P9_TA(2021)0387

Az állatok kutatásban, jogszabály által előírt vizsgálatokban és oktatásban való felhasználása nélküli innovációra való átállás felgyorsítását célzó tervek és intézkedések

Az Európai Parlament 2021. szeptember 16-i állásfoglalása az állatok kutatásban, jogszabály által előírt vizsgálatokban és oktatásban való felhasználása nélküli innovációra való átállás felgyorsítását célzó tervekről és intézkedésekről (2021/2784(RSP))

(2022/C 117/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. és 114. cikkére,

—	tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—	tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a REACH-rendelet) (2),

—	tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel a kozmetikai célú állatkísérletek globális tilalmáról szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel „Az Unió vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája: eljött a teljesítés ideje” című, 2021. március 15-i tanácsi következtetésekre (6941/21),

—	tekintettel a „2019. évi jelentés az Európai Unió tagállamaiban tudományos célokra használt állatok 2015 és 2017 közötti felhasználására vonatkozó statisztikákról” című, 2020. február 5-i bizottsági jelentésre (COM(2020)0016),

—	tekintettel az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0628),

—	tekintettel az európai gyógyszerstratégiáról szóló, 2020. november 25-i bizottsági közleményre (COM(2020)0761),

—	tekintettel „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—	tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),

—	tekintettel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az Eurobarométer 340., a tudományról és technológiáról szóló különszámára,

—	tekintettel az Európa jövőjéről szóló online konzultációról szóló második időközi jelentésre, valamint a civil párbeszédek és a polgári konzultációk legfontosabb következtetéseire,

—	tekintettel a „Stop Vivisection” európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. június 3-i bizottsági közleményre (C(2015)3773),

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelv végső célul azt tűzi ki, hogy „amint ez tudományos szempontból lehetséges – megtörténjen az élő állatok felhasználásával … végzett eljárások teljes kiváltása”, és mivel az irányelv hangsúlyozza, hogy az állatok ilyen célú felhasználását csak akkor szabad fontolóra venni, ha nem áll rendelkezésre olyan módszer, amelyhez nem szükséges állat; mivel azonban a legutóbbi, 2018-as adatok alapján a tudományos célokra felhasznált állatok teljes száma az említett irányelv hatálybalépése óta alig változott;

mivel az irányelv előírja az állatok tudományos célú felhasználásának átláthatóságát, és az minden területen alkalmazandó az állatok felhasználására, az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át a gyógyszerek kifejlesztéséig és a vegyi anyagok biztonsági teszteléséig; mivel továbbra is hiányzik az átláthatóság; mivel az irányelvet valamennyi tagállam átültette nemzeti jogszabályaiba, és mivel minden ágazatspecifikus jogszabálynak – például a gyógyszerekre, élelmiszerekre vagy vegyi anyagokra vonatkozóknak – összhangban kell lennie az irányelv célkitűzéseivel, ami azt jelenti, hogy élő állatok csak akkor használhatók fel, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák; mivel erre az összehangolásra az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme érdekében szükség van;

mivel a korábbi állatkísérletek hozzájárultak az emberi egészségügyi problémákra irányuló kezelések, valamint orvostechnikai eszközök, anesztetikumok és biztonságos oltóanyagok – többek között a Covid19-oltóanyagok – fejlesztésében elért előrelépéshez, és szerepet játszottak az állategészségügy terén is;

mivel 2017-ben 9,58 millió alkalommal számoltak be az állatok tudományos célú felhasználásáról; mivel a fő cél a kutatás (69 %) volt, amelyet a jogszabályi követelményeknek való megfelelés érdekében történő alkalmazás (23 %) és a rutinszerű termelés (5 %) követett; mivel a jogszabályi követelmények alapján végzett vizsgálatok többsége emberi felhasználásra szánt gyógyászati termékekre (61 %) terjedt ki, ezt követték az állatgyógyászati készítmények (15 %) és az ipari vegyi anyagok (11 %) (8); mivel az EU egyes részein főemlősöket használtak fel ilyen vizsgálatokhoz, és minden évben számos más típusú állatot is felhasználtak tudományos célokra; mivel egyetlen év alatt akár 12 millió (9) állatot tenyésztenek és ölnek meg állatkísérletek céljából, anélkül, hogy azokat tényleges kísérletekben felhasználnák;

mivel az állatok használatát mellőző vizsgálati modellek eszköztára növekszik, rámutatva ezzel a betegségekkel kapcsolatos ismereteink bővítésének és a hatékony kezelési módok gyorsabb felkutatásának lehetőségeire; mivel ez az eszköztár magában foglalja például az új szervchip-technológiát, a kifinomult számítógépes szimulációkat, a gyógyszerek tesztelésére szolgáló 3-D emberi sejtkultúrákat és más korszerű modelleket és technológiákat;

mivel a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egy sor jelentést készített, amelyek felsorolják és ismertetik a fejlett, nem állatkísérleteken alapuló modelleket hét betegségi területen az ilyen technológiák fejlesztésének felgyorsítása céljából; mivel azonban az uniós kutatási, innovációs és oktatási kezdeményezéseket teljes mértékben össze kell hangolni az e felülvizsgálatokban meghatározott prioritásokkal;

G.	mivel bár az EU-ban – egyedülálló módon – hivatalosan támogatottak az állatok használatát mellőző módszerek, elfogadásuk bürokratikus akadályokba ütközik, alkalmazásukat nem ellenőrzik megfelelően, és fejlesztésüket továbbra sem finanszírozzák kielégítő mértékben;

H.	mivel az európai polgárok következetesen támogatták az állatok tudományos célú felhasználásának megszüntetését;

mivel a Bizottságon belül a Környezetvédelmi Főigazgatóság, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, valamint a JRC mind felelős az állatokon végzett kísérletekkel járó kutatás és tesztelés különböző területeiért, és mivel nincs olyan hivatalos koordinációs mechanizmus, amely biztosítaná az állatok teljes körű helyettesítésének aktív, koherens és szinergián alapuló megközelítését;

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) stratégiákat vezetett be az állatkísérletek aktív csökkentésére és helyettesítésére, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) azonban még nem vezetett be csökkentési és helyettesítési stratégiát, és kijelentette, hogy azonnali célzott beruházásokra van szükség a hatékony, állatok használatától mentes prediktív toxikológiai módszerek kifejlesztése és a szabályozási célkitűzések közvetlen támogatása érdekében;

mivel a kozmetikai célú állatkísérletekre vonatkozó, mérföldkőnek számító tilalom pozitív hatást gyakorolt az állatjólétre az EU-ban, és sikeresen bizonyította, hogy az állatkísérletek alkalmazásának fokozatos megszüntetése a kozmetikai ágazat fejlődésének veszélyeztetése nélkül lehetséges; mivel azonban még léteznek szabályok, amelyek megkövetelik az állatkísérletek folytatását a kizárólag kozmetikai termékekben használt vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalókra gyakorolt hatások, illetve ezen anyagok környezeti hatása tekintetében; mivel ettől függetlenül az ilyen vizsgálatok EU-n belüli fokozatos megszüntetésére vonatkozó egyértelmű határidők meghatározása ösztönözte az innovációt az uniós vállalatoknál, és a nyilvánosság támogatását élvezte;

mivel az állatkísérletek állatok nélküli, fejlett módszerekkel való felváltása szükséges lesz a Bizottság NextGenerationEU helyreállítási tervben és az európai zöld megállapodásban meghatározott ambiciózus egészségügyi és környezetvédelmi céljainak eléréséhez, és mivel ha már rendelkezésre állnak az állatok használatát mellőző validált alternatívák, azoknak elsőbbséget kell biztosítani;

M.	mivel egyes tagállamok a tudományos célokra felhasznált állatok magas szintű védelmét biztosító nemzeti végrehajtási intézkedéseket fogadtak el, míg mások mindössze a 2010/63/EU irányelvben foglalt minimumkövetelmények teljesítését írják elő;

felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a 2010/63/EU irányelvben meghatározott cél elérésére irányuló koordinációt egy valamennyi kulcsfontosságú főigazgatóságot bevonó, magas szintű szolgálatközi munkacsoport létrehozásával, amely együttműködne a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel egy uniós szintű cselekvési terv kidolgozása érdekében azzal a céllal, hogy előmozdítsák az élő állatokkal kapcsolatos tudományos és szabályozási célú eljárások aktív, fokozatos megszüntetését az ilyen eljárások csökkentése, finomítása és felváltása révén – amint az tudományos szempontból lehetséges, és az emberi egészség és a környezet védelme szintjének csökkentése nélkül –, és ezzel egyidejűleg gyorsítsák fel az alternatív, állatok használatától mentes módszerek, technológiák és a változáshoz szükséges eszközök fejlesztését; hangsúlyozza, hogy a haladás ösztönzése érdekében egyértelmű és ambiciózus ütemtervet és mérföldköveket kell meghatározni;

hangsúlyozza, hogy az állatok felhasználásán alapuló múltbeli kutatások jelentős mértékben hozzájárultak az előrelépéshez számos emberi egészségügyi probléma kezelésében és szerepet játszottak az állategészségügy terén is, továbbá kiemeli, hogy bár az állatok tudományos célú felhasználásának fokozatos megszüntetése kell hogy legyen az egyetlen és végső cél, még nem állnak rendelkezésre minden tudományos kutatási területen az állatok használatát mellőző módszerek; hangsúlyozza továbbá, hogy vannak olyan esetek, amikor még mindig szükség van állatkísérletekre ahhoz, hogy tudományos információkat szerezzenek egyes betegségek hatékony gyógymódjának hosszú távú keresése során, mivel jelenleg még nem állnak rendelkezésre az állatok használatát mellőző módszerek; kiemeli, hogy a Közös Kutatóközpont elismeri, hogy az állatkísérletekre való nagyfokú támaszkodás akadályozhatja az előrehaladást a betegségkutatás egyes területein (10), ahol az állatokon alapuló modellek nem képesek megragadni az emberi betegségek fő jellemzőit, és úgy véli, hogy az alternatív modellek felé való elmozdulás új áttöréseket tehetne lehetővé; elismeri továbbá, hogy az állatok nélküli módszerek hiánya miatt állatok használatával végzett kísérleteket csak optimális körülmények között szabad végrehajtani, amelyek minimálisra csökkentik a fájdalmat, a stresszt és a szenvedést, és biztosítják a felhasznált állatok jólétét;

hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervnek ambiciózus és megvalósítható célkitűzéseket, csökkentési célokat, valamint időtervet kell tartalmaznia az átfogó csökkentési és helyettesítési cél keretében, a változás ösztönzése érdekében, továbbá konkrét és összehangolt, mutatókkal kísért intézkedéseket, ahogyan azokat más uniós szakpolitikai területeken alkalmazzák, és hivatkozási pontként az ALURES statisztikai uniós adatbázist kell használnia, ami a tudományos célokra felhasznált állatok számának abszolút és tartós csökkenéséhez fog vezetni az egész EU-ban;

hangsúlyozza, hogy a tervnek többek között javaslatokat kell tartalmaznia a meglévő kezdeményezések jobb végrehajtására és érvényesítésére, beleértve egy jól működő ellenőrzési rendszert is;

kiemeli, hogy meg kell erősíteni az Európai Kutatási Térséget, a tervnek pedig az EU-ban eddig végzett kutatásokra kell épülnie, és valamennyi uniós kutatási és innovációs kezdeményezés esetében tartalmaznia kell az állatok használatától mentes módszerek preferenciális finanszírozására vonatkozó mechanizmusokat, mivel az ilyen alternatív módszerek további költséggel és beruházási igénnyel járnak; ezért rámutat, hogy a Horizont Európa keretében fokozott és célzott finanszírozásra van szükség a fejlett, állatok nélküli modellek számára; felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő közép- és hosszú távú finanszírozást az alternatív vizsgálati módszerek gyors fejlesztéséhez, validálásához és bevezetéséhez az állatkísérleti módszerek felváltása érdekében, különösen a kulcsfontosságú toxikológiai végpontok esetében; felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul tegyen eleget az anyagok csoportosítására és az általános kockázatértékelések alkalmazására tett kötelezettségvállalásának, mivel ez fontos eszköz az emberi egészség hatékonyabb védelméhez és az állatkísérletek számának csökkentéséhez;

felhívja a Bizottságot, hogy az érintett ügynökségekkel, különösen az ECHA-val és az EFSA-val konzultálva határozzon meg csökkentési célkitűzéseket a vegyi anyagok és egyéb termékek biztonságával kapcsolatos meglévő rendeletek proaktívabb végrehajtása révén, és egy teljesen összekapcsolt és interoperábilis uniós vegyianyag-biztonsági adatbázis használatával támogassa a csökkentési célkitűzéseket; emlékeztet arra, hogy a REACH rendelet 13. cikke előírja, hogy a vizsgálati módszerekre vonatkozó követelményeket naprakésszé kell tenni, amint rendelkezésre állnak nem állatkísérleteken alapuló módszerek;

kiemeli, hogy az állatkísérletek fokozatos megszüntetésére irányuló, együttműködésen alapuló megközelítésekben való részvételnek köszönhetően a tervbe aktívan be lehet vonni a magánszektort, különösen azokat a vállalatokat, amelyek hajlandók áttérni az állatkísérleteket mellőző modellekre, valamint az ilyen modelleket kifejlesztő és tökéletesítő induló innovatív vállalkozásokat; úgy véli, hogy a kormányzati szerveknek koordinációs szerepet kell vállalniuk, valamint pozitív és konstruktív párbeszédet kell folytatniuk az ágazattal, elősegítve az alulról felfelé építkező megoldásokat; összehangoltabb, ágazatokon átívelő és az egész Unióra kiterjedő megközelítésre szólít fel valamennyi tagállamban és valamennyi uniós ügynökségben, többek között az állatkísérletek alternatív megközelítéseivel foglalkozó európai partnerségen keresztül;

Oktatás és képzés

sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy helyezzék előtérbe a tudósok, kutatók és technikusok oktatására, képzésére és átképzésére irányuló intézkedéseket a fejlett, nem állatkísérleteken alapuló modellek használata és a bevált gyakorlatok megosztása során, valamint hívják fel mind a biztonságértékelési szakértők, mind a projektjavaslatok értékelésében és a finanszírozás odaítélésében részt vevők figyelmét a validált, nem állatkísérleteken alapuló modellekre;

hangsúlyozza, hogy folyamatos képzési és oktatási erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák az alternatívákkal és folyamatokkal kapcsolatos lehető legszélesebb körű tájékozottságot a laboratóriumokban és az illetékes hatóságok körében;

10.

emlékeztet arra, hogy az akadémiai intézményeknek jelentős szerepet kell játszaniuk az állatkísérletek alternatíváinak támogatásában a tudományágakban, valamint a már rendelkezésre álló, de széles körben nem mindig elterjedt új ismeretek és gyakorlatok terjesztésében;

11.

kiemeli a nemzetközi struktúrák keretei között végzett munka szükségességét az alternatív módszerek validálásának és elfogadásának meggyorsítása, valamint tudástranszfer és pénzügyi támogatás nyújtása érdekében azon Unión kívüli országok számára, ahol a tudósok adott esetben nem ismerik az alternatív módszereket, és ahol a vizsgálati létesítmények nem rendelkeznek a szükséges kutatási infrastruktúrával;

o o

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 276., 2010.10.20., 33. o.

(2) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(3) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(4) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(5) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.

(6) HL C 41., 2020.2.6., 45. o.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0201.

(8) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: 2019. évi jelentés az Európai Unió tagállamaiban tudományos célokra használt állatok 2015 és 2017 közötti felhasználására vonatkozó statisztikákról, 16. o. (COM(2020)0016) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0016&from=HU

(9) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelvnek az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtásáról, 7. o. (SWD(2020)0015) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0015&from=HU.

(10) Dura, Adelaide; Gribaldo, Laura; Deceuninck, Pierre (2021): EURL ECVAM Review of non-animal models in biomedical research – Neurodegenerative Diseases (Uniós referencialaboratórium / Alternatív Módszerek Validálásával Foglalkozó Európai Központ: A nem állatokon alapuló modellek felülvizsgálata az orvosbiológiai kutatásokban – Neurodegeneratív betegségek) Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont (JRC) [Adatállomány] PID: http://data.europa.eu/89h/a8fd26ef-b113-47ab-92ba-fd2be449c7eb