EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.9.
COM(2021) 777 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Inkluzívabb és védelmezőbb Európa: az uniós bűncselekmények listájának kibővítése a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel
„Mindenkit védelem illet a gyűlölettel és a gyűlöletkeltéssel szemben.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Az Európai Unió helyzetéről szóló beszéd, 2020. szeptember
1.Bevezetés
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló 2020. évi beszédében hangsúlyozta, hogy a rasszizmus és a gyűlölet elleni küzdelem terén elért eredmények törékenyek, és most eljött az ideje annak, hogy változás történjen egy olyan Unió kiépítése érdekében, amely nemcsak elítél, hanem fel is lép. Bejelentette, hogy a Bizottság javasolni fogja „az uniós bűncselekmények jegyzékének bővítését, hogy az a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd valamennyi formáját magában foglalja, függetlenül attól, hogy faji, vallási, nemi vagy szexuális alapon elkövetett tettekről van-e szó”.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem az EU alapvető értékeinek előmozdítására és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) tiszteletben tartásának biztosítására irányuló bizottsági fellépés részét képezi. A gyűlölet és az intolerancia minden formája és megnyilvánulása összeegyeztethetetlen az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeivel, amelyeken az EU alapul. Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 2. cikkében foglalt értékek „közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 19. cikke értelmében ugyanis tilos a megkülönböztetés minden formája, legyen szó nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésről. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus és pluralista társadalom egyik pillére, amelyet határozottan védeni kell. Ezenkívül az EUMSZ 67. cikke értelmében az EU-nak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kell alkotnia, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat. Intézkedések révén magas szintű biztonságot kell biztosítania a bűnözés, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzése és leküzdése érdekében.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények nemcsak az egyes áldozatokat és közösségeiket érintik, szenvedést okozva és korlátozva alapvető jogaikat és szabadságaikat, hanem a társadalom egészét is. A gyűlölet aláássa társadalmunk alapjait. Gyengíti a sokszínűség kölcsönös megértését és tiszteletben tartását, amelyre a pluralista és demokratikus társadalmak épülnek.
Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények száma Európában. A gyűlölet általánossá válik, és olyan egyéneket és embercsoportokat céloz meg, akik a vélekedések szerint vagy ténylegesen közös tulajdonságokon – például faj, etnikai hovatartozás, nyelv, vallás, állampolgárság, életkor, nem, szexuális irányultság, nemi identitás, nemi önkifejezés, nemi jelleg vagy bármely más alapvető tulajdonság vagy ilyen tulajdonságok kombinációja – osztoznak. Ezek a tulajdonságok általában észrevehetőek mások számára, és ezért az elkövetők könnyebben célozzák meg őket, és a személy identitásának olyan aspektusára utalnak, amely megváltoztathatatlan vagy alapvető az egyén öntudata szempontjából, ugyanakkor a csoport identitásának jele is.
Az internet és a közösségi média használatának terjedése az évek során egyre több gyűlöletbeszédet eredményezett az interneten. A gyűlöletbeszéd digitális szón keresztüli gyors megosztását megkönnyíti az internet gátlástalanító hatása, mivel a feltételezett internetes anonimitás és a büntetlenség érzése csökkenti az ilyen bűncselekmények elkövetésének akadályozását. Ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban használják fel az érzelmeket és sebezhetőségeket a rasszista és idegengyűlölő kijelentések és támadások terjesztésére, többek között a politikai haszonszerzés céljából folytatott nyilvános viták során, amit a közösségi média sok esetben felerősít. A potenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő közönség körében a gyűlölet terjedése az erőszakos szélsőségesség széles spektrumában figyelhető meg, a dzsihadistáktól a jobb- és a baloldalig. Ez hozzájárul a társadalom polarizálódásához, és ezzel együtt különösen a marginalizálódott csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéd egyre gyakoribb előfordulásához.
A Covid19-világjárvány okozta népegészségügyi válság fokozta a bizonytalanság, az elszigeteltség és a félelem érzését, és olyan légkört teremtett, amelyben a gyűlöletbeszéd virágzott. Magát a világjárványt különböző szélsőséges ideológiai mozgalmak használták fel arra, hogy meghatározott népességcsoportokat célozzanak meg (különböző alapon, például állampolgárság, vallás, faj, nem, szexuális irányultság, bőrszín, sőt életkor alapján), ami szintén gyűlölet-bűncselekményekhez vezetett.
A Bizottság célja, hogy az uniós bűncselekményi területek listáját kiterjessze a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre. A gyűlöletnek nincs helye az EU-ban. Minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni kell ellene, többek között büntetőjogi eszközökkel is.
2.A kezdeményezés háttere
Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése kimerítően felsorolja azokat a bűncselekményi területeket, amelyeken az Európai Parlament és a Tanács minimumszabályokat állapíthat meg a bűncselekmények meghatározására és az összes uniós tagállamban alkalmazandó szankciókra vonatkozóan. Előírja továbbá, hogy a bűncselekményekben bekövetkező fejlemények alapján a Tanács elfogadhat olyan határozatot, amely azonosítja a határon átnyúló dimenzióval rendelkező, különösen súlyos bűncselekmények egyéb területeit, amelyek határon átnyúló dimenziója a bűncselekmény jellegéből vagy hatásából vagy az ellenük közös alapon történő küzdelem iránti speciális igényből ered.
Egy ilyen határozat Tanács általi elfogadása az első lépés lenne a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem közös jogi keretének második lépésben történő elfogadásához szükséges jogalap megteremtése felé az egész EU-ban. Az ilyen jövőbeli jogszabály kiegészítené a jelenlegi uniós jogot, amely előírja a fajon, bőrszínen, valláson, származáson, nemzeti vagy etnikai származáson alapuló gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítását (lásd a 2.2. szakaszt), és egyéb konkrét okokra is kiterjedne.
E kezdeményezéssel kapcsolatban alapos előkészítő munka folyt, amely magában foglalt egy külső tanulmányt, egy kiterjedt bizottsági konzultációt, valamint számos rendelkezésre álló jelentést és tanulmányt.
2.1.Intézményi háttér
A Bizottság az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése alapján és az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében előírt kétszakaszos eljárást követve terjeszti elő ezt a kezdeményezést:
Az első lépés az, hogy a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyhangúlag határozatot fogad el, amelyben a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő, egyéb bűncselekményi területként azonosítja. Egy ilyen határozat kibővíti az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményi területek listáját, hogy uniós bűncselekményként magában foglalja a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket is. Ez tehát olyan jogalapot teremt, amely lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy irányelvek útján minimumszabályokat állapítson meg a bűncselekmények és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan ezen a területen.
Második lépésként a Bizottság javasolhatja a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények fogalommeghatározásaira és szankcióira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvek elfogadását, amelyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendes jogalkotási eljárással összhangban kell elfogadnia.
Ez a kezdeményezés az első szakaszhoz kapcsolódik, és nem érinti a második szakaszban végrehajtandó intézkedéseket. Nem előzi meg és nem is vetíti előre a később előterjesztendő másodlagos jogszabályok hatályát és tartalmát. Hasonlóképpen, a fent említett irányelvek elfogadása érinti a Charta által védett alapvető szabadságokat, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát, beleértve a sajtó és a média szabadságát is.
A tanácsi határozat elfogadását követően a Bizottság a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban élni fog kezdeményezési jogával. A Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni annak érdekében, hogy gondosan felmérje a bűncselekmények és szankciók meghatározásának különböző lehetőségeit, valamint azoknak az alapvető jogokra, különösen a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a sajtó- és médiaszabadságra gyakorolt hatását, amelyek a demokratikus társadalom szilárd alapját képezik.
A javasolt szabályok hatályának és tartalmának pontos meghatározása érdekében a Bizottság a legfrissebb adatok és tendenciák fényében különös figyelmet fog fordítani a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények alakulására. A társadalmi fejlemények és tendenciák ilyen gondos értékelése különösen fontos lesz a jövőbeli bűncselekmények tényállási elemeinek meghatározása szempontjából. Ez magában foglalja a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítandó konkrét formáinak meghatározását a megcélzott személyek és csoportok védett tulajdonságaira való hivatkozással.
Az ilyen másodlagos jogszabályok előkészítése során a Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, többek között a büntetőjoggal és az alapvető jogokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályi keretek sajátosságairól. A Bizottság emellett széles körű konzultációt fog folytatni valamennyi érdekelt féllel, az Európai Parlament szoros bevonásával.
2.2.A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem mint uniós prioritás
Uniós szinten a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: kerethatározat) révén már létezik a rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre adandó határozott közös válasz kerete. A kerethatározat célja annak biztosítása, hogy a rasszizmus és idegengyűlölet súlyos megnyilvánulásait Unió-szerte hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal büntessék. A kerethatározat értelmében a tagállamoknak bűncselekménnyé kell nyilvánítaniuk a gyűlöletbeszédet, azaz a nyilvánosság előtt faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozás alapján történő, erőszakra vagy gyűlöletre uszítást. Előírja továbbá a tagállamok számára, hogy a gyűlöletbeszédtől eltérő bűncselekmények esetében biztosítsák, hogy az ilyen rasszista és idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek minősüljön, vagy hogy az ilyen indítékot figyelembe lehessen venni a szankciók meghatározásakor.
A Bizottság a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű munkacsoport munkája révén támogatja a kerethatározat hatékony végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítéseket, hogy fejlessze a bűnüldözéssel kapcsolatos képzést és kapacitásépítést, javítsa a gyűlölet-bűncselekmények nyilvántartását és az adatgyűjtést, valamint ösztönözze az áldozatokat a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésére.
A kezdeményezés széles körű uniós fellépések részét képezi, amelyek a jogellenes online gyűlöletbeszéddel és erőszakosan szélsőséges ideológiákkal és terrorizmussal szembeni küzdelemre irányulnak, beleértve az EU jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexét, az online terrorista tartalommal szembeni fellépésről szóló rendeletet, valamint az uniós internetfórumot.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv
előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a videómegosztó platformok hatékony intézkedéseket hozzanak nemcsak a kerethatározatot sértő tartalmak terjesztése ellen, hanem a Charta 21. cikkében említett bármely indokon alapuló gyűlöletbeszéd ellen is. Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslat átfogó reformot határoz meg annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók az illegális tartalmak és a rendszerszintű kockázatok kezelésére vonatkozó kötelezettségek révén biztonságban legyenek az interneten. Ezenkívül a gyermekbarát internet európai stratégiájának 2022. évi aktualizálása arra fog irányulni, hogy megvédje a gyermekeket az online fenyegetésektől, többek között az internetes megfélemlítéstől és a gyűlöletbeszédtől.
A kezdeményezés támogatni fogja a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégiát. A kezdeményezés kiegészíti az egyenlőség és a sokszínűség tiszteletben tartásának előmozdítását célzó közelmúltbeli kezdeményezéseket, például az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiát (2020–2025). Ezek a közelmúltbeli kezdeményezések rávilágítottak arra, hogy szilárd, uniós szintű büntetőjogi választ kell biztosítani a rasszizmustól és az idegengyűlölettől eltérő – különösen a nemen, a szexuális irányultságon, az életkoron és a fogyatékosságon alapuló – gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre.
A 2020–2025-ös időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia intézkedéseket határoz meg a nőkkel és lányokkal szembeni nemi alapú erőszak elleni küzdelem érdekében, ideértve azt is, hogy uniós szinten büntetendővé kell tenni a nemi alapú erőszak egyes formáit. Ez a kezdeményezés kiegészíti a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló, hamarosan elkészülő irányelvjavaslatot. Míg a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket személyek egy csoportjával szembeni mögöttes gyűlölet jellemzi, beleértve a jelentős nemi előítéletet és a nőkkel szembeni gyűlöletet, a küszöbön álló irányelv az EU hatáskörének keretén belül büntetni fogja az erőszak bizonyos konkrét formáit, amelyek nem teszik szükségessé a gyűlölet és különösen a személyek csoportjának részeként az egyén ellen irányuló gyűlölet valamely elemét. Ezért az uniós bűncselekmények jegyzékének kibővítésére irányuló kezdeményezés további jogalapot teremt a nőkkel és lányokkal szembeni súlyos erőszak azon konkrét formái elleni fellépéshez, amelyek a nemi előítélet objektíve azonosítható indítékával bíró, rosszindulatú gyűlöletbeszédként vagy gyűlölet-bűncselekményként is meghatározhatók.
Ez a kezdeményezés ki fogja továbbá egészíteni a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégiát (2021–2030), az áldozatok jogairól szóló stratégiát (2020–2025), valamint az áldozatok jogairól szóló irányelvet. Összhangban lesz továbbá az idősödés közpolitikákban való általános érvényesítéséről szóló, 2021. márciusi tanácsi következtetésekkel, amelyek emlékeztetnek arra, hogy az életkorral kapcsolatos diszkrimináció gyakori jelenség, míg az idős emberekkel szembeni erőszak egyre nagyobb probléma.
Az Európai Parlament 2021 szeptemberében jogalkotási állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot a nemi alapú erőszaknak az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése szerinti új bűncselekményi területként való felvételére. Ez a kezdeményezés a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló, küszöbön álló jogalkotási javaslattal együtt az Európai Parlament kérésének kezelésére irányul.
3.Az uniós bűncselekmények listájának a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre való kiterjesztésének szükségessége
Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács a bűnözés fejleményei alapján további bűncselekményi területeket is meghatározhat, amennyiben azok megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Az új területnek különösen súlyos bűncselekménynek kell lennie, amelynek határokon átnyúló dimenziója a bűncselekmények jellegéből vagy hatásából, illetve az ellenük való közös fellépés különleges igényéből ered.
A következő szakaszok a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekményeknek az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumok fényében történő bizottsági értékelését tartalmazzák.
3.1.Gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény mint bűncselekményi terület
A gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményt nemzetközi szinten bűncselekményi területként ismerik el.
Az Európa Tanács 1997. évi ajánlásában a gyűlöletbeszédet már gyűlöletre uszításnak tekintette, amely bizonyos védett tulajdonságok által meghatározott egyénekkel vagy csoportokkal szemben történik. 2015-ben az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának (ECRI) ajánlása a következőképpen határozta meg a gyűlöletbeszédet: „valamely személy vagy személyek csoportja becsmérlésének, gyűlöletének vagy lealacsonyításának bármilyen formában történő támogatása, előmozdítása vagy arra való felbujtás, valamint az ilyen személlyel vagy személyek csoportjával szembeni zaklatás, becsületsértés, negatív sablonos ábrázolás, megbélyegzés vagy fenyegetés, továbbá valamennyi korábbi kifejezéstípus igazolása faj, bőrszín, származás, nemzeti vagy etnikai származás, életkor, fogyatékosság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, biológiai nem, társadalmi nem, nemi identitás, szexuális irányultság és egyéb személyes jellemzők vagy állapot alapján”. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a gyűlölet- bűncselekmények „a társadalom egy bizonyos csoportjával szemben, előítéleten alapuló bűncselekmények”.
Bár az uniós jog nem rendelkezik a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény jogi fogalommeghatározásáról, a kerethatározat meghatározza a rasszizmus és az idegengyűlölet legsúlyosabb formáinak büntetőjogi meghatározását. A kerethatározatban meghatározott gyűlöletbeszéd a védett tulajdonságokkal rendelkező csoport vagy annak tagja elleni erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítást jelenti. A kerethatározat szerinti gyűlölet-bűncselekmény a gyűlöletbeszédtől eltérő, rasszista vagy idegengyűlölő indítékkal (előítéletből származó indítékkal) elkövetett bűncselekmény (alapbűncselekmény).
Mind a gyűlöletbeszéd, mind a gyűlölet-bűncselekmények esetében az előítélet motiválja az elkövető tettét. A célzott személyeket a védett tulajdonságokkal rendelkező közösséggel vagy csoporttal való valós vagy vélt kapcsolatuk, érintettségük, támogatásuk vagy tagságuk alapján választják ki. „Identitást” vagy „üzenetet” hordozó tettekről van szó, mivel a közvetített üzeneteket – nevezetesen azt, hogy a megcélzott áldozatok nem tartoznak ebbe a társadalomba – nemcsak az áldozatnak, hanem közösségüknek vagy csoportjuknak is címezték. Ezért az elkövető indítéka kulcsfontosságú abban, hogy ezeket a bűncselekményeket megkülönböztessék más bűncselekményektől, és hogy azok súlyosabbnak minősüljenek, tekintettel arra, hogy ezek a bűncselekmények milyen konkrét hatást gyakorolnak az egyes áldozatokra, a közösségekre és a társadalom egészére.
A gyűlölet eleme mind a gyűlöletbeszéd, mind a gyűlölet-bűncselekmények alapvető jellemzője. A gyűlölet egy személy vagy csoport emberi méltóságának leértékeléséhez és veszélyeztetéséhez vezet. Tagadja a társadalmi egyenjogúságukat, beleértve a politikai vagy társadalmi életben való részvételhez való jogukat, amelyek az EU alapját képező alapelvek. A védett tulajdonságokkal rendelkező személyekkel szembeni gyűlölet szerepének megértése alapvető fontosságú a büntető igazságszolgáltatási rendszereinkben való elismerésük, büntetőeljárás alá vonásuk és szankcionálásuk szempontjából.
A gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket jellemző sajátosságra, azaz bizonyos védett tulajdonságokon osztozó (vagy a vélekedés szerint osztozó) személyek vagy csoportok elleni gyűlöletre tekintettel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „bűncselekményi területnek” tekinthetők.
A közös jelleggel bíró más uniós bűncselekményekhez – például a szervezett bűnözéshez vagy a terrorizmushoz – hasonlóan a védett tulajdonságokkal rendelkező személyekkel szembeni gyűlölet is a bűncselekmények szélesebb csoportját kapcsolja össze. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának központi és közös célja az ilyen gyűlölet elleni küzdelem, amely e két bűncselekmény-kategóriát egyetlen „bűncselekményi területen” kapcsolja össze. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények bűncselekményi területként való felvétele lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a második szakaszban olyan másodlagos jogszabályokat javasoljon, amelyek kifejezetten a jövőben felmerülő és alakuló, kapcsolódó társadalmi fejleményekkel és kihívásokkal foglalkoznak.
3.2.Gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény mint különösen súlyos bűncselekmény
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények különösen súlyos bűncselekmények, mivel káros hatást gyakorolnak az egyénekre és a társadalom egészére, ami aláássa az EU alapjait.
3.2.1.A közös értékekre gyakorolt hatás
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellentétesek az EUSZ 2. és 6. cikkében, valamint a Chartában rögzített közös uniós értékekkel és alapvető jogokkal.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlatában következetesen elismerte az ilyen magatartás különös súlyosságát, tekintettel annak az értékekre és az alapvető jogokra gyakorolt hatására. Az EJEB megállapította, hogy amennyiben a súlyos bűncselekménynek minősülő cselekmények valamely személy testi vagy szellemi épsége ellen irányulnak, csak hatékony büntetőjogi mechanizmusok képesek megfelelő védelmet biztosítani és visszatartó erőként szolgálni. Az EJEB különösen úgy ítélte meg, hogy büntetőjogi intézkedésekre van szükség a közvetlen szóbeli támadások és a hátrányosan megkülönböztető magatartás által motivált fizikai fenyegetések tekintetében.
Elismerve, hogy a tolerancia és valamennyi ember egyenlő méltósága a demokratikus, pluralista társadalom alapját képezi, az EJEB úgy ítélte meg, hogy „a demokratikus társadalmakban szükség lehet arra, hogy szankcionálják, sőt megakadályozzák az intolerancián alapuló gyűlöletet terjesztő, uszító, előmozdító vagy igazoló kifejezési formákat”. Az EJEB rámutatott továbbá arra, hogy végső eszközként a gyűlölet legsúlyosabb megnyilvánulásaiért felelős és másokat erőszakra uszító személyekkel szembeni büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók. Ezen okok miatt az EJEB következetesen elismerte az ítélkezési gyakorlatban, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jog nem akadályozza meg a gyűlöletbeszéd bizonyos formáira adott büntetőjogi válaszokat.
3.2.2.Az egyes áldozatokra és közösségeikre gyakorolt káros hatások
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény különös súlyosságát mutatja az, hogy kárt okoznak az egyes áldozatoknak, a tágabb közösségeknek és a társadalom egészének.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények sértik az áldozatok méltósághoz és egyenlőséghez való alapvető emberi jogát. Súlyos és gyakran hosszan tartó következményekkel járnak az áldozatok fizikai és mentális egészségére és jóllétére nézve.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait állandó, megváltoztathatatlan jellemzőik vagy identitásuk alapvető eleme miatt megcélzott személyek alkotják
. Ennek következtében úgy érzik, hogy identitásuk miatt leértékelődtek, kedvtelenek, a társadalom által megvetettek. A testi egészségre gyakorolt káros hatások mellett a gyűlölet-bűncselekmények által okozott mentális ártalmak (pl. a sérelem és a megaláztatás érzése) szintje gyakran jelentősebb, mint magából az erőszakból eredő fizikai sérülés
. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai súlyos trauma tüneteivel, például depresszióval, másokkal szembeni bizalmatlansággal, önhibáztatással és az elszigetelődés mély érzésével szembesülhetnek. Ezek a tapasztalatok különböztetik meg a gyűlölet-bűncselekményeket más típusú bűncselekményektől. Ezenkívül a gyűlölet-bűncselekmények számos áldozata saját magát hibáztatja, és önbizalomhiányban szenved
.
Általánosabban fogalmazva a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai arra kényszerülnek, hogy az újbóli áldozattá válástól való félelemben éljenek, és a kiszolgáltatottabb csoportok – például az idősek, a gyermekek és a testi és szellemi fogyatékossággal élő személyek – nagyobb sebezhetőséget tapasztalnak, mivel a gyűlöletbeszéd célpontjaivá válnak a mindennapi online kommunikáció során. A gyűlöletbeszéd áldozatai politikai és társadalmi kirekesztésnek is vannak kitéve, ami elrettenti őket az orvosi ellátás és más létfontosságú szolgáltatások igénybevételétől. Ezenkívül azok az áldozatok, akik gyűlölettel kapcsolatos tapasztalatokat jelentenek be, gyakran a másodlagos viktimizáció kockázatával néznek szembe, ami további károkat okozhat az áldozatnak. A gyermek áldozatok esetében a gyűlöletbeszéd súlyosan károsíthatja hosszú távú személyes fejlődésüket.
A gyűlölet által kiváltott bűncselekmények egész csoportok és közösségek elutasításának és leértékelésének üzeneteit közvetítik, és az e csoportokat és közösségeket alkotó személyek félelmet tapasztalnak és a jövőbeli támadások veszélyétől tartanak. Fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények megjelennek az elkövető követői körében is, ami tovább fokozza a félelmet és a megfélemlítést. Ezért a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény olyan mintájának állandósítása, amely olyan személyeket céloz meg, akiket hasonló védett tulajdonsággal rendelkezőnek vagy az áldozathoz kapcsolódónak tekintenek.
3.2.3.A társadalom egészére gyakorolt káros hatások
A gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekménynek is erős társadalmi dimenziója van. Fenyegetést jelentenek a demokratikus értékekre, a társadalmi stabilitásra és a békére, valamint fokozzák a társadalmi megosztottságot, aláássák a társadalmi kohéziót, és megtorlást váltanak ki, ami erőszakhoz és az erőszakkal szembeni erőszakos fellépéshez vezet. A Bizottság célzott konzultációjában részt vevő válaszadók szintén megerősítették, hogy a gyűlöletkeltő cselekményekből eredően konfliktusokkal, félelemmel, polarizációval és radikalizálódással terhes légkör alakul ki.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények káros hatással vannak az alapvető jogokra, különösen az emberi méltóságra, az egyenlőségre és a véleménynyilvánítás szabadságára. A véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt visszatartó hatásuk azt eredményezheti, hogy a közösségi média felhasználói az általuk látott gyűlöletkeltő tartalmak miatt tartózkodnak a nyilvános vitákban való részvételtől. A gyűlölet a politikai párbeszédet is mérgezi, és hatással van arra, hogy a polgárok mennyire hajlandók a politikai részvételre és a nyilvánosság számára látható hivatalos tisztségek ellátására, például parlamenti képviselői, polgármesteri tisztség betöltésére és politikusi pályafutásra. A nők közéletben való részvételével kapcsolatban egy 123 európai női parlamenti képviselő körében végzett
kutatás
szerint a válaszadók 46,9 %-a számolt be arról, hogy kapott halálos fenyegetést, illetve szexuális erőszakra vagy fizikai erőszakra irányuló fenyegetést, és 58,2 %-a volt már a közösségi oldalakon online szexista támadások célpontja.
Az újságírók gyakran válnak a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd áldozataivá, és ennek következtében vonakodhatnak a nyilvános vitában való részvételtől vagy bizonyos témák megvitatásától. Bár a gyűlöletbeszéd és a fenyegetések minden újságíró ellen irányulnak, a statisztikák azt mutatják, hogy a női újságírók több fenyegetésnek vannak kitéve, mint férfi társaik, különösen online zaklatás, nemi erőszakkal és gyilkossággal való fenyegetés, valamint nemi alapon történő gyűlöletre uszítás formájában
. Ezek a támadások néha a női újságírók hiteltelenítésére vagy elhallgattatására irányuló szervezett kampányok eredményei.
A gyűlöletbeszéd nemcsak konfliktusokhoz vezethet, hanem gyűlölet-bűncselekményekhez is. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a „gyűlölet piramisa” vagy az „ártalom fokozatai”, amelyek előítéletes cselekményekkel (pl. megfélemlítés, nevetségessé tétel, dehumanizáció) és (pl. gazdasági, politikai) megkülönböztetéssel kezdődnek, az előítéleten alapuló erőszakban – például gyilkosság, nemi erőszak, támadás, terrorizmus, erőszakos szélsőségesség, sőt népirtás – csúcsosodnak ki. A kutatások azt mutatják, hogy összefüggés van egy városban közzétett célzott, diszkriminatív Tweeter-bejegyzések és az adott városban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények nagy száma között. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) rámutat arra, hogy „a közösségeket vagy egyéneket az identitásuk alapján célzó erőszakra való felbujtás hozzájárulhat az atrocitás-bűncselekmények lehetővé tételéhez vagy előkészítéséhez, […] és figyelmeztető jel, valamint e bűncselekmények kockázatának korai mutatója”.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd a kisebbségek elleni bűncselekmények számának növekedéséhez vezet a valós világban. Az online gyűlöletbeszéd a menekültek és bevándorlók, az etnikai és vallási kisebbségek, valamint az LMBTIQ-személyek elleni erőszak növekedéséhez vezetett. A gyűlöletbeszédnek való kitettség vagy a gyűlöletbeszéd célpontjává válás hozzájárulhat a radikalizálódás folyamatához és az erőszakos szélsőségességhez is. Ez online és offline is kifejezésre juthat beszédek és propaganda formájában, de erőszakosan szélsőséges vagy terrorista támadáshoz is vezethetnek. Ez felkavaró és halálos következményekkel járhat a társadalomra nézve.
Emlékeztetve arra, hogy az internet új dimenziót biztosított a szexista gyűlöletbeszéd kifejezésére, az Európa Tanács hangsúlyozta, hogy a szexista gyűlöletbeszéd „nyilvánvalóan sértő és fenyegető cselekményekig – többek között szexuális bántalmazásig vagy erőszakig, potenciálisan halálos cselekedetekig vagy önkárosításig – eszkalálódhat vagy arra uszíthat
”. E tekintetben különös aggodalomra ad okot az olyan online csoportok és közösségek megjelenése, mint a Manosphere és az Incel, amelyek további nemzetközi fórumokat biztosítanak a nőgyűlölet és ellenségeskedés előmozdítására és terjesztésére.
3.2.4.A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények mértéke
Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett felmérés során az LMBTIQ-válaszadók egytizede (a megkérdezettek 11 %-a) számolt be arról, hogy fizikailag vagy szexuálisan támadás érte őt amiatt, hogy LMBTIQ-személy (a transznemű és interszexuális válaszadók nagyobb arányban szenvedtek fizikai vagy szexuális támadást ebben az időszakban: előbbi esetében ez az arány 17 %, utóbbi esetében 22 %), míg a 15–17 éves válaszadók 51 %-a számolt be iskolai zaklatásról.
A Covid19-világjárvány idején nőtt az ázsiai, különösen a kínai vagy az ázsiai származásúnak tekintett személyek elleni gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények száma, ideértve a rasszista támadásokat és veréseket, az erőszakos megfélemlítést, a fenyegetéseket és a rasszista bántalmazásokat is. Az FRA által végzett felmérés azt mutatja, hogy a roma válaszadók és a szubszaharai vagy észak-afrikai háttérrel rendelkező válaszadók esetében magasabb a gyűlölet által motivált megkülönböztetés, zaklatás és erőszak aránya.
Az FRA által végzett, az antiszemitizmusról szóló 2018. évi felmérés szerint az EU-ban a zsidók 40 %-a tart fizikai támadástól. Az FRA által végzett, uniós kisebbségekről és hátrányos megkülönböztetésről szóló, 2017. évi felmérés megállapította, hogy a muszlimok 27 %-a tapasztalt gyűlöletből eredő zaklatást az előző 12 hónapban, míg ez az arány a nyilvánosan fejkendőt viselő muszlim nők körében nagyobb volt (31 %).
A nőket – és különösen a fiatal nőket – nemi alapú online vagy offline gyűlöletbeszéd sújtja. Egy 2020. évi globális felmérés szerint a fiatal nők és lányok 52 %-a szenvedett el online erőszakot, többek között fenyegetéseket.
Ezenkívül előfordulhat az is, hogy valaki két vagy több védett tulajdonság alá esik, mint például a színes bőrű nők, akik 84 %-kal nagyobb valószínűséggel szerepelnek bántalmazó vagy „problematikus” Twitter-üzenetekben, mint a fehér nők
.
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki az idősekkel szembeni gyűlöletbeszéd miatt, amely „a nyilvános vitákban és a közösségi médiában a nemzedékek közötti ellenszenv megnyilvánulásaként jelenik meg”. A fogyatékossággal élő személyek másoknál jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy erőszakos bűncselekmények – többek között gyűlölet-bűncselekmények – áldozataivá válnak, vagy gyűlöletbeszéddel szembesülnek. A bizottsági konzultációra adott visszajelzések azt mutatták, hogy egyes országokban a hatóságoknak bejelentett gyűlölet-bűncselekmények 21 %-át fogyatékossággal élő személyek ellen követték el. Általában véve az áldozatokat pusztán azért veszik célba, mert fogyatékossággal élnek, úgy látszik, hogy fogyatékossággal élnek, vagy fogyatékossággal élő személlyel állnak kapcsolatban. Ezen túlmenően az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, hogy az idős emberek bántalmazása a népesség elöregedése miatt valószínűleg egyre nagyobb problémává válik.
Ezek az adatok csak a jéghegy csúcsát jelenítik meg az alacsony bejelentési arány és az incidensek alacsony nyilvántartásba vételi aránya, valamint az összehasonlíthatatlan adatgyűjtési módszerek miatt. A források például azt mutatják, hogy a romák elleni, gyűlölet miatt bekövetkező fizikai támadások 88 %-át nem jelentették be, és az antiszemita zaklatást átélt zsidó személyek 79 %-a nem jelentette be a legsúlyosabb incidenst a rendőrségnek vagy más szervezetnek. Ezenkívül csak minden ötödik (21 %), LMBTIQ-személyekkel szembeni fizikai vagy szexuális erőszakot jelentenek be. Az életkor példa arra, hogy az elismerés hiánya mint a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre való felbujtás oka, valamint a kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó szankciók hiánya a bejelentések számának csökkenéséhez és az idősekkel szembeni gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények mértékére vonatkozó információk hiányához vezet. Az AGE platform különösen sajnálatát fejezi ki az „Európa-szerte aggasztó mértékű előfordulási gyakoriság ellenére a rejtett valóság” miatt, és rámutat arra, hogy az idősebb áldozatok láthatatlanságát és védelmének hiányát súlyosbítja, hogy nem ismerik el az életkort olyan okként, amely gyűlölet-bűncselekményekre ösztönözhet.
3.2.5.Büntetőjogi válasz a tagállamokban
A fent ismertetett hatások súlyossága arra késztette a tagállamokat, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények bizonyos formáit. E magatartás bűncselekménnyé nyilvánítása a társadalmi elégedetlenség üzenetét közvetíti. Ez azt jelzi, hogy ezek a magatartások különösen súlyosak és veszélyesek, és különösen sértik az alapvető emberi jogokat.
A kerethatározat nemzeti jogba való átültetésének eredményeként a gyűlöletbeszéd valamennyi tagállamban faji, bőrszín szerinti, vallási, származási, nemzeti vagy etnikai származás alapján büntetendő. A tagállamok továbbá kifejezetten bűncselekménnyé nyilvánították a gyűlöletbeszédet más védett tulajdonságok tekintetében is: 20 tagállam nyilvánította bűncselekménnyé a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletbeszédet, 17 tagállam pedig a biológiai nemen/társadalmi nemen alapuló gyűlöletbeszédet. Ezenkívül 14 tagállam nyilvánította bűncselekménnyé a fogyatékosságon alapuló gyűlöletbeszédet, 6 tagállam pedig az életkoron alapuló gyűlöletbeszédet. Emellett 8 tagállam (akár a fentiek helyett vagy azokat kiegészítve) anélkül nyilvánította bűncselekménnyé a gyűlöletbeszédet, hogy meghatározná a csoportok védett tulajdonságait, és kitágította a gyűlöletbeszéd bűncselekménnyé nyilvánításának lehetőségét, azzal a céllal, hogy megvédje a kisebbségi csoportokat vagy a lakosság bármely részét.
A gyűlölet-bűncselekményeket is széles körben bűncselekménnyé nyilvánították a tagállamokban, vagy önálló bűncselekményként bizonyos bűncselekmények esetében, vagy általános súlyosbító körülményként minden olyan bűncselekmény esetében, amelyet előítéleten alapuló indíttatással követtek el. A fajon, bőrszínen, valláson, származáson, nemzeti vagy etnikai származáson alapuló, a kerethatározat nemzeti jogba való átültetéséből eredő gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítása mellett 19 tagállam bűncselekménnyé nyilvánította a szexuális irányultságon alapuló gyűlölet-bűncselekményeket, 17 tagállam pedig a biológiai nemen/társadalmi nemen alapuló gyűlölet-bűncselekményeket. Ezenkívül 13 tagállam nyilvánította bűncselekménnyé a fogyatékosságon alapuló gyűlölet-bűncselekményt, 10 tagállam pedig az életkoron alapuló gyűlölet-bűncselekményt. Emellett 15 tagállam lehetővé teszi a nemzeti bíróságok számára, hogy a büntetőjogi szankció meghatározásakor bármilyen bűncselekménynél figyelembe vegyék az elkövető motivációját, akár alternatívaként, akár a gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó önálló bűncselekmény mellett. Egyes tagállamok nem határozták meg a védett tulajdonságokat, hogy azok az intolerancia bármely formáján alapuló gyűlölet-bűncselekményekre is kiterjedjenek.
3.3.A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény határon átnyúló dimenziója
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények határokon átnyúló dimenzióját e jelenségek jellege és hatása, valamint a velük szembeni, közös alapokon folytatott küzdelem különleges szükségessége is bizonyítja.
Ez nyilvánvaló az online elkövetett gyűlöletbeszéd esetében. Az internet határon átnyúló jellege miatt az online gyűlöletbeszéd gyorsan terjed, és bárhol mindenki számára hozzáférhető. Ez megkönnyíti a gyűlöletcsoportok számára, hogy közönségüket a hasonló politikai vagy társadalmi helyzetben lévő országokra is kiterjesszék. A határon átnyúló dimenziót a Bizottság célzott konzultációjára válaszoló érdekeltek többsége is kiemelte, többek között konkrét példákon keresztül. Például a nemi jellegen és különösen az interszexuális személyeken alapuló gyűlöletbeszéd egyre inkább a határokon átnyúló tevékenységet folytató csoportok által elkövetett gyűlöletbeszéd célpontjává vált. Az Európa Tanács is hangsúlyozta, hogy a nemi alapú gyűlöletbeszéd mindenütt jelen van, és határozottabb intézkedésekre szólított fel az ellene való küzdelem érdekében.
Az offline módon (pl. írott sajtóban, televíziós műsorokban, politikai beszédekben vagy sporteseményeken) kifejezett gyűlöletkeltő üzenetek azonban határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, amit hatásuk is bizonyít, mivel könnyen sokszorosíthatók és széles körben terjeszthetők a határokon átnyúlóan. A célzott konzultáció válaszadóinak több mint 80 %-a úgy vélte, hogy az offline gyűlöletbeszéd határokon átnyúló, átgyűrűző hatást fejt ki. A válaszadók rámutattak arra, hogy a gyűlöletkeltő üzeneteket különböző országokból származó tagokból álló hálózatok fejlesztik és terjesztik. Továbbá a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos üzenetek mögött meghúzódó ideológiák nemzetközi szinten alakulnak ki, és ezért határon átnyúló jelenségek.
A gyűlölet-bűncselekmények határokon átnyúló dimenziója közvetlenül kapcsolódik a gyűlöletbeszéd határokon átnyúló dimenziójához. A gyűlölet átlépi a nemzeti határokat, ami az erőszak spiráljához vezet. A gyűlöletbeszédhez hasonlóan a gyűlölet-bűncselekmények mögött meghúzódó ideológiák nemzetközi szinten terjeszthetők, és gyorsan megoszthatók az interneten. A gyűlölet-bűncselekményeket olyan hálózatok követhetik el, amelyek (az EU-n belüli vagy kívüli) több országból származó tagokkal rendelkeznek, akik fizikai támadásokat inspirálnak, szerveznek vagy hajtanak végre. A szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló projekt
, a Soufan Center
és az Anti-Defamation League
példákkal szolgál a különböző csoportok transznacionális tevékenységére, amelyek határokon átnyúlóan ösztönöznek és gyakorolnak hatást. A gyűlölet-bűncselekmények félelmetes légkört vagy társadalmi konfliktusokat is teremthetnek, amelyek átgyűrűzhetnek az egyik uniós tagállamból a másikba. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények radikalizálódáshoz és erőszakos szélsőséges csoportok kialakulásához is vezethetnek, amelyek átlépik a határokat, és ideológiájukban egyesülnek.
Hasonlóképpen, ugyanez a jelenség ahhoz vezethet, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket egy másik országban is reprodukálják, vagy olyan további mintákat követnek, amelyek az abban az országban elkövetett bűncselekményt tükrözik, ahol az először előfordult. Ez akkor is megtörténhet, ha a gyűlölet-bűncselekményeket nagy nyilvánosság övezi, ami más személyeket hasonló bűncselekmények elkövetésére ösztönöz („utánozó hatás”). A gyűlölet-bűncselekmény tényleges elkövetése mellett az egyénekre és a társadalomra gyakorolt pszichológiai hatás könnyen túlléphet a határokon azáltal, hogy félelmet és társadalmi konfliktusokat kelt. A világ különböző részein zajló bűncselekmények és események több országra is hatással voltak, beleértve a „Black Lives Matter” mozgalmat. A gyűlölet-bűncselekmények határokon átnyúló továbbgyűrűző hatását a bizottsági konzultáció válaszadóinak többsége elismerte.
Ez a folyamat globális, és földrajzi eredetétől függetlenül hatással van. Az EU világszerte példaképként léphet fel, és a máshol indított ötletek és kezdeményezések hozzájárulhatnak a hatékonyabb európai fellépéshez.
Ez a háttér hangsúlyozza, hogy különösen fontos a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni közös fellépés.
Az e jelenségekkel szembeni közös fellépés iránti különleges igény abból ered, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények súlyos hatást gyakorolnak az EUSZ 2. cikkében foglalt alapvető uniós értékekre. Közös értékeink megőrzéséhez közös fellépésre van szükség.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények negatív következményei túlmutatnak az egyes áldozatokra gyakorolt hatáson, és különböző országokban élő csoportokra vagy közösségekre is hatással lehetnek. Ha néhány tagállamban nem büntetik a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket, az alááshatja az e jelenségekkel szembeni hatékony fellépésre és a továbbgyűrűző hatások enyhítésére irányuló erőfeszítéseket. A bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozó közös megközelítés hiánya hiányosságokat és egyenlőtlen védelmet eredményez az ilyen cselekmények áldozatai számára az EU-ban, mivel csak azok a személyek férhetnek hozzá az uniós jog által biztosított jogorvoslati és támogatási intézkedésekhez, akiket bűncselekmény áldozataként ismernek el. Ezenkívül a széttagolt megközelítés ellentmondó üzeneteket közvetíthet a nyilvánosságnak, amelyek szerint az ilyen cselekményeket nem veszik komolyan és büntetlenül követhetők el, illetve azokat „szokásosnak” vagy akár úgy is lehet tekinteni, hogy egyes országok legitimizálják és/vagy tolerálják az ilyen viselkedést.
Emellett a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni közös fellépés különleges igénye az egyes tagállamok azon törekvéséből ered, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd különböző formáit önmagukban is bűncselekménnyé nyilvánítsák. Ez a megközelítés széttagoltsághoz és az egyenlő versenyfeltételek hiányához vezet azon személyek esetében, akik gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válhatnak.
3.4.A bűnözés fejleményei
Az ENSZ szerint az elmúlt években riasztó méreteket öltött az online és offline gyűlöletbeszéd és uszítás. 2007 óta, amikor a Bizottság azt javasolta, hogy valamennyi tagállamban tegyék büntetendővé a rasszista és idegengyűlölő cselekményeket, folyamatosan nőtt a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények száma. Ez a növekedés a társadalmi, gazdasági és technológiai környezet változásaihoz kapcsolódik. A Bizottság célzott konzultációjának legtöbb válaszadója (több mint 60 %-a) szintén elismerte, hogy 2018 és 2020 között nőtt mind a gyűlöletbeszéd, mind a gyűlölet-bűncselekmények száma a 2015 és 2017 közötti előző időszakhoz képest. Ennek tényezői közé tartoznak a megnövekedett migrációs áramlások, a gazdasági és társadalmi válságok (többek között a Covid19-világjárvány), valamint az online információkhoz való jobb hozzáférés, ideértve a közösségi hálózatok használatát is, ami gyors tartalommegosztást eredményez.
Az internet csatornát biztosít a fokozott és könnyen megosztható online gyűlöletbeszédhez. Az online gyűlöletbeszéd elkövetőit a névtelenség érzése és az interneten való büntetlenség érzése ösztönzi és teszi gátlástalanná, ami növeli annak kockázatát, hogy továbbra is ilyen bűncselekményeket kövessenek el.
Az erőszakosan szélsőséges személyek és csoportok számának Európa-szerte tapasztalható megugrása volt az egyik olyan tényező, amely hozzájárult a polarizációhoz és a radikalizálódáshoz a társadalomban. Ez pedig a marginalizált csoportok és a nők elleni gyűlöletbeszéd fokozódásához vezetett. Az Európai Parlament 2019-ben elismerte ezt „Az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában” című állásfoglalásában, és felszólította a tagállamokat, hogy ítéljék el és büntessék „a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, valamint a politikusok és a hivatalos személyek bűnbaknak kikiáltását […], mivel azok közvetlenül banalizálják és erősítik a gyűlöletet és az erőszakot a társadalomban”
.
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság kiemelte az ultranacionalista, idegengyűlölő, rasszista és homofób/transzfób gyűlöletbeszéd terjedését a 2019-es különböző választási kampányok során, amelyek egyre élesebbek voltak, és sokszor a közösségimédia-hálózatokon belül formálták a hangnemet. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság szerint a kisebbségi csoportok tagjaival kapcsolatos sértő és megalázó megjegyzések manapság könnyebben elfogadhatók, mint a múltban. Az Európa Tanács valóban figyelmeztető jelzést küldött azzal kapcsolatban, hogy „Európa megdöbbentő realitással néz szembe: az antiszemita, muszlimellenes és egyéb rasszista gyűlölet-bűncselekmények riasztó mértékben növekednek”.
A Covid19-világjárvány olyan légkört teremtett, amelyben a gyűlöletbeszéd virágzott, valamint a „gyűlölet és idegengyűlölet cunamija” alakult ki. Az Europol hangsúlyozta, hogy a Covid19-világjárvány és az azt követő gazdasági és társadalmi válságok az attitűdök megszilárdulásához és a megfélemlítés nagyobb elfogadottságához vezettek, ideértve az erőszakos cselekmények elkövetésére irányuló felhívásokat is. 2020. évi éves jelentésében a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság kiemelte, hogy egyes csoportok egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a gyűlöletbeszédnek és az erőszaknak, mivel a vírus jelentős terjedéséért hibáztatják őket. Közéjük tartoznak a romák és a migránsok, akiknek az egészségügyi ellátáshoz és az állami támogatási intézkedésekhez való hozzáférése még nehezebbé vált, valamint az ázsiai származásúak vagy az ázsiai származásúnak tekintett személyek
. A bizonyos csoportokkal szembeni összeesküvés-elméletek száma is nőtt, ami gyűlöletbeszédhez és gyűlölet-bűncselekményekhez vezetett. A kutatások például azt mutatják, hogy 2021 első két hónapjában (a világjárvány idején) 2020 azonos időszakához (a világjárvány előtti időszakhoz) képest hétszeresére nőtt az antiszemita bejegyzések száma az értékelt francia fiókokon/csatornákon, és több mint 13-szorosára nőtt a németeknél.
A világjárvány rávilágított a generációk közötti feszültségekre is, és az ellenséges üzenetek közösségi médiában való, újbóli megjelenéséhez vezetett, amelyek az idősekkel szembeni gyűlöletbeszédnek minősülnek, akik kiszolgáltatott csoportként a világjárvány idején jobban ki voltak téve a bántalmazásnak, és akik körében nagyobb az esélye annak, hogy gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá váljanak.
Az LMBTIQ-személyekkel szemben a világjárvány kezdete óta egyre gyakoribbá vált az erőszak
. A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 2019. évi, gyűlölet-bűncselekményekről szóló jelentésében a bejelentett gyűlölet-bűncselekmények között a „szexuális irányultság vagy nemi identitás” volt a harmadik legelterjedtebb indok (18,35 %), ami a 2018. évi mértékhez (14,61 %) képest növekedést jelent. A nemi alapú gyűlöletbeszéd szintén terjed Európában, online és offline, valamint a társadalmi interakciók valamennyi formájában (pl. az iskolában, a munkahelyen, a nyilvános helyeken). A nőkkel szembeni nemi alapú online erőszak valamennyi formája, beleértve a rosszindulatú gyűlöletbeszédet is, egyre elterjedtebb volt a Covid19 előtt, ami a nők elleni erőszak normalizálásához vezetett. A nők elleni online zaklatásról szóló jelentésében a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja megállapította, hogy a Covid19-világjárvány, a bevándorlás, az uniós kapcsolatok és a szociálisan liberális politika voltak a leginkább bántalmazó online üzeneteket kiváltó témák.
A közelmúlt jogalkotási fejleményeit vizsgálva megállapítható, hogy a kerethatározatban meghatározottaktól eltérő indokok alapján fokozatosan nőtt a bűncselekménnyé nyilvánítás aránya az elmúlt években. Jelenleg 11 tagállam kezdeményezett jogalkotási javaslatokat vagy eljárásokat a gyűlöletbeszéd és/vagy a gyűlölet-bűncselekmények további bűncselekménnyé nyilvánítására. Ezek közül kilenc tagállam javasolta, hogy a gyűlöletbeszédre és/vagy a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályokat egészítsék ki további indokokkal.
4.Az uniós bűncselekmények listája kiterjesztésének hozzáadott értéke
4.1.Hatékony uniós szintű reagálás
A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy véli, hogy ez a kezdeményezés a leghatékonyabb uniós szintű válasz az azonosított kihívásokra. Konkrétan csak egy uniós szintű közös kezdeményezés képes hatékonyan védeni az EUSZ 2. cikkében foglalt közös értékeket, amelyeket a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények valamennyi formája aláás, függetlenül a megcélzott személyektől és csoportoktól.
A közös erőfeszítés hatékonyan és következetesen adhat választ a két jelenség határokon átnyúló jellege, léptéke és növekvő tendenciája által támasztott kihívásokra. A tagállamok jelenlegi eltérő és szétaprózott büntetőjogi megközelítéseit, valamint azok korlátozott uniós szintű hatását figyelembe véve ez a kezdeményezés átfogóan kezeli a határon átnyúló problémát.
Csak a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának uniós szintű közös megközelítése biztosíthatja az ilyen cselekmények áldozatainak következetes védelmét az egész EU-ban. Ez magában foglalja az áldozatok hozzáférését az áldozatok jogairól szóló irányelv értelmében a bűncselekmények legkiszolgáltatottabb áldozatai számára biztosított különleges védelmi intézkedésekhez. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények határon átnyúló dimenziójára, valamint a büntetőjogi megoldás szükségességére tekintettel kulcsfontosságú lesz az igazságügyi hatóságok közötti együttműködés. A közös büntető igazságszolgáltatási válasz javíthatja a kölcsönös bizalmat és az igazságügyi együttműködést, amelyek az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség alapelvei.
4.2.Az uniós bűncselekményeket tartalmazó lista kibővítésével szembeni alternatívák hiánya
Bár lehetnek átfedések az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében felsorolt egyes bűncselekményi területekkel, a bűncselekmények meghatározására vonatkozó minimumszabályokat, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények szankcióit egyelőre nem sikerült uniós szinten elfogadni.
Különösen a „számítógépes bűnözés”, valamint a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd közötti részleges átfedés nem tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd valamennyi formájára kiterjedő büntetőjogi minimumszabályok elfogadását, függetlenül az alkalmazott eszközöktől. Lehetővé teheti az interneten megosztott gyűlöletbeszédre vonatkozó minimumszabályok elfogadását, azonban az egyéb eszközökkel elkövetett és megosztott gyűlöletbeszédre vonatkozóakat nem. Például a röpiratok vagy képek nyilvános megosztása vagy terjesztése, nyilvános gyűlések (pl. sportesemények), televíziós és politikai beszédek közvetítése révén megvalósuló gyűlöletbeszéd esetén. Ez azt jelentené, hogy a digitális eszközökkel elkövetett gyűlöletbeszédre vonatkozóan egységes, uniós szinten harmonizált büntetőjogi keret létezne, szemben az egyéb eszközökkel elkövetett gyűlöletbeszédre vonatkozó, EU-szerte eltérő és széttagolt megközelítéssel. Hasonló, indokolatlan szétválasztás jönne létre a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása között, mivel a gyűlölet-bűncselekményekre nem terjedne ki a „számítógépes bűnözés” jogalapja. Az ilyen szétaprózott bűncselekménnyé nyilvánítás nem képes hatékonyan és átfogóan kezelni ezeket a szorosan összefüggő jelenségeket.
A gyűlölet-bűncselekmények bizonyos esetei meghatározott körülmények között a „terrorizmus” körébe tartozónak tekinthetők és terrorista bűncselekménynek minősülnek, nevezetesen, ahol megállapítható a terrorista szándék. Például a lakosság súlyos megfélemlítésére irányuló szándék. Az ilyen lehetséges átfedések ellenére a „terrorizmus” és a terrorista bűncselekmények meghatározása nem vonatkozik a gyűlölet-bűncselekmények minden esetére, ezért nem használható fel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények átfogó bűncselekménnyé nyilvánítására.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy csak a gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekménynek mint a bűnözés új, elkülönülő területének önmagában történő azonosítása teszi lehetővé e jelenségek hatékony és átfogó büntetőjogi megközelítését uniós szinten.
Ezért úgy tekinthető, hogy ez a bizottsági kezdeményezés megfelel a szubszidiaritás elvének, amely az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumok teljesítésének velejárója. A kezdeményezés ezenkívül arányos a kitűzött céllal. Önmagában különösen nem ró pénzügyi vagy adminisztratív terhet az EU-ra, a nemzeti kormányokra, a regionális vagy helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra.
5.Következtetés
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények Unió-szerte történő kezelésének sürgőssége közös erőfeszítéseket és elkötelezettséget tesz szükségessé.
E közlemény révén a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy az Európai Parlament egyetértésével vigye tovább ezt a kezdeményezést, és határozzon az uniós bűncselekmények listájának a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel való kibővítéséről. E célból a közleményt az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésével összhangban tanácsi határozat elfogadására irányuló bizottsági kezdeményezés kíséri.
A tanácsi határozat elfogadását követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy jogalkotási javaslatot tegyen a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánítására. A Bizottság – különös figyelmet fordítva a nemzeti jogszabályi keretekre, valamint a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben – határozott választ fog javasolni a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények által az EU-ban ma és a jövőben jelentett kihívásokra.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.9.
COM(2021) 777 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Inkluzívabb és védelmezőbb Európa: az uniós bűncselekmények listájának kibővítése a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel
MELLÉKLET
A TANÁCS HATÁROZATA
a gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekményeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményi területek közé történő felvételéről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 83. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére
,
mivel:
(1)A gyűlölet és az intolerancia minden formája és megnyilvánulása – ideértve a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket is – összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt uniós értékeivel. Az említett értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
(2)Az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Célja, hogy intézkedések révén magas szintű biztonságot biztosítson a bűnözés, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzése és leküzdése érdekében.
(3)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 83. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Parlament és a Tanács a szabályozási minimumok megállapításához a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, előírhatja, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék. A bűncselekmények e területeit az említett cikk sorolja fel.
(4)A bűncselekményi területek e listája a jelenlegi formájában nem teszi lehetővé minimumszabályok megállapítását a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények meghatározására és szankcionálására vonatkozóan.
(5)A 2008/913/IB tanácsi kerethatározat a rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozóan hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat ír elő, amelyek Unió-szerte alkalmazandók. A kerethatározat értelmében a tagállamoknak bűncselekménnyé kell nyilvánítaniuk a gyűlöletbeszédet, azaz a nyilvánosság előtt faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozás alapján történő, erőszakra vagy gyűlöletre uszítást. Ugyanez a követelmény vonatkozik a gyűlöletbeszéd kivételével minden olyan bűncselekményre, amelyet rasszista vagy idegengyűlölő indíttatással követnek el.
(6)Az egyenlőségközpontú Unió stratégiái, nevezetesen a nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025), az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégia (2021–2030) megállapította, hogy hatékonyan kell kezelni a 2008/913/IB kerethatározat hatálya alá nem tartozó egyéb, különösen a nemen, a szexuális irányultságon, az életkoron és a fogyatékosságon alapuló gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket.
(7)Az EU és tagállamai a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény felei. A kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaéléstől való mentességről szóló 16. cikke kimondja, hogy a feleknek minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási, szociális, oktatási és egyéb intézkedést meg kell hozniuk a fogyatékossággal élő személyek védelme érdekében. A fogyatékossággal élő személyeket az otthonukon belül és kívül egyaránt védeni kell a kizsákmányolás, az erőszak és a bántalmazás minden formájával szemben. A feleknek továbbá minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük a kizsákmányolás, az erőszak és a bántalmazás minden formájának megelőzése érdekében. A személyi sérthetetlenség védelméről szóló 17. cikk kimondja, hogy minden fogyatékossággal élő személynek joga van ahhoz, hogy másokkal azonos alapon tiszteljék testi és szellemi épségét.
(8)Amint azt nemzetközi szinten is elismerik, a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket az előítéleten alapuló motiváció jellemzi, amely az elkövető olyan személyek vagy csoportok elleni fellépését váltja ki, akik védett tulajdonságokon osztoznak vagy látszólag osztoznak. A gyűlölet mindkét jelenség sajátos jellemzője, amely összekapcsolja a bűncselekmények e szélesebb csoportját.
(9)A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények aláássák az Unió alapját képező alapvető jogokat és értékeket, különösen az emberi méltóságot és az egyenlőséget. Emellett nemcsak az áldozatoknak okoznak kárt, hanem a szélesebb közösségeknek és a társadalom egészének is, többek között azáltal, hogy visszatartó hatást gyakorolnak a véleménynyilvánítás szabadságára. Akadályozzák a pluralizmust és a toleranciát azáltal, hogy polarizációhoz vezetnek, és negatívan befolyásolják a nyilvános vitát és a demokratikus életet.
(10)A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke rögzíti, és ez a demokratikus társadalom egyik alapvető alapja. A gyűlöletbeszéd bűncselekménnyé nyilvánítása szükséges mások jogainak és szabadságainak védelméhez, és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket szolgálja. Minden olyan uniós jogszabálynak, amely előírja a tagállamok számára, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a gyűlöletbeszédet, és ezáltal befolyásolják a véleménynyilvánítás szabadságát, arányosnak kell lennie, és tiszteletben kell tartania a véleménynyilvánítás szabadságához való jog lényegét.
(11)A gyűlöletbeszéd nemcsak konfliktusokhoz vezethet, hanem gyűlölet-bűncselekményekhez is. Mindkettő átlépheti a nemzeti határokat. A gyűlöletbeszéd könnyen reprodukálható és széles körben megosztható az interneten keresztül, beleértve a közösségi médiát is, valamint offline, televíziós műsorszolgáltatás, nyilvános események, írott sajtó és politikai beszéd útján. A gyűlölet-bűncselekményeket olyan hálózatok követhetik el, amelyek több országból származó tagokkal rendelkeznek, akik fizikai támadásokat inspirálnak, szerveznek vagy hajtanak végre. Tágabb értelemben a gyűlölet-bűncselekmények a tagállamokon átgyűrűző hatást váltanak ki, ami hozzájárul a félelem légköréhez, és társadalmi konfliktusokat eredményez.
(12)A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények Unió-szerte széles körben elterjedtek, és az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak. A Covid19-világjárvány különösen fokozta a bizonytalanság, az elszigeteltség és a félelem érzését. Ez olyan légkört teremtett, amelyben virágzott a gyűlöletbeszéd, miközben azt a már marginalizált népességcsoportok megcélzására is felhasználták, ami gyűlölet-bűncselekményekhez is vezetett.
(13)A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények aláássák a demokratikus és pluralista társadalom alapjait és az EUSZ 2. cikkében rögzített közös értékeket. E cselekmények különös súlyossága uniós szintű közös fellépést tesz szükségessé, tekintettel az alapvető jogokra és értékekre gyakorolt hatásukra, valamint határokon átnyúló jellegükre. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények jelentette kihívások hatékony kezeléséhez közös uniós büntetőjogi válaszra van szükség. Ez biztosítaná a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak következetes védelmét, valamint a bűncselekmények legveszélyeztetettebb sértettjei számára biztosított különleges védelmi intézkedésekhez való hozzáférést is. A közös megközelítés fokozná a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést is, amit e jelenségek határokon átnyúló dimenziója nélkülözhetetlenné tesz.
(14)A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények tehát megfelelnek az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és az említett rendelkezésben már felsoroltak mellett újabb „bűncselekményi területként” azonosíthatók.
(15)Ezért első lépésként az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében szereplő bűncselekményi területek listáját ki kell terjeszteni a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre, hogy második lépésként lehetővé váljon a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények fogalommeghatározásaira és szankcióira vonatkozó minimumszabályokat megállapító másodlagos anyagi jogszabályok elfogadása.
(16)Ez a határozat nem érinti a második lépésben megvalósítható intézkedéseket. Különösen nem előlegezi meg és nem is vetíti előre a később előterjesztendő másodlagos jogszabályok hatályát és tartalmát.
(17)Az ilyen másodlagos jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatot a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban kell elkészíteni, beleértve egy hatásvizsgálatot és egy széles körű konzultációt is. Az ilyen másodlagos jogszabályok előkészítése során a Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal, többek között a büntetőjoggal és az alapvető jogokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályi keretek sajátosságairól,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése értelmében vett bűncselekményi területnek minősülnek.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök