P9_TA(2021)0057

Az ugandai politikai helyzet

Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása az ugandai politikai helyzetről (2021/2545(RSP))

(2021/C 465/16)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Ugandáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az ugandai választásokról szóló, az Európai Unió nevében tett 2021. január 20-i nyilatkozatára,

—	tekintettel az alelnöknek/a főképviselőnek a közelgő ugandai általános választásokról szóló, 2021. január 12-i nyilatkozatára,

—	tekintettel Attilio Pacifici uniós nagykövetnek a nem kormányzati szervezetek bankszámláinak befagyasztásáról szóló, 2021. január 12-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Unió ugandai képviseletének, valamint Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Izland és Norvégia ugandai diplomáciai képviseleteinek 2020. november 26-i közös helyi nyilatkozatára a választásokkal kapcsolatos közelmúltbeli erőszakról Ugandában,

—	tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szóvivőjének Ugandáról szóló, 2021. január 8-i sajtótájékoztatójára,

—	tekintettel az ENSZ emberi jogi szakértőinek 2020. december 29-i nyilatkozatára az alábbi címmel: „Uganda: Az ENSZ-szakértőket komolyan aggasztja a választások elleni fellépés”,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el, és amelynek Uganda részes fele,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. december 16-i Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Uganda 1995. június 21-én ratifikált,

—	tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak 1981. június 27-i Afrikai Chartájára,

—	tekintettel a 2007. január 30-án aláírt, a demokráciáról, választásokról és kormányzásról szóló Afrikai Chartára,

—	tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni 1984. december 10-i ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel az Ugandai Köztársaság 2005-ben módosított 1995. évi alkotmányára,

—	tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti 2000. június 23-i partnerségi megállapodásra (1) (Cotonoui Megállapodás), és különösen annak a megkülönböztetésmentességről szóló 8. cikkének (4) bekezdésére,

—	tekintettel a közös EU–Afrika-stratégiára,

—	tekintettel az EU ugandai választási megfigyelő missziójának 2016. február 18-i végleges jelentésére,

—	tekintettel a „Partnerek a demokráciáért és a kormányzásért” csoport 2020. december 23-i közös helyi nyilatkozatára az emberi jogi aktivisták letartóztatásáról Ugandában,

—	tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és az abban foglalt fenntartható fejlődési célokra,

—	tekintettel az 11. Európai Fejlesztési Alap Ugandára vonatkozó nemzeti indikatív programjára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

mivel 2021. január 14-én az ugandai szavazók választásokon vettek részt, hogy megválasszák a parlament elnökét és tagjait, melyek során mérvadó jelentések szabálytalanságokról számoltak be, és mivel 2021. január 16-án a Választási Bizottság a 35 éve hivatalban lévő Yoweri Musevenit nyilvánította elnöknek – hatodik mandátumára – a szavazatok 59 %-ával Robert Kyagulanyi Ssentamu fő ellenzéki vezetővel szemben, aki 35 %-ot kapott; mivel a választások eredményét nehéz volt ellenőrizni, mivel a választási bizottság nem követte az előírt szavazatszámlálási eljárást;

mivel a 2020. évi ugandai elnökválasztás előkészületeit erőszak jellemezte, és az ellenzéki jelöltek, a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők, a választási szakértők és az újságírók rendszeres elnyomásnak és megfélemlítésnek voltak kitéve legitim jogaik gyakorlása során; mivel a bűnüldöző és biztonsági hatóságok túlzott erőszakot alkalmaztak, ami súlyosan hátráltatta a választási folyamatot;

mivel 2020 őszétől kezdve a hatóságok a választások előtt fokozták a politikai ellenzék elnyomását, és a biztonsági ügynökségek letartóztatták Bobi Wine, Patrick Oboi Amuriat és Henry Tumukunde altábornagy kulcsfontosságú ellenzéki jelölteket, megzavarva gyűléseiket és korlátozva a választások médiavisszhangját;

D.	mivel Patrick Oboi Amuriat-ot a Demokratikus Változás Fóruma ellenzéki párt elnökjelöltjét a választások előtt számos alkalommal letartóztatták, 2020. november 9-én az egyik kampánygyűlésén a tömegeket könnygázzal oszlatták fel, és konvojára a rendőrség 2021. január 6-án rálőtt;

mivel a választási kampány fokozódó militarizálódása különösen 2020. november 18–19-én vált nyilvánvalóvá, amikor a biztonsági erők felléptek az akkor fogva tartott Bobi Wine elnökjelölt szabadon bocsátását követelő tüntetők ellen, aminek következtében legalább 54 tüntető vesztette életét az ország legalább hét körzetében, több százat letartóztattak, mások pedig eltűntek;

F.	mivel a választásokat követően Bobi Wine ellenzéki jelöltet de facto házi őrizet alá helyezték, és a biztonsági erők 11 napig körbevették a házát;

mivel 2021. február 1-jén Bobi Wine petíciót nyújtott be az ugandai legfelsőbb bíróságra, amelyben megtámadta a választási eredményeket, és azt állította, hogy széles körű csalás történt, többek között a katonaság részt vett a szavazóurnák feltöltésében, a szavazatok mások helyett történő leadásában és a szavazóhelyiségekbe való belépéstől való elrettentésben; mivel Museveni elnök ellen keresetet nyújtottak be a legfelsőbb bíróságon a legutóbbi négy választást követően;

H.	mivel 2021. január 7-én Bobi Wine petíciót nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (NBB), amelyben Museveni elnököt és kilenc más vezető tisztviselőt többrendbeli emberi jogi jogsértéssel vádolja;

mivel a nemzetközi megfigyelői és választási szakértői missziók többnyire nem vehettek részt a választásokon azt követően, hogy az ugandai hatóságok elmulasztották a missziók akkreditálását, és mivel a hatóságok sem hajtották végre a korábbi missziók ajánlásait; mivel az EU felajánlotta, hogy kis létszámú választási megfigyelő csoportot küld, de ezt az ajánlatot elutasították; mivel az USA törölte részvételét az Ugandában tartott általános választások megfigyelésében, mivel a legtöbb akkreditációs kérelmét elutasították; mivel az EU választási megfigyelő missziójának 2016. évi zárójelentése mintegy 30 ajánlást fogalmazott meg, többek között kiemelte egy függetlenebb választási szerv szükségességét és a biztonsági szolgálatok által alkalmazott túlzott erőszak felszámolását, amelyek egyikét sem hajtották végre az ugandai hatóságok;

mivel a kormány a választások előtt korlátozta az internet-hozzáférést, és hozzálátott a közösségi médiára kivetett adó bevezetéséhez azon felhasználók esetében, akik internetes adatokat vásároltak, és mivel jelentések érkeztek arról, hogy a választások előtt blokkolták az online üzenetküldéshez való hozzáférést és a közösségimédia-platformokat; mivel néhány közösségimédia-oldalhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott;

mivel a Covid19-világjárványt ürügyként használták fel arra, hogy az ellenzéki összejöveteleket és tevékenységeket elnyomják és aránytalanul korlátozzák; mivel Uganda mintegy 40 000 Covid19-esetről számolt be; mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket a választási folyamat során a politikai szabadságjogok és a politikai részvétel korlátozására használták fel; mivel Uganda 2020. december 26-án a Covid19-járványra hivatkozva felfüggesztette a kampányokat azokon a területeken, ahol az ellenzék különös népszerűségnek örvendett, többek között Mbarara, Kabarole, Luwero, Kasese, Masaka, Wakiso, Jinja, Kalungu, Kazo, Kampala City és Tororo területeken;

mivel a Covid19-cel kapcsolatos korlátozó intézkedések több alkalommal is konkrét csoportokat céloztak meg, ami túlzott erőszakot és önkényes letartóztatásokat eredményezett anélkül, hogy ügyvédi segítséget lehetett volna igénybe venni, amint azt a Children of the Sun Foundation – magukat leszbikusként, melegként, biszexuálisként vagy transzneműként meghatározó hajléktalan fiatalok menedékhelye – esetében a 2020. március 29-én tartott rendőrségi razzia is szemlélteti;

mivel 2020 novemberében a nem kormányzati szervezetek nemzeti irodája önkényesen leállította az újonnan megalakult, a választások megfigyelésére létrehozott Ugandai Nemzeti Választási Bizottság, polgárok által vezetett civil társadalmi szervezet tevékenységét; mivel az ugandai pénzügyi hírszerző hatóság befagyasztotta több civil társadalmi szervezet, többek között a nem kormányzati szervezetek ugandai nemzeti fóruma és az Ugandai Nők Hálózata (UWONET) bankszámláit a terrorizmus finanszírozásának nem bizonyított vádjára hivatkozva;

mivel az elmúlt években az ugandai hatóságok egyre inkább célba vették a civil társadalmi szervezeteket, különösen azokat, amelyek az emberi jogokkal és a választásokkal foglalkoznak; mivel 2020. december 23-án Nicholas Opiyo vezető emberi jogi ügyvédet és Szaharov-díjast letartóztattak három másik ügyvéddel – Herbert Dakasi, Anthony Odur és Esomu Obure – és Hamid Tenywával, a Nemzeti Egység Platform (NUP) tagjával együtt pénzmosással kapcsolatos vádak és Uganda alkotmányos garanciáinak megsértése miatt; mivel Nicholas Opiyot 2020. december 30-án óvadék ellenében szabadon bocsátották, de még mindig tárgyalásra vár; mivel Opiyo határozottan tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a pénzeszközöket jogszerűen használták fel a Chapter Four Uganda által az emberi jogok területén folytatott munka támogatására;

O.	mivel a biztonsági tisztviselők az NUP támogatói közül százakat raboltak el a kampányutakon, és nem tudni, közülük hányan vannak még mindig erőszakkal fogva tartva vagy tűntek el;

mivel 2020. január 2-án Museveni elnök a Pénzügyminisztériumhoz intézett levelében elrendelte a demokratikus kormányzást támogató eszköz (DGF) felfüggesztését; mivel az ugandai nem kormányzati szervezetek többségét a DGF támogatja, és számos tagállam, köztük Ausztria, Norvégia, Hollandia, Svédország, Dánia és Írország támogatja; mivel célja a demokratizálódás megerősítése, az emberi jogok védelme, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és az elszámoltathatóság fokozása; mivel a fontos, uniós finanszírozású programok végrehajtása komoly akadályokba ütközik;

mivel 2020 decemberében az ugandai újságírók emberi jogi hálózata több mint 100 esetben számolt be újságírókkal szembeni emberi jogi jogsértésekről, többek között rendőrségi erőszakról, amelyre főként akkor került sor, amikor politikai jelöltek kampányairól számoltak be; mivel a rendőrség 2020. december 30-án megfogadta, hogy csak „igazolt újságírók” tudósíthatnak a szavazásról; mivel 2020. november végén a hatóságok három kanadai újságírót utasítottak ki; mivel a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos 2020. évi rangsorában Uganda 180 ország között a 125. helyen áll;

mivel 2020. december 12-én a kormány befagyasztotta négy, a nők és a fiatalok részvételét ösztönző, a választási kampányban aktív szerepet vállaló nem kormányzati szervezet – UWONET, nem kormányzati szervezetek nemzeti fóruma, Nők Nemzetközi Békeközpontja és Pénzügyi Választási Szövetség – vagyonát terrorizmus finanszírozásának vádjával;

mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala 2021. január 11-én szó szerint elítélte „az ugandai emberi jogi helyzet romlását”, és számos emberi jogi jogsértésről – többek között a véleménynyilvánítás szabadságához, a békés gyülekezéshez és a részvételhez való jog megsértéséről –, önkényes élettől való megfosztásról, önkényes letartóztatásról és fogva tartásról, valamint kínzásról számolt be;

T.	mivel Museveni elnök választási kampányára és nyilatkozataira egyre jellemzőbb a nyugatellenes retorika;

mivel a világ egyik legfiatalabb és leggyorsabban növekvő népessége Ugandában él, ahol már sokan éltek békés módon a szavazáshoz való jogukkal; mivel az Ugandai Nemzeti Választási Bizottság nem vett nyilvántartásba egymillió fiatal választópolgárt, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a nyilvántartásba vételükhöz szükséges anyagi forrásokkal;

mivel az EU az 11. Európai Fejlesztési Alapból 578 millió EUR-t biztosít Ugandának, többek között a jó kormányzás előmozdítására, az infrastruktúra javítására, az élelmezésbiztonság biztosítására és a mezőgazdaság támogatására; mivel Uganda emellett 112,2 EUR összeget kap az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért forrásaiból is;

W.	mivel az egyfelől Uganda, másfelől az EU, az USA és más országok közötti biztonsági és fejlesztési együttműködésre az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó missziójának (AMISOM) közreműködésével kerül sor;

X.	mivel az ENSZ humán fejlettségi mutatója szerint Uganda 189 ország között a 159. helyen áll, és mivel a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint Uganda 180 ország közül a 137.;

Y.	mivel Ugandában van hatályban a világ egyik legszigorúbb törvénye a homoszexualitás ellen, és mivel továbbra is fennáll az LMBTQ+ személyekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak;

mivel a volt ugandai katonai vezetőt és gyermekkatonát, Dominic Ongwent a Nemzetközi Büntetőbíróság 2021. február 4-i, mérföldkőnek számító ítéletében bűnösnek találta háborús bűnökben és emberiesség elleni bűncselekményekben, és az Úr Ellenállási Hadseregének (Lord’s Resistance Army, LRA) parancsnokaként, az 1980-as évek közepétől az utóbbi évekig véres erőszakkal, Ugandában és a szomszédos országokban végrehajtott hadműveletek során elkövetett 61 rendbeli emberölés, nemi erőszak, szexuális rabszolgaság, emberrablás és kínzás vádjával elítélte;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a választási folyamat nem volt sem demokratikus, sem átlátható; elítéli, hogy a rendőrség és a fegyveres erők az elnökválasztás során túlzott erőszakot alkalmaztak, és egyre nagyobb mértékben beavatkoznak a politikai folyamatba; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a választásokat nem figyelhették meg független, helyi és nemzetközi választási megfigyelők, így nem volt mód a választások nemzetközileg elismert normák alapján történő értékelésére; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes választások alapvető fontosságúak, és a fenntartható és hosszú távú fejlődés előfeltételei; üdvözli e szellemben az ugandai nép, különösen a fiatal lakosság részéről a választási kampány során tanúsított bátorságot és a demokrácia iránti lelkesedését;

elítéli az ugandai politikai ellenzéki vezetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, folyamatos zaklatásukat és a velük szembeni rendszeres fellépést, a civil társadalom, az emberi jogi jogvédők és a média elnyomását, valamint a közösségimédia-platformok megszakítását és az internethez való hozzáférés szüneteltetését;

felhívja ezért a kormányt, hogy vessen véget a biztonsági erők által alkalmazott, halálos áldozatokat is követelő túlzott erőszaknak, valamint az ellenzéki politikusok és támogatóik, tüntetők, emberijog-védők és újságírók önkényes letartóztatásának, fogva tartásának és az ellenük irányuló támadásoknak;

felhívja az ugandai kormányt, hogy a biztonsági erők által elkövetett lövöldözések és erőszak pártatlan, alapos és független kivizsgálása révén biztosítsa az igazságszolgáltatást és a bűnösök elszámoltathatóságát valamennyi áldozat számára, és hasonlóképpen felszólítja az ugandai igazságszolgáltatást, hogy objektíven és függetlenül alkalmazza a meglévő jogszabályi keretet, és teljes mértékben vegye figyelembe a rendelkezésre álló tényeket és bizonyítékokat; felszólítja az ugandai hatóságokat, hogy egyrészt haladéktalanul indítsanak független vizsgálatot a 2020. november 18-19-i tragikus események ügyében, amikor Bobi Wine letartóztatását követően a rendőrök teljesen értelmetlenül legalább 54 ember életét oltották ki és több százat sebesítettek meg – ezt Museveni elnök is elismerte –, és másrészt vonják felelősségre a felelősöket;

hangsúlyozza, hogy a választási eredmények vitatása és jogorvoslati úton történő megtámadása a hiteles választási folyamat egyik alapvető jellemzője; elvárja, hogy a választással kapcsolatos kereseteket és panaszokat a rendelkezésre álló alkotmányos és jogorvoslati lehetőségek alkalmazásával, független és átlátható módon kezeljék;

felszólítja az ugandai kormányt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjen szabadon mindenki személyt, akit pusztán azért tartóztattak le és tartanak fogva, mert békés politikai gyülekezésben vett részt vagy a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadsághoz való jogát gyakorolta – közöttük az Európai Parlament 2016. évi Szaharov-ösztöndíjasát, Nicholas Opiyót –, illetve ejtse az e személyekkel szemben felhozott valamennyi vádat; emlékezteti Uganda kormányát, hogy tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a békés és biztonságos gyülekezéshez való jogot, így valamennyi politikai szereplő és támogatóik szabad mozgását, valamint elítéli a civil társadalommal szembeni folyamatos fellépést; felszólítja a kormányt annak biztosítására, hogy Opiyo úr megfelelő eljáráshoz és tisztességes tárgyaláshoz való jogát a legmagasabb normáknak megfelelően tartsák tiszteletben;

emlékezteti az ugandai hatóságokat azon kötelezettségükre, hogy szavatolniuk, védeniük és támogatniuk kell az alapvető jogokat – többek között az ország polgárainak polgári és politikai jogait is –, az etnikai háttértől független tisztességes képviseletet, a szólásszabadságot és a gyülekezési szabadságot, valamint meg kell erősíteniük a politikai ellenzék, a civil társadalmi szereplők, az újságírók és a média alapvető szerepét az országban; felhívja a hatóságokat minden olyan korlátozás megszüntetésére, amely gátolhatja az embereket a békés gyülekezés szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához és az egyesülés szabadságához való joguk gyakorlásában;

emlékezteti Uganda kormányát a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságára, valamint a szabad és pluralista média szerepére a demokratikus társadalomban; aggodalommal jegyzi meg, hogy a választásokról tudósító újságírókat rutinszerűen megfélemlítésnek és erőszaknak vetették alá; elvárja, hogy az ugandai hatóságok olyan környezetet teremtsenek, amelyben az újságírók akadálytalanul végezhetik munkájukat;

felszólítja az ugandai hatóságokat, hogy biztosítsanak mindenki számára biztonságos és korlátlan internetes hozzáférést, többek között a közösségi médiához és online üzenetküldő platformokhoz is, ha ugyanis ezt nem teszik meg, akkor súlyosan akadályozzák az információszabadságot, és ezen belül a média szabadságát;

10.

sürgeti az ugandai hatóságokat, hogy vessenek véget civil társadalmi tevékenységek önkényes felfüggesztésének, valamint civil társadalmi aktivisták letartóztatásának és pénzügyi eszközeik befagyasztásának; a leghatározottabban elítéli ezzel összefüggésben a civil társadalom finanszírozásának korlátozására irányuló kísérleteket, és különösen azt, hogy Museveni elnök elrendelte a demokratikus kormányzást támogató, több millió eurós költségvetésű eszköz (DGF) felfüggesztését (ezt az összevont alapot az EU és nemzeti fejlesztési partnerek koordinálják, és célja az emberi jogok előmozdításán, a demokrácia elmélyítésén és az elszámoltathatóság javításán munkálkodó csoportok támogatása Ugandában);

11.

véleménye szerint az ugandai kormánynak haladéktalanul fel kell hagynia azzal, hogy a Covid19-világjárványt ürügyként használja fel a nemzetközi jogot sértő törvények és politikák bevezetésére, valamint emberi jogi garanciák háttérbe szorítására, többek között a békés gyülekezés szabadságához és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog indokolatlan korlátozására, aminek fő célpontjai az LGTBTQ+ személyek; sürgeti az ugandai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az ország népének jogait és méltóságát, és a sürgősségi hatáskörök gyakorlását szigorúan a közegészség védelmére korlátozzák;

12.

erős bírálattal illeti Ugandát a homoszexualitás ellen hozott kíméletlen törvények miatt, felszólít e jogszabályok sürgős felülvizsgálatára, és egyidejűleg az LMBTQ+ emberekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak leküzdésére irányuló stratégia létrehozására;

13.

felhívja az EU ugandai küldöttségét, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon az LMBTQ+ személyek helyzetét, és a helyszínen, tevékenyen támogassa a civil társadalmi szervezeteket, valamint az emberi jogok védelmezőit és az LMBTQ+ személyeket a mindennapokban;

14.

ragaszkodik ahhoz, hogy az EU elkötelezetten és készségesen működjön együtt az ugandai hatóságokkal az égetően szükséges demokratikus és kormányzási reformok támogatása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy az együttműködés sikere nagyban függ attól, hogy az ugandai fél mennyire mutatkozik hajlandónak e reformok tényleges végrehajtására; emlékeztet e tekintetben arra, hogy az állami elnyomás és erőszak rendszerszintű érvényesítése alapvetően befolyásolhatja az Ugandával kialakítandó jövőbeli kapcsolatot; felhívja az Uniót, hogy használja ki a fejlesztési támogatási programok, nevezetesen a költségvetés-támogatási programok által biztosított politikai befolyását az emberi jogok Ugandában történő védelmének és előmozdításának javítása érdekében;

15.

ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és más nemzetközi szereplők tartsák fenn és erősítsék meg Ugandával kapcsolatos integrált és összehangolt megközelítésüket, amely magában foglalja a jó kormányzás, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, valamint az igazságszolgáltatási rendszer és a jogállamiság megerősítését, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy aggályaikat nyilvános és diplomáciai csatornákon keresztül vessék fel; megismétli, hogy az Ugandában elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben alkalmazandó szankciókat uniós szinten kell elfogadni az új uniós emberi jogi szankciós mechanizmus, az úgynevezett „uniós Magnyickij-törvény” keretében;

16.

ajánlja az Uganda fiskális gazdálkodására és költségvetési átláthatóságára vonatkozó ellenőrzés fokozását; nyomatékosan kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy továbbra is rendszeresen vizsgálják felül az uniós költségvetés-támogatási programokat azokban az esetekben, amikor fennáll a kockázata, hogy a forrásokat az ugandai hatóságok az emberi jogok megsértésére felbujtó és aktivisták ellen irányuló tevékenységekre használják fel;

17.

üdvözli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) háborús, valamint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében bűnösnek találta az Úr Ellenállási Hadseregének (Lord’s Resistance Army, LRA) parancsnokát, Dominic Ongwent, és ezt az ítéletet jelentős lépésnek tekinti az LRA által elkövetett szörnyűségekkel kapcsolatos igazságszolgáltatás és elszámoltatás felé;

18.

továbbra is aggodalommal tölti el a régió általános biztonsági helyzete, és e tekintetben hangsúlyozza az AMISOM fontos munkáját; hangsúlyozza, hogy az AMISOM hosszú távú célkitűzései csak akkor érhetők el, ha valamennyi érintett szereplő jó példával jár elöl a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása terén;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, az Ugandai Köztársaság elnökének, az ugandai parlament elnökének, valamint az Afrikai Uniónak és intézményeinek.

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.