EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.15.

COM(2021) 814 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a környezeti bűnözés elleni küzdelem fokozásáról

1.BEVEZETÉS

Az európai zöld megállapodás sikere nagymértékben függ a szennyezés csökkentését, a hulladékkezelést és a biológiai sokféleség védelmét célzó szabályoktól. A környezeti bűnözés súlyosan veszélyezteti ezeket a célokat, ezért fokozni kell az ellene folytatott küzdelmet.

A környezeti bűnözés egyre nagyobb aggodalomra ad okot, mivel jelentősen károsítja a környezetet és az emberi egészséget az EU-n belül és kívül egyaránt, továbbá a gazdaságot is. Az Interpol és az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a környezeti bűnözés – a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a hamisítás után – a negyedik legjelentősebb bűncselekmény a világban, és aránya évente 5–7 %-kal növekszik 1 . Az Eurojust szerint a hulladék és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme, a szennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények és a veszélyes anyagok illegális kereskedelme a legsúlyosabb környezeti bűncselekmények közé tartozik 2 . A közelmúltban készült tanulmányokban 3 szereplő becslések szerint pusztán az illegális hulladék piacából származó éves bevételek 4–15 milliárd EUR-t tesznek ki az EU-ban.

A büntetőjognak a következő jogsértésekkel kell foglalkoznia: a levegő, a víz és a talaj súlyos jogellenes szennyezése; a hulladék nem megfelelő kezelése; vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme; ásványok jogellenes kitermelése; vadon élő állatok és madarak jogellenes üldözése; valamint a vadon élő fajok élőhelyein a növényzet kiirtása. Mindezen tevékenységek rontják a levegő és a víz minőségét, szennyezik a talajt, károsítják a vadon élő fajokat, és károsítják vagy elpusztítják az értékes természetes élőhelyeket. A környezetkárosodás hatásait – ideértve többek között az egészségkárosodást – az egyén és a társadalom is megszenvedi. E hatások hátrányosan érintik a körforgásos gazdaságot, aláássák a tisztességes versenyt és csökkentik a kormányzati bevételeket. Az áldozatok pedig nemcsak a jövő generációi, hanem a mostaniak is.

A jogsértők által okozott károk ellenére sokszor kicsi az esélye a jogsértések felderítésének, a büntetőeljárás és a szankcionálás esélye még kisebb, az elkövetők számára pedig pénzügyileg előnyös a környezetvédelmi biztosítékok elkerülése. Mindez segít megmagyarázni a szervezett bűnözés szerepét a környezeti bűnözésben. 2017 májusában a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló gördülő uniós szakpolitikai ciklus részeként a Tanács a 2018–2021-es időszakra a bűnözés elleni küzdelem egyik prioritásaként határozta meg a környezeti bűnözés elleni küzdelmet. 2021-ben ezt a prioritást a 2022–2025-ös időszakra megújították 4 .

A környezeti bűnözés elleni küzdelem az egyik aspektusa annak, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete „környezeti jogállamiságnak” nevez 5 . Ez egy olyan helyzetet jelent, amelyben a jogszabályokat széles körben megértik, tiszteletben tartják és végrehajtják, és a környezetvédelem áldásos hatásait a környezet és a bolygó egyaránt élvezhetik. A környezeti bűnözésről szóló irányelv 6 2008. évi elfogadása óta eltelt idő során alaposabban megértettük a környezeti bűnözés elleni küzdelem kihívásait és legjobb módszereit. 2019-ben a környezeti bűnözés megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos európai szakpolitikák gyakorlati végrehajtásának és működésének kölcsönös értékelését követően a Tanács kiadott egy jelentést, amely ajánlásokat fogalmazott meg (többek között) a nemzeti stratégiák elfogadására, a hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra, a képzésre és a statisztikákra vonatkozóan 7 .

A környezeti bűnözés elleni eredményes fellépés érdekében a jogi keretnek választ kell adnia a jelenlegi kihívásokra, és szilárd jogalapot kell biztosítania azok kezeléséhez. A jogsértések elleni küzdelem terén nem lesz tartós javulás, ha az állam a környezeti bűnözés elleni küzdelmet nem teszi kiemelt helyre a nemzeti és az EU-n belüli határokon átnyúló jogérvényesítési menetrenden belül. Ha csekély a büntetőjogi szankciók valószínűsége, a jogsértők nem fognak visszariadni a környezeti bűnözéstől a jogszabályi keretek javítása esetén sem. 

Mindezek fényében a Bizottság felkéri mind az uniós társjogalkotókat, mind a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a környezeti bűnözés elleni küzdelem megerősítését célzó intézkedéseket.

2. AZ UNIÓS JOGI KERET ERŐSÍTÉSE 

A környezeti bűnözésről szóló irányelv 2008-as elfogadása fontos lépés volt annak elismerése felé, hogy a büntetőjog nagy szerepet játszik a környezet hathatós védelmében. Az irányelv biztosítja, hogy a súlyos környezetkárosító bűncselekmények közösen elfogadott csoportját valamennyi uniós tagállamban bűncselekménynek tekintsék. 

A Bizottság 2020. évi értékelése 8 azonban azt mutatja, hogy a környezeti bűnözésről szóló jelenlegi irányelvnek jelentős korlátai és hiányosságai vannak. Az irányelvet nem frissítették az uniós környezetvédelmi jog fejlődésével összhangban, és nem ad választ a jelenlegi kihívásokra. Nem terjed ki például a bűncselekmények olyan kategóriáira, mint az illegális fakereskedelem vagy az illegális hajó-újrafeldolgozás. Ami a gyakorlati hatásait illeti, az irányelv meglehetősen általános módon előírja, hogy a nemzeti jogszabályok tartalmazzanak büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket; nem foglalkozik ugyanakkor sem a szankciók szintjével és típusaival, sem a környezeti bűnözés felderítését és büntetőeljárás alá vonását érintő kérdésekkel. Ezenkívül egyértelműbbé kell tenni a környezetkárosító bűncselekmények és az irányelvben használt kulcsfogalmak – például a „jelentős károsodás” – meghatározását.

Az értékelés azt is kimutatja, hogy a szankciók szintje tagállamonként jelentősen eltér, és gyakorlati alkalmazásuk nem tűnik visszatartó erejűnek. Az irányelv hatálybalépése óta nem történt egyértelmű javulás a határokon átnyúló együttműködés terén. 

A gyakorló szakemberek tanácsai szerint a környezeti bűnözés elleni küzdelem eredményességéhez a következőkre van szükség: ·a környezeti bűnözést a környezeti jogsértések szélesebb körű jelenségének részeként kezeljék, és alkalmazzák rá mind a közigazgatási, mind a büntetőjogot; ·biztosítsák a környezeti bűncselekmények megelőzését és felderítését, valamint a károk szankcionálását és helyreállítását; ·vonjanak be több különböző készséget, tudományágat és szakterületet; ·biztosítsák a magas szintű koordinációt és együttműködést a gyakorló szakemberek között; ·biztosítsák az adatok gyűjtését és eredményes felhasználását; valamint ·gondoskodjanak elegendő emberi és pénzügyi erőforrásról.

Az irányelv jelenlegi hiányosságainak orvosolása, a környezeti bűnözéssel kapcsolatos új fejlemények és tendenciák figyelembevétele, valamint a gyakorló szakemberek kulcsfontosságú kéréseinek támogatása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a környezeti bűnözésről szóló új irányelv: 

·aktualizálja és pontosítsa a bűncselekmények jegyzékét. A jelenlegi irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények jegyzéke frissítésre kerül, és új bűncselekményekkel egészül ki, hogy a jegyzék tükrözze az uniós környezetvédelmi jog jelenlegi állapotát, valamint javuljon a legkárosabb jogellenes tevékenységekkel szembeni fellépés. A felülvizsgált irányelv növelni fogja a jogbiztonságot azáltal, hogy konkrét és egyértelmű leírást ad a bűncselekményekről. A javaslat hatálya alá tartozó bűncselekmények a javaslat időpontjában hatályos ágazati jogszabályokban foglalt kötelezettségek súlyos megsértését jelentik 9 . A Bizottság további jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az európai zöld megállapodás keretében. Ide tartoznak például az uniós piacon forgalomba hozott termékekhez kapcsolódó erdőirtási és erdőpusztulási kockázatok minimalizálására irányuló javaslatok 10 , valamint a természethelyreállítási jogszabályra vonatkozó, hamarosan benyújtásra kerülő javaslat. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy fontolják meg a környezeti bűnözésről szóló irányelv hatályának ezen új jogszabály-javaslatokkal összhangban történő további kiterjesztését. Ezzel biztosítható lenne, hogy az új jogszabályok hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények a környezeti bűnözésről szóló, továbbfejlődő irányelvben is tükröződjenek.

A környezeti bűnözésről szóló új irányelvben javasolt új bűncselekmény-kategóriák a következők: ·jogellenes fakereskedelem; ·a hajók jogellenes újrafeldolgozása; ·a vízkészletekben jelentős kárt okozó jogellenes vízkivétel; ·a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok súlyos megsértése, amely jelentős kárt okoz a környezetben vagy az emberi egészségben; ·olyan termékek forgalomba hozatala, amelyek a kötelező követelmények megsértésével jelentős mértékben károsítják a környezetet vagy az emberek egészségét a termék nagyobb léptékű használata miatt; ·hajókról történő szennyezőanyag-kibocsátás; ·az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése; ·az engedély megszerzésére és a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó követelmények súlyos megkerülése, amely jelentős károsodást okoz; ·a fluortartalmú üvegházhatású gázok kezelésével kapcsolatos súlyos jogsértések;

·erősítse meg büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket. A szankciók típusainak és szintjének közelítésére vonatkozó javasolt rendelkezések növelni fogják azok visszatartó erejét, és Unió-szerte elősegítik a következetesebb alkalmazást, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a vállalkozások számára. A Bizottság kiegészítő szankciókat és intézkedéseket javasol annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti bírák és ügyészek rendelkezzenek egy olyan eszköztárral, amely lehetővé teszi a szankciók testreszabott módon történő kiszabását. A súlyosbító körülményekre vonatkozó rendelkezések eredményesebb szankciókat biztosítanak, többek között a szervezett bűnözéssel fennálló kapcsolatoknak, az elkövetők megfelelési előzményeinek, valamint az ellenőrzési és végrehajtási tevékenységek akadályozásának figyelembevételével; 

·ismerje el és erősítse meg a jogérvényesítési láncot. A bűnüldözés eredményessége a környezetvédelmi felügyeleti szervek, a rendőrség és más bűnüldöző szervek, az ügyészségek és az igazságszolgáltatás által alkotott lánc minden egyes szemének kapacitásától, készségeitől és teljesítményétől függ. A javaslat olyan nemzeti stratégiák elfogadását irányozza elő, amelyek közös prioritása a környezeti bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseknek a leghatékonyabb módon történő mozgósítása. A jogérvényesítési lánc megerősítése érdekében a javaslat célja, hogy megfelelő szakosodott képzést, hatékony nyomozási eszközöket, valamint mechanizmusokat biztosítson a tagállami jogalkalmazók közötti együttműködésre. Ezen intézkedések révén Unió-szerte hatékonyabbá és összehasonlíthatóbbá válnának a környezeti bűnözés elleni küzdelem terén tett erőfeszítések. A javaslat elismeri a jogalkalmazók európai hálózatainak szerepét is;

·ismerje el és erősítse meg a polgárok és a civil társadalom szerepét. A környezeti bűnözés elleni eredményes küzdelemhez szükség van a polgárok és a civil társadalom mozgósítására, valamint a nemzeti végrehajtási rendszerekbe vetett közbizalom biztosítására is. A visszaélést és környezeti bűncselekményeket bejelentő 11 , valamint a büntetőeljárásokban együttműködő személyeket védeni és támogatni kell. A nyilvánosság érintett tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti eljárási szabályok alapján, például pótmagánvádlóként részt vehessen a büntetőeljárásokban. 

A környezeti bűnözés összetett jelenség, amelynek eredményes kezeléséhez arra van szükség, hogy a különböző szinteken holisztikus stratégiai megközelítést alkalmazzanak. Ezért különösen fontos biztosítani a környezetvédelmi büntetőjog eredményes végrehajtását a tagállamokban.

3.A KÖRNYEZETVÉDELMI BÜNTETŐJOG EREDMÉNYES VÉGREHAJTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA A TAGÁLLAMOKBAN

A szilárd és egyértelmű büntetőjogi keret szükséges, de nem elegendő a sikerhez. Eredményes bűnüldözési rendszerekre is szükség van. A javaslat minimumszabályokat állapít meg a környezeti bűnözésre irányuló bűnüldözésre – például a nyomozási eszközökre, az erőforrásokra és az együttműködésre – vonatkozóan. A Bizottság egyéb módokon is hozzájárulhat ehhez a célhoz. 

Összhang a szélesebb körű környezetvédelmi megfelelésbiztosítási programokkal és az uniós környezetvédelmi jogszabályokban foglalt szankciókra vonatkozó rendelkezésekkel

A büntetőjog alkalmazása végső soron egy tágabb célkitűzést szolgál, nevezetesen az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való általános megfelelés biztosítását. 2018-ban a Bizottság a „környezetvédelmi megfelelésbiztosítás” kapcsán ismertette ezt a célkitűzést 12 . Ez azon intézkedések kombinációját jelenti, amelyeket az illetékes hatóságok a megfelelés biztosítása érdekében alkalmaznak. Magában foglalja a megfelelés előmozdítását, a jogsértések megelőzését, a megfelelés ellenőrzését, a jogsértések feltárását, valamint a közigazgatási és büntetőjogi végrehajtási intézkedések alkalmazását. 

Amint azt megjegyeztük, a gyakorló szakemberek hangsúlyozzák az olyan büntetőjogi intézkedések alkalmazásának fontosságát, amelyek összhangban állnak a szélesebb körű megfelelésbiztosítással és kapcsolódnak a közigazgatási jogérvényesítéshez. Az uniós jog bármely megsértése szankciókat von maga után 13 , nem csupán a büntetőjogi szankciókat indokoló jogsértések – ezért tartalmaznak a Bizottság jogalkotási javaslatai szankciókra vonatkozó rendelkezéseket 14 . Annak meghatározásához, hogy adott körülmények között milyen típusú szankciók alkalmazhatók, eseti alapú döntéshozatal szükséges. Néha olyan döntés születik, hogy a környezeti bűncselekményt büntetőeljárás alá kell vonni; néha viszont közigazgatási szankciók mellett döntenek. Egyes esetekben szükség lehet mind a közigazgatási, mind a büntetőjogi intézkedések alkalmazására, például olyan helyzetekben, amikor egy bűncselekménynek minősülő tevékenység a környezeti károk helyreállítására vonatkozó felelősséget is maga után von, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem minősülnek kettős szankciónak. 

A Bizottság a következők révén járul hozzá a koherencia biztosításához:

·kiemelt figyelmet biztosít az ágazati uniós jogszabályokban szereplő szankciós rendelkezéseknek mind megfogalmazásukkor, mind pedig a nemzeti jogba való átültetésük során. A Bizottság többek között meg fogja vizsgálni, hogy ezen szankciós rendelkezéseken túl szükség van-e arra, hogy a meglévő és jövőbeli környezetvédelmi jogi rendelkezések módosításakor a környezeti bűnözésről szóló irányelvben foglalt bűncselekményjegyzéket is kiigazítsák az eredményes végrehajtás és jogérvényesítés biztosítása érdekében;

·fokozott együttműködés a tagállamokkal és a bűnüldözési szakemberekkel a környezetvédelmi megfelelés és irányítás területén, különösen a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórumon keresztül 15 . Ez az együttműködési keret lehetővé teszi számára, hogy kezelje a büntetőjog és a közigazgatási jog alkalmazásával kapcsolatos, több területet érintő kérdéseket 16 .

A jogérvényesítési lánc támogatása

Ha a jogérvényesítési lánc egyes szemei gyengék, a teljes rendszer hatékonyságát aláássák. Ha a felderítés gyenge, a bűncselekmények feltáratlanok maradnak; ha az ügyészségek túlterheltek vagy személyzetük nem megfelelően képzett, a felderített bűncselekményeket egyáltalán nem vonják büntetőeljárás alá, vagy a tárgyalás során rosszul kezelik; ha pedig a bírósági rendszerek nem rendelkeznek elegendő kapacitással vagy nem értik meg a környezeti bűnözés dinamikáját, akkor a bírósági eljárások késedelmet szenvednek és nem megfelelő kimenetellel zárulnak.

Uniós szinten az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) (a közigazgatási jogérvényesítéssel kapcsolatban), az Europol és az Eurojust képviseli a végrehajtási lánc koordinálásának és támogatásának különböző formáit. A környezetvédelmi ügynökségek, ellenőrök, rendőrségi dolgozók, ügyészek és bírák önkéntes európai hálózatai is erősítik a jogérvényesítési láncot azáltal, hogy megkönnyítik a bűnüldözési és igazságügyi szakemberek közötti tudás- és tapasztalatcserét. A javasolt új rendelkezéseken kívül a Bizottság a következők révén igyekszik támogatni a jogérvényesítési láncot:

·az önkéntes szakmai hálózatok ösztönzése arra, hogy használják a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórumot az arra vonatkozó észrevételeik megosztására, hogy a bűnüldözés alakulása hogyan érinti a lánc működését, és adott esetben törekedjenek szorosabb kapcsolatok kialakítására az uniós ügynökségekkel, például az Eurojusttal;

·a környezeti bűnözés elleni küzdelmet hatékonyabbá tevő eszközök és megközelítések kidolgozásának segítése, például a térinformatikai és a mesterséges intelligencia használatának támogatása az olyan bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése és egybevetése érdekében, mint az illegális hulladékártalmatlanítás és a védett élőhelyek pusztítása 17 ;

·a LIFE rendelet alkalmazásának ösztönzése a környezeti bűnözés elleni küzdelem eredményesebb módjainak kidolgozása 18 és több kulcsfontosságú hálózat működésének támogatása érdekében 19 ;

·annak mérlegelése, hogy a jövőbeli jogalkotási javaslatoknak tartalmazniuk kell-e a megfelelés ellenőrzésére és a jogsértések felderítésére vonatkozó rendelkezéseket a szankciókra vonatkozó rendelkezések megerősítése és az általános megfelelésbiztosítás megerősítése érdekében;

·a környezetvédelmi büntetőjog lefedettségének javítása a nemzeti bírákkal és ügyészekkel folytatott együttműködésre irányuló folyamatos képzési programban, az EU-n belül és kívül egyaránt 20 ;

·az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) mint a tagállamok által irányított biztonsági kezdeményezés előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés jelentette fenyegetések azonosítása, rangsorolása és kezelése érdekében, ideértve a környezeti bűnözést is –amely a 2022 és 2025 közötti időszakra kulcsfontosságú prioritást jelent –, valamint konkrét operatív intézkedéseket.

A Bizottság mérlegelni fogja továbbá az OLAF ágazati jogszabályokban meghatározott megbízatásának esetleges kiterjesztését a környezeti bűncselekmények közigazgatási vizsgálatára.

Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok is hozzájáruljanak az uniós szintű jogérvényesítési lánc támogatásához, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik és ösztönzik szakembereik részvételét az európai önkéntes hálózatokban. Enélkül nehezebb lesz biztosítani, hogy a környezeti bűnözés elleni küzdelem terén az egész Unióban koherens és kiegyenlített megközelítést alkalmazzanak.

A jogérvényesítési szakemberek tudásának kiaknázása

A környezeti bűnözés elleni küzdelem összetett feladat, amelyhez egyaránt szükséges a jog, az eljárások és a környezettel való emberi kölcsönhatás ismerete. A releváns ismeretekkel az egyes gyakorló szakemberek, valamint a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok és intézmények rendelkeznek. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) magas színvonalú képzést nyújt, és alapvető ismereteket terjeszt az e területen működő igazságügyi szakemberek között.

A kölcsönös értékelések nyolc fordulójának a Tanács általi teljesítése jó példa az ilyen ismeretek hasznosítására. Másik példa, amikor 2021-ben a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum jóváhagyta a környezeti bűnözés és a kapcsolódó jogsértések elleni küzdelemre vonatkozó iránymutatást 21 . Ez utóbbi a Bizottság, a tagállamok és a szakmai hálózatok közötti kiterjedt együttműködés eredménye volt. További példák: a szakmai hálózatok által olyan témákban végzett munka, mint a kockázatalapú ellenőrzések, valamint a bevált gyakorlatok és a súlyosbító tényezők a büntetőeljárásokban és az ítélethozatalban 22 . A büntetőjogi rendelkezések és gyakorlatok fejlődése lehetőséget teremt az ilyen szakmai ismeretek további kiaknázására.

A Bizottság az alábbiak révén próbál részt venni:

·a gyakorló szakemberekkel együttműködésben a már elvégzett munka aktív terjesztése és népszerűsítése, többek között az EJTN-en keresztül;

·a gyakorló szakemberek hálózatainak ösztönzése arra, hogy azonosítsák az aggodalomra okot adó területeket, és adjanak gyakorlati tanácsokat ezek kezelésére vonatkozóan.

A környezetvédők, a visszaélést bejelentő személyek és az áldozatok támogatása

A környezeti bűnözés elleni küzdelem terhe a hatóságokra hárul, de a környezetvédők és a visszaélést bejelentő személyek szerepét is fontos megemlíteni, csakúgy, mint az áldozatok helyzetét. 

A vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelmet jelentős mértékben segíti a szakosodott nem kormányzati szervezetek (NGO-k) munkája, amelyek feltárják a bűnözést, bizonyítékokat gyűjtenek róla, és felhívják a figyelmet annak hatásaira. Általánosabban fogalmazva, a civil társadalom, beleértve számos nem kormányzati szervezetet is, alapvető szerepet játszik abban, hogy a hatóságok értesüljenek az olyan problémákról, mint az illegális hulladékártalmatlanítás. A visszaélést bejelentő személyek kulcsszerepet játszhatnak a vállalatok által elkövetett büntetendő cselekmények felderítésében. Az áldozatok jogairól szóló első uniós stratégia (2020–2025) 23 többek között a környezeti bűnözés áldozataira is kiterjed, megjegyezve, hogy a környezeti bűncselekmények áldozatainak esetében különösen nagy a másodlagos viktimizáció, a megfélemlítés és a megtorlás veszélye, különösen, ha a környezeti bűnözés a szervezett bűnözés egyik formájaként jelenik meg. 

A Bizottság továbbra is törekedni fog a környezetvédők, a visszaélést bejelentő személyek és az áldozatok támogatására az alábbiak révén:

·a LIFE rendelet alkalmazásának ösztönzése olyan projektek esetében, amelyekben környezetvédők vesznek részt a környezeti bűnözés elleni küzdelemben;

·a tagállamok ösztönzése olyan hatékony panaszkezelési rendszerek bevezetésére, amelyek lehetővé teszik a civil társadalom számára, hogy biztonságosan tájékoztassa az illetékes hatóságokat a környezeti bűncselekményekről 24 ;

·a Bizottság 2021. évi munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően jogszabályjavaslatot fognak elfogadni az újságírókat és jogvédőket, köztük a környezetvédőket érintő visszaélésszerű perlés ellen.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás fokozása

A vállalatok által elkövetett környezeti bűncselekmények és az általuk okozott károk kezelése számos kérdést vet fel, beleértve a környezeti károkért való felelősséget és a vállalati társadalmi felelősségvállalást egy olyan környezetben, amelyben a piacokon olyan ellátási láncok is jelen vannak, amelyek ki vannak téve a bűncselekményeknek és más kötelességszegéseknek 25 .

A Bizottság elismeri, hogy a környezeti bűnözés elleni küzdelem eredményesebb lesz, ha a vállalati társadalmi felelősségvállalás fokozására és a „szennyező fizet” elv betartásának biztosítására irányuló szélesebb körű erőfeszítések részét képezi.

A környezeti bűnözéssel kapcsolatos munkával párhuzamosan a Bizottság:

·elvégzi a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv második értékelését, amelyben azt vizsgálja, hogyan javítható a „szennyező fizet” elvnek a környezeti károkra való alkalmazása. Míg mindkét irányelv (a környezeti bűnözésről szóló irányelv és a környezeti felelősségről szóló irányelv) célja a környezet védelmének megerősítése, a környezeti bűnözésről szóló irányelv a környezetvédelmi jogsértések egyéni eseteinek kezelésére, a környezeti felelősségről szóló irányelv a környezeti károk helyreállítása érdekében meghozandó helyreállítási intézkedésekre vonatkozik;

·a 2021. évi munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően jogalkotási javaslatot terjeszt elő a fenntartható vállalatirányításról a hosszú távon fenntartható és felelős vállalati magatartás előmozdítása érdekében.

4.KITEKINTÉS: NEMZETKÖZI DIMENZIÓ

 
A környezeti bűnözés elleni küzdelem nemzetközi dimenzióval is bír. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme EU-n kívüli országokból is indulhat, és mind a hulladék, mind a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme súlyos káros hatásokkal jár, többek között az EU határain kívül is. Az ellátási láncok globális jellegéből adódóan előfordulhat, hogy az EU olyan árukat és szolgáltatásokat importál, amelyekhez súlyos környezeti visszaélések kapcsolódnak. Az éghajlati és biodiverzitási válság globális jellege miatt magát az EU-t is hátrányosan fogja érinteni a bolygónk más részein elkövetett környezeti bűnözés, különösen ott, ahol ez hatalmas méreteket ölt, és veszélybe sodorja a globális közjavakat. 

Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezeti bűnözés problémáinak kezelésére, és egyre nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a tartós változás közös fellépéssel érhető el. Ezért tovább kell erősíteni a nemzetközi együttműködést ezen a területen. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nagy léptékű és a környezet súlyos vagy hosszú távú károsodásával járó visszaélésekre (más néven „ökocídiumra”) 26 , és a környezeti bűnözésről szóló új irányelv a környezeti bűncselekmények elleni küzdelem fokozásával hozzájárul ezek kezeléséhez. A környezeti bűnözés révén felerősödhetnek a konfliktusok és növekedhet az instabilitás, mivel a környezeti bűnözés gyakran összekapcsolódik a fegyveres csoportok és polgárháborúk finanszírozásával, valamint a környezet károsodásával. A környezeti bűnözés pénzügyi hatását tekintve a negyedik legjelentősebb bűncselekményi formát jelenti a világon, amint azt a bevezetésben is kifejtettük. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme, az illegális fakitermelés és a kapcsolódó illegális fakereskedelem, valamint az illegális hulladékkereskedelem komoly fenyegetést jelent számos ország és régió biztonságára, politikai stabilitására, gazdaságára, természeti erőforrásaira és kulturális örökségére. A környezeti hatások mellett egyre több bizonyíték van arra, hogy a fenti bűncselekményekből eredő korrupció, amely lehetővé teszi a környezeti bűnözés virágzását, olyan spirális hatást von magával, amely aláássa a jogállamiságot, táptalajul szolgál más bűncselekményeknek és fokozza a bizonytalanságot. Ugyanakkor a környezeti pusztítások és károsodások – amelyeket vagy háborús fegyverként használnak, vagy támadások és konfliktusfenntartó tevékenységek okoznak – gátat vetnek végső soron annak, hogy a konfliktusok által érintett lakosság élete visszatérjen a rendes kerékvágásba, hiszen megélhetésük és jólétük a természeti erőforrásoktól függ. Fontos a természeti környezet védelme melletti, globális szintű kiállás a fegyveres konfliktusokban, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban.

A környezeti bűnözés elleni globális szintű küzdelem elősegítése érdekében az EU az egyik fő támogatója volt a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorciumnak (ICCWC), amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény titkárságát, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetét (INTERPOL), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalát, a Világbankot és a Vámigazgatások Világszervezetét összefogó partnerség. A konzorcium azon dolgozik, hogy összehangolt támogatást nyújtson a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó jogszabályok érvényesítésével foglalkozó hatóságok és a kapcsolódó szubregionális és regionális hálózatok számára. Az Uniónak emellett növelnie kell a környezeti bűnözésben globális szinten érintett országokban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolgozóinak képzéséhez nyújtott támogatását. A közös biztonság- és védelempolitikai tevékenységek szintén hozzájárulhatnak ezekhez az erőfeszítésekhez.

Ugyanilyen fontos, hogy az EU a partnerországokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataiban foglalkozzon a környezeti bűnözéssel kapcsolatos kérdésekkel. A környezeti bűnözés elleni küzdelem fokozása már most is része, és a jövőben egyre nagyobb részét kell hogy jelentse az uniós politikai és szakpolitikai párbeszédeknek, valamint a kétoldalú és regionális együttműködés területének.

A környezeti bűnözés elleni küzdelem tehát nagy globális jelentőséggel bír, és többek között a fenntartható fejlődési célok eléréséhez is szükséges. Az ilyen irányú fellépés Unión belüli megerősítése segíteni fogja az EU-t abban, hogy jó példával járjon elöl, és sikeres nemzetközi partner legyen.

A Bizottság és a főképviselő:

·elő fogja mozdítani a környezeti bűnözés elleni küzdelmet nemzetközi szinten, többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) való együttműködés révén és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások keretében;

·felül fogja vizsgálni a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet a végrehajtásával kapcsolatos eddigi tapasztalatok fényében;

·továbbra is részt vesz a globális multilaterális fórumokon és együttműködik az érintett nemzetközi és regionális szervezetekkel (pl. UNEP, Interpol, UNODC) a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme és az erdészeti bűnözés elleni nemzetközi együttműködés fokozása, valamint a probléma transznacionális dimenziójának kiaknázása érdekében; építeni fog az ICCWC-vel való együttműködésre abból a célból, hogy megerősítsék a rendőrséget, az igazságszolgáltatási rendszereket és a határellenőrzést azokban az országokban, ahol fennáll a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének és az illegális fakereskedelemnek a veszélye;

·fokozni fogja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy adott esetben a partnerországokkal folytatott politikai párbeszédekbe beépítsék a környezeti bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket, különös tekintettel azokra az országokra, ahol a környezeti bűnözés különösen súlyos mértéket ölt, vagy gyakran ismétlődik;

·tovább erősíti a partnerországokkal folytatott együttműködést a vadon élő állatok és növények (többek között az orvvadászat) és az erdők elleni bűncselekmények visszaszorítása érdekében, például azáltal, hogy kiépíti az érték-/ ellátási lánc mentén tevékenykedő érdekelt felek kapacitását, a kiskereskedőktől a nemzetközi kereskedőkig és a fogyasztókig, ezzel párhuzamosan pedig feltérképezi a környezeti bűncselekmények kiváltó okait;

·továbbra is támogatja az EU részéről a partnerországokat a hulladékkal és a szennyezéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtásában, a szabályozások korszerűsítésében és az érvényre juttatásukhoz szükséges kapacitások megerősítésében;

·szorosan figyelemmel kíséri az ökocídium meghatározásával és az arra adandó lehetséges válaszokkal kapcsolatos nemzetközi fejleményeket 27 ;

·lehetőségeket dolgoz ki képzési programokat létrehozására az EU szomszédságpolitikai és egyéb partnerországaiban a környezeti bűnözés megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, mind a bűnüldöző, mind az igazságügyi szakemberek számára; A közös biztonság- és védelempolitikai tevékenységek szintén hozzájárulhatnak ezekhez az erőfeszítésekhez.

·továbbra is közvetlen támogatást nyújt világszerte a veszélyben lévő emberijog-védőknek, beleértve a környezetvédelmi jogvédőket is, az uniós emberijogvédő-mechanizmuson keresztül;

·a továbbiakban is támogatja a bővítési és szomszédsági politikák hatálya alá tartozó uniós partnereket – például kapacitásépítés révén – abban, hogy többek között még hatékonyabb környezetvédelmi ellenőrzések, valamint közigazgatási és büntetőjogi jogérvényesítés révén fel tudják venni a küzdelmet a környezeti bűnözéssel és más súlyos bűncselekményekkel szemben, valamint

·támogatja a figyelemfelhívó intézkedéseket és a – természeti környezet fegyveres konfliktusok esetében történő védelmére vonatkozó – nemzetközi humanitárius jog betartását.

(1)

Az UNEP–INTERPOL gyorsreagálási értékelése: The Rise of Environmental Crime – A Growing Threat To Natural Resources Peace, Development And Security (A környezeti bűnözés erősödése – Növekvő fenyegetés a természeti erőforrásokra, a békére, a fejlődésre és a biztonságra), 2016. június.

(2)

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége. (2021). Jelentés az Eurojust környezeti bűnözéssel kapcsolatos konkrét ügyeiről. A határokon átnyúló bűnügyi igazságszolgáltatás.

(3)

  Mapping the risk of serious and organised crime infiltrating legitimate businesses (A súlyos és szervezett bűnözés jogszerű vállalkozásokba való beszivárgása kockázatának feltérképezése), az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága számára készített zárójelentés (2021), szerkesztette: Shann Hulme, Emma Disley és Emma Louise Blondes, 40. o. A tanulmány megállapítja, hogy mind a veszélyes, mind a nem veszélyes hulladékok illegális uniós hulladékpiacának becsült bevétele növekszik, és rámutat arra, hogy hathatósabb intézkedések bevezetése nélkül a műanyaghulladék, a hulladékká vált gépjárművek és az e-hulladék szállításának további növekedésére lehet számítani.

(4)

A Tanács következtetései a 2022 és 2025 közötti EMPACT súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós prioritásainak meghatározásáról, 8665/21, 2021. május 12. A környezeti bűnözéssel kapcsolatos prioritás célja „a környezeti bűnözés bármely formájával foglalkozó bűnözői hálózatok felszámolása, különös tekintettel a hulladék és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére, valamint azokra a bűnözői hálózatokra és egyéni bűnözőkre, amelyek/akik képesek arra, hogy magas szinten beépüljenek a jogszerű üzleti struktúrákba, vagy saját vállalkozásokat hozzanak létre bűncselekményeik elősegítése érdekében”.

A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról szóló 2021. évi közleményében (COM(2021) 170 final) a Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy javítani kell a jogszabályi keretet, meg kell erősíteni a nemzeti és uniós szintű jogérvényesítési kapacitást a környezeti bűnözés elleni eredményesebb fellépés érdekében, valamint tovább kell erősíteni az együttműködést az európai környezetvédelmi jogérvényesítési hálózatokon keresztül.

(5)

  Environmental Rule of Law: First Global Report | UNEP - UN Environment Programme (Környezeti jogállamiság: Az UNEP-ENSZ környezetvédelmi programjáról szóló első globális jelentés).

(6)

A 2008/99/EK irányelv a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(7)

Zárójelentés a kölcsönös értékeléseknek a környezeti bűnözésről szóló nyolcadik fordulójáról, 14065/19 sz. dokumentum,  https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14065-2019-INIT/hu/pdf

(8)

SWD(2020) 259 final.

(9)

A helytelen hulladékgazdálkodással kapcsolatos bűncselekmények például a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezésein alapulnak.

(10)

 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyes erdőirtással és erdőpusztulással összefüggő áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és az Unióból történő kiviteléről, COM(2021) 706 final.

(11)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről.

(12)

A Bizottság közleménye: Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására, COM(2018) 10 final.

(13)

A 68/88. sz. Bizottság kontra Görögország (görög kukorica) ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 2965. o.) 23. és 24. pontja.

(14)

 Ilyen szankciós rendelkezés például a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (CITES rendelet) 16. cikke. A hulladékszállításról szóló új rendeletre irányuló bizottsági javaslat is tartalmaz a szankciókra vonatkozó részletes rendelkezést.

(15)

A Bizottság határozata (2018. január 18.) a környezetvédelmi megfeleléssel és irányítással foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról (C(2018) 10 final).

(16)

A környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum keretében létrehozták a környezeti bűnözés szankcionálásával foglalkozó alcsoportot, amelynek feladata többek között a vonatkozó jogszabályok közötti összhang biztosítása, valamint a helyes jogérvényesítési és szankcionálási gyakorlatok azonosítása.

(17)

Lásd az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint az 541/2014/EU határozatot, amely elismeri az űrtechnológia és a térinformatikai intelligencia szerepét a környezetvédelmi megfelelésbiztosításban, amely most már a Kopernikusz program hatálya alá tartozik (az (EU) 2021/696 rendelet (77) és (78) preambulumbekezdése, valamint 49. cikke (4) bekezdésének b) pontja és 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

(18)

Lásd a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021. április 29-i (EU) 2021/783 európai parlamenti és tanácsi rendeletet. A LIFE által finanszírozott sikeres releváns projektek egyik hasznos példája a LIFE SMART Hulladékprojekt (LSW), amely 2014 és 2020 között innovatív partnerségként működött egyes kulcsfontosságú európai szervek között, és hulladékkal kapcsolatos bűncselekmények megértésének, kezelésének és csökkentésének innovatív módjait mutatta be, valamint az IMPEL LIFE SWEAP projekt, amely 2018 és 2023 között működött, és amelynek középpontjában a hulladékszállítás, a jogérvényesítési intézkedések és az illegális hulladékszállítás tendenciáinak feltérképezése állt.

(19)

A LIFE rendelet elismeri az olyan hálózatok szerepét, mint az IMPEL, az ENPE és az EUFJE ((33) preambulumbekezdés, 13. cikk és 1. melléklet).

(20)

A program keretében már kidolgozott képzési anyagok online elérhetők .

(21)

A környezeti bűnözés és a kapcsolódó jogsértések elleni küzdelemről szóló iránymutatást online közzétették .

(22)

Az IMPEL például iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat dolgozott ki a környezetvédelmi ellenőrzési ciklusról és a hulladéklerakók ellenőrzéséről, bemutatva a különböző jogrendszerekből származó bevált gyakorlatokat, és rámutatva a megfelelő ellenőrzés-tervezés fontosságára. Az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat (ENPE) elkészítette a Sanctioning Environmental Crime – Prosecution and Judicial Practices  (A környezeti bűnözés szankcionálása – Ügyészi és igazságügyi gyakorlatok) című jelentést.

(23)

 COM(2020) 258 final.

(24)

2019-ben a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum jóváhagyta a panaszkezelésről és a polgári szerepvállalásról szóló kézikönyvet. Lásd: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/1fc175c2-8051-11ea-b94a-01aa75ed71a1/language-hu . A Bizottság is készített egy összefoglaló útmutatót: https://ec.europa.eu/environment/system/files/2020-09/Environmental%20complaints%20-%20summary%20guide.pdf  

(25)

Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása a vállalkozások környezeti károkért viselt felelősségéről (2020/2027(INI)).

(26)

 Lásd például az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalását a vállalatok környezeti károkért viselt felelősségéről, amelynek 12. pontja szerint [az Európai Parlament] „megjegyzi, hogy a tagállamok egyre nagyobb elkötelezettséget tanúsítanak az ökocídium nemzeti és nemzetközi szintű elismerése iránt; kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza az ökocídium jelentőségét az uniós jog és az uniós diplomácia szempontjából”.

(27)

 Ami a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumával kapcsolatos megfontolásokat illeti, érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió nem részes fele a Római Statútumnak.