2022.5.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/1


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Mesterséges intelligencia fejlesztése az európai mikro-, kis- és középvállalkozásoknál (mkkv)

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 194/01)

Előadó:

Marie-Françoise GONDARD-ARGENTI

Közgyűlési határozat:

2021.3.25.

Jogalap:

eljárási szabályzat 32. cikk (2) bekezdés

 

saját kezdeményezésű vélemény

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2021.12.13.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2022.1.19.

Plenáris ülés száma:

566.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

238/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) emlékeztet arra, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) aszerint fognak élni a mesterséges intelligenciával (MI-vel), hogy az mennyire megbízható, befogadó és fenntartható, illetve hogy beilleszkedik-e egy környezetbarát gazdasági és szociális rendszerbe, ami a vállalkozások, a foglalkoztathatóság, a jobb egészség és életminőség fejlődésének egyik tényezője az összes európai munkavállaló és polgár számára. Az alapvető és szociális jogok tiszteletben tartása, valamint az átláthatósági követelmények megerősítése minden polgárnál és mkkv-nál elő fogja segíteni az MI iránti bizalmat és elköteleződést.

1.2.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az összes ágazat szintjén a magánvállalkozók, a mikro-, kis- és középvállalkozások teszik ki az EU vállalkozásainak 99 %-át, a magánszektorban a foglalkoztatás kétharmadát és az EU-s vállalkozások által létrehozott hozzáadott érték több mint felét. Bár ki vannak téve a gazdaság digitalizációja miatt gyökeresen megváltozott versenynek, mégis meghatározó szerep vár rájuk az EU digitális és zöld átállásából fakadó kihívások kezelésében. Ezért egyenlő hozzáférést kell kapniuk az MI-hez, ami nélkül az Unió elveszítené legértékesebb gazdasági, társadalmi és emberi erőforrásait.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozta az összehangolt terv felülvizsgálatáról szóló véleményben (1), hogy az MI általános elterjedése az mkkv-knál kulcsszerepet játszik az európai ipar felzárkóztatásában. Bármilyen elszántak is, a digitális átállásra törekvő mkkv-k komoly belső és külső nehézségekbe ütköznek: költségek, egyes területeken a széles sávú infrastruktúra hiánya, hozzáférés a finanszírozásokhoz, emberi erőforrás, tájékoztatás, képzés stb.

1.4.

Az EGSZB arra szólít fel, hogy lássák el az mkkv-kat egyszerű eszközökkel és elérhető finanszírozással, segítve őket e költséges és a versenyképességük megőrzéséhez, sőt megerősítéséhez immár nélkülözhetetlen technológia alkalmazásában. A minőségi és elégséges mennyiségű adatokhoz való hozzáférés, valamint a valósághű kísérletezés elsődleges fontosságú.

1.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az mkkv-knak nyújtott hatékony segítség az MI elsajátításához minden szinten megköveteli a határozott politikai szándékot, a szervezett civil társadalom valamennyi szereplőjével való szoros együttműködést és a minőségi szociális párbeszédet a tagállamokban.

1.6.

Mivel az mkkv-k sokfélék a különböző ágazatokban, megfelelő és célzott támogatásra van szükség az MI terén, valamint intelligens és befogadó jogszabályokra, amelyek kulcsfontosságúak a jogbiztonság és a bizalom biztosításához.

1.7.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy juttassák el gyorsan az összes érintett félhez, elsősorban a vállalatvezetőkhöz az EGSZB-nek a témáról közzétett tanulmányában (2) szereplő és az MI mkkv-k általi használatának különböző szakaszait bemutató, „eszköztárnak” nevezett oktatási eszközt. Ezek az eszközök alkalmasak az e technológia által esetleg kiváltott idegenkedés feloldására és a vele kapcsolatos elképzelések megváltoztatására.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB által közzétett Boosting the use of Artificial Intelligence in Europe’s micro, small and medium-sized enterprises [A mesterséges intelligencia használatának fellendítése az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokban] című tanulmány öt ágazatot elemez (mezőgazdaság, építőipar, egészségügyi ellátás, jogi és számviteli szolgáltatások) öt tagállamban (Olaszország, Franciaország, Írország, Románia, Svédország). A tanulmány „eszköztárának” ajánlásai a politikai döntéshozóknak és az mkkv-knak szólnak.

2.2.

A Kkv 2021, az Európai Bizottság (EB) júliusban közölt jelentése (3) rámutat az mkkv-k digitális elköteleződésének helyzetére a 27 uniós tagállamban két felmérés alapján, amelyeket a világjárvány első szakaszában és 2020 utolsó negyedévében végeztek.

2.3.

A 25 milliónyi európai mkkv, az EU gazdaságának alappillérei körülbelül 100 millió munkahellyel és az európai GDP közel 57 %-ával, kulcsszerepet játszik az összágazati értékteremtésben (a független hagyományos kisiparosoktól a szociális gazdaságig, ami 2,8 millió létesítményt jelent, csúcstechnológiai induló innovatív vállalkozások stb.), és felszólít a megfelelő és célzott támogatásra, valamint intelligens és befogadó jogszabályokra, amelyek a munkavállalók számára a jogbiztonság, a bizalom és az életminőség zálogai.

2.4.

Az EGSZB azt szeretné, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok által hozott intézkedéseket továbbra is a terepen hajtsák kézzelfoghatóan végre. A fent említett eszköztárnak arra kellene ösztönöznie a hatóságokat, hogy megfelelő kezdeményezéseket kísérletezzenek ki a civil társadalommal és az érintett vállalkozásokkal együtt.

2.5.

Az MI, mint az iparágak átalakulásának kulcsa, gyakran elérhetetlen marad az mkkv-k számára: bármilyen elszántak is, belső (emberi erőforrás, költségek, minőségi adatokhoz való hozzáférés stb.) és külső (hozzáférés a széles sávú infrastruktúrákhoz, a finanszírozáshoz, a tájékoztatáshoz, a képzéshez stb.) nehézségekbe ütköznek.

2.6.

Az európai ipar felzárkóztatásának kulcsa az MI általános elterjedése az mkkv-knál (4), mivel a legsérülékenyebbek, az önálló vállalkozók, a mikrovállalkozások, a családi vagy a városi központoktól távol eső struktúrák és a szociális gazdasági vállalkozások külön figyelmet érdemelnek, hátrányos megkülönböztetésük ugyanis az egész EU számára végzetes gazdasági és társadalmi következményekkel járna.

2.7.

Ahhoz, hogy az mkkv-k beilleszkedhessenek a kiválóságot és a vezető szerepet megcélzó uniós stratégiába, legsürgősebb a bizalom kiépítése. Ehhez az összes intézményes szereplő mozgósítására van szükség az Európai Bizottságtól kezdve a nemzeti kormányokig és a regionális és helyi szervekig, hogy a célzott eszközöket és támogatást a méretük szerint kapják, valamint segítséget és garanciákat biztosítsanak nekik a beruházáshoz. Az mkkv-k és a nagy csoportok közötti MI-szakadék áthidalásához létfontosságú a digitális megosztottság csökkentése és a hálózatok integrálása.

2.8.

A bizalom a minden szinten szorosan együttműködő határozott politikai szándék feladata: a szervezett civil társadalom, a szociális partnerek, az egyesületek, a kereskedelmi kamarák, a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek stb., tájékoztathatják a leginkább a munkavállalókat és a munkáltatókat a tevékenységi ágazat szerinti kockázatokról és kihívásokról, mivel a terepen jelenlévő mkkv-k munkáltatói és alkalmazottai egyaránt ismerik és elismerik őket. Minden kompetenciájuk megvan a politikai döntéshozatal ösztönzésére az összes szinten, hogy az kielégítse az mkkv-k igényeit az MI terén. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak érdekük támogatni a minőségi szociális és egyezményes párbeszédet az mkkv-knak szánt szakpolitikák lehető legnagyobb hatékonysága érdekében.

2.9.

Kiemelten fontos ténylegesen az mkkv-kat megcélozni az uniós programokkal (5), például a Digitális Európával és a Horizont Európával. Minden eszközt be kell vetni könnyen használható formában.

2.10.

Az algoritmusok növekvő kifinomultsága árt az adatminőségnek és adatvédelemnek, sőt a biztonságnak és az átláthatóságnak is, számos etikai jellegű aggodalomra adva okot (hátrányos megkülönböztetés, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, az emberi döntések önállóságának kérdésessége stb.). Ezek a kihívások, amelyek a legnagyobb elővigyázatosságra kényszerítenek mindenkit, tehát az mkkv-kat is, nem késleltethetik náluk az MI elterjedését.

2.11.

A fentebb említett tanulmány eredményei alátámasztják az EGSZB számos ajánlását:

az MI elterjedése az mkkv-knál elsősorban a vezetőik és alkalmazottaik e téren való szaktudásától függ, ami e technológiák alkalmazása mellett a kockázatok ismeretét is jelenti;

a méret és a kiforrottság hátránya, ami az MI térnyerésének de facto akadálya az mkkv-knál, csupán megfelelő finanszírozással ellensúlyozható. Az EGSZB üdvözli e tekintetben, hogy az EK 1,98 milliárd eurót különített el a digitális Európa program számára (6). Az innovációs központok a legjobb hozzáférést biztosítják a legfrissebb digitális kapacitásokhoz és az érdekeltek képzéséhez;

az mkkv-knak minőségi külső adatbázisokra van szükségük. Az EGSZB már hangsúlyozta, hogy fontos mindenki számára biztosítani a hozzáférést a közszféra nagy adathalmazaihoz, és olyan szilárd programozási felületeket (API), sőt az adatok biztonságos megosztását szolgáló uniós platformokat (7) létrehozni, mint a Gaia-X. Javasolta továbbá az adatkezelés és adatcsere megosztásos megközelítését is, és kiemelte az önzetlen adatok fejlesztésének fontosságát (8);

az MI-technológiák szolgáltatása, az adatokhoz való hozzáférés, a szabványosítás és a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében az mkkv-knak világos és egységes szabályokra van szükségük az európai piacon, ami a növekedést és foglalkoztatást eredményező egészséges verseny feltétele. Ráadásul nekik maguknak minél hamarabb részt kell venniük az uniós szintű szabványok és szabályozások kidolgozási folyamataiban. Az etikai és felelősségi kérdések világos és átlátható megoldásai segítenek majd elnyerni a polgárok és fogyasztók bizalmát, és ráveszik az mkkv-kat az MI elfogadására.

2.12.

Az EGSZB támogatja a fentebb említett tanulmány ajánlásait, hangsúlyozva, hogy ezekhez különösen aktív és állandó politikai szándékra van szükség:

elősegíteni az oktatás és szakképzés által az MI általános elsajátítását a polgárok által, hogy a civil társadalom minden résztvevője, köztük az mkkv-k is, fesztelenül köteleződhessen el mellette, és e tekintetben szakavatottan és felelősségteljesen viselkedhessen. Elengedhetetlen a felsőfokú képzést gyakorlati eszközökkel kiegészíteni, valamint megfelelő és anyagilag elérhető továbbképzéseket indítani az önálló vállalkozók, az mkkv-k vezetői és munkavállalói számára (9). Ami a vezetőket illeti, meg kell könnyíteni, hogy külső szakértői véleményhez jussanak a vállalkozások közötti partnerségek (B2B), a mindenki számára elérhető MI, valamint a MI-mint-szolgáltatás (AI-as-a-service) révén;

biztosítani az mkkv-knak az egyszerű hozzáférést a köz- és magánfinanszírozásokhoz és beindítani számukra az uniós finanszírozási szinergiákat;

garantálni minden térségben, beleértve a vidéket is, a szükséges infrastruktúrát és összeköttetést a digitális megosztottság elkerülésére és a helytálló és összekapcsolható adatokhoz való hozzáférés elősegítésére, amelyek egyik nagy felhasználója éppen a mezőgazdaság;

biztosítani a jól összehangoltságot az összes érdekelt fél és szint között;

elősegíteni a kiberbiztonság fontosságának általános tudatosítását (10), valamint a torzított adatok és más teret hódító esetleges kockázatok által okozott gazdasági és szociális károk tudatosítását. Az MI-eszközök tervezésekor az emberi sokféleség az adatminőség javításának alapvető eszköze;

széles körben terjeszteni a bevált gyakorlatokat és a terepen elért sikertörténeteket, megkönnyíteni a tapasztalati visszajelzések megosztását, ami beindíthatja az MI általános térnyerését az mkkv-knál.

2.13.

Az EGSZB szeretné felhívni az európai intézmények figyelmét az MI tekintetében a következő cselekvési elvekre:

kicsiben kezdeni, ezzel megfelelő és arányos döntéshozást sugalmazni, amelyet később ki lehet terjeszteni a nagy vállalatokra is;

megerősíteni a jogbiztonságot és elősegíteni a szabályok helyes értését, hogy a vállalkozás könnyebben elfogadja őket, és ezzel is támogatni az innováció és az MI fejlesztéséhez szükséges beruházásait;

megkönnyíteni mindenki számára az MI megértését a politikai eszközök és kezdeményezések közötti szinergiák jobb összehangolása és növelése által egy erre szolgáló mkkv-platform segítségével;

előmozdítani az előzetes valósághű kísérletezést különösen az operatív kötelezettségvállalási jegyzőkönyvek által. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy „tesztelési helyszínekre és szabályozási kötöttségek nélküli tesztelési környezetre van szükség, amelyek lehetővé teszik a kísérletezést és az új ötletek kipróbálását” (11), valamint hogy a jobb alkalmasság érdekében ezeket az eszközöket értékelni kell (12). A digitális innovációs központoknak, az Enterprise Europe Network (EEN)-hálózatnak és az igényalapú platformoknak szorosan együttműködve kell támogatniuk a kkv-k végrehajtási erőfeszítéseit.

elősegíteni az összeurópai megközelítést létrehozva az európai egységes piacot és hozzáigazítva a szakpolitikákat a tagállamok igényeihez az MI fejlesztésétől egészen annak alkalmazásáig;

lehetővé tenni a nyílt adat típusú hozzáférést az adatok védelmének és rendelkezési jogának tiszteletben tartásával, valamint az MI-alapú rendszereket tápláló adatáramlás növelését;

átlátszó európai egységes piacot garantálni a kockázatok csökkentésére és az MI-megoldások mkkv-k felé való átvihetőségének növelésére. Ennek egyik fő feltétele az alapvető digitális infrastruktúra összekapcsolhatósága.

3.   Részletes megjegyzések (13)

3.1.   Mezőgazdaság

3.1.1.

A családi mkkv-kban (2016-ban a mezőgazdálkodás 96 %-a) dúskáló mezőgazdasági ágazat számos kihívással szembesül: demográfiai és éghajlati változások, vonzerő és versenyképesség.

3.1.2.

Tekintettel az MI és a robotika bizonyított előnyeire ebben az ágazatban, érdemes folyamatos támogatásban részesíteni a mezőgazdasági termelőket és alkalmazottaikat, átsegítve őket e változásokon, fejleszteni az e téren való képzést és az adatmegosztásra és adatösszesítésre vonatkozó megfelelő oktatást (14), új, az együttműködési megoldásokhoz fogható költségmegosztási módozatokat keresve.

3.2.   Építőipar

3.2.1.

Ez a tetemes munkaerőt foglalkoztató ágazat még többet nyerhetne a digitalizálásból: cégeinek 36 %-a alkalmazott legalább egy MI-technológiát, szemben az összes ágazatbeli 42 %-kal.

3.2.2.

Az ágazatban egyre fontosabbá váló épületinformációs modellezés (vagy BIM, building information modeling) esetében, amelyet 2016-ban már a vállalatok 29 %-a használt, komolyan be kell fektetni a képzésbe, és garantálni kell az elektronikus tervezési szoftverekhez való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférést nyílt és szabványosított interfészeken keresztül (open BIM), hogy az mkkv-k ne szoruljanak ki a piacról.

3.2.3.

Jellemzői és a benne rejlő lehetőségek az ágazatot a zöld és digitális Európa bemutatóterévé tehetik, amennyiben technológiai és közbeszerzési jogi értelemben biztosítottak a piachoz való hozzáférés biztonságának előfeltételei.

3.3.   Egészségügy

3.3.1.

Az egészségügyben sokkal inkább, mint máshol az innovációnak meg kell felelnie – méghozzá a fejlesztéstől a felhasználásig – az etikai és biztonsági követelményeknek. Az egészségügyre szakosított MI fejlesztéséhez szükség van az elégséges és minőségi adatokhoz való hozzáférésre. Az mkkv-knak e tekintetben a tesztkörnyezet-típusú területi tapasztalatok nagy segítséget jelentenének.

3.3.2.

Mivel hangsúlyosan jelen vannak az orvosi felszerelések (az ágazatbeli 32 000 cég 95 %-a) és a szolgáltatások terén, az mkkv-k az innováció és a termelékenység éllovasai (a cégek 47 %-a már bevezetett valamilyen MI-technológiát).

3.3.3.

Azonban a magas K+F-költségek és az innováció hosszú ciklusai, a forgalomba hozatal bonyolult engedélyeztetése és az általános adatvédelmi rendelet kötelező érvényű kerete mindezt megnehezítik.

3.3.4.

Az európai megbízható egészségügyi adattér létrehozása, valamint a szakmában és a digitális technikában egyaránt képzett alkalmazottak felvétele az mkkv-k esetében is elősegítené a gazdaságosabb innovatív megoldások térnyerését a fenntarthatóbb reziliens egészségügyi rendszerek érdekében (15).

3.4.   Szabad foglalkozások (16)

3.4.1.

Mivel a szabadfoglalkozásúak nagyon érzékeny adatokkal dolgoznak, a magánélet tiszteletben tartása, a titoktartás, az átláthatóság és a hátrányos megkülönböztetés hiánya terén különösen kiélezett a kockázat ebben az ágazatban.

3.4.2.

A legmegterhelőbb feladatok automatizálására használt MI segíthetne a szabadfoglalkozásúaknak a fő tevékenységükre összpontosítani és még inkább megfelelni az ügyfeleik/pácienseik igényeinek.

3.4.3.

Mint az EGSZB „Szabadfoglalkozásúak 4.0” című véleménye (17) is hangsúlyozza, az MI megkérdőjelezi a szabadfoglalkozású és ügyfele közötti sajátos bizalmi viszonyt, valamint a függetlenség és a szakmai felelősség fogalmait. Ez tehát azzal is jár, hogy felül kell vizsgálni a szakmai etikai szabályokat, belefoglalva az MI-hez kötődő technikai és etikai szempontokat, és új képzési követelményeket kell felállítani beleértve a kapcsolódó kompetenciákat is (adatbiztonság és adatminőség, személyes adatok védelme, kiberbiztonság stb.).

3.5.   Jogi tanácsadás

3.5.1.

Bár a gazdasági ciklusok tartósan és függetlenül növekednek (2014 és 2018 között évi 2,6 %), az ágazatbeli előrelépést lassítják az átláthatósági és torzítási problémák, amelyeknek az MI kezdettől fogva ki volt téve a bizalomnak ezen a közvetlen emberi érintkezéstől függő területén.

3.6.   Számvitel/kontrolling

3.6.1.

2018-ban 640 000 uniós vállalkozás működött ebben az ágazatban, túlnyomórészt mkkv-k. A számviteli feladatok fele automatizálható, ezért az MI jó lehetőség a hozzáadott értéket illetően, és segítene a szakmai tevékenységet ismét az ügyfélnek nyújtott tanácsadásra összpontosítani.

3.6.2.

Ebben a két ágazatban és különösen az adatfeltörés kockázatainak elhárítására a másodikban, fölöttébb kívánatos vegyes profilok kialakítása, vagyis a jog vagy a számvitel társítása az informatikával.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG


(1)  HL C 517., 2021.12.22., 56. o.

(2)  Az EGSZB CES/FSA/02/2020 sz. pályázati felhívása; ajánlattevő: Space Tec Partners.

(3)  Az Európai Bizottság 2020/2021. évi jelentése az európai kkv-król, 2021. július.

(4)  Vélemény az MI-ről szóló európai bizottsági összehangolt terv felülvizsgálatáról (HL C 517., 2021.12.22., 56. o.)

(5)  EGSZB-vélemény (HL C 429., 2020.12.11., 210. o.).

(6)  Ezt Thierry Breton európai biztos jelentette be 2021. november 10-én.

(7)  Lásd: HL C 240., 2019.7.16., 51. o.

(8)  Az adatkormányzási rendeletre irányuló európai bizottsági javaslat (36) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020PC0767.

(9)  Lásd az EGSZB véleményét (HL C 429., 2020.12.11., 1. o.).

(10)  Lásd az EGSZB véleményének (4.7) és (4.8) bekezdését (HL C 429., 2020.12.11., 1. o.).

(11)  Lásd: HL C 240., 2019.7.16., 51. o.

(12)  Lásd: HL C 240., 2019.7.16., 51. o.

(13)  E részletes megjegyzések a fent említett EGSZB-tanulmányban elemzett különböző ágazatokat tekintik át.

(14)  A mezőgazdasági termelők, bár sűrűn használják a műholdas és automatizált adatokat, vonakodnak megosztani a sajátjaikat az Intelligence artificielle – État de l’art et perspectives pour la France [Mesterséges intelligencia – A szakterület helyzete és franciaországi kilátások] című 2021-es jelentés szerint.

(15)  Lásd különösen az EGSZB véleményét, HL C 341., 2021.8.24., 76. o., a véleményt az MI-ről szóló összehangolt tervről, HL C 517., 2021.12.22., 56. o., továbbá az Európai Bizottság 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentését.

(16)  Az EUB meghatározása szerint szabad foglalkozásokon „olyan tevékenységeket értünk, amelyek többek között hangsúlyosan szellemi-eszmei természetűek, magas szintű képesítést igényelnek, és rendszerint pontos és szigorú szakmai szabályozás vonatkozik rájuk” (C 267/99, I-7467 sz. ítélet, 2001).

(17)  HL C 286., 2021.7.16., 8. o.