Brüsszel, 2021.11.17.

COM(2021) 699 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia
Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából

{SWD(2021) 323 final}


1.Bevezetés

A talajromlás megelőzésébe és helyreállításába való befektetésnek gazdaságilag észszerűnek kell lennie. Az EU legnagyobb szárazföldi ökoszisztémájaként az egészséges talajok számos gazdasági ágazatot tartanak fenn, míg a talajromlás évente több tízmilliárd EUR-ba kerül az EU-nak 11 . Azok a gazdálkodási gyakorlatok, amelyek fenntartják és javítják a talaj egészségét és a biológiai sokféleséget, javítják a költséghatékonyságot és korlátozzák a terméshozam fenntartásához szükséges inputokat (pl. növényvédő szerek, műtrágyák). A talajromlás jelenlegi tendenciáinak megállítása és visszafordítása világszinten évente akár 1,2 billió EUR gazdasági hasznot is generálhat 12 . A talajromlással kapcsolatos tétlenség költségei, amelyek Európában hatszorosan meghaladják a cselekvés költségeit 13 , túlmutatnak a gazdasági számításokon; nemcsak a globális élelmezésbiztonságot is érintő termékenységvesztéshez vezetne, hanem hatással lenne a termékek minőségére és tápértékére is.

2.Jövőkép és célkitűzések: jó talajegészségi állapot elérése 2050-re

·Le kell küzdeni az elsivatagosodást, helyre kell állítani a leromlott földterületeket és talajokat, ideértve az elsivatagosodás, aszály és árvizek által érintett földterületeket, és törekedni kell egy olyan világ létrehozására, amely nem okoz semmiféle talajromlást (15.3. fenntartható fejlődési cél) 16 .

·Helyre kell állítani a leromlott és szénben gazdag ökoszisztémák, köztük a talaj jelentős területeit 17 .

·A földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban évi 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő uniós nettó üvegházhatásúgáz-elnyelést kell elérni 18 .

·2027-re a felszíni vizeknek jó ökológiai és kémiai állapotban, a felszín alatti vizeknek pedig jó kémiai és mennyiségi állapotban kell lenniük 19 .

·2030-ra legalább 50 %-kal csökkenteni kell a tápanyagveszteséget, a vegyi növényvédő szerek általános használatát és kockázatát, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatát 20 .

·Jelentős előrelépést kell elérni a szennyezett területek szennyeződésmentesítésében 21 .

·El kell érni, hogy ne legyen nettó földterület-kivonás 22   23 .

·A talajszennyezés olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az emberi egészségre és a természetes ökoszisztémákra, és amely tiszteletben tartja azokat a korlátokat, amelyekkel bolygónk képes megbirkózni, toxikus anyagoktól mentes környezetet teremtve ezáltal 24 .

·Meg kell valósítani a klímasemleges Európát 25 , és ehhez első lépésként törekedni kell arra, hogy 2035-re elérjük az EU-ban a szárazföldi klímasemlegességet 26 .

·2050-re el kell érni, hogy az EU az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalom legyen, amely teljes mértékben alkalmazkodott az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz  27 .

·élelmiszer- és biomassza-termelés biztosítása, többek között a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban;

·a víz felszívása, tárolása és szűrése, valamint a tápanyagok és az egyéb anyagok átalakítása, ezáltal a felszín alatti víztestek védelme;

·az élet és a biológiai sokféleség – ideértve az élőhelyeket, a fajokat és a géneket – alapjainak biztosítása;

·széntárolóként való működés;

·fizikai platform és kulturális szolgáltatások biztosítása az emberek és tevékenységeik számára;

·nyersanyagforrásként való működés;

·a geológiai, geomorfológiai és régészeti örökség tárháza.

3.A talaj mint a nagy kihívások megoldásának kulcsa

3.1.A talaj szerepe az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban 

·A szerves talajok (beleértve a tőzeglápokat is) száraz tömegre vetítve magas, több mint 20 %-os széntartalommal rendelkeznek, és az EU területének 8 %-át borítják 34 . A tőzeglápok olyan szárazföldi vizes élőhelyek, amelyekben a pangó víz megakadályozza a növényi anyagok teljes lebomlását. A tőzeglápok lecsapolása az összes európai földkategóriában az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának önmagában mintegy 5 %-át teszi ki. A megművelt szerves talajok kibocsátása a káros növénytermesztési gyakorlatok folytatása miatt továbbra sem csökkent jelentősen. A lecsapolt szerves talajok helyreállítása azonban önmagában is jelentősen csökkenthetné a földek CO2-kibocsátását, ami számos járulékos előnnyel járna a természet, a biológiai sokféleség és a vízvédelem szempontjából 35 .

·Az ásványi talajok széntartalma 20 % alatti, bár általában 5 % alatt van. A szántóterületek alatti ásványi talajok évente mintegy 7,4 millió tonna szenet veszítenek 36 , többek között a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok miatt. Mégis, ez a széntároló a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók „bankszámlája” a természeti tőke szempontjából. Nem szabad kimeríteni, mivel a széntartalom a talaj biológiai sokféleségének, egészségének és termékenységének alapja. Ezenkívül az ásványi talajok szénmegkötése – bár a talaj típusától és az éghajlati viszonyoktól függ – költséghatékony és jelentős potenciállal rendelkező kibocsátáscsökkentési módszer, amely Európában évente 11–38 MtCO2eq közötti mennyiséget képes megkötni 37 , ha a szántóterületeken szélesebb körben alkalmazzák a már azonosított gazdálkodási gyakorlatokat. E gyakorlatok közül sok költséghatékony 38 . Az erdészeknek is jelentős lehetőségeik vannak olyan intézkedésekre, amelyek egyszerre javítják az erdők termelékenységét, a szén-dioxid-elnyelő funkciót és az egészséges talajtulajdonságokat. A banki és pénzügyi szektor egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a fenntartható gyakorlatokat alkalmazó és a talaj szén-dioxid-tartalmát növelő mezőgazdasági termelőkbe való beruházás, valamint a szén-dioxid-tárolás piaci alapú ösztönzőinek megteremtése iránt. Bizonyított, hogy a karbongazdálkodás jelentősen hozzájárulhat az éghajlatváltozás kezelésére irányuló uniós erőfeszítésekhez, de más járulékos előnyökkel is jár, mint például a biológiai sokféleség növekedése és az ökoszisztémák megőrzése 39 .

·A hatásvizsgálat eredményei alapján mérlegeli, hogy a természet helyreállításáról szóló jogszabály keretében jogilag kötelező erejű célkitűzéseket javasoljon a vizes élőhelyek és a szerves talajok lecsapolásának korlátozására, valamint a kezelt és lecsapolt tőzeglápok helyreállítására a talaj szénkészleteinek fenntartása és növelése, az árvíz- és aszálykockázat minimalizálása, valamint a biológiai sokféleség növelése érdekében, figyelembe véve e célkitűzéseknek a jövőbeli szén-dioxid-gazdálkodási kezdeményezésekre, valamint mezőgazdasági és erdészeti termelési rendszerekre gyakorolt hatásait. Az EU továbbá elkötelezett a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme mellett, a KAP stratégiai tervről szóló rendelet rendelkezéseivel összhangban.

·Hozzájárul a tőzeglápok állapotának értékeléséhez a FAO és az UNEP által szervezett, a tőzeglápokra vonatkozó globális kezdeményezés keretében 40 .

·A Bizottság – lehetőség szerint a természet helyreállításáról szóló jogszabállyal összefüggésben – fontolóra vesz olyan, a mezőgazdasági földterületek biológiai sokféleségének növelését célzó intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a talaj szervesszén-tartalmának megőrzéséhez és növeléséhez.

·Csatlakozik a „4/1000” nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek célja a talaj széntartalmának növelése a mezőgazdasági területeken 41 .

·Hosszú távú jövőképet dolgoz ki a klímasemleges uniós gazdaságban megvalósítandó, fenntartható szénkörforgásra vonatkozóan (beleértve a szén-dioxid-leválasztást, -tárolást és -felhasználást). Ennek részeként a Bizottság 2021-ben közleményt ad ki a fenntartható szénkörforgás helyreállításáról, 2022-ben pedig előterjeszti az uniós karbongazdálkodási kezdeményezést, valamint a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításáról szóló jogalkotási javaslatot egy olyan új zöld üzleti modell előmozdítása céljából, amely az éghajlatbarát gyakorlatok alkalmazásáért jutalmazza a földhasználókat, például a mezőgazdasági termelőket és az erdészeket 42 .

3.2. A talaj és a körforgásos gazdaság

3.2.1.A kitermelt talaj biztonságos, fenntartható és körforgásos felhasználása 

·Megvizsgálja az EU-ban keletkezett, kezelt és újrafelhasznált kitermelt talajok áramlását és 2023-ig elvégzi a tagállamok piaci helyzetének összehasonlító értékelését. Ez teljes képet ad az EU-ban kialakult helyzetről.

·A talaj egészségéről szóló jogszabály kidolgozásának részeként felméri a „kitermelt talaj útlevelére” vonatkozó jogilag kötelező erejű rendelkezések szükségességét és lehetőségeit, és a tagállamok tapasztalatai alapján iránymutatást ad egy ilyen rendszer bevezetéséhez. Az útlevélnek tükröznie kell a kitermelt talaj mennyiségét és minőségét annak biztosítása érdekében, hogy azt biztonságosan elszállítsák, kezeljék vagy máshol újrafelhasználják. 

3.2.2.A földterület-kivonás és a talajfedés korlátozása körkörös földhasználattal

·2023-ig meghatározni saját ambiciózus nemzeti, regionális és helyi célkitűzéseiket a nettó területkivonás 2030-ig történő csökkentésére annak érdekében, hogy mérhetően hozzájáruljanak a 2050-re kitűzött uniós cél eléréséhez, és beszámolni az elért eredményekről.

·Városzöldítési terveikbe 53 beépíteni a földterület-kivonási hierarchiát, és nemzeti, regionális és helyi szinten elsőbbséget biztosítani a földterületek újrafelhasználásának és újrahasznosításának, valamint a minőségi városi talajoknak, megfelelő szabályozási kezdeményezésekkel és az ezzel a hierarchiával ellentétes pénzügyi ösztönzők (mint például a mezőgazdasági vagy természeti területek épített környezetté alakítása esetén járó helyi adókedvezmények) fokozatos megszüntetésével.

·A talaj egészségéről szóló jogszabályban meghatározza a nettó földterület-kivonás fogalmát.

·A talaj egészségéről szóló jogszabály hatásvizsgálatának részeként mérlegeli olyan rendelkezések bevezetését, amelyek értelmében a tagállamoknak jelentést kell tenniük a földterület-kivonásra vonatkozó célkitűzéseik elérése terén elért eredményekről

·A talaj egészségéről szóló jogszabály hatásvizsgálatának részeként a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján mérlegeli a nettó földfoglalás megszüntetésére vonatkozó célkitűzések és a földterület-kivonási hierarchia végrehajtása terén elért eredmények nyomon követésének és az ezekről való jelentéstételnek a lehetőségeit.

·A talajlezárásra vonatkozó uniós iránymutatások 54 2024-ig történő felülvizsgálata révén iránymutatást nyújt a hatóságoknak és a magánvállalkozásoknak arról, hogy miként lehet csökkenteni a talajfedést, beleértve a mesterséges felületek lezárásának megszüntetésére, és ezáltal a talaj lélegzésének lehetővé tételére irányuló helyi kezdeményezések bevált gyakorlatait. Előmozdítja a bevált gyakorlatok cseréjét, építve az olyan tagállamok vagy régiók tapasztalataira, amelyek területrendezési rendszerei sikeresen kezelik a földterület-kivonás kihívását, közös módszertan kidolgozása céljából 55 .

3.2.3.A tápanyag- és szénkörforgás lezárása

3.3. A talaj biológiai sokfélesége az emberi, állati és növényi egészség szolgálatában

·Megmutatja, hogy világviszonylatban vezető szerepet tölt be a talaj biológiai sokféleségével kapcsolatos ismeretek bővítésében azáltal, hogy 2022-ig közzéteszi az EU talajának biológiai sokféleségéről és a különböző gazdálkodási rendszerek hatálya alá tartozó mezőgazdasági talajokban található antimikrobiális rezisztenciagénekről szóló első értékelést (a LUCAS Soil programon keresztül).

·Az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelettel 66 összhangban felméri további idegenhonos laposféregfajok kockázatát, „az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok” jegyzékébe való esetleges felvételük céljából.

·Törekszik a riói egyezmények közötti jobb koherenciára és erősebb szinergiákra, valamint egy olyan 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszer kialakítására, amely elismeri a talaj biológiai sokféleségének fontosságát, megerősíti a fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatok alkalmazását az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése érdekében (nevezetesen az agro-ökológia és más biodiverzitás-barát gyakorlatok előmozdításával), továbbá beépíti a talaj megőrzését és helyreállítását a különböző célkitűzésekbe és mutatókba.

·Aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciája 67 elfogadja a talaj biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható használatára irányuló nemzetközi kezdeményezésre vonatkozó, 2020–2030-as időszakra szóló cselekvési tervet és annak aktualizált változatát, majd azt követően végrehajtsa azt.

·Fokozza a talaj biológiai sokféleségének feltérképezésére, értékelésére, védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, valamint támogatja a talaj biológiai sokfélesége globális megfigyelőközpontjának létrehozását az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) talajjal foglalkozó globális partnersége által javasoltak szerint 68 .

3.4. Talaj az egészséges vízkészletekért 

4.A termőföld- és a talajromlás megelőzése és az egészséges talajok helyreállítása

4.1. A fenntartható talajgazdálkodás új normává tétele

·A talaj egészségéről szóló jogszabály részeként és egy hatásvizsgálat keretében értékeli a fenntartható talajhasználatára vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy a talaj ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képessége ne sérüljön, ideértve a jogi követelmények megállapításának lehetőségét is.

·A tagállamokkal és az érdekelt felekkel egyeztetve előkészíti a „fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatok” gyűjteményét – ideértve például az agroökológiai elvekkel összhangban lévő regeneratív gazdálkodást, amely igazodik a talaj ökológiai rendszereinek és típusainak széles köréhez –, és azonosítja a nem fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatokat.

·Segítséget nyújt a tagállamoknak az „INGYENES TALAJVIZSGÁLAT” („TEST YOUR SOIL FOR FREE”) kezdeményezés nemzeti alapokon keresztül történő bevezetéséhez.

·A tagállamokkal együtt létrehozza a gyakorlati szakemberek kiválósági hálózatát és a fenntartható talajgazdálkodás nagyköveteinek inkluzív hálózatát, többek között a regeneratív és biogazdálkodás területén, a tudományos körökön és a mezőgazdasági szereplőkön túl is összekapcsolva az érdekelt feleket. Ennek érdekében támaszkodni fog az „európai talajmegállapodás” küldetés élő laboratóriumainak és világítótornyainak munkájára (lásd az 5.3 szakaszt).

·A KAP keretében és a tagállamokkal szoros együttműködésben folytatja a sikeres, fenntartható talaj- és tápanyag-gazdálkodási megoldások terjesztését, többek között a vidékfejlesztési program nemzeti vidékfejlesztési hálózatain, a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokon és az AKIS-on, valamint a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerségen (EIP-AGRI) keresztül.

·Előmozdítja a fenntartható talajgazdálkodást az élelmiszerrendszer szereplői által a felelős élelmiszer-ipari vállalkozásokról és marketinggyakorlatokról szóló uniós magatartási kódex keretében tett önkéntes kötelezettségvállalások révén.

·Nagyra értékeli a fenntartható talajgazdálkodás terén elért kiemelkedő eredményeket és innovatív kezdeményezéseket azáltal, hogy megerősíti a mezőgazdasági közösséggel való együttműködést, például az európai földtulajdonosok talajdíja révén 79 .

·Továbbra is támogatja a talajjal foglalkozó globális partnerséget a fenntartható talajgazdálkodás világszerte történő előmozdítása érdekében.

·A „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglaltaknak megfelelően 2023-ig javaslatot tesz az EU fenntartható élelmiszerrendszerének jogszabályi keretére.

·Az uniós kohéziós politika keretébe tartozó programjaiba megfelelően beépíti a talaj megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát, teljes mértékben felhasználva az ökoszisztémák és szolgáltatásaik döntéshozatalba történő integrálására vonatkozó uniós iránymutatásokat 80 .

·Biztosítja, hogy a KAP jelentős mértékben hozzájáruljon a talaj egészségének fenntartásához és javításához, összhangban a KAP stratégiai tervek elemzésével és igényfelmérésével. Ezt többek között olyan ambiciózus KAP stratégiai tervek elfogadásával kell elérni, amelyek elegendő beavatkozást tartalmaznak a zöldítési struktúra 81 keretében, követve a KAP-ra vonatkozó bizottsági ajánlásokat. A Bizottság továbbra is biztosítja a szükséges iránymutatást, és értékeli e tervek hozzájárulását és következetességét a zöld megállapodás céljainak eléréséhez.

·A megfelelő szinten létrehozza a „INGYENES TALAJVIZSGÁLAT” („TEST YOUR SOIL FOR FREE”)” kezdeményezést.

4.2. Az elsivatagosodás megelőzése

·Az UNCCD három mutatójából kiindulva módszertant és megfelelő mutatókat dolgoz ki annak felmérésére, hogy milyen mértékű az EU-ban az elsivatagosodás és a talajromlás.

·Javasolja a tagállamoknak, hogy nyilvánítsák az EU-t az UNCCD értelmében az elsivatagosodás által érintett területté, és továbbra is ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek részt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a talajdegradáció-semlegességre vonatkozó célmeghatározási programjában.

·Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és a Közös Kutatóközpont (JRC) támogatásával ötévente információt tesz közzé a talajromlás és az elsivatagosodás EU-n belüli állapotáról.

·Továbbra is támogat olyan kulcsfontosságú kezdeményezéseket, mint a Nagy Zöld Fal 89 vagy az Afrika visszazöldítése 90 kezdeményezés, valamint fejlesztési együttműködés keretében támogatja a földdel/talajjal kapcsolatos kérdéseket.

·Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiában 91 előirányzott intézkedésekkel összhangban megfelelő hosszú távú intézkedéseket elfogadni a talajromlás megelőzése és mérséklése érdekében, különösen a vízhasználat csökkentése és a helyi vízkészlethez igazodó növényválasztások révén, az aszálykezelési tervek szélesebb körű használatával és a fenntartható talajgazdálkodás alkalmazásával együtt.

4.3. A talajszennyezés megelőzése 

·2022-ig felülvizsgálja a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet és értékeli a szennyvíziszapról szóló irányelvet 94 .

·Javítja és harmonizálja a talajminőség és a talaj biológiai sokfélesége figyelembevételét a vegyi anyagokra, élelmiszer- és takarmány-adalékanyagokra, növényvédő szerekre, műtrágyákra stb. vonatkozó uniós kockázatértékelésekben. Ezt az „egy anyag – egy értékelés” kezdeményezés keretében, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA), az EEA-val, a Közös Kutatóközponttal és a tagállamokkal együttműködésben teszi.

·A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH-) rendelet értelmében korlátozza a szándékosan használt mikroműanyagokat, és 2022-ig intézkedéseket dolgoz ki a mikroműanyagok nem szándékos kibocsátására vonatkozóan. Miután néhány tagállam elindította a korlátozási folyamatot, a Bizottság a REACH értelmében korlátozást készít elő a per- és poli-fluor-alkil-anyagok (PFAS) minden nem alapvető fontosságú felhasználására vonatkozóan, megakadályozva a környezetbe, többek között a talajba történő kibocsátásukat, valamint 2022-ig kidolgozza a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra vonatkozó szakpolitikai keretet.

·2024 júliusáig biológiai lebonthatósági kritériumokat fogad el bizonyos polimerekre, például a bevonóanyagokra és a mezőgazdasági talajtakaró fóliákra vonatkozóan a termésnövelő termékekről szóló uniós rendelet alapján. Az említett rendelet általános felülvizsgálatának részeként 2026 júliusáig az uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó szennyezőanyag-határértékek felülvizsgálatára is sor kerül.

4.4.A leromlott talajok helyreállítása és a szennyezett területek kármentesítése

A leromlott talaj részben vagy teljesen elveszti azon képességét, hogy többféle funkciót és szolgáltatást nyújtson. Bizonyos esetekben a fenntartható talajgazdálkodás lehetővé teszi a talaj egészséges állapotának helyreállítását, ami néhány év után teljes helyreálláshoz vezet (pl. a szén-dioxid és a biológiai sokféleség csökkenése vagy a felső termékeny réteg tömörödése és eróziója esetén). Más esetekben aktív helyreállítási intézkedésekre van szükség a néha csak részleges helyreállításhoz is (pl. a lezárt, elsivatagosodott, elszikesedett vagy elsavasodott talajok esetében). Az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában a Bizottság előterjesztette a 2021-re vonatkozó, jogilag kötelező erejű uniós természet-helyreállítási célokat a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása érdekében, különös figyelemmel a legjobb szénmegkötő és -tároló potenciállal rendelkezőkre, valamint a természeti katasztrófák megelőzésére és hatásainak enyhítésére alkalmasakra. Néha, sajnos, a talajromlás visszafordíthatatlan.

– felméri, hogy megvalósítható-e a talaj-egészségügyi tanúsítvány földügyletekhez kapcsolódó bevezetése annak érdekében, hogy a földvásárlók tájékoztatást kapjanak a megvásárolni kívánt területen található talajok legfontosabb jellemzőiről és egészségi állapotáról.

·A tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködésben elősegíti a talajszennyezéssel kapcsolatos kockázatértékelési módszerekhez kapcsolódó párbeszédet és tudáscserét, és azonosítja a bevált gyakorlatokat.

·2024-ig összeállítja az európai talajminőségre jelentős kockázatot jelentő, komoly aggodalomra okot adó és/vagy újonnan megjelenő szennyező anyagok uniós prioritási listáját, amellyel kapcsolatban uniós és nemzeti szintű éberségre és kiemelt fellépésre van szükség.

·2022-ig felülvizsgálja az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet 104 , és 2023-ig elvégzi a környezeti felelősségről szóló irányelv 105 értékelését, többek között a területi kár fogalmának meghatározása és a pénzügyi biztosíték szerepe tekintetében.

·A földügyletekre vonatkozóan létrehozni a talaj-egészségügyi tanúsítványok rendszerét, az EU kutatási programjának és „európai talajmegállapodás” elnevezésű küldetésének támogatásával, amennyiben ez nem szerepel a talaj egészségéről szóló jogszabályban.

5.Többet kell tudnunk a talajokról

5.1. A talaj és a digitális menetrend

·Fokozza a digitális eszközök és a Kopernikusz használatát, a JRC-re támaszkodva továbbfejleszti az Európai Talajmegfigyelő Intézetet (EUSO) 112 , az EEA segítségével pedig kidolgozza a térinformatikai elemzési termékek által támogatott európai földinformációs rendszert (LISE).

·Ösztönzi és támogatja a tagállamokat abban, hogy az új KAP keretében a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások részeként hozzanak létre a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközöket (FaST). Ezek az eszközök ajánlásokat fogalmaznak meg a mezőgazdasági termelők számára a hatályos jogszabályoknak megfelelő, a rendelkezésre álló adatokon és ismereteken alapuló műtrágyahasználatra vonatkozóan.

·Javítja a talajjal kapcsolatos folyamatok modellezési kapacitását a Bizottság „Cél: a Föld” (Destination Earth) 113 intézkedése keretében, a Horizont Európa program „európai talajmegállapodás” elnevezésű küldetésével együttműködésben.

5.2. Talajadatok és nyomon követés

·Hatásvizsgálatot követően és a talajegészségről szóló jogszabály részeként mérlegeli a talaj és a talaj biológiai sokféleségének nyomon követésére és a talaj állapotáról szóló jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket, a meglévő nemzeti és uniós rendszerekre, többek között a LUCAS talajmodulra építve; a hatásvizsgálat részeként fontolóra veszi a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás jogalapjának megteremtését a célkitűzések, a feltételek, a finanszírozás, a földterülethez való hozzáférés, az adatok felhasználása és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések jogi rögzítése érdekében.

·A LUCAS-on keresztül biztosítja a talaj szervesszén-tartalmának és a szénkészletek alakulásának uniós szintű, harmonizált nyomon követését, kiegészítve ezzel a LULUCF-rendelet szerinti tagállami jelentéstételt.

·Törekszik arra, hogy 2022. évi talajfelmérés 119 keretében egy szennyezési modult is beépítsen a jövőbeli LUCAS-ba annak érdekében, hogy jobban megérthessük és feltérképezhessük az EU-t érintő diffúz talajszennyezés 120 kérdését, és a szennyezőanyag-mentesség nyomon követésének és kilátásainak integrált keretén belül megteremtse a tiszta talaj kilátását.

·Az EUSO végrehajtása során:

oA mezőgazdasági talajgazdálkodásra vonatkozó közös európai program 121 segítségével, a tagállamokkal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel folytatott párbeszéd keretében azonosítja a talajmegfigyelés hiányosságait.

oKidolgoz egy tendenciákat és előrejelzéseket integráló, megbízható talajmutatókat tartalmazó talaj-jelzőrendszert.

oKidolgoz egy a talaj élővilágára vonatkozó uniós nyilvántartást a talaj biológiai sokféleségének nyomon követése és jobb megértése érdekében.

5.3. Talajkutatás és innováció

·Ambiciózus kutatási és innovációs ütemterveket hajt végre a talajgazdálkodási tudásbázis bővítése, valamint a kutatási tevékenységek eredményeihez való hozzáférés és azok felhasználásának kiszélesítése érdekében.

·Továbbra is jelentős finanszírozást biztosít i. a talaj biológiai sokféleségének növelését célzó kutatási megoldásokhoz; ii. a talajromlás kezeléséhez; iii. a talaj szennyezésmentesítését célzó innovatív technológiák kísérleti alkalmazásához.

·Előmozdítja a talajminőség értékelésére szolgáló digitális és távoli érzékelők, alkalmazások és kézi mintavevők fejlesztését és használatát.

6.Az egészséges talajra való áttérés lehetővé tétele

6.1. Magán- és uniós finanszírozás

·A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó prioritások és fókuszterületek egyértelmű meghatározását követően, 2022-ben útmutatót tesz közzé, amely áttekintést nyújt a talajvédelemre, a fenntartható talajgazdálkodásra és talajok helyreállítására rendelkezésre álló uniós finanszírozási lehetőségekről.

·Az uniós taxonómiai rendelet 129 és annak felhatalmazáson alapuló jogi aktusai alapján előmozdítja az olyan projektekbe történő beruházásokat, amelyek fenntartható módon kezelik, és nem károsítják jelentős mértékben a talajt.

6.2. Talajismeret és társadalmi szerepvállalás

·Az „óceánokkal kapcsolatos ismeretek” sikeres példája alapján elindít egy talajismeret iránti elkötelezettségre és figyelemfelkeltésre irányuló kezdeményezést 130 .

·Elősegíti és ösztönzi a talajhoz kapcsolódó kommunikációval és szerepvállalással kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, az EUSO portáljának létrehozása, valamint az egészséges talajokat célzó információs hálózatok létrehozása révén.

·Integrálja a talajromlás kérdését a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák közös európai referenciakeretébe 131 , annak érdekében, hogy fejlessze a talajismeret fogalmát az európai polgárok körében.

·Az „európai talajmegállapodás” elnevezésű küldetésre és az EU talajmegfigyelő központjára építve átfogó kommunikációs, oktatási és polgári szerepvállalási intézkedéscsomagot indít a talaj egészségének különböző szinteken történő előmozdítása, valamint és a talajnak a polgárok értékeihez való közelítése érdekében.

7.Következtetések

(1) FAO (2020), State of knowledge of soil biodiversity – Status, challenges and potentialities (A talaj biológiai sokféleségével kapcsolatos ismeretek állása – Állapot, kihívások és lehetőségek).
(2) Világ Erőforrásai Intézet (2019), Creating a sustainable food future (A fenntartható élelmezési jövő megteremtése).
(3) Európai Bizottság (2021): EU Strategy on Adaptation to Climate Change – Impact assessment (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia – Hatásvizsgálat)
(4) Európai Bizottság (2005): Soil Atlas of Europe (Európa talajtani atlasza).
(5) Európai Bizottság (2020): Caring for soil is caring for life (A talaj védelme az élet védelme).
(6) EEA (2019): The European Environment: State and Outlook 2020 (Az európai környezet: állapot és előretekintés 2020).
(7) Panagos P. et al (2015): The new assessment of soil loss by water erosion in Europe (A vízerózió által okozott európai talajveszteség új értékelése).
(8)   https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/dashboards/land-take-statistics#tab-based-on-data
(9) Európai Bizottság (2021): Accounting for ecosystems and their services in the EU (Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik elszámolása az EU-ban) (INCA).
(10) Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (2018): The business case for investing in soil health. (A talaj egészségébe való befektetés üzleti érvei).
(11) A talajegészségügyért és élelmezésért felelős küldetési testület (2020) „Caring for soil is caring for life” (A talaj védelme az élet védelme) c. jelentésében 50 milliárd EUR-ra becsüli ezt az összeget. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/4ebd2586-fc85-11ea-b44f-01aa75ed71a1/  
(12) A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) értékelő jelentése a talajromlásról és -helyreállításról (2018).
(13)  Nkonya et al. (2016): Economics of Land Degradation and Improvement – A Global Assessment for Sustainable Development (A talajromlás és a talajjavítás gazdaságtana – Globális értékelés a fenntartható fejlődésért).
(14) A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (COM(2020) 380).
(15) Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82.
(16) ENSZ (2015): Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development (Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend).
(17) A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (COM(2020) 380).
(18) A LULUCF-rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat, COM(2021) 554.
(19)   A víz-keretirányelv 2000/60/EK
(20) „A termelőtől a fogyasztóig” uniós stratégia, COM(2020) 381.
(21) A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, COM(2020) 380.
(22) Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, COM(2011) 0571.
(23) A 7. uniós környezetvédelmi cselekvési program, 1386/2013/EU sz. határozat.
(24) Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára, Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400.
(25) Klímarendelet (EU) 2021/1119.
(26) A LULUCF-rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat, COM(2021) 554.
(27) Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82.
(28) A talajvédelem konkrét szempontjaihoz kapcsolódó követelmények, többek között a szennyvíziszapról szóló irányelvben, az ipari kibocsátásokról szóló irányelvben, a közös agrárpolitikában, a környezeti felelősségről szóló irányelvben, a hulladékokról szóló keretirányelvben és a LULUCF-rendeletben.
(29) A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231.
(30)  Az Európai Parlament, az Európai Számvevőszék, a Régiók Bizottsága, az EEA az „Európa környezete — Helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentésében, a nyilvános konzultációban részt vevő polgárok és érdekelt felek; bővebben lásd: SWD(2021) xxx.
(31)  Például üzleti és szakmai szervezetek, felsőoktatási és tudományos szervezetek, valamint a civil társadalom szakértőivel.
(32)   Az (EU) 2018/841 és az (EU) 2018/1999 rendelet módosítására irányuló javaslat, COM(2021) 554
(33)   Az európai zöld megállapodás megvalósítása: „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag
(34) Az UNFCCC-hez benyújtott nemzeti jelentésekből származó adatok alapján.
(35)  Európai Bizottság (2021): Technical guidance handbook: Setting up and implementing result-based carbon farming mechanisms in the EU (Műszaki útmutató: Eredményalapú szén-dioxid-gazdálkodási mechanizmusok létrehozása és végrehajtása az EU-ban) . 2016-os adatok, amelyek az Egyesült Királyság adatait is tartalmazzák.  
(36) Európai Bizottság (2018): Részletes elemzés az alábbi bizottsági közlemény támogatására: COM(2018) 773: Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról
(37) Lugato et al. (2014): Potential carbon sequestration of European arable soils estimated by modelling a comprehensive set of management practices (Az európai szántóföldi talajok potenciális szénmegkötésének becslése átfogó gazdálkodási gyakorlatok modellezésével).
(38) Európai Bizottság (2021): Technical guidance handbook: Setting up and implementing result-based carbon farming mechanisms in the EU (Műszaki útmutató: Eredményalapú szén-dioxid-gazdálkodási mechanizmusok létrehozása és végrehajtása az EU-ban)  
(39) Európai Bizottság (2021): Technical guidance handbook: Setting up and implementing result-based carbon farming mechanisms in the EU (Műszaki útmutató: Eredményalapú szén-dioxid-gazdálkodási mechanizmusok létrehozása és végrehajtása az EU-ban)
(40)

  www.globalpeatlands.org  

(41)   www.4p1000.org  
(42) Az Európai Bizottság karbongazdálkodási kezdeményezése: „Éghajlatváltozás – a fenntartható szénkörforgás helyreállítása”  
(43)   Az Európai Unió fenntartható nyersanyagokra vonatkozó elvei
(44) A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, ezen irányelv hatálya nem terjed ki az építési munkálatok során kitermelt szennyezetlen talajra vagy más, a természetben előforduló anyagra, ha az anyagot biztosan természetes állapotában építésre használják fel azon a helyszínen, ahonnan kitermelték. Az újrafelhasznált kitermelt talajt sem kell hulladékként jelenteni.
(45) Európai Bizottság (2020): Study to support the preparation of Commission guidelines on the definition of backfilling (Tanulmány a feltöltés meghatározására vonatkozó bizottsági iránymutatások kidolgozásának támogatására).
(46) Pistocchi A. et al (2015): Soil sealing and flood risks in the plains of Emilia-Romagna, Italy (Talajfedés és árvízkockázat az olaszországi Emilia-Romagna régió síkságain).
(47) Európai Bizottság (2012): In depth report: soil sealing (Részletes jelentés: talajlezáródás).
(48) A mezőgazdasági földterületek 1990 és 2006 közötti, az uniós országokban történt talajfedés miatti csökkenése évi 6 millió tonnának megfelelő búzatermelési kapacitással rendelkezett (Gardi et al. (2014)).
(49) European Academies Science Advisory Council (2018): Opportunities for soil sustainability in Europe (Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete: A talaj fenntarthatóságának lehetőségei Európában).
(50) A becslések szerint az EU teljes fogyasztásának hatása 1990 és 2008 között több mint 9 millió hektár erdőirtás volt az EU növény- és állatimportjának kielégítése érdekében. Forrás: Consumption Impact Study – Forests – Environment (Fogyasztási hatástanulmány – Erdők – Környezetvédelem)
(51) Németország célja, hogy 2030-ig naponta kevesebb mint 30 hektárnyi területet zárjon le; Ausztria 2010-ig napi 2,5 hektárt határozott meg; két belga régió (Flandria és Vallónia) 2040-ig, illetve 2050-ig a földterület-kivonás nullára csökkentését tűzte ki célul.
(52)   Land recycling and densification – EEA (Földterületek újrahasznosítása és tömörítése – Európai Környezetvédelmi Ügynökség)
(53)   Lásd a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, a természet-helyreállítási terv 11. fő kötelezettségvállalását: „A legalább 20 000 lakosú európai városok nagyszabású városzöldítési tervvel rendelkeznek.” 2030-ra.
(54) Guidelines on best practice to limit, mitigate or compensate soil sealing, Commission Staff Working Document (Iránymutatások a talajfedés korlátozására, mérséklésére vagy kompenzálására vonatkozó legjobb gyakorlatról, bizottsági szolgálati munkadokumentum), COM(2012) 101.
(55) Csehország öt védettségi osztályba sorolta a mezőgazdasági területeket, hogy megvédje a legértékesebb és legtermékenyebb talajokat a földterület--kivonástól..
(56) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2019): Land and soil in Europe (Föld és talaj Európában).
(57) Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára, Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400.
(58) Például: Horizont 2020 (a tápanyagkörforgás lezárása) és Horizont Európa (az alternatív termésnövelő anyagok környezeti hatásai és kompromisszumai globális/helyi szinten).
(59) Fortuna, A. (2012): The Soil Biota (Talajbióta). Nature Education Knowledge.
(60) Brevik et al. (2020): Soil and human health: current status and future needs (Talaj és emberi egészség: jelenlegi helyzet és jövőbeli szükségletek)
(61) Yu Imai et al. (2019): A new antibiotic selectively kills Gram-negative pathogens (Egy új antibiotikum szelektíven pusztítja a Gram-negatív kórokozókat)
(62)   One Health (Egy egészség) (who.int)
(63) Wall and Six (2015): Give soils their due (Adjuk meg a talajoknak, ami jár nekik)
(64) Pickles et al. (2017): Mycorrhizal Networks and Forest Resilience to Drought (Mikorrhizahálózatok és az erdők szárazsággal szembeni ellenálló képessége) Mycorrhizal Mediation of Soil, 319–339. o.
(65) Közös Kutatóközpont (2021): Baseline distribution of invasive alien species added to the Union list in 2019 (Az uniós jegyzékbe 2019-ben felvett idegenhonos inváziós fajok alapeloszlása)
(66) Az 1143/2014/EU-rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.
(67)   https://www.cbd.int/meetings/COP-15
(68) FAO (2020), State of knowledge of soil biodiversity – Status, challenges and potentialities (A talaj biológiai sokféleségével kapcsolatos ismeretek állása – Állapot, kihívások és lehetőségek).
(69)   Európai innovációs partnerség a mezőgazdaság területén
(70) IUCN (2020), Common ground: restoring land health for sustainable agriculture (Közös alap: a földek egészségének helyreállítása a fenntartható mezőgazdaság érdekében)  
(71) Jó mezőgazdasági és ökológiai gyakorlatok a KAP keretében; https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/income-support/cross-compliance_hu#gaec  
(72)   Pro Silva Principles, https://www.prosilva.org/close-to-nature-forestry/pro-silva-principles/  
(73) FAO (2017), Voluntary Guidelines for Sustainable Soil Management (Önkéntes iránymutatások a fenntartható talajgazdálkodáshoz).
(74) Gattinger A. et al (2012): Enhanced top soil carbon stocks under organic farming (A felső talaj szénkészletének növekedése a biogazdálkodásban).
(75)   https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/cap-glance_en – Az új KAP  
(76) A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia, COM(2021) 572 final.
(77)   https://www.gissol.fr/le-gis/programmes/base-de-donnees-danalyses-des-terres-bdat-62
(78) Lásd a felelős élelmiszer-ipari vállalkozásokról és marketinggyakorlatokról szóló uniós magatartási kódexet, https://ec.europa.eu/food/horizontal-topics/farm-fork-strategy/sustainable-food-processing/code-conduct_en  
(79)   Soil and Land Award (Talaj- és földdíj) (europeanlandowners.org)
(80) Az ökoszisztémáknak és szolgáltatásaiknak a döntéshozatalba történő integrálására vonatkozó uniós iránymutatás, SWD(2019) 305.
(81)  Ökorendszerek és vidékfejlesztés, valamint ambiciózus „jó mezőgazdasági és környezeti állapot”.
(82) Lásd például: https://indicators.report/targets/15-3/  
(83) Lásd az UNCCD jelentéstételi platformját: https://prais.unccd.int/unccd/reports
(84)  EEA (2019): Climate change adaptation in the agriculture sector in Europe (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az európai mezőgazdaságban).
(85) Bulgária, Horvátország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. Forrás: Európai Számvevőszék (2018) Háttérdokumentum. Elsivatagosodás az Európai Unióban.
(86) Az Európai Számvevőszék 33/2018. számú különjelentése: Az elsivatagosodás elleni küzdelem az Európai Unióban: a növekvő fenyegetés határozottabb fellépést követel meg
(87) EEA (2019):  Climate change adaptation in the agriculture sector in Europe (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az európai mezőgazdaságban) ,
(88) Lásd a 2. vízgyűjtő-gazdálkodási terv értékelésének ajánlásait.
(89)   https://www.greatgreenwall.org/  
(90)   https://regreeningafrica.org/  
(91) Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021) 82).
(92) Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára, Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400.
(93) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2021): Land and soil pollution – widespread, harmful and growing (Föld- és talajszennyezés – széles körben elterjedt, káros és növekvő mértékű)
(94) 2009/128/EK irányelv.
(95) Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára, Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400.
(96)   https://ec.europa.eu/environment/chemicals/mercury/regulation_en.htm  
(97) A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv.
(98) A C-379/08 és C-380/08 sz. egyesített ügyekben hozott ítélet, ERG és társai.
(99) Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv.
(100) Régebbi eredetű az a szennyezettség, amely a nemzeti vagy uniós jogszabályok hatálybalépése előtt keletkezett. A gazdátlan területek esetében a szennyező nem azonosítható, már nem létezik, vagy nem tudja viselni a kármentesítés költségeit, például csőd miatt.
(101) Az UNEA-3 környezetről és egészségről szóló 3/4. sz. határozata, a talajszennyezés kezeléséről szóló 3/6. sz. határozata, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (3.9. és 15.3. cél), a minamatai egyezmény (12. cikk), a Stockholmi Egyezmény (6. cikk), valamint a 6. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia Ostravai nyilatkozata.
(102)   https://echa.europa.eu/-/21-551-chemicals-on-eu-market-now-registered
(103) A vegyi anyagokkal kapcsolatos stratégiát kísérő SWD(2020) 249 bizottsági szolgálati munkadokumentum a poli- és perfluoralkil anyagokról (PFAS)
(104) Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv.
(105) A környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv.
(106) Európai adatstratégia (COM(2020) 66).
(107) A 2007/2/EK (INSPIRE-) irányelv.
(108) „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia, COM(2020) 381.
(109) FaST (Farm sustainability tool – A mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát szolgáló eszköz), lásd: https://fastplatform.eu  
(110)   SWD(2021) 140
(111)   Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatás
(112)   https://ec.europa.eu/jrc/en/eu-soil-observatory
(113)  Lásd: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/destination-earth  
(114)

  https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/wikis/display/SOIL/National+monitoring+systems  

(115) A 2007/2/EK (INSPIRE-) irányelv.
(116) Lásd még: EEA (2021): Soil monitoring in Europe – Indicators and thresholds for soil quality assessments (Talajmonitorozás Európában – Mutatók és határértékek a talajminőség értékeléséhez) https://www.eea.europa.eu/publications/soil-monitoring-in-europe-indicators-and-thresholds/  
(117) Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv, 9. cikk.
(118) A földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló (EU) 2018/841 rendelet.
(119)   LUCAS – ESDAC – Európai Bizottság
(120) Ennek kidolgozása más nyomonkövetési kezdeményezésekkel, például a felszín alatti vizek uniós megfigyelési listájának összeállításával összhangban történik.
(121)   EJP SOIL – Towards climate-smart sustainable management of agricultural soils (A mezőgazdasági talajok éghajlati szempontból intelligens és fenntartható kezelése felé)
(122)   https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/bioeconomy/food-systems/food-2030_en  
(123)

  Soil health for stronger farms? We can measure that (rabobank.com) (Talajegészség az erősebb gazdaságokért? Mérni tudjuk!)

(124) Pl. Soil Capital (Talajtőke)
(125)   Microsoft uses blockchain modern technology to purchase soil carbon credit in Australia (A Microsoft modern blokklánc technológiával vásárol talajból származó szén-dioxid-kreditet Ausztráliában)
(126)   Living Soils initiative: Nestlé, McCain and Lidl address soil health in France (Élő talaj kezdeményezés: A Nestlé, a McCain és a Lidl a talaj egészségével foglalkozik Franciaországban)
(127)   Revive
(128) Európai Bizottság COM(2021) 1054
(129) (EU) 2020/852 rendelet a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.
(130)   https://oceanliteracy.unesco.org/  
(131)   https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12985-Environmental-sustainability-education-and-training_hu  
(132)   https://www.eionet.europa.eu/countries/national-reference-centres/nrc-on-soil  
(133)   https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe/missions-horizon-europe/soil-health-and-food_en  
(134)   http://www.fao.org/global-soil-partnership/regional-partnerships/europe/en/