Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A szabadkereskedelmi megállapodások, a gazdasági partnerségi megállapodások és a beruházási megállapodások új kerete, amely garantálja a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek tényleges bevonását, és gondoskodik a tudatos közvéleményről

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 290/03)

Előadó:

Stefano PALMIERI

Közgyűlési határozat:	2021.3.25.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.3.9.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.3.23.
Plenáris ülés száma:	568.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	215/1/7

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy támogatja az új, nyitott, fenntartható és hiteles európai kereskedelmi stratégiát, és úgy véli, hogy e stratégia révén különösen fontos egyrészt az európai termelő ágazatok és gazdasági szereplők (nagy-, közép- és kisvállalkozások) versenyképességének, másrészt pedig az európai értékeknek és elveknek, különösen a demokráciának, az emberi, szociális és nemhez fűződő jogoknak, valamint a munkajogoknak és a környezetvédelmi jogoknak az előmozdítása. Ez biztosítja, hogy az Európai Unió (EU) megfelelő eszközökkel rendelkezzen a munkavállalók és a vállalkozások tisztességtelen üzleti gyakorlattal, valamint a fogyasztók káros és nem fenntartható termékekkel szembeni védelméhez, összeegyeztetve ezzel a vállalkozások és a fogyasztók, illetve a munkavállalók érdekeit.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU új, ambiciózus kereskedelmi stratégiájának megvalósításához a következőkre van szükség:

—

innovatív kereskedelmi tárgyalási stratégia (kereskedelmi megállapodások, gazdasági partnerségi megállapodások, beruházási megállapodások), amely képes garantálni a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek valódi részvételét, és ezáltal biztosítani, hogy a kereskedelem előnyeit az EU-t és a partnerországokat képviselő valamennyi résztvevő élvezhesse,

—	a megállapodások nyomon követését, értékelését és végrehajtását szolgáló eszközök – a belső tanácsadó csoportok (Domestic Advisory Group – DAG) – megfelelő reformja.

1.3.

Az EGSZB véleménye szerint a kettős reformfolyamat – a tárgyalási eszközök és a belső tanácsadó csoportok reformja – lehetővé teszi, hogy a szóban forgó megállapodások hatásai által érintett valamennyi érdekelt fél (vállalkozások, munkavállalók, fogyasztók stb.) által aláírt kereskedelmi, partnerségi és beruházási megállapodások értékét valóban megosszák, és ezáltal mindkét szerződő félnél (EU és partnerországok) a közvéleményben is tudatosítsák azt.

2. Általános megjegyzések

2.1.

Az Európai Bizottság 2021 februárjában felvázolta egy új, nyitott, fenntartható és hiteles európai kereskedelmi stratégia körvonalait (1) azzal a céllal, hogy megvalósítsa az alábbi három uniós célkitűzést:

i)	a gazdasági helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás támogatása;

ii)	a globális normák összehangolása a fenntarthatóbb és igazságosabb globalizációval;

iii)	az EU saját érdekeinek érvényesítését és jogainak megerősítését szolgáló képességének növelése.

2.1.1.

Az új kereskedelmi stratégia kialakításához több tényező is hozzájárult. Mindenekelőtt a koronavírus-válság, amely a közegészségügyi-járványügyi és az élelmezésbiztonság, a nyersanyagellátás és a stratégiai termelés, valamint általában a globális értékláncok területén az új stratégiák komoly átgondolásához vezetett.

2.1.2.

Az Európai Bizottság által javasolt új kereskedelmi stratégia kidolgozásának egyéb meghatározó tényezői a következőkkel kapcsolatosak: i. a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) továbbra is fennálló válsága; ii: problémás kapcsolatok egyes országokkal vagy kereskedelmi tömbökkel: Kína, Oroszország, USA; iii. az Egyesült Királysággal folytatott bonyolult tárgyalások; iv. és a jelenlegi patthelyzet, amely egyes kereskedelmi megállapodásokat jellemez (lásd az EU–Mercosur megállapodást, a Kelet-afrikai Közösség és az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodást vagy a Közép-Afrika és az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodást).

2.1.3.

Az Európai Bizottság által javasolt dokumentumban többször is szerepel, hogy az új európai kereskedelmi stratégiának az európai termelő ágazatok versenyképességének előmozdítása mellett hozzá kell járulnia az európai értékek és elvek, különösen a demokrácia, az emberi, a szociális és a nemhez fűződő jogok, valamint a munkavállalói jogok és a környezetvédelmi jogok támogatásához is.

2.1.4.

Az Európai Parlament (EP) örömmel üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát, és felszólította az Európai Bizottságot: gondoskodjon arról, hogy a megtárgyalt megállapodásokban a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetek segítsék elő a kereskedelmi előnyök minden résztvevő számára történő biztosítását (2).

2.1.5.

Legutóbbi véleményeiben az EGSZB ismét hangsúlyozta az EU kereskedelempolitikájáról alkotott elképzelését, és határozottan támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely – mint hangsúlyozta – fontos, releváns és időszerű. Ugyanakkor az EGSZB egyértelmű elvárásokat és ajánlásokat fogalmazott meg a kereskedelem és a fenntartható fejlődés ambiciózus felülvizsgálatára vonatkozóan (3).

2.1.6.

Mivel az Európai Bizottság által javasolt új stratégia kellőképpen ambiciózus, úgy gondoljuk, hogy megvalósításához a következőkre van szükség:

—

—	a megállapodások nyomon követését, értékelését és végrehajtását szolgáló eszközök – a belső tanácsadó csoportok (Domestic Advisory Group – DAG) – megfelelő reformja.

2.1.6.1.

A kettős reformfolyamat – a tárgyalási eszközök és a belső tanácsadó csoportok reformja – lehetővé teszi, hogy a szóban forgó megállapodások hatásai által érintett valamennyi érdekelt fél (vállalkozások, munkavállalók, fogyasztók stb.) által aláírt kereskedelmi, gazdasági partnerségi és beruházási megállapodások értékét valóban megosszák, és ezáltal mindkét szerződő félnél (EU és partnerországok) a közvéleményben is tudatosítsák azt.

3. A jelenlegi kereskedelmi megállapodások kritikai értékelése

3.1.

Az EGSZB, bár ismét hangsúlyozza, hogy hisz abban, hogy a multilateralizmus alapvető szerepet tölt be a kereskedelemben, és meggyőződése, hogy a WTO-nak – jelentős reform révén – ismét be kell töltenie a multilateralizmus garanciavállalójának szerepét, úgy véli, hogy – ebben a konkrét kontextusban – a kereskedelmi megállapodások nemcsak az EU kétoldalú kereskedelme (amely egyébként az Unió áru- és szolgáltatáskereskedelmének több mint 30 %-át teszi ki) szempontjából játszhatnak döntő szerepet, hanem mindenekelőtt a gazdaságilag, társadalmilag és környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődésnek az EU-ban és partnerországaiban való elterjedése szempontjából is.

3.2.

Az elmúlt években az EGSZB különösen kritikusan értékelte az EU által alkalmazott különböző tárgyalási eszközöket (kereskedelmi megállapodások, gazdasági partnerségi megállapodások, beruházási megállapodások) (4).

3.3.

Az EGSZB véleménye szerint ezeket az értékeléseket kiindulópontnak kell tekinteni, hogy fel lehessen mérni, hogy szükség van-e a jelenlegi tárgyalási eszközök megreformálására az Európai Bizottság által javasolt új kereskedelmi stratégia célkitűzéseinek megvalósulása érdekében.

3.3.1.

Az első szempont a kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalási folyamatok átláthatóságának hiánya. Bár a tárgyalás alatt álló szerződések tartalmát illetően egyértelműen szükség van a titoktartásra, az EGSZB úgy véli, hogy a titoktartás mellett mindenképpen biztosítani kell, hogy a kereskedelmi tárgyalásokra átlátható módon, a nyilvánosság és a tárgyalásokban részt vevő érdekelt felek számára folyamatos információáramlást biztosítva kerüljön sor.

3.3.1.1.

Az Európai Bizottság a hatályos szabályozásokra (5) és a Bíróság számos ítéletére (6) hivatkozva mindig is egyértelműen ellenezte a tárgyalások teljes átláthatóságának biztosítását, azzal érvelve, hogy az információknak a tárgyalások során történő nyilvánosságra hozatala sértené az Európai Unió érdekeit.

3.3.1.2.

Az EGSZB elismeri, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság fontos és figyelemre méltó nyitottságról tett tanúbizonyságot, és fejlesztette az átláthatóság szintjét azáltal, hogy a különböző kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban elérhetővé tette a következő információkat: a különböző tárgyalási fordulókról szóló jelentések, a kapott tárgyalási megbízás, a különböző szövegjavaslatok, valamint találkozók előkészítése a civil társadalommal és az EU kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoportjával folytatott párbeszéd révén.

3.3.1.3.

E fejlődés ellenére a Tanács által meghatározott tárgyalási megbízásnak ambiciózusabbnak kell lennie, és nagyobb teret kell adnia az Európai Bizottságnak a civil társadalom és a szociális partnerek részvételének megszervezésére, amellyel biztosítja azok tényleges bevonását a tárgyalási folyamatba. Az EGSZB emellett kérte a szakértői csoport újbóli létrehozását, ennek megbízatása ugyanis lejárt (7).

3.3.1.4.

Bár az EGSZB megérti, hogy a tárgyalások során valóban kompromisszumot kell kötni az átláthatóság és a titoktartás között, elismeri, hogy továbbra is az átláthatóság kérdése okozza a legnagyobb súrlódást az érdekelt felekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a szociális partnerekkel.

3.4.

Sok kritika éri azt is, hogy a megállapodások fenntarthatósági hatásvizsgálatai részlegesek, és azokat későn – a tárgyalások lezárását követően – vagy egyáltalán nem teszik közzé a partnerországokban.

3.4.1.

Éppen az EU–Mercosur megállapodás fenntarthatósági hatásvizsgálatának (Sustainability impact assessment – SIA) késedelmes közzététele miatt nyújtott be néhány nem kormányzati szervezet panaszt az európai ombudsmannál (8). 2021 márciusában az európai ombudsman a következő kritikus álláspontot fogalmazta meg az Európai Bizottsággal szemben: „Az Európai Bizottság nem biztosította a fenntarthatósági hatásvizsgálat időben – nevezetesen az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalások vége előtt – történő véglegesítését. Ez hivatali visszásságnak minősül” (9).

3.4.2.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy a megállapodások gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságára vonatkozó hatásvizsgálatokat haladéktalanul – a tárgyalások kezdetén – közzé kell tenni, és a tárgyalások során aktualizálni kell azokat, illetve ezeknek a megállapodás nyomonkövetési szakaszában – rendszeres időközönként – a megállapodás utólagos értékelésének részét kell képezniük. Ezeknek az értékeléseknek mindkét tárgyaló félre ki kell terjedniük: az Európai Unióra, annak tagállamaira és a tárgyalásokon részt vevő másik fél államaira (10).

3.5.

A kereskedelmi megállapodásokkal szemben további kritika, hogy nem garantálják hatékony módon az emberi jogok, a szociális jogok, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményei, valamint a környezetvédelmi és biztonsági előírások tiszteletben tartását. A megállapodások nem garantálják emellett az egyenlő versenyfeltételeket a piacokon jelen lévő valamennyi szereplő számára (különösen a kis- és középvállalkozások, valamint egyes termelő ágazatok számára) (11).

3.6.

Ezen túlmenően a kereskedelmi megállapodások néha nem veszik figyelembe a fejlődő országok sajátosságait, az EU és a megállapodásban részt vevő partnerországok közötti aszimmetriákat, ami azzal a kockázattal jár, hogy nem szüntetik meg, sőt esetenként elmélyítik a meglévő különbségeket (pl. az életmentő gyógyszerekhez vagy vakcinákhoz való méltányos hozzáférést); ahogyan azt sem veszik figyelembe, hogy a multinacionális vállalatok a kereskedelmi megállapodások megkötése következtében esetleg kitüntetett pozícióba kerülhetnek.

3.7.

A szervezett civil társadalom hatékony és átfogó bevonása érdekében belső tanácsadó csoportok széles körű bevezetésére van szükség nemcsak minden jövőbeni kereskedelmi tárgyaláson, hanem különösen a jelenlegi afrikai gazdasági partnerségi megállapodásokban, ahol belső tanácsadó csoportok egyáltalán nem léteznek. A folyamatban lévő és küszöbön álló felülvizsgálati folyamatok, valamint az EU és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete közötti új megállapodás végrehajtása valódi lehetőséget teremt arra, hogy belső tanácsadó csoportokat vezessenek be olyan meglévő kereskedelmi megállapodásokba, amelyekből hiányzik ez az eszköz (például az Európai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) közötti gazdasági partnerségi megállapodás felülvizsgálata).

3.8.

A civil társadalom és a szociális partnerek bevonása a tárgyalásokba és az EU által aláírt megállapodások nyomon követésébe a kezdetek óta némileg fejlődött. Az EGSZB elismeri az erőfeszítéseket, és számos esetben részt is vett ezekben.

3.9.

Az EGSZB tudomásul veszi a Kereskedelmi Főigazgatóság civil társadalommal folytatott párbeszédét áttekintő, nemrégiben készült tanulmány (12) megállapításait, amelynek keretében a civil társadalommal folytatott európai és nemzeti szintű párbeszédet értékelték. Az EGSZB egyetért a tanulmány egyes megállapításaival, ugyanakkor úgy véli, hogy minőségi ugrásra van szükség a civil társadalmi szervezeteknek és a szociális partnereknek az EU kereskedelempolitikájába történő tényleges bevonása terén.

3.10.

Az EGSZB többször szorgalmazta, hogy a civil társadalmat és a szociális partnereket ténylegesen és nagyobb mértékben vonják be a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások minden szakaszába a tárgyalóasztal mindkét oldalán (az Európai Bizottság és a partnerországok) (13).

3.11.

Mindezek miatt az EGSZB úgy véli, hogy eljött az ideje egy új és hatékonyabb tárgyalási stratégia kidolgozásának, amely új szabályokkal és eljárásokkal biztosítja a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek hatékony és eredményes részvételét. Mindez elősegítené az új uniós kereskedelmi stratégia célkitűzéseinek elérését, biztosítva, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek mindkét tárgyaló fél – az EU és a kereskedelmi megállapodásban részt vevő partnerországok – számára összeegyeztethetők a gazdaságilag, társadalmilag és környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődéssel.

4. A kereskedelmi megállapodások új tárgyalási kerete

4.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU új kereskedelempolitikája lehetőséget teremt a szervezett civil társadalom és a szociális partnerek részvételének sokkal hatékonyabb, átláthatóbb és inkluzívabb megszervezésére vonatkozó szabályok, eljárások és kritériumok értékelésére és fejlesztésére, mind a tárgyalások során, mind pedig később a megállapodások nyomon követése, értékelése és esetleges végrehajtása alkalmával.

4.2.

Az EGSZB véleménye szerint új tárgyalási módszertant kell kidolgozni egy új ütemterv meghatározása céljából, hogy a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek valóban részt vehessenek a tárgyalások minden szakaszában. Ezt a módszertant az Európai Unióra és a tárgyalóasztalnál ülő többi államra egyaránt alkalmazni kell.

4.3.

A tárgyalási menetrend első lépéseként elő kellene írni a tárgyaló felek (az Európai Bizottság és az érintett partnerállamok) közötti „egyetértési megállapodás” aláírását, amely biztosítaná a tárgyaló felek kölcsönös elkötelezettségét az alábbiak iránt:

i)	a különböző tárgyalási szakaszok tiszteletben tartása;

ii)	és a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek „megfigyelőként” történő bevonása – a különböző tárgyalási szakaszokban – egy, az érdekelt felekből álló, külön „konzultatív vegyes bizottságba (Joint Consultative Committee of stakeholders – JCCS)”.

4.3.1.

Az „egyetértési megállapodásban” előírt tárgyalási szakaszok mind az általános tárgyalási körre, mind az esetlegesen felmerülő szakmai tárgyalási körökre vonatkoznak.

4.3.2.

Az érdekelt felek „konzultatív vegyes bizottsága” létrehozásának a kohéziós politikában alkalmazott „partnerségi elvvel” megegyező megközelítésen kellene alapulnia.

4.3.2.1.

A partnerség révén minden egyes kohéziós politikai programot az európai, regionális és helyi szintű hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonásával zajló kollektív folyamat során dolgoznak ki. Ez a partnerség a programozási folyamat minden szakaszára vonatkozik, a tervezéstől az irányításon és végrehajtáson át a nyomonkövetésig és értékelésig. Ez a megközelítés hozzájárul annak biztosításához, hogy a fellépés valamennyi érdekelt fél helyi és regionális igényeihez és prioritásaihoz igazodjon.

4.3.3.

A megfigyelők civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek képviselői közül történő kiválasztásának meg kell felelnie a tényleges reprezentativitás, a függetlenség és az érdekelt felek közötti igazságos elosztás alapvető kritériumának. A reprezentativitás és a függetlenség tekintetében a szociális partnereknek az ILO munkavállalók és munkáltatók csoportja által elfogadott kritériumokra, míg a többi civil társadalmi szervezetnek a nemzetközi testületek hozzájárulására kell hivatkozniuk. Az „érdekelt felek konzultatív vegyes bizottságában” jelen lévő megfigyelőknek külön „magatartási kódexnek” kell megfelelniük.

4.3.4.

A civil társadalmi szervezeteken és a szociális partnereken kívül „külső megfigyelőként” az érintett nemzetközi intézményeknek, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal foglalkozó titkárságának is részt kell vennie az „érdekelt felek konzultatív vegyes bizottságában”.

4.3.4.1.

A „magatartási kódexben” a következők kell, hogy szerepeljenek:

a tárgyalásokon a civil társadalom és a szociális partnerek nevében az „érdekelt felek konzultatív vegyes bizottságában” részt vevő „megfigyelők” jogai és kötelezettségei. A „magatartási kódexen” belül külön „titoktartási jegyzőkönyvet” kell kidolgozni, amely a titoktartás elvének tiszteletben tartására szólít fel, és amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a „bizalmas” tárgyalási szakaszban és a „korai előrejelzések” szakaszában megismert információkat nem szabad terjeszteni;

ii)

az „érdekelt felek konzultatív vegyes bizottságában” jelenlévő „megfigyelők” – átlátható módon, valamint a civil társadalom különböző entitásai, illetve a szociális partnerek valódi függetlenségét, reprezentativitását és képviseletük igazságos elosztását kellően szem előtt tartó – azonosítására vonatkozó elvek (lásd a 4.3.3. bekezdést);

iii)	a tárgyalási ütemtervben előírt különböző tárgyalási szakaszokra vonatkozó szabályok és eljárások.

A „magatartási kódexet” a konzultatív vegyes bizottság megfigyelőjeként a tárgyalások valamennyi résztvevőjének alá kell írnia.

4.4.

A tárgyalási ütemtervnek a következő – a tárgyalás végéig ciklikusan megismétlődő – fázisokból kell állnia.

4.4.1.

A bizalmas tárgyalási szakasz. Az a szakasz, amelyben a tárgyalások résztvevői (az Európai Bizottság és a földrajzi terület tárgyalásokon partnerként részt vevő országai) és „megfigyelőként” a civil társadalom és a szociális partnerek képviselői vesznek részt, akik – a magatartási kódexben szereplő „titoktartási jegyzőkönyv” aláírásával – garanciát vállalnak az ebben a szakaszban rendelkezésükre bocsátott információk bizalmas kezelésére. Ebben a szakaszban az ILO-nak a tárgyalást megelőzően jelentést kell benyújtania az alapvető egyezmények ratifikálásának és végrehajtásának a harmadik országban fennálló helyzetéről, amelyet a tárgyalások valamennyi tagja (tárgyaló felek és megfigyelők) rendelkezésére bocsátanak. Ez a jelentés nem kötelező érvényű, de hozzájárulhat a megállapodás által érintett országokban a szociális normáknak való megfelelés vagy azok be nem tartása hangsúlyozásához.

4.4.2.

A „korai előrejelzések” szakasza a „konzultatív vegyes bizottsággal” közösen. Az a szakasz, amelyben a megfigyelők azonosítják azokat az érzékeny témákat a tárgyalásokon, amelyekben a tárgyalások nem vezetnek a civil társadalom és a szociális partnerek számára kielégítő megoldásokhoz. Ez a szakasz még mindig „bizalmas szakasz”, amelyben a megfigyelőket felkérik a teljes titoktartásra.

4.4.3.

A nyílt kommunikációs szakasz. Mind az Európai Bizottság, mind pedig a földrajzi területnek a tárgyalásokon partnerként részt vevő országai nyilvános és rendszeres közös értékelő jelentést nyújtanak be a tárgyalások előrehaladásáról. Ebben a szakaszban a megfigyelők a „Chatham House-szabály” (14) szerint közölhetik értékeléseiket olyan módon, hogy a tárgyalásoknak a „konzultatív bizottsággal” folytatott előző – „korai előrejelzések” – szakaszában meghatározott érzékeny témákat felvázolják. Ez a szakasz nyilvános szakasz, amelyben a tárgyalások előzetes eredményei kerülnek előtérbe. Arra szolgál, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a tárgyalások helyzetére.

4.4.4.

A kereskedelmi megállapodás előzetes és független hatásvizsgálati jelentésének benyújtási szakasza. Ebben a szakaszban mindkét fél (az Európai Bizottság és a földrajzi terület partnerországai) ismerteti a megállapodás előzetes független hatásvizsgálatát. Ebben a szakaszban a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek saját független értékelő elemzéseiket is felhasználva ismertetik a megállapodás gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelését. Komoly hozzájárulásra van szükség a „külső megfigyelők” részéről, akiknek minden fél számára hozzáférhető és nyilvános jelentést kell készíteniük.

4.4.5.

Az előzetes hatásvizsgálati jelentés benyújtását követően ciklikusan újraindul a bizalmas tárgyalási szakasz, amelyet a konzultatív bizottsággal folytatott korai előrejelzések szakasza, majd a nyílt kommunikációs szakasz, végül pedig a kereskedelmi megállapodás hatásvizsgálatáról szóló végleges jelentés ismertetésének szakasza követ. A tárgyalási ciklus legfeljebb addig tart, amíg az Európai Bizottság és a tárgyaláson részt vevő földrajzi terület partnerországainak képviselői alá nem írják a megállapodást.

4.4.6.

Amennyiben a felek aláírják a megállapodást, akkor – a konzultatív bizottságban részt vevő civil társadalmi csoportok és szociális partnerek megfigyelőivel együtt – külön jegyzőkönyvet készítenek (az EU, illetve a partnerországok számára) a belső tanácsadó csoportok létrehozásáról, amely tartalmazza a működés szabályait (lásd az 5.5.2. bekezdést).

4.4.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt tárgyalási keret a tárgyalásokban részt vevő valamennyi fél számára kihívást jelent, amely a különösen magas szintű szakértelem és felkészültség mellett a terület minden szereplőjétől (az Európai Bizottság, civil társadalmi szervezetek, szociális partnerek, külső megfigyelők) megköveteli, hogy tisztában legyen a saját szerepével. Az EGSZB úgy véli, hogy üdvözlendő lenne az Európai Parlament nagyobb mértékű bevonása, amelynek jelentősebb szerepet kellene játszania a megállapodásokról szóló tárgyalás és annak nyomon követése során. Az EGSZB meg van győződve arról is, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy mindenki – beleértve a civil társadalmat és a szociális partnereket is – valóban részt vegyen a kereskedelmi tárgyalásokban, és ezáltal biztosítsa a megállapodás tartalmának tényleges megosztását.

5. A megállapodások nyomon követésével, értékelésével és végrehajtásával foglalkozó belső tanácsadó csoportok reformjára irányuló javaslat

5.1.

Az EU jelenleg azzal szembesül, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a civil társadalom és a szociális partnerek inkluzív és demokratikus párbeszéde iránt, nemcsak a kereskedelmi megállapodások kidolgozása, hanem azok végrehajtása során is (15). Bár az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy teret nyisson a viták és a részvétel számára, úgy véli, hogy feltétlenül javítani kell az e megállapodások nyomon követésére, értékelésére és végrehajtására vonatkozó eljárásokat.

5.2.

Az EGSZB véleménye szerint a kereskedelmi megállapodások kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezeteiben, illetve a jövőben az egész kereskedelmi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtásának és érvényesítésének ellenőrzésére létrehozott konzultációs eszközök – a belső tanácsadó csoportok – nem felelnek meg kielégítően a kitűzött céloknak. Ezek a belső tanácsadó csoportok (Domestic Advisory Groups – DAG) mind az összetételükhöz vezető kritériumok, mind a működésükre vonatkozó egyértelmű szabályok tekintetében hiányosságokat mutatnak.

5.3.

Az uniós belső tanácsadó csoportok (EU DAG) informális dokumentumában (16) támogatott szakpolitikai ajánlások, valamint az uniós és partnerországi belső tanácsadó csoportok közelmúltbeli elemzése (17) alapján a belső tanácsadó csoportokat négy különböző sikerességi szint alapján lehet értékelni, aszerint, hogy mennyire képesek biztosítani a következőket:

1.	saját működőképességük;

2.	az információk megosztása;

3.	a megállapodások nyomon követése;

4.	politikai hatás.

5.3.1.

Ami a működőképességet illeti, a belső tanácsadó csoportok – az EGSZB által ellátott alapvető titkársági funkciónak köszönhetően – aktívak az EU-ban, ám csak néhány partnerországban vannak jelen (18). Azokban a partnerországokban, ahol jelen vannak, egyértelműen – a pénzügyi források nyilvánvaló hiánya (19) miatti – szervezeti problémákkal, valamint a tagszervezeteik reprezentativitásával, függetlenségével az érdekeltek képviseletének igazságos elosztásával kapcsolatos gondokkal küzdenek (20).

5.3.2.

Az általános információcsere dacára úgy tűnik, hogy a belső tanácsadó csoportokban részt vevők információmegosztási képessége szempontjából még itt is egyértelmű különbség van az EU belső tanácsadó csoportjai és a partnerországok belső tanácsadó csoportjai között. Az uniós belső tanácsadó csoportokban – az egyes konfliktusokon túlmenően – általában megfelelő az információcsere a párbeszéd résztvevői között, míg a partnerországok belső tanácsadó csoportjaiban feszültségek alakulnak ki az üzleti és nem üzleti szereplők képviselői között. Továbbra is elégtelenek azonban mindkét belső tanácsadó csoportban a kormányok és az adott belső tanácsadó csoportok közötti kapcsolatok (ún. vertikális párbeszéd). Ezenkívül igény jelentkezik egy strukturáltabb és mélyebb transznacionális párbeszédre is – az EU és a partnerországok belső tanácsadó csoportjai között –, különösen az éves transznacionális civil társadalmi találkozó során, valamint az adott megállapodáson belüli belső tanácsadó csoportok közötti külön találkozók bevezetésével.

5.3.3.

Ami a megállapodások nyomon követését illeti, el kell ismerni, hogy az nemigen valósul meg, bár ez a belső tanácsadó csoportok fő célkitűzése. A kereskedelem és fenntartható fejlődés fejezet végrehajtása és érvényesítése nyomon követésének sikertelensége elsősorban a nyomon követéshez szükséges külön források hiányának, valamint a kormányok részéről a rendelkezésre állás és a felelősségvállalás hiányának tudható be. Ebben az összefüggésben mindenképpen üdvözlendő az Európai Bizottság és az EU belső tanácsadó csoportjai által a partnerországok kormányaira abból a célból gyakorolt nyomás, hogy növeljék felelősségvállalásukat a nyomonkövetési szakaszban (21). Az ILO és az OECD – nem kötelező érvényű – értékelő jelentésének a belső tanácsadó csoportoknak történő benyújtása megbízható alapot jelentene a kereskedelmi megállapodás értékeléséhez.

5.3.4.

Az eddigiek alapján kétségtelen, hogy a politikai hatás, azaz a belső tanácsadó csoportoknak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet hatálya alá tartozó megállapodások végrehajtásának befolyásolására való képessége teljesen elégtelen. Az Európai Bizottságnak ambiciózusabb feltételeket kellene megállapítania a kormányok számára a belső tanácsadó csoportok ajánlásainak figyelembevétele érdekében; továbbá, bár a belső tanácsadó csoportok kötelezettségvállalásai kötelező érvényűek, hiányzik a tényleges végrehajthatóság és a belső tanácsadó csoportok állandó részvétele a peres eljárásban (22).

5.4.

E megfontolások alapján az EGSZB helyénvalónak tartja a belső tanácsadó csoportok alapos reformfolyamatának végrehajtását a(z 5.3.1–5.3.4. bekezdésekben) vázolt hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

5.5.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy – a tárgyalásos megállapodások valamennyi típusára vonatkozóan – létre kell hozni egy egységes szervet a civil társadalom és a szociális partnerek részvételével (a megreformált belső tanácsadó csoportot), amely képes a megállapodások végrehajtásának és érvényesítésének ellenőrzésére és az eredmények értékelésére (23).

5.5.1.

Ennek a testületnek közösnek és teljes mértékben működőképesnek kell lennie a megállapodásban részt vevő mindkét fél (az EU és a partnerországok) esetében, és a megállapodás valamennyi vonatkozásával foglalkoznia kell, továbbá a megállapodás minden olyan elemét prioritásként kezelnie, amely hatással van a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtására.

5.5.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy minden aláírt megállapodásnak tartalmaznia kell a belső tanácsadó csoportok működéséről szóló jegyzőkönyvet egy olyan szilárd intézményesített keret létrehozása érdekében, amely a megállapodásban részt vevő mindkét fél (az EU és a partnerországok) tekintetében rögzíti a működés szabályait azáltal, hogy meghatározza a következőket:

a)	a belső tanácsadó csoport tagjainak kiválasztását alátámasztó feltételek, amelyek képesek biztosítani a reprezentativitást, az érdekeltek képviseletének igazságos elosztását és a függetlenséget (lásd a 4.3.3. bekezdést);

kötelezettségvállalás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)„külső megfigyelőként” való részvételének biztosítására a belső tanácsadó csoportokban, lehetővé téve ezzel a saját egyezményei végrehajtásának nyomon követését a szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben, felhasználva a belső felügyeleti mechanizmust, és a tárgyaló felek rendelkezésére bocsátva a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet szociális normáinak végrehajtása során felmerülő kritikus pontok meghatározásáról szóló külön jelentést. Ezen túlmenően a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) részvétele lehetővé teszi, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontokon és az érintett kormányokon keresztül nyomon kövessék a multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatások végrehajtását, különösen az ellátási lánc alacsonyabb szakaszaiban. E testületek értékelései azonban nem lesznek kötelező érvényűek a belső tanácsadó csoporton belül;

c)	a belső tanácsadó csoport valóban aktív szerepet kap a vitarendezési eljárások lefolytatásában, a megállapodás minden olyan kérdésében, amelyet a belső tanácsadó csoportok a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő elé terjesztenek;

d)	a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások kötelező és végrehajtható ütemtervét felvázoló menetrend, a ratifikációjukra vonatkozó egyértelmű határidőkkel;

e)	a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó aktualizált útmutató, amely meghatározza azokat a minőségi és mennyiségi mutatókat, amelyeken a megállapodás belső nyomon követése és utólagos hatásvizsgálata alapul;

f)	az az időpont, ameddig a megállapodás független utólagos hatástanulmányát a megállapodásban részt vevő valamennyi fél (EU és partnerországok) esetében be kell nyújtani, amennyiben a felek helyénvalónak tartják az ötéves határidő előrehozását;

g)	az egyes belső tanácsadó csoportok által az év során a megállapodásban részt vevő felek (EU és partnerországok) számára tartandó ülések száma;

h)	az uniós és a partnerország belső tanácsadó csoportjai közötti évenkénti találkozó tartására vonatkozó kötelezettség;

i)	kötelezettségvállalás az uniós és a partnerországok belső tanácsadó csoportjainak Brüsszelben tartandó éves konferenciájának megrendezésére a belső tanácsadó csoportok összes tagjának aktív részvételével;

kötelezettségvállalás egy webalapú platform létrehozására, ahol a belső tanácsadó csoportok tagjai megérthetik a „belső tanácsadó csoportok közötti tanulás fontosságát”, megoszthatják a szükséges információkat pl. konkrét témákról (munkajog, emberi jogok, a biogazdálkodás szabályainak kereskedelmi hatása stb.), megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat, és célzott online képzéseket szervezhetnek a belső tanácsadó csoportok tagjai számára;

k)	az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső tanácsadó csoport munkájának alakulásáról tájékoztató ülésnaptár;

l)	a belső tanácsadó csoportok működéséhez szükséges pénzügyi források;

kötelezettségvállalás arra, hogy éves jelentést készítenek az adott belső tanácsadó csoportok működéséről. Ebben a jelentésben a belső tanácsadó csoportok prioritásokat és ajánlásokat határozhatnak meg a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtására vonatkozóan, és az Európai Bizottságnak ezeket a prioritásokat és ajánlásokat be kell építenie a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtására vonatkozó uniós prioritásokba, vagy mindenképpen indokolnia kell azok elutasítását;

kötelezettségvállalás arra, hogy az EU részéről az EGSZB-t bízzák meg a belső tanácsadó csoport szervezési feladatainak ellátásával, valamint az európai és a partnerországokbeli belső tanácsadó csoportok transznacionális találkozójának technikai támogatásával. Ebben az összefüggésben az EGSZB titkársága technikai segítséget fog nyújtani a partnerországokban működő felek azonosításához (a kritériumokat lásd a 4.3.3. bekezdésben), a belső tanácsadó csoportok elnökségének segítséget nyújt a napirendek meghatározásához, az ülések lebonyolításához, a találkozókról szóló jelentések elkészítéséhez, az uniós intézmények és a civil társadalom számára történő jelentéstételhez és a szükséges információk biztosításával járó feladatok ellátásához.

5.5.3.

Kulcsszerepet játszanak majd a folyamatosan alkalmazott monitoringmutatók, amelyeknek biztosítaniuk kell a megállapodásban meghatározott, a gazdasági/kereskedelmi, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi biztonsági területekre kiterjedő kötelezettségvállalások betartását.

5.5.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a belső tanácsadó csoportok reformfolyamata során alapvető jelentőségű szerepet vállal magára, és ehhez az emberi és pénzügyi erőforrások megfelelő kiigazítására van szükség. Ezért az EGSZB ismételten kéri a költségvetési hatóságokat, hogy – a reform teljeskörű végrehajtását követően – biztosítsanak az Európai Bizottság által tervezett jelenlegi kiadásokkal összhangban lévő kiegészítő költségvetést, hogy a belső tanácsadó csoportok mind mennyiségi, mind minőségi szempontból segítséget kapjanak tervezett tevékenységeik elvégzéséhez.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) COM(2021) 66 final.

(2) Az Európai Parlament 2020. november 26-i állásfoglalása az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról (2020/2761(RSP).

(3) HL C 105., 2022.3.4.,148. o.; HL C 105., 2022.3.4., 40. o.; HL C 364., 2020.10.28., 53. o.; HL C 364., 2020.10.28., 160. o.; HL C 159., 2019.5.10., 28. o.

(4) HL C 105., 2022.3.4.,148. o.; HL C 105., 2022.3.4., 40. o.; REX/530: A civil társadalom szerepének értékelése az Európai Unió/Kolumbia/Peru/Ecuador megállapodás szerinti részvételi struktúrákban, előadó: G. Iuliano; HL C 364., 2020.10.28., 160. o.; HL C 47., 2020.2.11., 38. o.; REX/503: Egy EU–Mercosur társulási megállapodás felé, előadó: J, Puxeu Rocamora, társelődadó: M. Soares.

(5) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke.

(6) Levél, amelyben az Európai Bizottság megtagadja a hozzáférést a Les Amis de la Terre szervezet által megfogalmazott dokumentumhoz. 2019 [b]: https://www.asktheeu.org/fr/request/7049/response/23196/attach/3/Signed%20letter.pdf?cookie_passthrough=1, Access: 30.7.2020 p. 2.

(7) HL C 374., 2021.9.16., 73. o., op. cit.

(8) ClientEarth, Fern, Veblen Institute, La Fondation Nicolas Hulot pour la Nature et l’Homme [Nicolas Hulot Alapítvány a természetért és az emberért] és az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége.

(9) Határozat az 1026/2020/MAS ügyben, amelynek tárgya, hogy az Európai Bizottság az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalások lezárása előtt nem zárta le az aktualizált „fenntarthatósági hatásvizsgálatot”.

(10) HL C 47., 2020.2.11., 38. o., op. cit.

(11) HL C 105., 2022.3.4., 148. o. op. cit.; REX/532; HL C 364., 2020.10.28., 160. o., op. cit.

(12) 2021. március, Európai Unió, a Kereskedelmi Főigazgatóság civil társadalmi párbeszédet áttekintő tanulmánya Tetra Tech – Deloitte.

(13) HL C 105., 2022.3.4., 40. o.; HL C 105., 2022.3.4., 148. o.; HL C 159., 2019.5.10., 28. o..

(14) E szabály szerint „Ha egy találkozót vagy annak egy részét a Chatham House-szabály alapján tartanak, a résztvevők szabadon felhasználhatják a kapott információkat, de sem az előadó(k), sem más résztvevő személyazonossága vagy hovatartozása nem hozható nyilvánosságra”.

(15) Non-paper from the Netherlands and France on trade, social economic effects and sustainable development

(16) Non-paper: Strengthening and Improving the Functioning of EU Trade Domestic Advisory Groups.

(17) Martens, D., Potjomkina, D., Orbie, J., 2020, Domestic Advisory Groups in EU Trade agreements – Stuck at the Bottom or Moving up the Ladder? Friederich Ebert Stiftung – Genti Egyetem.

(18) Az egyik példa erre Peru, ahol a perui kormány nem volt hajlandó külön belső tanácsadó csoportot létrehozni, ezért a civil társadalmi szervezetek létrehoztak egy „árnyék” belső tanácsadó csoportot, amelyet sajnos az EU nem ismer el. Martens és mtsai., 2020, op. cit.

(19) „Az EGSZB biztosítja az összes uniós belső tanácsadó csoport titkárságát. Az uniós belső tanácsadó csoportok válaszadóinak mintegy 78 %-a (36/46) véli úgy, hogy a titkárság megfelelően előkészíti a belső tanácsadó csoportok üléseit. A legtöbb nem uniós belső tanácsadó csoport azonban nem rendelkezik hasonló támogatással munkája megszervezéséhez és előkészítéséhez. Munkájuk nagy részét gyakran az elnökük (és néha az alelnökeik) végzik, akik csak korlátozott kapacitással rendelkeznek e tevékenységek ellátáshoz.” Martens, D., et al. op. cit., 16. oldal.

(20) Ez a helyzet a dél-koreai belső tanácsadó csoport esetében, amely – bár jelentős előrelépést ért el – még mindig hiányosságokat mutat a reprezentativitás és a függetlenség tekintetében. Martens, D., és mtsai., 2020, op. cit.

(21) Az EU–Korea megállapodás esetében a politikai nyomás hatására hivatalos panaszt nyújtottak be, és a szakértői testület megállapította, hogy az ország nem tartja be az ILO-egyezményeket.

(22) HL C 105., 2022.3.4., 40. o.,

(23) HL C 159., 2019.5.10., 28. o.