EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.10.

COM(2021) 773 final

2021/0405(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egyéni tanulási számlákról

{SEC(2021) 417 final} - {SWD(2021) 368 final} - {SWD(2021) 369 final} - {SWD(2021) 370 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Mind a digitális, mind a zöld átállás sikere a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókon múlik, és a gyors cselekvés szükségessége magas követelményeket támaszt a tagállamok folyamatos tanulást támogató rendszereivel szemben. Emellett az európai demográfiai változás azt jelenti, hogy a fenntartható növekedés biztosítása érdekében mindenki teljes potenciálját ki kell aknáznunk. Végezetül a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásaiból való kilábalás megerősített készségpolitikát igényel, amely szükség esetén támogatja a sikeres szakmai átmenetet.

A készségfejlesztés alapvető része az e kihívásokra adott válasznak. A készségek az európai életmód egyik központi elemét képezik, mivel a gyorsan változó munkaerőpiacon ezek jelentik az egyének sikerének egyik fő hajtóerejét. Az erős készségrendszer lehetőségeket nyit meg, biztonsági hálót jelent bizonytalan időkben, valamint előmozdítja a befogadást és a felfelé irányuló társadalmi mobilitást. A formális oktatás befejezését követően azonban Európa-szerte túl kevesen vesznek részt rendszeres tanulásban. Sokan a munkaerőpiaci státuszuk vagy személyes körülményeik – például a képzéshez szükséges pénz, idő vagy motiváció hiánya – miatt kirekesztve érzik magukat a továbbképzési vagy átképzési lehetőségekből. A saját készségszükségleteik korlátozott ismerete, a képzési ajánlatok korlátozott átláthatósága, a képzési programok minőségével és elismerésével kapcsolatos bizonytalanság, valamint a rendelkezésre álló ajánlatok egyéni igényekhez igazíthatóságának elégtelen volta mind hozzájárulnak a képzésben való részvételre irányuló alacsony motivációhoz, miközben a pénzügyi támogatás lehetőségei is korlátozottak 1 .

Ennek eredményeként Európában ma csak minden tizedik felnőtt vesz részt képzésben egy adott négyhetes időszakban 2 , és a felnőttek kevesebb mint fele számol be formális vagy nem formális oktatási vagy képzési tevékenységről egy 12 hónapos időszak alatt. Ezenkívül nem feltétlenül azok vesznek részt oktatásban vagy képzésben, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Például az állandó alkalmazottak nagyobb valószínűséggel vesznek részt a tanulásban, mint más felnőttek (45 %, szemben a 29 %-kal); az alacsonyabb képzettségű munkavállalók magasabb arányával rendelkező ágazatok, foglalkozások és foglalkoztatási formák pedig a továbbképzési rangsor alján helyezkednek el 3 . Összességében a nők valamivel nagyobb mértékben vesznek részt a felnőttkori tanulásban, mint a férfiak (38,4 %, szemben a 36,4 %-kal). A férfiak azonban a nőknél valamivel nagyobb valószínűséggel számolnak be munkával kapcsolatos okokból a tanulásról 4 .

A képzett munkaerő kulcsfontosságú tényező a különböző méretű vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) termelékenysége, fenntarthatósága és innovációja szempontjából is. Ez teszi számukra lehetővé a növekedést, a sikeres digitális és zöld átálláshoz való hozzájárulást és ezáltal minőségi munkahelyek teremtését. Az emberek megfelelő készségekkel való felruházása azt is lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kihasználják a fejlett technológiák előnyeit.

A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések és a munkaerőpiaci hiányosságok azonban továbbra is fennállnak és egyre nőnek 5 . Például már most is korlátozzák a zöldebb gazdaságra való átállást, ami kiemeli a készségfejlesztési beruházások fontosságát az európai zöld megállapodás ambiciózus célkitűzéseinek – többek között a kibocsátáscsökkentési céloknak – az eléréséhez 6 . Emellett megszakítják a digitális átállást is, mivel a vállalkozások több mint 70 %-a számolt be arról, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő digitális készségekkel rendelkező személyzet, ami akadályozza a beruházásokat 7 . Különösen a kkv-k gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe a nagyobb vállalatokhoz képest a személyzetük készségfejlesztésének támogatása tekintetében. A nagyvállalatok munkavállalói nagyobb valószínűséggel vesznek részt képzésben (55 %), mint a kkv-k munkavállalói (42 %). A kkv-k közé tartoznak a kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások is, amelyek alkalmazottai általában a legkevésbé vesznek részt képzésben (36 %) 8 .

A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról 9 szóló bizottsági közleményt 2020 júliusában, a Covid19-világjárvány csúcsán tették közzé. Ez a dokumentum felszólított a készségek forradalmára és a készségfejlesztési politikák paradigmaváltására, és ennek megvalósítása érdekében bejelentett 12 intézkedést. Egyik intézkedése bejelentette az egyéni tanulási számlákra vonatkozó kezdeményezést, amely lehetővé tenné az emberek számára, hogy képzési jogosultságokat halmozzanak fel és őrizzenek meg, majd azokat képzésre, tanácsadásra vagy érvényesítésre használhassák fel.

A készségfejlesztési politikák e paradigmaváltása számos kulcsfontosságú bizottsági kezdeményezést is átformál:

·A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv ambiciózus kiemelt célt tartalmazott a készségekkel kapcsolatban: 2030-ra az EU-ban minden évben a munkaképes korú felnőttek 60 %-ának kell képzésben részt vennie. Az uniós vezetők a 2021. május 8-i Portói Nyilatkozatban és az Európai Tanács 2021. június 25-i következtetéseiben üdvözölték ezt 10 .

·Az európai zöld megállapodás 11 elismeri, hogy a készségek kulcsfontosságúak a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes, zöld gazdaságra való átállás szempontjából. A Bizottság 2021. július 14-i „Irány az 55 %!” közleménye 12 elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az EU rendelkezik a versenyképességének megőrzéséhez szükséges szakképzett munkaerővel.

·Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében hangsúlyozta a digitális készségekbe való beruházás fontosságát, valamint azt, hogy erre fel kell hívni az uniós vezetők figyelmét. Az Európa digitális évtizede 13 megismétli azt a célkitűzést, hogy az EU lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és célul tűzi ki, hogy 2030-ra 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni, nemek közötti konvergencia mellett. A digitális évtizedhez vezető útról szóló, nemrégiben elfogadott javaslat 14 keretet biztosít ennek továbbviteléhez.

·A Bizottság „Új európai iparstratégia” című közleménye 15 határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és képzés lépést tartson a kettős átállással és segítse azt.

·A Next Generation EU részét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 16 és a többéves pénzügyi keret példátlan uniós finanszírozást biztosít a tagállamok számára a készségekbe való beruházáshoz. A Bizottság által eddig elfogadott valamennyi nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz a felnőttek továbbképzésére és átképzésére irányuló intézkedéseket.

Ez a javaslat konkrétan azt ajánlja, hogy a részvételi arány növelése és a készséghiány csökkentése érdekében a tagállamok az alábbiak révén tegyék lehetővé a felnőttek képzésen való részvételét:

a)valamennyi munkaképes korú felnőtt támogatása a képzéshez való hozzáférésben, beleértve a szakmai pályamódosításokat is, munkaerőpiaci és szakmai státuszuktól függetlenül;

b)az egyének képzésre való ösztönzésének és motivációjának növelése.

E célkitűzések elérése érdekében ez az ajánlásra irányuló javaslat felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre egyéni tanulási számlákat. Ezek testesítik meg az egész életen át tartó tanuláshoz való jogot, oly módon, hogy az egyéni tanulási számlák lehetővé teszik az egyének számára, hogy a munkaerőpiac szempontjából releváns képzésben vegyenek részt, valamint létrejön egy olyan támogató keret, amely a képzés tényleges igénybevételének támogatása céljából pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket is magában foglal. Ez megfelel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló 2021. évi tanácsi határozat 22 („foglalkoztatási iránymutatások”) 6. iránymutatásának, amely megerősíti a 2020. évi változatot 23 , amely hangsúlyozza a foglalkoztatáshoz és a készségekhez való hozzáférést, és azt, hogy „a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy megerősítsék az egyéni képzési jogosultságokra vonatkozó rendelkezéseket, és biztosítsák azok átvihetőségét pályamódosítások során”.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban van a meglévő uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel, és kiegészíti azokat, lévén azok többsége a felnőttoktatás és -képzés megtervezésére („kínálati oldal”) összpontosít, nem pedig arra, hogy hozzáférhetővé tegye azt a felnőttek számára, és ösztönözze őket annak használatára („keresleti oldal”).

Ráadásul a meglévő kezdeményezések gyakran korlátozott hatókörűek, és csak bizonyos csoportokra összpontosítanak, nem pedig az összes munkaképes korú felnőttre. Például a kompetenciafejlesztési pályákról szóló 2016. évi tanácsi ajánlás 24 (a felnőttképzési politikáról szóló legutóbbi jelentős uniós jogi aktus) elfogadásával a tagállamok megállapodtak abban, hogy stratégiai és összehangolt megközelítést alkalmazva biztosítanak tanulási lehetőségeket az EU 58 millió alacsonyan képzett felnőtt polgára számára 25 . A cél az, hogy segítsék őket alapkészségeik (azaz az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek) fejlesztésében, és/vagy abban, hogy magasabb képesítések megszerzésével szélesebb körű készségeket szerezzenek. Az ajánlás végrehajtásáról szóló 2019. évi jelentés számos nemzeti szakpolitikai választ ismertet. Hangsúlyozza továbbá, hogy az alacsonyan képzett személyek készségfejlesztése jelentette kihívás kezeléséhez hosszú távú rendszerszintű megközelítésre van szükség, amelyet megfelelő finanszírozás, tájékoztatás és iránymutatás kísér, ami gyakran nem valósul meg. Azon ajánlás célcsoportja és alkalmazási köre szűkebb, mint e javaslaté, mivel elsősorban az alacsonyan képzettekre összpontosít, és nem ajánl pénzügyi támogatást az egyes tanulóknak.

Ez a kezdeményezés számos olyan, a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó, 2021. márciusi cselekvési tervben 26 említett eszközt egészít ki, amelyek arra szólítják fel az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat:

·A Bizottság e javaslattal együtt javaslatot terjeszt elő a mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlásra, amely a készségfejlesztési menetrend egyik intézkedése és az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításának 27 kulcsfontosságú eszköze. Célja, hogy a rövid képzési programok minőségének, átláthatóságának és elismerésének előmozdításával segítse az embereket a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodásban. A mikrotanúsítványok segíthetnek annak biztosításában, hogy az egyéni tanulási számlákat használó egyének bízhassanak a képzés minőségében és abban, hogy a képzések elvégzését követően – többek között jelenlegi és jövőbeli munkáltatóik – elismerik majd az erőfeszítéseiket. E két kezdeményezés együttesen ösztönzi a képzésben való részvételt: azáltal, hogy a felnőttek rendelkezésére bocsátják az ehhez szükséges eszközöket, és biztosítják számukra a képzés megtérülését.

·A 2020 novemberében elindított készségfejlesztési paktum 28 célja, hogy mozgósítsa a magán- és állami érdekelt feleket annak érdekében, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak a munkaerőpiacon dolgozók tovább- és átképzése érdekében, és adott esetben partnerségek keretében egyesítsék erőfeszítéseket. A Bizottság azóta magas szintű kerekasztal-megbeszéléseket tartott az ipar képviselőivel, a szociális partnerekkel és a szakképző intézményekkel, hogy nagyszabású partnerségeket indítson az EU iparstratégiájának 14 ipari ökoszisztémájában. 2021. november végéig öt ilyen partnerség jött létre 29 , amelyek az elkövetkező években 1,5 millió ember tovább- és átképzésére vállaltak kötelezettséget. A készségfejlesztési paktum eddig több mint 500 tagot tömörített, köztük ágazati üzleti szervezeteket, nagy- és kisvállalkozásokat, egyetemeket, szakképző intézményeket, szociális partnereket, kereskedelmi kamarákat, regionális és helyi önkormányzatokat, valamint állami és magán foglalkoztatási szolgálatokat.

·Ezen ajánlásra irányuló javaslat elfogadása elő fogja segíteni a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) szóló, 2021 márciusában elfogadott bizottsági ajánlás 30 végrehajtását. Ez segíteni fogja a tagállamokat „olyan szakpolitikai csomagok kidolgozásában, amelyek megkönnyítik a munkaerőpiaci átmenetet a munkavállalók számára, különösen a tovább- és átképzési lehetőségek, valamint a támogató intézkedések előmozdításával”.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az ajánlásra irányuló javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 292. cikke az EUMSZ 149. cikkével együtt, mivel e kezdeményezés elsődleges célja, hogy támogassa a tagállamokat a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések elérésében. Az EUMSZ 149. cikke nem kötelező erejű intézkedéseket tesz lehetővé a foglalkoztatás területén, amelyek célja összehasonlító elemzések és tanácsok szolgáltatása, valamint az innovatív megközelítések támogatása. Az ajánlás hozzájárul az EUMSZ 145. cikkének végrehajtásához, amely előírja a tagállamok és az Unió számára, hogy „összehangolt stratégia kialakítására töreked[je]nek a foglalkoztatás, és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén”.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Bár a kezdeményezés várhatóan támogatja és felgyorsítja majd a nemzeti erőfeszítéseket, teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a szubszidiaritás elvét azáltal, hogy a tagállamokra bízza a fő tervezési paraméterek, különösen a finanszírozási források, a képzési jogosultságok szintje, a kiemelt célcsoportok (azaz a tovább- és átképzésre leginkább rászoruló személyek) és a támogatható képzési lehetőségek meghatározását. Míg a tagállamok intézkedésekkel javíthatnak a nemzeti szintű helyzeten, egy uniós kezdeményezés a tapasztalatok megosztása és az innovatív megközelítések előmozdítása révén támogathatja, koordinálhatja és felgyorsíthatja a nemzeti erőfeszítéseket. Emellett hozzájárulhat az elvárások kialakításához, valamint a tagállamok és az érdekelt felek körében a készségekbe történő köz- és magánberuházások növelésébe vetett bizalom megteremtéséhez, jelezve, hogy mindannyian hozzájárulnak a képzett uniós munkaerő közös értékéhez, és élvezik annak előnyeit. A nyilvános konzultáció során a válaszadók 84 %-a 31 egyetértett azzal, hogy a kezdeményezés a készségfejlesztésre szánt uniós források hatékonyabb felhasználását is eredményezheti.

A kezdeményezés megkönnyítheti a képzéshez való hozzáférést egyre több, más tagállamban élő uniós polgár számára, hozzájárulva ezzel az EU-n belüli munkaerő-mobilitáshoz és az egységes piac további integrációjához.  32 A képzési piac minőségének és átláthatóságának Unió-szerte történő javítása révén segíthet egyenlő versenyfeltételeket teremteni a vállalkozások számára az egységes piacon.

•Arányosság

A javasolt intézkedések arányosak a kitűzött célokkal, tekintettel a kihívás sürgősségére és a tagállamok azon kifejezett törekvésére, hogy 2030-ra az alapforgatókönyv szerint észszerűen elvárható szinthez képest jelentősen növeljék a felnőttképzésben való részvételt, megerősítve az egyéni képzési jogosultságokra vonatkozó rendelkezéseket, és biztosítva azok hordozhatóságát a szakmai pályamódosítások során.

A képzési jogosultságokat nyilvántartó egyéni számlák létrehozására vonatkozó ajánlás arányos, mivel az ilyen számlák lehetővé teszik a képzési jogosultságok függetlenítését az eredeti finanszírozójuktól, és azt, hogy teljes mértékben az egyének rendelkezzenek a jogosultságokkal, ami elengedhetetlen azok hordozhatóságának biztosításához. Az egyéni számlák emellett rugalmas finanszírozási modelleket is lehetővé tesznek a képzési jogosultságok különböző finanszírozói közötti költségmegosztással és a célcsoportok szerint modulált támogatással, ami a lehetséges nemzeti finanszírozási és végrehajtási modellek széles skáláját teszi lehetővé. A javaslat tárgyát képező, az egyéni tanulási számlákra és a támogató keretre vonatkozó ajánlás végrehajtása építhet a tagállamokban már meglévő vagy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben előirányzott rendelkezésekre. Lehetővé teszi olyan differenciált megközelítések alkalmazását, amelyek tükrözik a tagállamok eltérő gazdasági, pénzügyi és társadalmi helyzetét, valamint az eltérő oktatási, képzési és munkaerőpiaci feltételeket.

Ezért az ajánlásra irányuló javaslat tartalma nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Tekintettel a célkitűzésre (a tagállami reformok támogatása) és a tervezett jogalapra, csak nem kötelező erejű jogi eszközök mérlegelésére kerül sor. Az első lehetőség: javaslattétel a foglalkoztatási iránymutatások felülvizsgálatára, a tagállami reformoknak az európai szemeszter folyamata és az országspecifikus ajánlások révén történő támogatása érdekében. A legutóbbi, 2021. októberi iránymutatások 33 megerősítik a 2020. évi változatot, amely már felkéri a tagállamokat, hogy „erősítsék meg az egyéni képzési jogosultságokra vonatkozó rendelkezéseket, és biztosítsák azok átvihetőségét a szakmai pályamódosítások során, többek között adott esetben egyéni tanulási számlák révén”. Mivel azonban a foglalkoztatási iránymutatások jellegüknél fogva általánosak, nem adnak további útmutatást ennek módjáról.

Másik lehetőség egy olyan bizottsági közlemény vagy ajánlás, amely további iránymutatást nyújthatna a tagállamoknak, és információkkal szolgálhatna az országspecifikus ajánlások végrehajtásához. Ugyanakkor nem rendelkezne a tagállamok politikai felelősségvállalásával, ezért nem lenne elegendő a szükséges reformok ösztönzéséhez.

Az előnyben részesített eszköz a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat. Ez közösen elfogadott ajánlásokat fog nyújtani a tagállamok számára egy olyan konkrét eszközre vonatkozóan, amely segítheti őket a képzésben való részvételre vonatkozó 2030-as kiemelt uniós cél elérésében. Emellett közös cselekvési keretet biztosít, amely alapul szolgálhat a reformok és az elért eredmények későbbi elemzéséhez. A javaslat – amellett, hogy a tagállamokra bízza a tervezési paraméterek, például a kiemelt célcsoportok, a finanszírozási formák vagy a támogatható képzési lehetőségek meghatározását – iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok sajátos körülményeit.

A nyilvános konzultáció során a válaszadók 61 %-a 34 egyetértett azzal, hogy a tagállamok által önkéntes alapon követett uniós jogszabályok, például egy tanácsi ajánlás megfelelő eszköz lenne e kezdeményezés célkitűzéseinek elérésére.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A bevezető hatásvizsgálat 2021. március 23. és április 20. között volt online elérhető nyilvános visszajelzés céljából. Összesen 23 válasz érkezett, amelyek többnyire azt hangsúlyozták, hogy a szociális partnerekkel együttműködve kell kialakítani az egyéni tanulási számlákat, biztosítani kell, hogy a képzés magas színvonalú legyen, hogy útmutatás és információ álljon rendelkezésre, és hogy kellő figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra.

A Bizottság 2021. április 23. és július 16. között 12 hetes nyilvános konzultációt tartott. Összesen 216 válasz érkezett 78 polgártól, 26 hatóságtól, 46 vállalkozói szövetségtől és vállalkozástól, 26 szakszervezettől és 40 nem kormányzati szervezettől/egyéb válaszadótól. A legtöbb válaszadó (35), akik közül 23 uniós szintű szervezet volt, Belgiumban működik, míg a második legtöbb válasz (24) Olaszországból érkezett. Emellett 38 írásbeli válasz érkezett.

A nyilvános konzultáció megerősítette a probléma meghatározását és a potenciális uniós hozzáadott értéket. Széles körű támogatás övezte a felnőttek tanulásának megkönnyítésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket, de a nem munkával kapcsolatos képzés támogatása kevésbé volt erőteljes. A válaszadók 84 %-a egyetértett azzal, hogy az egyéni tanulási számlák hatékonyak lehetnek a képzésben való részvétel pénzügyi akadályainak kezelésében. A válaszadók 82 %-a egyetértett azzal, hogy a képzésben való részvételre irányuló motiváció növelhető az egyéni tanulási számlákkal, de hasonlóan sokan támogatták a pályaválasztási tanácsadást, az informális és nem formális tanulás érvényesítésének lehetőségeit, a minőségbiztosított képzési lehetőségek állami nyilvántartását, az uniós és nemzeti szintű figyelemfelkeltő kampányokat és az egyablakos digitális platformot. Általános kérés volt a bonyolultság és a bürokrácia elkerülése, valamint az, hogy az eszköz könnyen hozzáférhető legyen az egyének számára.

Tizenegy célzott konzultációs rendezvényre került sor az érdekelt felek és a szociális partnerek különböző csoportjaival, többek között a legmagasabb politikai szinten 35 . A szociális partnerek meghallgatása 36 során a szociális partnerek egyetértésüket fejezték ki a kezdeményezés általános célkitűzéseivel, de hangsúlyozták, hogy az egyéni tanulási számlákat az e célok elérését szolgáló „eszköztár egyik eszközének” kell tekinteni.

Véleményében 37 a Szakképzési Tanácsadó Bizottság (ACVT) egyetértett abban, hogy a kezdeményezés javíthatja a felnőttek motivációját és részvételét az oktatásban és képzésben. Ugyanakkor amellett érvel, hogy az egyéni tanulási számláknak inkább kiegészíteniük, semmint helyettesíteniük kell a meglévő kormányzati finanszírozású és/vagy szociális partnerek által vezérelt képzési szolgáltatásokat.

Az érdekelt felek és a szociális partnerek többsége – különösen a fejlett képzési rendszerrel rendelkező tagállamok, például a skandináv országok – hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az új kezdeményezéseket integrálják a meglévő nemzeti (vagy regionális) képzési infrastruktúrába, tiszteletben tartva a képzésre vonatkozóan már érvényben lévő kollektív szerződéseket, amelyek általában a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormányok bevonásával jöttek létre. Általános egyetértés övezte azt, hogy egy új képzési jogosultsági kezdeményezésnek munkaerőpiaci irányultságúnak kell lennie, és hogy a képzési jogosultságok pályaorientációval, minőségbiztosítási rendszerekkel és akkreditált képzéssel való összehangolása fokozná a hatásokat.

Az Európai Parlament az európai készségfejlesztési programról szóló véleményében 38 kiemeli az egyéni tanulási számlákban rejlő lehetőségeket, amely egy olyan finanszírozási mechanizmus, amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a tovább- és átképzések elősegítése szempontjából, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok esetében.

Az átképzésről és továbbképzésről szóló, 2020. június 8-i tanácsi következtetésekben 39 a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy: „tárja fel az egész életen át tartó tanulás és a készségek egyéni szintű fejlesztésének állami és magánfinanszírozására vonatkozó lehetséges modelleket”, és felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat ezen erőfeszítéseikben.

A felnőttoktatásról szóló, 2021. július 7-i véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 40 úgy véli, hogy az egész életen át tartó tanulásnak mindenki számára életmóddá, és a munkahelyeken is bevett gyakorlattá kell válnia, és arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy érjék el és növeljék a felnőttoktatásban való évi 60 %-os részvételre vonatkozó célt. Azt ajánlja a tagállamoknak, hogy erősítsék meg a felnőttkori tanulással kapcsolatos szakpolitikát, irányítást és finanszírozást, és minden felnőtt számára biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egész életen át tartó tanuláshoz.

Az egyéni tanulási számlákkal foglalkozó magas szintű fórum 48 országból közel 800 résztvevőt vonzott, a hatásvizsgálatot támogató tanulmány érvényesítési munkaértekezlete pedig (körülbelül 25, főként nem kormányzati szervezetet és közigazgatási szerveket képviselő résztvevővel) a problémára és a hatásvizsgálatra összpontosított.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A kezdeményezés alapjául szolgáló bizonyítékok a következők:

·a hatásvizsgálatot alátámasztó külső tanulmány;

·releváns adatok különböző uniós szintű felmérésekből, például a munkaerő-felmérésből, a felnőttoktatási felmérésből, a szakmai továbbképzési felmérésből, az Eurofound és a Cedefop által végzett ide vonatkozó, a felnőttoktatásban való részvételről és annak biztosításáról, valamint az akadályokról és az ösztönzőkről szóló felmérésekből;

·a nemzetközi tapasztalatok értékelésére vonatkozó szakirodalom;

·a független felnőttoktatási szakértői hálózat több, egymással összefüggő eredménye: országjelentések a rendelkezésre álló pénzügyi ösztönző rendszerekről, a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzése, valamint környezeti elemzés annak érdekében, hogy az egyének közvetlen pénzügyi ösztönzőket kapjanak a képzéshez;

·a készségfejlesztési programról és a szociális jogok európai pillérének megvalósításáról szóló cselekvési tervről folytatott konzultációk eredményei, valamint a készségfejlesztési paktumról szóló magas szintű kerekasztal-megbeszélések eredményei 41 .

•Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot folytatott a szakpolitikai lehetőségekről. Ezt a munkát a Bizottságon belül egy szolgálatközi irányítócsoporton keresztül folytatott strukturált konzultáció segítette 42 . A hatásvizsgálatot 2021. szeptember 29-én vitatták meg a Szabályozói Ellenőrzési Testülettel. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. október 1-jén fenntartásokkal ellátott kedvező véleményt adott ki, amelyet a kezdeményezés hatályának, az alapforgatókönyvnek, a várható hatások leírásának és az előnyben részesített lehetőség kiválasztásának pontosításával orvosoltak 43 .

A szakpolitikai alternatívák a képzési jogosultságok megvalósítási módja (képzési utalványok vagy egyéni számlák), a célcsoport mérete és az egyének képzési lehetőségek közötti szabad választási lehetőségei tekintetében eltértek egymástól. Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva az, hogy valamennyi munkaképes korú felnőtt számára egyéni számlák formájában biztosítsanak képzési jogosultságokat, miközben az összegeket a támogatási igényekhez igazítják, és lehetővé teszik az egyének számára, hogy szabadon választhassanak olyan képzési lehetőségek közül, amelyek minőségét, munkaerőpiaci relevanciáját és elismerését állami nyilvántartásba vételük biztosítja. Ez a lehetőség rendkívül hatékony lehet a kezdeményezés célkitűzéseinek elérésében, mivel átfogóan csökkenti a támogatási hiányosságokat és a széttagoltságot, miközben a képzést az egyéni igényekhez igazítja 44 .

A kezdeményezés célkitűzéseire, a jogalapra és a szubszidiaritás elvére tekintettel az előnyben részesített jogalkotási eszköz a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat. Ez az eszköz lehetővé teszi az egyéni képzési jogosultságok és a támogató keretfeltételek kombinációjának ajánlását, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok a nemzeti körülményeknek megfelelően hajtsák végre az intézkedéseket.

Az előnyben részesített alternatíva előnyei: A forgatókönyv-elemzések azt mutatják, hogy az előnyben részesített alternatíva végrehajtása 2030-ra a 60 %-os uniós cél feletti szintre emelheti a képzésben való részvételt, és csökkentheti a tagállamok közötti részvételi különbségeket. A várható fő hatások közé tartozik az egyének magasabb bérezése, a vállalkozások nagyobb termelékenysége, valamint a magasabb GDP és társadalmi kohézió.

Az előnyben részesített alternatíva költségei: A forgatókönyv-elemzések becslése szerint a képzési jogosultságok közvetlen éves költsége körülbelül 17,6–24,5 milliárd EUR 45 . A többletköltségek a fizetett képzési szabadság nagyobb mértékű igénybevételéből, valamint a bevezetési és adminisztratív költségekből adódnak, de várhatóan a sok tagállamban már meglévő jelentős infrastruktúra miatt korlátozottak lesznek. Ha a kezdeményezést jól hajtják végre, a költség-haszon számítások arra engednek következtetni, hogy a fent említett előnyök jelentősen meghaladják a költségeket.

A vállalkozásokra (köztük a kkv-kra) gyakorolt hatás: A vállalatok várhatóan profitálhatnak a képzettebb és termelékenyebb munkaerőből és a készséghiány csökkenéséből, ami különösen azoknak a kkv-knak kedvez, amelyek munkavállalói jelenleg kevésbé vesznek részt képzésben.

A tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás: A finanszírozási szabályok a tagállamok hatáskörében maradnak. A költség-haszon számítások azt mutatják, hogy az előnyök jelentősen meghaladják a költségeket, így a megfelelő finanszírozás és költségmegosztási mechanizmusok előmozdíthatják a fenntartható államháztartást.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

•Alapvető jogok

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének (1) bekezdése értelmében „mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez”: ez a szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvében is tükröződik. A kezdeményezés várhatóan pozitív hatással lesz az alapvető jogokra azáltal, hogy áthidalja a folyamatos képzéshez való hozzáférés hiányosságait. Ez a hatás meglehetősen erős, mivel a kezdeményezés minden munkaképes korú felnőttre kiterjed, miközben külön támogatást is nyújt a tovább- és átképzésre leginkább rászorulóknak.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Ez a kezdeményezés nem igényel további forrást az EU költségvetéséből. A nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatások a szóban forgó tagállam által választott finanszírozási modelltől függnek.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Ez az ajánlásra irányuló javaslat felkéri a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal az ajánlás végrehajtása érdekében. Azt javasolja, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb hajtsák végre a benne foglalt elveket, és nyújtsanak be tervet a nemzeti szinten meghozandó intézkedésekről. A tervek végrehajtása terén elért eredményeket a Foglalkoztatási Bizottságban az európai szemeszter többoldalú felügyelete keretében kell megvitatni, a tagállamok által bevezetett eszközökre és az eredményekre (például a képzésben való részvételre és az azt követő munkaerőpiaci eredményekre) összpontosítva.

A Bizottság célja, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal közösen létrehozzon egy közös mennyiségi és minőségi mutatókat tartalmazó ellenőrzési keretrendszert, amely alapul szolgálhat ezen ajánlás végrehajtásának értékeléséhez és felülvizsgálatához. A tagállamok jelentéstételi kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében ez a keret lehetőség szerint felhasználná a más nyomonkövetési kereteken keresztül már összegyűjtött információkat, és elkerülné a nyomon követés és a jelentéstétel megkettőzését (pl. a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz és az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere esetében).

A Bizottság célja, hogy a tagállamokkal együttműködve és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően felmérje és értékelje a javaslat tárgyát képező ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, és azokról legkorábban az elfogadás időpontjától számított 5 éven belül jelentést tegyen a Tanácsnak.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

(1–2. bekezdés) A javaslat innovatív aspektusa az, hogy közvetlenül az egyént helyezi a készségfejlesztés középpontjába. Azt ajánlja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat és eszközöket, amelyek munkaerőpiaci vagy szakmai státuszuktól függetlenül minden munkaképes korú felnőttet támogatnak a képzéshez való hozzáférésben, beleértve a szakmai pályamódosításokat is, valamint hogy fokozzák az egyének képzésre irányuló motivációját és ösztönzőit. Az egyéni tanulási számlák és a támogató keret – beleértve a pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket is – elősegíthetik e képzés hatékony igénybevételét.

(3. bekezdés) A kezdeményezés célcsoportja minden olyan munkaképes korú felnőtt, aki jogszerűen tartózkodik valamely tagállamban, iskolázottsági szintjétől és az aktuális munkaerőpiaci státuszától vagy foglalkoztatásának típusától függetlenül, tehát ideértve az alkalmazottakat, az önálló vállalkozókat és az atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatottakat, a munkanélkülieket és a munkaerőn kívüli személyeket is. A javaslat ezért ajánlást tesz arra, hogy minden munkaképes korú felnőtt számára hozzanak létre egyéni tanulási számlát abban a tagállamban, ahol jogszerűen tartózkodik.

Azon uniós határ menti ingázók és önálló vállalkozók esetében azonban, akik uniós polgárok, és akik a lakóhelyüktől eltérő tagállamban dolgoznak, indokolt kivételt tenni. Mivel az egyéni tanulási számlák elsősorban a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek fejlesztésére irányulnak, a lakóhely nem lenne megfelelő kritérium annak meghatározásához, hogy e csoport esetében melyik tagállamban kell létrehozni az egyéni tanulási számlát. A javaslat ezért azt ajánlja, hogy a(z) (ön)foglalkoztatás helye legyen az a kritérium, amely meghatározza, hogy hol kell létrehozni a határ menti ingázó munkavállalók egyéni tanulási számláját. Ez a bánásmód összhangban lenne a 492/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított, a szociális kedvezményekhez való hozzáférés tekintetében az állampolgárokra vonatkozó megkülönböztetésmentesség elvével 46 .

(5–7. bekezdés) A javaslat azt ajánlja, hogy a tagállamok általános megközelítést alkalmazva a kezdeményezés hatálya alá tartozó valamennyi egyén számára hozzanak létre egyéni tanulási számlát, és biztosítsák az egyéni képzési jogosultságok megfelelő éves rendelkezésre bocsátását. Ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy a finanszírozást igazítsák az egyéni igényekhez. Ezt az „egyetemes, de differenciált” megközelítést az érdekelt felek is támogatták a nyilvános konzultáció során. A javaslat további képzési jogosultságok biztosítását javasolja a tovább- és átképzésre leginkább rászoruló személyek számára. A nemzeti körülményektől függően ezek lehetnek bizonyos foglalkoztatási helyzetekben lévő (pl. atipikus foglalkoztatási formákban dolgozó), munkaerőpiaci státuszuk szerint meghatározott (foglalkoztatott, munkanélküli vagy a munkaerőn kívüli) személyek, a digitális vagy zöld átállás által jelentős mértékben érintett ágazatokban működő vállalkozásoknál vagy meghatározott típusú vállalkozásoknál (pl. mikrovállalkozásoknál, kkv-knál, vagy sajátos készségigényű vállalatoknál dolgozó (például alacsonyan képzett) személyek, illetve meghatározott korcsoportokba vagy kiszolgáltatott csoportokba tartozó személyek. A kiegészítő képzési jogosultságban részesülő csoportok a munkaerőpiac alakulásával változhatnak.

(8–9. bekezdés) Az egyéni tanulási számlák támogatják a költségmegosztás gondolatát, mivel lehetővé teszik, hogy a különböző forrásokból, például a közigazgatási szervektől és a munkáltatóktól származó hozzájárulásokat egyetlen számlán kapcsolják össze és kezeljék. Ez megkönnyíti a támogatás tovább- és átképzési szükségletek szerinti modulálását (pl. az állami foglalkoztatási szolgálatok által a munkanélküliek számára biztosított kiegészítő egyéni képzési jogosultságok finanszírozásával), valamint a munkáltatók által a munkavállalóiknak nyújtott, önkéntes vagy a kollektív szerződésekben rögzített kiegészítő támogatásokat.

(10. bekezdés) Az egyéni képzési jogosultságok meghatározott időszakon keresztül, személyes számlán történő felhalmozása lehetővé teszi az egyének számára, hogy jogosultságaikat munkaerőpiaci vagy a szakmai státuszuktól függetlenül tárolják, hosszabb vagy költségesebb képzésbe kezdjenek, munkahelyváltás céljából képezzék magukat, vagy a válságidőszakokban, illetve a zöld és a digitális átállással összefüggésben felmerülő készségigényekre reagáljanak. A tagállamok szabályokat állapíthatnak meg az ilyen felhalmozás felső határára vagy a jogosultságok lejártára vonatkozóan annak érdekében, hogy az egyéneket e jogosultságok igénybevételére ösztönözzék.

(11. bekezdés) A javaslat azt ajánlja, hogy az egyének a jogszerű tartózkodási helyükön kapjanak képzési jogosultságot, kivéve a lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban dolgozó határ menti ingázókat és önálló vállalkozókat, akiknek abban a tagállamban kellene jogosultságot kapniuk, ahol dolgoznak. Mivel a jogosultságok kívül esnek az EU-n belül mozgó személyek szociális biztonsági jogainak védelmére vonatkozó közös szabályok 47 hatályán, azt ajánlja, hogy a tagállamok tegyék lehetővé az emberek számára, hogy megőrizhessék egyéni tanulási számlájukat és felhalmozott képzési jogosultságaikat a más tagállamban töltött időszakok alatt. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy hazatérésükkor vagy a saját tagállamuk egyéni tanulási számlákra vonatkozó szabályaival összhangban távoktatásban kínált képzésre fordítsák jogosultságaikat. Ugyanakkor az emberek új egyéni tanulási számlára lehetnének jogosultak abban a tagállamban, ahol jelenleg lakóhellyel rendelkeznek. Ez megkönnyíti a határokon átnyúló mobilitást, és hangsúlyozza azt az elvet, hogy a képzési jogosultságok odaítélésük után az egyéneket illetik meg. A képzési jogosultságok tagállamok közötti hordozhatóságát a nemzeti egyéni tanulási számlák létrehozását követően tovább fogjuk vizsgálni, és az ezen ajánlás végrehajtásának értékelése során is foglalkozni fogunk vele. Az EU megkönnyítheti az egyéni képzési jogosultságok tagállamok közötti hordozhatóságáról szóló vitát.

(12–20. bekezdés) Alapvető fontosságú egy olyan támogató keret létrehozása, amely megkönnyíti a képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek elterjedését. A javaslat szerint ennek magában kell foglalnia pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket, egy nyilvános nemzeti nyilvántartást és egy egységes nemzeti digitális portált, amely biztonságos elektronikus hitelesítést és a nyilvántartáshoz való kapcsolódást lehetővé téve támogatja az egyéni tanulási számlákat. A keretnek döntő szerepe lesz az emberek arra való motiválásában, hogy a képzésben való részvétel mellett döntsenek, mivel számos megbízható, minőségbiztosítással rendelkező képzési lehetőséget, valamint pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket fog biztosítani. A munkáltatók – különösen a mikrovállalkozások és a kkv -k – együttműködése szintén kulcsfontosságú lesz a keret sikeres létrehozása szempontjából.

(12. bekezdés) A konzultációk a pályaorientációs szolgáltatásokat azonosították a támogató keret legfontosabb elemeként. Bár ezek a szolgáltatások a legtöbb tagállamban rendelkezésre állnak, gyakran korlátozott hatókörűek. Annak érdekében, hogy az egyéneket az igényeiknek leginkább megfelelő képzési lehetőségekhez irányítsák, ajánlott, hogy a tagállamok valamennyi felnőtt számára javítsák a személyes, valamint a digitális pályaorientációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést (különösen az elismert lehetőségek felhasználóbarát nyilvántartása révén).

A korábbi tanulás érvényesítése lehetővé teszi az egyének számára annak bizonyítását, hogy elsajátítottak bizonyos készségeket. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás 48 közelmúltbeli értékelése jelentős előrelépést mutat, ugyanakkor meghatározza a még fennálló kihívásokat és a javasolt megoldásokat is. Különösen az egyéneknek nyújtott támogatást, a tanácsadó szolgálatokkal való szorosabb összehangoltságot, valamint a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokra vonatkozó érvényesítési kezdeményezések hatékony testre szabását kell biztosítani. A javaslat az érvényesítéssel kapcsolatos fennmaradó kihívások megoldására törekszik, ezért javasolja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy az egyéni tanulási számlák felhasználhatók legyenek az érvényesítési lehetőségek elérésére, és hogy ezek a lehetőségek – beleértve a személyes vagy online készségértékelést is – rendelkezésre álljanak és hozzáférhetőek legyenek. Ezáltal kiegészíti a mikrotanúsítványok európai megközelítéséről szóló javaslatot, amely szintén megkönnyítheti a képzési eredmények érvényesítését és elismerését.

(13–17. bekezdés) A minőségbiztosított és elismert képzési, pályaorientációs és érvényesítési ajánlatok nyilvános nemzeti nyilvántartása növelheti az emberek képzésben való részvételre irányuló motivációját azáltal, hogy könnyen hozzáférhető módon ismerteti a rendelkezésre álló lehetőségeket, és csökkenti a képzési eredmények minőségével és elismerésével kapcsolatos bizonytalanságot. Hasonló nyilvántartások legalább 12 tagállamban már léteznek vagy fejlesztés alatt állnak. A javaslat azt ajánlja, hogy minden tagállam hozzon létre és tartson naprakészen egy ilyen nyilvántartást, amely mellett alkalmazzon egy olyan fenntartható irányítási modellt, amely átlátható szabályokat tartalmaz az új képzési ajánlatok beillesztésére vonatkozóan. Az egyéni képzési jogosultságokból kizárólag a nyilvántartásban szereplő képzési, pályaorientációs és érvényesítési ajánlatok legyenek támogathatók. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagállamok által az egyének számára ingyenesen biztosított pályaorientációs szolgáltatásokat és érvényesítési lehetőségeket is. A nyilvántartásba való felvétel kritériumait tagállami szinten, átlátható minőségi követelmények alapján, a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel együttműködésben, a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésre és az európai kompetenciakeretekre építve kell meghatározni 49 . A nyilvántartásban szereplő rövid képzéseket a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítéssel összhangban kell kidolgozni a képzési eredmények minőségével és elismerésével kapcsolatos átláthatóság előmozdítása érdekében. A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy nemzeti nyilvántartásaikat átlátható módon nyissák meg a más országok szolgáltatói által kínált képzési lehetőségek előtt, feltéve, hogy azok megbízható minőségűek. Amint azt a konzultációk megerősítették, a szociális partnerek és az érdekelt felek képesek és hajlandóak is hozzáadott értéket teremteni az ilyen nyilvántartások irányítása terén.

 (18. bekezdés) A javaslat azt ajánlja, hogy a tagállamok hozzanak létre és tartsanak fenn egy egységes nemzeti digitális portált, amely mobil eszközökön (pl. digitális alkalmazáson) keresztül könnyen hozzáférhető, hogy átláthatóbbá tegyék a nemzeti szinten rendelkezésre álló képzési és támogatási lehetőségeket, és lehetővé tegyék a felhasználók számára az egyéni fiókjukhoz való hozzáférést, a rendelkezésükre álló egyéni képzési jogosultságok áttekintését és a nemzeti nyilvántartásba való betekintést.

(19–20. bekezdés) A fizetett képzési szabadság lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a – néhány naptól akár több hónapig terjedő – képzési időszakok alatt megtartsák fizetésüket vagy helyettesítő jövedelmüket. Ilyen rendelkezések már 24 tagállamban léteznek, amelyek közül 12 aláírta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fizetett tanulmányi szabadságról szóló egyezményét 50 . A fizetett képzési szabadsághoz való hozzáférést azonban gyakran korlátozzák a munkaviszony sajátos jellemzői. A szigorú jogosultsági feltételek és a potenciális kedvezményezettek tájékozatlansága miatt a foglalkoztatottak kevesebb mint 1 %-a használja ki a meglévő rendelkezésekben rejlő lehetőségeket 51 . Ezért arra is felkérjük a tagállamokat, hogy fogadjanak el rendelkezéseket az általánosan elérhető fizetett képzési szabadságra vonatkozóan, vagy vizsgálják felül a meglévő rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok minden munkavállalóra kiterjedjenek, továbbá nyújtsanak pénzügyi támogatást azoknak a munkáltatóknak (különösen a nagyobb kihívásokkal szembesülő kkv-knak), amelyek alkalmazottai igénybe veszik a fizetett képzési szabadságot. A javaslat ajánlja a fizetett képzési szabadságra vonatkozó rendelkezések és az egyéb rendelkezésre álló támogatási intézkedések közötti kapcsolatok megerősítését, ugyanakkor a részletes szabályok kidolgozását a tagállamokra bízza.

(21. bekezdés) A javaslat azt is ajánlja, hogy a tagállamok szervezzenek széles körű tájékoztatási tevékenységeket és figyelemfelhívó kampányokat, különösen a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak körében. Ezek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy a felnőttek nagyobb arányban vegyenek részt a tanulási lehetőségekben, különösen azon csoportok körében, amelyek kevéssé ismerik a tovább- és átképzési igényeket és lehetőségeket. A hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek közötti együttműködés növelheti az ilyen tevékenységek hatékonyságát.

(22. bekezdés) E kezdeményezés végrehajtásának támogatása érdekében ajánlott, hogy a tagállamok vezessenek be olyan ellenőrzési intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyéni tanulási számlák és a támogató keret folyamatos fejlesztését. Az ajánlás célkitűzéseinek lehető leghatékonyabb elérését célzó későbbi kiigazítások vonatkozhatnak az egyéni képzési jogosultságok összegére, a tovább- és átképzésre leginkább rászoruló személyek meghatározására vagy a támogató keret különböző elemeinek felhasználóbarát integrálására.

(23–26. bekezdés) Az egyéni tanulási számlák megfelelő és fenntartható finanszírozásának biztosítására szolgáló intézkedéseket nemzeti szinten kell meghatározni, a nemzeti körülményeknek megfelelően és külön figyelmet fordítva a kkv-kra. Bár az ajánlás végrehajtásáért továbbra is a tagállamok felelnek, a javaslat ajánlja a különböző állami és magánfinanszírozási források kombinációjának megkönnyítését, amely magában foglalhatja például a munkáltatók önkéntes kiegészítő támogatását. A tagállamok különböző uniós alapokból is részesülhetnek támogatásban, különösen a kohéziós politikai alapokból, többek között az Európai Szociális Alap Pluszból 52 , az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 53 és az Igazságos Átmenet Alapból 54 , valamint a Next Generation EU keretében működő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből 55 , amennyiben helyreállítási és rezilienciaépítési tervük megfelelő reformokat és beruházásokat tartalmaz. A technikai támogatási eszköz testre szabott szakértelmet nyújthat az egyéni tanulási számlák és az azokat támogató keretrendszer létrehozását támogató reformok megtervezéséhez és végrehajtásához.

(27. bekezdés) A fentieknek megfelelően az uniós támogatás a tagállamok számára a Next Generation EU eszközből és a többéves pénzügyi keretből készségfejlesztésre rendelkezésre álló, példátlan mértékű uniós finanszírozás kiaknázására fog összpontosítani. Az EU olyan releváns kezdeményezések révén is támogatni fogja a készségfejlesztést, mint a készségfejlesztési paktum, a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve, a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja (EPALE) és az Erasmus+ egyéb megfelelő intézkedései, valamint a szociális partnerek közötti uniós szintű együttműködési projektek. Emellett támogathatja az ajánlás végrehajtása során az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét. Az Europass-platformmal kapcsolatos további munkának az interoperabilitás biztosítására, azaz platformnak az egyéni tanulási számlák egységes nemzeti digitális portáljaival való összekapcsolására kell összpontosítania.

(28–30. bekezdés) A jelentéstétel és az értékelés a Foglalkoztatási Bizottságban az európai szemeszter ciklusának részeként folytatott többoldalú felügyelet keretében végzett nyomon követésen fog alapulni, az elfogadott nyomonkövetési keret és nyomonkövetési intézkedések alapján. Ajánlott, hogy a tagállamok az ajánlás elfogadásától számított 12 hónapon belül végrehajtási tervet készítsenek. Az első értékelést legkorábban az elfogadást követő 5 év elteltével javasoljuk.

2021/0405 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egyéni tanulási számlákról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben 149. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A készségekkel rendelkező munkaerő kulcsfontosságú az EU fenntartható versenyképességének megerősítéséhez, a Covid19-világjárványból való, munkahelyekben bővelkedő helyreállás támogatásához, valamint a társadalmilag igazságos digitális és zöld átállás biztosításához. Az embereknek lépést kell tartaniuk a munkaerőpiacok változásaival, ezt pedig a készségeik fejlesztésével tudják megtenni. Az új és jobb készségek több lehetőséget nyitnak meg és felkészítik az embereket arra, hogy – a demográfiai változások közepette – aktív szerepet játsszanak a munkaerőpiaci átmenetek kezelésében és teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban. Emellett a felnőttek továbbképzése hatékony eszköz lehet a társadalmi méltányosság és a befogadás előmozdításában az igazságos átmenet érdekében.

(2)Az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. A szociális jogok európai pillérének 56 első alapelve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz olyan készségek fenntartása és megszerzése érdekében, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban, és sikeresen kezelje a munkaerőpiaci átmeneteket. A negyedik elv a foglalkoztatás aktív támogatását érinti, hogy mindenki számára biztosított legyen az időben történő és személyre szabott segítségnyújtáshoz való jog foglalkoztatási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javítása érdekében. A biztonságos és rugalmas foglalkoztatásról szóló ötödik elv hangsúlyozza, hogy a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak tisztességes és egyenlő bánásmódban kell részesülniük a munkafeltételek, a szociális védelem és a képzésekben való részvétel tekintetében.

(3)Az Európai Tanács 2021. június 25-én üdvözölte a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben foglalt kiemelt uniós célokat, összhangban a Portói Nyilatkozattal 57 , ezáltal támogatva az annak biztosítására irányuló törekvést, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60 %-a minden évben vegyen részt képzésben. A felnőttoktatásban való részvétel azonban az elmúlt évtizedben stagnált az EU-ban, 21 tagállam pedig még a 2020-ra kitűzött uniós szintű céltól is elmaradt. Sok felnőtt, például az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkalmazottai, a munkanélküliek, az inaktívak és az alacsony képzettségűek számára a készségfejlesztési lehetőségek túl gyakran elérhetetlenek.

(4)A 2020 júliusában elfogadott európai készségfejlesztési program 58 egy készségfejlesztési forradalom előidézésére szólít fel annak érdekében, hogy az ökológiai és digitális átállás a gyors és méltányos helyreállítás lehetőségévé váljon. Többek között bejelenti, hogy a Bizottság meg fogja vizsgálni az egyéni tanulási számlákat mint a munkaképes korú felnőttek tovább- és átképzését támogató eszközt, kiegészítve ezzel a munkáltatókat, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókat célzó egyéb intézkedéseket.

(5)A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó európai zöld megállapodásban 59 foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld átálláshoz, valamint a munkaerő tovább- és átképzéséhez szükséges készségekre. Az „Irány az 55 %!” című bizottsági közlemény 60 elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az EU rendelkezik a versenyképesség megőrzéséhez szükséges képzett munkaerővel, és rámutat a készségfejlesztési program kiemelt intézkedéseire, amelyek célja, hogy felvértezzék az embereket a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségekkel.

(6)Az Európa digitális évtizede 61 megismétli azt a célkitűzést, miszerint biztosítani kell, hogy 2030-ra az EU lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és azt is célul tűzi ki, hogy 2030-ra 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni, a nemek közötti konvergencia mellett. A digitális évtizedhez vezető útról szóló bizottsági javaslat 62 javasolja, hogy hozzanak létre egy keretet ennek előmozdítására. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv 63 hangsúlyozza, hogy a tanulási lehetőségek – többek között a tovább- és átképzés – hozzáférhetőségének megkönnyítésére és rugalmasságuk megerősítésére technológiai eszközöket kell alkalmazni.

(7)A Bizottság „Új európai iparstratégia” című közleménye 64 határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és képzés lépést tartson a kettős átállással és segítse azt.

(8)A Tanács 2020. június 8-i következtetéseiben 65 felkéri a tagállamokat, hogy „tárják fel az egész életen át tartó tanulás és a készségek egyéni szintű fejlesztésének állami és magánfinanszírozására vonatkozó lehetséges modelleket”, és felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat ezen erőfeszítéseikben.

(9)A tanulásban való részvétel egyik fő akadálya az egyének elégtelen pénzügyi támogatása. A köz- és magánberuházások összességében nem elegendőek. Az EU-ban a legtöbb munkához kapcsolódó képzés a munkáltatók támogatásával zajlik. Sok vállalat – különösen a kkv-k körében – azonban nem biztosít vagy finanszíroz képzést az alkalmazottai számára, az atipikus munkát végző személyek pedig kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá munkáltató által támogatott képzéshez. Ezek az egyenlőtlenségek aláássák az egyének jólétét és egészségét, csökkentik a gazdasági versenyképességet, elszalasztott lehetőségeket eredményeznek, akadályozzák az innovációt és azzal a kockázattal járnak, hogy bizonyos emberek lemaradnak a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre való átállás során.

(10)A közvetlen költségek mellett az időkorlát is fontos tényező, amely akadályozza a felnőttek képzésben való részvételét. A legtöbb tagállam aláírta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fizetett tanulmányi szabadságról szóló egyezményét, és átültette azt a nemzeti jogába. A tanulmányi szabadság ismertsége és igénybevétele azonban sok tagállamban alacsony, és a rendelkezések gyakran nem terjednek ki az atipikus munkavállalókra, vagy nem teszik lehetővé a felnőttek számára, hogy munkanélküli vagy alacsony gazdasági aktivitású időszakokban oktatásban és képzésben vegyenek részt.

(11)Sok felnőtt – különösen az alacsonyan képzettek és a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak körében – nem motivált a képzésben való részvételre. Előfordulhat, hogy nem ismerik saját készségigényeiket, vagy nem tudják, hogy rendelkezésre áll-e támogatás és képzés, és ha igen, akkor az jó minőségű-e és elismertek-e a munkaerőpiacon. Ezenkívül az emberek nem biztos, hogy motiváltak lesznek egy olyan képzésben részt venni, amelyet nem velük egyeztetve választottak ki, és amely nem igazodik az igényeikhez.

(12)A tovább- és átképzés új megközelítésére van szükség az EU-ban. Ennek ki kell egészítenie a meglévő eszközöket és nyomon kell követnie a politikai kötelezettségvállalásokat azáltal, hogy az egyének kezébe adja az irányítást, és minden készségszinten ellátja őket a tovább- vagy átképzéshez szükséges támogatással és eszközökkel.

(13)A Szakképzési Tanácsadó Bizottság az egyéni tanulási számlákra vonatkozó uniós kezdeményezésről és az európai képzési kínálat megerősítéséről szóló, 2021. augusztusi véleményében 66 azzal érvel, hogy egy ilyen kezdeményezésnek javítania kell a felnőttek elköteleződését, motivációját és részvételét az oktatásban és képzésben. A fő kihívás a készségek és a munkahelyek összehangolásának javítása, valamint a sokrétű minőségi képzési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása relevánsabb és célzottabb kínálat révén.

(14)A fent vázolt problémák kezelhetők azáltal, hogy az egyéni tanulási számlákon a képzési jogosultságok révén közvetlen pénzügyi támogatást nyújtanak az embereknek, és olyan széles körű támogató keretet hoznak létre, amely hozzáférést biztosít számukra a képzési lehetőségekhez, a tájékoztatáshoz, a pályaorientációhoz, a fizetett képzési szabadsághoz és a képzési eredmények elismeréséhez.

(15)Megfelelő képzési jogosultságot kell meghatározni nemzeti szinten, az emberek képzési igényeivel összhangban; Például elismert képzési tevékenységek lehetővé tétele évi 30 órában minden egyén számára, 50 órára emelve a leginkább rászoruló személyek számára. A finanszírozás igények szerinti modulációja növelheti a kezdeményezés hatékonyságát. A tagállamok a nemzeti körülményektől és a változó munkaerőpiactól függően további képzési jogosultságokat állapíthatnak meg a leginkább rászoruló személyek számára. Például a zöld és digitális átállás támogatása érdekében kiegészíthetik az egyéni tanulási számlákat a stratégiai ágazatokban 67 . A pénzügyi jogosultságok mellett a képzés relevanciája, hasznossága és elismertsége is kulcsfontosságú tényező a képzés igénybevétele szempontjából. Ezekről a kérdésekről konzultálni kell a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel.

(16)Az egyéni tanulási számláknak lehetővé kell tenniük az emberek számára, hogy egy meghatározott időszak alatt képzési jogosultságokat halmozzanak fel és vehessenek igénybe, hogy hosszabb vagy költségesebb képzésben vehessenek részt, vagy gazdasági visszaesés idején az újonnan felmerülő készségigényekre reagálva képezhessék magukat. Az egyének számára lehetővé kell tenni, hogy egyéni képzési jogosultságaikat a munkaerőpiaci vagy szakmai státuszuktól függetlenül és a pályamódosítások során is megőrizhessék. A tagállamoknak olyan szabályokat kell megállapítaniuk a jogosultságok megszűnésére, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy teljes mértékben kiaknázzák azokat.

(17)Az egyének számára lehetővé kell tenni, hogy akár külföldről is igénybe vehessék egyéni képzési jogosultságaikat, ha a tanulási számlájukhoz tartozó nemzeti nyilvántartásban elismert és minőségileg biztosított képzésben vennének részt. A jogosultságok tagállamok közötti hordozhatósága hosszabb távon kívánatos jellemző, amely további vizsgálatot igényel.

(18)Annak érdekében, hogy az egyének segítséget kapjanak a megfelelő képzési pályák azonosításában és ezáltal a tanulási motiváció növelésében, valamint a pályaorientációs és az érvényesítési lehetőségekhez való hozzáférésben, az elismert képzések naprakész, állami nyilvántartásait elérhetővé kell tenni a mindenki számára – köztük a fogyatékossággal élő személyek számára is – hozzáférhető, erre a célra létrehozott, egységes nemzeti digitális portálokon keresztül, amelyeket megfelelően össze kell kapcsolni az Europass-platformmal.

(19)Lehetővé kell tenni, hogy az emberek az egyéni tanulási számlák segítségével az érvényesítéshez is hozzáférjenek, beleértve a készségértékelési lehetőségeket is. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás 68 közelmúltbeli értékelése jelentős előrelépést mutat, ugyanakkor meghatározza a még fennálló kihívásokat és a javasolt megoldásokat is. Különösen fontos, hogy az egyének személyre szabott támogatást kapjanak, továbbá biztosítani kell a tanácsadó szolgálatokkal való szorosabb koordinációt, valamint a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok számára az érvényesítési kezdeményezések hatékony testre szabását. A tagállamoknak adott esetben ösztönözniük kell a mikrotanúsítványok kibocsátását, az azonosított szükségletek alapján és a mikrotanúsítványok európai megközelítésével összhangban.

(20)Ez az ajánlás támogatja a fizetett tanulmányi szabadság bevezetését. A fizetett tanulmányi szabadság megfelelő biztosítása az ILO fizetett tanulmányi szabadságról szóló egyezményével 69 összhangban (amelyet 12 tagállam ratifikált) lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy a néhány naptól több hónapig terjedő képzési időszakok alatt megtartsák fizetésüket vagy helyettesítő jövedelmüket. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy kezdjenek párbeszédet a szociális partnerekkel azokról az intézkedésekről, amelyek lehetővé tennék a munkavállalók számára, hogy egyéni tanulási számláik felhasználásával munkaidőben vehessenek részt képzésekben. E tekintetben figyelembe kell venni a kkv-k és különösen a mikrovállalkozások sajátos helyzetét.

(21)A szélesebb körű tájékoztatási és figyelemfelkeltő tevékenységek és kampányok kulcsfontosságúak a felnőttek tanulási lehetőségekben való magas részvételi arányának biztosításához, különösen a tovább- és átképzéssel kapcsolatban kevéssé tájékozott csoportok, például a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek körében. A közigazgatási szervek, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek közötti együttműködés, amely azon a közös felfogáson alapul, hogy a tovább- és átképzés beruházási eszköz, növelheti a tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységek hatékonyságát. Az akadálymentességre fordított figyelemnek meg kell könnyítenie a fogyatékossággal élő felnőttek részvételét.

(22) A végrehajtás támogatásához kulcsfontosságúak a nyomonkövetési intézkedések, valamint az egyéni tanulási számlák és a támogató keret folyamatos javítása. A későbbi kiigazítások vonatkozhatnak az egyéni képzési jogosultságok összegére, a prioritást élvező csoportokra vagy a támogató keret különböző elemeinek felhasználóbarát integrálására.

(23)A megfelelő finanszírozás az egyéni tanulási számlák sikeres rendszereinek kulcsfontosságú eleme. Az egyéni tanulási számláknak meg kell könnyíteniük a különböző finanszírozási források – például a közigazgatási szervek és a munkáltatók – közötti költségmegosztást azáltal, hogy lehetővé teszik a különböző finanszírozók számára, hogy hozzájáruljanak a számlához. A kezdeményezés fenntarthatóságát, amely elengedhetetlen annak sikeréhez, a köz- és magánfinanszírozási források kombinációjának kell biztosítania a tagállamokban. Ez megkönnyíti a munkáltatók által a munkavállalóik számára – akár önkéntes alapon, akár kollektív szerződések eredményeként – nyújtott támogatás és kiegészítések modulálását.

(24)Az olyan uniós alapok, mint az Európai Szociális Alap Plusz 70 , az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Alap és adott esetben a Next Generation EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze 71 , valamint a technikai támogatási eszköz révén testre szabott szakértelem támogathatják az egyéni tanulási számlák és azok támogató keretének létrehozását. A Bizottság által elősegített egymástól való tanulás szintén támogathatja a folyamatot.

(25)Ez az ajánlás nem sértheti a tagállamoknak a felnőttoktatási/képzési rendszereik szervezésével és tartalmával kapcsolatos kizárólagos hatáskörét. Nem akadályozhatja meg őket abban, hogy az itt javasoltaknál magasabb szintű rendelkezéseket tartsanak fenn vagy állapítsanak meg a felnőttkori tanulásra/képzésre vonatkozóan.

(26)A tagállamoknak be kell vonniuk a reformok kialakításába a szociális partnereket és az érdekelt feleket, köztük a civil társadalmi szervezeteket. Ez az ajánlás nem korlátozhatja a szociális partnerek autonómiáját azokban az esetekben, amelyekben azok feladata a képzési rendszerek létrehozása és igazgatása.

(27)Az ebben az ajánlásban felvázolt intézkedések nem helyettesíthetik a munkáltatók, valamint az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott képzéseket, az oktatási és képzési intézmények állami támogatását vagy más típusú támogatásokat,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Célkitűzések

1.Az ajánlás célja a tagállami reformok támogatása, hogy több felnőtt számára váljon lehetővé a képzésben való részvétel, a részvételi arányok növelése és a készséghiány csökkentése érdekében. Ezáltal hozzájárul az EU azon célkitűzéséhez, hogy előmozdítsa a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző, magas versenyképességű szociális piacgazdaságot. Konkrétan a következő célokat tűzi ki:

a)valamennyi munkaképes korú felnőtt támogatása a képzéshez való hozzáférésben, beleértve a szakmai pályamódosításokat is, munkaerőpiaci és szakmai státuszuktól függetlenül;

b)az egyének képzésen való részvételre irányuló motivációjának és ösztönzőinek növelése.

2.Ennek érdekében azt javasolja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre egyéni tanulási számlákat, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy a munkaerőpiac szempontjából releváns képzésben vegyenek részt, valamint alakítsanak ki olyan támogató keretet, amely a képzés hatékony igénybevételének előmozdítása céljából pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket is magában foglal.

Hatály

3.Ez az ajánlás a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó, munkaképes korú felnőttekre vonatkozik, függetlenül az iskolai végzettségüktől és a jelenlegi munkaerőpiaci vagy szakmai státuszuktól.  A tagállamoknak az e csoportba tartozó minden egyes személy számára egyéni tanulási számlát kell létrehozniuk.

Ettől eltérve a határ menti ingázóknak és azoknak az önálló vállalkozóknak, akik a lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban dolgoznak, a munkavégzésük szerinti tagállamban kell egyéni tanulási számlát létrehozni.

Fogalommeghatározások

4.Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)„egyéni képzési jogosultság”: az egyén rendelkezésére álló személyes költségvetéshez való hozzáférés joga a munkaerőpiaci szempontból releváns, finanszírozásra jogosult képzés, pályaorientáció és tanácsadás, készségfelmérés vagy érvényesítés közvetlen költségeinek fedezésére.

b)„egyéni tanulási számla”: az egyéni képzési jogosultságok biztosításának módja. Olyan személyes számláról van szó, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy jogosultságaikat egy meghatározott időszakon belül felhalmozzák és megőrizzék, hogy azokat a nemzeti szabályokkal összhangban bármikor, az általuk leghasznosabbnak ítélt támogatható képzési, tanácsadási vagy érvényesítési lehetőségre fordíthassák. Biztosítja, hogy a jogosultságok felett a támogatási forrástól függetlenül, teljes mértékben az egyének rendelkezzenek.

c)az egyéni képzési jogosultságok „hordozhatósága”: az egyszer már megszerzett jogosultságok az érintett személy birtokában maradnak, beleértve a munkahelyek közötti, a munkahelyről a tanulásba vagy a foglalkoztatásból a munkanélküliségbe történő, valamint az aktivitás és az inaktivitás közötti átmenetet is.

d) „támogató keret”: azokat a támogatásokat magában foglaló keret, amelyek elősegítik az egyéni képzési jogosultságok hatékony igénybevételét. Ez magában foglalja a pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket, az egyéni képzési jogosultságokból finanszírozható lehetőségek nemzeti nyilvántartását, az egyéni tanulási számlához és a nemzeti nyilvántartáshoz való hozzáférést biztosító egységes nemzeti digitális portált, valamint a fizetett tanulmányi szabadságot.

Az egyéni tanulási számla

5.A tagállamoknak a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően egyéni tanulási számlát kell létrehozniuk az e kezdeményezés hatálya alá tartozó valamennyi egyén számára.

6.A tagállamoknak minden egyes egyéni tanulási számla számára megfelelő éves céltartalékot kell biztosítaniuk, amely egy adott időszakban összegyűjthető és felhasználható, ily módon téve lehetővé a tartalmasabb képzést.

7.A tagállamoknak a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően további egyéni képzési jogosultságokat kell biztosítaniuk a tovább- és átképzésre leginkább rászoruló személyek számlái számára, a nemzeti vagy ágazati igények, az egyén munkaerőpiaci vagy szerződéses státusza, vagy képesítési szintje, továbbá minden egyéb releváns körülmény, valamint egyértelmű és átlátható kritériumok alapján.

8.A tagállamoknak fel kell kérniük a munkáltatókat, hogy biztosítsanak további egyéni képzési jogosultságokat a munkavállalóik és az ipari értékláncukban dolgozó más személyek – különösen a kkv-knál dolgozók – egyéni tanulási számláira.

9.A tagállamoknak fel kell kérniük az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokat, hogy biztosítsanak további egyéni képzési jogosultságokat a tovább- és átképzésre leginkább rászoruló személyek egyéni tanulási számláira.

10.A tagállamoknak meg kell határozniuk az egyéni képzési jogosultságok felhalmozásának és tárolásának feltételeit annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsenek aközött, hogy az egyének a hosszabb képzések finanszírozása céljából összegyűjthessék a jogosultságaikat, valamint hogy arra ösztönözzék őket, hogy a jogosultságaikat szakmai pályafutásuk során rendszeresen felhasználják.

11.A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a valamely tagállamban vezetett számlán felhalmozott egyéni képzési jogosultságokat az adott tagállamban megőrizzék vagy felhasználhassák a támogatható képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségekhez, még olyan időszakokban is, amikor az egyén egy másik tagállamban él.

A működést biztosító keretrendszer

Ajánlott, hogy a tagállamok az egyéni tanulási számlákat olyan támogató keretbe építsék be, amely a következőket foglalja magában:

–Pályaorientációs tanácsadás és érvényesítés

12.A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pályaorientációs szolgáltatások és érvényesítési lehetőségek 72 – ideértve a készségfelmérési lehetőségeket is – személyesen vagy online elérhetők és hozzáférhetők legyenek az egyéni tanulási számlák valamennyi tulajdonosa számára, akár ingyenesen, akár egyéni képzési jogosultságaik felhasználásával.

–A támogatható minőségi képzés, pályaorientációs tanácsadás és érvényesítési lehetőségek nemzeti nyilvántartása

13.A tagállamoknak létre kell hozniuk és naprakészen kell tartaniuk az egyéni képzési jogosultságokból finanszírozható képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek állami nyilvántartását, amely összeegyeztethető az európai tanulási modellel. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagállamok által az egyének számára ingyenesen biztosított pályaorientációs szolgáltatásokat és érvényesítési lehetőségeket is.

14.A tagállamoknak a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel együttműködve, átlátható minőségi követelményeken és a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen alapuló, egyértelmű szabályokat kell megállapítaniuk és közzétenniük a munkaerőpiac szempontjából releváns képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek különböző formáinak a nyilvántartásba való felvételére vonatkozóan. Ezeket rendszeresen felül kell vizsgálniuk a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

15.A tagállamoknak ösztönözniük kell a formális és nem formális tanulási lehetőségeket nyújtó szolgáltatókat, hogy az azonosított igények alapján fejlesszék és bővítsék kínálatukat, többek között adott esetben az uniós megközelítést 73 követő mikrotanúsítványok biztosításával, valamint az uniós és nemzeti kompetenciakeretek alkalmazásával.

16.A tagállamoknak fel kell kérniük a szociális partnereket és az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a nyilvántartásban szereplő képzések támogathatósági kritériumainak meghatározásában.

17.A tagállamoknak átlátható módon meg kell nyitniuk nemzeti nyilvántartásukat a más országokban működő szolgáltatók által kínált képzési lehetőségek előtt.

–Az egyéni tanulási számlákat támogató egységes nemzeti digitális portál

18.A tagállamoknak lehetővé kell tenniük és támogatniuk kell az egyéneket abban, hogy hozzáférjenek egyéni tanulási számláikhoz, és biztonságos elektronikus azonosítással könnyen böngészhessenek a nyilvántartásban egy akadálymentes 74 egységes nemzeti digitális portálon 75 , amely könnyen hozzáférhető mobileszközökről, és amelyet össze kell kapcsolni az Europass platformmal.

–Fizetett tanulmányi szabadság

19.A tagállamoknak párbeszédet kell kezdeniük a szociális partnerekkel azokról az intézkedésekről, amelyek lehetővé tennék a munkavállalók számára, hogy egyéni tanulási számláik felhasználásával munkaidőben vehessenek részt képzésekben.

20.A tagállamoknak be kell vezetniük a fizetett tanulmányi szabadságra vonatkozó rendelkezéseket, vagy felül kell vizsgálniuk a meglévő rendelkezések megfelelőségét az ILO fizetett tanulmányi szabadságról szóló egyezményével összhangban, figyelembe véve a következőket:

a)a munkaviszonyok valamennyi típusára és az önálló vállalkozókra is kiterjedő hatály;

b)pénzügyi és nem pénzügyi támogatás azon munkáltatók (különösen kkv-k) számára, amelyek munkavállalói fizetett tanulmányi szabadságot vesznek igénybe;

c)az ilyen rendelkezések hatékony végrehajtása biztosításának szükségessége.

Tájékoztatás és tudatosságnövelés

21.A tagállamoknak a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a regionális és helyi szervezetekkel és más érintett szereplőkkel közösen széles körű tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységeket és kampányokat kell folytatniuk, amelyek igazodnak az egyéni tanulási számlák rendszere potenciális kedvezményezettjeinek – és különösen a tovább- és átképzésre leginkább rászorulók nemzeti szinten meghatározott csoportjainak – szükségleteihez, hogy tájékoztassák és motiválják a jogosult személyeket az egyéni tanulási számlákkal és a támogató kerettel kapcsolatos jogaikról és az abból származó előnyökről. A tudatosságnövelő tevékenységeknek kifejezetten ki kell terjedniük a kkv-k munkavállalóira is.

Nyomon követés és folyamatos fejlesztés

22.A tagállamoknak szisztematikusan nyomon kell követniük és értékelniük kell az egyéni tanulási számlák és a támogató keret működését, és szükség szerint kiigazításokat kell tenniük ezen ajánlás célkitűzésének leghatékonyabb megvalósítása érdekében, például a képzési jogosultságok összege, a tovább- és átképzésre leginkább rászoruló személyek meghatározása és a támogató keret különböző elemeinek felhasználóbarát integrálása tekintetében. E folyamat során konzultálni kell a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel.

Finanszírozás

 

23.A tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyéni tanulási számlák megfelelő és fenntartható finanszírozását, figyelembe véve a nemzeti körülményeket, különös tekintettel a kkv-kra.

24.A tagállamoknak elő kell segíteniük a különböző köz- és magánfinanszírozási források kombinálását az egyéni képzési jogosultságokhoz való hozzájárulás érdekében, többek között a szociális partnerek által folytatott tárgyalások eredményeként.

25.A tagállamoknak megfelelő és fenntartható finanszírozást kell biztosítaniuk a támogató keret, valamint a fent említett tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységek számára.

26.A tagállamoknak maximálisan és a lehető leghatékonyabban ki kell használniuk az uniós alapokat és eszközöket, különösen az Európai Szociális Alap Pluszt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az Igazságos Átmenet Alapot, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és a technikai támogatási eszközt annak érdekében, hogy:

a)létrehozzák a támogató keretbe ágyazott nemzeti egyéni tanulási számlákat, többek között az egyéni tanulási számlák és a hozzájuk kapcsolódó elismert szolgáltatások egységes nemzeti digitális portáljának kialakítása, valamint az elismert képzések nemzeti nyilvántartásainak létrehozása révén;

b)további egyéni képzési jogosultságokat biztosítsanak a tovább- és átképzésre leginkább rászorulók számlái számára, tükrözve az uniós prioritásokat, többek között a zöld és digitális átállás tekintetében;

c)pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket hozzanak létre és biztosítsanak;

d)tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységeket szervezzenek.

Uniós támogatás

27.A Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop), az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) szakértelmére támaszkodva támogassa ezen ajánlás végrehajtását a következők által:

a)az ajánlás végrehajtásához szükséges megfelelő reformok megtervezésének és végrehajtásának támogatása érdekében megkönnyíti a tagállamok közötti kölcsönös tanulást;

b)bővíti az egyéni tanulási számlákkal és a hozzájuk kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos tudásalapot, és megfelelő útmutató anyagokat dolgoz ki;

c)feltérképezi az Europass-platform további fejlesztési lehetőségeit, különösen annak érdekében, hogy biztosítsa az egyéni tanulási számlák egységes nemzeti digitális portáljaival való interoperabilitást, valamint azoknak a tanulási, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeknek a láthatóvá tételét, amelyekre a különböző nemzeti egyéni képzési jogosultságok felhasználhatók.

Jelentéstétel és értékelés

28.A tagállamoknak a lehető leghamarabb végre kell hajtaniuk az ezen ajánlásban meghatározott elveket, és [beillesztendő a konkrét dátum: az ajánlás Tanács általi elfogadása után 12 hónappal]-ig be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz a tagállami szinten hozott megfelelő intézkedésekre vonatkozó terveket. A tervek végrehajtásának előrehaladását a Foglalkoztatási Bizottságon belüli többoldalú felügyelet keretében, az európai szemeszter ciklusának részeként kell nyomon követni. Az átfedések elkerülése érdekében a nyomonkövetési keretnek adott esetben fel kell használnia a más nyomonkövetési kereteken keresztül már összegyűjtött információkat.

29.[Beillesztendő a konkrét dátum: az ajánlás Tanács általi elfogadása után 12 hónappal]-ig a Bizottságnak és a Foglalkoztatási Bizottságnak együttesen létre kell hoznia egy közös mennyiségi és minőségi mutatókat tartalmazó, az ajánlás végrehajtásának és eredményeinek értékelésére szolgáló nyomonkövetési keretet, valamint az ajánlás felülvizsgálatát lehetővé tevő nyomonkövetési intézkedéseket. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nyomonkövetési keret más uniós nyomonkövetési keretekből származó bizonyítékokat is felhasználjon, és hogy ez ne járjon indokolatlan adminisztratív terhekkel.

30.A Bizottság a tagállamokkal együttműködve, valamint a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően felméri és értékeli az ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, és azokról az elfogadás időpontjától számított 5 éven belül jelentést tesz a Tanácsnak. A kezdeményezés relevanciájának értékelése során ez az értékelés kitérhetne az egyéni képzési jogosultságok tagállamok közötti hordozhatóságára is.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A képzésben való alacsony és egyenlőtlen részvételhez vezető problémákat kiváltó tényezők elemzését lásd a hatásvizsgálat 2.2. szakaszában.

(2)    2020. évi munkaerő-felmérés, TRNG_LFSE_01 változó.

(3)     2016. évi felnőttképzési felmérés , 25–64 évesek, a munkahelyi képzésen való részvétel nélkül. Ez a legutóbbi olyan év, amelyre vonatkozóan az elmúlt 12 hónapban felnőttkori tanulásban való részvételre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre.

(4)    A férfiak nem formális tanulásának 79 %-a kapcsolódott a munkahelyhez, szemben a nők tanulásának 71 %-ával. A formális tanulásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok.

(5)    Az EBB beruházási felmérése szerint azoknak az uniós munkáltatóknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásával kapcsolatos nehézségek akadályozzák a beruházásokat, a 2016. évi 66 %-ról 2019-ben 76 %-ra nőtt, a Covid19-cel fémjelzett 2020-as évben pedig csak kis mértékben, 73 %-ra csökkent.

(6)    ILO (2019), Skills for a greener future: A global view based on 32 country studies (Készségek a zöldebb jövőért: 32 országtanulmányon alapuló globális kép).

(7)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja ( COM(2021) 118 final ).

(8)     2016. évi felnőttképzési felmérés , 25–64 évesek, a munkahelyi képzésen való részvétel nélkül.

(9)    A Bizottság közleménye – A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program,( COM(2020) 274 final ).

(10)     Portói Nyilatkozat – Consilium (europa.eu) és 2425-06-21-euco-conclusions-en.pdf (europa.eu)

(11)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final

(12)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében ( COM(2021) 550 final ).

(13)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának; Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja ( COM(2021)118 final ).

(14)    A digitális évtizedhez vezető út ( COM(2021)574 ).

(15)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében ( COM(2021) 350 final ).

(16)     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(17)    A felnőttkori tanulásban való részvétel terén tapasztalható egyenlőtlenségekkel kapcsolatos részleteket lásd a hatásvizsgálat 6.3. mellékletében, a készségekre vonatkozó országspecifikus ajánlások áttekintését pedig a 6.4. mellékletben.

(18)    Lásd a hatásvizsgálat 2. szakaszát.

(19)    Lásd a hatásvizsgálat 2.3. szakaszát.

(20)    A „munkaerőpiaci státusz” kifejezés magában foglalja az összes foglalkoztatottat, a munkanélkülieket és a munkaerőn kívüli személyeket. A „szakmai státusz” kifejezés minden alkalmazottat magában foglal, függetlenül szerződéses státuszától, azaz az önfoglalkoztatókat és az atipikus munkavégzési formákban foglalkoztatottakat is.

(21)    Lásd a hatásvizsgálat 6.1. szakaszát.

(22)     A Tanács (EU) 2021/1868 határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 379., 2021.10.26., 1. o.).

(23)     A Tanács (EU) 2020/1512 határozata (2020. október 13.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról , 22. o.

(24)     A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról : Új lehetőségek felnőttek számára. HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(25)    2020. évi munkaerő-felmérés, edat_lfs_9901 változó.

(26)    Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására, ( COM(2021) 102 final ).

(27)    A Bizottság közleménye az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról ( COM(2020) 625 final ).

(28)     A készségekről szóló paktum

(29)    Ezek a következő ipari ökoszisztémákat fedik le: gépjárműipar; mikroelektronika; repülési és védelmi ágazat; hajóépítés; és tengeri energia.

(30)    A Bizottság ajánlása (2021. március 4.) a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) ( COM(2021) 1372 final ).

(31)    A skála 69 %-tól (vállalkozások) 93 %-ig (nem kormányzati szervezetek és egyéb szervezetek) terjed. Az egyetértés 12 százalékponttal magasabb volt az alacsony, mint a magas részvételi aránnyal rendelkező tagállamok válaszadói körében (89 %, illetve 77 %).

(32)    Az uniós munkaerő-mobilitás tendenciáiért lásd: Európai Bizottság (2020): Annual report on intra-EU labour mobility (Éves jelentés az EU-n belüli munkavállalói mobilitásról) , valamint egy olyan érvelésért, amely szerint a hiányzó készségek korlátozzák az EU-n belüli munkavállalói mobilitást, lásd: Dorn és Zweigmüller (2021): Migration and Labor Market Integration in Europe (Migráció és munkaerőpiaci integráció Európában) (Journal of Economic Perspectives).

(33)     A Tanács (EU) 2020/1512 határozata (2020. október 13.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 344/22.), melyet újra megerősített a Tanács (EU) 2021/1868 határozata (2021. október 15.) (HL L 379/1.).

(34)    A skála 49 %-tól (vállalkozások) 83 %-ig (nem kormányzati szervezetek és egyéb válaszadók) terjed.

(35)

   Ezek közé tartozott a szociális partnerek magas politikai szintű meghallgatása, a Foglalkoztatási Bizottsággal (EMCO) folytatott konzultáció, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Bizottsága (RB) tagjaival folytatott eszmecsere, a Szakképzési Tanácsadó Bizottsággal (ACVT) és a szakképzésért felelős főigazgatókkal (DGVT) folytatott eszmecsere, valamint az érdekelt felek más érintett csoportjaival, többek között az európai képesítési keretrendszerrel (EKKR), az Europass tanácsadó csoportokkal és szakpolitikai hálózatokkal, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával folytatott célzott konzultációk.

(36)    A szociális partnerek 2021. április 15-i meghallgatása.

(37)     Az ACVT véleménye az egyéni tanulmányi számlákról  

(38)     Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről ( 2020/2818(RSP) )

(39)     A Tanács 2020. június 8-i következtetései a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság növelésének alapját képező átképzésről és továbbképzésről, a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében

(40)     Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. július 7-i véleménye: Felnőttoktatás

(41)     A készségekről szóló paktum

(42)    Ideértve az alábbi főigazgatóságokat: DG CNECT, EAC, ECFIN, ESTAT, GROW, JRC, JUST, LS, REFORM és a Főtitkárságot.

(43)    Lásd a hatásvizsgálat 1. mellékletét.

(44)    A hatásvizsgálat 2.2. és 7. szakasza részletesebben tárgyalja, hogy az e javaslatban ajánlott szakpolitikai intézkedések hogyan kezelik a részvétel azonosított akadályait.

(45)    Ezek a becslések a hatásvizsgálat 6.1. szakaszában ismertetett forgatókönyv-elemzésekből származnak. A számítások az összes munkaképes korú felnőtt számára 30 órás, a leginkább rászoruló és átképzésre szoruló személyek számára pedig 50 órás képzési jogosultságon alapulnak. Az egy kedvezményezettre jutó pénzbeli költségek a tagállamok képzési költségeitől függenek; a becsült uniós átlag 30 órás képzés esetében 381 EUR, 50 órás képzés esetében pedig 631 EUR.

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).

(47)    A képzési jogosultságok nem tartoznak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL   L 166., 2004.4.30., 1. o.) hatálya alá.

(48)    Európai Bizottság (2020): A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás értékelését támogató tanulmány

(49)    Például a digitális kompetenciákra (DigiComp), a személyes, szociális és tanulás elsajátítására vonatkozó kompetenciákra (LifeComp), a vállalkozói kompetenciákra (EntreComp) és a fenntarthatósági kompetenciákra (GreenComp) vonatkozó európai kompetenciakeretek.

(50)    A felnőttkori tanulás finanszírozásáról szóló, frissített Cedefop-adatbázis előzetes változatának 2020. február 1-jei adatai szerint (a frissítés a közeljövőben várható), amely a 8.2. mellékletben található. A fizetett tanulmányi szabadságról szóló ILO-egyezményt legutóbb 1993-ban ratifikálta egy tagállam.

(51)    Cedefop (2012): Training leave. Policies and practice in Europe (Képzési szabadság: politikák és gyakorlatok Európában).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(56)

    A szociális jogok európai pillére  

(57)     Az Európai Tanács következtetései , 2021. június 24–25. Ez a 2021. május 8-i Portói Nyilatkozat nyomán született.

(58)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program ( COM(2021)274 final ).

(59)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final

(60)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében ( COM(2021) 550 final ).

(61)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja ( COM(2021)118 final ).

(62)    Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról ( COM(2021)574 ).

(63)     A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről (COM(2018) 22 final).

(64)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében ( COM(2021) 350 final ).

(65)     A Tanács következtetései – Az átképzés és a továbbképzés mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság javításának alapja a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében (2020. június 8.).

(66)     Az ACVT véleménye az egyéni tanulmányi számlákról

(67)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében ( COM(2021) 350 final ) 14 ipari ökoszisztémát határoz meg célzott támogatásra, többek között a jelenlegi és jövőbeli munkaerő készségfejlesztésére.

(68)    Európai Bizottság (2020): A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás értékelését támogató tanulmány

(69)    A felnőttkori tanulás finanszírozásáról szóló, frissített Cedefop-adatbázis előzetes változatának 2020. február 1-jei adatai szerint (a frissítés a közeljövőben várható), amely a 8.2. mellékletben található. A fizetett tanulmányi szabadságról szóló ILO-egyezményt legutóbb 1993-ban ratifikálta egy tagállam.

(70)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(71)    A Next Generation EU az uniós költségvetésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásán alapul, hozzájárulva egy zöldebb, digitálisabb és rugalmasabb Európa újjáépítéséhez.

(72)    A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlással összhangban. HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(73)    Az egész életen át tartó tanuláshoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlással összhangban

(74)    A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv akadálymentességi követelményeivel összhangban (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(75)    A portálokat az európai interoperabilitási keretről szóló COM(2017) 134 final bizottsági közleményben meghatározott elvekkel összhangban kell létrehozni.