EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.8.
COM(2021) 780 final
2021/0415(CNS)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
az operatív rendőrségi együttműködésről
{SWD(2021) 375 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”.
A belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósulása többek között a tagállamok közötti szilárd rendőrségi és igazságügyi együttműködés révén biztosítható. Ezért a különböző tagállamokban dolgozó rendőröknek az egész Unióra kiterjedő eredményes és szisztematikus együttműködést kell folytatniuk. A tagállamok közötti rendőrségi együttműködés terén azonban továbbra is számottevő különbségek jelentkeznek. A tagállamok rendőrségei közötti megfelelő szintű együttműködés hiányában a bűnözők a jövőben is akadálytalanul folytathatják tevékenységüket a tagállamokban, kihasználva a különböző nemzeti joghatóságokat, és az irreguláris migránsok jogellenes mozgása továbbra is problémát fog jelenteni.
A La Manche csatornán a közelmúltban bekövetkezett tragikus események ismét felhívták a figyelmet arra, hogy szoros rendőrségi együttműködésre van szükség, amint az Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország 2021. november 28-i, az operatív rendőrségi együttműködésnek a migránscsempészés elleni küzdelem érdekében való megerősítéséről szóló határozatában is megjelenik.
A határokon átnyúló bűnözés és az ahhoz kapcsolódó biztonsági fenyegetések természetüknél fogva nemzetközi összefüggésekben jelentkeznek. Amint azt a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia is megállapítja, az EU folyamatosan változó és egyre összetettebb biztonsági fenyegetésekkel szembesül. Ezek a fenyegetések határokon átnyúlóan terjednek, és bűnözők és szervezett bűnözői csoportok szerteágazó bűnözői tevékenységében nyilvánulnak meg. A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés jelentős veszélyt jelent az európai polgárokra és vállalkozásokra, valamint az állami intézményekre és a gazdaság egészére nézve. A bűnszervezetek – mivel különböző joghatóságokban működnek – észrevétlenek maradnak, és kihasználják a nemzeti jogok közötti különbségeket. E javaslat, valamint az azt kísérő, az információcseréről szóló irányelvre irányuló javaslat célja egy rendőrségi együttműködési kódex létrehozása az érintett nemzeti ügynökségek közötti bűnüldözési együttműködés észszerűsítése, szorosabbra fűzése, fejlesztése, korszerűsítése és megkönnyítése céljából, ezáltal támogatva a tagállamokat a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben.
Az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének 2021. évi értékelése (EU SOCTA) szerint a szervezett bűnözés területére jellemző a hálózatos viszonyrendszer, amelyben a bűnözők gördülékeny, szisztematikus és profitorientált együttműködést folytatnak. A bűnszervezetek közel 70 %-a több mint három tagállamban aktív. Az EU-ban működő bűnszervezeteknek körülbelül 65 %-a különböző állampolgárságú tagokból áll. A nyilvántartott bűnözői hálózatok több mint 80 %-a részt vesz határokon átnyúló bűncselekményekben, többek között a kábítószer-kereskedelem, a vagyon elleni bűncselekmények, az emberkereskedelem és a migránscsempészés területén. A 2021. évi EU SOCTA és EMCDDA európai kábítószer-jelentés olyan területeket azonosít, ahol a súlyos és szervezett bűnözés terjedésére utaló jelek észlelhetők. A kulcsfontosságú helyszínek, például az Unión belüli határ menti régiók, repülőterek, autópályák vagy a kompjáratok vonzzák a bűnözőket, többek között földrajzi helyzetük miatt is. A bűnözők a határ menti régiókban folytatott tevékenységeik során kihasználják a bűnüldözésért felelős egyes joghatóságok jellegéből adódó különbségeket, melyek lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy kivonják magukat az igazságszolgáltatás alól, valamint számos piacot átjárhatóvá tesznek. A bűnözők Unión belüli mobilitása megnehezíti a bűnügyi fenyegetések megelőzését és az ilyen fenyegetések elleni küzdelmet, valamint a közbiztonság garantálását.
Ugyanakkor – amint azt a 2020 decemberében közzétett terrorizmus elleni program is kifejti – az Unióban továbbra is magas a terrorellenes készültség. A bűnözők és a terroristák információs és kommunikációs technológiákat használnak az egymás közötti kommunikációra, a bűncselekmények előkészítésére és elkövetésére.
A belső határellenőrzések nélküli térség (a továbbiakban: a schengeni térség) a világ legnagyobb olyan területe, amelyen belül a személyek szabadon mozoghatnak. Több mint 420 millió ember szabad mozgását, valamint az áruk és a szolgáltatások akadálytalan áramlását teszi lehetővé. Az Unión belüli határ menti területek az EU területének mintegy 40 %-át teszik ki, és 2017-ben a lakosság 30 %-ának, mintegy 150 millió embernek adtak otthont. 2017-ben közel 2 millió ember ingázott országhatárokon át, közülük 1,3 millió határt átlépő munkavállaló volt. 2018-ban az uniós lakosok 1,1 milliárd alkalommal utaztak szakmai vagy személyes okokból, ami 2014-hez képest 11 %-os növekedést jelent. A Covid19-világjárvány nyomán a karanténintézkedések, az utazási korlátozások, a közösségi életet érintő korlátozások és a lezárások miatt csökkent az EU-n belüli mobilitás. Ugyanakkor a jövőben – különösen ahogy az élet visszatér a normális kerékvágásba – valószínűleg újból jelentős lesz az emberek áramlása. A schengeni térség az EU összekapcsoltságának és az európaiak közötti kapcsolatoknak a jelképe. Emellett hozzájárul az egységes piac hatékony működéséhez és ezáltal az EU gazdaságának növekedéséhez.
Az elmúlt években azonban számos válság és kihívás ismételten próbára tette a schengeni térséget. Több tagállam visszaállította a belső határellenőrzést, különösen az irreguláris migránsok jogellenes mozgása miatt, ami megítélésük szerint komoly veszélyt jelent a közrendre vagy a belső biztonságra. A schengeni térségen belüli, súlyos migrációs válsághoz vagy a külső határok igazgatásának strukturális hiányosságaihoz nem kapcsolódó jogellenes mozgások kezelése nem történhet a belső határellenőrzés révén, mivel az kizárólag a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető konkrét veszélyek elhárítása érdekében – végső eszközként – alkalmazható. A tartósan visszaállított belső határellenőrzés ilyen esetei rávilágítottak arra, hogy van még mit javítani a rendőrségi ellenőrzések és együttműködés, a tagállamok közötti egyszerűsített visszafogadást lehetővé tevő eljárások, valamint a kétoldalú megállapodások és megegyezések ehhez kapcsolódó – a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő – alkalmazása terén. Meg kell jegyezni, hogy az (EU) 2017/432 bizottsági ajánlás (8) preambulumbekezdése szerint az uniós visszaküldési politika akkor lehet eredményes, ha azt az irreguláris migránsok elfogását és azonosítását célzó hatékony és arányos intézkedések támogatják. Ezek az intézkedések együttes alkalmazásuk esetén ugyanolyan eredményesen lehetővé tehetik a jogellenes mozgások ellenőrzését, mint az ideiglenes belső határellenőrzés, és kevésbé akadályozzák a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását.
A rendőrségi együttműködés eszközei mint a schengeni vívmányok továbbfejlesztése
Az ezen ajánlásban foglalt, az operatív rendőrségi együttműködésre vonatkozó ajánlások hozzájárulnak a schengeni szabályok továbbfejlesztéséhez.
Először, a rendőrségi együttműködést alátámasztó uniós jogi keret egyik pillérét 30 évvel ezelőtt, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (SMVE) keretében alakították ki, vagyis jóval a schengeni térség helyzetét átformáló, fent említett válságok és kihívások megjelenése előtt. Az SMVE számos kötelezettséget ró a szerződő felekre a rendőrségi együttműködés terén, azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetése nyomán esetlegesen felmerülő biztonsági hiányosságokat. Elsősorban a határokon átnyúló üldözések és a határokon átnyúló megfigyelési műveletek lefolytatására vonatkozóan határoz meg több alapszabályt.
Másodszor, a közös járőrszolgálatok és más műveletek közvetlenül kapcsolódnak a schengeni vívmányok továbbfejlesztéséhez, ideértve az SMVE hatóságok közötti segítségnyújtásról szóló 39. cikkének (1) bekezdését, amely lehetővé teszi a schengeni térség hatálya alá tartozó politikák alkalmazását. A közös járőrszolgálatok és a közös műveletek kérdésével a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési megállapodások foglalkoznak. A 2008. évi prümi határozatok számos alapszabályt határoztak meg az EU belső határain átnyúló közös járőrszolgálatok és egyéb közös műveletek végrehajtására, valamint a katasztrófák és súlyos balesetek esetén nyújtott, határokon átnyúló segítségnyújtásra vonatkozóan. Bár a prümi határozatok középpontjában a DNS-, ujjnyomat- és gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréje állt, és a közös járőrszolgálatokra és műveletekre vonatkozó részeket ebből kifolyólag nem tekintették a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének, valószínű azonban, hogy ha azokat külön fogadták volna el, akkor – tekintettel határokon átnyúló jellegükre – a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képeznék.
Harmadszor, a tagállamok között sor kerül a nemzeti jog szerinti operatív rendőrségi együttműködésre is, melynek során figyelembe veszik a nem kötelező erejű tanácsi dokumentumokat, ideértve többek között a bevált gyakorlatokat (schengeni katalógus) és az iránymutatásokat (az egyedüli kapcsolattartó pontokra vonatkozó iránymutatás, a rendőrségi és vámügyi együttműködési központokra vonatkozó iránymutatás, valamint a bűnüldözési információcseréről és a határokon átnyúló műveletekről szóló kézikönyvek). Az egyedüli kapcsolattartó pontok és a rendőrségi és vámügyi együttműködési központok annak egyenes következményeként jöttek létre, hogy a belső határok megszüntetése szükségessé teszi a releváns információk cseréjét. A schengeni társult országok is létrehoztak rendőrségi és vámügyi együttműködési központokat és nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontokat.
Negyedszer, a tagállamok egymással kötött két- és többoldalú együttműködési megállapodások révén szisztematikusan kiegészítették és kibővítették a schengeni „alap” jogi keretet. A Bizottság legalább 60 ilyen megállapodásról tud az EU-n belül, amelyek mindegyike különböző. A schengeni társult országok is kötöttek ilyen operatív együttműködési megállapodásokat a tagállamokkal.
Feltárt problémák
Először, a jelenlegi uniós jogi keret lehetővé teszi, hogy a tagállamok a más tagállamokkal való együttműködés során különböző megoldások közül válasszanak (pl. az SMVE értelmében a tagállamok magunk dönthetnek arról, hogy meghatároznak-e a kilométerben megadott távolsági korlátozásokat a területükön zajló üldözések tekintetében). Ez bizonytalanságot szül, és a rendőrök számára nem egyértelmű, hogy milyen szabályokat kell követniük egy másik tagállamban való beavatkozás során. Ráadásul egyes esetekben az erre a területre vonatkozó döntések olyan akadályok megjelenéséhez vezettek, amelyek nem jöttek volna létre, ha az uniós jogi keret által felkínált lehetőségek közül másra esett volna a választás.
Másodszor, – bár a tagállamok közötti két- és többoldalú rendőrségi együttműködési megállapodások lehetővé teszik a regionális sajátosságok figyelembevételét a szomszédos tagállamokkal való együttműködés során – a megállapodásokról szóló tárgyalás, valamint aláírásuk és ratifikációjuk nagyon időigényes a tagállamok számára. Az ilyen kétoldalú megállapodások elszaporodása miatt egy olyan bonyolult hálózat jött létre, amelyben a rengeteg különböző megállapodás eltérő szabályokat állapít meg, ezáltal széttagoltságot okozva és akadályozva az együttműködést. A kisebb vagy tenger nélküli országokban például a határokon átnyúlóan tevékenykedő bűnüldöző szervek tagjainak úgy kell operatív intézkedéseket végrehajtaniuk, hogy közben bizonyos esetekben hét különböző szabályrendszert követnek. Ennek következtében egyes műveletek – például a gyanúsítottak belső határokon átnyúló üldözése – nem engedélyezettek, vagy pedig nem kellően összehangolt módon történnek, és a bűnözők kihasználják ezeket a hiányosságokat. A jelenlegi szabályok nem rendelkeznek az új technológiákat, például drónokat alkalmazó operatív együttműködésről sem.
Harmadszor, a rendőrségi együttműködés terén az elmúlt hat évben végzett schengeni értékelések megerősítették, hogy a tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodások némelyike elavult vagy kihasználatlan. Más megállapodások a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó szabályokon messze túlmutatóan lehetővé teszik annak meghatározását, hogy mi tekinthető a határokon átnyúló bűncselekmények elleni eredményesebb küzdelmet segítő bevált gyakorlatnak (pl. határokon átnyúló bűnügyi nyomozati jogkörrel rendelkező közös rendőrőrsök vagy közös képzések), ezeket azonban nem alkalmazzák szisztematikusan az egész Unióban.
Negyedszer, a különböző tagállamokban a biztonságos kommunikációra használt eszközök inkompatibilitása miatt egyes eszközök, például a határokon átnyúló üldözésben részt vevő rendőrök kommunikációs berendezései a határ átlépése után nem működnek. Ez lehetetlenné teszi a kapcsolattartást saját hatóságaikkal vagy annak a tagállamnak a hatóságaival, amelybe belépnek. Továbbá a közös járőrszolgálatok vagy műveletek keretében más tagállamokban bevetett rendőrök gyakran nem rendelkeznek olyan mobil berendezéssel, amely lehetővé tenné számukra saját nemzeti adatbázisaik, valamint az uniós és nemzetközi adatbázisok távoli és biztonságos elérését.
Ötödször, a közös járőrszolgálatokra és más közös műveletekre gyakran eseti alapon kerül sor az EU-n belüli határ menti területeken és az EU más területein. Ezek sokszor nem megfelelően összehangolt módon és a célzottabb bevetést lehetővé tevő előzetes kockázatelemzés nélkül zajlanak. Nincs olyan fórum, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megosszák egymással az ilyen kockázatelemzéseket vagy tájékoztassák a többi tagállamot szükségleteikről és prioritási területeikről. Erre szükség lenne például ahhoz, hogy célzottabb legyen a közös járőrszolgálatok fellépése vagy azok a közös műveletek, amelyekre nagy rendezvények (pl. nagy sportesemények, nemzetközi csúcstalálkozók) alkalmával, meghatározott időpontokban (pl. ünnepi időszakokban) vagy konkrét bűncselekményi hullámokkal (pl. terrorizmussal, kábítószer-kereskedelemmel, mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával, hamisított áruk kereskedelmével, hitelkártyacsalással, zsebtolvajlással és egyéb vagyon elleni bűncselekményekkel) összefüggésben kerül sor.
Hatodszor, a migránscsempészés és az emberkereskedelem területén tevékenykedő bűnözői hálózatok elősegítik az irreguláris migránsok jogellenes mozgását és kihasználják az áldozatok kiszolgáltatott helyzetét, áruként kezelve az embereket. A szervezett migránscsempészés kulcsfontosságú büntetendő cselekmény, és az így elősegített jogellenes mozgások komoly veszélyt jelentenek az EU biztonságára. Az emberkereskedelem szintén kiemelten gyakori tevékenység a súlyos és szervezett bűnözés területén, és valószínűleg a belátható jövőben is fenyegetést fog jelenteni. Az EU-n belüli emberkereskedelem áldozatainak közel fele és az emberkereskedők többsége uniós állampolgár. Az ilyen bűncselekmények határokon átnyúló jellege meghatározó; felderítésük és a nyomozás célzott helyszíni rendőrségi fellépést tesz szükségessé az EU-n belüli határ menti területeken. Kifejezetten ilyenek a koordinált közös járőrszolgálatok és az egyéb – kockázatelemzésen alapuló – közös műveletek, amelyek során a tagállamok (pl. járőrautóban) együtt dolgozó rendőreinek adott esetben a migránscsempészés és az emberkereskedelem eseteinek felderítésére kell összpontosítaniuk.
Hetedszer, az EU-ban folyó, határokon átnyúló bűnüldözési együttműködésben részt vevő rendőrök nem mindig részesülnek olyan képzésben, amely megfelelően felvértezné őket az ilyen feladatok eredményes és hatékony ellátásához szükséges ismeretekkel és operatív készségekkel. A Bizottság számára készített, 2021. évi tanulmány megállapította, hogy a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködésben részt vevő személyzete számára korlátozott mértékben állnak rendelkezésre képzések. A képzés nem rendszeres, és nem mindig veszi figyelembe a legújabb fejleményeket. A releváns adatbázisokkal és a különböző tagállamok által átruházott végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos tudatosság és ismeretek szintén korlátozottak. Emellett nyelvi akadályok is hátráltatják az eredményes, határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködést.
További teendők
Összhangban az „A teljeskörűen működő és reziliens, belső határellenőrzések nélküli schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégia” című, 2021. júniusi bizottsági közleményben foglaltakkal, ezen ajánlás célja olyan közös normák kialakításának elősegítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendőrök hatékonyan együtt tudjanak működni a más tagállamokban dolgozó kollégáikkal. A meglévő uniós jogszabályokat tiszteletben tartva és a tagállamok közötti két- vagy többoldalú együttműködésekben azonosított bevált gyakorlatokra építve a rendőröknek célzott közös műveleteket – többek között közös járőrszolgálatokat – kell végrehajtaniuk különösen a határ menti területeken. Mivel a bűnözők és terroristák több tagállamban is tevékenykednek, a rendőri hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy jobban nyomon követhessék őket, valamint hogy a nemzeti területek határain átnyúló üldözések során szükség szerint letartóztathassák őket vagy rájuk vonatkozóan megfigyelési műveleteket végezhessenek. A közös műveletek elősegíthetik továbbá az irreguláris migránsok jogellenes mozgásával összefüggő problémák eredményes kezelését is.
Tiszteletben tartva a tagállamoknak a belső biztonság terén betöltött szerepét valamint azt, hogy a regionális együttműködés rugalmasságot kíván, ezen ajánlás az operatív rendőrségi együttműködés terén végrehajtandó fellépéseket határoz meg, amelyek célja a következő:
–a határokon átnyúló bűnüldözési műveletekre vonatkozó bizonyos művelet-végrehajtási szabályok egyértelműsítése és kiigazítása a bűnözőknek és terroristáknak a megfigyelés, a határokon átnyúló üldözések, közös járőrszolgálatok és más, a nemzeti területeken átnyúló közös műveletek során történő nyomon követése és letartóztatása tekintetében;
–annak biztosítása, hogy a rendőrök más tagállamokban végzett tevékenységük során is rendelkezzenek távoli hozzáféréssel saját nemzeti adatbázisaikhoz, és olyan biztonságos kommunikációs megoldásokat használjanak, amelyek határokon átnyúló helyzetekben is működnek;
–a meglévő rendőrségi vámügyi együttműködési központok szerepének kibővítése, hogy a közös rendőrőrsök az információcserén túlmutatóan képesek legyenek közös kockázatelemzés alapján tervezni, támogatni és koordinálni a közös járőrszolgálatok tevékenységét és más közös műveleteket;
–előzetes elemzés alapján célzott közös járőrszolgálatok és egyéb közös műveletek végzése egyes, az EU-n belüli határ menti területeken a migránscsempészés elleni küzdelem, valamint az illegálisan tartózkodó migránsok és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése érdekében;
–előzetes elemzés alapján célzott közös járőrszolgálatok és egyéb közös műveletek végzése egyes, az EU-n belüli határ menti területeken az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint az áldozatok azonosítása és védelme érdekében;
–a Bizottsággal és az Europollal közösen koordinációs platform létrehozása annak érdekében, hogy a közös műveletek és járőrszolgálatok Unió-szerte támogatást élvezzenek és célzottabbá váljanak, lehetővé téve a közrend és a közbiztonság fenntartását és javítását, a bűncselekmények megelőzését, valamint a kulcsfontosságú helyszíneken vagy meghatározott időpontokban (például idegenforgalmi területeken, a fő bűnözői gócpontokban, ünnepi időszakokban), tömeges összejöveteleken (például nagyszabású sportrendezvényeken, nemzetközi csúcstalálkozókon) előforduló konkrét bűncselekményhullámok kezelésének elősegítését, illetve a segítségnyújtást katasztrófák és súlyos balesetek esetében;
–a határokon átnyúló operatív együttműködésben részt vevő rendőrtisztjelöltek és rendőrtisztek számára létrehozott közös képzési és csereprogramok bővítése, valamint a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésre összpontosító nagyszabású és hosszú távú páneurópai közös képzési és csereprogramok létrehozásának mérlegelése a valódi uniós rendfenntartási kultúra megteremtése érdekében.
A javasolt ajánlásban foglaltaknak megfelelően a tagállamoknak módosítaniuk kell nemzeti szabályaikat és adott esetben a többi tagállammal kötött két- és többoldalú megállapodásaikat az ajánlott intézkedések végrehajtása érdekében.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez az ajánlás összhangban van a bűnüldözési együttműködés területére vonatkozó jelenlegi és jövőbeli szakpolitikai rendelkezésekkel.
Amint azt a „javaslat indokai és céljai” című szakasz hangsúlyozza, a meglévő bizottsági stratégiai dokumentumok alátámasztják a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az Unióban folyó bűnüldözési együttműködés hatékonyságát és eredményességét. E dokumentumok közé tartozik a biztonsági unióra vonatkozó stratégia, az EU terrorizmus elleni programja, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia, az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó, 2021–2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia,
a gyermekek szexuális zaklatása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégia
, az EU 2021–2025-re szóló drogstratégiája, valamint az új schengeni stratégia.
A Tanács hasonló álláspontot képvisel, különösen a legutóbb kiadott, a belső biztonságról és az európai rendőrségi partnerségről szóló, 2020. novemberi tanácsi következtetésekben, amelyekben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy „mérlegelje az uniós jogi keret megszilárdítását a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés további megerősítése érdekében”.
Ez az ajánlás hozzájárul a teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakításához is, összhangban a schengeni stratégiával, amely ismételten megemlíti „azokat a közös normákat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a rendőrök hatékonyan együtt tudjanak működni a szomszédos országokban dolgozó kollégáikkal.” Elő fogja segíteni a magas szintű biztonság garantálását a tagállamok területén, és ezáltal támogatni fogja a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséget. Emellett kiegészíti a Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányuló javaslatot is.
Mivel a bűnüldözési együttműködés két ága lényegében i. a határokon átnyúló operatív együttműködéshez (amely e javaslat központi témája) és ii. az információcseréhez kapcsolódik, ez az ajánlás egy koherens csomag részét képezi majd a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és kommunikációról szóló irányelvre irányuló javaslattal, valamint a rendőrségi együttműködés keretében alkalmazott automatizált adatcsere-mechanizmus felülvizsgálatára (Prüm II. rendelet) irányuló javaslattal együtt.
•
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ezen ajánlás célja, hogy hozzájáruljon a teljeskörűen működő és reziliens schengeni térséghez, amelyen belül több mint 420 millió ember mozoghat szabadon, és biztosított az áruk és a szolgáltatások akadálytalan áramlása. Ezáltal hozzájárul az egységes piac hatékony működéséhez és így az EU gazdaságának növekedéséhez. Ez az ajánlás ezért teljes mértékben összhangban van az EU-n belüli határ menti területeken és az EU egészében a foglalkoztatást, a közlekedést és végső soron a gazdasági növekedést célzó uniós szakpolitikákkal.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A bűnüldözési együttműködésre vonatkozó uniós fellépés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. címének 5. fejezete.
Az EUMSZ 87. cikke értelmében „[a]z Unió rendőrségi együttműködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai”.
Konkrétabban az EUMSZ 87. cikkének (3) bekezdése szól a bűnüldöző hatóságok közötti operatív együttműködésre vonatkozó intézkedésekről. Ez az ajánlás ilyen intézkedésekről rendelkezik. Szerepelnek benne továbbá az EUMSZ 89. cikkének hatálya alá tartozó, azon feltételekre és korlátozásokra vonatkozó intézkedések is, amelyek mellett a tagállamok bűnüldöző hatóságai egy másik tagállam területén tevékenykedhetnek. Amennyiben az ajánlás esetlegesen az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedéseket is tartalmaz (például az információcserével és a képzéssel kapcsolatban), az ilyen intézkedések az EUMSZ 87. cikkének (3) bekezdésén és 89. cikkén alapuló intézkedések kiegészítései.
Ez az ajánlás ezért az EUMSZ 87. cikkének (3) bekezdésén és 89. cikkén alapul, azokat az EUMSZ 292. cikkével összefüggésben értelmezve, amely kimondja, hogy „[a] Tanács ajánlásokat fogad el […] a Bizottság javaslata alapján […] minden olyan esetben, amikor a Szerződések előírják, hogy a jogi aktusokat a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. A Tanács egyhangúlag jár el azokon a területeken, amelyeken az Unió jogi aktusainak elfogadásához egyhangúság szükséges”.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az Unión belüli operatív rendőrségi együttműködés megerősítéséhez az összes érintett szereplő – különösen a tagállami szereplők –határozott politikai elkötelezettségére van szükség.
A határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés jellemzően magában foglalja egy tagállam egyenruhás és fegyveres rendőri erőinek egy másik tagállam területén történő fizikai beavatkozását. A beavatkozás célja olyan megelőző és visszatartó célú küldetések végrehajtása, amelyek eredményeképpen egyének ideiglenes letartóztatására vagy fogva tartására kerülhet sor a másik tagállam hatóságainak megérkezéséig.
Az ilyen műveletek alapjaiban érintik a tagállamok szuverenitását, és alkotmányos kérdéseket vethetnek fel, ami miatt az e területre vonatkozó új uniós jogszabályok kérdése rendkívül kényes. Ez az oka annak, hogy az operatív együttműködéssel kapcsolatos uniós jogszabályokkal kapcsolatban általában a Tanács egyhangú szavazatára van szükség.
A Bizottság megítélése szerint a jelenlegi szakaszban még korai volna javaslatot tenni egy olyan kötelező erejű uniós jogszabályra, amely az ilyen típusú operatív rendőrségi együttműködés harmonizálását célozza. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy – bár az Európai Unió Bírósága által értelmezett EUMSZ szerint jogilag nem kötelező erejűek – az ajánlások jogi aktusok, ennél fogva nem tekinthetők joghatással nem bíró szövegeknek, és azokat adott esetben nemzeti szinten figyelembe kell venni.
A korábbi vonatkozó tanácsi következtetésekre és az egyes tagállamok által már alkalmazott bevált gyakorlatokra építve a Bizottság egy tanácsi ajánlásra irányuló javaslat benyújtása mellett döntött, amelyben számos, a tagállamok operatív együttműködésének javítását célzó intézkedés szerepel. A Bizottság a tervek szerint nyomon követi ezen ajánlás végrehajtását, és felméri, hogy a jövőben szükség van-e kötelező erejű uniós jogszabályra a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésre vonatkozóan.
•A szubszidiaritás elve
Az ezen indokolás első szakaszában azonosított problémák megfelelő kezeléséhez uniós fellépésre van szükség. Uniós szintű fellépés hiányában az egyes tagállamok továbbra is szembesülni fognak az abból eredő bizonytalanságokkal és akadályokkal, hogy a más tagállamokban tevékenykedő a rendőrök jogaira eltérő szabályok vonatkoznak. Emellett uniós szintű megközelítésre van szükség a régóta fennálló technikai összekapcsolódási problémák megoldásához is, amelyek miatt a közös műveletek egyre kevésbé jelentenek vonzó megoldást. Tekintettel a súlyos és szervezett bűnözés transznacionális jellegére, elengedhetetlen, hogy a rendőri és igazságügyi hatóságok képesek legyenek zökkenőmentesen együttműködni a határokon átnyúló helyzetekben végrehajtandó operatív intézkedésekkel kapcsolatban.
Az EU az egyes tagállamoknál jobban felkészült arra, hogy biztosítsa a nemzeti szinten hozott intézkedések koherenciáját, kezelje az eltérő gyakorlatok kérdését, megelőzze a párhuzamosságokat és a bizonytalanságokat, és végső soron biztosítsa a határokon átnyúló bűnözés elleni hatékony fellépést. Az azonosított problémákra választ adó uniós fellépés várhatóan hozzáadott értéket teremt az EU és ezáltal az uniós polgárok számára.
•Az arányosság elve
Ez a javaslat azt ajánlja, hogy a tagállamok hozzanak intézkedéseket az akadályok leküzdése és a már meglévő, határokon átnyúló együttműködési mechanizmusok és eszközök megerősítése érdekében. A hatályos uniós jogszabályok rendelkezéseinek ellentmondó ajánlásokat nem tesz. Ehelyett arra szólítja fel a tagállamokat, hogy az ajánlott intézkedéseket az említett uniós jogszabályokkal összhangban hozzák meg. A javaslat azt sem írja elő, hogy a tagállamok módosítsák az érintett operatív tevékenységekre vonatkozó nemzeti jogukban foglalt feltételeket és biztosítékokat – amennyiben azok megfelelnek az uniós jogszabályoknak, és azokról ez az ajánlás nem rendelkezik kifejezetten –, hanem kimondottan az ilyen feltételek és biztosítékok alkalmazásának folytatására bátorítja a tagállamokat.
Tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésre vonatkozó intézkedések érzékeny területet képeznek, valamint a tagállamok azon szándékára, hogy további párbeszédet folytassanak az operatív rendőrségi együttműködés megerősítése érdekében meghozandó intézkedésekről, a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat a legmegfelelőbb és legarányosabb jogiaktus-típus. Ennek oka, hogy nem lépi túl az EU-n belüli operatív rendőrségi együttműködés javítására irányuló célkitűzések eléréséhez ebben a szakaszban szükséges mértéket.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
E javaslattal kapcsolatban nem került sor az operatív együttműködés terén meglévő jogi szabályozás célravezetőségi vizsgálatára. Ennek az az oka, hogy az uniós szintű alapjogszabályok nagyon korlátozottak, és azokat szisztematikusan kiegészítik a tagállamok közötti két- és többoldalú együttműködési megállapodások.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra a 2019 júliusa és 2021 júliusa közötti időszakban került sor. A konzultáció során felkérték az érdekelt felek széles körét – így a témával foglalkozó szakértőket, a nemzeti hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket, valamint a nyilvánosság tagjait –, hogy ismertessék az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés megerősítésével kapcsolatos elvárásaikat és aggályaikat.
A Bizottság a szerepvállalás különböző módjait alkalmazta, például célzott kérdőíveket küldött ki, szakértőket hallgatott meg, és számos tematikus műhelytalálkozót szervezett a tagállamok és a schengeni társult országok képviselőivel. Ezen ajánlás tárgyát a tanácsi munkacsoportok (pl. a bűnüldözési munkacsoport rendőrségi és vámügyi alcsoportjai, valamint a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság) is megvitatták.
A Bizottság emellett nyilvános konzultációt indított, amely 2021. április 19. és 2021. június 14. között nyolc héten keresztül volt elérhető a Bizottság honlapján az EU valamennyi hivatalos nyelvén.
A határokon átnyúló bűnüldözési együttműködést elősegítő uniós szakpolitikai kezdeményezésekről szóló hatásvizsgálat elkészítésének támogatását célzó külső tanulmány elkészítésével megbízott szervezet is több konzultációt folytatott a tanulmányhoz kapcsolódó előzetes kutatómunka keretében.
A konzultációk célja az volt, hogy a Bizottság érvényes információkat kapjon az érdekelt felektől, és ezáltal bizonyítékokon alapuló szemléletet tudjon alkalmazni a tagállamok közötti bűnüldözési együttműködés javítását célzó javasolt intézkedések kidolgozása során.
A Bizottság ezen ajánlás elkészítésekor az összes említett konzultációs tevékenység eredményeit megfelelően figyelembe vette. A konzultációs tevékenységek során a hatásvizsgálatokra vonatkozó módszertan fő elemeit alkalmazták, kezdve a probléma meghatározásával és a legmegfelelőbb lehetőségek feltárásával.
•Hatásvizsgálat
A javasolt ajánlások – amennyiben azokat jelenlegi formájukban fogadják el és megfelelően végrehajtják – javítani fogják a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködést, és jelentősen elősegítik majd a bűncselekmények megelőzését és felderítését a tagállamokban.
Mindazonáltal tekintettel arra, hogy az operatív rendőrségi együttműködési intézkedésekkel összefüggésben az egyhangúság elve alkalmazandó, valamint arra, hogy – amint azt már említettük – egyes tagállamok a konzultációs szakaszban a szuverenitás tekintetében aggályokat fogalmaztak meg, a Bizottság véleménye szerint a jelenlegi szakaszban még korai volna javaslatot tenni az ilyen típusú együttműködést szabályozó, kötelező erejű uniós jogszabályra.
Ehelyett ez az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy – kétoldalú és többoldalú viszonyaikban is – erősítsék meg a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés meglévő vetületeit, és ennek során támaszkodjanak a tagállamok által már alkalmazott és kipróbált bevált gyakorlatokra.
Ezért ezt a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot nem támasztja alá hatásvizsgálat.
4.ALAPVETŐ JOGOK
Azáltal, hogy a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok által meghatározott kereteken belül fokozza a tagállamok illetékes hatóságainak az Unión belüli határokon átnyúló együttműködésre való képességét, ez az ajánlás elősegíti a polgárok életének és biztonságának hatékonyabb védelmét. Az alapvető jogokba való bármely, az ajánlásból eredően történő beavatkozás indokolt, és nem lépi túl a szükséges és arányos mértéket.
A személyes adatok védelmére gyakorolt hatás semlegesnek tekinthető. Ez az ajánlás valószínűleg mennyiségi növekedést fog eredményezni a személyes adatok tagállamok közötti cseréje terén, összhangban a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés várható fokozódásával. Az ebből eredő további személyesadat-cserékre azonban ugyanazok a szigorú szabályok és eljárások vonatkoznak majd, mint amelyek az ilyen adatok kezelése tekintetében már érvényben vannak, megfelelve az uniós jognak, különösen a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvnek.
Az egyéb alapvető jogok, például a gyanúsítottakat és a vádlottakat az eljárási jogokról szóló uniós irányelvek értelmében megillető minimális eljárási jogok (a gyanúsított elfogásakor nyújtott tájékoztatáshoz való jog, a tolmácsoláshoz való jog és az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog) tekintetében a hatás semleges. A határokon átnyúló rendőrségi műveletek számának növekedését eredményező ajánlás nem gyengíti vagy változtatja meg az eljárási jogokra vonatkozó hatályos szabályokat. Hasonlóképpen, az uniós jog más területein meghatározott szabályok és normák a jövőben is alkalmazandók, összhangban a tagállamok azon kötelezettségével, amely szerint tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat.
5.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ezen ajánlás költségvetési vonzatai különösen az ajánlásra irányuló javaslatra adott tanácsi választól, valamint attól függnek, hogy a tagállamok ezt követően milyen mértékben hajtják végre ezeket az ajánlásokat.
Mivel egyes tagállamok magasabb szintű együttműködést folytatnak, mint mások, a javasolt ajánlások végrehajtásának költségei tagállamonként eltérőek lesznek. A költségek a tagállamok között jelenleg folyó operatív együttműködés fokozatos és folyamatos növekedését fogják tükrözni, követve azt az ütemet, ahogy jelentkeznek az ajánlott intézkedések végrehajtásának hatásai.
Tekintettel a bevezetendő intézkedések jellegére, lehetőség volna arra, hogy a tagállamok nemzeti szinten felmerülő költségek számottevő részét – az alkalmazandó feltételek betartása mellett – a Belső Biztonsági Alap keretében megvalósuló tagállami programokból fedezzék. A Belső Biztonsági Alap egyedi célkitűzései közé tartozik „az információcsere javítása és elősegítése”, „a határokon átnyúló együttműködés javítása és fokozása”, valamint „a bűncselekmények, a terrorizmus és a radikalizáció megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre, valamint a biztonsági vonatkozású eseményekre, kockázatokra és válságokra irányuló tagállami kapacitások megerősítésének támogatása”. A Belső Biztonsági Alap égisze alá tartozó tagállami programokból fedezett esetleges költségeken felül uniós szinten nem merülnek fel egyéb költségek.
6.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy legkésőbb 2022 júniusáig fogadja el a javasolt ajánlást.
A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács illetékes munkacsoportjának állandó napirendi pontként kell foglalkoznia a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel, hogy az említett munkacsoport állandó fórumot biztosítson a tagállamoknak, ahol megvitathatják az ezen ajánlás tárgyát képező kérdéseket és különösen az ajánlás nyomán tett lépéseket.
A Bizottságnak egy évvel az ajánlás elfogadása után jelentést kell közzétennie az ajánlás tagállamok általi végrehajtásának értékeléséről. A jelentésben értékelnie kell, hogy szükség van-e a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés szóban forgó formáira vonatkozó kötelező erejű uniós jogszabályra.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 1. szakasz meghatározza az ajánlásban szereplő fő fogalmakat.
A 2. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja a rendőrök más tagállamban való beavatkozását akadályozó tényezők elhárítása a határokon átnyúló üldözésekkel, a határokon átnyúló megfigyelésekkel, valamint a közös járőrszolgálatokkal és egyéb közös műveletekkel összefüggésben. Az ajánlások továbbá bővíteni kívánják azon bűncselekmények jelenlegi listáját, amelyek esetében megengedett a határokon átnyúló üldözések és megfigyelések alkalmazása, valamint meg kívánják szüntetni azokat az egyes tagállamok által megállapított földrajzi és időbeli korlátozásokat, amelyek akadályozzák az ilyen műveleteket. Céljuk a végrehajtási hatáskörök tagállamok közötti átruházására vonatkozó szabályok összehangolása, hogy egyértelműbbé tegye és jogbiztonságot teremtsen annak tekintetében, hogy mi az, amit a rendőrök megtehetnek a határokon átnyúló üldözések, megfigyelések és közös műveletek során.
A határokon átnyúló üldözésekre vonatkozó ajánlások nemcsak a szárazföldi határok átlépésével kapcsolatosak, hanem a vízi (tengeri, folyami, tavi) és a légi határok átlépésével is. A javaslat az ilyen műveletekben részt vevő rendőrök szolgálati fegyverének használatához kapcsolódó szabályok tekintetében is tartalmaz ajánlásokat, ideértve nem csupán a jogos önvédelem, hanem a mások védelmében történő fegyverhasználat eseteit is. Ezekben a kérdésekben az ajánlások túlmutatnak az SMVE 41. cikke (5) bekezdésének b) és e) pontjában foglaltakon. Ugyanakkor az SMVE 41. cikkének (10) bekezdése lehetővé teszi további rendelkezések elfogadását a 41. cikk végrehajtása érdekében. Ebben az esetben ez magában foglalja azokat a feltételeket, amelyek mellett megengedett az üldözés.
A 3. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja a migránscsempészés elleni küzdelmet, valamint az irreguláris migráció megelőzését és felderítését szolgáló határokon átnyúló rendőrségi együttműködés előmozdítása. A tagállamoknak elemzések alapján célzott közös műveleteket kell végezniük az EU-n belüli határ menti területeken a migránscsempészés elleni küzdelem, valamint az illegálisan tartózkodó migránsok és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése érdekében. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell a közös műveletekben részt vevő illetékes hatóságok és az illegális tartózkodás miatt elfogott harmadik országbeli állampolgárok további kezelésében részt vevő illetékes hatóságok közötti nemzeti szintű koordinációt. Ennek során alkalmazniuk kell különösen a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett mechanizmusokat.
A 4. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés javítása az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint az áldozatok azonosítása és védelme érdekében. A tagállamoknak közös műveleteket kell végrehajtaniuk az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint az áldozatok azonosítása, támogatása és biztonságuk garantálása érdekében. Előfordulhat, hogy a közös műveletek keretében az emberkereskedelem potenciális áldozatainak észlelésére és azonosítására kerül sor. Ilyenkor haladéktalanul el kell juttatni őket a segítségnyújtó, támogató és védelmi szolgálatokhoz, adott esetben a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve. Az áldozatok korai azonosítása alapvető fontosságú abból a szempontból is, hogy lehetővé teszi a rendőri hatóságok számára az emberkereskedelemmel kapcsolatos hatékonyabb nyomozást és az elkövetők megbüntetését. Ezzel összefüggésben elengedhetetlen, hogy a bűnüldöző hatóságok tagjait kiképezzék az emberkereskedelem eseteinek felderítésére.
Az 5. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja az EU-n belüli határ menti területeken már meglévő rendőrségi és vámügyi együttműködési központok átalakítása közös rendőrségi és vámügyi állomásokká. A határokon átnyúló regionális információcserével kapcsolatos jelenlegi feladataik ellátása mellett a közös rendőrségi és vámügyi állomásoknak képessé kell válniuk állandó operatív együttműködés létrehozására, támogatására, koordinálására és végrehajtására is a határokon átnyúló területeken, többek között közös járőrszolgálatok és más közös műveletek formájában. Az EU-n belüli határ menti területükre jellemző határokon átnyúló bűncselekményekről szóló közös elemzéseket kell készíteniük, majd azokat a nemzeti egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül meg kell osztaniuk az összes többi tagállammal, valamint az illetékes uniós ügynökségekkel, például az Europollal. Az ilyen célzott közös műveletekre az EU-n belüli határ menti területeken a rendőrségi hatáskörök gyakorlására vonatkozó – különösen a Schengeni határellenőrzési kódex 23. cikkében meghatározott – szabályok az irányadók. Ez azért van így, hogy az ilyen műveletek ne legyenek egyenértékűek a határellenőrzéssel. A tagállamoknak olyan kapacitásokat is ki kell építeniük, amelyek lehetővé teszik a régiójukban elkövetett határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások közös támogatását, összhangban az alkalmazandó jogszabályokkal és az e jogszabályokban előírt és kiadott releváns jogi engedélyek alapján.
A 6. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja a közös műveletek tervezésének, koordinálásának és támogatásának javítása az egész Unióban. A tagállamoknak és a Bizottságnak létre kell hozniuk egy koordinációs platformot, ahol a tagállamok információt cserélhetnek szükségleteikről és prioritásaikról. A cél az, hogy – adott esetben meglévő uniós finanszírozási eszközök és a biztonsággal foglalkozó uniós kutatási és innovációs projektek eredményeinek felhasználása révén – célzottabbá váljanak azok a közös műveletek, amelyekre nagy rendezvények (pl. nagyszabású sportrendezvények, nemzetközi csúcstalálkozók) alkalmával, meghatározott időpontokban (pl. ünnepi időszakokban) vagy konkrét – főként súlyos bűncselekményekben vagy a szervezett bűnözésben részt vevő csoportok által elkövetett – bűncselekményi hullámokkal (pl. terrorizmussal, kábítószer-kereskedelemmel, mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával, hamisított áruk kereskedelmével, hitelkártyacsalással, zsebtolvajlással és egyéb vagyon elleni bűncselekményekkel) összefüggésben kerül sor. A tagállamoknak utasítaniuk kell nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontjukat az ilyen közös műveletek – többek között a más tagállamokból kiinduló vagy oda irányuló közös járőrszolgálatok – összehangolására. Emellett közös fenyegetésértékeléseket, kockázatelemzéseket és éves szükségletfelméréseket kell készíteniük a nagy rendezvényekre, a közrendet és a belső biztonságot fenyegető veszélyekre és a polgároknak különösen az idegenforgalmi idényekben jellemző mobilitására vonatkozó információcsere révén. Ez a megközelítés várhatóan elősegíti a célzottabb közös járőrszolgálatok és egyéb közös műveletek előkészítését és létrehozását is, ideértve az EU-n belüli határ menti területeken végzett koordinált rendőrségi ellenőrzéseket is. Idővel lehetővé kell tennie azt is, hogy a 2021. évi EU SOCTA-ban foglaltaknak megfelelően az EU területén található kulcsfontosságú bűncselekményi helyszínek is az ilyen tevékenységek fókuszába kerüljenek.
A 7. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja az információhoz és kommunikációhoz való tényleges hozzáférés biztosítása a határokon átnyúló műveletek során. A tagállamoknak el kell látniuk rendőreiket olyan eszközökkel, amelyek a nemzeti joggal összhangban távoli és biztonságos hozzáférést biztosítanak saját adatbázisaikhoz, valamint az európai keresőportálon keresztül az uniós nemzetközi és nemzetközi adatbázisokhoz. A cél az, hogy a határokon átnyúló műveletek során el tudják látni rendőri feladataikat, például képesek legyenek személyazonosság-ellenőrzéseket végezni. A tagállamoknak emellett olyan, biztonságos kommunikációra alkalmas eszközöket (például azonnali üzenetküldő eszközöket) is biztosítaniuk kell a határokon átnyúló műveletekben részt vevő rendőrök számára, amelyek a határokon átnyúlóan is működnek, ezáltal lehetővé teszik a fogadó tagállam hatóságaival való közvetlen és valós idejű kapcsolatteremtést és kommunikációt. A tagállamoknak az Europol innovációs laboratóriuma által rendelkezésükre bocsátott technikai megoldások igénybevételével biztosítaniuk kell a határokon átnyúló összekapcsoltságot és biztonságos kommunikációt.
A 8. szakaszban megfogalmazott ajánlások célja a közös uniós rendfenntartási kultúra kialakulásának előmozdítása az operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos közös képzések jelentős növelése révén. A tagállamoknak közös képzési és csereprogramokat kell létrehozniuk rendőrtisztjelöltjeik számára, hogy hosszú távú tudással vértezzék fel őket és elősegítsék az EU rendőrségei közötti bizalom kiépülését. A közös képzéseknek a francia Gendarmerie Nationale és a spanyol Guardia Civil tagjainak szóló közös képzési program sikeres példáját kell követniük A tagállamoknak folyamatos fejlődést biztosító közös képzéseket és csereprogramokat kell kidolgozniuk a frontvonalbeli tisztviselők és a bűnügyi nyomozók számára a határokon átnyúló operatív együttműködéssel kapcsolatos készségeik és tudásuk fejlesztése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a releváns jogszabályokra, művelet-végrehajtási szabályokra, eszközökre, mechanizmusokra, szakmai normákra és etikai vonatkozásokra, eljárásokra és bevált gyakorlatokra. A programok – az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének támogatásának köszönhetően – változatos formát ölthetnek az online képzési moduloktól a rendőröknek szóló csereprogramokig, és valós helyzeteket kell szimulálniuk. Jelentősen növelni kell az EU-n belüli határ menti területekről érkező tisztviselőknek kínált nyelvtanfolyamok számát is. A tagállamoknak ki kell igazítaniuk nemzeti rendőrakadémiáik tanterveit, hogy azok magukban foglalják az európai határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködési témájú, akkreditált kurzusokat. Mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy nagyszabású és hosszú távú közös képzési és csereprogramokat hozzanak létre a rendőrtisztjelöltek és tagállami rendőrtisztek számára a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés területén.
A 9. szakasz záró ajánlásokat tartalmaz. A Tanács felkéri a tagállamokat, hogy az illetékes tanácsi munkacsoport által felkínált, fent említett fórum adta lehetőségeket kihasználva vitassák meg a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos, ezen ajánlásban tárgyalt kérdéseket, kiemelt hangsúlyt fektetve az ezen ajánlás végrehajtásával összefüggő kérdésekre.
Arra is felkéri a tagállamokat, hogy az ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül indítsák meg a nemzeti szabályaiknak és a más tagállamokkal kötött két- és többoldalú megállapodásaiknak módosítására irányuló eljárást az ajánlott intézkedések végrehajtása érdekében. A Bizottságnak egy évvel az ajánlás elfogadása után jelentést kell közzétennie, amelyben értékeli az ajánlás tagállamok általi végrehajtását.
2021/0415 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
az operatív rendőrségi együttműködésről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 87. cikke (3) bekezdésére és 89. cikkére, összefüggésben 292. cikkével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
(1)A határokon átnyúló megfigyelés és üldözés az operatív rendőrségi együttműködés elengedhetetlen eszköze, amely nélkül a bűnözők a határt átlépve – a joghatóság megváltozását és a rendőrségi fellépés folytonosságának hiányát kihasználva – elmenekülhetnek a rendőrség elől. Kezelni kell az egyes tagállamok által bevezetett hatályos korlátozásokat, mivel azok akadályozzák az ilyen műveletek területükön való végrehajtását. Emellett ki kell igazítani a határokon átnyúló rendőrségi műveletekre vonatkozó bizonyos művelet-végrehajtási szabályokat a bűnözőknek a megfigyelés, a határokon átnyúló üldözések és a közös műveletek során történő nyomon követése és letartóztatása tekintetében.
(2)Az EU-n belüli határ menti területeken állandó közös járőrszolgálatokat és egyéb közös műveleteket kell létrehozni annak érdekében, hogy a rendőrség kezelni tudja a bűnözői tevékenységeket, valamint a személyek, áruk és szolgáltatások Unión belüli állandó és növekvő mobilitásából adódó kihívásokat. A meglévő struktúráknak – így például a rendőrségi és vámügyi együttműködési központoknak – bővíteniük kell jelenlegi szerepüket, hogy képesek legyenek közös kockázatelemzés és igényfelmérés alapján közös járőrszolgálatokat és egyéb közös műveleteket tervezni, támogatni, koordinálni és végrehajtani, az alkalmazandó jogi követelményekkel összhangban, az EU-n belüli határ menti területeken elkövetett, határokon átnyúló bűncselekmények megelőzése, felderítése és a kapcsolódó nyomozások támogatása érdekében.
(3)A migránscsempészésben és az emberkereskedelemben érintett bűnszervezetek saját javukra fordítják a belső határok hiányát a belső határellenőrzés nélküli térségben (a továbbiakban: a schengeni térség), hogy megkönnyítsék az irreguláris migránsok jogellenes mozgását, és haszonszerzés céljából visszaélnek az áldozatok kiszolgáltatott helyzetével. Az eredményes uniós visszaküldési politika hatékony és arányos intézkedéseket követel meg az irreguláris migránsok elfogása és azonosítása terén. E tekintetben ösztönözni kell a koordinációt – különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett mechanizmusok alkalmazásával – az irreguláris migránsok jogellenes mozgásának megelőzéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás, valamint a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszélyek kezelésének elősegítése érdekében, mindeközben korlátozva a jóhiszemű utazók mozgását érintő következményeket. Belső határellenőrzések hiányában az EU-n belüli határ menti területeken végzett célzott közös járőrszolgálatok és egyéb közös műveletek értékes eszköznek számítanak a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem, az illegális tartózkodás és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a kétoldalú visszafogadási megállapodások eredményes gyakorlati végrehajtásának megkönnyítése szempontjából, az (EU) 2017/432 bizottsági ajánlás tiszteletben tartása mellett. Az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelem mind nemzeti, mind nemzetközi szinten megköveteli a rendőrségi együttműködést az áldozatok azonosítása és támogatása, valamint az emberkereskedők büntetőeljárás alá vonásának és elítélésének előmozdítása érdekében.
(4)A tagállamokban korlátozottan állnak rendelkezésre külföldön bevethető rendőrcsapatok, és nem kerül sor előzetes közös elemzésen alapuló összehangolt bevetésekre, ami alááshatja a más tagállamokban végrehajtott rendőri bevetések hatékonyságát. Egy uniós koordinációs platform, ahol a tagállamok eszmecserét folytathatnak a közös járőrszolgálatokkal és a páneurópai dimenzióval rendelkező egyéb közös műveletekkel kapcsolatos szükségleteikről és prioritásaikról, megteremtheti az ilyen műveletek hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges struktúrát a közrend és a közbiztonság fenntartása és megerősítése, a bűncselekmények – többek között a súlyos és a bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények – megelőzése, valamint a kulcsfontosságú helyszíneken, meghatározott időpontokban és helyzetekben előforduló konkrét bűncselekményhullámok kezelésének elősegítése érdekében.
(5)A kommunikáció és a rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférés döntő jelentőségű a határokon átnyúló operatív együttműködés sikere szempontjából. A más tagállamban tevékenykedő frontvonalbeli tisztviselőknek mobil megoldások – például kézi eszközök vagy járműbe szerelt rendőrségi számítógépek – révén valós idejű hozzáféréssel kell rendelkezniük az uniós információs rendszerekben tárolt információkhoz az európai keresőportálon (ESP) keresztül, valamint a vonatkozó nemzeti adatbázisaikhoz, összhangban az alkalmazandó hozzáférési jogokkal, illetve az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal. Ugyancsak biztosítani kell számukra megbízható és biztonságos, valós idejű, összekapcsolható mobil kommunikációs eszközöket, például azonnali üzenetküldő eszközöket, amelyek határokon átnyúló működése lehetővé teszi a saját hatóságaikkal és a fogadó tagállam hatóságaival való közvetlen kommunikációt. A tagállamoknak az Europol innovációs laboratóriuma által kidolgozott műszaki megoldások igénybevételével biztosítaniuk kell a határokon átnyúló biztonságos kommunikációs eszközök összekapcsolhatóságát, amelyeknek lehetővé kell tenniük legalább a valós idejű mobil kommunikációs eszközök biztonságos használatát, valamint rendőrségi járműveik földrajzi helymeghatározását – például GPS-nyomonkövetés vagy drónok révén – a határokon átnyúló rendőrségi műveletek során.
(6)A határokon átnyúló hatékony operatív rendőrségi együttműködés megköveteli a közös uniós rendfenntartási kultúra irányába történő elmozdulást. Az ilyen együttműködéshez kapcsolódó témájú közös szakmai alapképzések és rendőrtisztjelöltek közötti csereprogramok létrehozása, valamint a frontvonalbeli tisztviselőknek és bűnügyi nyomozóknak szóló, e területtel kapcsolatos folyamatos továbbképzések alapvető fontosságúak a készségfejlesztés, az ismeretbővítés és a bizalom kiépítése szempontjából. Fontos, hogy a tagállamok a képzés minden szintjén kiigazítsák és összehangolják nemzeti rendőrakadémiáik tanterveit oly módon, hogy azok magukban foglalják a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködési témájú, akkreditált kurzusokat, valamint az e képzéseket elvégző tisztjelöltek és tisztek karrierlehetőségeit. A tagállamoknak a lehető legjobban ki kell használniuk az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (CEPOL) azáltal, hogy benyújtják képzési igényeiket, és támogatniuk kell az ügynökség tevékenységeit, összehangolva képzési portfóliójukat a képzési igények uniós stratégiai értékelésében (EU-STNA) a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatban meghatározott prioritásokkal. Mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy nagyszabású és hosszú távú páneurópai közös képzési és csereprogramokat hozzanak létre a rendőrtisztjelöltek és rendőrtisztek számára a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés területén.
(7)Tekintettel a jelen ajánlásban tárgyalt kérdésekkel kapcsolatos koordinációnak és együttműködésnek, és különösen az ajánlás végrehajtásának a fontosságára, a Tanács illetékes munkacsoportja állandó napirendi pontként fog foglalkozni a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel. E munkacsoportnak állandó fórumot kell biztosítania a tagállamok számára ahhoz, hogy megvitassák az ilyen kérdéseket, beleértve szabályaik és megállapodásaik összehangolását, a határokon átnyúló rendőrségi együttműködési műveletek eredményességét és hatékonyságát gátló akadályok kiküszöbölését célzó egyéb intézkedéseket, az elért eredményekről való beszámolást, valamint a szükséges iránymutatásokkal és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos kérdéseket.
(8)Ezt az ajánlást észszerű időn belül végre kell hajtani. A tagállamoknak az ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül meg kell indítaniuk a nemzeti szabályaiknak és adott esetben a többi tagállammal kötött két- és többoldalú megállapodásaiknak az ajánlott intézkedések végrehajtásához szükséges módosítására irányuló eljárást, amelyet ezt követően az észszerűen lehetséges legrövidebb időn belül le kell zárniuk.
(9)A jelen ajánlás végrehajtása terén tett előrelépést meghatározott idő elteltével felül kell vizsgálni, ezért az elfogadás után egy évvel a Bizottságnak értékelnie kell az előrelépést, többek között annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e kötelező erejű uniós jogi aktusokra ezen a területen.
(10)Figyelembe véve, hogy ez az ajánlás nem bír kötelező erővel, a tagállamoknak az ajánlásban szereplő intézkedéseket az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban kell végrehajtaniuk, különös figyelmet fordítva a kötelező erejű jogi aktusokra. A tagállamoknak az ajánlott intézkedéseket konkrétan a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménnyel (SMVE) összhangban kell végrehajtaniuk, mindenekelőtt azáltal, hogy amennyiben az SMVE több lehetőséget kínál fel, úgy az ajánlásban szereplő lehetőséget választják, és az SMVE vonatkozó cikkeinek végrehajtása során, illetve azokkal összhangban kiterjesztik az intézkedések hatókörét és további rendelkezéseket fogadnak el.
(11)Ez az ajánlás nem értelmezhető úgy, mint amely érinti a kötelező erejű uniós jogi aktusokban – köztük az SMVE-ben – és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogban foglalt releváns, a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködési tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, biztosítékokat és feltételeket előíró azon szabályokat, amelyeket az ajánlás nem tárgyal kifejezetten. Ilyen szabályok tárgyát képezheti például a szolgálati fegyverek tartása és használata, a közúti közlekedési kiváltságok érvényesítése, a határokon átnyúló megfigyeléshez szükséges technikai eszközök használata, a személyazonosság-ellenőrzés elvégzése és az ilyen ellenőrzés elkerülését megkísérlő személyek feltartóztatása.
(12)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.
(13)Ez az ajánlás – a 2.1. és 2.2. szakasz kivételével – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban részt vesz, ezért Írország részt vesz ennek az ajánlásnak az elfogadásában, és az – az említett szakaszok kivételével – rá nézve kötelező.
(14)Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. és H. pontjában említett területhez tartoznak.
(15)Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. és H. pontjában említett területhez tartoznak.
(16)Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. és H. pontjában említett területhez tartoznak.
(17)Bulgária és Románia tekintetében ez az ajánlás – a 2.1. és 2.2. szakasz kivételével – a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU és az (EU) 2018/934 tanácsi határozattal összefüggésben kell értelmezni.
(18)Horvátország tekintetében ez az ajánlás – a 2.1. és 2.2. szakasz kivételével – a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal összefüggésben kell értelmezni.
(19)Ciprus tekintetében ez az ajánlás – a 2.1. és 2.2. szakasz kivételével – a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1.Fogalommeghatározások
Ezen ajánlás alkalmazásában:
a.„határokon átnyúló üldözés”: olyan rendőrségi művelet, amelynek során egy tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának tisztviselői üldözőbe vesznek egy vagy több, bűncselekmény elkövetése vagy abban való részvétel során tetten ért személyt az adott tagállamban, az üldözés során átlépnek egy másik tagállammal közös határt, és e másik tagállam területén is folytatják az üldözést;
b.„határokon átnyúló megfigyelés”: olyan rendőrségi művelet, amelynek során egy tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának tisztviselői az adott tagállamban folytatott nyomozás részeként megfigyelés alatt tartanak egy vagy több olyan személyt, akit bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, vagy aki segíthet az ilyen gyanúsítottak azonosításában vagy felkutatásában, és egy másik tagállam területén folytatják a megfigyelést azt követően, hogy a megfigyelés alatt álló személy vagy személyek átlépték az adott másik tagállammal közös határt;
c.„közös műveletek”: olyan rendőrségi műveletek – beleértve a közös járőrszolgálatot és a közrend, a közbiztonság és a bűnmegelőzés területére irányuló más közös műveleteket –, amelyeket az EU-n belüli határ menti területeken vagy az Unió más területein két vagy több tagállam illetékes bűnüldöző hatóságainak tisztviselői közösen hajtanak végre, és amelyek során az egyik tagállam tisztviselői egy másik tagállam területén járnak el;
d.„egyedüli kapcsolattartó pont”: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős nemzeti központi szerv;
e.„rendőrségi és vámügyi együttműködési központ”: az EU-n belüli határ menti területeken végrehajtott más bűnüldözési tevékenységekkel kapcsolatos információcserét és támogatásnyújtást szolgáló közös bűnüldözési struktúra, amelyet valamely tagállam egy vagy több szomszédos tagállammal kötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján hozott létre, és amely az érintett tagállamok közötti határok közvetlen közelében található;
f.„EU-n belüli határ menti terület”: a tagállamok közötti belső határok közvetlen közelében lévő földrajzi terület.
2.A rendőrök másik tagállamban való tevékenysége esetén folytatott operatív együttműködés akadályainak kezelése
2.1.Határokon átnyúló üldözés:
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok:
i.biztosítsák, hogy azok a bűncselekménytípusok, amelyek esetében a területükön végrehajtható határokon átnyúló üldözés, magukban foglalják a jelen ajánlás mellékletében felsorolt bűncselekményeket;
ii.tegyék lehetővé a szárazföldi, tengeri, folyami, tavi és légi határok átlépésével a területükön végrehajtott, határokon átnyúló üldözést;
iii.tegyék lehetővé, hogy a határokon átnyúló üldözés földrajzi vagy időbeli korlátozás nélkül folytatódjon a területükön, saját illetékes bűnüldöző hatóságuk megérkezéséig;
iv.gyűjtsenek statisztikákat az illetékes bűnüldöző hatóságaik által folytatott határokon átnyúló üldözésekről, és a statisztikákról évente tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
b)A tagállamoknak lehetővé kell tenniük egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának tisztviselői számára, hogy a területükön végrehajtott, határokon átnyúló üldözés során:
i.szolgálati fegyverüket és lőszereiket maguknál tartsák;
ii.szolgálati fegyverüket jogos önvédelemre és szükség esetén mások védelmére használják;
iii.feltartóztassák, elfogják vagy ideiglenesen fogva tartsák a gyanúsítottakat – akár kényszerítő eszközök és fizikai erőszak alkalmazásával – az üldözés helyszíne szerinti tagállam illetékes hatóságai tisztviselőinek megérkezéséig;
iv.éljenek az üldözés helyszíne szerinti tagállamban érvényes közúti közlekedési kiváltságokkal;
v.használják GPS-rendszereiket annak érdekében, hogy az említett tisztviselők járműveit az adott másik tagállam illetékes bűnüldöző hatósága nyomon kövesse.
2.2.Határokon átnyúló megfigyelés
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok:
i.biztosítsák, hogy azok a bűncselekménytípusok, amelyek esetében a területükön végrehajtható határokon átnyúló megfigyelés, magukban foglalják a jelen ajánlás mellékletében felsorolt bűncselekményeket;
ii.tegyék lehetővé területükön a határokon átnyúló megfigyelést az egy vagy több ilyen bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsított személyek, valamint az ilyen gyanúsítottak azonosítását vagy felkutatását esetlegesen elősegítő személyek tekintetében;
iii.tegyék lehetővé a szárazföldi, tengeri, folyami, tavi és légi határok átlépésével a területükön végrehajtott, határokon átnyúló megfigyelést;
iv.tegyék lehetővé és segítsék elő az anyagi erőforrások összevonását – többek rövid vagy hosszú távú kölcsönök révén – a közösen megállapított eljárások alapján, a határokon átnyúló megfigyelések hatékonyságának fokozása érdekében;
v.jelöljék ki egyedüli kapcsolattartó pontjukat a területükről kiinduló, illetve a területükre irányuló határokon átnyúló megfigyelések koordinációjáért felelős központi hatóságként, többek között lehetővé téve számára az engedély iránti kérelmeknek a hét minden napján, napi 24 órában történő feldolgozását és megadását;
vi.gyűjtsenek statisztikákat az illetékes bűnüldöző hatóságaik által folytatott határokon átnyúló megfigyelésekről, és a statisztikákról évente tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
b)A tagállamoknak lehetővé kell tenniük egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának tisztviselői számára, hogy a területükön végrehajtott, határokon átnyúló megfigyelés során:
i.szolgálati fegyverüket és lőszereiket maguknál tartsák;
ii.szolgálati fegyverüket jogos önvédelemre és szükség esetén mások védelmére használják;
iii.használják a határokon átnyúló megfigyelés végrehajtásához szükséges technikai eszközöket, köztük a GPS-nyomkövetőket, a drónokat, valamint az audio- és videoberendezéseket.
2.3.Közös műveletek
a)A tagállamoknak lehetővé kell tenniük egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának tisztviselői számára, hogy a területükön végrehajtott közös műveletek során:
i.személyazonosság-ellenőrzést végezzenek, és feltartóztassanak minden olyan személyt, aki megpróbálja elkerülni a személyazonosság-ellenőrzést;
ii.viseljék egyenruhájukat, és maguknál tartsák szolgálati fegyverüket és lőszereiket;
iii.szolgálati fegyverüket jogos önvédelemre és szükség esetén mások védelmére használják;
iv.üzemeltessék hírközlési berendezéseiket az EU-n belüli határ menti területeken.
b)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok:
i.biztosítsanak az illetékes bűnüldöző hatóságok közös műveletekben valószínűleg részt vevő tisztviselői számára nyelvi képzéseket és más tagállamoknak az EU-n belüli határ menti területeken alkalmazott operatív eljárásairól, közigazgatási és büntetőjogáról, valamint büntetőeljárásairól szóló képzéseket, többek között az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem, valamint az irreguláris migrációhoz kapcsolódó illegális tartózkodás és határokon átnyúló bűnözés vagy más, határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözői tevékenység megelőzése és felderítése terén;
ii.gyűjtsenek statisztikákat az illetékes bűnüldöző hatóságaik által más tagállamok területén végrehajtott, határokon átnyúló közös járőrszolgálatokról és műveletekről, és a statisztikákról évente tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
3.Határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés a migránscsempészés és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem érdekében
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok az EU-n belüli határ menti területeken végrehajtott közös műveleteket a következőkre használják fel:
i.migránscsempészés elleni küzdelem;
ii.az illegálisan tartózkodó migránsok és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése.
b)A tagállamoknak biztosítaniuk kell a közös műveletekben részt vevő illetékes hatóságok és az illegális tartózkodás miatt elfogott harmadik országbeli állampolgárok további kezelésében részt vevő illetékes hatóságok közötti nemzeti szintű koordinációt, különösen a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett mechanizmusok alkalmazásával.
4.Határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint az áldozatok azonosítása és védelme érdekében
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok az EU-n belüli határ menti területeken végrehajtott, határokon átnyúló közös műveleteket a következőkre használják fel:
i.emberkereskedelem elleni küzdelem;
ii.az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és a számukra nyújtott védelem és támogatás.
5.Közös rendőrségi és vámügyi állomások
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok a meglévő rendőrségi és vámügyi együttműködési központjaik jelenlegi feladatkörét a következőkkel bővítsék:
i.közös műveletek végrehajtása, támogatása és koordinációja az EU-n belüli határ menti területeken;
ii.közös elemzés elkészítése az EU-n belüli határ menti területükre jellemző, határokon átnyúló bűncselekményekről, majd a nemzeti egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül az elemzés megosztása az összes többi tagállammal, valamint az illetékes uniós ügynökségekkel és szervekkel, például az Europollal és adott esetben az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF);
iii.az EU-n belüli határ menti területükön elkövetett, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások támogatása.
b)A tagállamoknak a meglévő rendőrségi és vámügyi együttműködési központjaikat, tekintettel azok kibővített feladatkörére, közös rendőrségi és vámügyi állomásokká kell átnevezniük.
6.A közös műveletek koordinációs platformja
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok a Bizottsággal és az Europollal együtt:
i.közösen hozzanak létre egy egyedüli koordinációs platformot, ahol a tagállamok megoszthatják a következő közös műveletekkel kapcsolatos igényeiket és prioritási területeiket:
–a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából különösen fontos helyszíneken, például a fő bűnözői gócpontokban vagy a más tagállamokból érkező turisták által látogatott idegenforgalmi területeken;
–tömeges összejövetelek és valószínűleg más tagállamokból érkező látogatókat is vonzó jelentős események, például nagyszabású sportrendezvények vagy nemzetközi csúcstalálkozók során;
–katasztrófák és súlyos balesetek esetén, az uniós polgári védelmi mechanizmussal (UCPM) és különösen a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központtal (ERCC) összehangoltan;
–egyéb, határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözői tevékenységek esetén végrehajtott közös műveletek.
ii.az illetékes uniós ügynökségek és a tagállamok által szolgáltatott információk alapján, a közös rendőrségi és vámügyi állomásaiktól származó információkat is figyelembe véve rendszeresen készítsenek közös összefoglaló jelentést, amely elemzi a közös műveletekkel kapcsolatos kockázatokat és szükségleteket, és amelyet a tagállamok felhasználhatnak közös műveleteik célzottabbá tételéhez.
b)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok:
i.tájékoztassák a koordinációs platformot a közrendet és a közbiztonságot fenyegető valamennyi, tudomásukra jutott súlyos veszélyről, a más tagállamokból valószínűleg jelentős számú látogatót vonzó, közelgő tömeges összejövetelekről és nagyszabású eseményekről, valamint polgáraik mobilitási mintáiról, különösen idegenforgalmi idényben;
ii.jelöljék ki az egyedüli kapcsolattartó pontot az ilyen közös műveletek koordinációját szolgáló nemzeti kapcsolattartó pontként.
7.Az információhoz és kommunikációhoz való tényleges hozzáférés biztosítása
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy illetékes bűnüldöző hatóságuknak az ezen ajánlás hatálya alá tartozó, határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésben részt vevő és egy másik tagállam területén eljáró tisztviselői:
i.távoli és biztonságos hozzáféréssel rendelkezzenek saját nemzeti adatbázisaikhoz, valamint az uniós és nemzetközi adatbázisokhoz az európai keresőportálon keresztül, a nemzeti joguk által megengedett módon, lehetővé téve számukra, hogy e műveletek keretében egy másik tagállam területén lássák el rendőri feladataikat, például személyazonosság-ellenőrzést végezzenek;
ii.egy másik tagállam területén is működőképes, biztonságos, valós idejű kommunikációs eszközöket használhassanak, amelyek lehetővé teszik számukra a tagállamuk illetékes bűnüldöző hatóságával, valamint a másik érintett tagállam vagy tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak tisztviselőivel való közvetlen kommunikációt.
b)A tagállamoknak az Europol innovációs laboratóriuma által kidolgozott technikai megoldások igénybevételével biztosítaniuk kell a határokon átnyúló biztonságos, valós idejű közvetlen kommunikációt.
8.A határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos közös képzés és szakmai fejlődés
a)A Tanács ajánlja, hogy a tagállamok:
i.a szomszédos tagállamokkal együtt dolgozzanak ki a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésre vonatkozó közös alapképzéseket és csereprogramokat rendőrtisztjelölteik számára;
ii.igazítsák ki és hangolják össze nemzeti rendőrakadémiáik tanterveit a képzés valamennyi szintjén, hogy azok magukban foglalják az európai határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködési témájú, akkreditált kurzusokat;
iii.dolgozzák ki és ültessék át a gyakorlatba azon tisztjelöltek és tisztek karriermodelljét, akik közös alapképzésben, csereprogramokban vagy a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos célzott kurzusokon vettek részt;
iv.dolgozzanak ki folyamatos szakmai fejlődést biztosító továbbképzéseket és kezdeményezéseket a frontvonalbeli rendőrtisztek és a bűnügyi nyomozók számára a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztése érdekében, különös figyelmet fordítva a releváns jogszabályokra, művelet-végrehajtási szabályokra, eszközökre, technikákra, mechanizmusokra, eljárásokra és bevált gyakorlatokra;
v.dolgozzanak ki nyelvtanfolyamokat rendőrtisztjeik számára a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködésben való hatékony részvételük lehetővé tétele érdekében;
vi.hangolják össze képzési portfóliójukat a képzési igények uniós stratégiai értékelésében (EU-STNA) a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatban meghatározott prioritásokkal;
vii.tájékoztassák a CEPOL-t a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos képzési igényeikről, és támogassák a CEPOL vonatkozó tevékenységeit;
viii.mérlegeljék annak lehetőségét, hogy nagyszabású és hosszú távú páneurópai közös képzési és csereprogramokat hozzanak létre a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés területén a rendőrtisztjelöltek és a rendőrtisztek számára.
9.Záró rendelkezések
a)A tagállamoknak meg kell vitatniuk és tovább kell vizsgálniuk az ezen ajánlás hatálya alá tartozó – különösen az ajánlás végrehajtásával kapcsolatos – kérdéseket.
b)A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközén keresztül elérhető pénzügyi támogatást a határokon átnyúló operatív együttműködés javítása és fokozása érdekében.
c)A tagállamoknak az ezen ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül meg kell hozniuk az ajánlás végrehajtásához szükséges intézkedéseket, többek között nemzeti szabályaik, valamint adott esetben a más tagállamokkal kötött két- és többoldalú megállapodások módosítását, az uniós joggal összhangban.
d)A Bizottságnak egy évvel az ajánlás elfogadása után értékelnie kell az ajánlás tagállamok általi végrehajtását, és erről jelentést kell közzétennie.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök