P9_TA(2021)0251

Hadifoglyok az Örményország és Azerbajdzsán közötti legutóbbi konfliktus nyomán kialakult helyzetben

Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása a hadifoglyokról az Örményország és Azerbajdzsán közötti legutóbbi konfliktus nyomán kialakult helyzetben (2021/2693(RSP))

(2022/C 15/14)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Örményországról és Azerbajdzsánról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel az EU–Örményország Partnerségi Tanács 2020. december 17-i ülésére és az EU–Azerbajdzsán Együttműködési Tanács 2020. december 18-i ülésére és azok következtetéseire,

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre, az emberi jogok európai egyezményére és a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló III. genfi egyezményre,

—	tekintettel Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozatára, amely 2020. november 10-én lépett hatályba,

—	tekintettel a Human Rights Watch „Azerbaijan: Armenian POWs Abused in Custody” [Azerbajdzsán: az örmény hadifoglyokkal szemben fogságban elkövetett visszaélések] című, 2021. március 19-i jelentésére,

—	tekintettel az Örményország és Azerbajdzsán közötti közelmúltbeli konfliktus során foglyul ejtett személyekről szóló, 2021. április 28-i uniós nyilatkozatra,

—	tekintettel az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek 2020. október 25-i, 2020. október 30-i, 2020. december 14-i, 2021. április 13-i és 2021. május 5-i nyilatkozataira,

—	tekintettel arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Bíróság eljárási szabályzatának 39. cikke alapján 2021. március 9-én értesítette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát az Örményország és Azerbajdzsán közötti közelmúltbeli fegyveres konfliktussal kapcsolatos ideiglenes intézkedésekről,

—	tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.	mivel a Hegyi-Karabah feletti fennhatóságért 1988 és 1994 között folytatott első háború óta a nemzetközi közösség próbálta elérni a hegyi-karabahi konfliktus tartós és átfogó rendezését az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek vezetésével;

mivel az Örményország és Azerbajdzsán közötti legutóbbi, 2020. szeptember 27-től2020. november 10-ig tartó fegyveres konfliktusban több mint 5 000 katona vesztette életét, több százan megsebesültek és meghaltak, valamint civilek ezrei kényszerültek lakóhelyük elhagyására; mivel a konfliktus továbbra is súlyos szenvedést ró a lakosságra, mivel sok hozzátartozó hollétéről nincs információ, a hadifoglyok és más foglyul ejtett személyek közül csak kevesen térnek haza, problémák vannak a holttestek átadása terén, a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférés akadályokba ütközik és az alapvető infrastruktúra romokban hever;

C.	mivel e régóta fennálló konfliktus már elképzelhetetlenül sok szenvedést okozott az érintetteknek; mivel összességében a konfliktus jelentős mennyiségű és elfogadhatatlan polgári áldozatot követelt;

D.	mivel a harcok megszűntek 44 nappal azután, hogy Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország 2020. november 9-én megállapodást írt alá a Hegyi-Karabahban és környékén hirdetett teljes tűzszünetről, amely 2020. november 10-én hatályba lépett;

E.	mivel a tűzszünetről szóló háromoldalú nyilatkozat 8. pontja előírja, hogy a hadifoglyokat, túszokat és más fogvatartottakat, valamint az elesettek maradványait ki kell cserélni; mivel ezeket a cseréket a „mindenkit mindenkiért” elv szerint kell lebonyolítani;

mivel mind Örményország, mind Azerbajdzsán részes fele a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló III. genfi egyezménynek, amelynek 118. cikke előírja, hogy a hadifoglyokat az aktív harci cselekmények beszüntetése után haladéktalanul szabadon kell engedni és haza kell szállítani; mivel a III. genfi egyezmény 13. cikke kimondja, hogy „a fogva tartó hatalomnak minden olyan jogellenes cselekménye vagy mulasztása, amely a hatalmában levő hadifogoly halálát okozza, vagy súlyosan veszélyezteti a hadifogoly egészségét, tilos és a jelen Egyezmény súlyos megsértésének tekintendő”; mivel az egyezmény a hadifoglyokat az „erőszakos cselekményekkel vagy megfélemlítéssel, a sértegetéssel és a nyilvános kíváncsiskodással szemben” is védi;

mivel a tűzszünet előtt és után fogságba került katonai személyzet és polgári személyek a nemzetközi jog értelmében eltérő jogállással rendelkeznek; mivel a tűzszünet előtt és után foglyul ejtett katonai személyzetet hadifogolyként kell elismerni, és a genfi egyezmények szerinti védelemben kell részesíteni; mivel ugyanakkor a konfliktus során fogságba került polgári személyeket védett személyként kell elismerni, és szintén biztosítani kell számukra a genfi egyezmények szerinti védelmet; mivel a tűzszünet után fogságba esett civileket a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti védelem illeti meg;

H.	mivel a harci cselekmények felfüggesztése óta több – katonai és polgári – fogolycserére is sor került, legutóbb 2021. május 4-én;

mivel aggasztó jelentések szerint körülbelül 200 örmény állampolgárt tartanak fogva Azerbajdzsánban; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy nyilatkozott, hogy 249 Azerbajdzsán által elfogott örmény állampolgárral kapcsolatban érkeztek hozzá panaszok; mivel az EJEB ideiglenes intézkedéseket alkalmazott a 229 örményre vonatkozóan, és ezek közül 183 továbbra is hatályban van; mivel az EJEB 2021. március 9-én arra a következtetésre jutott, hogy Azerbajdzsán nem tett eleget az intézkedéseknek, mivel a szolgáltatott információkat túl általánosnak és korlátozottnak ítélte; mivel az azerbajdzsáni hatóságok elismerték, hogy 72 örmény állampolgárt tartanak fogva; mivel további 112 személy tekintetében Azerbajdzsán nem nyújtott tájékoztatást az EJEB-nek; mivel a többi örmény hadifogoly sorsa ismeretlen; mivel a harcok beszüntetése óta 73 örmény hadifoglyot és polgári személyt szállítottak vissza Örményországba;

mivel az EJEB-hez 16, állítólagosan Örményország által elfogott azerbajdzsánival kapcsolatban is érkeztek panaszok, akik közül 12 személyt 2020 decemberében hazaszállítottak; mivel az EJEB a másik négy személlyel kapcsolatban felfüggesztette a 39. cikk szerinti vizsgálatát, tekintettel az örmény kormánytól kapott információk jellegére;

mivel hiteles jelentések készültek arról, hogy az azeri erők az erőszakos cselekmények 2020. november 10-i beszüntetése óta is ejtettek foglyul örmény szolgálati személyzetet és polgári személyeket; mivel az azerbajdzsáni hatóságok azt állítják, hogy ezek a túszok és foglyok terroristák, és nem érdemelnek hadifogoly-státuszt a genfi egyezmény értelmében;

mivel a Human Rights Watch 2021. március 19-én arról számolt be, hogy az azerbajdzsáni biztonsági és fegyveres erők visszaéléseket követtek el örmény hadifoglyokkal szemben, és kegyetlen és megalázó bánásmódnak és kínzásnak vetették alá őket foglyul ejtésük, illetve szállításuk, vagy fogva tartásuk során különböző fogva tartási létesítményekben; mivel az azerbajdzsáni erők erőszakot alkalmaztak polgári személyek foglyul ejtésére, és kínzásnak, embertelen és megalázó fogva tartási körülményeknek vetették alá őket, legalább két fogvatartott halálát okozva; mivel az azerbajdzsáni erők annak ellenére tartották fogva e polgári személyeket, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy olyan biztonsági fenyegetést jelentenének, amely a nemzetközi humanitárius jog szerint indokolhatná a fogva tartásukat; mivel Azerbajdzsán tagadja azt a vádat, hogy örmény hadifoglyokat a genfi egyezményeket sértő bánásmódnak vetettek volna alá;

mivel beszámolók szerint az interneten és a közösségi médiában olyan videók jelentek meg, melyek bizonyítják, hogy mindkét fél fegyveres erőinek tagjai visszaéléseket követtek el a fogvatartottakkal szemben, és kegyetlen bánásmódnak vetették őket alá; mivel semmi sem utal arra, hogy az azerbajdzsáni vagy az örmény hatóságok gyors, nyilvános és hatékony vizsgálatokat folytattak volna le ezen incidensekkel kapcsolatban, vagy hogy a vizsgálatok – ha voltak egyáltalán – büntetőeljárást eredményeztek volna; mivel egyes állítások szerint előfordult, hogy hadifoglyok és más védett személyek bírósági eljárás nélküli kivégzések, erőszakos eltüntetések és hullagyalázás áldozatai lettek;

mivel 2021. május 17-én a Bizottság bejelentette, hogy további 10 millió EUR összegű humanitárius segélyt különít el a Hegyi-Karabahban és környékén a közelmúltban lezajlott konfliktus által érintett polgári lakosság megsegítésére, így az összetűzések 2020. szeptemberi kezdete óta a rászorulóknak elkülönített uniós segélyek összege meghaladja a 17 millió eurót;

O.	mivel valamennyi félnek naprakész térképeket kellene készítenie az aknamezőkről, hogy lehetővé tegyék a polgári lakosság számára a korábbi konfliktus sújtotta régiókba való visszatérést;

mivel a 2021. április 12-én Bakuban felavatott „Katonai Trófeák Parkjában” állítólag örmény katonai felszerelések láthatók, valamint halott vagy haldokló örmény katonákat, valamint egy cellában láncra vert örmény hadifoglyokat ábrázoló viaszfigurák, ami az erőszak dicsőítésének tekinthető, és fennáll annak a kockázata, hogy további ellenséges érzületet vált ki, és gyűlöletbeszédre vagy akár a még fogságban tartott örmény hadifoglyokkal és civilekkel szembeni embertelen bánásmódra uszít, ami állandósítja a gyűlölködés légkörét és ellentmond a megbékélésre vonatkozó minden hivatalos nyilatkozatnak;

mivel 2021. május 12-én egy időre azerbajdzsáni csapatok hatoltak be Örményország területére, ami Örményország területi integritásának és a nemzetközi jognak a megsértését jelenti; mivel az örmény szuverén terület e megsértésére azt követően került sor, hogy azerbajdzsáni képviselők, köztük az elnök aggasztó kijelentéseket tett, amelyekben burkoltan területi igényeket támasztottak és erőszak alkalmazásával fenyegettek, ezáltal aláásva a régió biztonságára és stabilitására irányuló erőfeszítéseket;

R.	mivel az elmúlt hónapokban hazaszállították az áldozatok földi maradványait és humanitárius segítséget nyújtottak a konfliktus által súlyosan érintett lakosságnak;

S.	mivel megújult erőfeszítésekre van szükség a két ország közötti bizalom kiépítéséhez és a fenntartható béke irányába történő előrelépéshez;

kéri, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon a konfliktus alatt és után fogságba vetett valamennyi örmény – katonai és polgári – foglyot, és hogy Azerbajdzsán a jövőben tartózkodjon az önkényes fogva tartásoktól; sürgeti a feleket, hogy maradéktalanul hajtsák végre a 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozatot, amely rendelkezik a hadifoglyok, túszok és más fogvatartottak, valamint az összetűzések során meggyilkoltak földi maradványainak cseréjéről;

sajnálatának ad hangot az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah miatt kirobbant legutóbbi háború során elkövetett erőszakos cselekmények miatt; szolidaritását fejezi ki az áldozatok és családjaik iránt; sajnálatát fejezi ki a tűzszünet megsértése miatt, amely további emberi szenvedéshez, halálesetekhez és pusztításhoz vezetett; elítéli a polgári lakosság elleni támadásokat, és emlékeztet arra, hogy az államok a nemzetközi humanitárius jog értelmében kötelesek megvédeni a polgári életeket;

sürgeti az azerbajdzsáni kormányt, hogy bocsásson rendelkezésre kimerítő listát a fegyveres konfliktus kapcsán fogva tartott valamennyi személyről, és adjon tájékoztatást tartózkodási helyükről és egészségükről, valamint a fogságban életüket vesztett személyekről is;

emlékeztet arra, hogy az eltűnt személyek sorsára és hollétére vonatkozó információk közlésének elmulasztása erőszakos eltüntetésnek minősülhet, aminek megelőzésére Azerbajdzsán és Örményország egyaránt kötelezettséget vállalt; felszólítja az összes felet, hogy tisztázzák az eltűnt személyek sorsát és hollétét, és kezeljék méltósággal a holttesteket;

kéri, hogy Azerbajdzsán kormánya tartsa tiszteletben a jogi biztosítékokat, biztosítsa az ügyvédek, orvosok és emberijog-védők számára az örmény foglyokhoz való hozzáférést, és tegye lehetővé a foglyok számára a rokonaikkal való kapcsolatfelvételt;

súlyos aggodalmának ad hangot azon hiteles jelentések miatt, amelyek szerint az örmény hadifoglyokat és más, fogságban tartott személyeket megalázó körülmények között tartották és tartják fogva, valamint hogy elfogásuk vagy fogva tartásuk alatt embertelen bánásmódot és kínzást alkalmaztak velük szemben; elítéli a kínzás és az erőszakos eltüntetés valamennyi esetét, ideértve a fegyveres konfliktusok során elkövetett eseteket is, valamint a holttestek meggyalázását;

felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat annak biztosítására, hogy a még fogva tartott személyek megkapják a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog által megkövetelt valamennyi védelmet, ideértve a kínzástól és az embertelen bánásmódtól való mentességet is; felhívja az örmény és azerbajdzsáni hatóságokat, hogy folytassanak független, gyors, nyilvános és hatékony vizsgálatokat, és indítsanak büntetőeljárást a genfi egyezmények súlyos megsértésére, valamint a nemzetközi jog egyéb megsértésére és a háborús bűncselekményekre vonatkozó valamennyi hiteles vádhoz kapcsolódóan annak érdekében, hogy biztosítsák a felelősök elszámoltathatóságát és az áldozatok kárpótlását, lehetőleg egy célzott nemzetközi misszió segítségével; felhívja Azerbajdzsán kormányát, hogy teljes mértékben működjön együtt az EJEB-bel az örmény foglyokkal való embertelen bánásmódról szóló jelentések megalapozottságának vizsgálata és a felelősök felelősségre vonása érdekében;

emlékeztet arra, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető hiteles információk az azerbajdzsáni hadifoglyokról és az örmény fogolytáborokban fogva tartott személyekről;

emlékezteti a konfliktusban érintett valamennyi felet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségére, amely tiltja a kínzást és más megalázó vagy embertelen bánásmódot, és megismétli, hogy a hadifoglyok kínzása és bántalmazása háborús bűncselekménynek minősül;

10.

határozottan elítéli a 2021. április 9-én történt incidenst, amikor az azerbajdzsáni hatóságok egy üres repülőgépet küldtek ahelyett a gép helyett, amelynek az örmény foglyokat kellett volna hazaszállítania; úgy véli, hogy ez rendkívül érzéketlen cselekedet, és emellett jól mutatja, hogy Azerbajdzsán általánosan is megalázó magatartást tanúsít az örmény fogvatartottakkal és családjaikkal szemben;

11.

hangsúlyozza, hogy sürgősen tartózkodni kell minden olyan ellenséges retorikától vagy fellépéstől, amely gyűlöletre vagy nyílt erőszakra való felbujtásnak vagy a büntetlenség támogatásának tekinthető, vagy amely alááshatja a bizalomhoz, a megbékéléshez, az együttműködéshez és a fenntartható békéhez vezető légkör kialakítására és előmozdítására irányuló erőfeszítéseket;

12.

felszólítja Azerbajdzsán kormányát, hogy teljes mértékben működjön együtt az EJEB-szel az örmény foglyok ügyében, és tegyen eleget a Bíróság ideiglenes intézkedéseinek, amelyek arra kötelezték Azerbajdzsánt, hogy nyújtson részletes tájékoztatást a fogvatartottak fogvatartási körülményeiről, egészségi állapotáról és a visszatérésük érdekében hozott intézkedésekről;

13.

úgy véli, hogy a fogva tartottak és az elhunytak holttesteinek teljes körű cseréje és e kérdés végleges rendezése humanitárius kötelezettség, különösen az érintettek családjai érdekében, és ez lenne az első, égetően szükséges bizalomépítő intézkedés a régió viszonylagos stabilitásának megteremtése érdekében;

14.

felhívja Azerbajdzsán kormányát, hogy garantálja a fogvatartottakhoz való szabad és akadálytalan bejutást az érintett nemzetközi szervezetek, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság számára;

15.

hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell, hogy a humanitárius segítség eljusson a rászorulókhoz, hogy Hegyi-Karabahban biztosított legyen az örmény lakosság és kulturális öröksége biztonsága, valamint hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menekültek visszatérhessenek korábbi lakóhelyükre;

16.

határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy mindkét fél tartózkodjon az azerbajdzsáni örmény örökség és az örményországi azeri örökség tönkretételétől; felszólít a lerombolt helyszínek teljes körű helyreállítására és a nemzetközi közösség fokozottabb bevonására a régió világörökségének védelmébe;

17.

emlékeztet az EBESZ minszki csoportjának társelnökei által vezetett nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseire, hogy békés, tartós, átfogó és fenntartható megoldást találjanak az EBESZ 2009. évi alapelvei (az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, a területi integritás és a népek szabad önrendelkezése) alapján, a hegyi-karabahi régió jövőbeli jogállásának meghatározása céljából; emlékeztet arra, hogy ez csak tárgyalásos politikai megoldással érhető el, valamennyi érintett fél valódi elkötelezettségével; felhívja a feleket, hogy az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek égisze alatt a lehető leghamarabb kezdjék újra a magas szintű politikai párbeszédet; felszólítja az örmény és az azerbajdzsáni kormányt, valamint a nemzetközi közvetítőket, hogy szisztematikusan vonják be a nőket a békefolyamatba, és konzultáljanak a női emberijog-védőkkel;

18.

sajnálatosnak tartja, hogy az EBESZ minszki csoportjában részt vevő uniós tagállamok nem voltak jelen a tűzszüneti megállapodás megkötésekor, és hogy az EU nem tanúsított vezető szerepet abban, hogy két nagyra értékelt keleti partnerét a tárgyalóasztalhoz ültesse;

19.

sajnálatát fejezi ki a bakui úgynevezett Trófea park megnyitása miatt, amely 2021. április 14. óta áll nyitva a nyilvánosság előtt, mivel tovább erősíti a régóta fennálló ellenséges érzelmeket, és aláássa az Örményország és Azerbajdzsán közötti kölcsönös bizalmat; ezért sürgeti annak haladéktalan bezárását;

20.

felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő) és a Bizottságot, hogy ajánljanak fel Örményországnak és Azerbajdzsánnak minden szükséges segítséget a tűzszünet megszilárdításához, valamint támogassák a stabilitáshoz, az újjáépítéshez, a bizalomépítéshez és a háború utáni helyreállításhoz vezető erőfeszítéseket, valamint szorosan kövessék nyomon a tűzszünet rendelkezéseinek végrehajtását, különös tekintettel annak nyomonkövetési mechanizmusára; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a civil társadalom és az emberijog-védők számára nyújtott támogatásukat és a velük való együttműködést, különösen a munkájuk korlátozása tekintetében; úgy véli, hogy az EU dél-kaukázusi különleges képviselőjének fontos szerepet kell játszania e tekintetben;

21.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a sürgős humanitárius segítségnyújtást és a nemzetközi szervezetek e területen végzett munkáját, valamint a kulturális és vallási örökség védelmét, továbbá támogassák azokat az örményországi és azerbajdzsáni civil társadalmi szervezeteket, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a megbékéléshez;

22.

felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy a tagállamokkal együtt a keleti partnerség soron következő, 2021 őszén tartandó csúcstalálkozóján foglalkozzanak a dél-kaukázusi régió biztonságával, stabilitásával és regionális együttműködésével is;

23.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ főtitkárának, a minszki csoport társelnökeinek, Örményország elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Azerbajdzsán elnökének, kormányának és parlamentjének.