EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.15.
COM(2021) 798 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó stratégia
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó stratégia
1.Háttér
Ahogy tovább fokozódik a digitalizáció 1 , az EU pedig a 2030-ra kitűzött digitális célok felé halad 2 , új kihívások és lehetőségek merülnek fel, amelyek a társadalom és a gazdaság minden területét, így a pénzügyi szektort is formálják. Az elmúlt néhány évben a digitális technológiáknak köszönhetően átalakult, ahogyan a pénzügyi piaci szereplők a döntéseik meghozatalához szükséges – a pénzügyek éltető elemét jelentő – információkat előállítják, közlik és felhasználják. Ezen átalakulás középpontjában az adatok állnak.
A Bizottság az európai adatstratégiában 3 kiemelte, hogy az adatok a növekedés és az innováció potenciális forrásaként jelentős szerepet töltenek be, továbbá hangsúlyozta, hogy javítani kell az adatokhoz való hozzáférést és biztosítani kell az adatok közös európai adattereken keresztül történő megosztását. A Bizottság digitális pénzügyi stratégiájának 4 egyik legfontosabb prioritása, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén előmozdítsa az adatvezérelt innovációt. Ez magában foglalja az adatszolgáltatás és a felügyelet elősegítésére szolgáló eszközöket és egy olyan közös pénzügyi adattér létrehozását, amely a vállalkozások közötti, a nyilvánosságra hozott és a felügyeleti adatokra is kiterjed.
A pénzügyi intézményeknek és a pénzügyi piacokon tevékenykedő egyéb szervezeteknek különféle adatokat kell szolgáltatniuk pénzügyi helyzetükről és tevékenységeikről. Az uniós és nemzeti felügyeleti hatóságoknak a pénzügyi intézmények és piacok felügyeletéhez van szükségük az adatokra. Az adatok lehetővé teszik a felügyeleti hatóságok számára, hogy nyomon kövessék a kockázatokat, biztosítsák a pénzügyi stabilitást és a piaci integritást, valamint gondoskodjanak az Unióban a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelméről.
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a felügyeleti célból szolgáltatott adatok mennyisége és részletezettsége. Az uniós pénzügyi intézményeknek összességében több mint 500 adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tenniük, amelyekhez több mint 1 000 táblázat és több mint 70 000 egyedi adatpont tartozik 5 . A szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettségek hozzájárultak a globális pénzügyi válság során feltárt információs hiányosságok felszámolásához, és azt jelzik, hogy a pénzügyi rendszer egyre összetettebb és egyre jobban összekapcsolódik. Jóllehet ez jelentősen javította a felügyeleti ellenőrzést, egyúttal egyre nagyobb terhet rótt az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetekre és az adatokat fogadó és elemző felügyeleti hatóságokra is.
A digitális technológiák jelentősen csökkenthetik az adatszolgáltatási terheket, és lehetővé tehetik a felügyeleti hatóságok számára, hogy a szolgáltatott adatokból hatékonyabban és eredményesebben vonjanak le következtetéseket. Az adatvezérelt felügyelettel kapcsolatos lehetőségek és kihívások kezelése érdekében a szabályozó hatóságok világszerte azon dolgoznak, hogy joghatóságukban korszerűsítsék az adatszolgáltatást 6 . Az uniós felügyeleti adatszolgáltatást és az adatok hatóságok általi gyűjtésének és felhasználásának módját illetően lépést kell tartani e fejleményekkel.
Az EU már számos kulcsfontosságú területen ért el javulást 7 , és vezető szerepet vállal a pénzügyi adatok globális szintű harmonizációjának és összehangolásának előmozdítását célzó nemzetközi megbeszéléseken 8 . Még több munkára lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy az uniós felügyeleti adatszolgáltatási keretrendszer hatékonysága és eredményessége terén további előrelépést lehessen elérni.
Az Uniónak olyan továbbfejlesztett felügyeleti adatszolgáltatási rendszerre van szüksége, amely lehetővé teszi a felügyeleti hatóságok számára a következőket:
·a pénzügyi rendszer piacait, eszközeit és ágazatait érintő fejlemények pontosabb és gyorsabb követése,
·a pénzügyi stabilitás, a piaci integritás és a fogyasztóvédelem megőrzése, valamint az egyéb célkitűzések elérése – például az uniós jogszabályok átültetésének és hatékony végrehajtásának nyomon követése – érdekében tájékozottabb és gyorsabb döntéshozatal,
·az egymás közötti koordináció javítása, valamint a felügyeleti konvergencia megvalósítása következetesebb és átjárhatóbb adatkészletek révén,
·ugyanakkor a megfelelési terhek minimalizálása a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági elvekkel és az arra irányuló kötelezettségvállalással összhangban, hogy módszeresen és proaktívan keresik a jogszabályokból fakadó terhek csökkentésének lehetőségeit 9 .
A Bizottság ezt a stratégiát az érdekelt felekkel folytatott széles körű egyeztetésekre építve terjeszti elő 10 , felvázolva benne a korszerű uniós felügyeleti adatszolgáltatási rendszer célkitűzésének elérésére irányuló megközelítést. A stratégia hozzájárul az európai adatstratégia és a digitális pénzügyi stratégia európai digitális innováció előmozdítására irányuló célkitűzéseinek eléréséhez. A felügyeleti konvergencia támogatása révén a tőkepiaci unió célkitűzéseihez is hozzájárul.
2.Háttér: jelenlegi kihívások
Az uniós felügyeleti adatszolgáltatási követelmények átfogó célravezetőségi vizsgálata során 11 a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós jogban foglalt jelenlegi adatszolgáltatási követelmények szükségesek ahhoz, hogy a felügyeleti hatóságok releváns adatokhoz jussanak, és e téren hatékonyak is. Az adatszolgáltatási követelmények meghatározásának és az adatgyűjtés módját illetően azonban hiányosságokat állapított meg. Ez kedvezőtlen dominóhatással jár a szolgáltatott adatok minőségére és felhasználhatóságára nézve, ami csökkenti a felügyeleti hatóságok feladataik ellátásához szükséges kapacitását. E hiányosságok az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára többletköltségeket is okoznak, amelyek az uniós adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés miatt évente akár 4–12 milliárd EUR-ra 12 is rúghatnak. Az adatszolgáltatási keretrendszerek ráadásul nem használják ki teljes mértékben a korszerű informatikai eszközöket.
A célravezetőségi vizsgálat során öt fő, javításra szoruló területet azonosítottak:
·Az adatszolgáltatási követelmények következetessége és harmonizációja: Az adatszolgáltatási követelmények és az adatokra vonatkozó részletes előírások nincsenek kellőképpen összehangolva, olykor pedig következetlenek és kétértelműek. A közös adatszabványok, adatformátumok és adatazonosítók használata sem kielégítő.
·Adatmegosztás és -felhasználás: A különböző hatóságok olykor részben egymást átfedő vagy nagyon hasonló adatokat gyűjtenek. Az adatok hatóságok közötti megosztása és újrafelhasználása nem hatékony.
·Jogalkotási folyamat és eszközök: Az egyes adatszolgáltatási keretrendszerek között olykor eltérések mutatkoznak az adatszolgáltatási követelményeket illetően, így többek között az európai felügyeleti hatóságok technikai standardok kidolgozására való felhatalmazása tekintetében is. A rövid végrehajtási határidők és a szabályok gyakori módosításai az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetekre és a felügyeleti hatságokra egyaránt többletköltségeket rónak.
·Irányítás: Az adatszolgáltatási követelményeket gyakran úgy dolgozzák ki, hogy nem veszik figyelembe a már meglévő követelményeket. Az érintett érdekelt felek között a tervezés korai szakaszától a hatóságok közötti adatmegosztásig fokozottabb koordinációra és együttműködésre van szükség.
·Technológia: A felügyeleti adatszolgáltatási követelmények jelenlegi kialakítása nem teszi lehetővé minden területen az automatizált, azonnali adatfeldolgozást. A nem kellően szabványosított adatok akadályozzák a korszerű technológiák adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek és felügyeleti hatóságok általi alkalmazását.
E megállapítások alapján a Bizottság az európai felügyeleti hatóságokkal együtt a különböző ágazati jogszabályokban már célzott javításokat eszközölt a felügyeleti adatszolgáltatást illetően. A feltárt problémák némelyike azonban a pénzügyi szolgáltatási ágazatokban is felmerült, ezért azokkal a felügyeleti adatokra vonatkozó tágabb, ágazatközi megközelítés keretében kell foglalkozni.
3.Célkitűzésünk
A Bizottság hosszú távú célkitűzése az uniós felügyeleti adatszolgáltatás korszerűsítése és egy olyan rendszer létrehozása, amely uniós és nemzeti szinten egyaránt pontos, következetes és időszerű adatokkal szolgál a felügyeleti hatóságok számára, ugyanakkor az összes érintett fél esetében összességében minimálisra csökkenti az adatszolgáltatási terheket.
E cél eléréséhez módosítani kell a jelenlegi felügyeleti adatszolgáltatási keretrendszereket, valamint a pénzügyi adatok gyűjtésére és feldolgozására szolgáló módszereket. A célravezetőségi vizsgálat során levont tanulságok és az érdekelt felekkel folytatott további megbeszélések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen adatszolgáltatási rendszernek a következő fő elemekből kell állnia:
1)Következetes és szabványosított adatok: Az adatok szabványosítása és a különböző adatszolgáltatási keretrendszerek alapján gyűjtött adatok közös értelmezése megkönnyíti a digitális technológiák használatát, és egyszerűbbé teszi az adatok továbbítását, validálását és elemzését. Az adatokra vonatkozó előírásoknak egyértelmű és közös terminológián, valamint az egyedi azonosítók használatára vonatkozó közös standardokon, formátumokon és szabályokon kell alapulniuk. Ezáltal elkerülhetővé válik az említett előírások kétértelmű értelmezése, és ez a megfelelést is megkönnyíti.
2)Az adatok megosztása és újrafelhasználása: A szolgáltatott adatok nemzeti és uniós felügyeleti hatóságok közötti megosztásának és újrafelhasználásának megkönnyítése csökkenteni fogja az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetekre nehezedő terheket, mivel elkerülhetővé válnak párhuzamos adatkérések. Emellett lehetővé teszi a felügyeleti hatóságok számára, hogy leküzdjék a más felügyeleti hatóságok birtokában lévő adatok felhasználása előtt álló jogi és technikai akadályokat. Az adatok eredményesebb megosztásához és újrafelhasználásához célzott szabályozási keretre és biztonságos informatikai környezetre lesz szükség az adatáramlások, valamint az adatvalidálási és adatcsere-mechanizmusok egyszerűsítése érdekében. Ehhez egyúttal az adatkészletekre vonatkozó közös előírásokra és az adatkészletek szabványosítására is szükség lesz.
3)Az adatszolgáltatási követelmények jobb kialakítása: A hatékony és eredményes adatszolgáltatási rendszer megvalósításához elengedhetetlenek a jól megtervezett és megszövegezett jogszabályok. Az adatszolgáltatási követelmények jobb tervezési folyamatának a minőségi jogalkotási 13 elvek felügyeleti adatszolgáltatásra való alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi bevált gyakorlatokon kell alapulnia, és azokat tovább kell bővítenie mind a jogalkotás, mind a technikai standardok meghatározása során. A kezdeti követelmények kidolgozásától kezdve a későbbi felülvizsgálatokig emellett azt is biztosítania kell, hogy ezeket az elveket az adatszolgáltatási keretrendszerekben következetesen és szisztematikusan alkalmazzák.
4)Közös irányítás: A korszerű és továbbfejlesztett felügyeleti adatszolgáltatási rendszer kialakításához, végrehajtásához és fenntartásához kellően szilárd irányítási intézkedésekre lesz szükség. Ezek az intézkedések javítani fogják koordinációt, illetve elősegítik a különböző felügyeleti hatóságok és más érintett érdekelt felek közötti szorosabb együttműködést, lehetővé téve számukra a szakértelem megosztását és az információcserét.
14 Ezen alapvető elemek biztosítása lehetővé teszi a korszerű technológiák, köztük a szabályozási technológia és a felügyeleti technológia hatékonyabb és eredményesebb alkalmazását. Az ilyen megoldások alkalmazásával tovább csökkenthetők az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetekre nehezedő, szabályozásból eredő terhek, biztosítható, hogy a felügyeleti hatóságok pontosabb és időszerűbb adatokat kapjanak, továbbá javulhat a felügyeleti hatóságok elemzési kapacitása.
4.A felügyeleti adatszolgáltatás átalakítása
A korszerű és integráltabb felügyeleti adatszolgáltatási rendszer kialakítása nagyratörő, összetett és hosszú távú vállalkozás. A jelenlegi adatszolgáltatási keretrendszerek és azok célkitűzései jelentősen eltérnek egymástól a különböző pénzügyi szolgáltatási ágazatokban, valamint a nemzeti és uniós szintek között. Az adatcserében gyakran több független hatóság is részt vesz. A közös rendszerre való áttérés során figyelembe kell venni a különféle uniós és nemzeti jogszabályi keretek eltérő kiindulási pontjait és célkitűzéseit, valamint az a pénzügyi szolgáltatási ágazat és a felügyeleti hatságok részéről egyaránt elkötelezettséget és koordinációt igényel. Ehhez szükség lesz egyes adatszolgáltatási és adatgyűjtési folyamatok újratervezésére, valamint a korábbi technikai megoldások felváltására.
Jóllehet a felügyeleti adatszolgáltatás korszerűsítése és javítása várhatóan jelentős hosszú távú előnyökkel és költségmegtakarítással jár majd, az átállás során elkerülhetetlenül erőforrás-befektetést is maga után fog vonni. Az uniós felügyeleti adatszolgáltatás korszerűsítése tehát a végrehajtási kockázatok és költségek csökkentése érdekében fokozatos megközelítést igényel. A megközelítés egyrészt az ágazati intézkedések célzott módosításait, másrészt a szélesebb körű, hosszabb távú, ágazatközi fejlesztéseket takarja.
Konkrétan a Bizottság a rendszeres felülvizsgálati folyamatot arra fogja használni, hogy célzottan fejlessze az egyes jogszabályokat. E fejlesztések közé a következők tartoznak: i. a valamely jogi aktuson belüli vagy több jogi aktus közötti átfedések vagy következetlenségek megszüntetése; ii. a felesleges vagy elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetése; iii. konkrét fogalommeghatározások bevezetése vagy pontosítása; iv. a felügyeleti hatóságok közötti adatáramlások egyszerűsítése; és v. adott esetben az adatszolgáltatási követelmények arányosságának megerősítése.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság a technikai szakértelmükre támaszkodva megbízza az európai felügyeleti hatóságokat, hogy végezzenek értékeléseket és tegyék meg a szükséges lépéseket az adatszolgáltatás további integrálása, valamint az ágazatokon belüli következetesség és adatszabványosítás javítása érdekében.
Egy későbbi szakaszban a Bizottság az ágazatokon belül elért eredményekre építve igyekszik majd teljeskörűen végrehajtani az alkotóelemeket, valamint az összes pénzügyi ágazatra kiterjedő integrált uniós felügyeleti adatszolgáltatási rendszer létrehozásához szükséges minden további intézkedést meghozni. A Bizottság 2023-ban jelentést készít a stratégia végrehajtása terén elért eredményekről és a levont tanulságokról.
4.1.Következetes és szabványosított adatok
Az adatszolgáltatási követelmények következetességének javítása érdekében a Bizottság már számos jogszabályi kereten belül célzott fejlesztéseket hajtott végre, és a rendszeres jogalkotási felülvizsgálatok keretében továbbiakat fog végrehajtani. A különböző ágazatokon belüli következetesség biztosítása érdekében azonban a Bizottság elsősorban az európai felügyeleti hatóságoknak adott megbízatásokra fog támaszkodni.
Ami a bankszektort illeti, az Európai Bankhatóság (EBH) a tőkekövetelmény-rendeletben (CRR) 15 már megbízatást kapott arra, hogy mérje fel, vajon megvalósítható-e a prudenciális, statisztikai és szanálási adatok integrált gyűjtése. Habár a munka a bankszektorra összpontosít, az adatok következetességére és szabványosítására, valamint a stratégia egyéb kulcsfontosságú elemeire, többek között az adatmegosztásra és az irányításra is kiterjed. A bankszektor adatszolgáltatási szempontból egy nagy és összetett ágazat, így az ott kidolgozott bevált gyakorlatokat kísérleti jelleggel alkalmazni lehet. Az EBH eredményeit és ajánlásait figyelembe véve a Bizottság szükség esetén a következetesség, a szabványosítás és az integráció elérése érdekében javaslatot tesz a jogi keret kiigazítására 16 .
A biztosítási ágazatban a Szolvencia II. irányelv 17 felülvizsgálatára vonatkozó legutóbbi bizottsági javaslat az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) arra irányuló megbízatását tartalmazza, hogy más európai felügyeleti hatóságokkal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együttműködve az adatszolgáltatási keretrendszerek közötti összhang fokozásán és az adatok szabványosításán dolgozzon. Az EIOPA-nak prioritásként kell kezelnie a kollektív befektetési formákra vonatkozó adatok és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatszolgáltatás területét, ahol a legszembetűnőbbek az átfedések. Az EIOPA továbbá törekedni fog arra, hogy azonosítsa és kezelje a más ágazati keretrendszerek tekintetében meglévő átfedéseket vagy ellentmondásokat. A Szolvencia II. irányelv felülvizsgálata keretében emellett az adatszolgáltatás terén célzott egyszerűsítéseket is bevezetnek, valamint fokozzák az arányosságot is.
A befektetési alapok ágazatát illetően a Bizottság a tőkepiaci unióról szóló csomag 18 keretében 2021 novemberében elfogadott alternatívbefektetésialap-kezelői irányelv (ABAK-irányelv) 19 felülvizsgálatára irányuló javaslatban azt javasolja, hogy hatalmazzák fel az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) az alternatívbefektetésialap-kezelőktől való adatgyűjtés javítására és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó adatszolgáltatási követelmények harmonizálására. Az ESMA-nak az EKB-val és az EIOPA-val együttműködve technikai értékelést kell végeznie, mielőtt módosítaná az adatszolgáltatási mintadokumentumokat vagy újakat dolgozna ki. Az értékelés célja a befektetési alapokra vonatkozó egyéb adatszolgáltatási követelményekkel való összhang biztosítása, ideértve különösen a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által statisztikai célokra korábban gyűjtött adatokat.
Ami a pénzügyi piacokon való adatszolgáltatást illeti, az európai piaci infrastruktúra-rendelethez (EMIR) kapcsolódó célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) 20 keretében már megoldottak néhány, a keretrendszerek között meglévő következetlenséget, és az ESMA jelenleg további technikai szintű fejlesztéseket hajt végre. A Bizottság a tőkepiaci unióról szóló csomag keretében elfogadott, a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) 21 felülvizsgálatára irányuló javaslatban azt javasolja, hogy hangolják össze az ESMA részére adott, technikai standardok elfogadására vonatkozó felhatalmazásokat, valamint az ügyletjelentések terén biztosítsanak nagyobb összhangot e keretrendszerek között. Az ESMA feladatai közé tartozik továbbá, hogy értékelje az adatszolgáltatás további integrálásával és az adatáramlás egyszerűsítésével kapcsolatos lehetőségeket. A MiFIR-rendelet felülvizsgálata a részvényeket és kötvényeket érintő összesítettadat-szolgáltatás létrehozását is előmozdítja. A cél a már szolgáltatott adatokkal való összhang biztosítása, valamint az adatszolgáltatási követelmények részét képező, az összesítettadat-szolgáltatásra vonatkozó átláthatósági előírások kidolgozása. Ezáltal javulni fog az adatminőség, továbbá elkerülhetők az ágazatot terhelő szükségtelen többletköltségek.
A következetesség és szabványosítás pénzügyi ágazatokon belüli biztosítása érdekében a Bizottság ezen ágazati kezdeményezésekre építve koordinálni fogja egy közös adatszótár kidolgozását. Az adatformátum meghatározására vonatkozó közös előírások az adatok különböző célokra történő megosztását és újrafelhasználását is megkönnyítik. Ezenkívül az adatszótár hozzájárul majd más hosszabb távú célok eléréséhez, például annak biztosításához, hogy az adatszolgáltatási követelmények géppel olvashatók és végrehajthatók legyenek.
Az adatszótár a jogszabályokban rögzített kifejezések felhasználásával strukturált, átfogó, következetes és egyértelmű módon ismerteti a különböző adatszolgáltatási keretrendszerek alapján gyűjtött adatok tartalmát és formátumát, hogy egyértelmű kapcsolatot teremtsen az összegyűjtött adatok és a vonatkozó jogi előírások között 22 . Az adatszótár technikai elemeit az illetékes hatóságok hajtják végre. A Bizottság kidolgozza az adatszótár használatának és irányításának szabályait.
Felismervén a feladat összetettségét, a Bizottság igénybe fogja venni az európai felügyeleti hatóságok és az EKB technikai szakértelmét, mivel ők már rendelkeznek tapasztalattal az ágazati adatszótárak létrehozásában. Az ESMA nemrégiben megkezdte a hatáskörébe tartozó adatszótár kidolgozását. Az EIOPA és az EBH ugyanazt az adatleírási módszertant alkalmazza, és mindketten a saját adatszótáraik jobb összehangolásán dolgoznak. A KBER az EKB irányítása alatt, az integrált adatszolgáltatási keretrendszere keretében létrehozta és folyamatosan bővíti a bankszektoron belüli statisztikai adatszolgáltatásra szolgáló egységes adatszótárát 23 . A Bizottság már feltérképezte a meglévő adatszolgáltatási követelményeket, és gépi tanulási módszereket alkalmazva kísérleti projektet 24 hajtott végre a fogalomtár összeállításához. A fogalomtár felsorolja a jogszabályokban használt fogalmakat és azok meghatározását. Ez segít tisztázni és egyszerűsíteni a közös adatszótárban használt jogi fogalmakat, amely a teljesítendő adatszolgáltatás egyes adatmezőinek leírását tartalmazza. A cél az, hogy 2024-re elkészüljenek az alapul szolgáló fogalomtáron alapuló ágazati adatszótárak.
Az adatok következetességének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy teljeskörűen használják a nemzetközileg elfogadott közös azonosítókat, például az egyedi termékazonosítót (UPI), az egyedi ügyletazonosítót (UTI) és a jogalany-azonosítót (LEI). A szervezetek egyedi és egyértelmű azonosítását lehetővé tevő jogalany-azonosító, amely a pénzügyi szektorban a legszélesebb körben használt globális jogalany-azonosító, különösen hasznos az egyes adatkészletek összekapcsolásában, megkönnyítve ezáltal a felügyeletet. A Bizottság ezért a pénzügyi ágazatban a továbbiakban is bővíteni fogja és elő fogja mozdítani a jogalany-azonosító következetesebb használatát azáltal, hogy felszámol számos jelentős hiányosságot, és a vonatkozó jogszabályokban a jogalany-azonosító használatára vonatkozó követelményeket vezet be 25 . Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) ajánlása 26 nyomán a Bizottság 2023-ig jelentést készít arról, hogy kötelezővé tegye-e a jogalany-azonosítót az uniós jogi személyek szélesebb köre számára. Végezetül a Bizottság nemzetközi fórumokon további erőfeszítéseket fog tenni a jogalany-azonosító és más közös azonosítók pénzügyi szektoron belüli globális elterjedésének előmozdítása érdekében.
1. intézkedés: A szolgáltatott adatok következetességének és szabványosításának fokozása érdekében a Bizottság:
a)megbízást ad és szükség esetén javaslatot tesz arra, hogy a kulcsfontosságú jogszabályokban megerősítsék az európai felügyeleti hatóságok számára adott felhatalmazásokat annak érdekében, hogy az adatszolgáltatást még jobban integrálják a hatáskörükbe tartozó területeken;
b)aktualizálja a pénzügyi ágazaton belüli adatszolgáltatási követelmények feltérképezését, és átfogó fogalomtárat hoz létre a használt jogi fogalmak tisztázása és egyszerűsítése érdekében;
c)az európai felügyeleti hatóságokkal és az EKB-val együttműködve közös adatszótárt dolgoz ki, valamint előmozdítja annak használatát, kezdve azzal, hogy 2024-ig létrehozza az ágazati szótárakat;
d)a vonatkozó adatszolgáltatási keretrendszereket illetően módosításokat javasol annak érdekében, hogy a jogalany-azonosítóval rendelkező jogalanyok számára előírják, hogy rendszeresen megadják a jogalany-azonosítót, valamint 2023-ig jelentést tesz arról, hogy kötelezővé tegyék-e vagy sem a jogalany-azonosítót a jogalanyok szélesebb köre számára.
4.2.Az adatok megosztásának és újrafelhasználásának fokozása
Az adatokat csak egyszer kell megadni, majd azokat az uniós pénzügyi rendszert felügyelő különböző hatóságok szükség szerint megosztják és újrafelhasználják. A Bizottság ezért olyan rendszert kíván létrehozni, amelyben az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek kiváló minőségű adatokat szolgáltatnak, a hatóságok pedig az adatbiztonság és a szakmai titoktartás garantálása mellett a lehető legtöbbször és a lehető leghatékonyabb módon osztják meg az általuk gyűjtött adatokat.
A Bizottság ezért a hatóságok közötti hatékonyabb adatmegosztási folyamat biztosítása érdekében az ABAK-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatban a vonatkozó rendelkezések módosítását javasolja. Emellett a központi értéktárakról szóló rendelet 27 folyamatban lévő felülvizsgálata során (jelenleg tervezett elfogadása 2022 első negyedévében) a Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne megkönnyíteni a központi értéktárak szolgáltatásainak határokon átnyúló nyújtását, valamint formalizált és szabványosított eljárásokat létrehozni a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre, az adatmegosztást is ideértve. A Bizottság 2022-ben a pénzpiaci alapokról szóló rendelet 28 46. cikkében előírt felülvizsgálat keretében az adatmegosztási rendelkezéseket is értékelni fogja.
A Bizottság támogatja az európai felügyeleti hatóságok azzal a céllal folytatott szakmai munkáját, hogy az egyes ágazatokban fokozzák a szolgáltatott adatok megosztását és újrafelhasználását. Az ESMA célja, hogy az uniós értékpapírpiacok adatközpontjává váljon, valamint biztosítsa, hogy más hatóságok, befektetők és piaci szereplők uniós szinten könnyebben hozzáférjenek az információkhoz. Az EBH az integrált adatszolgáltatási megbízatása keretében felméri a központi adatnyilvántartással rendelkező, azaz az illetékes hatóságok számára integrált ügyintézési pontot biztosító olyan adatszolgáltatási rendszer megvalósíthatóságát, amely további támogatást és koordinációt biztosít számukra az adatigénylések továbbítása és az információcsere terén. Az EBH EUCLID 29 adatközpontja már az uniós bankszektor összes felügyeleti és szanálási adatát tartalmazza, és az EBH az integrált adatszolgáltatási projektjének végrehajtási szakaszában továbbra is erre az adatközpontra fog támaszkodni. Végezetül az EIOPA az adatok biztonságos gyűjtése, kezelése, elemzése, terjesztése és közzététele érdekében továbbfejleszti adatkeretét. Ennek középpontjában az EIOPA által fenntartott központi adattár áll, amely tekintetében technikai fejlesztéseket is végez.
A Bizottság az európai felügyeleti hatóságokkal, az EKB-val és más hatóságokkal együttműködve 2023-ig felülvizsgálja a vonatkozó jogszabályokat, hogy azonosítsa a felügyeleti, statisztikai és szanálási adatok megosztása előtt álló egyéb jogi akadályokat, és szükség esetén készen áll azok elhárítására. Ez a munka a vonatkozó uniós jogszabályok azon rendelkezésein fog alapulni, amelyek uniós és nemzeti szinten már most is szigorú feltételek mellett biztosítják az adatok hatóságok közötti megosztását. A közös adatszótárral együtt ez megteremti egy olyan felügyeleti adattér 30 alapjait, ahol az adatok bizalmas jellegének és biztonságának garantálása mellett az összes érintett hatóság hozzáférhet az adatokhoz, valamint megoszthatja és újrafelhasználhatja azokat.
A Bizottság javaslatot fog tenni az adathozzáférési jogok meghatározására és az adatminőség értékelésével kapcsolatos felelősség megosztására vonatkozó szabályokra, valamint a különböző hatóságok által az adatszolgáltatási kérelmek kiegészítése, módosítása és megszüntetése előtt követendő eljárásokra. A Bizottság emellett a közös adatszótár használata révén az adatkészletek további szabványosítására fog törekedni, valamint támogatni fogja egy olyan biztonságos informatikai környezet kialakítását, ahol az adatok fizikai tárolási helyétől függetlenül biztonságosan hozzá lehet férni az adatokhoz, illetve azokat biztonságosan ki lehet cserélni. A Bizottság a felügyeleti adattér pontos kialakításának meghatározása érdekében továbbra is szorosan együttműködik a felügyeleti hatóságokkal, különösen az európai felügyeleti hatóságokkal, az EKB-val, az ERKT-val és az Egységes Szanálási Testülettel (ESZT).
A felügyeleti hatóságok számára biztosítani kell, hogy a felügyeleti adatokat zavartalanul össze tudják kapcsolni a nyilvánosan közzétett információkkal, hogy teljesebb képet kapjanak a pénzügyi rendszerről anélkül, hogy további adatokat kellene gyűjteniük. A javasolt európai egységes hozzáférési pont 31 segítségével a felügyeleti hatóságok könnyebben hozzáférhetnek majd a szabályozott jogalanyok által közzétett adatokhoz. A vonatkozó adatkészletek összehasonlíthatóságának és átjárhatóságának biztosítása érdekében összehangolják az adatokra vonatkozó előírásokat, valamint a felügyeleti adattérre és az információk pénzügyi szektorban működő szabályozott jogalanyok általi közzétételére vonatkozó szabályokat.
Emellett bizonyos információk közzétételénél felügyeleti adatokat is használhatnak. A Bizottság a 2021. október 27-én elfogadott banki csomagjában 32 azt javasolja, hogy a prudenciális adatokhoz való hozzáférés javítása érdekében hatalmazzák fel az EBH-t az egyes banki közzétételek központosítására. A javaslat értelmében az EBH-nak a felügyeleti hatóságok számára szolgáltatott adatok alapján nyilvánosságra kell hoznia a kis méretű és nem összetett bankok által közzétett információkat, ami kiküszöböli a bankokra rótt további közzétételi költségeket. A Bizottság – különösen az egységes hozzáférési pontra vonatkozó technikai standardok kidolgozása során – az európai felügyeleti hatóságokkal együttműködve továbbra is azon fog munkálkodni, hogy létrejöjjön a felügyeleti adatokon alapuló közzétételekre, valamint a nyilvános és a felügyeleti adatok további összehangolására szolgáló keretrendszer.
A szolgáltatott felügyeleti adatok a potenciális információk „kincsesbányáját” jelentik. Értékük maximalizálása érdekében a Bizottság – adott esetben és lehetőség szerint – ösztönzi a felügyeleti hatóságok arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a szabályozó szervek, a piaci szereplők és a nyilvánosság szélesebb köre számára piaci elemzéseket készítsenek és információkat terjesszenek.
A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne az adatokat – bizalmas jellegük biztosítása mellett – kutatási és innovációs célból szélesebb körben hozzáférhetővé tenni. A Bizottság a 2023. évi eredményjelentésében értékelni fogja, hogy a szolgáltatott adatok innovációs célokból való megosztásának és újrafelhasználásának lehetővé tétele érdekében szükség lehet-e szabályozói kiigazításokra.
2. intézkedés: Az adatok megosztásának és újrafelhasználásának fokozása és a felügyeleti adattér alapjainak megteremtése érdekében a Bizottság az európai felügyeleti hatóságokkal és más uniós hatóságokkal együttműködve:
a)azonosítja az adatmegosztás jogi és technikai akadályait, és a 2023. évi eredményjelentésében ismerteti a felügyeleti adattér kialakításának lehetőségeit;
b)javaslatot tesz a hatóságok közötti adatmegosztás előtt álló indokolatlan jogi akadályok felszámolására, többek között a 2022-ben és 2023-ban esedékes jogalkotási felülvizsgálatok során;
c)támogatja egy olyan biztonságos informatikai környezet kialakítását, ahol biztonságosan hozzá lehet férni az adatokhoz, illetve ahol biztonságos adatcsere folytatható;
d)a felügyeleti adatszolgáltatási és a közzétételi követelmények vonatkozásában összehangolja az adatokra vonatkozó előírásokat – többek között a technikai standardoknak az egységes hozzáférési pontra vonatkozó 2021. évi javaslatot követő kidolgozása során is –, és értékeli a felügyeleti adatok közzététel céljából történő újrafelhasználásának lehetővé tételével kapcsolatos lehetőségeket; valamint
e)a digitális pénzügyekkel foglalkozó szakértői csoporttal együttműködve kidolgozza a felügyeleti adatok kutatási és innovációs célú felhasználásának módjait.
4.3.Az adatszolgáltatási követelmények jobb kialakítása
A célravezetőségi vizsgálat a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények kialakításának és kidolgozásának módját illetően számos hiányosságra világított rá. E megállapítások alapján a Bizottság fokozni fogja erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy szigorúan betartsák a minőségi jogalkotási elveket, többek között a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények kidolgozása során is, ideértve a „Közös erővel a jobb jogszabályokért és a jövőre való felkészülésért” című, közelmúltban kiadott bizottsági közleményben 33 bejelentett fejlesztéseket is. Ezen erőfeszítések keretében a Bizottság továbbá arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a további adatszolgáltatási követelmények mérlegelésekor tartsák be a minőségi jogalkotás elveit 34 .
A felügyeleti adatszolgáltatási követelmények kidolgozása sajátos jellegének figyelembevétele és kezelése érdekében a Bizottság 2022-ben iránymutatásokat fog kidolgozni azzal a céllal, hogy az uniós pénzügyi szektorra vonatkozó jogszabályokon belül tovább javuljon e követelmények kialakítása és kidolgozása. Ezek olyan témákat fognak érinteni, mint i. annak biztosítása, hogy a jogszabályokban egyértelműbben meghatározzák az adatszolgáltatási követelmények szakpolitikai célkitűzések elérésében játszott szerepét; ii. annak elkerülése, hogy jogszabályok technikai részleteket tartalmazzanak, valamint az európai felügyeleti hatóságok arra való felhatalmazásának megerősítése, hogy a technikai standardok keretében következetes és pontos előírásokat dolgozzanak ki; iii. olyan határidők és hatálybalépési időpontok meghatározása, amelyek elegendő időt biztosítanak az európai felügyeleti hatóságok számára a technikai standardok kidolgozására; iv. az adatszolgáltatási követelményekkel kapcsolatos módosítások jobb megtervezése; és v. az adatszolgáltatási határidők és az adatszolgáltatás gyakoriságának jobb összehangolása.
A Bizottság továbbá arra kéri az európai felügyeleti hatóságokat és más uniós és nemzeti hatóságokat, hogy a minőségi jogalkotás elveivel összhangban teljeskörűen értékeljék az általuk kidolgozott technikai adatszolgáltatási utasítások hatását, és különösen:
·rendszeresen vizsgálják felül az összegyűjtött adatokat és azok felhasználását, és biztosítsák, hogy csak a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges adatokat igényeljenek,
·a különböző jogszabályi kereteken belül egyértelmű, következetes és egységes terminológiát használjanak,
·közös szabványokat, formátumokat, sablonokat és azonosítókat használjanak,
·a felügyeleti hatóságok körében hangolják össze az adatszolgáltatási követelmények kidolgozását, és szorosan működjenek együtt az adatok gyűjtésére és kezelésére szolgáló technikai infrastruktúra kialakítása során,
·a lehetőségekhez mérten csökkentsék a további nemzeti adatszolgáltatási követelmények alkalmazását és az eseti adatkéréseket, és biztosítsák, hogy az ilyen kérések megfeleljenek az alapvető tervezési elveknek, valamint
·biztosítsák, hogy az adatszolgáltatási követelmények a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék a rendes üzleti folyamatokat.
A közös felügyeleti kultúra kialakítása érdekében az európai felügyeleti hatóságok kidolgozzák és naprakészen tartják a pénzügyi piaci szereplők felügyeletére vonatkozó uniós kézikönyveket 35 . A Bizottság fel fogja kérni az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a felügyeleti adatok gyűjtésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat, módszereket és eljárásokat foglalják bele az említett kézikönyvekbe, és rendszeresen frissítsék azokat.
Végezetül a Bizottság értékelni fogja a felügyeleti adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok jelenlegi hosszadalmas és gyakran összetett kidolgozási folyamatának egyszerűsítésével kapcsolatos lehetőségeket, beleértve egy új jogi eszközt is. E lehetőségeket illetően a cél az lenne, hogy a megfelelő ellenőrzés és elszámoltathatóság fenntartása mellett az európai felügyeleti hatóságok számára kellő rugalmasságot biztosítsanak a követelmények nagyon szakmai jellegű elemeinek elfogadásakor vagy módosításakor.
3. intézkedés: Az adatszolgáltatási követelmények jobb kialakítása érdekében a Bizottság:
a)2022-ben a minőségi jogalkotás elveivel összhangban az adatszolgáltatási követelmények kidolgozásához célzott iránymutatásokat dolgoz ki;
b)felkéri az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a nemzeti megközelítések közötti konvergencia megerősítése érdekében a felügyeleti adatok gyűjtésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat, módszereket és eljárásokat foglalják bele felügyeleti kézikönyveikbe, és rendszeresen frissítsék azokat; valamint
c)2023-ig értékeli a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények nagyon szakmai jellegű elemeinek meghatározására szolgáló hatékonyabb, eredményesebb és rugalmasabb szabályozási folyamat bevezetésének lehetőségét.
4.4.Közös irányítás és végrehajtás
A jövőbeli igényeket kielégítő, továbbfejlesztett uniós felügyeleti adatszolgáltatási rendszerre való áttérés valamennyi érdekelt fél részéről közös erőfeszítéseket és elkötelezettséget igényel. A technikai részletek továbbgondolásához, valamint a hosszú távú célkitűzés eléréséhez szükséges további kezdeményezések azonosításához szükség lesz egy megfelelő fórumra. Ehhez megfelelő irányítási struktúra szükségeltetik, amely biztosítja a különböző érintett hatóságok közötti és az ágazattal folytatott folyamatos együttműködést, koordinációt és információcserét. E struktúra biztosítani fogja, hogy a munka időben és hatékonyan haladjon előre, valamint a különböző ágazati kezdeményezéseket kellően összehangolják ahhoz, hogy a későbbiekben az egyes ágazatokban folyó munkákat össze lehessen kapcsolni.
A siker biztosítása érdekében ezen irányítási struktúrának magában kell foglalnia a Bizottságot, a három európai felügyeleti hatóságot, az EKB-t, az Egységes Szanálási Testületet és az Európai Rendszerkockázati Testületet 36 : egyrészt igazgatósági szinten, hogy biztosítsák valamennyi fél szilárd elkötelezettségét, másrészt technikai szinten, hogy kidolgozzák az adatszolgáltatás napi gyakorlatával kapcsolatos szabályokat, valamint technikai tanácsokkal szolgáljanak az esetlegesen szükséges jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedések kapcsán. Ezenkívül a jövőbeli irányítási struktúrának az illetékes nemzeti hatóságokat is magában kell foglalnia, továbbá az ágazati szakértelem szükség esetén történő bevonására irányuló intézkedéseket is tartalmaznia kell.
A Bizottság fokozatos megközelítésével összhangban, valamint az erőforrások szűkössége miatti problémák minimalizálása és a felügyeleti adatszolgáltatással foglalkozó szervek elszaporodásának elkerülése érdekében a lehetőségekhez mérten a meglévő struktúrákat fogják használni. A Bizottság már létrehozott egy informális koordináló szerveztet (a továbbiakban: felügyeleti adatszolgáltatási kerekasztal), amely a fent említett összes uniós hatóság adatszolgáltatási szakértőit tömöríti. Ez a csoport irányította a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények célravezetőségi vizsgálatának előkészítését, és azóta is együttműködik a jövőbeli adatszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos eszmecserék és közös álláspontok kialakítása céljából. Az első szakaszban a Bizottság továbbra is erre a csoportra fog támaszkodni az ágazatközi koordináció és együttműködés további elmélyítése, valamint az egyes fő elemekkel kapcsolatos munka előmozdítása érdekében.
A Bizottság az érintett uniós hatóságokkal együttműködve a stratégiával kapcsolatos munka előrehaladtával 2023-ig hivatalos formába önti az irányítási intézkedéseket. A bankszektoron belül a tőkekövetelmény-rendeletben foglalt megbízatás már most is lehetővé teszi egy olyan közös adatbizottság létrehozását, amelynek célja, hogy hatékonyan előmozdítsa a bankok integrált adatszolgáltatási rendszerének kidolgozását, valamint biztosítsa, hogy a projekt a végrehajtási szakaszba léphessen. Ez a jövőbeli ágazatközi irányítási struktúrához lehetséges mintaként szolgálhat.
A pénzügyi rendszer globális jellegére tekintettel a koordináció és az együttműködés szükségessége az Unión túl a nemzetközi partnereinkre is kiterjed. Az adatszolgáltatás nemzetközi összehangolása és a joghatóságok közötti következetesebb adatszolgáltatás globális szinten hatékonyabb felügyeletet tesz lehetővé, és segít elkerülni a joghatóságok közötti arbitrázst. Elengedhetetlen továbbá csökkenteni számos olyan nagyobb, nemzetközi tevékenységet folytató uniós pénzügyi szervezet adatszolgáltatási terheit, amelyek több joghatóság hatóságai felé tartoznak adatszolgáltatási kötelezettséggel. A Bizottság más uniós hatóságokkal együttműködve már most is tevékenyen részt vesz különböző nemzetközi kezdeményezésekben 37 , amelyek célja a további széttagoltság megelőzése és a felügyeleti adatok közös elemeinek szélesebb körű használatának előmozdítása. Továbbra is részt veszünk ezekben a tevékenységekben, hogy elősegítsük az adatok szabványosításának és az adatszolgáltatási követelmények összehangolásának fokozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket – amennyiben ez az EU érdeke –, valamint népszerűsítsük az uniós megoldásokat és megközelítéseket.
A Bizottság elismeri, hogy az e stratégiától várt jelentős előnyök mellett idővel az adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteknél és a felügyeleti hatóságoknál számottevő kiigazítási költségek is felmerülnek majd. A javasolt – a közös irányítással és az érdekelt felek közötti szoros együttműködéssel alátámasztott – fokozatos megközelítés azonban lehetővé teszi majd, hogy az optimális döntéseket hozzanak, valamint elegendő időt biztosít a kiigazításra és a végrehajtásra. Ennek segítségével biztosítható, hogy a jövőbeli felügyeleti adatszolgáltatási rendszer megvalósítása az összes érdekelt fél számára a lehető legkisebb költségekkel, valamint a lehető legnagyobb előnyökkel járjon.
A Bizottság fel fogja tárni és elő fogja mozdítani az érdekeltek különböző csoportjai közötti együttműködési és társbefektetési modelleket annak érdekében, hogy biztosítsa a szükséges erőforrások rendelkezésre állását, valamint a stratégia végrehajtásához megfelelő ösztönzőket biztosítson 38 . Az uniós hatóságok – a többi érdekelt félhez hasonlóan – költségvetésük jelentős részét már most is az adatszolgáltatási folyamatok és a kapcsolódó kapacitások fejlesztésére fordítják. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást nyújtson az igazgatási vagy strukturális reformokat végrehajtó tagállamoknak, többek között az adatkapacitások kiépítéséhez 39 . Ezenkívül az EU digitális kapacitásainak fejlesztését támogató célzott uniós programok 40 állnak rendelkezésre, amelyek célja a szabványosítási tevékenységek és az uniós és nemzeti felügyeleti hatóságok technikai infrastruktúrájának és eszközeinek továbbfejlesztésére irányuló projektek támogatása.
4. intézkedés: A stratégia hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság:
a)2023-ig a felügyeleti adatszolgáltatási kerekasztalra támaszkodva hivatalos formába önti a jövőbeli adatszolgáltatási rendszer végrehajtására és fenntartására szolgáló irányítási struktúrát; valamint
b)a szabványosításra, valamint a digitális kapacitások és a műszaki infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló uniós finanszírozási programokon keresztül támogatja az uniós és nemzeti felügyeleti hatóságokat.
4.5.A korszerű technológiák használatának előmozdítása
A korszerű információs technológiák döntő szerepet játszanak az adatvezérelt felügyelet elősegítésében. Ez a stratégia megteremti a szabályozási technológiai és felügyeleti technológiai eszközök optimális használatához szükséges feltételeket. A szabályozási technológia költséghatékonyabb, nagymértékben automatizált adatszolgáltatást tehet lehetővé, mivel elősegíti az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek általi pontosabb és gyorsabb adatszolgáltatást. A felügyeleti technológia a felügyeleti hatóságoknak lehet a segítségére azáltal, hogy lehetővé teszi a benyújtott adatok döntéseik alátámasztásához szükséges gyorsabb feldolgozását, valamint pontosabb és kifinomultabb elemzését. A jövőbeli adatszolgáltatási rendszer kulcsfontosságú elemeinek – például a közös adatszótár és a felügyeleti adattér – megvalósításához és fenntartásához is szükség lesz megfelelő technológiára.
E technológiák bevezetésének felgyorsítása érdekében a Bizottság az újszerű technikai megoldások kifejlesztése és tesztelése céljából együttműködik az Innovációsegítők Európai Fórumával 41 . A Bizottság a felügyeleti hatóságok nemzeti szintű adatszolgáltatási kezdeményezéseire 42 ugyancsak támaszkodni fog, és 2024-ig jelentést készít a bevált gyakorlatok megosztásáról. A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság 2022-ben elindítja az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási platformot, hogy Unió-szerte összekapcsolja az érdekelt feleket és a hatóságokat. Ez lehetőséget biztosít majd a cégek számára, hogy innovatív alkalmazásokat fejlesszenek ki és teszteljenek, ezáltal elősegítve az innovációt a szabályozási és felügyeleti technológiák terén.
A korszerű technológiák felügyeleti adatszolgáltatás terén való alkalmazásának előmozdításához első lépésként elengedhetetlen javítani a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények egyértelműségét és következetességét, valamint fokozni az adatok szabványosítását. A következetes és egyértelmű adatszolgáltatási követelmények és az egyértelmű szabályok elősegítik az egyszerűbb szabályozási technológiai megoldásokat. Ez különösen az adatszolgáltatásra kötelezett kisebb szervezetek számára lesz előnyös, amelyek kevésbé engedhetik meg maguknak az összetett informatikai rendszereket vagy a harmadik fél szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. A következetesebb és jobb minőségű adatok a hatékony felügyeleti technológiai megoldások alkalmazását is lehetővé teszik a felügyeleti hatóságok számára.
A Bizottság a jövőben arra törekszik, hogy az adatszolgáltatási követelmények (az ember által olvasható formátum mellett) géppel is olvashatók és végrehajthatók legyenek. A géppel olvasható és végrehajtható adatszolgáltatás (MRER 43 ) nagymértékben leegyszerűsítheti a felügyeleti adatszolgáltatást azáltal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek olvasásához, értelmezéséhez és teljesítéséhez nem lesz szükség emberi beavatkozásra. A géppel olvasható és végrehajtható adatszolgáltatás a pontos és következetes, gépi végrehajtásra alkalmas utasítások alapján biztosítja a fogalmi kétértelműségek teljes kiküszöbölését. A lehetőségek értékelésére és a géppel olvasható és végrehajtható adatszolgáltatásra való áttérés előfeltételeinek meghatározására irányuló kísérleti projekt jelenleg is folyamatban van, és 2022 elején közzéteszik egy külső tanulmány eredményeit 44 . A projekt befejezését követően a Bizottság mérlegelni fogja a géppel olvasható és végrehajtható adatszolgáltatás kiválasztott adatszolgáltatási keretrendszereken belüli bevezetését, és erről a 2023. évi eredményjelentésében fog beszámolni.
A Bizottság új típusú adatgyűjtési megközelítéseket is meg fog vizsgálni és ki fog dolgozni. A pénzügyi piacokon a megosztott főkönyvi technológiák lehetővé tehetik a felügyeleti hatóságok számára, hogy valós időben nyomon kövessék az ügyleteket, valamint lehetővé teszik számukra, hogy közvetlenül a kereskedési rendszerekből nyerjenek ki ügyletjelentéseket (ahelyett, hogy arra várnának, hogy az ügyletben részt vevő felek jelentéseket küldjenek). A társjogalkotók által a piaci infrastruktúrák kapcsán a közelmúltban elfogadott, megosztott főkönyvi technológián alapuló kísérleti rendszer 45 lehetőséget kínál a Bizottságnak arra, hogy felmérje a megosztott főkönyvi technológia adatszolgáltatási célokra való használatának előnyeit, és ellenőrzött körülmények között tesztelje a technológiát. E célból, illetve a megosztott főkönyvi technológia szabályozott pénzügyi információkhoz való hozzáférés szempontjából történő tesztelésére irányuló korábbi kísérleti projektekre 46 támaszkodva a Bizottság fel fogja kérni az ESMA-t, hogy vizsgálja meg a megosztott főkönyvi technológia felügyeleti adatszolgáltatás céljára való igénybevételét. Ez az értékelés a származtatott termékek piacaira is ki fog terjedni annak érdekében, hogy előkészítsék a kísérleti rendszer esetleges kiterjesztését és a megosztott főkönyvi technológián alapuló tranzakciós rendszerek és a kereskedés utáni infrastruktúra hivatalos bevezetését. Ugyanakkor az Európai Parlament kérésére a Bizottság a megosztott főkönyvi technológiába beágyazott felügyelet technikai alapjaival kapcsolatban kísérleti projektet készül kidolgozni. A Bizottság törekedni fog arra, hogy az európai blokkláncszolgáltatási infrastruktúra (EBSI) 47 közszférán belüli kiépítése során szerzett szakértelemre támaszkodva támogassa az ESMA vizsgálatát.
5. intézkedés: A korszerű technológiák teljes körű kihasználása és felügyeleti adatszolgáltatás terén való használatának előmozdítása érdekében a Bizottság:
a)együttműködik az Innovációsegítők Európai Fórumával a felügyeleti adatszolgáltatásra vonatkozó olyan újszerű technikai megoldások kifejlesztése és tesztelése érdekében, amelyek különösen a kisebb vállalatok számára előnyösek;
b)a 2023. évi eredményjelentésében a folyamatban lévő kísérleti projekt alapján értékeli a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények géppel olvasható és végrehajtható formában történő közzétételének kiválasztott keretrendszereken belüli megvalósíthatóságát; valamint
c)2022-ben tanulmányt készít a megosztott főkönyvi technológiába beágyazott felügyeletről, és felkéri az ESMA-t, hogy vizsgálja meg a piaci infrastruktúrákkal kapcsolatos, megosztott főkönyvi technológián alapuló kísérleti rendszer szerinti új adatgyűjtési megközelítéseket, és erről készítsen jelentést.
5.Következtetés
Az EU pénzügyi rendszerének felügyelete időszerű, releváns és jó minőségű adatokra támaszkodik. A jelenlegi felügyeleti adatszolgáltatási követelmények gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok releváns adatokhoz jussanak. Többet kell azonban tenni annak érdekében, hogy az uniós felügyeleti adatszolgáltatás megfeleljen a jövőbeli igényeknek – növelni kell a hatékonyságot és csökkenteni kell a szükségtelen terheket, javítani kell a szolgáltatott adatok minőségét, illetve biztosítani kell azok optimális felhasználását, valamint lehetővé kell tenni az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek és a hatóságok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a korszerű technológiák kínálta előnyöket.
Az uniós pénzügyi szolgáltatások felügyeleti adataival kapcsolatos hosszú távú bizottsági elképzelés négy elemre összpontosít: 1. az adatok konzisztenciájának és szabványosításának fokozása, 2. a hatóságok közötti adatmegosztás javítása, 3. az adatszolgáltatási követelmények kidolgozási és elfogadási folyamatának javítása, valamint 4. a közös irányítás. Ezen alapvető elemek biztosítása lehetővé teszi a korszerű technológiák hatékonyabb és eredményesebb alkalmazását.
A Bizottság több fontos kezdeményezést fog indítani, és megfelelő irányítási intézkedéseket fog bevezetni a kulcsfontosságú érdekelt felek közötti együttműködés és koordináció előmozdítása érdekében. A Bizottság ugyanakkor arra kéri az uniós felügyeleti hatóságokat, hogy működjenek együtt az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatszolgáltatás észszerűsítése, egyszerűsítése és korszerűsítése érdekében. A Bizottság felkéri továbbá a pénzügyi ágazatot, hogy továbbra is folytasson konstruktív párbeszédet olyan megoldások és technológiák kifejlesztése érdekében, amelyek a költségek minimalizálása mellett hozzájárulnak a pénzügyi felügyelet megerősítéséhez.
A Bizottság 2023-ig jelentést tesz az e kezdeményezések terén elért eredményekről és az azokból levont tanulságokról.