P9_TA(2021)0332

Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzése – 2019. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2021. július 7-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2019. évi éves jelentés (2020/2245(INI))

(2022/C 99/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport 2019. évi tevékenységi jelentésre,

—	tekintettel az EBB-csoport 2019. évi pénzügyi jelentésére és az EBB-csoport 2019. évi statisztikai jelentésére,

—	tekintettel az EBB-csoport 2019. évi fenntarthatósági jelentésére és az EBB-csoport azt kísérő szénlábnyom-jelentésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank 2019. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) panasztételi mechanizmusáról szóló 2019. évi jelentésére,

—	tekintettel az EBB afrikai, karibi, csendes-óceáni és tengerentúli országokban és területeken végzett tevékenységéről szóló 2019. évi éves jelentésre,

—	tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2019. évről szóló éves jelentéseire,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) „Európa átalakításának felgyorsítása” című 2019/2020. évi beruházási jelentésére:

—	tekintettel az EBB-csoport 2019. évi vállalatirányítási jelentésére,

—	tekintettel a csalás kivizsgálásáról szóló 2019. évi tevékenységi jelentésre,

—	tekintettel az EBB-csoport 2019. évi operatív tervére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készített 2019. évi ESBA-jelentésre,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: még tenni kell az ESBA teljes sikeréért” című, 2019. január 29-i 03/2019. sz. különjelentésére (1),

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform: Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző” című, 2020. május 12-i 12/2020. számú különjelentésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról szóló 2019. évi jelentésre:

—

tekintettel Az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat Bizottság általi értékelésére (SWD(2019)0333) és annak összefoglalójára (SWD(2019)0334), amelyet 2019. szeptember 13-án tettek közzé,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. és 9. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint annak az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvére és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

—

tekintettel „az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának 2018. évi kezeléséről szóló, 2019. május 28-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0244),

—	tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött, 2016. szeptemberi háromoldalú megállapodásra,

—	tekintettel 2020. július 10-i állásfoglalására az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2018. évi éves jelentés (3),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0215/2021),

A.	mivel az EBB-t a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében az EBB elsődleges célja, hogy az Unió érdekében hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez az EUMSZ 309. cikke értelmében azáltal, hogy megkönnyíti a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére irányuló projektek és több tagállam közös érdekű projektjeinek finanszírozását, amelyek méretük vagy jellegük miatt az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem finanszírozhatóak teljes mértékben;

C.	mivel az EBB-csoport szerződés alapján köteles hozzájárulni az uniós integrációhoz és a regionális fejlődéshez, az EUMSZ 309. cikkével és a 28. jegyzőkönyvvel összhangban;

D.	mivel az EU a pénzügyi válság óta a beruházások rendkívül alacsony szintjével szembesül, miközben sürgős beruházásokra van szükség a gazdaság és a társadalom szükséges zöld és digitális átalakulásához;

E.	mivel az EBB 2019 novemberében új energiahitel-nyújtási politikát fogadott el, 2020 decemberében pedig a klímabank-ütemtervet;

F.	mivel az EBB-től elvárják, hogy kulcsszerepet játsszon az európai zöld megállapodásnak a fenntartható európai beruházási terv révén történő finanszírozásában;

G.	mivel az EBB-nek a méltányos átállási mechanizmuson keresztül támogatnia kell a méltányos zöld átállást;

mivel az olyan közpolitikai céloknak, mint a területi és társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés, az ifjúsági munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés a Bank törekvésének és célkitűzéseinek középpontjában kell állniuk, mivel feladata az, hogy hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez;

I.	mivel 2014 és 2019 között a Bank több mint 100 milliárd EUR finanszírozást nyújtott a kohéziós régiókban;

J.	mivel az EBB azt tervezi, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban működő első multilaterális fejlesztési bankká válik, és a Tanács már felkérte az EBB-t és az EBRD-t, hogy a jövőbeli megbeszélésekre nyújtsák be ezeket a terveket;

K.	mivel a csalás – beleértve az adócsalást és a pénzmosást –, valamint a terrorizmus finanszírozása és a korrupció elleni biztosítékokat megfelelően bele kell foglalni az EBB átvilágításába és szerződéses feltételeibe;

L.	mivel az EBB külső hitelezési tevékenyégei révén fontos szerepet tölt be az Unión kívül a világ legnagyobb multilaterális pénzügyi intézményeként;

M.	mivel az EBB központi szerepet játszik a fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásának biztosítására irányuló uniós erőfeszítésekben;

Az EBB finanszírozási tevékenységeinek 2019. évi főbb eredményei

megjegyzi, hogy a Bank 2019-ben 63,3 milliárd EUR értékben helyezett ki hitelt (amelyből 61,9 milliárd EUR a Bank saját forrásaiból származott), ami összhangban van a 2019. évi operatív tervben meghatározott céllal (63 milliárd EUR ± 10 %) és jelentősen meghaladta a 2018. évi volument (55,6 milliárd EUR, ebből 54,3 milliárd EUR a Bank saját forrásaiból); megjegyzi, hogy a teljes folyósított összeg 2019-ben 48,1 milliárd EUR-t tett ki (amelyből 47,5 milliárd EUR a Bank saját forrásaiból származott), szemben a 2018. évi 52,6 milliárd EUR-val (ebből 51,8 milliárd EUR származott a Bank saját forrásaiból); megállapítja, hogy az EBB stabil pénzügyi eredményeket ért el, és 2019-ben 2,4 milliárd EUR éves nettó többletet könyvelt el, szemben a 2018. évi 2,3 milliárd EUR-val;

megjegyzi, hogy az értékvesztett hitelek 2019 végén a teljes hitelportfólió 0,4 %-át (2019 végén 0,3 %-át) tették ki, annak ellenére, hogy a bank a közelmúltban magasabb kockázatú hitelezési műveletek felé mozdult el;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2019-ben az EBB az Európai Unióban, a csatlakozás előtt álló országokban és az EFTA-országokban végrehajtott összes új művelet legalább 30 %-ában teljesítette a kohéziós hitelezésre vonatkozó éves célkitűzését; megjegyzi, hogy 2019-ben az EU 16,13 milliárd eurót biztosított az uniós kohéziós régiók projektjei számára; hangsúlyozza a regionális fejlesztés, valamint az EU társadalmi és gazdasági kohézióval kapcsolatos célkitűzései további támogatásának alapvető fontosságát,, amint azt a Szerződések 28. jegyzőkönyve előírja;

tudomásul veszi, hogy az EBB 2019. évi operatív terve kitért az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére, valamint az EBB 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben betöltött szerepéről folytatott viták eredményeire; támogatja a magasabb kockázatú „különleges tevékenységek” üzletágára való összpontosítást, beleértve az ESBA-hoz és a tanácsadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó projekteket is, amelyek keretében 2019-ben várhatóan 530 új megbízatás 35 milliárd EUR értékű beruházást támogat;

üdvözli az EBB-csoport új tőkefinanszírozási stratégiáját, amelynek célja a tőkepiac beruházási hiányosságainak jobb kezelése; felhívja az EBB-t, hogy hajtsa végre „Az EBB és az új uniós küldetési keret” című tanulmány[1] ajánlásait, hogy a meglévő kockázatmegosztási mechanizmusokra (pl. ESBA, InnovFin) építve megfelelő, hosszú távú, magasabb kockázatú pénzügyi eszközök révén mozdítsa elő a kockázatvállalást;

üdvözli az új éghajlati kockázatértékelés 2019-es elfogadását, amely szisztematikus értékelést nyújt a közvetlen hitelezésben rejlő éghajlati fizikai kockázatról, lehetővé téve az EBB és ügyfele számára annak megértését, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a finanszírozott projektet, és korrekciós intézkedéseket határozzanak meg;

üdvözli, hogy 2019 márciusában új adópolitikát fogadtak el, amely adókikerülés elleni intézkedéseket foglal magában az adózási integritás átvilágítási ellenőrzése és az adókikerülés elleni eszköztár révén; tudomásul veszi, hogy az EBB nem fog beruházni a tiltott joghatóságok uniós feketelistáján szereplő országokban, és a szabályokat be nem tartó joghatóságok esetében „fokozott körültekintéssel” fog eljárni; megismétli, hogy fokozott adózási átvilágítást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor adóparadicsomok jelennek meg az ügyfelek, a projektgazdák vagy a közvetítők vállalati struktúrájában;

felhívja az EBB-t, hogy adózási átvilágítása során teljes mértékben használja ki az adókikerülés elleni eszköztárát a kockázatérzékeny projektek esetében, és szükség esetén alkalmazza az áthelyezési követelményeket; tudomásul veszi az EBB-csoportnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó felülvizsgált keretrendszerét, és felhívja az EBB-t, hogy a 2020 januárjában hatályba lépett ötödik pénzmosási irányelv fényében aktualizálja politikáját, és működjön együtt az illetékes hatóságokkal a jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó megfelelő szankciók és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó szigorú normák biztosítása érdekében;

megjegyzi, hogy 2019-ben az EBB panasztételi mechanizmusa 84 új ügyet vett nyilvántartásba, 173 ügyet kezelt és 113 ügyet zárt le; felkéri az EBB-t, hogy folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy lehetővé tegye a civil társadalom számára az aggodalomra okot adó ügyek bejelentését, amelyeket hatékony és független módon vizsgál ki; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy nyomon kövessék a panaszkezelési mechanizmus ajánlásának végrehajtását; felhívja az EBB-t, hogy konkrét intézkedések révén foglalkozzon a panasztételi mechanizmus megállapításaival;

10.

üdvözli, hogy az EBB végrehajtja kizárási politikáját, és elkötelezett annak szigorú alkalmazása mellett diszkrecionális kizárási eljárások és vitarendezési megállapodások révén; kéri az EBB-t, hogy számoljon be a tiltott megatartás vagy a finanszírozott tevékenységeket érintő egyéb visszaélések nyomán a kifizetések felfüggesztésére/megszakítására és/vagy a kölcsönök behajtására vagy a kölcsönök korábbi visszakövetelésére vonatkozó döntések számáról és hatályáról; felhívja az EBB-t, hogy számoljon be az állítólagos helytelen magatartás által érintett pénzügyi támogatás jellegéről és az ilyen esetek földrajzi eloszlásáról, amennyiben ez jogilag lehetséges;

11.

üdvözli az EBB-csoport Covid19-cel kapcsolatos frissítését az EBB 2019. évi pénzügyi jelentésében, amely kiemeli az uniós kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatását célzó, 2020-ban elfogadott veszélyhelyzet-reagálási csomagot, amely magában foglalja a bankoknak szóló likviditási hitelkereteket és garanciarendszereket, valamint az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási programokat, és mérlegeli egy, a kkv-k finanszírozására összpontosító európai garanciaalap (EGAA) létrehozását; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az EBB csoport az Unión kívülre is kiterjesztette támogatásait, különös tekintettel az egészségügyi és a magánszektorba történő beruházásokra; sürgeti az EBB-t, hogy követelje meg az Európai Garanciaalap vagy a Covid19 kezelése érdekében bevezetett egyéb finanszírozási programok által támogatott vállalatoktól a Bizottság által a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben javasolt 2030-as célok elérését, valamint a kötelező szociális és környezeti feltételek teljesítését, beleértve a dekarbonizációs tervek elfogadását is, rezilienciájuk növelése érdekében, továbbá tartózkodjanak az osztalékok és a felső vezetés számára bónuszok kifizetésétől és a részvényvisszavásárlástól;

12.

üdvözli e tekintetben az InvestEU Alap kkv-keretét; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú finanszírozásra kell összpontosítani, nevezetesen olyan projektek támogatásával, amelyeket egyébként nem finanszíroznának, különösen az innovatív induló vállalkozások és a kkv-k számára; hangsúlyozza azonban, hogy az EBB finanszírozási tevékenysége nem helyettesíti a tagállamok fenntartható költségvetési politikáit; felhívja az EBB-t, hogy az európai vállalatok támogatása érdekében növelje az áttörést jelentő innovációkba, különösen a zöld átalakulásba történő beruházásokat;

13.

felhívja az EBB-t, hogy növelje a technológiai átállással kapcsolatos finanszírozást, támogassa a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényekhez igazodó készségek fejlesztését, továbbra is mozdítsa elő a munkavállalók és vállalkozók digitális készségeibe, a digitális infrastruktúrába és a digitalizációhoz szükséges kapacitásépítésbe való beruházást, biztosítson forrásokat a hosszú távú kutatás és innováció, valamint a kkv-k számára, támogassa a szociális gazdaságot, valamint fokozza a társadalmi és területi kohéziót, nevezetesen a középületek és az infrastruktúra terén jelenleg fennálló beruházási hiányok pótlása révén;

14.

tudomásul veszi a tagállamok eltérő gazdasági helyzetét és kapacitásait, és hangsúlyozza, hogy méltányos átállást kell biztosítani annak érdekében, hogy a leginkább érintett régiók és országok alkalmazkodni tudjanak a küszöbön álló változásokhoz, hogy senki se maradjon le; kiemeli, hogy proaktívan kell támogatni azokat a területeket, ahol a munkahelyek jelenleg a magas kibocsátású iparágaktól függenek, jelentős beruházásokat kell eszközölni a képzésbe és alternatív gazdasági lehetőségekbe a minőségi munkahelyek biztosítása érdekében, ezáltal biztosítva a zökkenőmentes átállást; úgy véli, hogy e tekintetben döntő fontosságú lesz a más uniós finanszírozási eszközökkel való összhang és koordináció;

15.

emlékeztet a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervre, amelyet azzal a szándékkal dolgoztak ki, hogy iránymutatást nyújtson az EBB nemi esélyegyenlőségi stratégiájának végrehajtásához, és integrálja a nemek közötti egyenlőség előmozdítását az EBB üzleti modelljébe; felhívja az EBB-t, hogy számoljon be a cselekvési terv első szakaszában elért eredményekről, az olyan célkitűzések kapcsán, mint például az átvilágítási keret felülvizsgálata, hogy az magában foglalja az EBB-beruházások által a nők jogaira gyakorolt hatások és a felmerülő kockázatok kezelését, az egyenlő hozzáférés biztosítása az EBB-beruházások által generált előnyökhöz vagy a beruházás a nők gazdaságban és munkaerőpiacon való részvételébe;

Az ESBA működése és hatékonysága

16.

megjegyzi, hogy az ESBA különálló irányítási struktúrával rendelkezik, és beruházási műveletei két tematikus területen zajlanak, konkrétan az EBB által kezelt infrastrukturális és innovációs támogatási kereten, valamint az Európai Beruházási Alap (EBA) által kezelt kkv-kereten belül;

17.

tudomásul veszi az Európai Beruházási Tanácsadó Platform 2019. évi jelentésében ismertetett eredményeket; elismerését fejezi ki az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) pozitív hatását illetően; felszólít az EBB belső pénzügyi és tanácsadói kapacitásainak további megerősítésére a végrehajtás és a hosszú távú finanszírozási horizont melletti tartós elkötelezettség biztosítása érdekében az uniós küldetések olyan területein, mint a rák legyőzése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a zöld megállapodással kapcsolatos átalakítás által leginkább érintett régiók méltányos átállásának biztosítása, az óceánok védelme, a környezetbarátabb városi élet, valamint a talaj és az élelmiszerek egészségének biztosítása; üdvözli, hogy a Számvevőszék ajánlásainak nyomon követése során az EBB 2019 júliusában ismertette „A Számvevőszék 5. ajánlására adott válasz: az ESBA által támogatott beruházások földrajzi eloszlásának javítása” című tanulmányát; tudomásul veszi ezen elemzés következtetéseit; amely dokumentálja az EBB és a Bizottság részéről az ESBA-beruházások kiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlásának elősegítése érdekében tett jelentős erőfeszítéseket annak érdekében, hogy azok Unió-szerte hozzájáruljanak a fenntartható hosszú távú gazdasági konvergenciához;

18.

felhívja az EBB-t, hogy a területi és társadalmi kohézió biztosításában betöltött szerepével összhangban tegye kiegyensúlyozottabbá az EBB-finanszírozás földrajzi eloszlását; felhívja az EBB-t, hogy orvosolja azokat a hiányosságokat, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy tagállamok teljes mértékben hasznosíthassák pénzügyi eszközeit;

19.

kéri a helyi és regionális önkormányzatok technikai segítségnyújtásának és pénzügyi szakértelmének megerősítését, különösen az alacsony beruházási kapacitással rendelkező régiókban, még a projektek jóváhagyása előtt, a hozzáférhetőség javítása érdekében; kéri a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel való együttműködés fokozását;

Az EBB szerepe az európai zöld megállapodás finanszírozásában

20.

emlékeztet arra, hogy 2019 novemberében az európai zöld megállapodás mögött meghúzódó politikai ambícióval összhangban az EBB igazgatótanácsa úgy határozott, hogy növeli az EBB csoport éghajlat-politikai és környezetvédelmi kötelezettségvállalását azzal a céllal, hogy az EBB-t „az éghajlat-politikát támogató uniós bankból”„uniós klímabankká” alakítsa át, és vállalta, hogy fokozatosan növeli az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra szánt finanszírozásának arányát, hogy az 2025-ben elérje műveleteinek 50 %-át, és 2020 végétől kezdődően összehangolja valamennyi finanszírozási tevékenységét a Párizsi Megállapodás céljaival; üdvözli az éghajlat-politikai ütemterv elfogadását; felhívja az EBB-t annak vizsgálatára, hogy a 2020 novembere előtt már előkészítés alatt álló projektek összhangban vannak-e a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, az üzletmenet-folytonosság biztosítása mellett, figyelembe véve a 2022 végéig előirányzott átmeneti időszakot;

21.

üdvözli, hogy az EBB az általános megközelítés részeként fokozatosan növekvő árnyékköltséget alkalmaz a szén-dioxid-kibocsátásra annak biztosítása érdekében, hogy az EBB műveletei összhangban legyenek az 1,5 oC-os célkitűzéssel, biztosítva ugyanakkor a karbonsemleges gazdaságra való méltányos átállást, amely senkit sem hagy hátra;

22.

megjegyzi, hogy az éghajlati probléma nem oldható meg az ipar támogatása nélkül, és nagy léptékű változás csak akkor érhető el, ha az ipar szükségleteit is figyelembe veszik, és biztosítják a szükséges ösztönzőket az innovatív éghajlatvédelmi megoldásokhoz;

23.

megjegyzi, hogy az EBB fenntarthatósági jelentése szerint az EBB portfóliójának abszolút kibocsátása 2019-ben évi 3,9 millió tonna CO2-egyenértékre becsülhető, szemben a 2018-as évi 2,2 millió tonna CO2-egyenértékkel. megjegyzi, hogy az ugyanebből a finanszírozásból származó teljes kibocsátáscsökkenés vagy elkerült kibocsátás 2019-ben évi 3,1 millió tonna CO2-egyenértékre becsülhető, szemben a 2018. évi 3,5 millió tonna CO2-egyenértékkel. felhívja az EBB-t, hogy fokozza az abszolút kibocsátások csökkentésére irányuló erőfeszítéseit; felhívja az EBB-t, hogy az átláthatóság növelése érdekében szisztematikusan tegye közzé az üvegházhatású gáz(ÜHG)-lábnyom kiszámítását minden olyan projekt esetében, ahol szénlábnyom-számtást kell végezni;

24.

üdvözli az EBB igazgatótanácsa által 2019 novemberében elfogadott energiakölcsönzési politikát, és különösen a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos energetikai projektek finanszírozásának megszüntetéséről szóló határozatot; megjegyzi azonban, hogy a közös érdekű projektek 4. listáján szereplő gázinfrastruktúra-projektek és a 2019. november 14-ig már értékelés alatt álló gázprojektek 2021 végéig nincsenek kizárva az EBB általi finanszírozásból; hangsúlyozza, hogy ezek a projektek akkor finanszírozhatók, ha hozzájárulnak az EBB azon feladatához, hogy elősegítse a méltányos átállást és a kiegyensúlyozott fejlődést az EU-ban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2019-ben az EBB 685 millió euró összegű finanszírozást nyújtott a kőolaj- és földgázszállításhoz és -elosztáshoz; felhívja az EBB-t, hogy értékelje és kezelje a szén-dioxid-intenzív eszközökkel kapcsolatos technológiai bezáródás potenciális kockázatait;

25.

emlékezteti az EBB-t a Parlament azon felhívására, hogy fejtse ki, hogy a transzanatóliai földgázvezeték és az Adria-gázvezeték projektjeit 2020 végéig hogyan fogják összehangolni a Párizsi Megállapodás céljaival; megjegyzi, hogy az európai ombudsman vizsgálatot folytat a projekttel kapcsolatban (4) annak nyomán, hogy az EBB nem biztosította egyik projekt megfelelő éghajlati hatásvizsgálatát sem; sürgeti az EBB-t, hogy kezelje a környezeti hatásvizsgálat esetleges hiányosságait, és kezelje prioritásként a negatív környezeti, éghajlati és társadalmi hatásokat;

26.

megjegyzi, hogy a jelenlegi energiahitel-nyújtási politika értelmében az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázzal működő gáztüzelésű erőművek és az ilyen gáz szállítására tervezett gázhálózati projektek támogathatóak, amennyiben „hiteles tervvel” rendelkeznek, beleértve az EBB finanszírozási szerződésében szereplő kibocsátási pályát; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a kritériumok, amelyek alapján ezek a tervek hitelesnek tekinthetők, összhangban legyenek a méltányos átálláshoz való hozzájárulásról szóló megbízatásával annak elkerülése érdekében, hogy olyan gázprojekteket támogasson, amelyek nincsenek összhangban az éghajlat-politikai célokkal; tudomásul veszi, hogy az EBB 2022 elején elvégzi az energetikai hitelezési politika félidős felülvizsgálatát;

27.

megjegyzi, hogy 2019-ben az EBB számos vízenergiával kapcsolatos projektet támogatott; üdvözli „A vízenergia-fejlesztésre vonatkozó környezeti, éghajlati és szociális iránymutatások” című kiadványt; üdvözli, hogy az EBB jelenleg korszerűsíti a közvetített hitelezésre vonatkozó jelentéstételi követelményeit, hogy azok igazodjanak a Párizsi Megállapodáshoz és a fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós taxonómiához, továbbá felülvizsgálja a környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretét; hangsúlyozza, hogy a fenti új követelményeknek fokozniuk kell a pénzügyi közvetítők bevonásával végzett EBB-műveletek átláthatóságát, az Unión belüli és kívüli vízerőmű-projektek lehetséges negatív környezeti vagy emberi jogi hatásainak azonosítása és elkerülése érdekében, egyúttal megőrizve a kkv-k hozzáférését a finanszírozáshoz;

28.

emlékeztet arra, hogy az EBB csoport rendelkezik egy környezetvédelmi és szociális kerettel, és üdvözli, hogy az EBB jelentést tesz a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokról, illetve előzetes és utólagos értékeléseket készít a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó átvilágításról; aggodalmát fejezi ki annak kockázata miatt, hogy az EBB és az EBA pénzügyi közvetítőkön keresztül finanszíroz karbonintenzív tevékenységeket; felhívja az EBB csoportot, hogy továbbra is kövessen nyomon a kötelező erejű környezetvédelmi, társadalmi, irányítási és méltányos adózási kritériumokat a partnerek környezetvédelmi célkitűzésekkel való összehangolására vonatkozó jövőbeli iránymutatások részeként, beleértve a korlátozott tevékenységek listáját, valamint azt a követelményt, hogy az ügyfeleknek egyértelmű és kötelező erejű dekarbonizációs tervekkel kell rendelkezniük a Párizsi Megállapodással összhangban, egyúttal megőrizve a kkv-k hozzáférését a finanszírozáshoz;

29.

hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelők, különösen a fiatal gazdálkodók és az új belépők pénzügyi szükségletei jelentős nagyságúak, és hogy az ágazatban működő mezőgazdasági termelők és vállalkozások sikerességének aránya elmarad az átlagtól a finanszírozás igénylésekor; felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki olyan kezdeményezéseket, amelyek növelik a mezőgazdasági ágazat hitelhez jutásának esélyeit;

30.

tudomásul veszi az EBB csoport növekvő részvételét a mezőgazdasági ágazatban; kitart amellett, hogy az EBB-finanszírozásnak támogatnia kell a vidéki közösségeket és a mezőgazdasági ágazat átállását az európai politikai célkitűzésekkel összhangban, többek között az állatjólét fokozottabb tiszteletben tartása mellett, és el kell kerülnie a földterület teherbíró képességét meghaladó állománysűrűséghez való hozzájárulást;

31.

megjegyzi, hogy az Unión belül a közlekedésre biztosított finanszírozás 2019-ben magasabb volt, mint 2018-ban (9 325 millió EUR, szemben a 2018-as 8 237 millió EUR-val), és hogy a közutak és autópályák finanszírozásának csökkenését ellensúlyozta a vasút és a légi közlekedés finanszírozásának növekedése; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közlekedésfinanszírozási politikát és az EBB közlekedési portfólióját összhangba hozzák a klímabank ütemtervével, különösen a közlekedési ágazat 2050-ig történő dekarbonizációjával, valamint a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó, az új európai zöld megállapodásra reagáló stratégiájával, az uniós közlekedéspolitika más területeivel való összhang biztosítása mellett, biztosítva ugyanakkor a méltányos átmenetet és a kiegyensúlyozott társadalmi és területi fejlődést; üdvözli az EBB azon kötelezettségvállalását, hogy nem finanszírozza a meglévő repülőtéri kapacitások bővítését és a fosszilis tüzelőanyagok szállítására és tárolására szolgáló kikötői infrastruktúrát; kéri, hogy a politika kerülje el a karbonintenzív eszközök terén a technológiai bezáródást, és támogassa a nulla szén-dioxid-kibocsátású mobilitás felé történő modális váltást mind a teherszállítás, mind a személyszállítás tekintetében városi és városközi szinten egyaránt, például a vasút, a biztonságos kerékpározás és a tiszta tömegközlekedés támogatása révén, különösen a rosszul ellátott közösségek és települések, valamint a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosítási infrastruktúra tekintetében;

32.

üdvözli, hogy az EBB 2019-ben vezető szerepet játszott a zöldkötvény-piacon azáltal, hogy 4,1 milliárd EUR értékű éghajlatvédelmi kötvényt és fenntarthatósági kötvényt bocsátott ki; hangsúlyozza a éghajlatvédelmi kötvények és fenntarthatósági kötvények alapjául szolgáló bevételek átlátható és hiteles dokumentálásának és nyomon követésének fontosságát, valamint az uniós fenntartható finanszírozási taxonómiával és a küszöbön álló uniós zöldkötvény-standarddal való összhang biztosításának fontosságát;

33.

üdvözli az EBB környezeti és szociális keretének közelgő felülvizsgálatát, valamint a fizikai, az átmeneti és a rendszerszintű kockázatok értékelésére szolgáló éghajlati, környezeti és társadalmi kockázatkezelési eszközök kidolgozását; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a keret 2021 végéig hatályba lépjen; üdvözli az EBB arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az (EU) 2020/852 rendelet (5) alapján elfogadja a jelentős károkozás elkerülését célzó kritériumokat, és indokolt esetben szigorúbb normákat állapítson meg;

Az EBB EU-n kívüli műveletei

34.

elismeri, hogy az EBB Unión kívüli műveleteit irányító legfontosabb megbízatás a külső hitelezési megbízatás, amelynek keretében az EBB 2014 és 2020 közötti műveleteit egy erre a célra létrehozott, 32,3 milliárd eurós felső összeghatárú garanciaalap fedezi, amely jogalapot és garanciát nyújt az EBB-nek az EU-n kívüli 68 jogosult országban végrehajtott finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére; megjegyzi, hogy a Bizottság azt javasolta, hogy a külső hitelezési megbízatás jelenlegi formájában ne folytatódjon; tudomásul veszi az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) új EBB-mandátumoknak megfelelő garanciájának létrehozását;

35.

üdvözli, hogy az EBB 2019 folyamán támogatást nyújtott az igazságos átmenet mechanizmus kialakításához, amely segíti a klímasemleges gazdaságra való átállás által leginkább érintett területeket és régiókat, különösen azokat, amelyek a legkevésbé képesek kezelni az átállás költségeit; kiemeli az EBB jelentőségét a mechanizmus következő években történő végrehajtásában, biztosítva, hogy egyetlen régió se maradjon le;

36.

megjegyzi, hogy az Unió fejlesztési politikája az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközön (NDICI) keresztül valósul meg, amelynek az EBB kulcsfontosságú végrehajtója; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy az uniós fejlesztési alapokat a magánberuházások kockázatmentesítésére használják fel, mivel nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez az addicionalitás és a fejlesztési célkitűzések megvalósításához vezet, amint arról az EFFA végső felülvizsgálata és az Európai Számvevőszék 2020. szeptember 11-i 7/2020. sz. véleménye nemrégiben beszámolt; hangsúlyozza, hogy az adományozóknak alapértelmezett lehetőségként előnyben kell részesíteniük a támogatásalapú finanszírozást, különösen a legkevésbé fejlett országok esetében, hogy elkerülhető legyen az adósságteher növelése;

37.

megismétli, hogy az EBB külső műveleteinek az elvárások szerint hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, elősegítve a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, különösen a leghátrányosabb helyzetű országokban, valamint az Unió által jóváhagyott célkitűzéseknek való megfelelést; elismeri, hogy a szegénység felszámolása, a hazai erőforrások mozgósítása és az emberi jogok az EU fejlesztésfinanszírozási struktúrájának központi témái; emlékeztet arra, hogy az érdekelt felek bevonása a fenntartható és inkluzív fejlődés sarokköve;

38.

megjegyzi, hogy az EBB-t köti az Európai Unió Alapjogi Chartája, hangsúlyozza, hogy az emberi jogi elvek beépülnek a projektek szintjén alkalmazott átvilágítási eljárásaiba és normáiba, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a kifizetések felfüggesztését az emberi jogok vagy a környezetvédelmi és szociális normák súlyos megsértése esetén; megjegyzi, hogy 2018 végén megerősítették a panasztételi mechanizmusokat; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy panasztételi mechanizmusa könnyen hozzáférhető, gyors és hatékony legyen annak érdekében, hogy képes legyen feltárni és orvosolni az EBB-hez kapcsolódó projektek során esetlegesen elkövetett emberi jogi jogsértéseket; kéri, hogy erről 2021 végéig tegyenek jelentést a Parlamentnek és az igazgatótanácsnak;

39.

felhívja az EBB-t, hogy tevékenységei révén teljes mértékben támogassa az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését az EU Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament által meghatározott külön megbízatások keretében;

Az EBB irányítása, átláthatósága és elszámoltathatósága

40.

ismételten hangsúlyozza, hogy az EBB-csoport valamennyi művelete és politikája tekintetében fontos az etika, a feddhetetlenség, az átláthatóság, kommunikáció és az elszámoltathatóság;

41.

aggodalmát fejezi ki az EBB pénzügyi közvetítőkön, például kereskedelmi bankokon és befektetési alapokon keresztül végzett műveletei átláthatóságának hiánya miatt; hangsúlyozza, hogy értékelni kell a közvetített hitelek gazdasági és társadalmi hatását a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetővé tétele révén; felhívja az EBB-t, hogy hozzon létre standard jelentéstételi kötelezettségeket a pénzügyi közvetítőkkel és a végső kedvezményezettekkel szemben, szükség esetén tiszteletben tartva a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett közötti titoktartási megállapodásokat, ugyanakkor szilárd struktúrát biztosítva az adatgyűjtéshez;

42.

súlyos aggodalmának ad hangot az EBB-vel szemben a munkahelyi zaklatásról és szexuális zaklatásról, a zaklatás elkövetőinek büntetlenségéről, a munkavállalók elégedetlenségéről, a vezető beosztású alkalmazottak felvételi eljárásainak hiányosságairól és a vezetőségben a tényleges munkavállalói részvétel hiányáról szóló állítások miatt; felhívja az EBB-t, hogy a bizalom helyreállítása és az elszámoltathatóság kultúrájának megteremtése érdekében biztosítsa valamennyi állítólagos zaklatási ügy független kivizsgálását, és biztosítsa a korábbi és a folyamatban lévő vizsgálatok eredményeivel és az alkalmazott szankciókkal kapcsolatos átláthatóságot; felhívja az EBB-t, hogy tegye közzé a 2010–2021 közötti időszakra vonatkozó személyzeti elégedettségi felmérések eredményeit; felszólít az EBB felsővezetői, vezetői, szakmai és igazgatási pozícióira vonatkozó felvételi eljárásai átláthatóságának és minőségének független értékelésére; felhívja az EBB-t, hogy terjesszen elő cselekvési tervet a vezetőség és a személyzet közötti bizalom helyreállítására és a munkavállalók döntéshozatalban való részvételének erősítésére;

43.

aggodalmát fejezi ki azon hírek kapcsán, amelyek szerint számos korábbi alelnök a várakozási időszak tiszteletben tartása nélkül vett fel munkát az EBB-vel kapcsolatban álló szervezeteknél; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB magatartási kódexe nem szabályozza szigorúan és tiltja ezeket a gyakorlatokat; sajnálja, hogy a munkaviszony megszűnését követő időszakra vonatkozó politika folyamatban lévő felülvizsgálatát még nem fejezték be, és hangsúlyozza, hogy szigorúbb szabályokat kell bevezetni; felhívja az EBB-t, hogy a munkaviszony megszűnését követő időszakra vonatkozó politikáját hangolja össze a Bizottság és a társintézmények politikájával;

44.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az alelnökök – más országok mellett – továbbra is felelősek származási országukért, ami összeférhetetlenséget okozhat; felhívja az EBB-t, hogy teljesítse a Parlament arra irányuló kérését, hogy az Igazgatási Bizottság magatartási kódexébe belefoglaljanak egy olyan rendelkezést, amely kizárja annak lehetőségét, hogy tagjaik felügyeljék a hitelnyújtást vagy a projektek végrehajtását saját országukban;

45.

üdvözli az EBB 2019. február 6-i határozatát, amely belső szabályokat állapít meg a személyes adatoknak a Főfelügyelőség csalások kivizsgálásával foglalkozó osztálya és megfelelés-ellenőrzési irodája által történő kezelésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a vállalati megfelelési program tekintetében megfelelő forrásokat kell fordítani a külső tevékenységek, az összeférhetetlenség, a közbeszerzés és az ajándékok ellenőrzésére és nyomon követésére;

46.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a felső vezetés szintjén és az EBB csoport irányító testületeiben továbbra is hiányzik a sokszínűség és a nemek közötti egyensúly, valamint hogy a támogatási feladatkörökben nagyon magas a nők aránya; megjegyzi, hogy a bank célokat tűzött ki arra vonatkozóan, hogy 2021-re a női vezetők arányát 33 %-ra, felsővezetői szinten a nők arányát 40 %-ra, vezetői szinten pedig a nők arányát 50 %-ra emeljék; sürgeti az EBB-t, hogy fokozza a nemek közötti egyensúly előmozdítására irányuló erőfeszítéseit a személyzet minden szintjén; sürgeti az EBB-t, hogy ösztönözze azokat a tagállamokat, amelyek alelnökjelölteket javasolnak, hogy vegyék figyelembe a sokszínűségre és a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzéseket is; felhívja az EBB-t, hogy titkárságán belül alakítsa ki valamennyi tagállam állampolgárainak megfelelő képviseletét, tiszteletben tartva ugyanakkor a jelöltek kompetenciáit és érdemeit; felhívja az EBB-t, hogy tegye közzé a közép- és felsővezetői pozíciók nemek szerinti és nemzeti megoszlását;

47.

sajnálja, hogy az EBB még mindig nem teszi közzé teljes körűen ügyfelei tényleges tulajdonosának adatait; hangsúlyozza, hogy egyes esetekben a projektgazdák vagy a pénzügyi közvetítők nem közlik az érintett gazdasági szereplők adatait; hangsúlyozza, hogy a kedvezményezettek és tényleges tulajdonosaik közzététele összhangban van a meglévő jogi kerettel; emlékeztet arra, hogy a tagállamok kivételes körülmények között mentességet biztosíthatnak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk nyilvántartásain keresztül történő közzététel és az ilyen információkhoz való hozzáférés alól; kéri az EBB-t, hogy használja fel a rendelkezésre álló eszközöket, és hajtsa végre a pénzmosás elleni ötödik irányelv által támogatott normákat az ilyen adatok hozzáférhetővé tétele érdekében; kéri annak feltárását, hogy milyen intézkedéseket lehetne hozni abban az esetben, ha egyes joghatóságok indokolatlanul megtagadják az információszolgáltatást; ismételten hangsúlyozza, hogy az EBA-nak és az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának együtt kell működnie annak érdekében, hogy összhangot teremtsenek az EBB-csoport pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáinak kialakításában és végrehajtásában;

48.

felhívja az EBB-t, hogy weboldalán tegye közzé az ügyfeleivel kapcsolatos, tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy növelje műveleteinek láthatóságát, és kiküszöbölje a korrupció és az összeférhetetlenség lehetőségét;

49.

felkéri az EBB-t, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását az országonkénti adó- és számviteli adatok közzétételétől, illetve a kedvezményezettek és a finanszírozási műveletekbe bevont pénzügyi közvetítők tekintetében a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok megadásától tegye függővé;

50.

felhívja az EBB-t, hogy a Parlament kéréseivel összhangban zárja le az EBB-csoport csalás elleni politikájának 2019-ben indított felülvizsgálatát; üdvözli az EBB és az OLAF közötti intenzív párbeszédet annak aktualizálásáról; felkéri az EBB-t, hogy használja ki az OLAF támogató szerepét, amelyet a Bizottság 2019 áprilisában elfogadott új csalás elleni stratégiája megerősít; fenntartja, hogy az Európai Ügyészség megbízatásának ki kell terjednie az EBB-finanszírozást érintő bűncselekmények üldözésére is;

51.

ismételten hangsúlyozza az érintett nemzeti, regionális és helyi érdekelt felek, köztük az éghajlat-politikai szakértők, a szakszervezetek, a civil társadalmi szereplők, az üzleti élet képviselői, a kkv-k és a tudományos élet bevonásának fontosságát a beruházások hatásának értékelése során; többek között az átlátható kommunikáció révén, valamint a projekt által érintett emberek szükségletei és elvárásai felmérésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy a konzultációknak valamennyi érdekelt közösséget be kell vonniuk, hozzáférhetőnek kell lenniük a kiszolgáltatott csoportok számára, az érdekelt felek sajátosságaihoz kell igazodniuk, és a projekt teljes életciklusa során folyamatosnak kell lenniük; felszólít arra, hogy a földterülettel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos beruházások esetében tartsák tiszteletben az összes érintett közösség (az őslakos népesség mellett) szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésének elvét; kéri az EBB-t, hogy számoljon be a fenti elvek végrehajtásáról; üdvözli, hogy a Bank konzultált az érdekelt felekkel egyes kiválasztott szakpolitikákról, az EBB csoport átláthatósági politikájának 7.10. és 7.11. cikke szerint;

52.

felhívja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a nagyszabású infrastrukturális projektek jelentette valamennyi környezeti kockázatot, és csak olyan projekteket finanszírozzon, amelyek mind a helyi lakosság számára, mind környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból bizonyítottan hozzáadott értéket képviselnek; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben fontos mind a korrupció és a csalás esetleges kockázatainak szigorú nyomon követése, mind pedig a finanszírozandó projektekre vonatkozó alapos előzetes és utólagos értékelések végzése;

53.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdése meghatározza a Számvevőszéknek az EBB-vel kapcsolatos ellenőrzési hatásköreit; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék hatáskörébe tartozik az EBB uniós kiadások és bevételek kezelésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése; emlékeztet arra, hogy az 5. jegyzőkönyv (az EBB alapokmánya) 12. cikke értelmében az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozik az EBB alaptőkéjének ellenőrzése; rámutat, hogy a Számvevőszék ennélfogva nem tud átfogó képet adni az EBB csoport műveletei és az uniós költségvetés között fennálló kapcsolatokról; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 308. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy egyszerű határozattal, a Szerződés teljes felülvizsgálata nélkül módosítsa az EBB alapokmányáról szóló jegyzőkönyvet; hangsúlyozza, hogy az új többéves pénzügyi keretben egyre fontosabbak az EBB által kezelt uniós garanciák és egyéb pénzügyi eszközök; ezért felhívja a Tanácsot, hogy módosítsa az 5. jegyzőkönyv 12. cikkét annak érdekében, hogy a Számvevőszék szerepet kapjon az EBB alaptőkéjének ellenőrzésében; megjegyzi, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott vagy támogatott műveletek ellenőrzéséről szóló, a Bizottság, az EBB és a Számvevőszék közötti jelenlegi háromoldalú megállapodás 2020-ban lejárt; felhívja a Bizottságot, a Számvevőszéket és az EBB-t, hogy erősítsék meg a Számvevőszék szerepét, és erősítsék tovább ellenőrzési jogkörét az EBB tevékenységei tekintetében az alkalmazási szabályokról szóló háromoldalú megállapodás megújítása keretében;

54.

felkéri az EBB-csoportot és a Bizottságot, hogy indítsák el a 2014 májusáig visszanyúló pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás (FAFA) azon rendelkezéseinek felülvizsgálatát, amelyek meghatározzák az EBB csoportra bízott központilag irányított uniós eszközökre vonatkozó szabályokat;

55.

kéri az EBB-t, hogy a Bizottsággal együtt tárja fel, hogyan koordinálható a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) és az EBB kizárási politikája a szinergiák elérése és az EBB műveleteit és az Unió pénzügyi érdekeit érintő kritikus helyzetek teljes körű lefedésének garantálása érdekében;

56.

tudomásul veszi, hogy 2019 márciusában elfogadták az EBB-csoport visszaélést bejelentő politikáját, továbbá, hogy az megfelel az (EU) 2019/1937 irányelvben (6) foglalt általános elveknek és normáknak, amely egy későbbi időpontban lépett hatályba; sajnálja, hogy a politika kizárólag a visszaélések belső bejelentésére vonatkozik; elvárja, hogy az EBB visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikája ambiciózus célokat és magas szintű normákat állapítson meg; sürgeti az EBB-t, hogy vonja be mind a belső, mind a külső visszaélést bejelentő személyeket, és határozzon meg egyértelmű és jól meghatározott eljárásokat, időkereteket és iránymutatásokat annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentő személyeket a lehető legjobb iránymutatással lássa el, és megvédje őket minden lehetséges megtorlástól;

57.

felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg kommunikációs stratégiáját; úgy véli, hogy mivel az EBB a világ vezető adományozója és multilaterális hitelfelvevője, alapvető fontosságú, hogy világos és releváns kommunikációt folytasson küldetéséről és státuszáról, valamint az, hogy megszólítsa a társadalom legkülönbözőbb rétegeit;

58.

megjegyzi, hogy 2019-ben tovább nőtt az EBB vizsgálati osztályán a bejelentések száma, 228 új bejelentéssel (2018-ban 184), amelyek közül 69 % a személyzet tagjaitól, 30 %-a pedig külső forrásokból, többek között a projektekkel kapcsolatos felektől, a civil társadalomtól és a médiától származott; megállapítja, hogy a vizsgálati intézkedések 59 %-a csalási ügyekre vonatkozik, amelyeket a korrupció (15 %) és az összejátszás (6 %) követ, és hogy a vizsgált bejelentések több mint egyharmada a közlekedési ágazatra vonatkozik;

59.

megjegyzi, hogy 2019-ben a 220 lezárt ügyből 40 nyert bizonyítást, ami a lezárt ügyek 18 %-ának felel meg, és vagy az illetékes hatóságokhoz, vagy az EBB-csoport szolgálataihoz utalták tovább őket; megjegyzi továbbá, hogy a fenti továbbítások 62 %-a (40-ból 25) került az OLAF-hoz; kéri az EBB-t, hogy számoljon be a megtett intézkedések eredményéről, beleértve a behajtott összegeket is, amennyiben ezek adatai elérhetőek;

60.

felhívja az EBB-t, hogy fokozza a proaktív átláthatóságot azáltal, hogy a nem bizalmas dokumentumokat kellő időben nyilvánosan hozzáférhetővé teszi egy felhasználóbarát adatbázisban; ismételten ösztönzi az EBB-t, hogy „a közzététel feltételezése” és ne a „bizalmas ügykezelés feltételezése” alapján tevékenykedjen;

61.

felhívja az EBB csoportot, hogy javítsa elszámoltathatóságát; kéri egyetértési megállapodás megkötését az EBB-csoport és a Parlament között annak érdekében, hogy a jövőben javuljon a Parlament hozzáférése az EBB stratégiai orientációval és finanszírozási politikákkal kapcsolatos dokumentumaihoz és adataihoz a bank elszámoltathatóságának megerősítése érdekében; javasolja, hogy negyedévente folytassanak párbeszédet a Parlament illetékes bizottságaival az EBB beruházási stratégiájában való részvétel és a megfelelő felügyelet biztosítása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament nagyobb mértékben ellenőrizze az EBB igazgatótanácsának döntéseit; felhívja a Bizottságot az információi jobb megosztására, hogy átláthatóbbá tegye a Parlament felé az EBB igazgatótanácsában képviselt álláspontjait; ismételten felszólít a Bizottság által az EBB alapokmányának 19. cikke szerinti eljárás keretében kiadott, az EBB finanszírozási műveleteiről szóló vélemények közzétételére annak értékelése céljából, hogy e műveletek megfelelnek-e a vonatkozó uniós jogszabályoknak és uniós politikáknak; felhívja a Bizottságot és az EBB-t, hogy jussanak megállapodásra a szóban forgó vélemények és az alapjukként szolgáló indokok jogilag lehetséges mértékű, teljes átláthatóságának biztosítása érdekében;

62.

kéri, hogy időben tegyék közzé az Igazgatási Bizottság és az igazgatótanács üléseinek teljes napirendjét és jegyzőkönyvét; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli átláthatósági politikának meg kell erősítenie az átláthatósági követelményeket valamennyi műveletre vonatkozóan, és az EBB összes ügyfelével aláírt egyedi szerződési feltételekbe szigorú átláthatósági kötelezettségeket foglalva elő kell írnia a projektgazdák számára, hogy tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé a környezeti hatásvizsgálatot és a kapcsolódó dokumentumokat; kéri az EBB-t, hogy tegyen közzé rendszeresebb, mélyreható és átfogó információkat az EBB tőkeáttétellel finanszírozott alapjaiért felelős pénzügyi közvetítőkről, és szerződéseikbe foglaljon bele olyan záradékokat, amelyek az ezen intézmények hitelezési tevékenységével kapcsolatos kötelező közzétételekre vonatkoznak;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

63.

felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	befektetési stratégiájának (gazdasági, környezeti és társadalmi) hatásai és az Unió érdekében a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődéséhez való hozzájárulás terén elért eredmények,

b)	az összeférhetetlenség hatékonyabb megelőzését szolgáló intézkedések,

c)	az átláthatóság megerősítését célzó intézkedések, az ügyfelek feddhetetlenségére vonatkozó átvilágítását követve az adókikerülés, a csalás és a korrupció megelőzése érdekében;

d)	az ezen állásfoglalásban elfogadott felhívások és kérések nyomon követése érdekében tett intézkedések;

o o

64.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri a Tanácsot és az EBB igazgatótanácsát, hogy vitassa meg a Parlament itt ismertetett álláspontját.

(1) https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=49051

(2) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0191.

(4) A CEE Bankwatch Network, Counter Balance, Re: Common és a Friends of the Earth Europe környezetvédelmi civil szervezetek beadványa nyomán.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).