P9_TA(2021)0261

Európa digitális jövőjének megtervezése: a digitális egységes piac és a mesterséges intelligencia alkalmazása az európai fogyasztók számára

Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása Európa digitális jövőjének alakításáról: a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolása és a mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára (2020/2216(INI))

(2022/C 15/22)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—	tekintettel „A mesterséges intelligencia – a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című, 2020. február 19-i bizottsági fehér könyvre (COM(2020)0065),

—	tekintettel a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló, 2020. február 19-i bizottsági jelentésre (COM(2020)0064),

—	tekintettel „A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0093),

—	tekintettel az egységes piaci szabályok jobb végrehajtására és érvényesítésére irányuló hosszú távú cselekvési tervről szóló, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0094),

—	tekintettel az „Új fogyasztóügyi stratégia – A fogyasztók rezilienciájának erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében” című, 2020. november 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0696),

—	tekintettel a „Mesterséges intelligencia Európa számára” című, 2018. április 25-i bizottsági közleményre (COM(2018)0237),

—	tekintettel a McKinsey & Company által a Bizottság számára készített, „A digitális transzformáció alakítása Európában” című, 2020. februári munkadokumentumra (1),

—	tekintettel a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) készült 2020. évi jelentésekre, valamint a digitalizáció mindennapi életre gyakorolt hatásával kapcsolatos attitűdöket vizsgáló tematikus Eurobarométer-felmérés eredményeire (2),

—	tekintettel az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel az európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0066),

—	tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (3),

—	tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—	tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (5),

—

tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (6),

—	tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8),

—	tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) (9);

—	tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11),

—	tekintettel az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (12),

—

tekintettel a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (13),

—	tekintettel a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (14),

—	tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (15),

—	tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16),

—	tekintettel az automatizált döntéshozatali folyamatokról és a fogyasztók védelmének és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosításáról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására (17),

—	tekintettel 2020. október 20-i állásfoglalására a Bizottságnak szóló, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó ajánlásokkal: az egységes piac működésének javításáról (18),

—	tekintettel 2020. október 20-i állásfoglalására a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról (19),

—	tekintettel 2020. október 20-i állásfoglalására a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről (20),

—	tekintettel 2020. október 20-i állásfoglalására a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a mesterséges intelligenciára vonatkozó polgári jogi felelősségi rendszerről (21),

—	tekintettel az egységes piac megerősítéséről és a szolgáltatások szabad mozgásának jövőjéről szóló, 2021. január 20-i állásfoglalására (22),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0149/2021),

A.	mivel továbbra is akadályok állnak fenn a digitális egységes piacon, amelyeket kell szüntetni annak érdekében, hogy az abban rejlő lehetőségek maradéktalanul kiaknázhatók legyenek, és mivel a közös, emberközpontú uniós megközelítés elengedhetetlen a digitális egységes piac sikeréhez;

B.	mivel a digitalizáció jelentős hozzáadott értéket nyújthat az egységes piac egésze számára, és egyaránt fontos az európai fogyasztók, valamint a hagyományos és a nem hagyományos ágazatok számára, és versenyelőnyt jelenthet a globális piacon;

C.	mivel a digitális egységes piac különböző kihívásokat támaszt a hagyományos piacokkal szemben, tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy „ami jogellenes offline, az online is jogellenes”;

D.	mivel a mesterséges intelligenciára bizonyos mértékig már vonatkoznak a meglévő jogszabályi követelmények;

E.	mivel fel kell építeni a közvélemény mesterséges intelligenciába vetett bizalmát azáltal, hogy abban alapértelmezetten érvényesítjük az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartását, a fogyasztóvédelmet, az adatvédelmet és a biztonságot, továbbá előmozdítjuk az innovációt Európában;

mivel a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv a mezőgazdaságot azon ágazatok egyikeként ismeri el, amelyekben a mesterséges intelligencia növelheti a hatékonyságot, és a jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) egyik általános célkitűzése az intelligens gazdálkodás előmozdítása; mivel a mezőgazdaság és állattenyésztés terén végzett, MI-vel kapcsolatos kutatás és munka lehetőséget kínál arra, hogy az ágazat vonzóbbá váljon a fiatalok számára, ily módon hozzájárul a generációs megújulás kérdésének megoldásához, és a mezőgazdasági teljesítmény növeléséhez a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken, valamint az állatjóléthez és a termelékenységhez; mivel a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a minőségi termelésben, valamint a tápanyagveszteség és a növényvédő szerek és műtrágyák használata 2030-ra elérendő csökkentésében;

G.	mivel a digitális átálláshoz a digitális gazdaság kulcsfontosságú tényezőibe való fokozott beruházásra és a zöld átállásra irányuló szakpolitikai intézkedésekkel való összehangolására van szükség;

H.	mivel a mesterséges intelligencia számos előnnyel jár, de bizonyos kockázatokat is hordoz;

mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye értelmében az uniós tagállamok és az uniós intézmények kötelesek biztosítani, hogy az új és kialakulóban lévő technológiák alkalmazása ne korlátozza indokolatlanul az egyes személyek magánélethez, adatvédelemhez, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához, a megkülönböztetésmentességhez és a méltósághoz való jogát és más alapvető jogait;

J.	mivel a mesterséges intelligencia használata kockázatot is jelent, és aggályokat vet fel a személyes adatok gyűjtésének, felhasználásának és terjesztésének etikusságát, kiterjedését és átláthatóságát illetően;

1. rész: az egységes piac zavartalan működése előtt álló akadályok lebontása

úgy véli, hogy az EU digitális politikájának létre kell hoznia és támogatnia kell azokat az alapvető elemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai köz- és magánszektor világelsővé váljon a megbízható, emberközpontú digitális innováció terén; úgy véli, hogy ezen alapvető elemek egyike a digitális egységes piac, amelynek lényege az új technológiákban rejlő lehetőségek teljes kiaknázása az indokolatlan nemzeti akadályok felszámolása által, valamint a jogi egyértelműség megteremtése révén a fogyasztók és a vállalkozások számára, ami az európai polgárok hasznára válik és erősíti a versenyt; úgy véli, hogy a piaci integráció és harmonizáció jobban szervezett és közös európai megközelítése hozzájárulhat ehhez az eredményhez; úgy véli, hogy ennek eléréséhez tagállami és uniós szinten egyaránt további intézkedésekre van szükség;

hangsúlyozza a teljes mértékben működő, a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgáló digitális egységes piac fontosságát, és kéri, hogy a kkv-k kapjanak támogatást digitális átalakulásukhoz, továbbá elvárja a Bizottságtól, hogy a kkv-kra vonatkozóan vezessen be jogalkotási javaslat előtti célravezetőségi vizsgálatot;

úgy véli, hogy a digitalizációval kapcsolatos uniós megközelítésben teljes mértékben érvényesülnie kell az alapvető jogoknak, a fogyasztóvédelemnek, a technológiasemlegességnek, a hálózatsemlegességnek és az adatvédelmi szabályoknak, az inkluzivitásnak és a diszkriminációmentességnek;

úgy véli, hogy a digitalizáció és az olyan kialakulóban lévő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, hozzájárulhatnak az uniós iparstratégia és a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez és a Covid19-válság által támasztott nehézségek egy részének legyőzéséhez; úgy véli továbbá, hogy a zöld megállapodás, az iparstratégia és a digitalizáció olyan szakpolitikai megközelítése, amely révén egymást kölcsönösen erősítik, elősegíthetné célkitűzéseik megvalósítását, ugyanakkor előmozdíthatná az EU technológiai vezető szerepét is; rámutat, hogy az olyan digitális megoldások, mint a távmunka és az MI-alkalmazások lehetőséget kínálnak a fogyatékossággal élők részvételének támogatására a digitális egységes piacon; úgy véli, hogy a Covid19-válság a digitalizáció felgyorsítására is lehetőséget kínál, és hogy a digitális átalakulásnak általában véve a közérdeket kell szolgálnia; úgy véli, hogy a digitális átalakulás segítheti az EU városi, vidéki és elszigetelt régiói szükségleteinek kielégítését;

megjegyzi, hogy az új technológiákban lehetőségek rejlenek a körforgásos és fenntartható gazdaságra való átállás terén, mivel megkönnyítik a körforgásos üzleti modellek bevezetését, előmozdítják az adatfeldolgozó és -tároló rendszerek energiahatékonyságát, hozzájárulnak a fenntarthatóbb értékláncokhoz és optimalizálják az erőforrások felhasználását;

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és támogassa a fenntartható technológiák elterjedését és fejlesztését a zöld megállapodás megvalósítása során, többek között értékelve az adatmegosztás környezeti hatásait, valamint azokat az infrastruktúrákat, amelyek a fenntartható digitális kiépítés biztosításához szükségesek;

hangsúlyozza, hogy az alapvető és jól meghatározott adatkészletek megosztásának és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása kulcsfontosságú a zöld megállapodásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje, mely adatkészletek alapvető fontosságúak e célból;

úgy véli, hogy meg kell szüntetni az olyan gyakorlatokat, amelyek aláássák a fogyasztó- és adatvédelmet, valamint a munkavállalói jogokat;

kiemeli, hogy a Bizottságnak kiegyensúlyozott, időtálló és tényeken alapuló megközelítést kell alkalmaznia a szubszidiaritás elvén alapuló jogalkotás terén, hogy a közszolgáltatások nyújtását biztosító, versenyképes, méltányos, hozzáférhető, technológiasemleges, innovációbarát, fogyasztóbarát, emberközpontú és megbízható digitális egységes piacot hozzon létre, amely biztonságos adattársadalmat és -gazdaságot épít ki;

10.

hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság és a hagyományos gazdaság adóztatása tekintetében egyenlő feltételeknek kell érvényesülniük, aminek a módja közös álláspont kialakítása arról, hogy hol történik az értékteremtés;

11.

hangsúlyozza, hogy adott esetben a kkv-k és más gazdasági szereplők számára előnyös lehet kooperatív modellek – például a nyílt forráskód és a nyílt szoftverrendszerek – használata, a különböző helyzetektől vagy körülményektől függően, figyelembe véve a lehetséges előnyöket, a kiberbiztonságot, a magánélet védelmét és az adatvédelmet, az alkalmazandó jogszabályok sérelme nélkül; úgy véli, hogy ez hozzájárulhat Európa digitális stratégiai autonómiájának megvalósításához;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy jövőbeli jogalkotási javaslataiban kövesse irányadó elveit, és kerülje el a digitális egységes piac széttagoltságát, szüntesse meg a meglévő indokolatlan akadályokat és a szükségtelen bürokratikus követelményeket, támogassa az innovációt, különösen a kkv-k esetében, továbbá alkalmazza azokat a megfelelő ösztönzőket, amelyek egyenlő versenyfeltételeket teremtenek, valamint egyenlő hozzáférést a beruházási lehetőségekhez;

13.

kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa mind a jelenlegi, mind az új jogszabályi követelmények hatékony és eredményes végrehajtását; úgy véli, hogy a végrehajtásnak határokon és ágazatokon átnyúlóan is hatékonyan kell működnie, a hatóságok közötti szorosabb együttműködés révén, kellő figyelmet fordítva az egyes hatóságok szakértelmére és vonatkozó hatáskörére; úgy véli, hogy a Bizottságnak irányadó keretet kell biztosítania a mesterséges intelligenciára vagy a kapcsolódó területekre vonatkozó új szabályozási követelmények összehangolásának biztosításához;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen az egyaránt innováció- és fogyasztóbarát szabályozási környezet kialakítására, és erősítse meg az európai digitális gazdaság pénzügyi és intézményi támogatását, szoros együttműködésben a tagállamokkal és az érintettekkel, például a következő intézkedések révén: az oktatásba, kutatásba és fejlesztésbe történő beruházás, az európai innováció támogatása, a könnyen olvasható, interoperábilis, jó minőségű ipari és nyilvános adatokhoz való nagyobb mértékű és szélesebb körű hozzáférés biztosítása, a digitális infrastruktúra kiépítése, a digitális készségek általános elérhetőségének növelése a lakosság számára, a technológiai vezető szerep előmozdítása az üzleti környezet terén, valamint arányos és harmonizált szabályozási környezet létrehozása;

15.

úgy véli, hogy az intelligens közbeszerzés – például az európai GovTech platform – fontos szerepet játszhat a digitális fejlesztések támogatásában az egész EU-ban;

16.

úgy véli, hogy jelentős beruházásokra és az állami és a magánszféra közötti együttműködésre van szükség a mesterséges intelligencia és más kulcsfontosságú új technológiák terén; üdvözli az uniós finanszírozási programok felhasználását a társadalmunk és iparunk digitalizálásának támogatására, amennyiben azok a hatékonyság, az átláthatóság és a befogadás elvén alapulnak; kéri a különböző alapok összehangolt végrehajtását a programok közötti szinergiák maximalizálása érdekében; javasolja a szükséges digitális infrastruktúra kiépítéséhez szükséges alapok stratégiai rangsorolását; felszólít a beruházások növelésére a Next Generation EU, valamint a köz- és magánfinanszírozás révén annak érdekében, hogy tükrözzék az EU azon törekvését, hogy globális technológiai vezetővé váljon – elmélyítve kutatásait és ismereteit – és a társadalom minden tagja számára teljes mértékben kihasználja a digitalizáció előnyeit;

17.

úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia különleges kihívást jelent a kkv-k számára, és hogy a szükségtelenül összetett szabályozási követelmények aránytalanul befolyásolhatják versenyképességüket; az MI-megoldásokra való áttérésnek hasznosnak kell lennie e vállalkozások számára, és az MI használatára vonatkozó új jogszabályok nem vezethetnek indokolatlan bürokratikus terhekhez, amelyek veszélyeztetnék e vállalkozások piaci versenyképességét;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Next Generation EU helyreállítási terv beruházásainak szélesebb körű koordinációját; felhívja a Bizottságot, hogy e terven belül javasoljon konkrét intézkedéseket az olyan nagy hatású technológiák és infrastruktúra Unión belüli támogatására, mint a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika, a felhő-infrastruktúra, a platformok, az intelligens városok, az 5G és az optikai infrastruktúra;

19.

emlékeztet arra, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és a digitális átálláshoz különleges támogatásra van szükségük az uniós finanszírozási programokból; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Egységes piac program, a digitális innovációs központok, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén erősítsék meg az induló innovatív vállalkozások, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását a digitális technológiák fejlesztése és alkalmazása terén, és ezáltal tovább ösztönözzék a digitális átalakulást, és tegyék lehetővé e vállalkozások számára, hogy maradéktalanul kibontakoztathassák digitális potenciáljukat és versenyképességüket az európai növekedés és foglalkoztatás érdekében;

20.

megjegyzi, hogy más piacokhoz képest Európában a kockázati és magvető tőke, valamint a magántőke-finanszírozás jelentős hiánya tapasztalható; úgy véli, hogy emiatt az európai induló innovatív vállalkozások sok esetben harmadik országok piacain növekednek ahelyett, hogy az EU-ban terjeszkednének; úgy véli, hogy ez megakadályozza a tágabb értelemben vett európai gazdaságot abban, hogy az Európából származó vállalkozások révén áttételes előnyökre tegyen szert; kiemeli a meglévő innovációs és kutatási finanszírozási eszközök terén az állami szervezetek aránytalanul nagy szerepét, valamint a jelentős eltéréseket a tagállamok között a startup-ökoszisztémák és a rendelkezésre álló finanszírozás tekintetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasoljanak átfogó európai megközelítést az uniós technológiai beruházások tőkeforrásainak növelésére, beleértve az üzletiangyal-befektetéseket támogató kezdeményezéseket, valamint annak elősegítésére, hogy kockázati és magvető tőke álljon az európai vállalkozások és induló innovatív vállalkozások rendelkezésre;

21.

hangsúlyozza, hogy a Digitális Európa program, valamint a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programok szükségesek Európa digitális átalakulásának ösztönzéséhez, és megfelelő finanszírozást kell biztosítani számukra; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezeket a programokat a lehető leghamarabb hajtsák végre; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak tartaniuk kell magukat az Európa 2020 stratégia keretében tett kötelezettségvállalásukhoz, hogy a GDP-jük 3 %-át kutatásra és fejlesztésre fordítják;

22.

felhívja a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az új technológiák bevezetési és szabványosítási folyamatában, és ezáltal biztosítsa, hogy az MI emberközpontú legyen, és megfeleljen az európai értékeknek, alapvető jogoknak és normáknak; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni a szabványügyi szervezetekkel, a vállalkozásokkal és a nemzetközi partnerekkel a globális szabványok meghatározásában, tekintettel a technológiai vezető szerep és a fejlesztés globális természetére; úgy véli, hogy a CEN munkaértekezleten kötött megállapodás alkalmazásával bizonyos területeken, például az MI és a kialakulóban lévő technológiák esetében hatékonyabbá tehető a harmonizált szabványok kidolgozása;

23.

támogatja a Bizottság azon célkitűzését, hogy fokozza a nem személyes adatok elérhetőségét és megosztását az európai gazdaság megerősítése érdekében; úgy véli, hogy e célkitűzés teljesítése során figyelembe kell venni a nem személyes adatokhoz való megnövekedő hozzáféréssel kapcsolatos kockázatokat, például a deanonimizálást;

24.

úgy véli, hogy ösztönözni kell a kkv-k több adathoz való hozzáférését, és olyan ösztönzőkre szólít fel, amelyek lehetővé teszik a kkv-k számára a más magánszereplőktől származó nem személyes adatokhoz való önkéntes alapú és kölcsönösen előnyös hozzáférést, megfelelve minden szükséges biztosítéknak, összhangban az (EU) 2016/679 rendelettel, valamint a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogi kerettel;

25.

megállapítja, hogy a közszolgáltatások vagy a közbeszerzési szerződések teljesítése során a közvállalkozások jelentős mennyiségű nem személyes adatot állítanak elő, gyűjtenek és kezelnek, ami jelentős értéket képvisel az adatok kereskedelmi újrafelhasználása szempontjából és a társadalom javára; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv célkitűzéseinek előmozdítása érdekében szélesebb körben tegyék elérhetővé ezeket az adatokat a közérdek javára történő további felhasználás céljából;

26.

emlékeztet arra, hogy olyan adatgazdaságra van szükségünk, amely Unió-szerte hatékony, mivel ez a digitalizáció egyik kulcsfontosságú tényezője; úgy véli, hogy a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó magas szintű adatvédelem segítene a fogyasztói bizalom növelésében; fontosnak tartja, hogy az EU garantálja a saját adataik ügyfelek és adott esetben fogyasztók általi magas szintű ellenőrzését és biztosítsa a személyes adatok védelmének legszigorúbb normáit, többek között a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó egyértelmű és kiegyensúlyozott szabályokkal, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a nyitottság fenntartását a harmadik országok felé, és fontosnak a nem személyes adatok határokon átnyúló szabad áramlását;

27.

tudomásul veszi a digitális szolgáltatásokról szóló és a digitális piacokról szóló jogszabályt és úgy véli, hogy ezeknek hozzá kell járulniuk az innováció támogatásához, a magas szintű fogyasztóvédelemhez, valamint a felhasználók internettel kapcsolatos jogai, bizalma és biztonsága javításához; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az európai piac aktív és rendkívül versenyképes maradjon;

28.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelemnek fontos szerepet kell játszania a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban, és meggyőződése, hogy az online piacterek nagyobb átláthatósága és átvilágítása növelné a termékek biztonságát, és ezáltal erősítené a fogyasztók online piacterekbe vetett bizalmát;

29.

hangsúlyozza ezért, hogy az arányosság elvén alapuló egyértelmű felelősségi körökre van szükség az online piacterek tekintetében; hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a tartalomszolgáltató platformok felelősségét az általuk értékesített vagy reklámozott áruk tekintetében annak érdekében, hogy megszűnjön az a jogi hézag, amikor a vásárlók nincsenek megelégedve a jogszabály vagy az áruszállítási szerződés alapján őket megillető helyzettel, például azért, mert nem tudták azonosítani az elsődleges eladót („ismerd az ügyfeledet” üzleti elv);

30.

üdvözli a Bizottság által javasolt új fogyasztóvédelmi menetrendet, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy adott esetben aktualizálja a fogyasztóvédelmi jogszabályokat annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék az új technológiák hatását és az azok révén a fogyasztókat fenyegető potenciális károkat, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok esetében, valamint a Covid19-világjárvány hatásaira tekintettel; úgy véli, hogy az európai fogyasztókat fel kell jogosítani arra, hogy aktív szerepet játsszanak a digitális átállásban, és hogy a fogyasztói bizalom és a digitális technológiák bevezetése attól függ, hogy jogaikat minden körülmények között megvédik-e;

31.

emlékeztet arra, hogy az online szolgáltatások indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozása jelentősen akadályozza az egységes piac működését, és indokolatlan megkülönböztetésnek teszi ki az európai fogyasztókat; tudomásul veszi a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet Bizottság általi első rövid távú felülvizsgálatát, és sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa értékelését, és kezdjen párbeszédet az érdekelt felekkel, figyelembe véve az audiovizuális szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés iránti növekvő igényt a minőségi tartalmak EU-szerte történő terjesztésének előmozdítása érdekében;

32.

ismételten kiemeli a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető uniós jogot, többek között az általános adatvédelmi rendeletben rögzített, kifejezett és tájékoztatáson alapuló beleegyezést; kiemeli, hogy a beleegyezésnek a személyes adatok felhasználására és kezelésére vonatkozó, érthető és könnyen hozzáférhető információkon kell alapulnia, és ezt algoritmusok használata esetén is tiszteletben kell tartani;

33.

üdvözli a digitális évtizedre vonatkozó új uniós kiberbiztonsági stratégiát, amely elengedhetetlen a polgárok bizalmának elnyeréséhez, valamint a digitális átállás során az innováció, az összekapcsoltság és az automatizálás előnyeinek teljes körű kihasználásához, továbbá ezzel egyidejűleg az alapvető jogok védelméhez, és felszólít a felvázolt intézkedések hatékony és gyors végrehajtására;

34.

felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az európai akadálymentesítési irányelvet annak érdekében, hogy ténylegesen felszámolják a fogyatékossággal élő polgárok előtt álló akadályokat, biztosítsák az akadálymentes digitális szolgáltatások rendelkezésre állását, valamint a szolgáltatásnyújtás feltételeinek megfelelőségét azzal a céllal, hogy teljes mértékben befogadó és akadálymentes digitális egységes piac jöjjön létre, amely biztosítja a fogyatékossággal élők számára az egyenlő bánásmódot és befogadásukat; ösztönzi a tagállamokat, hogy kiterjesszék a közszektorbeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelv alkalmazását a nyilvános használatú területekre, különösen az egészségügyi, a közlekedési, a postai vagy a távközlési ágazatban (23);

2. rész: A mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára

35.

határozottan úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia – amennyiben az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban fejlesztik – képes bizonyos területeket javítani az európai polgárok számára, és jelentős előnyöket és értéket kínálni a gazdaság, a biztonság, a védelem, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a környezet szempontjából; úgy véli, hogy a mesterséges intelligencián alapuló termékek és szolgáltatások biztonságát, védelmét, inkluzivitását, megkülönböztetésmentességét, hozzáférhetőségét és méltányosságát – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévőnek tekintett fogyasztói csoportok esetében – biztosítani kell annak érdekében, hogy senki ne szoruljon ki, és előnyeik az egész társadalom rendelkezésére álljanak;

36.

elismeri, hogy a mesterséges intelligencia előnyeinek kihasználása érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak, a magánszektornak, a civil társadalomnak és a tudományos közösségnek hatékonyan együtt kell működnie a biztonságos, emberközpontú, az egész társadalom javát szolgáló mesterséges intelligencia ökoszisztémájának kialakításában;

37.

megállapítja, hogy bár a mesterséges intelligencia jó lehetőségeket kínál, bizonyos kockázatokkal is járhat, például a torzítások és az átláthatatlanság miatt; úgy véli, hogy ezek a kockázatok a mesterséges intelligencia sajátos összefüggéseitől és felhasználási eseteitől függően nyilvánulhatnak meg; kéri a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek nyomon követhetőségének átláthatóságát és felülvizsgálatának lehetőségét bármilyen kimutatott kár esetén;

38.

úgy véli, hogy a digitális technológiák Unión belüli fejlesztése, bevezetése és hatékony szabályozása előtt álló egyes akadályok mellett a fogyasztói bizalom hiánya hátráltathatja a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését; felhívja a figyelmet arra, hogy a polgárok nem értik a fejlett algoritmikus és mesterségesintelligencia-rendszerek döntéshozatali folyamatait;

39.

megjegyzi, hogy a fogyasztóknak egyértelmű és kiszámítható jogi keretre van szükségük a termék hibás működése esetére;

40.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folyamatosan javítsák a közigazgatásnak azt a részét, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli szabályozás végrehajtásáért lesz felelős;

41.

üdvözli a Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvét, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki emberközpontú, kockázatalapú, egyértelmű és időtálló közös uniós szabályozási keretet a mesterséges intelligenciára vonatkozóan; úgy véli, hogy erre szükség van az automatizált döntéshozatali rendszerek felügyeletéhez, és hogy ennek ki kell egészítenie a mesterséges intelligenciára vonatkozó meglévő jogszabályokat, és biztosítania kell, hogy a szabályozás arányos legyen a kockázati szinttel;

42.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az algoritmikus döntéshozatal megfelelő mértékű emberi ellenőrzését, valamint a megfelelő és hatékony jogorvoslati mechanizmusok meglétét;

43.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban olyan alapvető képzettséggel és készségekkel kell felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra e technológiák jobb hasznosítását, ugyanakkor az esetleges fenyegetésekkel szembeni védekezést is;

44.

megállapítja, hogy bár a mesterséges intelligenciára eltérő mértékben ugyan, de már a jelenlegi európai jogszabályok is vonatkoznak, és hogy a mesterséges intelligencia kapcsán a fogyasztókat érintő új, eddig megoldatlan jogi kérdések merülnek fel, ezért felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki egyértelmű iránymutatást a hatályos alkalmazandó jogszabályok és a javasolt új intézkedések működésére és szinergiájára vonatkozóan a meglévő joghézagok megszüntetése, valamint az arányos és következetes jogi keret megteremtése érdekében; fontosnak tartja a tagállamok között a digitális egységes piac megerősítése érdekében folytatott együttműködést;

45.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szoros együttműködést a szabályozási keret végrehajtása során az egységes piac széttagoltságának megelőzése érdekében;

46.

úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyorsan változó technológia, amely elveken és arányosságon alapuló hatékony jogalkotást igényel, nem csak iránymutatásokat; úgy véli, hogy ennek eléréséhez a mesterséges intelligenciát átfogóan kell meghatározni, hogy a különböző ágazatokban hozott szabályozási intézkedések rugalmasak és kiigazíthatók legyenek a jövőbeli fejlemények figyelembevétele és a mesterségesintelligencia-felhasználás különböző kockázati szintjeinek megfelelő kezelése érdekében, amelyeket az ágazati kereteken belül kell pontosabban meghatározni; úgy véli, hogy a jövőbeli szabályozásnak megfelelően tükröznie kell, hogy a mesterséges intelligencia érzékelt kockázatai milyen mértékben jelentkeznek a gyakorlatban a mesterséges intelligencia különböző felhasználási és alkalmazási módjainál;

47.

hangsúlyozza, hogy az öntanulási algoritmusok használata lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy átfogó képet kapjanak a fogyasztók személyes körülményeiről és viselkedési szokásairól; felhívja ezért a Bizottságot, hogy átfogóan szabályozza a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat az ilyen rendszerek tisztességtelen vagy visszaélésszerű használatának megelőzése érdekében;

48.

úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keret célja a mesterséges intelligencián alapuló, megbízható és biztonságos termékek, alkalmazások és szolgáltatások belső piacának megteremtése kell, hogy legyen, és ennek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén kell alapulnia;

49.

hangsúlyozza a fogyasztók ahhoz való jogát, hogy időben és könnyen hozzáférhető módon megfelelő tájékoztatást kapjanak a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek létezéséről és lehetséges kimeneteléről, valamint arról, hogy a rendszer döntéseit hogyan lehet ellenőrizni, érdemben vitatni és helyesbíteni;

50.

kötelező tájékoztatásra szólít fel arról, ha a fogyasztók mesterséges intelligencián alapuló rendszerrel lépnek kapcsolatba;

51.

úgy véli, hogy a megmagyarázhatóság és az átláthatóság kulcsfontosságú a mesterséges intelligencián alapuló rendszerekbe vetett felhasználói bizalom kiépítéséhez és fenntartásához; véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a folyamatoknak átláthatóknak kell lenniük, a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek képességeit és célját nyíltan közzé kell tenni, továbbá a döntéseknek megmagyarázhatóknak kell lenniük a közvetlenül érintettek számára;

52.

úgy véli, hogy a szabályozási keretnek támogatnia kell a megbízható MI-rendszerek fejlesztését, és szigorú fogyasztóvédelmi normákat kell biztosítania a mesterséges intelligencián alapuló termékekbe vetett fogyasztói bizalom megerősítése érdekében; úgy véli, hogy a kockázatok és a kapcsolódó jogi követelmények fokozatosabb meghatározására, valamint a fogyasztói károk elleni biztosítékokra van szükség; úgy véli továbbá, hogy a szabályozási keretnek biztosítania kell az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, és lehetővé kell tennie mind a fogyasztók, mind a szabályozó hatóságok egyértelmű tájékoztatását a vonatkozó követelményekről, emellett proaktívan a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítására kell ösztönöznie a mesterséges intelligencia fejlesztését és kiépítését végzőket;

53.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az algoritmikus rendszerekkel kapcsolatos információk cseréjét a tagállami hatóságok között, továbbá iránymutatásaival, véleményeivel és szakértelmével támogassa az algoritmikus rendszerekre vonatkozó közös álláspont kialakítását az egységes piacon;

54.

úgy véli, hogy egy ilyen keretnek etikus, emberközpontú és az alapjogokon nyugvó megközelítésre kell épülnie az alapvető jogok védelmén, valamint az átláthatóság, (adott esetben) a megmagyarázhatóság és az elszámoltathatóság elvén, továbbá a GDPR-ben rögzített jogokon és kötelezettségeken, többek között az adatminimalizálás, a célhoz kötöttség és a beépített és alapértelmezett adatvédelem elvén alapuló mesterségesintelligencia-termékek tervezése, fejlesztése és életciklusa során;

55.

úgy véli, hogy az új szabályozási követelmények hatályát úgy kell megállapítani, hogy a saját összefüggésükben a legnagyobb kockázattal fenyegetőnek tekintett MI-alkalmazásokra vonatkozzanak a legszigorúbb szabályozási követelmények és ellenőrzések, a káros vagy diszkriminatív gyakorlatok betiltásának lehetőségével együtt; kéri a Bizottságot egy, a károkozás kockázatának kiszámítására szolgáló objektív módszertan kidolgozására, a már létező fogyasztóvédelmi jogszabályok mellett; úgy véli, hogy ennek a módszertannak el kell kerülnie a gyorsan elavuló, megszorító, bináris megközelítést és ehelyett a mesterséges intelligencia kontextusára, alkalmazására és speciális felhasználására kell koncentrálnia;

56.

hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia egész Unióra kiterjedő szabványosításának elő kell segítenie az innovációt és az interoperabilitást, valamint garantálnia kell a magas szintű fogyasztóvédelmet; elismeri, hogy bár már jelentős számú szabvány létezik, a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös szabványok további népszerűsítése és kidolgozása szükséges, például az összetevőkre és a teljes alkalmazásokra vonatkozóan;

57.

úgy véli, hogy egyértelmű jogi szabályok és végrehajtási mechanizmusok megléte esetén fontolóra lehetne venni az önkéntes megbízható címke szerepét a mesterséges intelligencia tekintetében, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az algoritmikus tanulási rendszerekben rejlő információs aszimmetria igen összetetté teszi a címkézési rendszerek szerepét; úgy véli, hogy egy ilyen címke javíthatná a mesterséges intelligencián alapuló technológia átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy az ilyen címkézési rendszernek érthetőnek kell lennie a fogyasztók számára, továbbá mérhető előnyökkel kell járnia a megfelelő mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások vonatkozásában a fogyasztók tudatossága tekintetében, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott döntést hozzanak, ellenkező esetben a gyakorlati használatban nem terjed el megfelelő mértékben;

58.

határozott véleménye, hogy az új szabályozási követelményeknek és értékeléseknek egyaránt érthetőknek és végrehajthatóknak kell lenniük, valamint ahol lehetséges, be kell épülniük a már létező ágazatspecifikus követelményekbe, emellett arányos adminisztratív teherrel kell járniuk;

59.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban használják ki a „szabályozói tesztkörnyezethez” hasonló innovatív szabályozási eszközöket annak elősegítésére, hogy az induló vállalkozások és a kisvállalkozások egyértelmű növekedési pályával rendelkezzenek; úgy véli, hogy ezeknek az eszközöknek elő kell segíteniük az innováció ösztönzését, amennyiben azokat ellenőrzött környezetben alkalmazzák; rámutat arra, hogy egy mesterséges intelligencián és hasonló technológiákon alapuló koherens környezet megteremtése a termékek innovatív tesztelése és validálása tekintetében segíteni fogja az európai vállalkozásokat az egységes piac széttagoltságának leküzdésében, valamint abban, hogy a teljes Unióban kihasználhassák növekedési potenciáljukat;

60.

hangsúlyozza, hogy a torzítások csökkentésének leghatékonyabb módja a mesterségesintelligencia-rendszerek betanításához használt adatkészletek minőségének biztosítása;

61.

úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia magas kockázatú kontextusban történő alkalmazását konkrét célokra kell leszűkíteni, teljes mértékben tiszteletben tartva az alkalmazandó jogot és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket; hangsúlyozza, hogy csak egy egyértelmű és jogbiztonságot nyújtó jogalkotási keret lesz döntő fontosságú a biztonság és a védelem, az adat- és fogyasztóvédelem, a közvélemény bizalma, valamint az ilyen technológiák alkalmazásának szükségességével és arányosságával kapcsolatos támogatás biztosítása szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy gondosan mérlegelje, léteznek-e olyan felhasználási esetek, helyzetek vagy gyakorlatok, amelyekhez egyedi műszaki szabványok – például az alapul szolgáló algoritmusok – elfogadása szükséges; szükségesnek tartja, hogy amennyiben ilyen műszaki szabványokat fogadnak el, azokat a technológia gyors fejlődése fényében az illetékes hatóságok rendszeresen felülvizsgálják és újraértékeljék;

62.

úgy véli, hogy hasznos lehet, ha a szervezetek és vállalkozások a mesterséges intelligencián alapuló termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó felülvizsgálati testületeket hoznak létre a magas kockázatú és hatású mesterségesintelligencia-alapú projektekből eredő potenciális előnyök és károk, nevezetesen a potenciális társadalmi hatások értékelése céljából, mivel ezek hasznos eszközök lehetnek a szervezetek számára ahhoz, hogy segítsenek felelősségteljes döntéseket hozni az MI-termékekről és -szolgáltatásokról, különösen akkor, ha azok az érintett érdekelt feleket is bevonják;

63.

kiemeli az oktatás és a kutatás fontosságát a mesterséges intelligencia tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak ki kell építenie digitális kapacitásait azáltal, hogy több embert ösztönöz arra, hogy az IKT-val kapcsolatos ágazatokban fusson be karriert, több adatszakembert képezve a mesterséges intelligencia területén, valamint az olyan kapcsolódó új területeken dolgozó szakembereket, mint a mesterséges intelligenciába való befektetés és a mesterséges intelligencia biztonsága; jelentős beruházásokat szorgalmaz a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központok európai hálózatába, továbbá felszólít a mesterséges intelligenciára összpontosító páneurópai egyetemi és kutatási hálózatok létrehozására; úgy véli, hogy e hálózatnak elő kell segítenie a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek cseréjének megerősítését, támogatnia kell a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tehetségeket az EU-ban és új tehetségeket kell vonzania, elő kell mozdítania az együttműködést az innovatív vállalatok, a felsőoktatás, a kutatóintézetek és a mesterséges intelligencia fejlesztői között, valamint speciális képzést és fejlesztést kell biztosítania a szabályozó hatóságok számára e technológiák megfelelő használatának biztosítása és az európai polgárok alapvető jogaik esetleges kockázataival és sérüléseivel szembeni védelme érdekében; hangsúlyozza továbbá azoknak az intézkedéseknek és információs csatornáknak a fontosságát, amelyek segítik a kis- és középvállalkozásokat és az induló innovatív vállalkozásokat abban, hogy hatékonyan digitalizálódjanak és előrelépjenek az „Ipar 5.0” felé; elismeri, hogy az MI-alkalmazásösszetevők megosztása és újrafelhasználása növeli az MI-megoldások használatát és elterjedtségét; hangsúlyozza az MI alapjaival kapcsolatos alapkutatások fontosságát; hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni minden MI-alkalmazás és -technológia átfogó kutatását;

64.

felszólít a digitális szakadék emberekre gyakorolt hatásairól szóló hatásvizsgálatokra és konkrét intézkedésekre annak áthidalására; szorgalmazza a negatív hatások mérséklését képzés, átképzés és továbbképzés útján; hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót is figyelembe kell venni, mivel a nők nincsenek jelen kellő arányban a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén, valamint a digitális vállalkozásokban; úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági programokra;

65.

felszólítja a Bizottságot, hogy a kialakulóban lévő digitális technológiák, így például a mesterséges intelligencia jelentette új kihívások kezelése érdekében frissítse a már meglévő termékbiztonsági és felelősségi keretet; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy aktualizálja többek között az általános termékbiztonsági irányelvet és a termékfelelősségről szóló irányelvet, különösen azáltal, hogy egyértelműen meghatározott esetekben és megfelelő értékelést követően fontolóra veszi a „bizonyítási teher” fogalmának megfordítását a kialakulóban lévő digitális technológiák által okozott károk tekintetében, valamint a „termék”, a „kár” és a „hiba” fogalmak oly módon történő kiigazítását, hogy azok tükrözzék a kialakulóban lévő technológiák összetettségét, többek között a mesterséges intelligencián alapuló termékek, a termékekbe beépített dolgok internete és robotika, az önálló szoftverek és az olyan szoftverek vagy frissítések tekintetében, amelyek valójában új termékhez vezetnek;

66.

hangsúlyozza, hogy megfelelő összeköttetéseket kell kialakítani a mesterséges intelligencia, valamint minden új technológia megvalósításához, többek között a demográfiai vagy gazdasági kihívásokkal küzdő régiókban is; felszólít arra, hogy vegyék figyelembe a vidéki területeken a technológiához való egyenlőtlen hozzáférést, különösen az 5G hálózatok kiépítésére és általában az összeköttetési infrastruktúrákra fordított uniós források felhasználásakor a lefedettség nélküli pontok számának csökkentése érdekében; szorgalmazza az uniós polgárok megbízható tájékoztatására irányuló uniós kommunikációs stratégia kidolgozását, valamint az 5G-vel kapcsolatos tudatosságot növelő kampányokat;

67.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a megosztott könyvelési technológiák, köztük a blokkláncok, nevezetesen az intelligens szerződések fejlesztését és használatát a digitális egységes piacon, továbbá nyújtson útmutatást, és vegye fontolóra egy megfelelő jogi keret kidolgozását a jogbiztonság garantálása érdekében a vállalkozások és a fogyasztók számára, különösen a határokon átnyúló helyzetekben alkalmazott intelligens szerződések jogszerűsége és végrehajtása, valamint adott esetben a közjegyzői hitelesítéssel kapcsolatos követelmények tekintetében;

68.

kéri, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) e-kereskedelemről szóló többoldalú tárgyalásait kiegyensúlyozott eredménnyel sürgősen zárják le; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje az e-kereskedelemről folytatott tárgyalások keretében a WTO szintjén jelenleg tárgyalt forráskód-záradék hatását a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli uniós jogszabályokra, beleértve a fogyasztói jogokra gyakorolt hatást is, továbbá hogy vonja be az Európai Parlamentet ebbe az értékelésbe; sajnálja, hogy globális szabályok hiányában az uniós vállalatok a digitális kereskedelemben olyan nem vámjellegű akadályokkal szembesülhetnek, mint az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás, az adatlokalizáció és a kötelező technológiaátadásra vonatkozó követelmények; megjegyzi, hogy ezek az akadályok különösen nagy kihívást jelentenek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára; kiemeli, hogy a digitális kereskedelemre vonatkozó globális szabályok tovább erősíthetik a fogyasztóvédelmet; támogatja az elektronikus továbbításra vonatkozó WTO-moratórium állandóvá tételét, és hangsúlyozza, hogy egyértelművé kell tenni az elektronikus továbbítás fogalommeghatározását; felszólít a WTO információtechnológiai megállapodásának, e megállapodás kiterjesztésének, valamint a WTO távközlési szolgáltatásokról szóló referenciadokumentumának teljes körű végrehajtására és szélesebb körű elfogadására;

69.

elismeri az Unió azon törekvését, hogy világvezetővé váljon a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában; felhívja az Uniót, hogy szorosabban működjön együtt a partnerekkel, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD-n) és a WTO-n belül a mesterséges intelligenciára vonatkozó globális normák meghatározása érdekében, hogy ezek révén csökkenteni lehessen a kereskedelmi akadályokat, valamint az uniós értékekkel összhangban elő lehessen mozdítani a megbízható mesterséges intelligenciát; támogatja az OECD-országok közötti, a digitális gazdasággal kapcsolatos nemzetközi szabályozási és egyéb együttműködést, többek között a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerséget; ösztönzi az Uniót, hogy fokozza az ENSZ-szel és a nemzetközi szabványügyi szervekkel e téren folytatott együttműködést; tudomásul veszi a szabályokon alapuló ázsiai regionális átfogó gazdasági partnerségi megállapodás (RCEP) megkötését, ami megnyitotta az utat a világ legnagyobb gazdasági integrációs projektje előtt; úgy véli, hogy az Uniónak olyan digitális szabályokat kell előmozdítania, amelyek összhangban vannak a demokratikus elvekkel, az emberi jogokkal és a fenntartható fejlődéssel; e tekintetben támogatja az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozására irányuló javaslatot;

70.

e tekintetben támogatja a mesterséges intelligenciáról szóló transzatlanti megállapodással kapcsolatos munkát, amelynek célja, hogy erősebb és szélesebb körű konszenzust alakítson ki az etikus mesterséges intelligencia elvei és az adatkormányzás tekintetében, és hogy ezen elvek keretében előmozdítsa az innovációt és az adatok megosztását a mesterséges intelligencia fejlesztése érdekében, valamint előmozdítsa a kereskedelmet és a digitális kereskedelemre vonatkozó összehangolt szabályok és szabványok kidolgozását, biztosítva az Unió központi szerepét e szabványok meghatározásában; hangsúlyozza, hogy e mesterséges intelligenciáról szóló transzatlanti megállapodásnak külön fejezetet kell tartalmaznia az adatbiztonságról, valamint a felhasználók és a fogyasztók adatainak védelméről az uniós szabályok védelmének biztosítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is működjön együtt az USA-val, Japánnal és más, hozzá hasonlóan gondolkodó partnerekkel többek között a támogatásokra, a kikényszerített technológiatranszferre és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó WTO-szabályok reformálása érdekében; hangsúlyozza az uniós szabadkereskedelmi megállapodások fontosságát az uniós vállalatok, fogyasztók és munkavállalók érdekeinek és értékeinek a globális digitális gazdaságban való előmozdításában, és úgy véli, hogy azok kiegészítik a versenyképes digitális egységes piacot; megjegyzi, hogy különösen fontos az Egyesült Királysággal való együttműködés, amely fontos szerepet játszik a globális digitális gazdaságban;

71.

sürgeti a tagállamokat, hogy helyreállítási terveiket egészítsék ki a közlekedés digitalizálására irányuló projektekkel; hangsúlyozza, hogy stabil és megfelelő finanszírozást kell biztosítani az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) közlekedési és IKT-infrastruktúrájának kiépítési folyamata tekintetében, beleértve az 5G biztonságos kiépítését, valamint a 6G hálózatok és a jövőbeli vezeték nélküli hálózatok fejlesztését a digitalizált közlekedés teljes potenciáljának kibontakoztatása érdekében, magas szintű közlekedésbiztonsági szabványok biztosítása mellett; hangsúlyozza e tekintetben, hogy új infrastruktúrát kell kifejleszteni, és korszerűsíteni kell a meglévő infrastruktúrát; felszólítja a tagállamokat az összekapcsolt és automatizált mobilitási szolgáltatások bevezetését elősegítő biztonságos, ellenállóképes és magas színvonalú közlekedési infrastruktúrák biztosítására; kiemeli, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező, érintett közlekedési és digitális infrastruktúra korszerűsítését fel kell gyorsítani; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy ennek biztosítása érdekében a TEN-T hálózatról szóló rendelet és a vasúti árufuvarozási folyosókról szóló rendelet felülvizsgálata során tegyen javaslatot a megfelelő mechanizmusokra;

72.

hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas potenciállal bír a közlekedési ágazat szempontjából, és képes növelni a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés automatizáltságát; kiemeli a mesterséges intelligencia szerepét a multimodalitás és a modális váltás előmozdításában, valamint az intelligens városok fejlesztésében, javítva a polgárok utazási élményét a közlekedés, a logisztika és a forgalom hatékonyabbá, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé tételével, az utazási idő rövidítésével, a torlódások csökkentésével, a káros kibocsátások csökkentésével, valamint a költségek csökkentésével; hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazatot illetően az MI-n alapuló rendszerekben hatalmas potenciál rejlik, különösen a biztonság és a „zéró-elképzelés”-ben foglalt célkitűzések elérése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul a zökkenőmentes multimodalitás továbbfejlesztéséhez a „mobilitás mint szolgáltatás” (MaaS) elképzelését követve; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módon lehet elősegíteni a MaaS kiegyensúlyozott fejlesztését, különösen a városi területeken;

73.

üdvözli az Egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási (SESAR) közös vállalkozás eredményeit, és szorgalmazza a kutatás és a beruházások fokozását annak érdekében, hogy a légi közlekedési ágazatban maximálisan kihasználhassák a mesterséges intelligenciában a fogyasztók számára rejlő lehetőségeket a légitársaságok marketing, értékesítési, forgalmazási és árazási folyamatainak, valamint a földi kiszolgálásnak (biztonsági ellenőrzések stb.) a javítása révén; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével kifejleszthető az automatizált navigációt a hosszú és a rövid távú tengeri fuvarozásban és a belvízi hajózásban, és javítható a tengerfelügyelet a növekvő hajóforgalom összefüggésében; felszólít a mesterséges intelligencia bevezetésére és a nagyobb fokú és léptékű digitalizációra valamennyi európai kikötőben a nagyobb hatékonyság és versenyképesség elérése érdekében, továbbá kiemeli, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a robotika kiemelkedő szerepet fog játszani az idegenforgalmi ágazatban, és ezáltal hosszú távon hozzájárul az ipar fenntarthatóságához; megjegyzi, hogy megfelelő finanszírozásra és ösztönzőkre van szükség az idegenforgalmi létesítmények, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy kihasználhassák a digitalizáció előnyeit és korszerűsíthessék a fogyasztók számára nyújtott kínálatukat; megjegyzi, hogy ez hozzá fog járulni az EU digitális vezető szerepének előmozdításához a fenntartható turizmus terén a kutatás-fejlesztés, a közös vállalkozások és a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén;

74.

emlékeztet arra, hogy a mesterséges intelligencia előítéletekhez és ezáltal a megkülönböztetés különböző formáihoz, így a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéshez vezethet; e tekintetben emlékeztet arra, hogy mindenki jogait teljes körűen védeni kell, és hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezések semmilyen módon nem lehetnek megkülönböztető jellegűek; hangsúlyozza, hogy ilyen elfogultság és hátrányos megkülönböztetés eredhet a társadalomban fennálló jelenlegi megkülönböztetést tükröző, már eleve elfogult adathalmazokból; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciának el kell kerülnie a tiltott hátrányos megkülönböztetéshez vezető elfogultságot, és nem reprodukálhatja a megkülönböztetés folyamatait; hangsúlyozza, hogy ezeket a kockázatokat figyelembe kell venni az MI-technológiák tervezésekor, valamint hangsúlyozza az MI-technológiát alkalmazó szolgáltatókkal való együttműködés fontosságát a hátrányos megkülönböztetést fokozó, tartósan jelen lévő joghézagok megszüntetése érdekében; javasolja, hogy az MI-tervezéssel és -fejlesztéssel foglalkozó csoportok tükrözzék a társadalom sokszínűségét;

75.

kiemeli, hogy az algoritmusoknak átláthatóknak kell lenniük az alapvető jogok teljes körű védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy a jogalkotóknak mind az etikai, mind a jogi szempontból fontos hatások figyelembevételével megfontolás tárgyává kell tenniük különösen az anyagi és személyes károkkal kapcsolatos felelősség összetett kérdését, és minden MI-alkalmazás esetében egy természetes vagy jogi személynek kell viselnie a felelősséget.

76.

hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciát Európa-szerte széles körben a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak rendelkezésére kell bocsátani, hogy Európában valamennyi érdekelt fél és szereplő számára fenntarthatók legyenek az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny; kiemeli a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára a mesterségesintelligencia-technológiákban rejlő lehetőségeket, a közönség jobb kezelésétől, elérésétől és a vele való jobb kapcsolattartástól kezdve a tartalmak felügyeletének támogatásáig, újrahasznosítva a kulturális archívumokat, valamint a tények ellenőrzésének és az adatokon alapuló újságírásnak a támogatásáig; hangsúlyozza, hogy tanulási és képzési lehetőségeket kell kínálni annak érdekében, hogy az európai társadalom megismerhesse a mesterséges intelligencia használatát, lehetséges kockázatait és lehetőségeit; megismétli e tekintetben azon álláspontját, hogy a mesterséges intelligenciával és a robotikával kapcsolatos innovációt be kell építeni az oktatási tervekbe és képzési programokba; emlékeztet a szakképzés mesterséges intelligenciával kapcsolatos sajátos követelményeire, és együttműködésen alapuló megközelítést szorgalmaz európai szinten, amelyet úgy alakítanak ki, hogy Európa-szerte növelje a mesterséges intelligencia által a szakképzésben kínált lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (24) nemzeti jogba való átültetése alapvető fontosságú a kulturális sokszínűséget előmozdító, valódi digitális egységes piac megvalósításához;

77.

kiemeli az európai kockázatitőke-finanszírozás hiányát, a finanszírozáshoz való hozzáférés hiányát és az adatok rendelkezésre állásának hiányát, továbbá elismeri a mesterségesintelligencia-technológiák bevezetése előtt álló külső és belső akadályokat, különösen a kevésbé érett ágazatok és kkv-k esetében; szorgalmazza egy átfogó, a vállalkozói készség befektetőbarát szabályozás révén történő előmozdításán alapuló uniós megközelítés kialakítását annak biztosítása érdekében, hogy az ígéretes európai induló vállalkozások valamennyi növekedési fázisban hozzáférjenek a finanszírozási eszközökhöz; közös erőfeszítésekre szólít fel a fiatal ígéretes európai vállalkozások kivándorlásának megelőzése és visszaszorítása érdekében, amelyek a piacra lépésüket követően gyakran nem részesülnek elegendő finanszírozásban;

78.

emlékeztet arra, hogy a jelenlegi uniós jogszabályok általában nem írnak elő kötelező kiberbiztonsági követelményeket a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan; kéri, hogy érvényesítsenek alapvető követelményeket a tervezési szakaszban (beépített biztonság), valamint a megfelelő kiberbiztonsági szabványok és eljárások alkalmazására vonatkozóan, mind a termékek és szolgáltatások életciklusa során, mind pedig ellátási láncaikban;

79.

rámutat, hogy a negyedik ipari forradalom többek között a nyersanyagokhoz – például lítiumhoz és ritkaföldfémekhez – való hozzáféréstől függ, és hogy az Uniónak csökkentenie kell az azoktól való függőségét az abszolút fogyasztás korlátozásával, valamint saját, környezetvédelmi szempontból felelős bányászata és körforgásos gazdasága révén; úgy véli ugyanakkor, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó, a digitális eszközökre és félvezetőkre alkalmazott szigorúbb politika hozzájárulhat az Unió ipari szuverenitásához és a nyersanyagokhoz kapcsolódó bányászati tevékenységek negatív hatásainak elkerüléséhez;

80.

szorgalmazza az európai digitális innovációs központokkal kapcsolatban egyértelműbb stratégia kidolgozását annak érdekében, hogy elősegítse az új technológiák elterjedését a kkv-k, közepes tőkeértékű vállalatok és induló vállalkozások körében; rámutat arra, hogy az európai digitális innovációs központok hálózatának a távoli, vidéki és szigeti területekre is kiterjedő, átfogó földrajzi lefedettséget, valamint ágazatközi párbeszédet kell biztosítania Európában; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus és átfogó stratégiát az induló vállalkozások létrehozásának és növekedésének támogatására azzal a céllal, hogy tíz éven belül létrejöjjön az európai digitális unikornisok új generációja, e stratégiának pedig különösen olyan intézkedéseket kell megvizsgálnia, mint az újonnan alapított kkv-knak nyújtott adóösztönzők és az induló vállalkozásokra vonatkozó uniós vízum bevezetése;

81.

üdvözli a Bizottság új számításifelhő-stratégiáját és az Európai számításifelhő-kezdeményezést;

82.

üdvözli, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatást gyakorolhat az európai munkaerőpiacokra, többek között új állásokat teremthet, biztonságosabbá és befogadóbbá teheti a munkahelyeket, hozzájárulhat a munkaerő-felvétel és a bérek tekintetében megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés felszámolásához, továbbá javíthatja a készségkereslet és -kínálat, valamint a munkafolyamatok összehangolását, ehhez azonban mérsékelni kell a kockázatokat, a szabályozási kereteket pedig a digitális hullám előrehaladásával párhuzamosan, rendszeresen frissíteni kell;

83.

kéri a tagállamokat, hogy fektessenek be a magas színvonalú, reagálóképes és befogadó oktatásba, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulási rendszerekbe, valamint a mesterséges intelligencia által súlyosan érintett ágazatokban dolgozó munkavállalókat segítő átképzési és továbbképzési szakpolitikákba, többek között a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás terén; hangsúlyozza, hogy e tekintetben különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű csoportok bevonására;

84.

felhívja a figyelmet az európai munkaerőpiacon a készségek iránti kereslet és kínálat között tapasztalható szakadékra; üdvözli a Bizottság aktualizált európai készségfejlesztési programját és az új digitális oktatási cselekvési tervet (2021–2027), amely segíti majd a munkavállalókat digitális készségeik gyarapításában, a munka jövőbeli világában szükséges képesítések megszerzésében, az alkalmazkodásban, valamint a digitális és a zöld átálláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításában; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia etikai szempontjait és az etikai célú képességfejlesztést be kell építeni a fejlesztőknek és a mesterséges intelligenciával dolgozóknak nyújtott oktatás és képzés tanterveibe; emlékeztet arra, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőknek, programozóknak, döntéshozóknak és vállalatoknak tisztában kell lenniük etikai felelősségükkel; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megfelelő készségek és ismeretek megszerzésének lehetősége megszüntetheti a társadalomban tapasztalható digitális szakadékot, és hogy a mesterségesintelligencia-megoldásoknak támogatniuk kell a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékossággal élők, illetve a távoli vagy vidéki területeken élők munkaerőpiaci integrációját;

85.

hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, amelynek valamennyi uniós politikában tükröződnie kell; kéri, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzésekkel összhangban ismerjék el a nők alapvető szerepét az európai digitális stratégia céljainak elérése érdekében; emlékeztet rá, hogy a nők digitális gazdaságban való részvétele elengedhetetlen a virágzó digitális társadalom kialakításához és az Unió digitális belső piacának fellendítéséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a nők digitális szerepével kapcsolatos miniszteri kötelezettségvállalási nyilatkozat végrehajtását; úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben hozzájárulhat a nemi alapú megkülönböztetés felszámolásához és a nők előtt álló kihívások kezeléséhez a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében, feltéve, hogy megfelelő jogi és etikai keretet dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a tudatos és nem tudatos elfogultságok kiküszöbölését és a nemek közötti egyenlőség elveinek tiszteletben tartását;

86.

hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság olyan ágazat, amelyben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet fog játszani az élelmiszer-termeléssel és -ellátással kapcsolatos kérdések és kihívások megoldásában; hangsúlyozza, hogy a dolgok internetén alapuló technológiák és különösen az MI kiemelkedő lehetőséget jelent az agrár-élelmiszeripari ágazat korszerűsítése, automatizálása, illetve hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása, a vidéki térségeken belüli helyi fejlesztés, a növénytermesztés fokozása és a növények minőségének javítása szempontjából; úgy véli, hogy a fenntarthatóság, a hatékonyság, a pontosság és a termelékenység javításához elengedhetetlen a digitális technológiák és az MI alkalmazása, valamint a kutatás és fejlesztés fokozása az agrár-élelmiszeripari ágazatban; hangsúlyozza, hogy a dolgok internete és a mesterséges intelligencia lehetőségeket kínál a precíziós mezőgazdaságban, különösen az időjárási viszonyok, a talajban található tápanyagok és vízigény feltárása, valamint a kártevőfertőzések és a növénybetegségek azonosítása terén; hangsúlyozza, hogy az automatizált és digitális eszközökkel történő nyomon követés hozzájárulhat a mezőgazdaság környezeti és éghajlati lábnyomának csökkentéséhez; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a mezőgazdasági ágazat számára e célból biztosított forrásokat és beruházásokat, és biztosítsanak elegendő forrást és eszközöket a mesterséges intelligencia e területeken való felhasználásával kapcsolatos kutatásokhoz annak érdekében, hogy elősegítsék az érintett mezőgazdasági termelők számára a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználását, növeljék a hatékonyságot és a termelést, valamint támogassák az innovációs központok és induló vállalkozások létrehozását ezen a területen;

87.

úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia Unión belüli alkalmazása és az uniós polgárok személyes adatainak ezzel járó felhasználása során tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert értékeinket és alapvető jogainkat, mint például az emberi méltóságot, a magánélet védelmét, az adatvédelmet és a biztonságot; hangsúlyozza, hogy mivel a mesterséges intelligencia meghatározásánál fogva magában foglalja az adatkezelést, tiszteletben kell tartania az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen az általános adatvédelmi rendeletet; ismételten hangsúlyozza, hogy a független állami adatvédelmi hatóságokat el kell látni a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy nyomon tudják követni és ténylegesen érvényesíteni tudják az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelést;

88.

kiemeli, hogy a tudományokba, a kutatásba és a fejlesztésbe való beruházás a digitalizáció a és mesterséges intelligencia területén, a kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés elősegítése, a kritikus infrastruktúrák és az elektronikus kommunikációs hálózatok erős kiberbiztonságának kialakítása, valamint az elfogulatlan, jó minőségű adatokhoz való hozzáférés az Unió digitális szuverenitása biztosításának sarokkövei; felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az Unió milyen különböző módokon válhat függővé külső szereplőktől; megjegyzi, hogy a nem egyértelmű, túlzott vagy széttagolt szabályozás akadályozza az innovatív csúcstechnológiai unikornisok, induló vállalkozások és kkv-k megjelenését, vagy arra ösztönzi őket, hogy Európán kívül fejlesszék termékeiket és szolgáltatásaikat;

89.

hangsúlyozza, hogy a biztonságos és inkluzív gigabitalapú európai társadalom megvalósítása előfeltétele annak, hogy az Unió sikeres legyen a digitális átállásban; kiemeli a különösen az 5G és az üvegszálas infrastruktúra által táplált összekapcsoltság szerepét a munka- és oktatási módok, az üzleti modellek és egész ágazatok – például a gyártás, a közlekedés és az egészségügy – átalakításában, különösen más technológiákkal, például virtualizációval, felhőalapú számítástechnikával, pereminformatikával, mesterséges intelligenciával, hálózati szeleteléssel és automatizálással együtt, és hogy képes nagyobb termelékenységet, valamint több innovációt és felhasználói tapasztalatot elérni;

90.

felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze az európai vállalatokat az új generációs mobilhálózatok technológiai kapacitásainak fejlesztésére és kiépítésére; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze a digitális technológiákhoz való egyenlőtlen hozzáférés és az összeköttetések terén a tagállamok között fennálló különbségek hatását;

91.

megállapítja, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) terén végrehajtott beruházások döntő fontosságúak az MI és más kialakulóban lévő technológiák potenciáljának teljes körű kiaknázásához; szorgalmazza a konnektivitás terén meglévő beruházási hiány pótlását az Európai Helyreállítási Eszközön, valamint nemzeti és magánfinanszírozáson keresztül a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a jövőbeli technológiákba történő uniós beruházások tekintetében előirányzott megszorítások ellentételezése céljából;

92.

szorgalmazza a társadalom egészére kiterjedő megközelítés alkalmazását a kiberbiztonság terén; kiemeli, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatban új megközelítéseket kell kialakítani, amelyek a rezilienciára, valamint a stresszhelyzetekhez és támadásokhoz való alkalmazkodóképességre épülnek; felszólít holisztikus megközelítés alkalmazására a kiberbiztonság tekintetében, amely keretében a rendszer egészét figyelembe veszik, a rendszertervezéstől és a használhatóságtól kezdve a polgárok oktatásáig és képzéséig; hangsúlyozza, hogy a digitális átalakulás a szolgáltatások gyors digitalizációjával és az összekapcsolt eszközök széles körű bevezetésével szükségszerűen növeli társadalmunk és gazdaságunk kibertámadásoknak való kitettségét; kiemeli, hogy a kvantuminformatika területén elért eredmények megzavarják a meglévő titkosítási technikákat; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé tennék Európa számára e kihívás leküzdését, és kiemeli az erős, biztonságos, végpontok közötti titkosítás szükségességét; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a blokkláncalapú kiberbiztonsági protokollok és alkalmazások használatát az MI-infrastruktúrák rezilienciájának, megbízhatóságának és megalapozottságának javítása céljából; hangsúlyozza, hogy minden ágazati politikában meg kell jelennie a kiberbiztonsági elemeknek; hangsúlyozza, hogy a hatékony védelem feltétele, hogy az uniós és a nemzeti intézmények az ENISA támogatásával együttműködjenek a kritikus infrastruktúrák és az elektronikus hírközlési hálózatok biztonságának, integritásának, rezilienciájának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében; üdvözli a Bizottságnak a kiberbiztonsági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatát és azon szándékát, hogy kiterjessze annak hatályát és csökkentse a tagállamok általi alkalmazásbeli különbségeket, és óvatos megközelítést szorgalmaz a magas kockázatú beszállítóktól való esetleges függőségekkel kapcsolatban, különösen az 5G hálózatok kiépítése tekintetében;

o o

93.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=64962

(2) https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2228

(3) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(4) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(5) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(6) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.

(7) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(8) HL L 304., 2011.11.22., 64. o.

(9) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(10) HL C 11., 2018.1.12., 55. o.

(11) HL L 60. I, 2018.3.2., 1. o.

(12) HL L 295., 2018.11.21., 1. o.

(13) HL L 328., 2019.12.18., 7. o.

(14) HL L 151., 2019.6.7., 70. o.

(15) HL L 130., 2019.5.17., 92. o.

(16) HL L 186., 2019.7.11., 57. o.

(17) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0032.

(18) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0272.

(19) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0277.

(20) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0275.

(21) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0276.

(22) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0007.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.), (34) preambulumbekezdés.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (HL L 303., 2018.11.28., 69. o.).