EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 720 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Tőkepiaci unió – Eredményeink egy évvel a cselekvési terv után

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Tőkepiaci unió – Eredményeink egy évvel a cselekvési terv után

Bevezetés

A tőkepiacok kulcsszerepet játszanak az uniós vállalkozások beruházásainak és növekedésének finanszírozásában. Most, amikor a Covid19-válságból való fokozatos kilábalás időszakát éljük, különösen szükség van e finanszírozásra. Az uniós tőkepiacok azonban továbbra is széttöredezettek, ami EU-szerte akadályozza a vállalatokat abban, hogy tőkéhez jussanak. Az integrált uniós tőkepiac jelentősen hozzájárulna a tartós helyreállításhoz, a fenntartható növekedéshez, valamint a költséghatékony zöld és digitális átálláshoz.

A tőkepiaci unió lehetőséget kínál az uniós piac széttöredezettségének kezelésére. A tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv 1 végrehajtása terén való előrelépésnek ezért továbbra is kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásnak kell maradnia. Ezért emelte ki 2021. szeptemberi szándéknyilatkozatában von der Leyen elnök a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv végrehajtásának fontosságát, és ezért hangsúlyozza a Bizottság munkaprogramja a teljesen mértékben kiépített és integrált európai tőkepiacok megvalósításának szükségességét.

Egy évvel a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv elfogadása után az Európai Bizottság most teljesíti kötelezettségvállalásait, és négy jogalkotási javaslatot terjeszt elő. E javaslatok célja, hogy hozzájáruljanak a tőkepiaci unió célkitűzéseinek eléréséhez. Eközben a tőkepiaci unióval kapcsolatos egyéb intézkedések terén is folyamatos a haladás, előkészítve az utat a 2022-ra elérendő további ambiciózus célok felé.

1.Tőkepiaci unió – ma fontosabb, mint valaha

2.A tőkepiaci unió politikai jelentősége

Gazdasági növekedés a Covid19 utáni időszakban. A Covid19-válságból való gazdasági kilábalás az EU azonnali prioritása. Bár a gazdasági kibocsátás 2020-ban 6,3 %-kal csökkent, a fellendülés az előrejelzések szerint a vártnál gyorsabb lesz, és az uniós gazdaság az idén 5,0 %-kal, 2022-ben pedig 4,3 %-kal nő 2 . A vírus megfékezésére irányuló hatékony stratégiáknak és az oltások terén elért jelentős előrelépésnek köszönhetően a tagállamok fokozatosan újra meg tudták nyitni gazdaságukat 3 . Míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős mértékben hozzájárul majd a helyreállításhoz a strukturális reformok 4 és a közfinanszírozású beruházási projektek révén, az erős és jól integrált tőkepiacok elengedhetetlenek lesznek a jövőbeli gazdasági növekedés támogatásához.

Zöld tőkepiaci unió. A magánfinanszírozás elengedhetetlen a zöld átálláshoz. Az európai zöld megállapodás részeként az EU azt a jogilag kötelező erejű célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. 5 Célja továbbá, hogy megerősítse az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, valamint visszafordítsa a biológiai sokféleség csökkenését és a környezet szélesebb körű pusztulását. A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására irányuló bizottsági stratégia 6 támogatásával az EU globális vezető szerepet tölt be a zöld tőkepiacok fejlesztésében, a magánberuházásoknak az Unió ambiciózus éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzései felé történő irányításában. Ma az EU a zöldkötvény-kibocsátás centruma: 2020-ban az EU-ban hajtották végre a világ összes zöldkötvény-kibocsátásának mintegy 50 %-át 7 . Emellett a 2020-ban világszerte kibocsátott zöldkötvények mintegy fele euróban denominált 8 volt, így az euró a világ vezető zöld finanszírozási valutájává vált. Az EU zöldkötvény-piacát valószínűleg tovább erősíti a Bizottság azon célkitűzése, hogy 2026 végére a Next Generation EU forrásainak akár 30 %-át, 240 milliárd EUR-t, zöldkötvények kibocsátása révén vonja be. Az EU e téren betöltött vezető szerepe egyedülálló lehetőséget kínál egy valóban integrált zöld tőkepiac – egy zöld tőkepiaci unió – kiépítésére, amely nagyobb lendületet adhat az uniós tőkepiacok szélesebb körű integrációjának. Mindazonáltal ahhoz, hogy a zöld tőkepiaci unió fejlődhessen és bővülhessen, fel kell számolni azokat a strukturális akadályokat, amelyek továbbra is a nemzeti határok mentén fragmentálják a tőkepiacokat, és általában is visszafogják a tőkepiaci unió fejlődését.

Digitális átállás. Az EU a gazdaság digitalizálása terén is ambiciózus célokat tűzött maga elé. A digitális átalakuláshoz jelentős magánberuházásokra van szükség. E beruházások megvalósításához elengedhetetlen a jelentős méretű, integrált és hatékony tőkepiac, a tőkepiaci unió létezése. Ugyanakkor az új technológiák elősegíthetik a tőkepiacok integrációját, javíthatják a pénzügyi szolgáltatások nyújtását, és hatékonyabbá tehetik azokat a vállalatok és a polgárok javára. A digitalizáció máris új üzleti modelleket eredményezett, többek között a lakossági befektetők számára, amelyekben a pénzügyi eszközök közvetítőkön, például bankokon keresztül történő forgalmazását a szakosodott platformokon vagy pénzügyi technológiai vállalkozásokon (FinTech) keresztüli közvetlenebb hozzáférés egészíti ki.

Nyitott stratégiai autonómia. Az erős, versenyképes és integrált pénzügyi rendszer a stabil és pezsgő gazdaság gerincét képezi. Egy ilyen rendszer nemcsak a már bejáratott vállalkozásokat finanszírozza, de elengedhetetlen a jövő vállalkozásainak, az EU számára kulcsfontosságú stratégiai jelentőségű területeken, például a kvantumtechnológia, a félvezetők, a hidrogénenergia, a gyógyszeripar/biotechnológia és a mesterséges intelligencia területén tevékenykedő uniós unikornisoknak és az induló vállalkozásoknak a finanszírozásához is. A versenyképes és költséghatékony piaci infrastruktúrákra – például a központi szerződő felekre – támaszkodó mély és likvid uniós tőkepiacok, amellett, hogy nyitottak maradnak a globális pénzügyi piacok előtt, kulcsszerepet játszanak abban, hogy csökkenjen az EU kritikus pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli szolgáltatóktól való túlzott függése. A tőkepiaci unió a bankunióval együtt növelni fogja az EU nyitott stratégiai autonómiáját, globális gazdasági szerepét, és erősíteni fogja az euróba vetett bizalmat 9 .

3.A tőkepiaci unió célkitűzései

A tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv három fő célkitűzést határozott meg annak érdekében, hogy Unió-szerte kézzelfogható előnyöket biztosítson a vállalkozások és a polgárok számára.

1. célkitűzés: a finanszírozás hozzáférhetőbbé tétele az uniós vállalkozások számára

A tőkepiaci unióra azért van szükség, hogy diverzifikáltabb finanszírozási lehetőségeket biztosítsunk az uniós vállalkozások számára, és csökkentsük a bankok túlzott szerepét a vállalati finanszírozásban. Ez a célkitűzés 2020 óta csak fontosabbá vált, mivel a Covid19-válságot követő helyreállítás megnövelte a vállalatok tőkeigényét, különösen a saját tőke iránti szükségletet. Az integráltabb és fejlettebb tőkepiacok létrehozásával a tőkepiaci unió lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak arra, hogy közvetlenül a befektetőktől származó, nagyobb és likvidebb forrásokhoz jussanak.

2. célkitűzés: az EU még biztonságosabb hellyé alakítása az egyének megtakarításai és hosszú távú befektetései számára

Biztosítani kell, hogy a megtakarítók befektetési és kockázati preferenciáiknak leginkább megfelelő pénzügyi termékekbe fektethessenek be, beleértve egyre többük esetében a környezeti, társadalmi és irányítási követelményeknek (ESG) megfelelő termékeket. Sok megtakarító azonban mindmáig nem jelent meg a tőkepiacokon, mert vagy bizalmatlan azokkal szemben, vagy nem ismeri a rendelkezésre álló lehetőségeket – ez pedig csökkenti a tőkepiacok vállalkozásfinanszírozásba történő bekapcsolásának lehetőségeit. Alapvető fontosságú ezért, hogy a lakossági befektetők a megfelelő szintű védelem mellett élhessenek ezekkel a lehetőségekkel. A 2022-ben elfogadásra kerülő lakossági befektetési stratégia célja a lakossági befektetők érdekeinek középpontba állítása.

3. célkitűzés: a nemzeti tőkepiacok valódi egységes piacba való integrálása

A tőkepiacok széttagoltsága gyengíti az EU globális versenyképességét. A tőkepiaci unió keretében hozott intézkedések a határokon átnyúló befektetések előtt álló akadályok – többek között a mélyen gyökerező akadályok, például az eltérő és nem hatékony fizetésképtelenségi keretek vagy forrásadó-szabályok megszüntetésére, valamint a szolgáltatásnyújtás uniós szintű passzportálásának megerősítésére irányulnak. Ez segíteni fogja a vállalkozásokat abban, hogy bővebb, az intézményi és lakossági befektetők által EU-szerte rendelkezésre bocsátott tőkeforrásokhoz férjenek hozzá.

4.A mai jogalkotási intézkedéscsomag – A tőkepiaci unió egy év után

E célkitűzésekhez fényében a ma elfogadott jogalkotási javaslatok fontos lépést jelentenek a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi bizottsági cselekvési terv végrehajtásában. A tőkepiaci szolgáltatások széles körében jelentkező problémákat kezelnek, és hozzájárulnak a tőkepiaci unió alapvető célkitűzéseinek megvalósításához.

5.Egységes európai hozzáférési pont (ESAP) a vállalkozások számára a finanszírozási és üzleti lehetőségek bővítése érdekében

Jelenleg a vállalkozásokra és a pénzügyi termékekre vonatkozó pénzügyi és fenntarthatósági információk szétszórtan találhatók a tagállamokban, számos hozzáférési ponton, különböző nyelveken és különböző digitális formátumokban. Ez a széttöredezettség akadályozza a befektetéseket, különösen a határokon átnyúló befektetéseket.

A Bizottság javaslatot tesz az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által létrehozandó egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló rendeletre. 10  Az ESAP közös, nyilvános, ingyenes 11 tájékoztatási platform lesz, amely az uniós vállalkozásokról és befektetési termékekről tartalmaz majd információkat, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol találhatók, vagy honnan származók. Fokozatos bevezetését követően az ESAP 2024-től kezdi meg működését.

Az ESAP láthatóbbá teszi a befektetési lehetőségeket mind az uniós, mind a nemzetközi befektetők számára. Ezáltal bővíti a finanszírozási lehetőségeket az uniós vállalkozások és különösen azok számára, amelyek kisebbek vagy kisebb tőkepiacokon működnek. Időt és erőforrásokat takarít meg a befektetők számára az információk megtalálásában, hozzájárulva a tőkepiaci unió azon célkitűzésének megvalósításához, hogy a polgárok könnyebben és biztonságosabban tudjanak befektetni. Az ESAP emellett a vállalkozók számára lehetővé teszi, hogy EU-szerte üzleti lehetőségeket keressenek.

Az ESAP egyúttal a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia egyik sarokköve. 12 Idővel az ESAP-nak egyedi hozzáférési ponttá kell válnia a vállalatok pénzügyi és fenntarthatósággal kapcsolatos információihoz és termékadataihoz, amely ezáltal elősegítené az adatok nemzeti határok mentén való széttöredezettségének megszüntetését, lehetővé téve az információk jobb digitális (újra)felhasználását.

Fontos megjegyezni, hogy az ESAP jelentős potenciállal rendelkezik a zöld átállás fellendítése terén is. Azáltal, hogy könnyebb és centralizált hozzáférést biztosít az uniós vállalatok ESG-adataihoz és az ESG pénzügyi termékekkel kapcsolatos információkhoz, kezelni fogja a gazdasági és civil társadalmi szereplőknek a fenntarthatósággal kapcsolatos információk iránti növekvő igényét, hozzájárulva ezáltal a fenntarthatóságra való méltányos átálláshoz.

6.A hosszú távú befektetések előmozdítása az európai hosszú távú befektetési alapokon keresztül 13  

Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA) célja, hogy a hosszú távú finanszírozást a tőzsdén jegyzett és nem jegyzett kis- és középvállalkozások, valamint a hosszú távú infrastrukturális projektek felé irányítsák az ágazatok olyan széles körében, mint az energiahatékonyabb közlekedési infrastruktúra, a zöldenergia-termelés, a tiszta technológiai innováció és a szociális infrastrukturális projektek. Ehhez teljes mértékben ki kell aknázni az EHTBA-kban rejlő lehetőségeket. Jelenleg az EHTBA-k száma még mindig alacsony: 2021 októberéig négy tagállamban mindössze 57 ilyen alapot jegyeztek be. A piaci szereplők általában úgy vélik, hogy az EHTBA-k engedélyezésére, befektetési politikáira, működési feltételeire és forgalmazására vonatkozó hatályos szabályok nem igazodnak kellőképpen a hosszú távú befektetéshez. Ez a lakossági befektetők belépésének akadályaival együtt csökkenti az EHTBA-k vonzerejét mind az alapkezelők, mind a befektetők számára.

Az EHTBA-keret javasolt módosításai vonzóbbá teszik ezeket az alapokat. Növelni fogják az EHTBA-k szerepét a reálgazdaság kiegészítő finanszírozásában, és lehetővé teszik számukra, hogy a hosszú távú megtakarításokat eredményesebben irányítsák a hosszú távú befektetési projektek felé. Elfogadásukat követően a felülvizsgált szabályok kibővítik azon eszközök körét, amelyekbe az EHTBA-k befektethetnek, és további rugalmasságot biztosítanak az EHTBA-kezelők számára az EHTBA-k létrehozása, működtetése és forgalmazása tekintetében. Azáltal is vonzóbbá teszik a hosszú távú alapokat, hogy enyhítik a kizárólag szakmai befektetők számára forgalmazott EHTBA-kra vonatkozó egyes követelményeket. A tőkepiaci uniónak a lakossági befektetők szerepének növelésére irányuló célkitűzésével összhangban a javasolt módosítások továbbá megszüntetik azokat a küszöbértékeket, amelyek akadályozzák a lakossági befektetők EHTBA-khoz való hozzáférését, miközben továbbra is védelmet nyújtanak a befektetőknek.

 

Az átalakított szabályok hozzá fognak járulni egy integráltabb tőkepiaci unió kiépítéséhez, amely versenyképesebbé és reziliensebbé teszi az EU gazdaságát. Támogatni fogják továbbá az európai zöld megállapodást és az európai energiauniót azáltal, hogy becsatornázzák a zöld és energetikai infrastrukturális projektekhez szükséges hosszú távú befektetéseket. Az EHTBA-k emellett eredményesen képesek támogatni a technológiai innováció finanszírozását és a digitális átállást. Demográfiai kihívásaink közepette az EHTBA-k segíthetnek továbbá olyan szociális infrastrukturális projektek finanszírozásában, mint a kórházak vagy a szociális lakások.

7.Diverzifikáltabb vállalati finanszírozás előmozdítása az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (ABAK-irányelv) felülvizsgálata révén 14

Napjainkban egyre több tőkepiaci befektetés valósul meg pénzügyi közvetítőkön keresztül. Különösen az alternatív befektetési alapok (ABA-k) játszanak növekvő szerepet a pénzügyi közvetítésben. Az ABAK-irányelv 2011-es elfogadása óta támogatja az alternatív befektetési alapok hatékony egységes piacának létrehozását, és erős szabályozási és felügyeleti keretet biztosít ezen alapkezelők számára az EU-ban.

A Bizottság az ABAK-irányelv keretének célzott módosítását javasolja annak érdekében , hogy az alternatív befektetési alapok piaca még hatékonyabbá és integráltabbá váljon. A módosítások megkönnyítik az uniós vállalkozások számára a finanszírozáshoz való hozzáférést azáltal, hogy összehangolják a vállalkozásoknak hitelt nyújtó alapok szabályozási keretét. A hitelnyújtó alapok a banki hitelezés életképes alternatívájaként finanszírozást biztosítanak az uniós vállalkozásoknak, különösen akkor, ha a hagyományos hitelezők nehéz piaci helyzetben visszalépnek. Ezek az alapok különböző nemzeti szabályok alapján működnek. Ez széttöredezi az egységes piacot, és korlátozza a piaci szereplők közötti versenyt. A finanszírozási lehetőségek körének bővítésével az új szabályok lehetővé teszik, hogy a vállalkozások bármely piaci helyzetben növekedhessenek, finanszírozhassák az innovációt, és elérhessék zöld és digitális célkitűzéseiket.

A felülvizsgált szabályok a befektetők fokozottabb védelmét is biztosítják. Először is, a befektetők érdekeinek védelmét hivatott előmozdítani, hogy az új szabályok EU-szerte alkalmazandó, egységes magas szintű normákat betartását írják elő a feladatkörüket harmadik felekre átruházó alapkezelők számára. A javaslat pontosítja a meglévő szabályokat, és hozzájárul a felügyeleti konvergenciához, ugyanakkor elismeri, hogy az átruházás lehetővé teszi a befektetési portfóliók hatékony kezelését, és egy adott földrajzi piacon vagy eszközosztályban biztosítja a szükséges szakértelmet. A felülvizsgált szabályok ezáltal hozzájárulnak az EU befektetésialap-ágazatának globális sikeréhez. Másodszor, a módosított szabályok ösztönözni fogják, hogy a nyílt végű ABA-k vagy az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) kezelői megfelelően használják a harmonizált likviditáskezelési eszközöket. Elősegítik ezáltal a likviditási kockázatok hatékony kezelését, és piaci stressz idején a befektetések értékének megőrzését. Ez erősíteni fogja az e befektetési eszközök iránti befektetői bizalmat, és növelnie fogja a lakossági befektetők befektetési hajlandóságát.

8.A piac átláthatóságának fokozása a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) felülvizsgálata révén 15   16

A hatékony piaci infrastruktúra a megfelelően működő egységes tőkepiac gerincét képezi. Az EU-ban a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) szabályozza a kereskedés működését. A MiFIR-t az elmúlt évtizedben többször finomhangolták, és a mai javaslat még inkább hozzá fog járulni egy versenyképesebb, átláthatóbb, integráltabb és méltányosabb feltételeket biztosító kereskedelmi környezet kialakításához. A javaslat biztosítani fogja, hogy az EU pénzügyi piacai a folyamatosan változó globális kereskedési körülmények között is tovább prosperáljanak.

A pénzügyi piacoknak jó minőségű piaci adatokra van szükségük. Az információkhoz – például az árakhoz és az ügyletek volumenéhez – kapcsolódó, jól kalibrált átláthatósági követelmények ezért alapvető fontosságúak, és hozzájárulnak az árképzéshez. A javasolt módosított szabályok növelni fogják a piac átláthatóságát azáltal, hogy korlátozzák a kereskedési adatok közzététele alóli mentességek alkalmazását.

A kereskedési környezet is folyamatosan fejlődik, a tőzsdék jelenleg a befektetési bankokkal versenyeznek. 17 A tőzsdék és a befektetési bankok közötti egyenlő versenyfeltételek érdekében a javasolt módosítások elő fogják mozdítani az átláthatósági követelmények és a kereskedelmi gyakorlatok szorosabb összehangolását a különböző szereplők között. További céljuk annak a vitatott gyakorlatnak a megszüntetése, amelynek keretében a kereskedési szereplők ösztönzőket kínálnak a brókereknek, hogy az ügyfélmegbízásokat feléjük irányítsák, függetlenül attól, hogy ez ügyfeleik legjobb érdekét szolgálja-e („fizetett megbízásátirányítás”).

Elfogadásukat követően a felülvizsgált szabályoknak köszönhetően a piaci szereplők időben 18 átfogó képet kaphatnak az uniós tőzsdék és más kereskedési helyszínek kereskedési feltételeiről. Ezek a szabályok létrehozzák az összesítettadat-szolgáltatást, miközben megfelelő mértékű ellentételezést biztosítanak a tőzsdéknek, különösen a kisebbeknek, a részvényekre vonatkozó adatszolgáltatásáért. Biztosítani fogják, hogy minden befektető – legyen nagy vagy kicsi – hozzáférjen a piaci adatokhoz, és ezáltal konszolidált képet kapjon az uniós piacok és a különböző pénzügyi eszközök – például részvények, tőzsdén kereskedett alapok és kötvények – kereskedési feltételeiről. Ez csökkenteni fogja a legnagyobb piaci szereplők információs előnyét más piaci szereplőkhöz – különösen a kisebb eszközkezelőkhöz, bankokhoz és brókercégekhez – képest, amelyek nem minden esetben engedhetik meg maguknak, hogy igénybe vegyék az adatszolgáltatók költséges szolgáltatásait. A kereskedési feltételek nagyobb átláthatósága a kereskedési szereplők körében a kereskedés végrehajtási kockázatait is csökkenti. Az összesítettadat-szolgáltatás a lakossági befektetők számára is elérhető lesz, ezáltal segítve a kereskedés demokratizálását az EU-ban.

9.Kitekintés – 2022-ra elérendő eredmények

A mai napon elfogadott jogalkotási javaslatok – a Szolvencia II. irányelv felülvizsgálatára 19 és a banki csomagra 20 vonatkozó, ez év elején elfogadott jogalkotási javaslatok 21 mellett— jelentős mérföldkövet jelentenek a tőkepiaci unió létrehozása felé vezető úton. A Bizottság munkája ezzel azonban nem ért véget. Folyamatban van a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervben szereplő egyéb intézkedésekkel kapcsolatos munka, és a cél az, hogy ez még a jelenlegi bizottsági ciklusban befejeződjön. Ez a szakasz a tőkepiaci unió 2022-ra tervezett néhány intézkedését ismerteti. Az egyéb intézkedések végrehajtásának helyzetét e közlemény melléklete ismerteti.

3.1. A tőzsdei jegyzésre vonatkozó szabályok felülvizsgálata a nyilvános piacokon történő vállalati forrásbevonás elősegítése céljából

A vállalkozások és különösen a kkv-k továbbra is csak költségesen és nehézkesen tudnak tőkét bevonni az EU nyilvános piacain. Ezért a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervben a Bizottság bejelentette, hogy egyszerűsíteni fogja a tőzsdei jegyzésre irányadó uniós szabályokat. 2021 májusában a kkv-kkal foglalkozó szakértői csoport 12 ajánlást tett közzé arról, hogy miként könnyíthető meg a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférése 22 . Ezen ajánlások alapján, valamint a kkv-k tőzsdei jegyzéséről szóló rendeletre 23 és a társjogalkotók által a tőkepiaci helyreállítási csomag részeként elfogadott intézkedésekre 24 építve a Bizottság azt tervezi, hogy 2022 második felében jogalkotási javaslatot fogad el, amely csökkenti az uniós nyilvános piacokon forrást bevonni kívánó vállalkozások adminisztratív terheit, ugyanakkor továbbra is garantálja a piac integritását és a befektetők védelmét. A javaslat kritikusan értékeli a tőzsdei bevezetési folyamaton áteső 25 és az uniós nyilvános piacokon már jegyzett vállalatokra alkalmazandó szabályokat. A kezdeményezés hozzájárul majd ahhoz, hogy az uniós nyilvános piacok nagyobbak, hatékonyabbak és likvidebbek legyenek, és ezáltal globális szinten versenyképesebbé váljanak, valamint elősegíti a fenntartható és innovatív vállalkozások felé történő tőkeallokációt.

3.2. A nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályozási kerete a tőkepiacok támogatására, valamint a fogyasztók és a vállalkozások számára hozzáadott érték teremtésére

A tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv és a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia 26 nyomán a Bizottság fel fogja gyorsítani az arra irányuló munkáját, hogy az uniós tőkepiacok, fogyasztók és vállalkozások a lehető legjobban kihasználhassák az adatgazdaság előnyeit. Az adatkormányzási rendeletre vonatkozó, küszöbön álló javaslattal összhangban és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló II. irányelv 27 értékelésére építve a „nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályozási keretének” célja, hogy lehetővé tegye az adatok pénzügyi intézmények általi megosztását és újrafelhasználását új szolgáltatások létrehozása céljából, feltéve, hogy az ügyfelek hozzájárulnak, valamint hogy adatvédelmi szabályok 28 és egyértelmű biztonsági biztosítékok vonatkoznak rá. Ez biztosítani fogja, hogy több adat váljon hozzáférhetővé az innovatív pénzügyi szolgáltatások számára. Emellett több választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára, és segíti őket abban, hogy megtalálják azokat a termékeket, amelyek a leginkább megfelelnek befektetési preferenciáiknak, többek között a fenntarthatóság tekintetében is, ugyanakkor lehetővé teszik számukra, hogy továbbra is ellenőrzést gyakoroljanak adataik felett, ideértve azt is, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Ez közvetlenül hozzájárulhat a lakossági befektetők nagyobb mértékű bevonásához. A nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályozási kerete pozitív hatással lehet a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésére is. Utóbbiak számára előnyt jelent majd, ha több pénzügyi szolgáltató értékeli gazdasági profiljukat, és kínál számukra a szükségleteiknek leginkább megfelelő finanszírozási megoldásokat.

A „nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályozási kerete” a meglévő és az új belépők számára biztosított egyenlő versenyfeltételek elvén fog alapulni. Az adatmegosztás előnyei nem korlátozódnak a pénzügyi szolgáltatásokra. A kezdeményezés ezért kiegészíti a Bizottság egyéb, adatokkal kapcsolatos iniciatíváit.

 

A nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység rendszerének a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló II. irányelv hatályán túlmutató kialakítása érdekében a Bizottság alulról építkező megközelítést fog alkalmazni. Ennek során az érdekelt felekkel végzett, a felhasználás konkrét lehetőségeinek példáit első körben vizsgáló munkájára épít, és kikéri a közelmúltban létrehozott, az európai pénzügyi adattérrel foglalkozó szakértői csoport véleményét. Második lépésként jogalkotási javaslatot terjeszt majd elő a nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység új szabályozási keretére vonatkozóan, amely a digitális pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó stratégiában bejelentetteknek megfelelően a szélesebb körű adathozzáférési kezdeményezésekre épül, és azokkal teljes összhangban áll.

Ezen túlmenően a Bizottság felügyeletiadat-stratégiát fogad majd el annak érdekében, hogy az adatok szabványosításának és megosztásának javítása révén és az adatvédelmi szabályok betartása mellett lehetővé tegye az uniós pénzügyi felügyeleti szervek számára a feladataik ellátásához szükséges adatok hatékony összegyűjtését és felhasználását. A stratégia célja, hogy korszerűsítse az uniós felügyeleti adatszolgáltatást, és minimalizálja az adatszolgáltató szervezetek, például a bankok, a biztosítótársaságok és más pénzügyi intézmények költségeit és terheit.

3.3. Pénzügyi jártasság

A tőkepiacokon befektetők számára elengedhetetlen a megfelelő szintű pénzügyi jártasság. A pénzügyi műveltség segíthet az egyéneknek abban, hogy felelősen fektessenek be a tőkepiacokon, és jobban megértsék a kockázatokat, többek között a fenntarthatóság tekintetében. Emellett a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja és a fenntartható pénzügyi termékek és szolgáltatások bővülő kínálata új lehetőségeket teremt a fogyasztók számára, ugyanakkor azt is megköveteli, hogy bővítsék pénzügyi ismereteiket. Végezetül az EU-n belüli demográfiai változások a jóléti rendszerekre is nyomást gyakorolnak. Az egyéneknek egyre inkább maguknak kell felelősséget vállalniuk a nyugdíjas éveikre való felkészülésért. A pénzügyi ismeretek szintje azonban népességcsoportonként jelentősen eltér, és a pénzügyileg kevésbé képzett csoportok nem mindig tudják, hogyan gazdálkodhatnak legjobban a pénzükkel.

A tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervben bejelentett megvalósíthatósági értékelés 29 következtetései alapján a Bizottság együttműködik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és a tagállamokkal az év végéig elkészítendő, felnőttekre vonatkozó pénzügyi kompetenciakeret kidolgozásán. Ezt követően megkezdődik a fiatalokra vonatkozó pénzügyi kompetenciakeret kidolgozása is. Ezek a keretek meghatározzák azokat a kompetenciákat, amelyekre az EU-ban az egyéneknek szükségük van ahhoz, hogy személyes pénzügyeikről észszerű döntéseket hozzanak. Támogatni fogják a legjobb pénzügyi oktatási gyakorlatok cseréjét a tagállamok és a magánszféra érdekelt felei között.

3.4. Vállalati fizetésképtelenség: kiszámíthatóbb eredmény a vállalkozások és a befektetők számára

Az integrált tőkepiacokon a finanszírozóknak ugyanolyan szintű bizalommal kell rendelkezniük, amikor határokon átnyúlóan nyújtanak hitelt a vállalkozásoknak, mint amikor a hazai piacon teszik ezt. Ennek egyik fő összetevője a vállalkozások esetleges fizetésképtelenségének következményeivel kapcsolatos magas szintű jogbiztonság. Jelenleg azonban a tagállamok fizetésképtelenségi jogszabályai jelentősen eltérnek egymástól. A fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályok Unió-szerte való egységesítése elő fogja mozdítani a nemzeti tőkepiacok integrációját. Ez egy hosszú távú szakpolitikai törekvés, mivel a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályok összetettek, és nemzeti szakpolitikai döntéseket tükröznek arra vonatkozóan, hogy miként lehet a legjobban megvédeni a sérülékeny érdekelt feleket a vállalkozások fizetésképtelensége esetén.

A Bizottság 2022 harmadik negyedévéig javaslatot tesz egy olyan kezdeményezésre, amelynek célja a vállalati fizetésképtelenségi keret és eljárások célzott aspektusainak harmonizálása. A hatásvizsgálat eredményétől függően a Bizottság irányelvre fog javaslatot tenni. Ezen irányelvjavaslat pontos hatálya a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatandó további megbeszélések tárgyát képezi. Az irányelvjavaslatot bizottsági ajánlás egészítheti ki.

Következtetés

A Covid19 felgyorsította az EU-ban már folyamatban lévő strukturális változásokat. Ezek a strukturális változások a demográfiához, a geopolitikai környezethez, a digitalizációhoz – nem csak a pénzügyek terén –, valamint a karbonsemlegességhez és a tágabb értelemben vett fenntarthatósághoz kapcsolódnak. Az erős és integrált tőkepiacok fontos szerepet játszanak majd abban, hogy az EU kezelni tudja ezeket a változásokat, és reziliens, versenyképes jövőt teremtsen polgárai és vállalkozásai számára.

Ezért olyan fontos, hogy fenntartsuk a tőkepiaci unió mögött meghúzódó politikai lendületet. A mai napon a Bizottság teljesíti a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervben tett négy kötelezettségvállalását, és teljes erővel folytatja az egyéb intézkedésekkel kapcsolatos munkát.

A tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés 2015-ös elindítása óta az Európai Parlament és a tagállamok folyamatosan hangsúlyozták, hogy az EU-nak nagy, erős és integrált tőkepiacokkal kell rendelkeznie. Most eljött az ideje, hogy bizonyítsák a tőkepiaci unió iránti elkötelezettségüket a jogalkotási folyamat felgyorsításával és a javaslatok ambíciószintjének fenntartásával.

(1)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tőkepiaci unió 2020 cselekvési terv: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára, COM(2020) 590, 2020.9.24.

(2)

   Az Európai Bizottság 2021. téli európai gazdasági előrejelzése.

(3)

   A Covid19-járványt azonban még nem sikerült legyőzni, amint azt a Covid19-fertőzések közelmúltbeli megugrása is bizonyítja.

(4)

Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság a technikai támogatási eszközön keresztül továbbra is technikai támogatást nyújt a tagállamoknak a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, beleértve a tőkepiacok továbbfejlesztését célzó reformokat is.

(5)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), HL L 243., 2021.7.9., 1. o.

(6)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Stratégia a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozásához, COM(2021) 390 final, 2021.7.6.

(7)

   Az európai zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat, SWD(2021) 181, 2021.7.6.

(8)

   European Financial Stability and Integration Review (Az európai pénzügyi stabilitás és integráció felülvizsgálata) (EFSIR) 2021, SWD(2021) 113., 2021.5.25.

(9)

   Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása, COM(2021) 32 final, 2021.1.19.

2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés – Az EU cselekvési képessége és cselekvési szabadsága, COM(2021) 750 final, 2021.9.8.

(10)

   Az ESAP-ot létrehozó rendeletet egy irányelv és egy rendelet kíséri, amelyek a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározzák az ESAP-ban hozzáférhetővé teendő információkat, valamint ezen információk bizonyos jellemzőit a formátumok tekintetében.

(11)

   Az ESMA díj ellenében kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat.

(12)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591 final, 2020.9.24. 

(13)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról, HL L 123., 2015.5.19., 98. o.

(14)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 174., 2011.7.1., 1. o.

(15)

   Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(16)

   A MiFIR felülvizsgálatát a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelv (MiFID) (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.) korlátozott módosításai kísérik.

(17)

   A MiFID I. irányelv alkalmazásának kezdete óta az EGT-n belüli multilaterális helyszínek és rendszeres internalizálók összesített száma 344-del nőtt, így jelenleg 476 kereskedési helyszínen folyik a kereskedés.

(18)

   A kereskedési információkat jelenleg 15 perces késéssel teszik közzé.

(19)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2009/138/EK irányelvnek az arányosság, a felügyelet minősége, a jelentéstétel, a hosszú távú garanciákra vonatkozó intézkedések, a makroprudenciális eszközök, a fenntarthatósági kockázatok, a csoportszintű és a határokon átnyúló felügyelet tekintetében történő módosításáról, COM(2021) 581 final. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a biztosítók és viszontbiztosítók helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2009/138/EK és az (EU) 2017/1132 irányelv, valamint az 1094/2010/EU és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, COM(2021) 582 final.

(20)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, COM(2021) 664 final. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek és a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról, valamint a 2014/59/EU irányelv módosításáról, COM(2021) 663 final, 2021.10.27. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézménycsoportok prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszertan tekintetében történő módosításáról, COM(2021) 665 final, 2021.10.27. .

(21)

   Lásd a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv 4. intézkedését.

(22)

   A kkv-kal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport (TESG) végleges jelentése: Az uniós tőkepiacok megerősítése – hogyan tegyük újra vonzóvá a tőzsdei jegyzést, 2021. 5.25. 

(23)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2115 rendelete (2019. november 27.) a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról, HL L 320., 2019.12.11., 1. o.

(24)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/338 irányelve (2021. február 16.) a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról, HL L 68., 2021.2.26., 14. o.

(25)

   Többek között alternatív megoldások, például felvásárlással foglalkozó különleges célú vállalatok (SPAC) révén.

(26)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591 final, 2020.9.24.

(27)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 337., 2015.12.23., 35. o.

(28)

   Az (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) be kell tartani.

(29)

   Report on the results of the feasibility assessment for the development of financial competence framework in the EU (Jelentés az uniós pénzügyi kompetenciakeret kidolgozására vonatkozó megvalósíthatósági értékelés eredményeiről) (europa.eu), 2021.4.8.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 720 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Tőkepiaci unió – Eredményeink egy évvel a cselekvési terv után

Intézkedés	Előrehaladás és következő lépések
1. intézkedés: A vállalkozások láthatóbbá tétele a határokon átnyúlóan tevékenykedő befektetők számára
Az egységes európai hozzáférési pontot (ESAP) létrehozó jogalkotási javaslat elkészítése	Jogalkotási javaslat elfogadva 2021. november 25-én
2. intézkedés: A nyilvános piacokhoz való hozzáférés támogatása
Annak értékelése, hogy a nyilvános piacokra (mind a kkv-tőkefinanszírozási piacokra, mind pedig a szabályozott piacokra) vonatkozó jegyzési szabályok tovább egyszerűsíthetők-e	2021 májusában közzétételre került a kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport (TESG) a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló jelentése . A jegyzési szabályok felülvizsgálatára 2022 harmadik negyedévében kerülhet sor.
3. intézkedés: A hosszú távú befektetési eszközök támogatása
Az EHTBA-rendelet felülvizsgálata	Az EHTBA-rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat, elfogadva 2021. november 25-én
4. intézkedés: Az intézményi befektetőktől származó hosszú távú és tőkefinanszírozás növelésének ösztönzése
A Bázel III végrehajtása során el kell kerülni a bankok hosszú távú sajáttőke-befektetéseire gyakorolt indokolatlan hatást	A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslat, elfogadva 2021. október 27-én
A Szolvencia II. módosítása a hosszú távú befektetések előmozdítása érdekében, a pénzügyi stabilitás és a biztosítási szerződéssel rendelkezők védelmének sérelme nélkül	A Szolvencia II. felülvizsgálati csomagja , elfogadva 2021. szeptember 22-én
5. intézkedés: A kkv-k alternatív finanszírozási szolgáltatók felé irányítása
Egy olyan továbbirányítási rendszer előnyeinek és megvalósíthatóságának értékelése 2021 negyedik negyedévéig, amelynek keretében a bankok (és más finanszírozók) kötelesek lennének az alternatív finanszírozást nyújtó szolgáltatókhoz irányítani azokat a kkv-ket, amelyek finanszírozási kérelmét elutasították	Az uniós továbbirányítási rendszerre vonatkozó megvalósíthatósági értékeléssel kapcsolatos visszajelzési felhívás 2021 áprilisában lezárult. A megvalósíthatósági értékelésről szóló jelentést várhatóan 2022 első negyedévében teszi közzé a Bizottság.
6. intézkedés: A bankok támogatása abban, hogy több hitelt nyújtsanak a reálgazdaságnak
Az uniós értékpapírosítási keretrendszer átfogó felülvizsgálata mind az egyszerű, átlátható és egységesített (STS), mind pedig a nem-STS-értékpapírosítás tekintetében	Az uniós értékpapírosítási keretrendszer működéséről folytatott célzott konzultáció 2021 szeptemberében zárult le. Az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) és a nem-STS-értékpapírosítást egyaránt magába foglaló uniós értékpapírosítási keretrendszer átfogó felülvizsgálatáról szóló jelentés 2022 első negyedévében jelenik meg.

Intézkedés	Előrehaladás és következő lépések
7. intézkedés: A polgárok szerepvállalásának növelése a pénzügyi műveltség révén
Megvalósíthatósági értékelés készítése egy célzott uniós pénzügyi kompetenciakeret kidolgozásához	A DG FISMA 2021 áprilisában közzétette a megvalósíthatósági értékelést . A felnőttekre vonatkozó pénzügyi kompetenciakeretet 2021 negyedik negyedévében teszi közzé a Bizottság. A fiatalokra vonatkozó keret kidolgozásával, valamint a felnőttekre vonatkozó keret tagállamok és érdekelt felek általi, munkacsoportokon keresztül történő feldolgozásával kapcsolatos munka 2022 első negyedévében kezdődik meg.
Annak értékelése, hogy helyénvaló-e kiterjeszteni a jelzáloghitel-irányelv 6. cikkében foglalt elvet a vonatkozó ágazati jogszabályokra	A 2022 negyedik negyedévében elfogadandó lakossági befektetési stratégia keretében tovább kell finomítani az intézkedést.
8. intézkedés: A lakossági befektetők tőkepiacok iránti bizalmának kiépítése
Az ösztönzők és a közzététel területén alkalmazandó szabályok értékelése, és szükség esetén jogalkotási módosításokra irányuló javaslatok kidolgozása	A lakossági befektetési stratégiáról szóló nyilvános konzultáció 2021 augusztusában zárult le. A lakossági befektetésekről szóló átfogó tanulmányt 2022 első negyedévében teszi közzé a Bizottság.
A MiFID II módosítása a lakossági befektetők egy alcsoportjára nehezedő adminisztratív terhek és tájékoztatási követelmények csökkentése érdekében	A lakossági befektetési stratégiáról szóló nyilvános konzultáció 2021 augusztusában zárult le. A 2022 negyedik negyedévében elfogadandó lakossági befektetési stratégia keretében tovább kell finomítani az intézkedést.
A MiFID 2 irányelv és a biztosítási értékesítésről szóló irányelv módosítása pozitív hatásvizsgálat esetében, a tanácsadókra vonatkozó új követelmények bevezetése érdekében	A bizonyítékok összegyűjtése és az előkészítő munka folyamatban van. A 2022 negyedik negyedévében elfogadandó lakossági befektetési stratégia keretében tovább kell finomítani az intézkedést.
Annak értékelése, hogy megvalósítható-e egy páneurópai címke bevezetése a pénzügyi tanácsadók számára.	A bizonyítékok összegyűjtése és az előkészítő munka folyamatban van. A megvalósíthatósági értékelésről szóló jelentést várhatóan 2022 első negyedévében teszi közzé a Bizottság.
9. intézkedés: Az emberek nyugdíjjal kapcsolatos támogatása
Mutatókkal ellátott áttekintő nyugdíjtáblák kidolgozásához szükséges adatok és módszertan meghatározása	A Bizottság 2020 decemberében technikai tanácsadásra kérte fel az EIOPA-t a nemzeti nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekkel és áttekintő nyugdíjtáblákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok kidolgozása terén. Az EIOPA várhatóan 2021 decemberére készíti el jelentését.
A nemzeti nyomonkövetési rendszerek létrehozására vonatkozó legjobb gyakorlatok kidolgozása
Tanulmány készítése az automatikus beléptetési gyakorlatok elemzése céljából	2020 szeptemberében a Bizottság ajánlati felhívást tett közzé. Az automatikus beléptetésről szóló tanulmányt várhatóan 2021 novemberében teszi közzé a Bizottság.

Intézkedés	Előrehaladás és következő lépések
10. intézkedés: A határokon átnyúló befektetésekre nehezedő, adókkal összefüggő teher enyhítése
Jogalkotási javaslat készítése a forrásadóról	A bevezető hatásvizsgálatot 2021 szeptemberében tette közzé a Bizottság. 2021 decemberében megkezdődik a nyilvános konzultáció. A jogalkotási javaslat 2022 negyedik negyedévére várható.
11. intézkedés: A határokon átnyúló beruházások tekintetében a fizetésképtelenségi eljárások eredményeinek kiszámíthatóbbá tétele
A nem banki fizetésképtelenség fő területeit érintő minimális harmonizációra vagy fokozott konvergenciára vonatkozó jogalkotási vagy nem jogalkotási kezdeményezésre irányuló javaslat kidolgozása	A bevezető hatásvizsgálatot 2020 novemberében tette közzé a Bizottság. A nyilvános konzultáció 2021 márciusában zárult le. A Bizottság 2022 harmadik negyedévéig javaslatot tesz egy olyan kezdeményezésre, amelynek célja a vállalati fizetésképtelenségi keret és eljárások célzott aspektusainak harmonizálása. A Bizottság irányelvre tesz javaslatot, a hatásvizsgálat eredményére is figyelemmel. Az irányelvjavaslat pontos hatálya a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatandó további megbeszélések tárgyát fogja képezni. Az irányelvjavaslatot bizottsági ajánlás egészítheti ki.
A rendszeres fizetésképtelenségi teljesítményértékelésre vonatkozó jelentéstételi keretrendszerek jogi módosításai lehetőségének elemzése	A Bizottság 2021 augusztusában  közzétette a megvalósíthatósági értékelést . A Bizottság jelenleg az Európai Bankhatósággal és az Európai Központi Bankkal együtt az adatokhoz való hozzáférés/adatgyűjtés különböző lehetőségeinek feltárásán dolgozik.
12. intézkedés: A részvényesi szerepvállalás megkönnyítése
Annak értékelése, hogy i. milyen lehetőségek vannak a „részvényes” harmonizált uniós fogalmának bevezetésére, valamint ii. tovább egyértelműsíthetők-e és harmonizálhatók-e, és ha igen, hogyan a szavazati jogok gyakorlása és a vállalati események feldolgozása tekintetében a befektetők, köztes szereplők és kibocsátók közötti kapcsolatokra irányadó szabályok	Az értékelést a részvényesi jogokról szóló II. irányelv (SRD2) végrehajtásának 2023. harmadik negyedévi értékelése részeként kell elvégezni.
A részvényesi szerepvállalást megkönnyítő új digitális technológiák használata előtt álló lehetséges nemzeti akadályok értékelése	Elemzés és konzultáció folyamatban. A technikai értékelő jelentés 2022 első negyedévében készül el.
13. intézkedés: Határon átnyúló elszámolási szolgáltatások fejlesztése
A CSDR módosítása, különösen az alábbiak felülvizsgálata révén: i. a központi értéktárak szolgáltatási útlevele alapján a központi értéktári szolgáltatások határokon átnyúló teljesítése és ii. azon eljárások és feltételek, amelyek alapján a központi értéktárak engedélyt kaptak arra, hogy hitelintézeteket vagy saját magukat jelöljék ki banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására.	A bevezető hatásvizsgálatot 2021 márciusában tette közzé a Bizottság. A célzott nyilvános konzultáció 2021 februárjában zárult le. A Bizottság 2021 júliusában tette közzé jelentését a CSDR felülvizsgálatáról . A CSDR-re vonatkozó REFIT jogalkotási javaslatot 2022 első negyedévében fogadja el a Bizottság.
14. intézkedés: Összesítettadat-szolgáltatás
Jogalkotási javaslat benyújtása a kereskedés utáni összesítettadat-szolgáltatás bevezetésének támogatására	A Bizottság 2021. november 25-én elfogadta a MiFIR módosítására irányuló jogalkotási javaslatokat, melyek egyik eleme a kereskedés utáni összesítettadat-szolgáltatás létrehozása.
15. intézkedés: Beruházásvédelem és -könnyítés
Az uniós beruházásvédelmi és -könnyítési keret megerősítését célzó jogalkotási javaslat kidolgozása	A lehetőségek elemzése folyamatban van. Folyamatban van egy olyan környezet kialakítása, amely fokozottabban támogatja a különböző méretű uniós vállalkozásokat EU-szerte végrehajtott befektetéseik terén. Eredmények 2022-ben várhatók.
16. intézkedés: Felügyelet
A tőkepiacokra vonatkozó, továbbfejlesztett egységes szabálykönyv kidolgozása   A Wirecard-ügy következményeinek értékelése és a lehetséges intézkedések mérlegelése	A felügyeleti konvergenciáról és az egységes szabálykönyvről szóló célzott konzultáció 2021 májusában zárult le. A Bizottság 2022 első negyedévében jelentést tesz közzé az uniós szabályok további harmonizációja szükségességének értékeléséről és a felügyeleti konvergencia felé tett előrehaladás nyomon követéséről. 2021 negyedik negyedévében nyilvános konzultáció indul a vállalatok beszámolási tevékenységének minőségéről és végrehajtásáról.