Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az európai üvegipar válaszút előtt: környezetbarátabb, energiatakarékos ipar megvalósítása a versenyképesség fokozása és a minőségi munkahelyek fenntartása mellett

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 105/04)

Előadó:	Aurel Laurențiu PLOSCEANU
Társelőadó:	Gerald KREUZER

Közgyűlési határozat:	2021.3.25.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.9.29.
Plenáris ülésen történő elfogadás kelte:	2021.10.21.
Plenáris ülés száma:	564.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	142/1/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az európai üvegipar innovatív és fokozottan stratégiai ágazat, amelyből az EU jelentős hasznot húz. Az üvegtermékek nélkülözhetetlenek a klímasemleges körforgásos gazdaságra való átálláshoz: az épületek renoválásához, a több megújuló villamos energia termeléséhez, a közlekedési eszközök szén-dioxid-mentesítéséhez és a fenntartható csomagolásokhoz. Az üveg hozzájárul Európa digitalizációs forradalmához is. Röviden: az üveg a jövő.

1.2.

Az EGSZB arra kéri az EU szakpolitikai döntéshozóit, hogy az üvegipart és annak összes alágazatát helyezzék a jelenlegi politikai prioritások, így az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag, a körforgásos gazdaságról szóló csomag, a digitális menetrend, a stratégiai értékláncok menetrendje és az EU nemzetközi kereskedelempolitikája és az azokkal összekapcsolódó eszközök középpontjába.

1.3.

Az EU épületkorszerűsítési programja az üzleti lehetőségek hatalmas tárházát jelentené az üvegipar számára, azáltal, hogy beruházásokat indíthat el, miközben nagymértékben hozzájárul az épületekből származó CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Arra kérjük az EU-t és a nemzeti szakpolitikai döntéshozókat, hogy legalább tartsák fenn a jelenlegi javasolt célkitűzéseket, és ha lehet, növeljék is azokat.

1.4.

Az ágazaton belül energetikai átállásra van szükség ahhoz, hogy az üveggyártás eredendően energiaintenzív folyamatát karbonsemlegessé tegyék. Ez az energetikai átállás a magasabb működési költségek és tőkeigény miatt nagyfokú költségnövekedéshez vezet az ágazatban.

1.5.

Az EGSZB nyomatékosan ajánlja, hogy az EU szakpolitikái támogassák az üvegipart ennek az átállásnak a megvalósítása érdekében, mind a tőke-, mind a működési kiadásokhoz nyújtott pénzügyi támogatással, a megújuló energiaforrások kapacitásépítésével, megfizethető energiaellátással és annak biztosításával, hogy az üvegipar ne legyen kitéve tisztességtelen versenynek az EU piacán kívülről.

1.6.

Az EGSZB támogatja azokat az uniós szakpolitikákat és nemzeti helyreállítási terveket, amelyek elősegítik az okos és klímasemleges autókra való átállás jelentette közlekedési forradalmat és a tömegközlekedési rendszerek masszív bővülését. A csúcstechnológiát képviselő üvegnek fontos szerepe van ebben.

1.7.

Az EGSZB határozottan ajánlja, hogy az EU az üveget közömbös, újrafelhasználható és végtelenül újrafeldolgozható jellege miatt tartós anyagként sorolja be.

1.8.

Az EGSZB kéri, hogy térjenek át a nem lineáris anyagokról a teljes mértékben körforgásos, újrafelhasználható és újrafeldolgozható üvegre annak érdekében, hogy csökkentsék a fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függőséget, a szűz nyersanyagok kitermelését és az erőforrások kimerülését. Az EGSZB javasolja, hogy az EU ismerje el az üveg azon előnyeit, amelyek révén hozzájárul a fenntartható csomagolási rendszerekhez.

1.9.

Az EGSZB nyomatékosan ajánlja a körforgásos gazdaság elveinek szélesebb körű megvalósítását, állami és magán pénzügyi támogatással és olyan partnerségekkel együtt, mint amilyen a Close the Glass Loop (Üveg-újrafeldolgozás: zárjuk be a kört!) kezdeményezés, hogy ösztönözze az üveg újrafeldolgozását. Ez lehetővé teszi Európa számára, hogy kerülje az üveghulladékot, csökkentse az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátást, és új munkahelyeket teremtsen az üveg-újrafeldolgozó ágazatban.

1.10.

Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy ismerje el, hogy az üveg nélkülözhetetlen a zöld energiatermeléshez. Az üveg nemcsak a fotovoltaikus paneleknek, hanem a szélturbináknak is kulcsfontosságú összetevője, és egyéb módokon is felhasználható a zöld villamosenergia-termeléshez. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a Parlamentet, hogy alakítsanak ki új uniós szakpolitikákat az éghajlati célokra és a stratégiai értékláncokra vonatkozóan, hogy újraindítsák a fényelemek gyártását Európában, és megőrizzék a többi stratégiai üvegtermék gyártását és azokat az értékláncokat, amelyekhez ezek tartoznak (pl. szélvédők a szállítójárművek gyártói számára).

1.11.

Az EGSZB kéri, hogy támogassák az oktatásba és a képzésbe való befektetést, hogy új és fiatal alkalmazottak léphessenek be az ágazatba, akik a szükséges tudás és képességek birtokában felválthatják az idősödő munkaerőt, valamint hogy a jelenlegi munkavállalók lépést tudjanak tartani az innovációval és az ipari átállással együtt járó változásokkal.

1.12.

Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy a kibocsátásáthelyezéssel szemben nyújtson védelmet üvegipari ágazataink számára. A fokozódó éghajlat-politikai törekvések és a növekvő szén-dioxid-kibocsátási költségek következtében nem gyengébb, hanem erősebb védelemre van szükség a kibocsátásáthelyezés ellen. A kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) hatékony kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel részben biztosítható az üvegtermékek versenyképessége az exportpiacokon és magában az EU-ban is. Ezt a rendszert fenn kell tartani, hogy támogassa az ipart az EU klímasemlegességi célkitűzésének elérését célzó átállás során. Alaposan át kell gondolni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) és a taxonómiai intézkedéscsomag bevezetését. Az EGSZB kéri, hogy a CBAM tartalmazzon megoldást az exportra vonatkozóan, és hogy erősítsék meg a kibocsátásáthelyezési intézkedéseket azáltal, hogy a WTO szabályaival összhangban legalább 2030-ig teljes mértékben referenciaértékeken alapuló ingyenes kiosztással egészítik ki a CBAM-ot.

1.13.

A zöld és digitális átállásnak Európában és különösen az üvegiparban méltányos átállásnak kell lennie. Annak érdekében, hogy ez az átállás maximális támogatást kapjon, az EGSZB kéri, hogy a munkavállalókat is vonják be abba. Ezért az uniós jogalkotásnak támogatnia kell a különböző szinteken folytatott szociális párbeszédet.

1.14.

Az üvegipari CO2-csökkentés, a termelés és egyéb változók alakulásának nyomon követése érdekében az EGSZB üdvözölné, ha az ágazat egésze és alágazatai és az egyes tagállamok célzottabb támogatást és elemzéseket kapnának.

2.   Az üvegipari ágazat általános ismertetése

2.1.   Gyártás

A Glass Alliance Europe szerint az európai üveggyártás 2020-ban elérte a 36,8 millió tonnát. Az EU a világ egyik legnagyobb üveggyártója. Öt alágazatot foglal magába:

a)	60,4 % – öblösüveg

b)	29,2 % – síküveg

c)	3,2 % – háztartási üveg

d)	5,3 % – üvegszálak (megerősítés és szigetelés)

e)	2,1 % – speciális üveg

2.2.

Foglalkoztatás

2018-ban az üvegipar körülbelül 290 000 munkavállalót foglalkoztatott az EU-27-ben (1). Ez a számadat az üveggyártásra, -újrafeldolgozásra és -megmunkálásra terjed ki, mivel egyes ágazatok – például a síküveggyártás – összetett értékláncokkal rendelkeznek. Az üvegfeldolgozó ágazatban jelentős számú kkv-t is találunk.

2.3.   Egészség és biztonság

2.3.1.

Az európai üvegipar minőségi állásokat kínál sokféle munkavállaló számára: a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkától a magas szintű mérnöki állásokig.

2.3.2.

Fizikailag nehéz és néha még veszélyes is lehet, ha valaki fizikai munkásként dolgozik az üvegiparban. Az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos intézkedések befektetést igényelnek, és gyakran pozitív hatást gyakorolnak a termelékenységre. A foglalkozási betegségek megelőzésére szolgáló intézkedéseket folyamatosan javítják, például a szilikózis esetében az Európai Szilíciumhálózat (European Network for Silica (NEPSI)) által a belélegezhető kristályos szilícium-dioxidról folytatott szociális párbeszéd keretében. A biztonság és a megelőzés kultúrája hozzájárult az ágazatbeli munkahelyek minőségéhez.

2.4.   Életkor, oktatás és képzés

Közép- és Kelet-Európával ellentétben a nyugat-európai országok munkavállalói többnyire idősebbek (50+) és nagyon tapasztaltak. Egyre nehezebb odavonzani az új és a fiatalabb munkavállalókat. Az idősebb és tapasztalt munkavállalók pótlásához ki kell képezni az új munkásokat, és lehetővé kell tenni a jelenlegi dolgozók számára, hogy lépést tartsanak az ágazatban zajló innovációval és változásokkal.

2.5.   Az üvegipar nagyon innovatív ágazat

2.5.1.

Az egészséggel és jólléttel kapcsolatos trendek új lehetőségeket és piacokat nyitnak a fenntartható, egészséges, újrafelhasználható és végtelenül újrafeldolgozható „zárt rendszerű” üvegcsomagolások számára. Az üvegipari ágazat a tervezés innovációján és a gyártási folyamat szén-dioxid-mentesítésének „forradalmibb” módszerein dolgozik, miáltal nagyszabású átalakulást hirdet meg az üveggyártásban.

2.5.2.

Az építőipari és a gépjárműipari ágazatban használt üvegek egyre kifinomultabbá válnak a biztonság, a szigetelő tulajdonságok és az adatátvihetőség fokozása érdekében alkalmazott fóliáknak, gázoknak, bevonatoknak, kameráknak, radaroknak és egyéb anyagoknak köszönhetően. A hatékonyság fenntartása és a megújuló villamos energia termelése érdekében fényelemek építhetők be az épületek homlokzatüvegébe vagy a gépkocsik átlátszó panorámatetőjébe.

2.5.3.

Csúcstechnológiát alkalmazó üvegtermékeket a védelmi és repülési ágazatban is használnak. Üvegtermékeket és kompozit anyagokat használnak az űreszközökben és műholdakon a burkolathoz, elektronikához, a szenzorokhoz, kijelzőkhöz stb. Emiatt az üvegipar nemcsak csúcstechnológiát alkalmazó és innovatív, hanem nagy mértékben stratégiai ágazat is.

2.6.   A Covid19 hatása

A világjárvány kezdete óta a kulcsfontosságú ágazatok piacait depresszió uralta, ami csökkent termelést eredményezett, bár időközben egyes fontos üvegipari ágazatok (síküveg, háztartási üveg, üvegszálak) lassan kezdenek helyreállni. 2020-ban az üvegipar alágazattól függően 1–14 %-os mértékű csökkenést szenvedett el. A síküveg ágazatában, amely többnyire az építőipart és a gépjárműipart szolgálja ki, az EU piaca 2020-ban több mint 10 %-kal zsugorodott. Míg az építőipar felvevőpiaca a vártnál állandóbb volt, addig a gépjárműipar üvegpiaca máig nagyon nyomott.

3.   Az üveg hozzájárulása az EU klímasemlegességéhez, a körforgásos gazdasághoz, a jólléthez és a digitális menetrendhez

3.1.   Klímasemlegesség

3.1.1.   Épületkorszerűsítési program

3.1.1.1.

Az üvegtermékek az EU épületkorszerűsítési programjának középpontjában állnak, amelynek célja, hogy drasztikusan csökkentse az épületek energiafogyasztását és CO2-kibocsátását. Az épületek szigeteléséhez a legmagasabb energiateljesítmény-szabványoknak eleget tevő üvegezéssel rendelkező ablakokat kell használni. Ez masszív CO2-csökkentést jelentene, mivel a nagy teljesítményű üvegezés 2050-re 37,4 %-kal csökkentheti az épületekből származó CO2-kibocsátást (2). Az üveggyapot, a habüveg és az egyéb szigetelő üvegszál-származékok is kulcsfontosságúak az épületek optimális szigeteléséhez.

3.1.1.2.

Az EU épületkorszerűsítési programja az üzleti lehetőségek hatalmas tárházát jelentené. Az ablakcserék számának megduplázódása a síküveg piacának több mint 60 %-os növekedéséhez vezethet, így felpörgetheti a beruházásokat.

3.1.2.   Zöld energia termelése

3.1.2.1.

Az üveg nélkülözhetetlen a zöld energia termeléséhez. Az üveg a fotovoltaikus panelek egyik kulcsfontosságú összetevője. A szélturbinákhoz üvegszálakat használnak, hogy könnyűek, ugyanakkor robusztusak legyenek. Zöld villamos energia létrehozható speciális tükörüveggel is, amely fényt összpontosít egy generátorhoz csatlakoztatott központi elemre.

3.1.2.2.

A fotovoltaikus panelek európai gyártásának gyors felemelkedése és a kínai vállalatok által tanúsított tisztességtelen verseny hatására bekövetkező bukása példaként szolgálhat arra, hogyan nem szabad kezelni az új zöld energia lehetőségeit egy nemzetközi versenykörnyezetben. A klímacélokra és a stratégiai értékláncokra vonatkozó új uniós szakpolitikáknak azt kell célozniuk, hogy felpörgessék Európában a fényelemek gyártását.

3.1.3.   Közlekedés

3.1.3.1.

Az üvegipari ágazat a gördülő eszközök gyártóinak egyik nagy szállítója. A Covid19-válságnak köszönhetően némely tömegközlekedési vállalatok szüneteltettek vagy lemondtak nagy megrendeléseket, és számos gyártóhelyet bezárás fenyeget, ami az import fokozódását eredményezheti. Az időben érkező nemzeti helyreállítási tervek hatékonyak lehetnek az európai termelés támogatásában.

3.1.3.2.

Noha a gépjárműipar már a Covid19 előtt is válságban volt, valószínűleg lesz kereslet a fejlettebb, könnyű és kiváló szigetelésű üvegezés iránt. Az önvezető autókkal intenzívebbé válik a kereslet a kifinomultabb speciális üvegtermékek iránt, amelyek a kijelzőkben, vezérlő panelekben és a kibővített valóságot használó eszközökben stb. használatosak.

3.1.4.   Fenntartható csomagolás

Az üveg egészséges és fenntartható inert csomagolást nyújt az európai élelmiszer- és italgyártó, kozmetikai és gyógyszeripari (pl. Covid19-vakcinák) ágazatok számára. Az üvegipari ágazat az üveggyártási módok átalakítása céljából élen jár az ökotervezési, a szén-dioxid-mentesítési és az energiahatékonysági innovációk széles skáláján. Évente a gyártási költségek nem kevesebb mint 10 %-át fektetik be szén-dioxid-mentesítésbe, energiahatékonyságba és a gyártóüzemek fejlesztésébe. Az öblösüvegekre irányuló legújabb Furnace for the Future (A jövő olvasztókemencéje) projekt (3), amely az ETS innovációs alapjához pályázott, a kibocsátást 60 %-kal fogja csökkenteni. Ez egyike annak a számos kezdeményezésnek, amelyek mind támogatják az ágazat arra irányuló célkitűzését, hogy klímasemleges üvegcsomagolást nyújtson, amelyek átalakítják az ágazatot, és nagy lehetőségeket kínálnak az alacsony kibocsátású üvegcsomagolás növekedéséhez.

3.2.   Körforgásos gazdaság: az üveg – egy tökéletes körforgásos termék

3.2.1.

Az üveg egy tartós, közömbös anyag, amely tulajdonságai elvesztése nélkül újra felhasználható, és végtelenül újrafeldolgozható.

3.2.2.

Az üveg egy olyan környezetbarát alternatíva a műanyag számos alkalmazása helyett, amely élen jár a hatékony újrafeldolgozás terén, és 100 %-ban újrafelhasználható, miáltal teljes mértékben körforgásos rendszert biztosít. Ez az egyetlen olyan csomagolás, amelyhez nincs szükség műanyag rétegre vagy bélésre, és mindig egészséges és biztonságos marad az élelmiszerek kereskedelmi csomagolására, akárhányszor is dolgozzák fel újra, így ez az egyedüli csomagolóanyag, amely ezt meg tudja valósítani. Az üveg az egyik legnagyobb arányban újrafeldolgozott csomagolóanyag: a manapság piacra kerülő üveg 76 %-át begyűjtik újrafeldolgozásra. Az újrafeldolgozott üveg használata energiát és CO2-kibocsátást takarít meg. Továbbra is támogatni kell azokat az uniós szintű ösztönzőket, amelyek az értéklánc egészében több és jobb újrahasznosításra sarkallják az érdekelt feleket, köztük a fogyasztókat is.

3.2.3.

Az építőipari üvegágazatban manapság az újrafeldolgozott üveg a nyersanyaginput 26 %-át teszi ki (4). Az újrafeldolgozás fokozható a régi ablakokból vagy homlokzatokról származó üveg gyűjtésének, szelektálásának és tisztításának a javításával.

3.2.4.

Az első generációs fényelemek élettartamának vége új lehetőséget teremthet a napenergiával kapcsolatos iparpolitika átdolgozásához és a fokozott újrafeldolgozás által az értékes anyagok Európában tartásához. Ezt egyértelmű uniós jövőképpel és szakpolitikával kell támogatni.

3.3.   Jóllét

3.3.1.

Mindenütt üveg vesz körül minket. Nélküle nem lenne lehetséges a modern élet. Az üvegágazat ugyanakkor az egyik legősibb iparág, melynek Európában mély történelmi gyökerei vannak az üvegdíszítésben, a művészetekben és a kultúrában. Ez a régi hagyomány formálta az európai szaktudást, gyakorlatokat és az üveggyártás művészetét.

3.3.2.

Az üveg napjainkban lehetővé teszi az orvostechnológiát, a biotechnológiát és az élettudományokkal kapcsolatos műszaki tervezést. Az üveg a röntgensugárzástól (radiológia) és a gamma-sugaraktól (nukleáris) is védelmet nyújt számunkra. A belsőépítészeti üvegek és üvegbútorok, mint például a tükrök, térelválasztók, korlátok, asztalok, polcok és üveg világítóeszközök javítják lakó- és irodatereinket.

3.3.3.

Az üveg védi ételeink és italaink minőségét és eltarthatóságát. Az üveg étkészletek a kifinomult étkezés és életstílus kellékei. Az üvegablakok beengedik a természetes fényt otthonainkba és irodáinkba. Üveget használnak a háztartási és irodai készülékekhez és elektronikai eszközökhöz, így a sütőajtókhoz, főzőlapokhoz, a televíziók és számítógépek képernyőjéhez és az okostelefonokhoz.

3.4.   Digitális Európa

Az európai gyártóhelyek már a rendelkezésre álló legvékonyabb üveget gyártják, amelyek kijelzőkhöz, okostelefonokhoz, táblagépekhez és egyéb (érintő)képernyőkhöz használatosak. Az üvegszáloptikás huzalok és kábelek az adatok széles körű és akár földrészek közötti szállítását, valamint az elektronikus készülékek és chipek mikrocsatlakozásait is biztosítják.

4.   Az üvegipar – egy energiaintenzív ágazat

4.1.

Az új olvasztókemencéket minden évben fokozatosan átépítik vagy kiigazítják sokkal energiahatékonyabb, innovatív karbonszegény technológiákkal. Az iparág folyamatosan csökkenti az energiafogyasztást, azáltal, hogy egyre több újrahasznosított üveget, hulladékhő-visszanyerésre irányuló technológiákat, szerves Rankine-ciklusú technológiát és egyéb szimbiotikus technológiákat alkalmaz. Az üveggyárakban mindenütt alkalmazott új energiagazdálkodási rendszerek és technológiák segítenek az energiahatékonyság fokozásában.

4.2.

Az üvegipari ágazatban a csökkenő energiafelhasználás majdnem 100 éve meredeken csökkenő pályán mozog, és most éri el termodinamikai korlátait.

4.3.

Mivel az üvegipari ágazatban a CO2-kibocsátások közvetlenül összekapcsolódnak a felhasznált energiával, az energiahatékonyság javulása megmutatkozik a CO2-kibocsátások csökkenésében. Ezek a fejlesztések ténylegesen a CO2-kibocsátások meredek csökkenéséhez vezettek. Például a francia üvegipar, amely eléggé sokszínű és kifinomult, 1960 és 2010 között 70 %-kal csökkentette CO2-kibocsátását.

4.4.

Az üvegipar által más nagy energiaigényű ágazatokhoz mérten elért haladás nyomon követése érdekében célzottabb támogatást kell kialakítani az ágazat egésze és alágazatai, illetve minden tagállam számára.

4.5.   A klíma-/szén-dioxid-semlegességhez vezető utak

4.5.1.

Az üvegipari ágazat majdnem elérte termodinamikai korlátait, ami azt jelenti, hogy a CO2-kibocsátást a jelenlegi technikákkal és földgáz elégetésével már nem lehet jelentősen csökkenteni. Energetikai átállásra és a körforgásosság további fokozására van szükség az üveggyártásban azokon a területeken, ahol ez még lehetséges.

4.5.2.   Zöld villamosenergia

A villamosítás az üveggyártás szén-dioxid-mentesítésének egy másik ígéretes módja. Jelenleg fejlesztés alatt áll egy demonstrációs projekt: Furnace for the Future (A jövő olvasztókemencéje). Ez lenne a világ első nagyszabású hibrid elektromos öblösüveggyártó kemencéje. Már léteznek kisebb méretű elektromos olvasztókemencék, amelyek az öblösüvegek és a háztartási üvegek alágazatában működnek. Hasonlóan a hidrogénhez, a zöld villamos energia kapacitása is fejlesztésre szorul.

4.5.3.   Zöld hidrogén

A hidrogén a földgáz egyik nagyon ígéretes alternatívája. Az üvegipar már vizsgálja a hidrogénnel működő olvasztókemencék opcióját. Még évekbe telik, mire az első hidrogénüzemű olvasztókemence versenyképesen működtethető lesz, és mire elegendő gyártási és szállítási kapacitás fog rendelkezésre állni a hidrogénhez.

4.5.4.   Körforgásosság

Amikor az üveget földgázzal működő kemencékben olvasztják meg, a CO2 akár 80 %-a is a földgáz égése által szabadul fel, 20 %-ot pedig a szűz nyersanyagok bocsátanak ki. Ha a szűz nyersanyagokat újrafeldolgozott üveggel (üvegtörmelék) helyettesítik, azzal elkerülhető a szűz nyersanyagok kitermelése, csökkenthető a hulladék és a CO2, és energia takarítható meg. Lehetőség van arra, hogy „bezárják az üveggyártási kört” (5), és több üveget dolgozzanak fel újra a fogyasztást követően. Az építőipari és a gépjárműipari üveggyártó alágazatban egyaránt számos kezdeményezést és modellt tesztelnek a begyűjtés javítása érdekében. Elő kell irányozni az épületekből származó különféle üvegelemek bontás előtti kiemelését és anyagspecifikus gyűjtési célértékeket kell meghatározni az építési és bontási hulladékra vonatkozó általános célkitűzés kiegészítéseként, amely nem hatékony az olyan könnyű anyagok esetében, mint az üveg. A kiváló minőség biztosítása érdekében szelektív gyűjtési rendszerekre van szükség annak érdekében, hogy az üvegtermékek nagy arányban tartalmazhassanak újrafeldolgozott anyagot.

4.5.5.   Akadályok és kihívások

Az energetikai átállás magasabb működési költségeket (OPEX) és magasabb tőkeigényt (CAPEX) fog eredményezni. Az uniós politikáknak támogatniuk kell az ipari beruházásokat, hogy lehetővé tegyék ezt az átállást, és biztosítaniuk kell, hogy az ipar ne legyen kitéve az EU piacán kívülről jövő tisztességtelen versenynek. Ráadásul most kell cselekedni, mivel a kemencék élettartama körülbelül 10–15 év (öblösüveg) vagy 15–20 év (síküveg). Ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú 2050-es évig a kemencéknek csak két generációja van hátra.

5.   Az üvegipar az uniós politikában

5.1.

Zöld helyreállítás: A zöld megállapodásnak, az EU épületkorszerűsítési programjának, a több megújuló energiára való törekvésnek, a fenntartható közlekedési politikának és a körforgásos gazdaság kezdeményezéseinek mind hatékonyan elő kell mozdítaniuk a karbonszegény üvegtermékek gyártását.

5.2.

Új energiaforrások: Megújulóenergia-kapacitások támogatása és építése a zöld villamos energia és a zöld hidrogén számára és biogázok rendelkezésre állásának biztosítása. Az energiaszerkezeten belül a szél- és a napenergia támogatása.

5.3.

K+F: Több állami támogatás és finanszírozás nyújtása a K+F- és a demonstrációs projektek (6) számára, például az ETS Innovációs Alapból, a termelés szénmentesítése és az energiahatékony kemencék további fejlesztése céljából. Az alapra az első pályázat során óriási volt a túljelentkezés, és a későbbi pályázatok esetében is ugyanez várható.

5.4.

Piaci elterjedés: Mechanizmusokra van szükség a kis szénlábnyomú üvegtermékek piaci elterjedésének támogatására, hogy biztosítsák a karbonszegény gyártásba történő beruházások megtérülését. A műanyagok fenntartható üveggel való helyettesítésének támogatása a kiskereskedelmi ágazatban, a háztartásokban, a vendéglátóiparban, az elvitelre szánt ételek és az útközben fogyasztható ételek és italok esetében, hogy segítse az elmozdulást a lineáristól a körforgásos gazdasági rendszerek felé.

5.5.

Épületkorszerűsítési program: Az épületkorszerűsítési program azon intézkedéseinek a támogatása, amelyek ösztönözhetik a CO2-ot kerülő termékek használatát, az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának felpörgetésére mind az épületekben, mind a közlekedésben. Az energiahatékonysággal kapcsolatos célértékek megemelése és kötelezővé tétele uniós szinten, hogy ösztönözzék a középületek renoválását, és ambiciózusabb energiatakarékossági kötelezettségeket írjanak elő. Az épületek felújítására rendelkezésre álló finanszírozás növelésének támogatása számos eszközzel, beleértve az Új Szociális Klímaalapot is.

5.6.

Fenntartható közlekedés: Az okos és klímasemleges autókra való átállás jelentette közlekedési forradalom és a tömegközlekedési rendszerek bővítésének támogatása. A csúcstechnológiát képviselő üveg fontos szerepet játszik ebben.

5.7.

Fenntartható csomagolás: A nem lineáris anyagokról a teljes mértékben körforgásos, újrafelhasználható és újrafeldolgozható üvegre való áttérés támogatása annak érdekében, hogy csökkentsék a fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függőséget, a szűz nyersanyagok kitermelését és az erőforrások kimerülését.

5.8.

Körforgásosság: A szelektív gyűjtési és újrafeldolgozási infrastruktúrák, a kapacitásépítés és a technológiák támogatása annak érdekében, hogy maximálisra fokozzák a fogyasztóktól származó használt üveg mennyiségét és minőségét a zárt rendszerű újrafeldolgozás számára, és az visszajusson az új üvegtermékekbe. Az állami és a magánszektor értékláncai közötti – az öblösüveg-ágazat „Close the Glass Loop” platformjához (7) hasonló – együttműködési partnerségek bátorítása.

5.8.1.

Erőfeszítéseket kell tenni különösen az építőipari tevékenységek terén, például a bontási hulladékokat illetően, hogy kiaknázzák a hulladéküveg lehetőségeit.

5.8.2.

Az üvegcsomagolások magas újrafelhasználási aránya és az üveg csomagolóanyagok magas újrafeldolgozási aránya bizonyítottan hozzájárul az üvegcsomagolási rendszerek környezeti hatásainak csökkentéséhez és az erőforrás-hatékonyság növeléséhez. A magas újrafelhasználási és újrafeldolgozási arány elérése érdekében – az egyutas üvegcsomagolások újrafeldolgozására vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség rendszerei mellett – az ágazat önkéntes betétdíjas rendszereket vezetett be az újrahasználható üvegcsomagolásokra vonatkozóan, az Európai Gazdasági Térség (EGT) néhány tagállama pedig kötelező betétdíjas rendszert vezetett be az egyszer használatos italcsomagolásra vonatkozóan. Bár az egyutas csomagolásra vonatkozó kötelező betétdíjas rendszereket hatékony eszköznek tekintik a szemetelés megelőzése és az italcsomagolások magas újrafeldolgozási arányának elérése szempontjából, az EGSZB úgy véli, hogy az egyutas üvegre alkalmazott betétdíjas rendszer más üvegtartályok (és nem csak az italcsomagolások) esetében nem egyeztethető össze a jól működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel, amelyek bizonyítottan alkalmas gyűjtési módot jelentenek az újrafeldolgozási rendszerhez, és amelyekkel igen magas újrafeldolgozási arányt értek el.

5.8.3.

Az újra nem tölthető öblösüvegek esetében támogatni kell azoknak a gyártóknak a kiterjesztett felelősségi rendszereit, amelyek képesek az üveg ömlesztett begyűjtésére. Ezek mind környezeti, mind gazdasági szempontból sokkal hatékonyabbak az egyszer használatos csomagolások esetében, mint a betétdíjas visszaváltási rendszerek.

5.9.

Digitalizáció: A digitális Európa megvalósítását (száloptika, érintőképernyők, kijelzők, érzékelők) lehetővé tevő iparágak és alkalmazottak támogatása hatékony uniós iparpolitika és ökoszisztémák fejlesztése által, figyelembe véve az összes fent említett kihívást, és tükrözve az üvegipar különböző alágazatainak sajátosságait.

5.10.   A versenyképesség biztosítása az európai piacon

5.10.1.

Az üvegipar energetikai átállása időbe fog telni, és az átmenet idején az ágazat számára rendkívüli kihívást fognak jelenteni a magas és tovább emelkedő energiaköltségek, amelyek jelenleg terméktől és az árak ingadozásától függően az üveggyártási költségek körülbelül 25–30 %-át teszik ki.

5.10.2.   Állami támogatások

Az üvegipar minden alágazatának részesülnie kell a CAPEX- és OPEX-célú támogatási eszközökből, például a Modernizációs Alapból, az EU strukturális alapjaiból és a kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából. Az üveget mentesíteni kell az energiaadó-irányelv alól, de be kell vonni a villamosenergia-kompenzáció csoportmentességének hatáskörébe, valamint a karboncsökkentési célú szerződések programjába, hogy az ágazati szereplők képesek legyenek beruházni szén-dioxid-szegény gyártási folyamatokba. A speciális üveget pedig hozzá kell adni az állami támogatással kapcsolatos éghajlati listához.

5.10.3.

Versenyképesség világszerte

5.10.3.1.

Hatékony kereskedelempolitikai eszközökkel gyorsan kezelni kell harmadik országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait.

5.10.3.2.

A folytonosüvegrostszál termékek ágazata megsínylette a dömpingáras és támogatott ázsiai üvegszálak nagy mértékű importja miatt torzult piacot. Sürgős szükség van kijátszásellenes intézkedésekre, például az Egyiptomból és Bahreinből származó import vonatkozásában.

5.10.3.3.

A gépjárműipar számára szélvédőket gyártó üvegipari ágazat is többnyire kínai gyártók kíméletlen versenyével néz szembe. A környezetvédelemre és a CO2-kibocsátásra vonatkozó, kevésbé szigorú szabványok az alacsonyabb bérekkel és a rosszabb munkakörülményekkel párosulva tisztességtelen versenyhez vezetnek, amelynek hatására az európai gépkocsi-összeszerelő üzemek fokozhatják Kelet-Ázsiából származó importjukat, miáltal globálisan több CO2-kibocsátást okoznak.

5.10.3.4.

Európa a világ vezető üvegcsomagolás-gyártója. Az ágazat az EU alapvető élelmiszer- és italgyártó ágazatát, az EU legnagyobb ágazatát szolgálja ki. Az üveg a becslések szerint 250 milliárd euro értékű termék külkereskedelméhez járul hozzá, amelyeket egész biztosan vagy nagy valószínűséggel üvegbe csomagolnak, ami több extra exportbevételt nyújt az EU-nak, mint a műgyanta és a pellet, a szerves vegyi anyagok és a légi járművek.

5.11.   A méltányos átállás biztosítása

Bátorítani és támogatni kell az élethosszig tartó tanulást és képzést annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerő alkalmazkodjon az új technológiákhoz és folyamatokhoz, és biztosabb munkahelyeket lehessen nyújtani magán az ágazaton belül és a szélesebb munkaerőpiacon egyaránt. A munkavállalókat be kell vonni az átállásba, ezért az uniós jogalkotásnak támogatnia kell a különböző szinteken folytatott szociális párbeszédet.

5.12.   Jogstabilitás és -biztonság

5.12.1.

Kibocsátásáthelyezés: A kibocsátáskereskedelmi rendszerben hatékony kibocsátásáthelyezési intézkedéseket kell fenntartani, hogy támogassák az ágazatot az EU klímasemlegességi célkitűzésének elérését célzó átállás során, és hogy európai és nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek és fenn is tartsák azokat.

5.12.2.

CBAM (az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus): Az EGSZB támogatja a CBAM óvatos bevezetését a WTO szabályaival összhangban, de annak megoldást kell kínálnia az exportra vonatkozóan, és legalább 2030-ig teljes mértékben referenciaértékeken alapuló ingyenes kiosztással kell kiegészülnie, hogy a vállalatok az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó beruházásokra összpontosíthassanak, és értékelni lehessen a CBAM hatékonyságát.

5.12.3.

Taxonómia: Az EGSZB üdvözli az EU taxonómiai csomagjával kapcsolatban végzett munkát – melynek célja, hogy a magánfinanszírozást fenntartható tevékenységek felé irányítsa –, de úgy gondolja, hogy foglalkozni kell az üveggyártás szerepével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez nyújtott hozzájárulásával.

5.12.4.

Körforgásosság: Az EGSZB üdvözli a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, és kéri, hogy az üveget teljes mértékben ismerjék el tartós anyagként, amely hozzájárul gazdaságaink folyamatos termelékenységéhez, és hogy maximálisan támogassák az üveg körforgásos jellegének fokozására irányuló kezdeményezéseket

5.12.5.

Irány az 55 %!: Ezt a csomagot véleményünk kidolgozása idején terjesztették elő. Egy tucat meglévő javaslat (kibocsátáskereskedelmi irányelv, energiaadó-irányelv, megújulóenergia-irányelv stb.) módosítását javasolja és néhány új javaslatot is tartalmaz (például a CBAM-ra vonatkozóan). Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondosan mérje fel a csomag üvegiparra gyakorolt hatását. Tekintettel arra, hogy számos különböző területen nagy horderejű változásokat vezetnek be, alapvetően fontos a különböző jogszabályok közötti koherencia biztosítása és az esetleges konfliktusok elkerülése. A csomagnak támogatnia kell az ipart az energetikai átállásban, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania azon Unión kívüli versenytársakkal szemben, amelyekre nem hárulnak ugyanilyen magas költségek a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban.

---

(1)  Forrás: Eurostat és FERVER.

(2)  Forrás: egy 2019-es TNO-jelentés: Glazing potential: energy savings and CO2 emission reduction – Glass for Europe.

(3)  Furnace for the Future: https://feve.org/about-glass/furnace-for-the-future/.

(4)  Glass for Europe – 2050: Flat glass in climate-neutral Europe – 2019. https://glassforeurope.com/wp-content/uploads/2020/01/flat-glass-climate-neutral-europe.pdf.

(5)  Close the Glass Loop: https://closetheglassloop.eu/.

(6)  Az üvegiparban számos szén-dioxid-mentesítési stratégiát alkalmaznak, ilyen például a megújuló energiaforrásokra való átállás, az energiahatékonysági intézkedések, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású nyersanyagok és az újrahasznosított üveg használata, a közlekedés és a logisztika.

(7)  Close the Glass Loop www.closetheglassloop.eu.