INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az uniós polgároknak az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga az Unió egyik legmegbecsültebb vívmánya és gazdaságának fontos hajtóereje. Ugyanakkor a Covid19-világjárvány továbbra is komoly népegészségügyi veszélyt jelent Unió-szerte.

A Covid19-világjárvány kitörésére reagálva a tagállamok a vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt az uniós polgárok azon jogára, hogy szabadon mozoghassanak és tartózkodhassanak a tagállamok területén; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határátlépő utasok SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztelésére vonatkozó követelmények. A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadása és alkalmazása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jog 1 általános elveit, különös tekintettel az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvére.

Az e területen bevezetett egyoldalú intézkedések jelentős zavarokat idéztek elő, mivel a vállalkozások és a polgárok számos eltérő és gyorsan változó intézkedésekkel szembesültek. Ez különösen káros egy olyan helyzetben, amikor a vírus máris jelentős hatást gyakorolt az európai gazdaságra. Az ilyen eltérések alááshatják a lakosság egészségügyi intézkedésekbe – és különösen az oltásokba – vetett bizalmát is, ami viszont súlyosbíthatja a járványügyi helyzetet.

A tagállamok közötti fokozott koordináció biztosítása érdekében a Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást 2 . A tanácsi ajánlás koordinált megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy be kell-e vezetni a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 továbbadási kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre. Ezt a tanácsi ajánlást 3 később a járványügyi helyzet alakulásának fényében aktualizálták.

A Covid19-világjárvány idején a biztonságos és szabad mozgás további megkönnyítése érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 14-én elfogadta az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló (EU) 2021/953 rendeletet 4 5 . Az uniós digitális Covid-igazolvány lehető legjobb kihasználása érdekében a Tanács ugyanezen a napon módosította az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást 6 is. A módosított szabályok értelmében a beoltott vagy felgyógyult személyeket mentesíteni kell a tanácsi ajánlással összhangban alkalmazott korlátozások alól.

2021 júniusa óta két fontos fejlemény történt, amelyek hatással vannak a járványügyi helyzetre, és így az Unión belüli szabad mozgásra is. Először is, az átoltottsági arány jelentősen nőtt: a teljes uniós lakosság körében a teljes oltottság aránya 2021. november 19-ig összesen több mint 65 % 7 volt, szemben a legutóbbi módosítás és az (EU) 2021/953 rendelet elfogadásakor mért kevesebb mint 30 %-kal 8 .

Mindazonáltal továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak az átoltottsági arányok terén a tagállamok és régiók, valamint egyes népességcsoportok között. 2021. november 19-ig a tagállamok teljes népessége körében a teljes oltottság aránya 23,9 % és 81,4 % között mozgott (a felnőtt népesség 28,6–92,6 %-a). Ez komoly aggodalomra ad okot, mivel lehetőséget biztosít a vírus számára a továbbterjedésre és a betegség kialakulására, különösen a nem oltottak körében.

2021 júniusához képest a jelenleg rendelkezésre álló Covid19-oltóanyagoknak köszönhetően immár a lakosság jóval nagyobb hányada részesül hatékonyabb védelemben a Covid19-járvány okozta súlyos megbetegedésekkel és halálozással, valamint a fertőzés hosszú távú következményeivel szemben. A védőoltás ezért rendkívül fontos – bár nem az egyetlen – eszköz a Covid19 elleni küzdelemben, és erőfeszítéseket kell tenni az átoltottsági arány további javítása érdekében.

Másodszor, gyors ütemben haladt az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetése. 2021 novemberéig az uniós tagállamok több mint 650 millió uniós digitális Covid-igazolványt állítottak ki 9 . Az uniós digitális Covid-igazolvány tehát széles körben elérhető, megbízható és elfogadott eszköz, amely megkönnyíti a szabad mozgást a Covid19-világjárvány idején. Egy 2021 szeptemberében közzétett Eurobarométer felmérés szerint a válaszadók mintegy kétharmada (65 %) egyetértett azzal, hogy a Covid19-világjárvány idején az uniós digitális Covid-igazolvány a legbiztonságosabb eszköz a szabad utazáshoz Európában 10 . Az uniós digitális Covid-igazolványt szinte valamennyi tagállam használja belföldi célokra is.

Az uniós digitális Covid-igazolvány keretrendszerét nemcsak az uniós tagállamok, az Európai Gazdasági Térség három nem uniós országa 11 és Svájc 12 használják, hanem 20 más harmadik ország és terület 13 is, és a rendszerhez várhatóan több harmadik ország csatlakozik majd a jövőben. Ennek eredményeként az uniós digitális Covid-igazolvány keretrendszere az egyetlen nagy léptékű, nemzetközi szinten működő rendszer 14 .

Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent az Unión belüli járványügyi helyzet, amelyet a regisztrált esetek magas és egyre növekvő általános aránya jellemez, ami indokolja a népegészségügy védelmét célzó intézkedések fenntartását vagy újbóli bevezetését. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) javasolja a Covid19 elleni átoltottsági arány további javítását valamennyi oltható korcsoportban, valamint a közösségi kockázatcsökkentő intézkedések fenntartását, például a szájmaszkok használatát, a zárt terek jobb szellőztetését és a fizikai távolságtartást célzó intézkedéseket, mivel ezek a fő eszközök a vírus és az egyes variánsok terjedésének csökkentéséhez 15 .

E fejleményekre tekintettel az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásban meghatározott közös megközelítés további kiigazításra szorul, amint azt a 2021. október 22-i következtetéseiben 16 az Európai Tanács is kérte. A leginkább meghatározó tényezőnek az uniós digitális Covid-igazolvány által tanúsított oltásnak, tesztnek vagy gyógyultsági státusznak kell lennie. Mivel az uniós digitális Covid-igazolványok biztonságosan kiállíthatók, ellenőrizhetők és elfogadhatók, az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló, érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező személyekre nem vonatkozhatnak a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozások, például a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló további tesztelés. Az ilyen személyeket elvileg különösen nem szabad karantén alá helyezni, mivel ez a szabad mozgás jelentős korlátozását jelenti.

Ezt a megközelítést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai 17 is alátámasztják, amelyek szerint a teljesen beoltott utazókra és azon utazókra, akik az utazást megelőző 6 hónapban gyógyultak fel a Covid19-ből, nem szabad további korlátozásokat alkalmazni. Azok számára, akik nem tartoznak bele ebbe a két kategóriába, lehetővé kell tenni, hogy a SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó negatív teszteredmény esetén utazhassanak.

Az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának egyszerűsítése érdekében közös értelmezést kell kialakítani azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyeknek az uniós digitális Covid-igazolvány három típusának (oltás, tesztelés és gyógyultság) meg kell felelnie ahhoz, hogy azokat el lehessen fogadni. Ennek során figyelembe kell venni a legújabb fejleményeket, különösen a járványügyi helyzetet és a booster adagok bevezetésének megkezdését.

A booster adagok beadásával kapcsolatban egyre több tagállam fogad el szabályokat arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig fogadják el az alapoltási sorozatot követően kiállított oltási igazolványokat, figyelembe véve, hogy az oltás által a Covid19-fertőzéssel szemben biztosított védelem idővel csökkenni látszik, és egyre kevésbé valószínű, hogy az oltottak esetében egy esetleges betegség enyhe lefolyású lesz. Ezek a szabályok vagy csak a belföldi felhasználás eseteire vonatkoznak, vagy az oltási igazolványok utazás céljából történő felhasználására is.

2021. november 24-én az ECDC gyors kockázatértékelést 18 adott ki, amelyben jelezte, hogy az EU/EGT-országoknak sürgősen mérlegelniük kell a booster adag beadását a legalább 40 éves, legveszélyeztetettebb polgárok és az idősek számára, és hogy az országok ezenkívül mérlegelhetik a booster adag beadását a legalább 18 éves felnőttek esetében is az alapoltási sorozat után legalább hat hónappal, annak érdekében, hogy növeljék az immunitás csökkenése miatti fertőzés elleni védelmet. Ez potenciálisan csökkentheti a fertőzés terjedését a lakosság körében, és megelőzheti a további kórházba kerüléseket és haláleseteket.

Az egymástól eltérő és az egységességet zavaró intézkedések elkerülése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy utazás céljából állapítsanak meg egy legalább 9 hónapos standard elfogadási időszakot az oltási igazolványok esetében. Ez figyelembe veszi az ECDC-nek az alapoltási sorozat befejezését követő 6 hónap elteltével a booster adagok beadására vonatkozó iránymutatását, és további 3 hónapos időszakot ír elő annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti oltási kampányok alkalmazkodni tudjanak az iránymutatáshoz, és a polgárok megkapják az oltásból a booster adagot. A koordinált megközelítés biztosítása érdekében a tagállamok nem fogadhatják el az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványokat, ha az azokban feltüntetett dózis beadása óta több mint 9 hónap telt el.

A 9 hónapos standard elfogadási időszakot kell alkalmazni az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított igazolványokra. A tagállamoknak haladéktalanul meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy biztosítsák az oltást a lakosság azon csoportjai számára, amelyek korábban kiállított oltási igazolványai közelítenek a standard elfogadási időszak végéhez, teljes mértékben figyelembe véve a különböző népességcsoportoknak az oltóanyagok bevezetése során, a nemzeti politika és a járványügyi helyzet fényében megállapított sorrendjére vonatkozó nemzeti döntéseket.

Az ECDC jelentése szerint a rendelkezésre álló vizsgálatokban a booster adag alkalmazása óta eltelt nyomonkövetési idő egyelőre rövid, és a booster adag beadását követően a fertőzés, az enyhe betegség és a súlyos betegség elleni immunitás időtartamának meghatározásához az adatok további nyomon követésére van szükség. Eddig még nem készültek olyan tanulmányok, amelyek kifejezetten azzal foglalkoznának, hogy a booster adag mennyire hatékony a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában, ezért jelenleg nem lehet meghatározni a booster adagra vonatkozó elfogadási időszakot. A fertőzések elleni magas szintű védelem visszaállításának hatékonyságára vonatkozó, újonnan megjelenő adatok azonban azt mutatják, hogy a booster adagok valószínűleg szintén jelentős hatást gyakorolnak a továbbterjedés korlátozására, és észszerűen feltételezhető, hogy a booster adag által biztosított védelem hosszabb ideig tarthat, mint az alapoltási sorozat által biztosított védelem.

Ezt a javasolt megközelítést gondosan és szorosan nyomon kell követni annak felmérése érdekében, hogy az újonnan felmerülő tudományos bizonyítékok alapján szükség lehet-e kiigazításokra vagy változtatásokra. E bizonyítékok alapján a Bizottság szükség esetén javaslatot tehet arra, hogy megfelelő elfogadási időszakot alkalmazzanak a booster adag beadását követően kiállított igazolványok esetén is. Meg kell jegyezni, hogy bár a védőoltások ebben a szakaszban továbbra is rendkívül hatásosak a súlyos betegségek, a kórházba kerülés és a halálesetek ellen, idővel csökkenhet a megfertőzés és a továbbfertőzés elleni védelem. Emellett enyhe csökkenést figyeltek meg az idősebbek és a súlyosabb betegségek kockázatának jobban kitett személyek védelme tekintetében.

A fentieknek megfelelően a Covid19-világjárvány miatt szükségessé váló intézkedéseket ezért a regionális szint helyett személyes alapon kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érvényes igazolvánnyal rendelkező utazókra elvben nem vonatkozhatnak további korlátozások. Ugyanakkor a regionális szintű járványügyi helyzetet mutató színkódos térképet módosított formában meg kell őrizni, mivel hasznos és könnyen érthető eszköz a nyilvánosság és a tagállami hatóságok számára. A tájékoztatási eszközként szolgáló térképnek az utazásra vonatkozó különleges szabályok alapját kell képeznie azon területekről történő utazások esetében, ahol a vírus különösen kis vagy különösen nagy mértékben terjed.

Az olyan területekről érkező utazókra, ahol a vírus nagyon kis mértékben terjed, az arányosság elvével összhangban nem szabad korlátozásokat alkalmazni. Ezért az ilyen utazók számára nem írható elő, hogy az Unión belüli szabad mozgás gyakorlása során rendelkezzenek uniós digitális Covid-igazolvánnyal vagy SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó negatív teszteredménnyel. Ez nem érinti a tagállamokban történő belföldi felhasználást (rendezvényekre, éttermekbe való belépés stb.). Természetesen sok utazó beoltottként ettől függetlenül is rendelkezni fog ilyen igazolvánnyal.

Másrészt különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed, tekintettel arra, hogy e területek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fertőzést ezekről a területekről behurcolják, valamint arra, hogy a hosszú ideig fennálló nagy esetszám rendkívül megterheli e területek állami egészségügyi rendszereit. E népegészségügyi kockázatok mérséklése érdekében a tagállamoknak javasolniuk kell az e területekre irányuló és azokról kiinduló, nem alapvetően szükséges utazások elhalasztását. Ezen túlmenően az ilyen területekről érkező, oltási vagy gyógyultsági igazolvánnyal nem rendelkező személyeket tesztelésre és hatósági vagy önkéntes karanténra kell kötelezni.

Az esetlegesen újonnan megjelenő SARS-CoV-2 variánsok továbbra is aggodalomra adnak okot, és azokat gondosan nyomon kell követni. Az ECDC rendszeresen értékeli a járványügyi felderítéssel, a variánsok szabályalapú genomikai szűrésével vagy más tudományos forrásból feltárt variánsokkal kapcsolatos új bizonyítékokat 19 . Ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő változatainak megjelenéséről és terjedéséről időszerű és pontos adatok álljanak rendelkezésre, az is fontos, hogy a tagállamok megfelelően magas szekvenálási mennyiséget tartsanak fenn vagy érjenek el. Az elégtelen szekvenálási mennyiség azt eredményezi, hogy az aggodalomra okot adó, terjedő variánsokat csak korlátozottan tudják azelőtt kimutatni, hogy azok hatással lennének az általános járványügyi helyzetre. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a SARS-CoV-2 variánsokkal foglalkozó európai szakértői csoport által jelenleg kidolgozás alatt álló, az aggodalomra okot adó variánsokkal 20 szembeni népegészségügyi beavatkozások elindításához vezető kritériumok meghatározásának és értékelésének keretrendszerét, amint az rendelkezésre áll.

A SARS-CoV-2 alfa és delta változatai bizonyították, hogy az új SARS-CoV-2 variánsok negatív hatást gyakorolhatnak a járványügyi helyzetre. Bár nagyon nehéz megállítani egy variáns elterjedését, ha azt már észlelték az Unión belül, a potenciális hatás miatt a Bizottság koordinált megközelítést javasol az új variánsok Unión belüli elterjedésének késleltetése érdekében. Ezt azokra a helyzetekre is alkalmazni kell, amikor a tagállamok az uniós joggal összhangban korlátozásokat vezetnek be egy adott terület járványügyi helyzetének gyors romlása miatt, különösen a már egyébként is súlyosan érintett területeken.

Tekintettel a módosított (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásban foglalt megközelítés módosításainak mértékére, a Bizottság azt javasolja, hogy azt egy új tanácsi ajánlással váltsák fel ahelyett, hogy tovább módosítanák. Emellett a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy a rendelet alkalmazási időszakát kapcsolják össze az (EU) 2021/953 rendelettel, mivel a Covid19-világjárvány után – amikor már nem lesz szükség a világjárványhoz kapcsolódó, a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozásokra – mindkét eszköz hatályát veszti.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez az ajánlás a szabad mozgás népegészségügyi okokból történő korlátozásával kapcsolatos meglévő rendelkezések végrehajtását szolgálja.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez az ajánlás összhangban van más uniós szakpolitikákkal, többek között a népegészségügyre és a belső határellenőrzésre vonatkozó szakpolitikákkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és különösen annak 21. cikke (2) bekezdése, 168. cikkének (6) bekezdése és 292. cikke.

•Szubszidiaritás

Az EUMSZ 292. cikke lehetővé teszi, hogy a Tanács ajánlásokat fogadjon el. A rendelkezés szerint a Tanács a Bizottság javaslata alapján jár el minden olyan esetben, amikor a Szerződések előírják, hogy a jogi aktusokat a Bizottság javaslata alapján kell elfogadnia.

Ez a jelenlegi helyzetben is érvényes, mivel következetes megközelítésre van szükség az Unión belüli szabad mozgást korlátozó egyoldalú és nem kellően összehangolt intézkedések által okozott zavarok elkerülése érdekében. Az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. Amennyiben e cél eléréséhez uniós fellépésre van szükség, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében rendelkezéseket fogadhat el e jogok gyakorlásának megkönnyítése céljából.

A 168. cikk (6) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat is elfogadhat annak érdekében, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység kidolgozása és végrehajtása során biztosítsa az emberi egészségvédelem magas szintjét.

•Arányosság

Egyoldalú vagy összehangolatlan intézkedések elfogadása valószínűleg a szabad mozgás következetlen és töredezett korlátozásához vezet, ami elbizonytalanítja az uniós polgárokat uniós jogaik gyakorlásakor. A javaslat nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges és arányos mértéket.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem áll rendelkezésre.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat figyelembe veszi a tagállamokkal rendszeres időközönként folytatott megbeszéléseket, a változó járványügyi helyzetről rendelkezésre álló információkat és a rendelkezésre álló releváns tudományos bizonyítékokat.

•Hatásvizsgálat

Nem áll rendelkezésre.

•Alapjogok

A szabad mozgás az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikkében rögzített alapvető jog. Az arányosság elvére figyelemmel, a szabad mozgás joga csak akkor és annyiban korlátozható, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságának védelmét szolgálja. A Charta 21. cikke megtiltja az állampolgárság alapján történő korlátozást a Szerződések alkalmazási körében.

Az Unión belüli szabad mozgás népegészségügyi okokból indokolt bármely korlátozásának szükségesnek és arányosnak kell lennie, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulnia. Az intézkedéseknek alkalmasnak kell lenniük az elérni kívánt cél megvalósítására, és nem léphetnek túl az ennek megvalósításához szükséges mértéken.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Nincsenek.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A tagállamok közötti összehangolt keretet az uniós digitális Covid-igazolvány birtoklására kell összpontosítani. A bizonyos feltételeknek megfelelő igazolvánnyal rendelkező utazókkal szemben nem lehet a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozásokat alkalmazni:

–Amennyiben az utazó rendelkezik érvényes oltási igazolvánnyal, azt megfelelőnek kell tekinteni, ha abban szerepel, hogy az ajánlásnak megfelelően elegendő idő telt el a teljes oltottság elérése óta, és az oltás időpontja óta legfeljebb 9 hónap telt el, ezenkívül az igazolványt az alapoltási sorozat befejezését követően állították ki.

–Amennyiben az utazó rendelkezik érvényes tesztigazolvánnyal, azt megfelelőnek kell tekinteni, ha az igazolvány érvényessége az ajánlásban meghatározott standard érvényességi időszakon belül van;

–Amennyiben az utazó rendelkezik érvényes gyógyultsági igazolvánnyal, azt megfelelőnek kell tekinteni, ha az igazolványban szerepel, hogy az első pozitív teszteredmény dátuma óta kevesebb mint 180 nap telt el.

Az uniós digitális Covid-igazolványra történő hivatkozásnak ki kell terjednie az (EU) 2021/953 rendelet 3. cikkének (10) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog előmozdítása céljából elfogadott úgynevezett egyenértékűségi határozatok hatálya alá tartozó harmadik országok által az uniós polgárok és családtagjaik számára kiállított Covid19-igazolványokra is.

Az uniós digitális Covid-igazolvánnyal nem rendelkező személyeket érkezés előtt vagy után kötelezni lehet arra, hogy SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztet végeztessenek.

Karantén csak az ajánlásban meghatározott kivételes körülmények között írható elő, nevezetesen:

–olyan utazók esetében, akik nem rendelkeznek oltási vagy gyógyultsági igazolvánnyal, és olyan területekről érkeznek, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed; vagy

–a SARS-CoV-2 egy aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsa miatt.

Korlátozott számú esetben nem követelhető meg, hogy a szabad mozgáshoz való jogot gyakorló személyek rendelkezzenek uniós digitális Covid-igazolvánnyal:

–az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók esetében, akiknek az utazása elengedhetetlen 21 , valamint a határmenti közösségek esetében,

–azon személyek esetében, akik olyan területről érkeznek, ahol a vírus nagyon kis mértékben terjed, tekintettel a vírus terjedésének korlátozott kockázatára.

Emellett külön szabályokat kell alkalmazni a szabad mozgáshoz való jogot gyakorló gyermekekre:

–ha nem olyan területekről érkeznek, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed, a 12 év alatti gyermekek számára nem írható elő, hogy uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezzenek;

–a 6 és 12 év közötti, érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal (oltási, teszt- vagy gyógyultsági igazolvánnyal) vagy SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó negatív teszteredménnyel rendelkező gyermekek számára nem írható elő hatósági vagy önkéntes karantén még akkor sem, ha olyan területekről érkeznek, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed;

–ha olyan területekről érkeznek, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed, a 6 év alatti gyermekeket mentesíteni kell az utazáshoz kötött hatósági vagy önkéntes karantén vagy a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztelés alól.

A SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak kezelése és különösen egy új variáns Unión belüli elterjedésének késleltetésére irányuló erőfeszítések koordinált megközelítésének biztosítása érdekében észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az úgynevezett „vészfékeljárást”:

–Amennyiben valamely tagállam egy új, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variáns megjelenése vagy egy tagállam vagy régió járványügyi helyzetének gyors romlása miatt szükségesnek tartja a valamely másik tagállamból történő utazásra vonatkozó intézkedések bevezetését, erről a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Tanácsot.

–A Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusával kapcsolatban kerekasztal-beszélgetést kell szervezni, amely lehetőséget ad az érintett tagállamnak arra, hogy felvázolja az intézkedései indokait. Hasonlóképpen, az ECDC folyamatban lévő felügyeleti tevékenységei alapján a Bizottság javasolhatja egy kerekasztal-beszélgetés összehívását.

–Ezen a beszélgetésen a Bizottság koordinált megközelítésre tehet javaslatot az érintett tagállamból/régióból történő utazás tekintetében, amelynek célja különösen a variáns EU-n belüli terjedésének késleltetése (például a beoltott/felgyógyult személyekre vonatkozó tesztelési követelmények, karanténkövetelmények az összes utazó/a nem beoltott utazók számára stb.).

–A mechanizmus keretében a résztvevők ezt követően arra a következtetésre juthatnak, hogy javasolják ezen intézkedések valamennyi tagállam általi végrehajtását. Ezt követően a helyzetet rendszeresen felül kell vizsgálni, és a Bizottság vagy a tagállamok javasolhatják a meghozott konkrét intézkedések megszüntetését.

–Emellett az ECDC-nek továbbra is közzé kell tennie a SARS-CoV-2-variánsokra vonatkozó térképeit, különösen a szekvenálás mennyiségéről és a variánsok eloszlásáról.

Annak érdekében, hogy a nyilvánosság és a tagállami hatóságok továbbra is tájékoztatást kapjanak az Unión belüli járványügyi helyzet alakulásáról, továbbra is alkalmazni kell a regionális színkódos térképet. Azonban az átoltottsági arány terén elért haladás figyelembe véve, a térkép kritériumait és küszöbértékeit módosítani kell. Az új esetek kritériumát ugyanazon régió átoltottsági aránya alapján kell súlyozni annak figyelembevétele érdekében, hogy az oltás csökkenti a SARS-CoV-2 továbbadásának kockázatát. Például egy olyan területen, ahol a népesség felét már beoltották, a súlyozott aránynak az esetbejelentési arány 75 %-át kell kitennie. Az így kapott súlyozott arányhoz az ECDC által a 14 napos esetbejelentési arány tekintetében kidolgozott kockázatértékelési modell 22 küszöbértékeinek felhasználásával egy színkódot 23 kell rendelni, kivéve azoknál a régióknál, ahol nem megfelelő a tesztelési arány. A térkép jellemzőit fel kell tüntetni az ajánlás mellékletében.

A tájékoztatás mellett a színkódos térképet a fent vázolt célokon felül azon területek meghatározására kell használni, ahol a vírus nagyon kis mértékben (zöld színnel jelölve) vagy nagyon nagy mértékben (sötétpirossal jelölve) terjed 24 .

2021/0396 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/1475 ajánlás felváltásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 21. cikkének (2) bekezdésére, 168. cikkének (6) bekezdésére és 292. cikkének első és második mondatára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az uniós polgárság a szabad mozgáshoz való jogot ruház az Unió valamennyi polgárára.

(2)Az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdésének értelmében minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. E jogot a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 juttatja érvényre. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 45. cikke szintén rendelkezik a szabad mozgásról és tartózkodásról. Mivel az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzés megvalósuljon, és a Szerződések másként nem biztosítják a szükséges hatáskört, a Tanács rendelkezéseket fogadhat el a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében.

(3)A Szerződés 168. cikkének (1) bekezdése szerint valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(4)Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű népegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a koronavírus-betegség 2019-et (Covid19) előidéző új koronavírus okozta járványt. 2020. március 11-én a WHO megállapította, hogy a Covid19 világjárványnak minősíthető.

(5)A tagállamok a vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt az uniós polgárok azon jogára, hogy szabadon mozoghassanak és tartózkodhassanak a tagállamok területén; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a szabad mozgás jogát gyakorló, határátlépő utasok arra kötelezése, hogy SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztnek vessék alá magukat.

(6)Miután a Covid19-világjárvány példa nélküli egészségügyi szükséghelyzetet okozott, a népegészség védelme az EU és a tagállamok számára egyaránt minden másnál fontosabb prioritássá vált. Népegészség-védelmi megfontolásból a tagállamok intézkedéseket hozhatnak a személyek Unión belüli szabad mozgásának korlátozására. A Szerződés 168. cikkének (7) bekezdése értelmében a tagállamok egészségügyi politikáinak meghatározása, beleértve az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezését és biztosítását, tagállami hatáskörbe tartozik, és ezért tagállamonként eltérő lehet. Bár a tagállamok hatáskörébe tartozik a népegészség védelmét szolgáló legmegfelelőbb intézkedések meghatározása, a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának biztosítása és a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például a Covid19 elleni küzdelem céljából helyénvaló ezen intézkedések összehangolását biztosítani.

(7)A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadása és alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog általános elveit, különösen az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét. Ezen ajánlás célja, hogy megkönnyítse az említett elvek koordinált alkalmazását a Covid19-világjárvány által előidézett rendkívüli helyzetben.

(8)Az e területen bevezetésre kerülő egyoldalú intézkedések jelentős zavarokat idézhetnek elő, mivel a vállalkozások és a polgárok számos eltérő és gyorsan változó intézkedésekkel szembesülnek. Ez különösen káros egy olyan helyzetben, amikor a vírus máris jelentős hatást gyakorolt az Unió gazdaságára.

(9)A koordinált megközelítés célja a belső határellenőrzések visszaállításának megakadályozása. Nem indokolt a határok lezárása, az általános utazási tilalmak bevezetése, valamint a légi járatok, a szárazföldi közlekedés és vízi átkelések felfüggesztése, mivel a célzottabb és jobban koordinált intézkedések – például a Covid19-igazolványok vagy a tesztelés – megfelelő hatásúak, és kevesebb fennakadást okoznak. A „zöld sávok” 26 rendszerével fenntartható lenne a szállítási forgalom, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása érdekében, elkerülve ezáltal az ellátási láncok zavarait.

(10)A tagállamok közötti fokozott koordináció biztosítása érdekében a Tanács 2020. október 13-án elfogadta az (EU) 2020/1475 ajánlást 27 . Az ajánlás koordinált megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy be kell-e vezetni a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre. A Tanács 2021. február 1-jén elfogadta az (EU) 2020/1475 ajánlást módosító (EU) 2021/119 ajánlást 28 , tekintettel az Unión belüli nagyon magas szintű közösségi fertőzésre, amely valószínűleg összefügghet az aggodalomra okot adó új SARS-CoV-2 variánsok fokozott fertőzőképességével.

(11)2021. június 14-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló (EU) 2021/953 rendeletet 29 . A keretet azért alakították ki, hogy az a Covid19-világjárvány idején megkönnyítse az uniós digitális Covid-igazolvány birtokosai számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. Ez a rendelet hozzájárul továbbá a szabad mozgásra vonatkozó, a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében az uniós joggal összhangban a tagállamok által bevezetett korlátozások fokozatos és koordinált módon történő feloldásának megkönnyítéséhez.

(12)Az (EU) 2021/953 rendeletet 2021. július 1-jétől kell alkalmazni. Ettől az időponttól kezdve azok a személyek, akiket beoltottak, teszteltek, vagy akik már felgyógyultak a betegségből, jogosultak az uniós digitális Covid-igazolványra, miután egy tagállamban beoltották vagy tesztelték őket, vagy a betegségből felgyógyultak. Az uniós digitális Covid-igazolvány keretének lehető legjobb kihasználása érdekében a Tanács 2021. június 14-én elfogadta az (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/961 ajánlást 30 .

(13)2021 júniusa óta két fontos fejlemény történt, amelyek hatással vannak az Unión belüli szabad mozgásra. Először is, az átoltottsági arány jelentősen nőtt: a teljes oltottság a teljes uniós lakosság körében 2021. november 19-én több mint 65 %-ot 31 tett ki, szemben az (EU) 2020/1475 ajánlás és az (EU) 2021/953 rendelet legutóbbi módosításának elfogadásakor mért kevesebb mint 30 %-kal 32 . A jelenleg rendelkezésre álló Covid19-oltóanyagok következtében a lakosság jóval nagyobb hányada részesül hatékonyabb védelemben a Covid19-járvány okozta súlyos megbetegedésekkel és halálozással szemben. Másodszor, gyors ütemben haladt az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetése. 2021 novemberéig az uniós tagállamok több mint 650 millió uniós digitális Covid-igazolványt állítottak ki. Az uniós digitális Covid-igazolvány tehát széles körben elérhető, megbízható és elfogadott eszköz, amely megkönnyíti a szabad mozgást a Covid19-világjárvány idején. Az uniós digitális Covid-igazolvány keretrendszerét nemcsak az uniós tagállamok, az Európai Gazdasági Térség három nem uniós országa és Svájc 33 használják, hanem 20 más harmadik ország vagy terület is, és a rendszerhez várhatóan több harmadik ország csatlakozik majd a jövőben. Ugyanakkor az Unión belüli járványügyi helyzet továbbra is kihívást jelent, ami indokolja a népegészség védelmét célzó intézkedések fenntartását.

(14)E fejleményekre tekintettel az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásban meghatározott közös megközelítés további kiigazításra szorul, amint azt a 2021. október 22-i következtetéseiben 34 az Európai Tanács is kérte. A leginkább meghatározó tényezőnek az uniós digitális Covid-igazolvány által tanúsított oltásnak, tesztnek vagy gyógyultsági státusznak kell lennie. Mivel az uniós digitális Covid-igazolványok biztonságosan kiállíthatók, ellenőrizhetők és elfogadhatók, az érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező utazókra nem vonatkozhatnak a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozások, például a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló további tesztelés. Az Unión belül utazó személyeket elvileg nem szabad karanténra kötelezni, mivel ez a szabad mozgás jelentős korlátozását jelenti.

(15)Ezt a megközelítést a WHO ajánlásai 35 is alátámasztják, amelyek szerint a teljesen beoltott utazókra és azon utazókra, akik az utazást megelőző 6 hónapban gyógyultak fel a Covid19-ből, nem szabad további korlátozásokat alkalmazni. Azok számára, akik nem tartoznak bele ebbe a két kategóriába, elvileg lehetővé kell tenni, hogy a SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó negatív teszteredmény esetén utazhassanak.

(16)Az Unión belüli szabad mozgás leegyszerűsítése érdekében közös értelmezést kell kialakítani azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyeknek az uniós digitális Covid-igazolvány három típusának meg kell felelnie ahhoz, hogy azokat el lehessen fogadni.

(17)A 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 alapján forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagokra kiállított oltási igazolványokat akkor kell elfogadni, ha a teljes oltottság megszerzését követően legalább 14 nap eltelt. Azokat a személyeket, akik a kétdózisú Covid19-oltóanyagokból megkapták a második dózist – azokat is ideértve, akik a nemzeti oltási stratégiáknak megfelelően két különböző Covid19-oltóanyag egy-egy dózisát kapták meg –, továbbá azokat, akik egydózisú oltóanyagot kaptak, teljesen beoltottnak kell tekinteni. A tagállamok oltóanyag-stratégiáik meghatározására vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, az, aki egy kétdózisú, a 726/2004/EK rendelet értelmében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagból egy dózist kapott, utazási szempontból teljesen beoltottnak tekintendő, amennyiben korábban már átesett a SARS-CoV-2-fertőzésen, és amennyiben az oltási igazolványában szerepel, hogy az oltási sorozat egy dózis beadását követően befejeződött.

(18)A legtöbb tagállam már bejelentette vagy már megkezdte a standard alapoltási sorozaton, vagyis a kezdeti szakaszban megfelelő védelmet nyújtani hivatott oltási sorozaton felüli Covid19-oltóanyagdózisok beadását: főként azok a személyek kaptak extra dózist, akik esetleg nem reagáltak megfelelően az alapoltási sorozatra. Számos tagállam ezenkívül bejelentette vagy már megkezdte a booster adag beadását azon személyek esetében, akik megfelelően reagáltak az alapoltási sorozatra, de az immunitás csökkenésének jeleit mutatják.

(19)Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények bizottsága 2021. október 4-én arra a következtetésre 37 jutott, hogy a Comirnaty és a Spikevax elnevezésű Covid19-oltóanyagok további adagja a második dózist követő legalább 28 nappal beadható a súlyosan meggyengült immunrendszerű személyeknek. A bizottság azokat a Comirnaty-ra vonatkozó adatokat is értékelte, amelyek az antitestszint emelkedését mutatják, ha 18 és 55 éves kor közötti személyek esetében a booster adagot körülbelül 6 hónappal a második dózis után alkalmazzák. Ezen adatok alapján a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Comirnaty esetében a 18 éves és idősebb személyeknél legalább 6 hónappal a második dózis beadása után mérlegelni lehet a booster adagok beadását. 2021. október 25-én a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Spikevax booster adagjának beadása 18 éves és annál idősebb személyek esetében mérlegelhető. A következtetés azokon az adatokon alapul, amelyek azt mutatták, hogy a második dózis után 6–8 hónappal beadott harmadik Spikevax-dózis az antitestszint emelkedéséhez vezetett azon felnőtteknél, akiknek az antitestszintje csökkent. A booster adag fele az alapoltás során beadott dózisnak. Amint azt az Európai Gyógyszerügynökség kimondta, a nemzeti szintű népegészségügyi szervek hivatalos ajánlásokat adhatnak ki a booster adagok alkalmazására vonatkozóan, figyelembe véve az újonnan közzétett hatékonysági adatokat és a biztonságossággal kapcsolatban korlátozottan rendelkezésre álló adatokat. A Comirnaty 38 és a Spikevax 39 kísérőiratait ezen ajánlások beépítése céljából megfelelően frissítették.

(20)A tagállamok közötti eltérő, zavaró vagy technikailag összeegyeztethetetlen megközelítések elkerülése érdekében a Bizottság az (EU) 2021/2014 végrehajtási határozattal 40 2021. november 17-én egységes szabályokat fogadott el arra nézve, hogy a kiegészítő Covid19-oltóanyagdózisok beadását követően miként töltsék ki az (EU) 2021/953 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett oltási igazolványokat.

(21)Ezzel összefüggésben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2021. november 24-én gyors kockázatértékelést 41 tett közzé a jelenlegi SARS-CoV-2 okozta járványügyi helyzet értékeléséről, az év végi ünnepi időszakra vonatkozó előrejelzésekről és az EU-ban/EGT-ben alkalmazandó reagálási stratégiákról. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint az EU/EGT-országoknak sürgősen mérlegelniük kell egy booster adag beadását a legalább 40 éves, legveszélyeztetettebb polgárok és az idősek számára, és hogy az országok ezenkívül mérlegelhetik a booster adag beadását a legalább 18 éves felnőttek esetében is az alapoltási sorozat után legalább hat hónappal, annak érdekében, hogy növeljék az immunitás csökkenése miatti fertőzés elleni védelmet, amely potenciálisan csökkentheti a fertőzés terjedését a lakosság körében, és megakadályozhatja a további kórházba kerüléseket és haláleseteket.

(22)Az oltóanyag „valódi” hatékonyságával és a védelem időtartamával kapcsolatban jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy jelenleg minden uniós engedéllyel rendelkező oltóanyag magas szintű védelmet nyújt a Covid19-cel összefüggő kórházba kerülésekkel, súlyos betegségekkel és halálesetekkel szemben, bár némi bizonyíték van arra, hogy az idősebbek és a súlyosabb betegségek kockázatának jobban kitett személyek védelme kismértékben csökkent.

(23)A booster adagok beadásával kapcsolatban egyre több tagállam fogad el szabályokat arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig fogadják el az alapoltási sorozatot követően kiállított oltási igazolványokat, figyelembe véve, hogy a Covid19-fertőzéssel szembeni védelem idővel csökkenni látszik. Ezek a szabályok vagy csak a belföldi felhasználás eseteire vonatkoznak, vagy az oltási igazolványok utazás céljából történő felhasználására is. Az egymástól eltérő és az egységességet zavaró intézkedések elkerülése érdekében szükség van arra, hogy utazás céljából állapítsanak meg egy standard elfogadási időszakot az oltási igazolványok esetében.

(24)Az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított igazolványok esetében 9 hónapos standard elfogadási időszakot kellene alkalmazni. Ez figyelembe veszi az ECDC-nek az alapoltási sorozat befejezését követő 6 hónap elteltével a booster adagok beadására vonatkozó iránymutatását, és további 3 hónapos időszakot ír elő annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti oltási kampányok alkalmazkodni tudjanak az iránymutatáshoz, és a polgárok megkapják a booster adagot. A koordinált megközelítés biztosítása érdekében a tagállamok nem fogadhatják el az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványokat, ha az azokban feltüntetett dózis beadása óta több mint 9 hónap telt el. Ezen a standard elfogadási időszakon belül az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványokat a tagállamoknak továbbra is el kell fogadniuk, még akkor is, ha a kiegészítő dózisok beadása már megkezdődött.

(25)A tagállamoknak haladéktalanul meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy biztosítsák az oltást a lakosság azon csoportjai számára, amelyek korábban kiállított oltási igazolványai közelítenek a standard elfogadási időszak végéhez, teljes mértékben figyelembe véve a különböző népességcsoportoknak az oltóanyagok bevezetése során, a nemzeti politika és a járványügyi helyzet fényében megállapított sorrendjére vonatkozó nemzeti döntéseket.

(26)Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint a rendelkezésre álló vizsgálatokban a booster adag alkalmazása óta eltelt nyomonkövetési idő egyelőre rövid, és a booster adag beadását követően a fertőzés, az enyhe betegség és a súlyos betegség elleni immunitás időtartamának meghatározásához az adatok további nyomon követésére van szükség. Eddig még nem készültek olyan tanulmányok, amelyek kifejezetten azzal foglalkoznának, hogy a booster adag mennyire hatékony a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában, ezért jelenleg nem lehet meghatározni a booster adagra vonatkozó elfogadási időszakot. A fertőzések elleni magas szintű védelem visszaállításának hatékonyságára vonatkozó, újonnan megjelenő adatok azonban azt mutatják, hogy a booster adagok valószínűleg szintén jelentős hatást gyakorolnak a továbbterjedés korlátozására, és észszerűen feltételezhető, hogy a booster adag által biztosított védelem hosszabb ideig tarthat, mint az alapoltási sorozat által biztosított védelem.

(27)A Bizottságot fel kell kérni, hogy kövesse nyomon és rendszeresen értékelje újra az elfogadási időszakra vonatkozó megközelítést annak mérlegelése érdekében, hogy az újonnan megjelenő tudományos bizonyítékok alapján szükség lehet-e kiigazításokra vagy változtatásokra, többek között a booster adag beadását követően kiadott tanúsítványok elfogadási időszakával kapcsolatban.

(28)Az Unión belüli szabad mozgás egyszerűsítése érdekében fenn kell tartani a tesztek egységes érvényességi idejét. A molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszthez (NAAT-teszt) szükséges mintavételt az érkezés előtt legfeljebb 72 órával kell elvégezni. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által jóváhagyott, a Covid19 antigén gyorstesztek közös jegyzékének 42 I. mellékletében felsorolt antigén gyorstesztek esetében ennél rövidebb, legfeljebb 48 órás érvényességi időtartam indokolt.

(29)Az antigén gyorstesztek klinikai teljesítőképessége az utóbbi hónapokban javult. 2021 májusában az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 43 által létrehozott, az antigén gyorstesztek közös uniós jegyzékének fenntartásáért felelős, Covid19-diagnosztikai vizsgálatokkal foglalkozó technikai munkacsoport strukturáltabb, koherensebb és gyorsabb eljárást vezetett be a jegyzék aktualizálására. Emellett a technikai munkacsoport 2021. szeptember 21-én további fogalommeghatározásokat és kritériumokat is elfogadott, amelyeket figyelembe kell venni a Covid19-diagnosztikai antigén gyorstesztek klinikai teljesítményét értékelő független validálási vizsgálatok esetében. Az uniós digitális Covid-igazolvány formátumú tesztigazolványok csak az orr-, garat- és/vagy nasopharingeális mintán alapuló antigén gyorstesztek eredményei alapján állíthatók ki. A technikai munkacsoport megállapodott abban, hogy kizárja a jegyzékből a kizárólag alternatív mintatípusokon (például nyálon) alapuló antigén gyorsteszteket. Továbbá sem az összevont antigén gyorstesztek, sem az öntesztelésre alkalmas antigén gyorstesztek nem szerepelnek a listán, tovább növelve a jegyzéken szereplő tesztek teljesítményének valószínűsíthető egységességét. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2021. november 10-én jóváhagyta a közös jegyzék hetedik, legutóbbi frissítését. Tekintettel ezekre a fejlesztésekre, utazás céljából valamennyi tagállamnak el kell fogadnia mind a NAAT-tesztet követően kiállított tesztigazolványokat, mind a közös uniós jegyzékben szereplő antigén gyorstesztet követően kiállított tesztigazolványokat.

(30)Tekintettel arra, hogy bizonyítékok támasztják alá azt az ajánlást, hogy a laboratóriumilag megerősített Covid19-ből felgyógyult személyek legalább az első pozitív NAAT-tesztet követő 180 napig ne legyenek kötelezhetők a SARS-CoV-2-fertőzés utazáshoz kötött tesztelésére vagy az utazással kapcsolatos önkéntes vagy hatósági karanténra, erre az időszakra az ilyen gyógyultsági igazolványok tulajdonosait is mentesíteni kell a további utazási korlátozások alól.

(31)Az uniós digitális Covid-igazolvány rendszere lehetővé teszi, hogy az igazolványok adatkészleteire automatikusan alkalmazzák az érvényesítési szabályokat, biztosítva az utazási szabályok gyors, megbízható és előre jelezhető érvényesítését. Az uniós digitális Covid-igazolványok validálására vonatkozó szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak igénybe kell venniük az uniós digitális Covid-igazolvány rendszere által kínált, a szabványosított üzleti szabályok feldolgozására szolgáló funkciót 44 .

(32)Az (EU) 2021/953 rendelet elfogadása óta a Bizottság több végrehajtási jogi aktust fogadott el, amelyek előírják, hogy egy bizonyos harmadik ország által az uniós polgárok és családtagjaik részére kiállított Covid19-igazolványokat a tagállamok által az említett rendelettel összhangban kiállított igazolványokkal egyenértékűnek kell tekinteni, hogy elősegítsék birtokosaik szabad mozgását. Ahol ez az ajánlás az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított uniós digitális Covid-igazolványokra hivatkozik, ezt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az e végrehajtási jogi aktusok hatálya alá tartozó, uniós polgárok és családtagjaik számára kiállított igazolványokat is. A szabad mozgás megkönnyítése érdekében a tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy az (EU) 2021/953 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján uniós digitális Covid-igazolványokat állítsanak ki az említett rendelkezés hatálya alá tartozó, harmadik országokban beoltott személyek számára, különösen olyan harmadik országok esetében, amelyek igazolványaira nem vonatkoznak ilyen végrehajtási jogi aktusok.

(33)Az (EU) 2021/953 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az uniós digitális Covid-igazolvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának. Ezért az uniós digitális Covid-igazolvánnyal nem rendelkező személyek utazását nem szabad megakadályozni, de szükség esetén ezek a személyek érkezés előtt vagy után kötelezhetők arra, hogy SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztet végeztessenek, hogy csökkenjen a fertőzés behurcolásának kockázata.

(34)Ez az ajánlás az uniós digitális Covid-igazolványnak a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítése érdekében történő használatára vonatkozik. A rendelet nem írja elő és nem is tiltja a Covid-igazolványok belföldi célokra – például rendezvényekre, helyszínekre vagy munkahelyekre való belépés céljából – történő használatát. Az (EU) 2021/953 rendelet (48) preambulumbekezdésében foglaltak szerint amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az uniós digitális Covid-igazolványokat más célokra használja, az ilyen belföldi felhasználások jogalapját a nemzeti jogban kell meghatározni, amelynek többek között meg kell felelnie az adatvédelmi követelményeknek. Az (EU) 2021/953 rendelet (49) preambulumbekezdésében foglaltak szerint amennyiben egy tagállam belföldi célokra hoz létre egy Covid-igazolványokra vonatkozó rendszert, biztosítania kell, hogy az uniós digitális Covid-igazolványok is felhasználhatók és teljes mértékben elfogadottak legyenek. Ez annak biztosítására szolgál, hogy az ilyen igazolványok birtokosainak, akik a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolva egy másik tagállamba utaznak, ne kelljen további nemzeti igazolványt beszerezniük.

(35)Tekintettel sajátos helyzetükre vagy alapvető funkciójukra, a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló utazók bizonyos kategóriáitól nem követelhető meg, hogy uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezzenek. Ugyanakkor ez a lista korlátozottabb lehet az (EU) 2020/1475 ajánláshoz képest, mivel számos alapvető feladatot ellátó utazó és olyan utazó, akinek az utazása elengedhetetlen, már be van oltva. A listának ki kell terjednie a közlekedési dolgozókra vagy a közlekedési szolgáltatókra, a halaszthatatlan egészségügyi okokból utazó betegekre, a tengerészekre, azokra a személyekre, akik naponta vagy gyakran lépik át a határt munkavégzés vagy tanulás, közeli hozzátartozók meglátogatása, orvosi ellátás igénybevétele vagy szeretteik gondozása céljából, valamint a 12 év alatti gyermekekre.

(36)Tekintettel az átoltottsági arány javulására és az uniós digitális Covid-igazolvány sikeres bevezetésére, a Covid19-világjárvány miatt szükségessé váló intézkedéseket a regionális szint helyett személyes alapon kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érvényes igazolvánnyal rendelkező utazókra elvben nem vonatkozhatnak további korlátozások. Ugyanakkor a regionális szintű járványügyi helyzetet jelző színkódos térképet meg kell őrizni, mivel hasznos és könnyen érthető eszköz a nyilvánosság és a tagállami hatóságok számára. A térkép kritériumait és küszöbértékeit mindazonáltal az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásban meghatározottaknak megfelelően ki kell igazítani annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az újonnan bejelentett Covid19-esetek, mivel ezek a SARS-CoV-2 fertőzést behozó utasok által jelentett kockázat megbecslésére vonatkozó kulcsfontosságú kritériumok. Ezt a kritériumot ugyanazon régió átoltottsági aránya alapján kell súlyozni annak figyelembevétele érdekében, hogy az oltás csökkenti a SARS-CoV-2 továbbadásának kockázatát. Az így kapott súlyozott arányhoz az ECDC által kidolgozott kockázatértékelési modell küszöbértékeinek felhasználásával egy színkódot kell rendelni, kivéve azoknál a régióknál, ahol nem megfelelő a tesztelési arány. A térkép jellemzőit fel kell tüntetni az ajánlás mellékletében. A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a térképet hetente közzé kell tennie.

(37)Mivel korlátozott kockázatot jelent, ha az utazók olyan területekről érkeznek, ahol a vírus nagyon kis mértékben terjed, a szükségesség és az arányosság elvével összhangban ezekre az utazókra nem vonatkozhat semmilyen korlátozás, és ezért nem írható elő számukra, hogy uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezzenek, vagy SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztet végezzenek rajtuk.

(38)Különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed, tekintettel arra, hogy e területek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fertőzést ezekről a területekről behurcolják, valamint arra, hogy a hosszú ideig fennálló, nagy esetszám rendkívül megterheli e területek állami egészségügyi rendszereit. E népegészségügyi kockázatok mérséklése érdekében a tagállamoknak javasolniuk kell az e területekre irányuló és azokról kiinduló, nem alapvetően szükséges utazások elhalasztását. Ezen túlmenően az ilyen területekről érkező, oltási vagy gyógyultsági igazolvánnyal nem rendelkező személyeket indulás előtt SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztre, érkezést követően pedig hatósági vagy önkéntes karanténra kell kötelezni. A belső piac zavarainak korlátozása és a „zöld sávok” működésének megőrzése érdekében az alapvető szükségből utazók, különösen a közlekedési dolgozók és a közlekedési szolgáltatók mentességet élveznek.

(39)Az utazó családok egységének biztosítása érdekében a 12 év alatti, érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal (oltási, teszt- vagy gyógyultsági igazolvánnyal) vagy SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó negatív teszteredménnyel rendelkező gyermekek számára nem írható elő utazással kapcsolatos hatósági vagy önkéntes karantén. Ezenkívül a 6 év alatti gyermekeket mentesíteni kell utazáshoz kötött hatósági vagy önkéntes karantén vagy a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztelés alól.

(40)Az új SARS-CoV-2 variánsok megjelenése továbbra is aggodalomra ad okot, és a tagállamoknak figyelembe kell venniük azokat a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatt bevezetett korlátozásaival összefüggésben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ rendszeresen értékeli a járványügyi felderítés, a variánsok szabályalapú genomikai szűrése vagy más tudományos források révén felderített variánsokkal kapcsolatos új bizonyítékokat 45 . Az értékelés különösen azokra az aggodalomra okot adó variánsokra terjed ki, amelyeknél egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre az EU/EGT járványügyi helyzetét valószínűleg befolyásoló fertőzőképességre, súlyosságra és/vagy immunitásra gyakorolt jelentős hatásra vonatkozóan, ezenkívül kiterjed azokra a figyelmet érdemlő variánsokra is, amelyeknél genomikai tulajdonságokal kapcsolatos, járványügyi vagy in vitro bizonyítékok állnak rendelkezésre az EU/EGT járványügyi helyzetét reálisan befolyásoló fertőzőképességre, súlyosságra vagy immunitásra gyakorolt jelentős hatásra vonatkozóan. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ heti rendszerességgel térképeket és egyéb adatokat tesz közzé 46 annak érdekében, hogy áttekintést nyújtson az EU/EGT területén aggodalomra okot adó és figyelmet érdemlő variánsok arányáról, valamint a szekvenálási mennyiségekről. Ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő változatainak megjelenéséről és terjedéséről időszerű és pontos adatok álljanak rendelkezésre, fontos, hogy a tagállamok megfelelően magas szekvenálási mennyiséget tartsanak fenn vagy érjenek el. Az elégtelen szekvenálási mennyiség azt eredményezi, hogy az aggodalomra okot adó, terjedő variánsokat nem tudják azelőtt kimutatni, hogy azok hatással lennének az általános járványügyi helyzetre. Ugyanakkor fontos, hogy a tagállamok figyelembe vegyék a szekvenálási mennyiségben fennálló különbségeket, hogy ne akadályozzák a magas arányú szekvenálást.

(41)A SARS-CoV-2 alfa és delta változatai – utóbbi az Unión belül már domináns variánsnak számít – bizonyították, hogy az új SARS-CoV-2 variánsok negatív hatást gyakorolhatnak a járványügyi helyzetre. Bár nagyon nehéz megállítani egy variáns elterjedését, ha azt már észlelték az Unión belül, a potenciális hatás miatt megfelelő lépés egy „vészfékeljárás” kidolgozása a koordinált megközelítés kialakítása érdekében, amelynek célja az új variánsok Unión belüli elterjedésének késleltetése. A tagállamok közötti koordináció biztosítása érdekében ezt azokra a helyzetekre is alkalmazni kell, amikor a tagállamok az uniós joggal összhangban korlátozásokat vezetnek be egy adott terület járványügyi helyzetének gyors romlása miatt, különösen a már egyébként is súlyosan érintett területeken.

(42)Az (EU) 2021/953 rendelet értelmében amennyiben valamely tagállam az uniós joggal összhangban az uniós digitális Covid-igazolványok birtokosai részére a területére való belépést követően hatósági vagy önkéntes karanténba vonulást vagy a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztelést ír elő, vagy amennyiben egyéb korlátozásokat ír elő az ilyen igazolványok birtokosai számára azért, mert például valamely tagállamban vagy egy tagállamon belüli régióban a járványügyi helyzet gyorsan romlik – különösen a SARS-CoV-2 egy aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsa miatt –, az ilyen új korlátozások bevezetése előtt lehetőleg 48 órán belül megfelelően tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot. E célból a tagállamnak közölnie kell az ilyen korlátozások okait és hatályát, és meg kell határoznia, hogy mely igazolványbirtokosokra vonatkoznak a korlátozások vagy kik mentesülnek ezek alól, ezenkívül meg kell határoznia e korlátozások dátumát és időtartamát, beleértve az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvének való megfelelésük ismertetését is.

(43)A vészfékeljárást az (EU) 2021/953 rendelet értelmében benyújtandó információk alapján egy tagállam vagy a variánsokra vonatkozó új bizonyítékoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ általi rendszeres értékelése alapján a Bizottság kezdeményezheti. Ennek eredményeként a Bizottság javaslata alapján megállapodás születhet arról, hogy korlátozott ideig további korlátozásokat – például tesztelést és/vagy hatósági/önkéntes karantént – alkalmaznak az adott területekről való utazás esetében. Figyelembe kell venni a SARS-CoV-2 variánsokkal foglalkozó európai szakértői csoport által jelenleg kidolgozás alatt álló, az aggodalomra okot adó variánsokkal 47 szembeni népegészségügyi beavatkozások elindításához vezető kritériumok meghatározásának és értékelésének keretrendszerét, amint az rendelkezésre áll.

(44)A „zöld sávok” működésének megőrzése érdekében a vészfékeljárás működésbe lépéséből eredő, a közlekedési dolgozókra és a közlekedési szolgáltatókra vonatkozó tesztelési követelményeket antigén gyorstesztekre kell korlátozni, és esetükben nem írhatnak elő hatósági vagy önkéntes karantént. Ezek a tesztelési követelmények nem okozhatnak zavart a szállításban. A szállítási vagy az ellátási lánc zavarai esetén az ilyen szisztematikus tesztelési követelményeket haladéktalanul fel kell oldani vagy hatályon kívül kell helyezni.

(45)A kontaktkövetés továbbra is a vírus terjedése elleni küzdelem központi pillére, különösen az új variánsok megjelenésével összefüggésben. Ugyanakkor a hatékony és időben történő kontaktkövetés nagyobb kihívást jelent, ha azt határokon átnyúlóan, és nagyszámú, egymás közvetlen közelében utazó utas esetében kell végezni. Ennek megkönnyítése érdekében közös digitális utaslokalizáló űrlap (PLF) 48 került kidolgozásra, és a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az utazás megkönnyítése érdekében használják ezt a közös formátumot. Annak érdekében, hogy valamennyi közlekedési mód esetében javítsák a határokon átnyúló kontaktkutatási kapacitásaikat, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy csatlakozzanak az utaslokalizáló űrlapnak az (EU) 2021/858 bizottsági végrehajtási határozat 49 alapján létrehozott megosztási platformjához. Az utaslokalizáló űrlap megosztási platformja lehetővé teszi az illetékes tagállami hatóságok közötti biztonságos, időben történő és hatékony adatcserét azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a meglévő nemzeti digitális PLF-rendszereikből származó információknak és a releváns járványügyi információknak a többi illetékes tagállami hatóság számára interoperábilis és automatikus módon történő továbbítását.

(46)Amennyiben a PLF-eket a kontaktkövetéstől eltérő célokra is használják, például annak eldöntésére, hogy a beérkező utazót alá kell-e vetni SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztnek, a PLF-nek az érkezés előtt időben történő benyújtásának elmulasztása nem eredményezheti azt, hogy az utazótól megtagadják az érintett országba való belépést, mivel ez a szabad mozgás súlyos korlátozását jelentené. Adott esetben azonban az ilyen utazóktól megkövetelhető, hogy alávessék magukat más intézkedéseknek, például érkezés után a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztet kell végeztetniük.

(47)A nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatása továbbra is elengedhetetlen a szabad mozgás tekintetében bevezetett korlátozások hatásainak mérsékléséhez, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a polgárok jogkövetésének biztosításához, A tagállamoknak időben meg kell adniuk ezeket az információkat, többek között a „Re-open EU” internetes platformon 50 keresztül. A tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy a „Re-open EU” platformon nyújtsanak tájékoztatást az uniós digitális Covid-igazolványok belföldi használatáról, tekintettel arra, hogy ezek az információk relevánsak a más tagállamokból érkező utazók számára.

(48)A változó járványügyi helyzetre tekintettel, illetve annak fényében, hogy egyre több releváns tudományos bizonyíték válik elérhetővé, a Bizottságnak – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – rendszeresen felül kell vizsgálnia ezt az ajánlást, és a megállapításait – szükség esetén az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt – megfontolás céljából továbbítania kell a Tanácsnak.

(49)Mivel ez az ajánlás a biztonságos szabad mozgás Covid19-világjárvány idején történő megkönnyítése érdekében kiigazítja és továbbfejleszti a közös megközelítést, az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást fel kell váltani.

(50)Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ezen ajánlásban meghatározott koordinált megközelítés végrehajtására, az ajánlást 2022. január 10-től kell alkalmazni.

(51)Az arányosság elvével összhangban az ezen ajánlás révén bevezetett mechanizmusok hatályát és alkalmazásuk időtartamát szigorúan a mostani világjárvány miatt bevezetett korlátozásokra kell szűkíteni. Legkésőbb az (EU) 2021/953 rendelet alkalmazásának megszűnésekor ez az ajánlás is hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Általános elvek

Amikor a tagállamok a Covid19-világjárvány miatt a népegészség védelmét szolgáló intézkedéseket fogadnak el vagy alkalmaznak, koordinálniuk kell lépéseiket a következő elvek alapján:

1.A személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak konkrét és korlátozott közérdeken – nevezetesen a népegészség védelmén – kell alapulniuk. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó elvekre. A meghozott intézkedések tehát nem terjedhetnek túl a népegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken.

2.Minden bevezetett korlátozást fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi.

3.A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárokra és a vállalkozásokra vonatkozóan előírt követelmények konkrét előnyökkel járjanak a világjárvány leküzdésére irányuló népegészségügyi erőfeszítések szempontjából, és ne jelentsenek indokolatlan és szükségtelen adminisztratív terheket.

4.A tagállamoknak azonos bánásmódot kell tanúsítaniuk minden tagállammal szemben, például nem alkalmazhatnak nagyvonalúbb szabályokat a valamely szomszédos tagállamba/tagállamból történő utazások tekintetében, mint amilyeneket az azonos járványügyi helyzetben lévő többi tagállamba/tagállamból történő utazások esetében alkalmaznak.

5.A korlátozások nem lehetnek diszkriminatívak, azaz az érintett tagállam hazatérő állampolgáraira is ugyanazokat az intézkedéseket kell alkalmazni. A korlátozások nem alapulhatnak az érintett személy állampolgárságán.

6.A tagállamoknak minden esetben lehetővé kell tenniük saját állampolgáraik hazatérését, valamint a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárok és családtagjaik visszatérését az országba. A tagállamok elvileg nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező személyek belépését, és meg kell könnyíteniük a területükön való gyors átutazást.

7.A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a határrégiók, a legkülső régiók, az exklávék és a földrajzilag elszigetelt területek sajátosságaira, valamint a helyi és regionális szintű együttműködés szükségességére.

8.A tagállamoknak el kell kerülniük a fennakadást az ellátási láncok és az alapvetően szükséges utazások terén, és gondoskodniuk kell arról, hogy a szállítási forgalom áramlása a „zöld sávok” rendszerével összhangban fennmaradjon.

9.A tagállamoknak rendszeresen információt kell cserélniük az ezen ajánlás hatálya alá tartozó valamennyi kérdésről.

10.A korlátozások nem történhetnek bizonyos szállítási szolgáltatások betiltásának formájában.

A Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált keret

11.A 12. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő, az (EU) 2021/953 rendelet alapján kiállított érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező utazókat nem vethetik alá a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozásoknak. Az Unión belül utazó személyeket különösen nem szabad karanténra kötelezni.

Ebben az összefüggésben az első albekezdésre a következő eltéréseket kell alkalmazni:

a)a 16. pontban foglalt mentességek;

b)a 19. pont a) alpontjában foglalt mentességek az olyan területekről érkezők esetében, ahol a vírus nagyon kis mértékben terjed, és így nem valószínű, hogy jelentős mennyiségű behurcolt esetet eredményez;

c)a 19. pont c) alpontjában meghatározott kiegészítő intézkedések az olyan területekről érkezőkre vonatkozóan, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed, és így valószínűleg jelentős mennyiségű behurcolt esetet eredményez;

d)a 25. pont értelmében elfogadott kiegészítő intézkedések, amelyek célja, hogy a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak terjedését megakadályozzák.

12.Az uniós digitális Covid-igazolvány akkor fogadható el, ha hitelessége, érvényessége és sértetlensége ellenőrizhető, és megfelel a következő feltételeknek:

a)az említett rendelet 5. cikke (5) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó Covid19-oltóanyagra vonatkozó, az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított oltási igazolvány, amely szerint a teljes oltottság elérése óta legalább 14 nap eltelt. Teljes oltottság alatt a következőket kell érteni:

–az érintett személy kétdózisú sorozat esetén megkapta a második dózist,

–egydózisú oltóanyagot kapott,

–az oltást biztosító tagállam oltási stratégiájával összhangban kétdózisú sorozat esetén egy dózist kapott, miután korábban már átesett a SARS-CoV-2-fertőzésen,

–az alapoltási sorozat befejezését követően kiegészítő dózist kapott,

amennyiben az igazolványban feltüntetett oltás időpontja óta kevesebb mint 9 hónap telt el, ezenkívül az igazolványt az alapoltási sorozat befejezését követően állították ki.

A 9 hónapos határidőn belül az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványokat a szabad mozgáshoz való jog gyakorlása céljából utazáshoz továbbra is el kell fogadni, még akkor is, ha az érintett tagállamokban a kiegészítő dózisok beadása már megkezdődött.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a booster adagok beadását a lakosság azon csoportjai számára, amelyek oltási igazolványai közelítenek a standard elfogadási időszak végéhez.

A tagállamok elfogadhatják az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 5. cikke (5) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó Covid19-oltóanyag beadása esetén az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított oltási igazolványokat is.

További tudományos bizonyítékok alapján a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az a) pontban meghatározott megközelítést.

b)az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított tesztigazolvány, amely negatív teszteredményt mutat:

–molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT) esetében az érkezés előtt legfeljebb 72 órával; vagy

–a Covid19 antigén gyorstesztek 51 közös, 2021. január 21-i tanácsi ajánlás 52 alapján összeállított, frissített jegyzékében szereplő antigén gyorsteszt esetében az érkezés előtt legfeljebb 48 órával.

A szabad mozgáshoz való jog gyakorlása keretében történő utazás céljából a tagállamoknak mindkét típusú tesztet el kell fogadniuk.

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a tesztigazolványokat a mintavételt követően a lehető leghamarabb kiadják.

c)az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított gyógyultsági igazolvány, amely szerint az első pozitív NAAT-teszteredmény időpontja óta kevesebb mint 180 nap telt el.

13.A tagállamoknak igénybe kell venniük az uniós digitális Covid-igazolvány rendszere által kínált, a szabványosított üzleti szabályok feldolgozására szolgáló funkciót.

14.Ahol ez az ajánlás az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított uniós digitális Covid-igazolványokra hivatkozik, ezt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a rendelet 3. cikkének (10) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus hatálya alá tartozó, uniós polgárok és családtagjaik számára harmadik országok által kiállított igazolványokat is. A tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy az (EU) 2021/953 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján oltási igazolványokat állítsanak ki.

15.Az (EU) 2021/953 rendelet alapján kiállított uniós digitális Covid-igazolvánnyal nem rendelkező személyek számára előírható, hogy érkezésük előtt vagy azt követően vessék alá magukat a közös és frissített jegyzékben szereplő NAAT-tesztnek vagy RAT-tesztnek.

Mentességek

16.Az utazók következő kategóriáinak nem kell rendelkezniük az (EU) 2021/953 rendelet alapján kiállított érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal:

a)a következő alapvető feladatot ellátó és olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen, az alapvető feladat ellátása közben:

–közlekedési dolgozók vagy közlekedési szolgáltatók, beleértve az adott területen való felhasználásra szánt árut szállító, valamint a területen csak áthaladó tehergépjárművek vezetőit és személyzetét is,

–halaszthatatlan egészségügyi okokból utazó betegek,

–tengerészek;

b)a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyek;

c)12 év alatti gyermekek.

Az uniós színkódos térkép és kivételek, valamint az azokon alapuló további intézkedések

17.A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak régiók szerinti bontásban közzé kell tennie a tagállamok térképét, amely jelzi annak a potenciális kockázatát, hogy egy személy a színkódos rendszer alapján SARS-CoV-2-vel fertőzött régióból érkezik. Ennek a térképnek magában kell foglalnia az Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, és – amint a feltételek lehetővé teszik 53 – a Svájci Államszövetségre vonatkozó adatokat is.

A színkódos térképnek a mellékletben meghatározott kritériumokon, küszöbértékeken és színkódon kell alapulnia. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak ezenkívül továbbra is közzé kellene tennie külön térképeket az egyéb járványügyi mutatókról.

18.Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak hetente közzé kell tennie a térképek frissített változatát és az azok alapjául szolgáló adatokat.

19.A színkódos térkép célja, hogy a nyilvánosság és a tagállami hatóságok továbbra is tájékoztatást kapjanak az Unión belüli járványügyi helyzet alakulásáról. Ezen túlmenően a tagállamoknak a színkódos térkép alapján a következő intézkedéseket kell hozniuk:

a)a „zöld” besorolású területekről érkező személyeknek nem kell rendelkezniük az (EU) 2021/953 rendelet alapján kiállított érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal;

b)a tagállamoknak erőteljesen szorgalmazniuk kell minden „sötétpiros” besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását;

c)a „sötétpiros” besorolású területekről érkező, oltási vagy gyógyultsági igazolvánnyal nem rendelkező személyek számára elő kell írni, hogy indulásuk előtt vessék alá magukat a közös és frissített jegyzékben felsorolt NAAT-tesztnek vagy RAT-tesztnek, és az érkezésüket követő tíz napig vonuljanak hatósági vagy önkéntes karanténba. A hatósági vagy önkéntes karantén korábban befejeződhet, ha az érintett személyen legkorábban az érkezést követő ötödik napon SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztet végeznek, amely negatív eredményt hoz.

Amennyiben az ilyen személyek a 16. pont a) vagy b) alpontjának hatálya alá tartoznak, nem kötelezhetők hatósági vagy önkéntes karanténra, de kötelezhetők negatív teszteredmény bemutatására. A közlekedési dolgozók és a közlekedési szolgáltatók viszont nem kötelezhetők arra, hogy alapvető feladatuk végzése során önkéntes vagy hatósági karanténba vonuljanak, vagy negatív teszteredménnyel rendelkezzenek.

A „sötétpiros” besorolású területekről érkező, érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal vagy SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó negatív teszteredménnyel rendelkező, 12 év alatti gyermekek esetében nem indokolt előírni, hogy hatósági vagy önkéntes karanténnak vessék alá magukat. Ezenkívül a 6 év alatti gyermekeket nem kötelezhetik utazáshoz kötött hatósági vagy önkéntes karanténra vagy utazáshoz kötött SARS-CoV-2-tesztre.

Az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok kezelése és a vészfékeljárás

20.A tagállamoknak különösen figyelniük kell a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsainak terjedésére, különösen azokra, amelyek növelik a fertőzőképességet vagy a betegség súlyosságát, vagy hatással vannak az oltóanyag hatékonyságára. E célból a tagállamoknak fel kell használniuk az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közzétett, az EU/EGT területén jelenlévő, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsokra vonatkozó adatokat és kockázatértékeléseket.

A tagállamok támogatása érdekében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak továbbra is információkat és térképeket kell közzétennie a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsairól, különösen a szekvenálási mennyiségekről és a variánsok eloszlásáról.

21.Ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő változatainak megjelenéséről és terjedéséről időszerű és pontos adatok álljanak rendelkezésre, a tagállamoknak magas szekvenálási mennyiséget kell elérniük vagy fenntartaniuk, ideális esetben olyan mennyiséget, amely lehetővé teszi a terjedő vírusok legfeljebb 1 %-át kitevő variánsok kimutatását.

A tagállamoknak hetente adatokat kell szolgáltatniuk a SARS-CoV-2-pozitív esetek szekvenálásának eredményeiről és mennyiségéről többek között regionális szinten is, annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedésekkel azokat a régiókat lehessen megcélozni, ahol azokra feltétlenül szükség van.

22.Amennyiben valamely tagállam egy új, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő SARS-CoV-2-variáns megjelenése esetén az utazók – köztük az uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezők – számára a területére való belépést követően hatósági vagy önkéntes karanténba vonulást vagy SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztelést ír elő, vagy amennyiben egyéb korlátozásokat ír elő az ilyen igazolványok birtokosai számára, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot, többek között az (EU) 2021/953 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett információk rendelkezésre bocsátásával. Ezeket az információkat lehetőség szerint 48 órával az ilyen új korlátozások bevezetése előtt kell megadni. Az ilyen intézkedéseket lehetőség szerint a regionális szintre kell korlátozni.

Ezt olyan helyzetekre is alkalmazni kell, amikor egy tagállam az uniós joggal összhangban további hatósági vagy önkéntes karanténra vagy tesztelésre vonatkozó követelményeket ír elő, mivel egy tagállamban vagy egy tagállamon belüli területen gyorsan romlik a járványügyi helyzet, különösen a már „sötétpirosnak” minősített területeken. Ebben az esetben a megadott információknak egyértelműen jelezniük kell, hogy a kiegészítő intézkedések miért szükségesek és arányosak.

23.Amennyiben egy tagállam aktiválja a vészfékmechanizmust és ennek eredményeképpen a közlekedési dolgozókat és a közlekedési szolgáltatókat Covid19-teszt elvégeztetésére kötelezi, antigén gyorsteszteket kell alkalmazni, és az érintetteket nem lehet karanténra kötelezni, hogy ez ne okozzon zavart a szállításban. A szállítási vagy az ellátási lánc zavarai esetén a tagállamoknak a „zöld sávok” működésének fenntartása érdekében haladéktalanul fel kell oldaniuk vagy hatályon kívül kell helyezniük az ilyen szisztematikus tesztelési követelményeket.

24.A 22. pontnak megfelelően nyújtott információk alapján a Tanács – a Bizottsággal szoros együttműködésben és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – koordinált módon felülvizsgálja a helyzetet. A koordinációs értekezlet során az érintett tagállamnak fel kell vázolnia az intézkedései indokait.

A Bizottság a variánsokra vonatkozó új bizonyítékoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ általi rendszeres értékelése, valamint – amint rendelkezésre áll – a SARS-CoV-2 variánsaival foglalkozó európai szakértői csoport által kidolgozott keret alapján javasolhatja, hogy a Tanács vitassa meg a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsát vagy a valamely tagállamban vagy egy tagállamon belüli régióban gyorsan romló járványügyi helyzetet.

25.A 24. pont szerinti megbeszélés során a Bizottság szükség esetén és adott esetben javasolhatja a Tanácsnak, hogy állapodjon meg az érintett területekről történő utazásra vonatkozó koordinált megközelítésről, amelynek fő célja a variáns Unión belüli terjedésének késleltetése, például az utazók tesztelésére és/vagy hatósági vagy önkéntes karanténjára vonatkozó követelmények révén.

26.Az e pont szerinti intézkedések elfogadását eredményező helyzeteket rendszeresen felül kell vizsgálni. A Bizottság vagy a tagállamok javasolhatják a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsaira vonatkozó koordinált megközelítéssel összhangban bevezetett intézkedések megszüntetését.

Utaslokalizáló űrlap és kontaktkövetés

27.A tagállamok mérlegelhetik hogy a területükre valamely közösségi közlekedési eszköz használatával beutazó, előre kijelölt üléssel vagy kabinnal rendelkező személyek számára az adatvédelmi követelményekkel összhangban kötelezővé tegyék népegészségügyi-járványügyi utaslokalizáló űrlap (PLF) benyújtását. Ennek érdekében ösztönözni kell a tagállamokat az „EU Healthy Gateways” keretében kidolgozott közös digitális utaslokalizáló űrlap 54 használatára. A tagállamoknak fontolóra kell venniük továbbá, hogy csatlakoznak az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformjához, hogy valamennyi közlekedési mód esetében javítsák a határokon átnyúló kontaktkövetési kapacitásaikat.

28.Ha egy személynek az úti céljához való megérkezésekor tünetei jelentkeznek, az érintettet a helyi gyakorlatnak megfelelően tesztelésnek kell alávetni, fel kell állítani a diagnózist, az érintettet el kell különíteni és kontaktkutatást kell végezni, de a beléptetését nem szabad megtagadni. Az érkezéskor észlelt esetekre vonatkozó információkat kontaktkutatás céljából haladéktalanul meg kell osztani a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül – adott esetben az utaslokalizáló űrlap megosztási platformján vagy más módon – azon országok népegészségügyi hatóságaival, amelyekben az érintett személy az előző 14 napban tartózkodott.

Kommunikáció és tájékoztatás a nyilvánosság felé

29.A tagállamoknak az (EU) 2021/953 rendelet 11. cikkével összhangban az új intézkedések hatálybalépése előtt a lehető leghamarabb egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érdekelt felek és a nyilvánosság számára a szabad mozgáshoz való jog korlátozásával járó intézkedésekről és az esetleges kapcsolódó követelményekről, például az utaslokalizáló űrlap benyújtásának szükségességéről. A tájékoztatást főszabályként az intézkedések hatálybalépése előtt legalább 24 órával kell közzétenni, figyelembe véve, hogy a járványügyi veszélyhelyzetek esetén némi rugalmasságra van szükség. Ezeket az információkat géppel olvasható formátumban is közzé kell tenni.

30.Ezt a tájékoztatást a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell és a „Re-open EU” internetes platformon is elérhetővé kell tenni, amelynek tartalmaznia kell az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által a 17. pont szerint rendszeresen közzétett térképet is. Adott esetben a tagállamoknak a „Re-open EU” platformon is tájékoztatást kell nyújtaniuk az uniós digitális Covid-igazolványok belföldi használatáról.

31.Az intézkedések tartalmát, földrajzi hatályát és a hatályuk alá tartozó személyek kategóriáit egyértelműen ismertetni kell.

Záró rendelkezések

32.Ezt az ajánlást a Bizottságnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával rendszeresen felül kell vizsgálnia. A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak.

33.Az (EU) 2020/1475 ajánlás helyébe ez az ajánlás lép.

34.Ezt az ajánlást 2022. január 10-től kell alkalmazni.

35.Ez az ajánlás legkésőbb az (EU) 2021/953 rendelettel egyidejűleg hatályát veszti.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) Főként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21 cikkében, valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.) 2. és 3. cikkében meghatározottak szerint.

(2) HL L 337., 2020.10.14., 3. o.

(3) A Tanács (EU) 2021/119 ajánlása (2021. február 1.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról (HL L 36 I., 2021.2.2., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/953 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/954 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a tagállamok területein jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 24. o.).

(6) A Tanács (EU) 2021/961 ajánlása (2021. június 14.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról (HL L 213I., 2021.6.16., 1. o.).

(7) https://vaccinetracker.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/vaccine-tracker.html#summary-tab

(8) A 2021 24. hetére vonatkozó adatok a következő címen érhetők el: https://vaccinetracker.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/vaccine-tracker.html#uptake-tab

(9) Részletesebb adatok találhatók itt: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében (COM(2021) 649 final).

(10) Elérhető a következő címen: https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/files/be-heard/eurobarometer/2021/soteu-flash-survey/soteu-2021-report-en.pdf

(11) Izland, Liechtenstein és Norvégia.

(12) Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás alapján kölcsönösen beutazáshoz és tartózkodáshoz való jog illeti meg az uniós polgárokat és a svájci állampolgárokat (HL L 114., 2002.4.30., 6. o.).

(13) https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/safe-covid-19-vaccines-europeans/eu-digital-covid-certificate_hu#recognition-of-covid-certificates-from-third-non-eu-countries

(14) COM(2021) 649 final.

(15) https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/covid-19-rapid-risk-assessment-16th-update-september-2021.pdf

(16) EUCO 17/21.

(17) WHO-2019-nCoV-Policy-Brief-Risk-based-international-travel-2021.1, elérhető itt:: https://www.who.int/publications/i/item/WHO-2019-nCoV-Policy-Brief-Risk-based-international-travel-2021.1

(18) https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/rapid-risk-assessment-sars-cov-2-november-2021

(19) https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/variants-concern

(20) https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?lang=hu&groupId=3791&fromMeetings=true&meetingId=27935

(21) Ez a lista a korábbiakhoz képest korlátozottabb, mivel időközben számos alapvető szükségből utazónak volt lehetősége oltást felvenni.

(22) Az ECDC Covid19-re vonatkozó kockázatértékelése 15. frissítésének 2. mellékletében található, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/RRA-15th-update-June%202021.pdf

(23) Zöld, narancssárga, piros, sötétpiros, valamint (túl alacsony tesztelési arány esetén) sötétszürke vagy (nem elegendő rendelkezésre álló adat esetén) szürke.

(24) Az általános szabályokat tehát a „narancssárga”, „piros”, „sötétszürke” vagy „szürke” területekről utazó személyekre kell alkalmazni.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(26) A Bizottság közleménye a gazdaság működőképességének a Covid19-világjárvány újbóli felerősödése során történő fenntartása érdekében a közlekedési zöld sávok fejlesztéséről (COM(2020) 685 final).

(27) A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről (HL L 337., 2020.10.14., 3. o.).

(28) A Tanács (EU) 2021/119 ajánlása (2021. február 1.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról (HL L 36 I., 2021.2.2., 1. o.).

(29) HL L 211., 2021.6.15., 1. o.

(30) A Tanács (EU) 2021/961 ajánlása (2021. június 14.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról (HL L 213I., 2021.6.16., 1. o.).

(31) https://vaccinetracker.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/vaccine-tracker.html#summary-tab

(32) https://vaccinetracker.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/vaccine-tracker.html#uptake-tab

(33) A Bizottság (EU) 2021/1126 végrehajtási határozata (2021. július 8.) a Svájc által kiállított Covid19-igazolványoknak az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kiállított igazolványokkal való egyenértékűségének megállapításáról (HL L 243., 2021.7.9., 49. o.).

(34) EUCO 17/21.

(35) WHO-2019-nCoV-Policy-Brief-Risk-based-international-travel-2021.1, elérhető itt:: https://www.who.int/publications/i/item/WHO-2019-nCoV-Policy-Brief-Risk-based-international-travel-2021.1

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(37) https://www.ema.europa.eu/en/news/comirnaty-spikevax-ema-recommendations-extra-doses-boosters

(38) https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/comirnaty-epar-product-information_en.pdf

(39) https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/spikevax-previously-covid-19-vaccine-moderna-epar-product-information_en.pdf

(40) A Bizottság (EU) 2021/2014 végrehajtási határozata (2021. november 17.) az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott uniós digitális Covid-igazolvány bizalmi keretrendszere technikai előírásainak és végrehajtása szabályainak meghatározásáról szóló (EU) 2021/1073 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról (HL L 410., 2021.11.18., 180. o.).

(41) https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/rapid-risk-assessment-sars-cov-2-november-2021

(42) Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/preparedness_response/docs/covid-19_rat_common-list_en.pdf

(43) https://ec.europa.eu/health/security/crisis-management/twg_covid-19_diagnostic_tests_hu

(44) https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/ehealth/docs/eu-dcc_validation-rules_en.pdf

(45) https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/variants-concern

(46) https://covid19-country-overviews.ecdc.europa.eu/#4_EUEEA:_variants_of_concern

(47) https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?lang=hu&groupId=3791&fromMeetings=true&meetingId=27935

(48) https://www.euplf.eu/en/home/index.html

(49) A Bizottság (EU) 2021/858 végrehajtási határozata (2021. május 27.) az (EU) 2017/253 végrehajtási határozatnak a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek által kiváltott riasztások és az utaslokalizáló űrlapokon azonosított utasok kontaktkövetése tekintetében történő módosításáról (HL L 188., 2021.5.28., 106. o.).

(50) https://reopen.europa.eu/hu/

(51) Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/preparedness_response/docs/covid-19_rat_common-list_en.pdf

(52) A Tanács ajánlása (2021. január 21.) az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-tesztek eredményének az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről (HL C 24., 2021.1.22., 1. o.).

(53) Az EU és a Svájci Államszövetség között a népegészségügyi együttműködésről – ezen belül a Svájci Államszövetségnek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban való, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 142., 2004.4.30., 1. o.) összhangban történő részvételéről – kötött megállapodás függvényében.

(54) https://www.euplf.eu/en/home/index.html