Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A csomagolóipar biztonságos, megfizethető és környezetbarát iparággá tétele

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 323/04)

Előadó:	Matteo Carlo BORSANI
Társelőadó:	Dirk JARRÉ

Közgyűlési határozat:	2021.10.21.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.3.11.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.5.19.
Plenáris ülés száma:	569.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	201/1/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A csomagolás a legtöbb ellátási láncban nélkülözhetetlen alaptechnológia. Hatása messze túlmutat saját ökoszisztémáján, ezért kulcsfontosságú az európai gazdaság és az egységes piac számára, valamint a helyreállítás támogatásának és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításának érdekében. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok, a csomagolóipar valamennyi érdekelt szereplőjével konzultálva indítsanak kezdeményezéseket a termékek teljes életciklusán át a körforgásos gazdaság folyamatainak előmozdítása és a fenntartható fogyasztás ösztönzése érdekében, azzal a céllal, hogy biztosítsák a hulladékkeletkezés megelőzését, és azt, hogy a felhasznált nyersanyagok a lehető leghosszabb ideig az uniós gazdaságban maradjanak.

1.2.

Napjaink társadalmi kihívásai közepette az ipar és a munkavállalók képviseleti szervezeteinek, a kormányoknak, az állami szerveknek és a nem kormányzati szervezeteknek innovatív megoldásokat kell találniuk a csomagolóipar fenntarthatóságának növelésére, tekintettel arra, hogy a körforgásos csomagolás kulcsfontosságú szerepet tölt be a bolygó védelmében.

1.3.

Emellett az Európai Bizottságnak határozottan ösztönöznie kell a csomagolási ágazatban működő szakszervezeti szövetségek és munkáltatói szövetségek közötti európai szintű szociális párbeszéd kialakítását. Egy ilyen, a nemzeti és vállalati szintűvel megfelelően összehangolt európai szintű párbeszéd biztosítaná az Európai Bizottság számára a kezdeményezések kialakításához és végrehajtásához szükséges támogatást, a szociális partnerek számára pedig az igazságos átmenetről szóló tárgyalás lehetőségét.

1.4.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy új intézkedésként minden termékre vonatkozóan vezessék be a „célnak megfelelő” csomagolást, ami azt jelenti, hogy minden csomagolást a környezettudatos tervezés elvének megfelelően kell megtervezni: azaz a csomagolás a terméknek megfelelő méretű kell, hogy legyen úgy, hogy minél kevesebb legyen a felesleges üres hely és a többletsúly, ezáltal megelőzve a túl- és alulcsomagolást és az ezzel járó felesleges hulladékot és veszteségeket. Ez optimalizálná a csomagolt áruk szállításának szénlábnyomát is, lehetővé téve az Európai Bizottság által meghatározott kibocsátási célok elérését.

1.5.

Az érdekelt felek még nincsenek teljesen tisztában a változások mértékével, ezért az ESSC felkéri az uniós intézményeket, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget és töltsenek be vezető szerepet e folyamat irányításában. Ez magában foglalja a hiányzó szabályozási elemek oly módon történő előterjesztését, hogy azok könnyen érthetőek és könnyen végrehajthatóak legyenek, valamint az egész ökoszisztémára kiterjedő támogató intézkedéseket, különös tekintettel a legérzékenyebb szervezetekre, például a kkv-kra és a magánszemélyekre.

1.6.

A csomagolás átfogó szerepének és hatásainak értékeléséhez az EGSZB holisztikus megközelítést szorgalmaz: ha csak a csomagolást vizsgáljuk, az negatívan befolyásolhatja a szabályozási keretet, és olyan stratégiák alkalmazására késztetheti a vállalatokat, amelyek költségesek, nem hatékonyak és végső soron kevésbé fenntarthatóak. Fontos elemek a csomagolt termékek biztonsága és védelme, főként az élelmiszerek és italok esetében (1), ezeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy a csomagolás fenntartható és hatékony is legyen. E tekintetben a csomagolástervezés fenntarthatóság-orientált megközelítése nem áshatja alá ezeket a funkciókat.

1.7.

Az európai intézményeknek minimumszabványokat kell előmozdítaniuk, melyek támogatják az európai csomagolóvállalatokat a zöld és igazságos átmenet célkitűzéseinek megvalósításában, és a harmadik országokból a belső piacra belépő valamennyi csomagolásra is érvényesek. Az EGSZB kéri, hogy a politikai döntéshozók biztosítsák a kereskedelmi megállapodások fenntarthatósági kritériumainak betartatását, az importok esetén pedig az ILO emberi és munkavállalói jogokról szóló egyezményeivel kapcsolatos ellenőrzési kritériumok alkalmazását szorgalmazza a csomagolási ágazat teljes értékláncában. Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a piacon.

1.8.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mozdítson elő uniós szintű oktatási, tájékoztatási és érzékenyítő kampányokat, hogy felhívja a figyelmet a fenntarthatóságot célzó gyakorlatok fontosságára a csomagolás életciklusának minden szintjén, ezzel is irányítva a kollektív magatartást a fenntartható gyártásban, a fenntartható vásárlási döntésekben vagy a csomagolás ártalmatlanításának és újrafeldolgozásának bevált gyakorlatai terén.

1.9.

A jövőbeli uniós szabályozásnak és fellépésnek nem kizárólag magára a csomagolásra kell majd összpontosítania, hanem a teljes láncra: a gyártásra, a fogyasztásra és a hulladékkezelésre. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a megújuló és kiváló minőségű újrafeldolgozható anyagok iránti kereslet és kínálat támogatása révén ösztönözzék a technológiai innovációba történő beruházásokat.

1.10.

A csomagolóiparnak a környezetbarát tervezésre, a meglévő, jól működő újrafeldolgozási technológiákra és a diszperzió megelőzésére összpontosítva támogatnia kell a körforgásos gazdaságot. Az EGSZB olyan, az egyes erőforrások jellegéhez igazodó, hatékony erőforrás-gazdálkodási stratégiák kidolgozását javasolja, amelyek az erőforrás-gazdálkodás, valamint az erőforrások védelmének és helyreállításának közös elvein alapulnak.

1.11.

A csomagolás megfelelő gyűjtése és újrafeldolgozása elengedhetetlen az erőforrás-pazarlás csökkentéséhez. Az EGSZB azt javasolja e tekintetben, hogy a jövőbeli uniós csomagolási jogszabályok határozottan álljanak a csomagolási hulladékok szétválogatásának, gyűjtésének és ártalmatlanításának fejlesztését célzó közpolitikák és magatartás mellé. Ez támogatni fogja a csomagolóanyagokra vonatkozó uniós újrafeldolgozási célok elérését is. Az EGSZB azt is ajánlja, hogy értékeljék a betétdíjas rendszerekkel kapcsolatos kezdeményezéseket, mivel ez az egyik lehetséges módja annak, hogy egyes ágazatokban fokozódjon a csomagolás-újrafeldolgozási tevékenység.

1.12.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy alkalmazzanak harmonizált kritériumokat a tagállamokban helyi szinten alkalmazott, a csomagolások újrafeldolgozására vonatkozó szabályokra és gyűjtési rendszerekre vonatkozóan, ideértve a kiterjesztett gyártói felelősséghez (EPR) kapcsolódó díjszabás átalakítását, és végső soron az újrafeldolgozható csomagolások címkézését. A csomagolásra és a csomagolt árukra vonatkozó uniós szabályokat az egységes piac elveinek megfelelően kell kialakítani, és támogatni kell azok harmonizált végrehajtását az Unióban. Elengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság biztosítsa a fenntarthatósági szabályozási követelmények egyenlő alkalmazhatóságát és érvényesítését az EU egész területén, aminek révén el lehet kerülni a széttagoltságot és a belső technikai akadályokat.

1.13.

A legjobb környezeti eredmény biztosítása érdekében tényeken alapuló szakpolitikai intézkedésekre van szükség. E tekintetben az EGSZB azt ajánlja, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv (PPWD) (2) közelgő felülvizsgálata során legyen lehetőség további innovációra, szilárd adatokkal és tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, az életciklus-szemlélethez igazodó és a legjobb általános környezeti eredményt biztosító célok meghatározásával, amely kellő figyelmet fordít a csomagolásban található termékekre gyakorolt hatásokra is.

1.14.

A nemzeti és uniós intézményeknek normatív megközelítést kell alkalmazniuk ebben az ágazatban, és valamennyi érdekelt felet be kell vonniuk a döntéshozatalba. Rendkívül fontos, hogy a hatályos szabályozási keret megbízható legyen, és garantálja a jogbiztonságot. Enélkül a vállalkozások elhalaszthatják beruházásaikat, vagy olyan beruházásokat indíthatnak, amelyek nincsenek összhangban a szabályozási követelményekkel. Ez minden bizonnyal veszélyeztetné az általános célkitűzéseket, valamint az erőforrások pazarlását és a munkahelyek megszűnését eredményezné az ágazatban.

1.15.

Támogatni kell az új technológiákkal kapcsolatos kutatást és innovációt, valamint az ágazat munkavállalóinak képzését. Emellett a szociális partnereknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy azonosítsák az ágazat új készségigényeit, és a közigazgatási szervekkel együtt ki kell dolgozniuk és elő kell mozdítaniuk a munkavállalók képzését a csomagolások előállítása és ártalmatlanítása terén.

1.16.

Az EGSZB javasolja, hogy a jövőbeli jogszabályok vegyék figyelembe a csomagolóipar átalakításával kapcsolatban a digitalizációban rejlő lehetőségeket is.

1.17.

Tekintettel arra, hogy a csomagolás a gazdaság minden ágazatában egyedülálló központi szerepet tölt be, az Európai Bizottságnak éves fórumot kellene létrehoznia a csomagolás és a csomagolási hulladék témájában az érdekelt feleknek és az európai intézmények képviselőinek a részvételével, hogy nyomon kövessék az irányelv végrehajtását, információt cseréljenek az ipar fejlődéséről, valamint azonosítsák és népszerűsítsék a fenntartható csomagolásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

1.18.

Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy szervezzen párbeszédet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal az ebben a véleményben megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról, és folytasson eszmecserét az együttműködés lehetőségeiről a megfelelő nyomonkövetési intézkedések keretében.

2.   A csomagolási ökoszisztéma és a szabályozási keret

2.1.

A csomagolóipar számos célt szolgál mindennapi életünkben: védelem, reklám, információ, kényelem, felhasználás, kezelés és hulladékcsökkentés. A csomagolás, amely kulcsfontosságú társadalmi és üzleti infrastruktúra, támogatja a társadalmi jóllétet és a kereskedelmet, valamint szükséges eleme a fellendülés támogatásának és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításának.

2.2.

A csomagolóipar egy egyre összetettebb ökoszisztémában működik, amely számos szereplőből áll, a csomagoláshoz felhasznált nyersanyagok előállítóitól a csomagolt terméket értékesítő kiskereskedőkön, az ágazat munkavállalóin és a fogyasztókon át az életciklus végén a csomagolási hulladékot kezelő vállalatokig és közigazgatási szervekig.

2.3.

Az EU csomagolóipara a világon a második legnagyobb méretű, magában foglalja az üveg, vasfém és alumínium, műanyag, fa és papír csomagolások gyártóit és felhasználóit, és több mint 6,5 millió embert foglalkoztat Európában (3). Az európai fogyasztói csomagolási piac várhatóan 4 %-os összesített éves növekedési rátát (CAGR) ér el a 2021 és 2026 közötti előrejelzési időszakban. A fogyasztói csomagolás terén várható, figyelemre méltó növekedés okai többek között a technológiai innováció, a fenntarthatóság és a vonzó gazdasági tényezők (4).

2.4.

Az európai zöld megállapodás (Európai Bizottság, 2019) az üvegházhatású gázok kibocsátására irányuló átfogó cél mellett fontos szakpolitikai célokat tűzött ki a csomagolási értéklánc fenntartható átállásának további előmozdítása érdekében is, amelyek a következőket foglalják magukban: — annak biztosítása, hogy 2030-ra az uniós piacon minden csomagolóanyag gazdaságosan újrahasználható vagy újrafeldolgozható legyen, — a csomagolási hulladék csökkentése érdekében hozott intézkedések meghatározása, — a másodlagos nyersanyagok stabil egységes piacának támogatása az újrafeldolgozás növelése érdekében.

2.5.

Ezeket az átfogó célkitűzéseket tovább részletezi a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló, a körforgásos gazdaságra vonatkozó II. cselekvési terv (5). Ez az 1994-ben hatályba lépett irányelv áll a jelenlegi szabályozási keret középpontjában. Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja felül ezt az irányelvet – lásd az ezzel kapcsolatos konzultációt (6) és a megfelelő hatásvizsgálatot (7) –, azzal az általános szándékkal, hogy csökkenjen a csomagolási hulladék, és hogy a lineáris termék- és anyagáramlást (azaz gyártás -> használat -> hulladék) körforgásos folyamatok váltsák fel.

3.   A körforgásos gazdaság előmozdítása

3.1.

A csomagolási ágazat az anyagok újrafeldolgozására való képessége miatt alapvető fontosságú Európa körforgásos gazdaságra való átállása szempontjából. Egyre több csomagolóanyagról mondható el, hogy vagy újrafeldolgozásra kerül, vagy maga is más termelő ágazatok újrafeldolgozott anyagaiból áll. Ezzel párhuzamosan képes lezárni a körkörös gazdaság ciklusát azzal, hogy megakadályozza a kétes hulladékok kivitelét (8) és nem engedi belépni az európai piacokra a csomagolóanyagok azon importőreit, akik nem követik a környezetvédelem terén bevált gyakorlatokat. A nem uniós vállalatok tisztességtelen versenyének kérdése továbbra is komoly aggodalomra ad okot, különösen a kkv-k számára, melyeket ez elsőként érintene a piacon.

3.2.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó második cselekvési tervvel összhangban 2030-ra minden csomagolóanyagnak újrahasználtnak vagy újrafeldolgozottnak kell lennie. Valamennyi csomagolóanyagot értékelni kell tehát a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzés megvalósítása során, különös tekintettel a környezetbarát tervezésre, a meglévő és új újrafeldolgozási technológiákra, valamint a diszperzió elleni küzdelmet célzó intézkedések megerősítésére. A növekvő globális népesség az egy főre jutó fogyasztás növekedésével együtt egyre nagyobb nyomást gyakorol a meglévő erőforrásokra.

3.3.

A rostalapú és más természetes anyagokat felhasználó csomagolás hozzájárulhat az erőforrás-felhasználástól függetlenített növekedéshez. A megújuló anyagokból készülő csomagolás ugyanakkor tartós, vonzó, újrafeldolgozható és biológiailag lebomló. A legújabb tanulmányok szerint a rostalapú csomagolás több mint 25-ször dolgozható fel újra, így a körforgásos gazdaság alapvető elemét jelentheti.

3.4.

Hasonlóképpen az alumínium és az acél is, mint egyedülálló tartós anyagok, döntően hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság támogatásához. A többszörös újrafeldolgozás révén a tartós anyagokból, például fémekből vagy üvegből készült termékek és csomagolások az anyagkörforgásban maradnak, és más termékek és csomagolások forrásává válhatnak.

3.5.

További intézkedésekre van szükség a bioalapú polimerek elterjedésének támogatásához, mivel csak néhány tagállam hajlandó támogatni a komposztálható csomagolóanyagok gyűjtéséhez és komposztálásához szükséges infrastruktúrát. A műanyagok tekintetében támogatni kell a kialakulóban lévő innovatív technológiákra – például a műanyagok mechanikus vagy vegyi újrafeldolgozására – irányuló projekteket és beruházásokat, biztosítva ugyanakkor, hogy azok az egész életciklust figyelembe véve csökkentsék a teljes környezeti hatást.

3.6.

A fogyasztók csomagolással kapcsolatos szemlélete és bánásmódja is változik. A Perspectus Global által a Pro Carton megbízásából 2021-ben készített, „European Consumer Packaging Perceptions Study” című független tanulmány szerint a válaszadók közel kétharmada állította, hogy a csomagolással kapcsolatos aggályok miatt választott másik terméket, és még többen lennének hajlandóak többet fizetni a környezetbarátabb csomagolásért. Ezeket a tendenciákat figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokkal tovább lehet erősíteni.

3.7.

Európában jelentős lehetőségek rejlenek a csomagolóanyagok gyűjtésének, a válogatásnak és az újrafeldolgozásnak a növelésében. Ugyanakkor a fenntartható csomagolás is okozhat jelentős környezeti károkat, ha nem gyűjtik össze, ártalmatlanítják vagy dolgozzák fel újra megfelelően. Alapvető fontosságú, hogy a csomagolóipart a fenntarthatóbb gyakorlatok felé tereljük, ugyanakkor azonban a közigazgatási szerveket, a hulladékgazdálkodási szervezeteket, a civil társadalmi szervezeteket és a fogyasztókat is közvetlenül be kell vonni a hulladékgyűjtés, -újrafelhasználás és -újrafeldolgozás hatékonyságának növelésébe. Ezt a szempontot határozottan elő kell mozdítani a jövőbeli jogszabályokban és közpolitikákban ahhoz, hogy valamennyi csomagolóanyag tekintetében el tudjuk érni az újrafeldolgozhatóságra vonatkozó uniós célkitűzéseket, többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének elősegítése érdekében, hozzájárulva ezáltal az EU zöld átállási menetrendjéhez.

3.8.

Sok szükséges kiigazítást támogat majd a digitalizáció. A digitális technológiák lehetővé teszik az átalakulást segítő előrelépéseket a csomagolóiparban, mivel optimalizálható a nyomonkövethetőség, a kényelem és az illetéktelen manipuláció észlelése. Ez együtt jár a működési teljesítmény javulásával, ami lehetővé teszi a vásárlók jobb kiszolgálását, és segítséget nyújt a körforgásos tervezésben az intelligens csomagolás révén, amelynek középpontjában a fenntarthatóság áll. Emellett az intelligens csomagolás elősegíti az újrafeldolgozást, mivel megkönnyíti a csomagoláshoz felhasznált nyersanyagokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

A fenntarthatóságnak továbbra is az uniós csomagolóipar egyik kulcsfontosságú prioritásának kell lennie. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (9) követelményeivel összhangban a csomagolóiparnak a termékek teljes életciklusát átfogó kezdeményezéseket kell indítania.

4.2.

A csomagolóipar jogszabályi keretét érintő szakpolitikák, beleértve a csomagolási hulladékra vonatkozó szabályokat is, ezért jelentős hatással vannak a csomagolást használó valamennyi iparágra és társadalmi tevékenységre. Az élelmiszer-csomagolás esetében például a csomagolás biztosítja a termékek biztonságát és védelmét, valamint az élelmiszerek hosszabb ideig való fogyaszthatóságát, minimalizálva az élelmiszer-pazarlást, és kulcsszerepet játszik a mindenki számára megfizethető élelmiszerekhez való hozzáférés biztosításában és fenntartásában.

4.3.

Napjaink társadalmi kihívásai közepette minden érdekelt félnek együtt kell működnie, hogy innovatív megoldásokat találjanak a csomagolóipar fenntarthatóságának növelésére, tekintettel arra, hogy a körforgásos csomagolás kulcsfontosságú szerepet tölt be a bolygó védelmében. Minden társadalmi szereplőnek egyértelmű párbeszédet kell kialakítania, tiszteletben tartva saját szerepét és hatáskörét a fenti célok elérése terén.

4.4.

Elengedhetetlen, hogy az EU belső egységes piaca biztosítsa a fenntarthatósági szabályozási követelmények egyenlő alkalmazhatóságát és érvényesítését az Unió egész területén, elkerülve a széttagoltságot és a belső technikai akadályokat. A csomagolásra és a csomagolt árukra vonatkozó uniós szabályokat az egységes piac elveinek megfelelően kell kialakítani, és támogatni kell azok harmonizált végrehajtását az Unióban. Ez megköveteli alapelvek, célok és egyértelmű fogalommeghatározások rögzítését a jogszabályban és annak végrehajtási jogi aktusaiban, ezáltal megelőzve az eltérő nemzeti intézkedések kialakulását. A nemzeti intézkedéseknek nem járhatnak olyan következményekkel, amelyek az egységes piacon a csomagolás és a csomagolt áruk szabad mozgására vonatkozó korlátozásokat vezetnének be, ez környezetvédelmi szempontból aránytalan és/vagy szükségtelen lenne, és tisztességtelen uniós piaci torzulásokat okozhatna.

4.5.

Alapvető fontosságú, hogy a csomagolás hozzájáruljon a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz. Ha a csomagolást önmagában vizsgáljuk, az negatívan befolyásolhatja a szabályozási keretet is. Valójában a termékek általában sokkal több erőforrást képviselnek, és sokkal nagyobb belső értékkel rendelkeznek, mint a védelmükre használt csomagolás. A nem megfelelő csomagolás miatti termékveszteségek tehát valószínűleg sokkal nagyobb káros hatást gyakorolnak a környezetre. Az élelmiszeriparban például a világszerte előállított élelmiszerek 30 %-a (10) az ellátási láncban vész el vagy megy tönkre; az optimalizált csomagolás lehet az egyik megoldás ennek az aránynak a csökkentésére. Az ellátási láncokon belüli és a fogyasztók által okozott élelmiszer-veszteség és -hulladék felelős az élelmiszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül egynegyedéért, azaz a teljes globális kibocsátás 6 %-áért (11).

4.6.

Az európai csomagolóipar támogatása számos okból fontos. Például, bár léteznek jogszabályok annak biztosítására, hogy a csomagolóanyagok megfeleljenek a környezetvédelmi normáknak, az európai csomagolók önkéntesen is követnek számos iránymutatást – így a papír-, karton- és facsomagolásokra vonatkozó FSC-tanúsítványt – a kibocsátás csökkentése és a környezetvédelem terén bevált gyakorlatok ösztönzése érdekében. Az Európán kívüli versenytársak, bár kötelesek megfelelni az európai jogszabályoknak, nem feltétlenül követik ezeket az európai vállalatok által tiszteletben tartott önkéntes kódexeket vagy normákat.

A csomagolóiparnak magasan képzett munkaerőre van szüksége, és vonzóbbá kell válnia a fiatalabb generáció számára. Az ágazatnak törekednie kell a munkafeltételek folyamatos javítására, emellett képzési lehetőségeket kell teremtenie, valamint arra kell ösztönöznie a magasan képzett és digitális szakembereket, hogy csatlakozzanak az iparághoz.

4.7.

Ezért az ágazat munkavállalóinak képzése, valamint az átvilágítási folyamatok állandó aktualizálása kulcsfontosságú a csomagolóipar számára, és ezeket elő kell mozdítani.

4.8.

Ennek fényében a kettős átállás, amely a következő évben az uniós gazdaság érdekeit fogja szolgálni, a csomagolási ágazatban is központi prioritást jelent majd. A szabályozási keret új meghatározása során pedig figyelembe kell venni az „igazságos átmenet” mechanizmusát, annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.   A csomagolás tervezésének optimalizálása segít megelőzni és csökkenteni a csomagolási hulladékot.

A csomagolás kialakítása jelentős szerepet játszik a termék teljes életciklusára vonatkozó környezeti teljesítményének meghatározásában. A jól megtervezett, felelősségteljesen beszerzett és gazdaságosan előállított, megfelelően használt és hatékonyan újrafeldolgozott csomagolás számos előnnyel jár: minimálisra csökkenti a termékek károsodását, meghosszabbítja hasznos élettartamukat, elősegíti a hatékony tárolást, szállítást és elosztást, biztonságos és kényelmes hozzáférést biztosít az árukhoz, vonzó, és létfontosságú információkat közöl a fogyasztóval. Ezért a csomagolást nem lehet a terméktől elszigetelten vizsgálni, mivel anyaga, formája és kialakítása elválaszthatatlanul kapcsolódik azokhoz a funkciókhoz, amelyeket a csomagolásnak az adott termék esetében teljesítenie kell. Ugyanakkor, bár elismerjük, hogy a csomagolás funkcionalitása a legfontosabb, egyértelmű, hogy erőforrás-takarékos és fenntartható csomagolást kell a környezetbarát tervezés elvei szerint kialakítani. Ez a következőket foglalja magában:

—	a felhasznált nyersanyagok minimalizálása,

—	az újrafeldolgozható és az újrafeldolgozott anyagok használatának növelése (a jogi követelményeket betartva),

—	a termelési folyamatok hatékonyságának növelése,

—	a logisztikai irányítás optimalizálása,

—	a csomagolás értékének és újrahasználhatóságának tudatosítása,

—	a csomagolás gyűjtésének, kezelésének és újrafeldolgozásának javítása.

A csomagolás fenntarthatóságát és funkcionalitását egyaránt figyelembe kell venni.

A használt csomagolás típusától függetlenül el kell kerülni a túlcsomagolást, különösen az e-kereskedelemben és a házhoz szállított termékek esetében, ahol a csomagolás és a termékek aránya 1:1. E tekintetben figyelmet kell fordítani azokra az olyan jellegű kutatásra és innovatív megoldásokra is, amelyek csökkentenék a házhoz szállított áruk csomagolása jelentette környezeti terhet.

5.2.   A legjobb környezeti eredmény biztosítása érdekében tényeken alapuló szakpolitikai intézkedésekre van szükség.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások lehetőséget biztosítanak Európa számára, hogy fenntartható és jövőorientált ipari bázist építsen ki. Ami a csomagolást illeti, minden jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésnek tudományos bizonyítékokon és a környezetre gyakorolt tényleges hatásaik alapos vizsgálatán kell alapulnia. Stratégiai szempontból hasznos az életciklus-értékelésen (LCA) alapuló módszertan alkalmazásának támogatása, ami a termék teljes életciklusa során gyakorolt környezeti hatásának áttekintésére szolgál.

5.3.   A teljes mértékben újrafeldolgozható és megújuló csomagolóanyagok elősegítik a körforgásos gazdaság fejlődését.

A jövőbeli uniós jogszabályoknak és fellépésnek támogatniuk kell a megújuló és kiváló minőségű, újrafeldolgozható anyagok keresletét, elősegítve a további beruházásokat a csomagolási innováció területén. Pontosabban az uniós jogszabályoknak és fellépésének nem kizárólag a csomagolásra, hanem a teljes termelési láncra kell összpontosítaniuk: például arra, hogy az anyagokat hogyan szerzik be és dolgozzák fel, milyen erőforrásokra és energiára van szükség a gyártási folyamat során, és hogy az anyagot/terméket mennyire könnyen lehet újrafeldolgozni, és ez valóban megtörténik-e. Az EU-nak javítania kellene az újrafeldolgozott anyagok elérhetőségét és minőségét, hangsúlyt helyezve arra is, hogy az anyag képes-e a benne rejlő tulajdonságokat megőrizni az újrafeldolgozást követően, és hogy képes-e helyettesíteni a primer nyersanyagokat a jövőbeni alkalmazásokban (12).

5.4.   A helyi gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerek összehangolása elengedhetetlen a csomagolás újrafeldolgozásával kapcsolatos célok eléréséhez.

Az EU célja a csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányának növelése, de ennek elérése attól is függ, hogy a helyi önkormányzatok hogyan fokozzák és javítják a gyűjtést.

A települési hulladék újrafeldolgozásának tekintetében az arány az Európai Unióban igen eltérő, és még a hasonló újrafeldolgozási arányokkal rendelkező országokban is jelentősen eltérnek a gyűjtés szabályai és módszerei. Jobban össze kell hangolni a tagállamokban helyileg alkalmazott, az anyagok újrafeldolgozásával kapcsolatos szabályokat és gyűjtési rendszereket, valamint egységesíteni kell az EPR-díjszabás átalakítására és végső soron az újrafeldolgozható csomagolások címkézésére vonatkozó kritériumokat.

Alapvető fontosságú továbbá, hogy értékeljék a gyűjtésre és újrafeldolgozásra vonatkozó konkrét célértékeket egyes termékkategóriák, például az élelmiszer-szolgáltatók által használt csomagolások esetében, a helyszíni fogyasztást és az elvitelt is beleértve. A kiskereskedelemre, vendéglátásra, étkeztetésre stb., valamint a településekre vonatkozó egyértelmű begyűjtési és újrafeldolgozási célok meghatározásával csökkenthető a csomagolási hulladék mennyisége, ami növeli az újrafeldolgozási arányt.

5.5.   Betétdíjas visszaváltási rendszerek

A betétdíjas rendszerek valóban ösztönözhetik az újrafeldolgozást és hatékonnyá tehetik a gyűjtést a vállalkozások számára, ami jelentős mértékben csökkentheti a hulladék mennyiségét, különösen bizonyos fogyasztási formák, mint például a műanyag- vagy üvegpalackban értékesített italok esetében.

5.6.   A csomagolóanyag-gyűjtés minőségének javítása növeli az újrafeldolgozó ipar fenntarthatóságát.

A helyi önkormányzatok támogatásához kulcsfontosságú, hogy az újrafeldolgozási ágazattal konzultálva egyértelmű újrafeldolgozási iránymutatásokat és célzott kommunikációt dolgozzanak ki arról, hogy a háztartásokban hogyan kell hatékonyan elkülöníteni és a gyűjtésre átadni az újrafeldolgozható anyagokat.

---

(1)  Egyes iparágakban, mint például az agrár-élelmiszeriparban, a csomagolás fontos szerepet játszik az élelmiszerek és italok keresztszennyeződésének megelőzésében is, az ehhez kapcsolódó egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

(3)  Eurostat.

(4)  linkhttps://www.mordorintelligence.com/industry-reports/europe-consumer-packaging-market.

(5)  https://environment.ec.europa.eu/strategy/circular-economy-action-plan_en

(6)  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12263-A-csomagolasi-hulladek-mennyisegenek-csokkentese-a-szabalyok-felulvizsgalata_hu

(7)  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say_hu

(8)  Egyes európai országok például Európán kívülre exportálják műanyaghulladékukat. Ezt el kell kerülni az EU belső újrafeldolgozási rendszerének megerősítése révén, értékes újrafeldolgozott nyersanyagokká alakítva át ezt a hulladékot (https://www.theguardian.com/environment/2021/jan/12/loophole-will-let-uk-continue-to-ship-plastic-waste-to-poorer-countries).

(9)  https://environment.ec.europa.eu/strategy/circular-economy-action-plan_en

(10)  Gerber, P.J., Steinfeld, H., Henderson, B., Mottet, A., Opio, C., Dijkman, J., Tempio, G. (2013). Tackling climate change through livestock – A global assessment of emissions and mitigation opportunities. Róma, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

(11)  Az élelmiszer-hulladék felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 6 %-áért, https://ourworldindata.org/food-waste-emissions

(12)  Az Európai Parlament 2021. február 10-i állásfoglalása a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről (2020/2077(INI)) (HL C 465., 2021.11.17., 11. o.), 39. pont.