P9_TA(2021)0348

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozása

Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozásáról (2021/2071(INI))

(2022/C 99/14)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a rendelet),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 7. cikkére,

—	tekintettel a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről és a feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, az intézményközi megállapodásról, az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről és a jogállamiságról szóló rendeletről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel az (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletről: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésről – A jogállamiság európai unióbeli helyzetéről szóló, 2020. szeptember 30-i közleményére (COM(2020)0580),

—	tekintettel a Bizottságnak a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban előterjesztett, indokolással ellátott, 2017. december 20-i javaslatára (COM(2017)0835),

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel az eljárási szabályzat 58. cikke alapján a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közös tanácskozásaira,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0226/2021),

mivel a rendeletben foglalt feltételrendszer a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre (MFF), a Next Generation EU (NGEU) helyreállítási tervre és a sajátforrás-határozatra (6) vonatkozó általános politikai megállapodás részét képezte, és alkalmazása nem késleltethető, különös tekintettel az említett eszközök alkalmazására;

mivel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó MFF és az NGEU összege olyan, az Unió történetében példátlan költségvetést jelent, amelynek célja az Unió gazdasági és társadalmi helyreállítása a Covid-világjárványt követően, és ezért minden eddiginél nagyobb szükség van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó elvek kellő időben történő és megfelelő alkalmazására, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére;

C.	mivel a rendelet szerint a jogállamiság tisztelete a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó elvek tiszteletben tartásának alapvető előfeltétele;

D.	mivel a rendelet 2021. január 1-jén hatályba lépett, és ezen időpont óta teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban a rendelet hatálybalépését követően végrehajtott valamennyi kifizetésre;

E.	mivel a Bizottság úgy határozott, hogy eleget tesz a 2020. december 10–11-i, nem kötelező erejű európai tanácsi következtetéseknek, és kijelentette, hogy a rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat fog kidolgozni;

F.	mivel a rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalásában a Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy legkésőbb 2021. június 1-jéig és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadja el az iránymutatásokat;

G.	mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében az „Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” téma is megvitatásra kerül, így lehetőség nyílik az uniós értékek – köztük a jogállamiság – megsértésének nyomon követésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló uniós eszközök alapos átgondolására;

sajnálattal fogadja, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy a rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat dolgoz ki; ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a rendelet szövege egyértelmű, alkalmazásához nincs szükség további értelmezésre, és hogy a társjogalkotók e célból nem ruháztak hatásköröket a Bizottságra; tudomásul veszi az iránymutatások szövegének tervezetét, amelyet a Bizottság megosztott a Parlamenttel és a tagállamokkal;

hangsúlyozza, hogy az iránymutatások jogilag nem kötelező erejűek; csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság jelen esetben eltér attól a szokásos gyakorlatától, hogy csak azokban az esetekben fogalmaz meg jogi aktus alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat, ha bizonyos idő elteltével kiderül, hogy a jogi aktus tényleges végrehajtásához útmutatásra van szükség; hangsúlyozza, hogy az iránymutatások kidolgozásának folyamata semmiképpen sem késleltetheti tovább a rendelet alkalmazását;

emlékeztet rá, hogy az iránymutatások nem módosíthatják, bővíthetik vagy szűkíthetik a rendelet szövegét; hangsúlyozza, hogy új érték teremtéséhez az iránymutatásoknak azt kell egyértelművé tenniük, hogy a rendelet jogszabályi rendelkezéseit hogyan fogják alkalmazni a gyakorlatban, ezért kellő időben ismertetniük kell a Bizottság által alkalmazandó eljárást, fogalommeghatározásokat és módszertant;

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem tartotta be a rendelet szerinti kötelezettségeinek a Parlament által 2021. június 1-jéig történő teljesítésére kitűzött határidőt, többek között az iránymutatások kidolgozása tekintetében; üdvözli, hogy 2021. június 23-án a Parlament elnöke az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 265. cikke alapján felszólította a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket kötelezettségei teljesítésének és a rendelet teljes körű és azonnali alkalmazásának biztosítása érdekében;

úgy véli, hogy a Bizottság nem használta ki hatékonyan a rendelet hatálybalépése óta eltelt időt; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy ne késlekedjen tovább a rendelet alkalmazásával és a jogállamiság elvének a tagállamok általi bármiféle lehetséges megsértésének gyors és alapos kivizsgálásával, ha az kellően közvetlenül érinti az Unió költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll; ismételten hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban a helyzet már most azonnali, a rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedést tesz szükségessé, azaz e tagállamok írásbeli értesítését és erről a Parlament tájékoztatását;

emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság 2019–2024 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatása kimondta, hogy „nem köthetünk kompromisszumokat, ha az alapvető értékeink védelmezéséről van szó”, valamint hogy a teljes uniós eszköztár európai uniós szintű használata biztosítva lesz; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 17. cikkének (3) bekezdése és az EUMSZ 245. cikke szerint a Bizottság „teljes mértékben független”, tagjai pedig nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól; emlékeztet továbbá arra, hogy az EUSZ 17. cikke (8) bekezdésének értelmében a Bizottság „az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel”;

kéri, hogy a Bizottság rendszeresen és proaktív módon évente legalább kétszer tegyen jelentést a Parlamentnek az új és folyamatban lévő, vizsgálat alatt álló ügyekről, és ezt a lehető leghamarabb kezdje meg az első ügyekkel;

elkötelezi magát amellett, hogy a rendelet végrehajtását szigorúan ellenőrzi, minden esetben, ha a jogállamiság elveinek a tagállamokban való, a rendelet hatálya alá tartozó lehetséges megsértésével kapcsolatos aggályok merülnek fel; vállalkozik arra, hogy rendszeres üléseket szervez a rendelet végrehajtásának a felelős bizottságokban az előadók irányításával történő nyomon követése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelő időben, alapos tájékoztatás nyújtásával válaszoljon a felelős bizottságok vizsgálatára;

A jogállamiság elveinek megsértése

hangsúlyozza, hogy a rendelet vonatkozik mind a jogállamisági elvek megsértésének egyedi eseteire, mind az olyan „rendszerszintű” jogsértésekre, amelyek széles körben elterjedtek, vagy amelyekre a hatóságok ismétlődő gyakorlatai vagy mulasztásai, vagy az e hatóságok által elfogadott általános intézkedések miatt kerül sor;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy az iránymutatásokban tegye egyértelművé, hogy a jogállamiságnak a tagállamokban a 2021. január 1-jét megelőzően hozott határozatokból vagy történt eseményekből eredő megsértése is a rendelet hatálya alá tartozik, amennyiben hatása még mindig fennáll;

11.

külön felhívja a figyelmet a rendelet 3. cikkében felsorolt esetekre, amelyek a jogállamiság elveinek megsértésére engedhetnek következtetni; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az említett listán szereplő jogsértések lehetséges előfordulását a tagállamokban, ugyanakkor rámutat arra, hogy a hatóságok egyéb gyakorlatai vagy mulasztásai is relevánsak lehetnek; megjegyzi, hogy már a Bizottság 2020. évi éves jogállamisági jelentése is számos tagállam vonatkozásában tartalmaz olyan jogsértésekre utaló jelzést, amely releváns lehet a rendelet alkalmazása szempontjából;

12.

hangsúlyozza, hogy a tagállami szerveknek azon magatartástípusai, amelyek a rendelet 4. cikke szerinti feltételrendszer alkalmazásának szempontjából relevánsak, nem zárják ki más helyzeteknek vagy a hatóságok uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő egyéb magatartásának lehetséges relevanciáját;

13.

hangsúlyozza az uniós intézmények, a tagállamok, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) közti együttműködés fontosságát; emlékeztet arra, hogy alapot szolgáltat a rendelettel összhangban való fellépésre, ha az EPPO-val és az OLAF-fal folytatott együttműködés nem érdemi vagy nem történik meg kellő időben; hangsúlyozza, hogy az EPPO esetében az érdemi és kellő időben való együttműködés nem csak a nemzeti hatóságokat kötelezi arra, hogy aktívan segítsék és támogassák az EPPO nyomozásait és büntetőeljárásait, hanem a nemzeti kormányokat is arra, hogy biztosítsák delegált európai ügyészeik kellő időben és pártatlanul történő kinevezését; úgy véli emellett, hogy az OLAF ajánlásai nyomon követésének módszeres elmaradása a rendelet értelmében vett mulasztásnak minősülhet;

14.

emlékeztet arra, hogy a jogállamiság elvei megsértésének megállapításához a Bizottságnak objektív, pártatlan, tisztességes és alapos minőségi értékelést kell végeznie, melynek során figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló forrásokból és elismert intézményektől származó releváns információkat, többek között az Európai Unió Bíróságának és egyéb releváns nemzeti és nemzetközi bíróságoknak, például az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, a Bizottság éves jogállamisági jelentését és az uniós igazságügyi eredménytáblát, az OLAF és az EPPO vonatkozó jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok, köztük az Európa Tanács szervei, például a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és a Velencei Bizottság – különös tekintettel ennek jogállamisági ellenőrzőlistájára –, valamint az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata következtetéseit és ajánlásait; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az ügyek kidolgozása során hogyan fogja gyűjteni, elemezni és értékelni ezeket az információkat;

15.

úgy véli különösen, hogy a Bizottság éves jogállamisági jelentése a jogállamiság elve megsértésének objektív, pártatlan, tisztességes és minőségi értékeléseként fontos információforrás az e rendelet szerinti bizottsági értékeléshez; felhívja a Bizottságot, hogy éves jogállamisági jelentésébe foglaljon bele egy olyan szakaszt, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a jogállamiság valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll, és az iránymutatásokban tegye egyértelművé, hogy az éves jelentést hogyan fogják szisztematikusan felhasználni a rendelet szerinti bizottsági értékeléséhez;

16.

kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre világos, pontos és felhasználóbarát panaszbenyújtási rendszert, állapítson meg a Bizottság panaszokra való reagálására vonatkozó határidőket; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom – beleértve a független nem kormányzati szervezeteket és a polgárokat –, valamint a tényalapú oknyomozó újságírás és média kiemelt helyzetben van a jogállamiság esetleges helyi és nemzeti szintű megsértéseinek azonosításához, és ezért be kell őket vonni a jelentéstételbe; emlékeztet annak szükségességére, hogy a rendeletet oly módon alkalmazzák, hogy az az (EU) 2019/1937 irányelvben (7) foglalt elvekkel összhangban biztosítsa az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmét;

17.

emlékeztet rá, hogy a rendeleten alapuló intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll; hangsúlyozza, hogy ez átfogó, proaktív és kockázatalapú megközelítést feltételez a Bizottság részéről az uniós kiadások védelme érdekében, még a tényleges kifizetések teljesítése előtt;

18.

emlékeztet arra, hogy a rendelet hatóköre kiterjed valamennyi kormányzati szerv tevékenységére, beleértve azon tagállami szervezeteket, amelyeket közjogi intézményként, illetve a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervként hoztak létre, a költségvetési rendeletben foglaltakkal összhangban; hangsúlyozza, hogy az egy tagállamban közfeladatot ellátó szerv irányítási típusának semmilyen megváltoztatása nem mentesítheti az adott szervet a rendeletnek való megfelelésre vonatkozó kötelezettség alól;

Az uniós költségvetés védelme

19.

hangsúlyozza, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel – gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség – összhangban történő hatékony végrehajtása között, a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint; emlékeztet arra, hogy a rendelet 5. cikke szerint „a Bizottság ellenőrzi, hogy az alkalmazandó jogot betartották-e, és szükség esetén minden megfelelő intézkedést megtesz az uniós költségvetés védelme érdekében”;

20.

emlékeztet arra, hogy a rendelet világosan meghatározza a jogállamiságot, amely az Unió többi értékének – többek között az alapvető jogok és a megkülönböztetés tilalma – összefüggésében értendő; úgy véli, hogy a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértése – ideértve a kisebbségekkel szembeni államilag támogatott hátrányos megkülönböztetést, valamint a médiaszabadság elleni és az egyesülési és gyülekezési szabadság elleni támadásokat – hatással van azokra a projektekre, amelyekről a tagállamok úgy döntenek, hogy uniós forrásokból finanszírozzák őket, és ezért ezek kellően közvetlen hatást gyakorolhatnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére; kéri a Bizottságot, hogy az iránymutatásaiban ezt vegye figyelembe;

21.

emlékeztet rá, hogy különösen – de nem kizárólag – akkor van szükség a rendelet alapján hozott intézkedésekre, amikor a költségvetési rendeletben, a közös rendelkezésekről szóló rendeletben és más ágazatspecifikus jogszabályokban meghatározott egyéb eljárások nem tennék lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét; hangsúlyozza, hogy ez nem azt jelenti, hogy a rendeletet „végső eszköznek” kell tekinteni, hanem azt, hogy a Bizottság sokféle eljárást – többek között a rendeletet – alkalmazhat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, amelyeket hatékonyságuktól és eredményességüktől függően eseti alapon – szükség esetén pedig párhuzamosan használva – kell kiválasztani; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az alkalmazandó eszközök kiválasztásának működését, valamint eljárási és technikai normáit;

22.

rámutat arra, hogy a rendelet kiterjed valamennyi uniós alapra, és alkalmazandó a „rendszerszintű” jogsértésekre, valamint az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét fenyegető súlyos kockázatok eseteire, amelyek ellen nehéz lehet fellépni olyan más uniós eljárások révén, amelyek csak meghatározott kiadási programokra vonatkoznak, és amelyek a költségvetésre gyakorolt, már bekövetkezett hatásokkal kapcsolatosak; hangsúlyozza, hogy a rendelet az egyetlen olyan uniós jogszabály, amely a jogállamiság tiszteletben tartását összekapcsolja az uniós költségvetéssel; úgy véli ezért, hogy a rendelet egyedi rendelkezéseit teljes körűen alkalmazni kell a jogállamiság uniós költségvetés melletti kiegészítő jellegű védelmének biztosítása érdekében;

23.

hangsúlyozza, hogy a „rendszerszintű”, például az igazságszolgáltatási rendszer működését, a bírák és az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a közigazgatási szervek semlegességét, vagy a korrupció, csalás, adókijátszás és összeférhetetlenség megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre irányuló felhatalmazással rendelkező intézmények megfelelő működését, vagy a visszalépés tilalma elvének megsértését (8) érintő jogsértések általában kellően közvetlen hatást gyakorolnak az uniós források megfelelő kezelésére, felhasználására és ellenőrzésére; kéri a Bizottságot, hogy tisztázza a kritériumokat a rendszerszintű jogsértések esetén alkalmazandó intézkedések tekintetében;

Intézkedések elfogadása

24.

emlékeztet rá, hogy a rendelet 6. és 7. cikke meghatározza a rendeleten alapuló intézkedések elfogadásának és megszüntetésének valamennyi lépését és pontos ütemtervét; hangsúlyozza, hogy az intézkedések elfogadására és megszüntetésére irányuló eljárásnak tiszteletben kell tartania az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód elvét, és azt részrehajlás nélkül és tényeken alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni;

25.

megjegyzi, hogy a rendelet 6. cikkének (4) bekezdése a Bizottság számára előirányozza annak lehetőségét, hogy értékeléséhez az írásos értesítés elküldése előtt és az után is további tájékoztatást kérjen; hangsúlyozza, hogy az írásos értesítés elküldése előtti ilyen kéréseknek kivételesnek és egyszeri jellegűnek kell maradniuk annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a rendeletben foglalt intézkedések elfogadásának pontos ütemtervét;

26.

emlékeztet rá, hogy a Bizottság által tett, a rendeleten alapuló intézkedések elfogadására irányuló bármely javaslat nyomán a Tanácsnak egy hónapon belül cselekednie kell, amely időszak kivételes körülmények között legfeljebb további két hónappal hosszabbítható meg; úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az időben történő döntéshozatal érdekében ezeket a határidőket teljes mértékben tiszteletben tartsák; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást arról, hogy milyen módon fogja valamennyi főigazgatóság vonatkozásában biztosítani a költségvetéssel kapcsolatos feltételrendszer harmonizált megközelítését és következetes alkalmazását;

27.

úgy véli, hogy az átláthatóság elengedhetetlen a tagállamok és a polgárok feltételrendszer iránti bizalmának növeléséhez; kiemeli, hogy a jogállamiság elveivel kapcsolatos egyedi és rendszerszintű jogsértések értékeléséhez a tagállamokkal szembeni pártatlan, tisztességes és objektív bánásmódra, többek között részrehajlás nélküli és tényeken alapuló vizsgálatokra van szükség; rámutat, hogy a rendeletben foglalt eljárás minden egyes lépését maradéktalanul átlátható módon kell végrehajtani; felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre azokat az átláthatósági szabályokat és elveket, amelyeket a feltételrendszer aktiválásakor alkalmazni fog;

28.

emlékeztet rá, hogy a rendelet alapján hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt tényleges vagy lehetséges hatás fényében, figyelembe véve a jogállamisági elvek megsértésének jellegét, időtartamát, súlyosságát és hatókörét; úgy véli, hogy a hatás súlyossága általában tükrözi a jogsértések súlyosságát;

Végső címzettek és kedvezményezettek védelme

29.

emlékeztet arra, hogy a rendelet értelmében elengedhetetlen a végső címzettek és kedvezményezettek jogos érdekeinek megfelelő védelme;

30.

emlékeztet rá, hogy amennyiben az intézkedéseket elfogadó határozat másként nem rendelkezik, a rendelet alapján hozott megfelelő intézkedések bevezetése nem érinti a tagállamoknak a jogosult végső címzettekkel és kedvezményezettekkel szembeni kötelezettségeit, ideértve a kifizetések teljesítésére vonatkozó kötelezettséget is;

31.

hangsúlyozza, hogy súlyos korrupció, nepotizmus, rendszerszintű csalás, politikai pártokkal való jogellenes kapcsolat és összeférhetetlenség esetében, és különösen a költségvetési rendeletben meghatározott korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) által feltárt, vagy az OLAF vagy az EPPO vizsgálata alatt levő esetekben a Bizottságnak eseti alapon gondosan értékelnie kell, hogy folytathatók-e a címzetteknek és kedvezményezetteknek való kifizetések;

32.

felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a rendelet 5. cikkének (4) bekezdését, és haladéktalanul hozzon létre egy weboldalt vagy internetes portált, amely tájékoztatást és útmutatást nyújt a végső címzetteknek és kedvezményezetteknek, és amely megfelelő eszközöket – például egy egyszerű, könnyen használható és strukturált panaszbejelentő űrlapot – biztosít számukra ahhoz, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha az e rendeleten alapuló intézkedések elfogadását követően a kifizetések folytatására vonatkozó jogi kötelezettség megszegésére kerül sor; kéri a Bizottságot, hogy magyarázza el, hogy milyen módon fog hatékony és eredményes panasztételi mechanizmust bevezetni a kérelmezők, címzettek és kedvezményezettek számára;

33.

hangsúlyozza, hogy a rendelet alapján hozott intézkedések a megosztott irányítás keretében nem tekinthetők úgy, hogy befolyásolják a kedvezményezettek számára a jogos követelések kifizetéseihez rendelkezésre álló forrásokat; emlékeztet arra is, hogy a szóban forgó intézkedések által érintett tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság részére a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeik teljesítéséről;

34.

felhívja a Bizottságot, hogy – beleértve digitális nyomonkövetési eszköz révén –, elemezze a rendelkezésére álló összes információt, és tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy a kormányzati szervek vagy tagállamok által jogszerűen fizetendő összegeket ténylegesen kifizessék a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek, ami magában foglalhatja pénzügyi korrekciók végrehajtását a programok uniós támogatásának az alkalmazandó ágazatspecifikus és pénzügyi szabályokkal összhangban történő csökkentésével;

35.

kéri, hogy a Bizottság az iránymutatások végleges változatába foglalja bele a Parlament javaslatait.

o o

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0287.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0360.

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0103.

(5) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről, és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(8) A Bíróság 2021. április 20-i, Repubblika kontra Il-Prim Ministru ítélete, C-896/19, ECLI:EU:C:2021:311, 59–64. pont.