pártok és alapítványok pénzügyi forrásaik legnagyobb részét személyzetre, ülésekre és információgyűjtésre fordították;

31.

úgy véli, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvéhez szigorú szabályokra van szükség a kiadások támogathatóságának meghatározásakor; kéri a nagyobb nemzetközi szervezetekkel és az EU-n kívüli partnerekkel folytatott tevékenységekre vonatkozóan egyértelmű rendelkezések, valamint a személyzetre és az ülések költségeire vonatkozóan részletes szabályok elfogadását, különösen a felső határok és a pályázati eljárások tekintetében;

32.

kéri a népszavazási kampányok finanszírozási tilalmának feloldását, hogy az európai politikai pártok finanszírozhassanak olyan népszavazási kampányokat, amelyek kapcsolódnak az EUSZ vagy az EUMSZ végrehajtásához;

33.

kitart amellett, hogy a pártok, alapítványok és az alapítványokkal létrehozott kutatási partnerségek tagságának különböző kategóriáit el kell ismerni, lehetővé kell tenni az Európa Tanács tagállamaiból és más európai országokból származó tagok csatlakozását, létre kell hozni a kutatási partnerek kategóriát az alapítványok számára, és az európai politikai pártok és alapítványok számára engedélyezni kell, hogy jogszerűen tagsági díjat szedjenek egy olyan általános hozzájárulási sorrend alapján, amely minden tagjukra egyformán vonatkozik;

34.

hangsúlyozza a tagok meghatározásának szükségességét annak érdekében, hogy jogbiztonságot teremtsünk a különböző típusú tagságok, a tagok által teljesítendő követelmények és a tagoknak azzal az európai politikai párttal való kapcsolata tekintetében, amelyhez tartoznak;

35.

javasolja, hogy a több pártban való egyidejű tagság tilalmának hatályát terjesszék ki a nemzeti és regionális parlamentek és közgyűlések tagjaira is;

36.

támogatja további bevételi kategóriák létrehozását annak érdekében, hogy a politikai pártok és politikai alapítványok valamennyi bevételi forrását lefedjék, ne csak a hozzájárulásokat és az adományokat, mint például az „egyéb saját források” új kategóriájának létrehozását, amely tartalmazza a közös tevékenységekből nyújtott hozzájárulásokat, a kiadványok értékesítését, a konferenciák és műhelytalálkozók részvételi díjait, illetve a politikai fellépéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb tevékenységeket;

37.

támogatja a politikai pártok számára előírt saját források arányának 10 % helyett 5 %-ra való csökkentését annak érdekében, hogy az kiigazításra kerüljön az alapítványokra alkalmazandó rátával;

38.

támogatja az alapítványok esetében az előirányzatok átviteli időszakának a következő, N+1. év egészére való kiterjesztését, összehangolva azt a pártokra vonatkozó időszakkal;

39.

kéri az európai politikai pártok és alapítványok azon kötelezettségének eltörlését, hogy az általánosan elfogadott számviteli elvek mellett a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján nyújtsák be éves pénzügyi kimutatásaikat;

40.

emlékeztet a pénzügyi ellenőrzést gyakorló egyéb szervek, nevezetesen az Európai Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Ügyészség saját megbízatásuk keretében betöltött szerepére; az ellenőrzés és a kontroll összefüggésében megjegyzi annak fontosságát, hogy az európai politikai pártok kiadásai ne csak egy belső ellenőrzési rendszerre és tagjainak megítélésére legyenek bízva, hanem egy külső könyvvizsgálóra, a hatóságokra és a nyilvános ellenőrzésre is;

41.

javasolja, hogy az európai politikai pártok és alapítványok kiadásait egy belső ellenőrzési rendszer által kísért önellenőrzési mechanizmusnak vessék alá, amelyet egy külső könyvvizsgáló és az Európai Számvevőszék felügyel és nyilvános felügyelet hatálya alá is tartozik;

42.

javasolja harmonizált időkeret használatát az európai politikai pártok, a Hatóság és a Parlament jelentéstételéhez és ellenőrzéseihez annak elkerülése érdekében, hogy a végleges finanszírozási összegeket újra kelljen számolni, figyelembe véve ugyanakkor a vonatkozó szabályok által előírt határidőket;

43.

támogatja az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásának átláthatóbbá tételét azáltal, hogy a Parlament számára kötelezővé teszik a kapott éves pénzügyi kimutatások felhasználóbarát módon való közzétételét; hangsúlyozza, hogy az európai politikai pártok és alapítványok bejegyzésére és pénzügyi helyzetére vonatkozó információknak a lehető legnagyobb mértékben nyilvánosan elérhetőnek, teljesnek és naprakésznek kell lenniük;

44.

úgy véli, hogy a Parlament és a Hatóság által közzétett információkat nyílt és géppel olvasható formátumban, felhasználóbarát módon kell bemutatni;

45.

úgy véli, hogy az összesen 3000 EUR-t meghaladó bejelentett adományok Hatóság általi megerősített ellenőrzése átláthatóbbá tenné az európai politikai pártokra gyakorolt érdemi/jelentős külső hatásokat; úgy véli, hogy a Hatóságnak ezt az ellenőrzést azokra az esetekre kell összpontosítania, amikor a kis összegű adományok összesített számának jelentős és hirtelen növekedését észleli;

46.

úgy véli továbbá, hogy a finanszírozás átláthatóságának erősítése érdekében az ugyanazon adományozó által egy európai politikai pártnak, nemzeti tagpártjainak és regionális alstruktúráinak nyújtott adományokat a Hatóságnak közzé kell tennie; úgy véli továbbá, hogy legkésőbb a 2027. évi pénzügyi évig megfelelő eszközöket kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy az átláthatósági szabályok megkerülése céljából ne lehessen adományokat nyújtani olyan, jogilag független szervezeteknek, amelyek ugyanazon európai politikai párthoz tartoznak, és amelyek együttesen túllépnék az átláthatósági határértékeket;

47.

támogatja annak biztosítását, hogy a 2027-es naptári évre az adományozó által egy európai politikai pártnak nyújtott adományok adójogilag azonos megítélés alá essenek az adományozó lakóhelyén a nemzeti politikai pártoknak nyújtott adományokkal;

48.

támogatja azt az elképzelést, hogy nagyobb mértékben vegyék figyelembe az európai politikai pártok saját forrásait az Unió által finanszírozott összegek kiszámításakor;

49.

úgy véli, hogy a jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az európai politikai pártokra és alapítványokra alkalmazandó valamennyi rendelkezést – beleértve azokat is, amelyek jelenleg a költségvetési rendelet részét képezik – egyetlen uniós jogi aktusba, nevezetesen az 1141/2014/EU, Euratom rendeletbe kell foglalni;

50.

úgy véli, hogy a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályok túl szűkek, és az európai politikai pártok és alapítványok számára lehetővé kell tenni minden olyan tevékenység finanszírozását, amelyet nem csak belső rendezvényként szerveznek meg, hanem nyitva áll a nyilvánosság előtt is, és amely hozzájárul az uniós politikai ismeretek növeléséhez és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához;

51.

javasolja, hogy az európai politikai pártok és alapítványok számára hozzanak létre valódi uniós jogi státuszt és uniós jogi személyiséget az európai politikai pártok és alapítványok felépítésére és működésére vonatkozó minimumfeltételek meghatározásával, ugyanakkor függetlenebbé téve őket a nemzeti jogtól;

52.

hangsúlyozza különösen, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy az európai politikai pártokat a tagállamok nemzeti joga szerint ne minősítsék külföldi jogi személynek;

53.

kitart amellett, hogy az európai politikai pártok és tagpártjaik felépítésének demokratikusnak kell lennie, és tiszteletben kell tartaniuk azokat az elveket, amelyeken az Unió alapul, valamint be kell tartaniuk a demokratikus eljárásokat és az átláthatóság elvét a párt vezetőinek és választási jelöltjeinek kiválasztásakor, továbbá demokratikus szavazást kell tartaniuk belső szabályzataik és politikai programjuk elfogadásakor;

54.

sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a rendeletet a bejegyzésre, a finanszírozásra, a politikai és választási kampányra és a tagságra vonatkozó szabályok frissítése céljából, hogy az európai politikai pártok a polgárok szócsövévé váljanak az uniós politikában és politikai döntéshozatalban, és hogy az uniós polgárokat közelebb hozzák az uniós döntéshozatalhoz;

55.

kéri különösen a rendelet felülvizsgálatát a 3. cikk szerinti bejegyzési feltételek könnyítése és a tagság valamennyi uniós polgár előtti megnyitása érdekében, hogy biztosítsák az uniós szinten aktív politikai pártok szélesebb körű képviseletét;

56.

úgy véli, hogy tisztázni kell a Hatóság vegyes státuszát, és át kell alakítani felépítését, továbbá lehetőséget kell biztosítani a Hatóság határozatai elleni fellebbezésre, mivel a jelenlegi rendelet értelmében a panaszosok csak az Európai Unió Bíróságánál fellebbezhetnek;

57.

javasolja a nyilvántartásból való törlés mint végső megoldás és a pénzügyi szankciók közötti egyértelmű különbségtételt és a pénzügyi szankciórendszer következetességének megerősítését;

58.

úgy véli, hogy fokozni kell a rendelet egyes rendelkezéseinek következetességét és jogbiztonságát, tovább kell fejleszteni és pontosítani kell a nyilvántartásból való törlés indokait, közös szabályokra van szükség a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó határozatok közzétételére, hatálybalépésére és hatályára vonatkozóan, és tisztázni kell a behajtásra vonatkozó szabályokat;

59.

úgy véli, hogy az európai politikai pártok és alapítványaik finanszírozási szabályait összeegyeztethetővé kell tenni az európai parlamenti választásokon folytatott páneurópai választókerületi kampánnyal;

60.

javasolja, hogy a Bizottság erősítse meg az adatvédelmi rendelkezéseket azáltal, hogy az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40/EU irányelv (7) 3–6. cikkében meghatározott bűncselekményekre vonatkozó hivatkozásokat illeszt be; üdvözli, hogy a Hatóság a nemzeti adatvédelmi hatóságokból álló hálózatot hozott létre, hogy az új ellenőrzési eljárást teljes mértékben működőképessé tegye;

61.

felhívja a Bizottságot, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatának kidolgozása és előterjesztése során megfelelően vegye figyelembe ezeket a javaslatokat;

o o

62.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 114. I, 2018.5.4., 1. o.

(2) HL L 85. I, 2019.3.27., 7. o.

(3) HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(5) HL C 425., 2021.10.20., 98. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/2003/EK rendelete (2003. november 4.) az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól, (HL L 297., 2003.11.15., 1. o.).

(7) HL L 218., 2013.8.14., 8. o.