EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.10.14.
COM(2021) 636 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról (2019–2021)
{SWD(2021) 286 final} - {SWD(2021) 287 final}
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról (2019–2021)
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. Milyen napjainkban fiatalnak lenni Európában?
3. Ifjúsági ágazattal kapcsolatos észrevételek
4. Az általános célkitűzések megvalósítása terén tapasztalható előrehaladás
Bevonni
Összekapcsolni
Felhatalmazni 13
5. Az együttműködést és az egymástól való tanulást támogató fő eszközök 15
6. Következtetések és az ifjúságpolitika terén folytatott uniós együttműködés jövőbeli kilátásai 19
1.Bevezetés
Az ifjúságpolitika területén 2002-ben indult uniós együttműködés, amely szakpolitikai keretet biztosít az 1988 óta végrehajtott uniós ifjúsági programok számára. A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia 1 a harmadik generációs keret. A stratégia kettős megközelítésen alapul: a) az ifjúság szempontjából releváns kezdeményezések általános érvényesítése valamennyi szakpolitikai területen; és b) az ifjúsági ágazat „Bevonni. Összekapcsolni. Felhatalmazni.” elnevezésű legfontosabb területeinek kezelése. A 2021. évi uniós ifjúsági jelentés a 2019 és 2021 közötti időszakban elért eredményeket értékeli az EU ifjúsági stratégiájának célkitűzései és prioritásai terén. Az EU jelenlegi ifjúsági stratégiája értelmében megvalósuló első, hároméves uniós ifjúsági munkatervre terjed ki, amely a Tanács elnökségének két trióját öleli fel.
2.Milyen napjainkban fiatalnak lenni Európában?
Amint arra az ifjúság helyzetéről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum 2 is rávilágít, a fiataloknak 2019 végéig javult a hozzáférésük az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, mobilitáshoz és demokratikus részvételhez kapcsolódó lehetőségekhez – egészen addig, amíg ki nem tört a Covid19-világjárvány. A világjárvány az oktatási, képzési és egyéb tanulási tevékenységek megszakadásához, a foglalkoztatási és karrierlehetőségek elvesztéséhez, társadalmi elszigetelődéshez és mentális egészségügyi problémákhoz vezetett.
A Covid19-világjárvány előtt: Az európai fiatalok egyre mobilisabbak voltak, és egyre nagyobb mértékben össze voltak kapcsolva, azonban az oktatás terén hiányosságok voltak tapasztalhatók, és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség esetei is fennálltak
2019-ben mintegy 86 millió fiatal élt az EU 28 tagállamában 3 (hatból egy 15 és 29 év közötti volt). A fiataloknak az EU teljes népességén belüli aránya 2010 és 2019 között 1,8 százalékponttal csökkent (számuk a balti-tengeri és kelet-európai régiókban fogyatkozott meg a leginkább), ami megerősíti azt a hosszú távú trendet, miszerint a fiataloknak csökken a lakosságon belüli hányada. Ezzel párhuzamosan azonban az Európán belüli és oda irányuló ifjúsági migráció felgyorsult az 1990-es évek óta.
2019-ben az EU-ban minden harmadik fiatal arról számolt be, hogy legalább két hétig külföldön tartózkodott tanulás, képzés, munkavállalás, csereprogram vagy önkéntesség miatt 4 . A külföldi tanulást vagy önkéntes munkát mérlegelő, de végül a lehetőséget elvető fiatalok több mint 40 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik a szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy családi, személyes, illetve munkával kapcsolatos okokra hivatkozott.
Az európai gazdaságok az elmúlt években – egészen a Covid19-világjárványig – jó úton jártak a gazdasági válságból való kilábalás felé. 2019-ben azonban még mindig több mint 5 millió 15 és 29 év közötti személy volt munkanélküli az EU 28 tagállamában (az összes 15–29 éves fiatal 6,3 %-a, azaz az ifjúsági munkaerő 11,1 %-a). 2015 és 2019 között az ifjúsági munkanélküliségi ráta valamennyi uniós tagállamban csökkent, de mindig több mint kétszerese maradt az általános munkanélküliségi aránynak. 2020-ban a világjárvány összefüggésében a fiatalok munkanélküliségi rátája az EU 27 tagállamában a 2019-ben mért 11,9 %-ról 13,3 %-ra nőtt. A fiataloknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy stabilan beilleszkedjenek a munkaerőpiacra, és a kiszolgáltatott csoportok továbbra is hátrányos helyzetben vannak a munkakörnyezetben.
A fiatalok a polgári és politikai részvétel számos formájába bekapcsolódnak. Ezek közé tartoznak a civil társadalmi szervezetek és a társadalmi mozgalmak, illetve a részvétel nem intézményesített formái, mint például a „Péntekek a jövőért” elnevezésű, fiatalok által vezetett globális klímamozgalom. Nagyra értékelik továbbá a szavazást mint a demokratikus részvétel fontos csatornáját: az EU-ban a fiatalok több mint kétharmada legalább egyszer szavazott már a helyi, nemzeti vagy európai választásokon. A növekvő tendenciát a 2019-es európai parlamenti választások is megerősítették 5 . A fiatalok emellett meglehetősen vagy rendkívül pozitívan vélekednek az EU-ról, és jellemzően jobban bíznak az EU-ban az idősebb felnőtteknél, illetve elégedettebbek a demokrácia nemzeti vagy európai szintű működésével.
Az internethasználat alapvető elemét képezi a fiatalok életének az EU 28 tagállamában; 2019-ben 90 %-uk napi rendszerességgel használta, 45 %-uk pedig e-tanulási tevékenységekben vett részt. A digitalizáció számos lehetőséget teremtett az interakcióra, a tanulásra és a részvételre, ugyanakkor a digitális készségekkel és a digitális szakadékkal, valamint a káros tartalmaknak és kontaktusoknak való potenciális kitettséggel kapcsolatos kihívásokat is felvetett. Az európai fiatalok – különösen a vidéki és távoli régiókban élők, valamint az iskolarendszerű oktatásban alacsonyabb képesítést szerzők – következetesen arról számolnak be, hogy csak korlátozott mértékben használják az internetet a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásra, valamint az e-kereskedelemben és a közösségi gazdaságban való részvételre. A kihívások közé tartozik a konnektivitás, a széles sávú hozzáférés és a digitális eszközök rendelkezésre állása. Az internetkapcsolat és a digitális berendezések nélkülözhetetlenné váltak a tanuláshoz, ezért az oktatás kapcsolódó költségei súlyosbították az egyenlőtlenséget.
A Covid19-világjárvány következményei: a digitális trendek felgyorsulása és az oktatásra, a foglalkoztatásra és a mentális egészségre gyakorolt erőteljes negatív hatás
A Covid19-világjárvány az egész világon és az Európai Unióban is hatással volt az oktatási és képzési rendszerekre, és soha nem látott nyomást gyakorolt rájuk. A korlátozások jelentős változásokat hoztak az oktatás és a tanulás, valamint az oktatási közösségeken belüli kommunikáció és együttműködés terén. Ezek a korlátozások hatással voltak a tanulókra, a családjaikra, a tanárokra, az oktatókra, a kutatókra és az intézményvezetőkre, valamint az oktatást és az ifjúságot segítő közösségi szakemberekre.
A tanulást gyakran nehezítette a pedagógusokkal és a többi tanulóval folytatott szoros együttműködés hiánya, a kisebb mértékű részletesség és a késések, a fizikai és érzelmi jóllét pedig romlott, mivel az iskolák és egyetemek nem tudnak strukturált tevékenységeket kínálni, illetve nem férnek hozzá létesítményekhez és támogató szolgáltatásokhoz. Ez súlyosan érintette az oktatás szocializációs dimenzióját, és sok fiatal küzdött az elszigeteltség, a szorongás és a depresszió érzésével. Emellett a hátrányos helyzetű fiatalok nagyobb valószínűséggel vannak kitéve stresszes otthoni környezetnek.
A világjárvány rávilágított a gyermekek otthoni tanulási lehetőségei terén megfigyelhető társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekre. Fennállt annak a kockázata, hogy tanulók teljes csoportjai – köztük a távoli és vidéki területekről származók, a migránsok és menekültek, a sajátos nevelési igényű és az egyéb hátrányos helyzetű fiatalok – kiesnek az online oktatásból és tanulásból. Sok család és tanuló nem rendelkezett a távoktatáshoz szükséges kompetenciával, erőforrásokkal és felszereléssel; ez komoly problémát jelentett azok számára, akik alapesetben az iskolában célzott támogatást kapnak a tanuláshoz és az étkezéshez, vagy tanórán kívüli tevékenységekben vesznek részt és mentorálásban részesülnek.
Összegzésképpen: noha az oktatási intézmények bezárása valamennyi tanuló tanulmányi előrehaladását befolyásolta valamilyen mértékben, a távoktatásra való átállás aránytalanul negatív hatást gyakorolt azokra, akik már eleve hátrányos helyzetben voltak, és növelte a veszélyeztetett tanulók lemorzsolódásának veszélyét. A korábbi években folyamatosan csökkent a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) aránya, 2020-ban azonban ezek a számok visszaálltak a 2017-es szintre (13,7 %). A rendelkezésre álló bizonyítékok első értékelése arra enged következtetni, hogy az elmúlt évben nőtt a társadalmi kirekesztettség mértéke. A fiatalok és a gyermekek a leginkább veszélyeztetettek, különösen akkor, ha eleve hátrányos helyzetben vannak. E zavar közép- és hosszú távú hatásai még nem egyértelműek, de hatással lehetnek a korai iskolaelhagyás jövőbeli arányára, valamint a készségek elsajátításának szintjére és a tanulási eredményekre.
Emellett a Covid19 korábban sosem látott hatást fejt ki a fiatalok mentális és érzelmi egészségére, ami már a világjárvány előtt is aggodalomra adott okot. Radikálisan átalakítja az interperszonális kapcsolataikat, és komoly aggodalmat és nyugtalanságot kelt bennük. A gyermekekre, a serdülőkre és a fiatal felnőttekre rendkívül jelentős hatást gyakorolt a családi és a szociális kapcsolatok megszakadása, és a kijárási korlátozásokból adódó gazdasági válság különösen súlyosan érintette az európai fiatalokat 6 .
A Covid19 még inkább elmélyítette a munkaerőpiacon a már meglévő egyenlőtlenségeket az európai fiatalok között a munkaképes lakosság többi részéhez képest. Bár 2020-ban valamennyi korcsoportban nőtt a munkanélküliségi ráta, a fiatalok körében jelentősebb volt az emelkedés. A 2019-es és 2020-as ifjúsági munkanélküliségi ráták összehasonlítása azt mutatja, hogy a 2013 és 2019 közötti csökkenő tendencia 2020-ban valamennyi ifjúsági korcsoportban megfordult.
A válság által leginkább érintett ágazatok azok voltak, ahol a legtöbb fiatal európai dolgozik (például kiskereskedelem, vendéglátás és élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások). A fiatal nők esetében különösen nagy az érintettség veszélye, ugyanis magasabb arányokban foglalkoztatják őket ezekben a szektorokban a fiatal férfiaknál. A munkanélküliség kevésbé érintette a stabil, távmunkára lehetőséget adó álláshelyeket betöltőket, mint a bizonytalan munkaszerződéssel rendelkezőket, különösen azokban az ágazatokban, ahol nincs lehetőség távmunkára.
A legtöbb fiatal a közösségi médiát használja tájékozódás céljából (65 %, Eurobarométer, 2019), ezért a Bizottság támogatta a médiatudatosságot, hogy segítse a fiatalokat a – többek között a Covid19-et övező – dezinformáció kezelésében. A fiatal európaiak 2020-ban a világjárvánnyal kapcsolatos hírek esetében a tudományos információforrásokban bíztak a leginkább, amelyeket a nemzeti kormányzatok 7 honlapjai követtek a sorban. A fiataloknak sikerült nagy ellenálló képességről tanúbizonyságot tenniük, és részt vettek a világjárvány hatásának enyhítésében is. Sokan végeztek önkéntes munkát, és nyújtottak intergenerációs támogatást.
3.Ifjúsági ágazattal kapcsolatos észrevételek
Az ifjúsági munkával foglalkozó ifjúsági és egyéb szervezetek több európai szakpolitikához is hozzájárulnak – ilyen például az oktatás, a befogadás, az egészségügy és a foglalkoztatás területe. Ezenkívül az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásában is kulcsfontosságú partnerek. A fiatalok képviseletének Unión belüli helyzetéről szóló, 2019-es tanulmány 8 arról számolt be, hogy az uniós ifjúsági ágazat általában véve bővül, és a hagyományos ifjúsági struktúrák, például a nem kormányzati szervezetek (NGO) és a hálózatok továbbra is kulcsszerepet töltenek be az ágazatban. Ezek a struktúrák egyre gyakrabban használnak online módszereket a tájékoztatáshoz – ez már a Covid19 előtti időszakra is jellemző volt. A nem kormányzati szervezetek gyakran összekapcsolják az online közösségi médiát a „helyszíni” fizikai szerepvállalással, például az iskolákkal való kapcsolattartással, az ifjúsági munkával és az összejöveteleken zajló toborzással.
A Bizottság célzott eszközökön – például az Európa Tanáccsal partnerségben 2020-ban elindított Covid19-tudásközponton – keresztül szorosan figyelemmel kíséri az uniós ifjúsági munka ágazatának helyzetét. A központ által végzett elemzés kiemeli, hogy a szervezetek 70 %-a legfeljebb a tevékenységei 20 %-át tudta fenntartani, közel 60 %-uknak át kellett gondolnia a működését és a digitális átállásra kínálkozó lehetőségeket, és több mint 85 %-uk kénytelen volt egy vagy több eseményt lemondani a világjárvány miatt. A fiatalok képviseletére gyakorolt hatások – beleértve a fizikai szerepvállalás súlyos korlátozását – további vizsgálatot igényelnek.
Az uniós ifjúsági munkáról szóló 2021-es tanulmány 9 az önszerveződő ifjúságsegítők igényeire, valamint a meglévő közpolitikákra összpontosított a világjárvány tükrében. Rávilágít, hogy a jelenlegi helyzet még szükségesebbé tette a további erőforrásokat a járulékos költségek ellensúlyozása vagy a költségvetési hiányok pótlása, valamint a digitális infrastruktúrához és anyagokhoz való megfelelőbb hozzáférés érdekében. A digitális eszközökben rejlő lehetőségek ifjúsági munka területén való nagyobb mértékű kihasználása alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy a fiatalok jobban megismerjék a digitális technológiákat, és tudatában legyenek a potenciális kockázatoknak, amelyeket hordozhatnak.
4.Az általános célkitűzések megvalósítása terén tapasztalható előrehaladás
Az EU ifjúsági stratégiájában foglalt célkitűzések elérésére irányuló bizottsági megközelítés azt tükrözi, hogy a fiatalok egyre inkább igyekeznek szerepet vállalni, és hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalmaink befogadóbbak, ellenállóképesebbek, zöldebbek és digitálisabbak legyenek. A fiatalok arra törekednek, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki, információkat cseréljenek, és együttműködjenek egész Európában és azon túl. A stratégia végrehajtásának középpontjában az ifjúsági ágazat és a fiatalok számára biztosított lehetőségek állnak.
A 2020-as és 2021-es év atipikus volt a nemzetközi ifjúsági csereprogramok és a határokon átnyúló önkéntes tevékenységek tekintetében, és a világjárvány súlyosan érintette az ifjúsági mobilitási projektek végrehajtását. A pandémia gyermekekre és fiatalokra gyakorolt hatásának kezelése ezért a járvány kitörése óta kiemelt helyen szerepel a Bizottság napirendjén. Az elmúlt évben a Bizottság módosította az olyan eszközöket, mint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, hogy a tevékenységeikre alternatív – különösen digitális – megoldásokat kínálva reagáljon ezekre a zavarokra.
A világjárvány az uniós ifjúsági stratégia végrehajtására is komoly hatással volt a 2020 és 2021 közötti időszakban. A 2019–2021-es időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervben tervezett egyes intézkedéseket módosítani kellett, át kellett ütemezni, vagy bizonyos esetekben el kellett vetni. A világjárvány jelentősen megakasztotta az ifjúsági mobilitási projekteket.
A fiatalok esélyegyenlőségének növelése – oktatás, képzés, tanulás, foglalkoztatási kilátások
Az EU az elmúlt három évben számos tevékenységet alakított ki fiatalok számára és velük közösen a szakpolitikai prioritásokat támogató pénzügyi programok révén, és azzal az általános céllal, hogy növelje a fiatalok esélyegyenlőségét. A Tanács 2019 januárjától 2020 júniusáig tartó időszakban tevékenykedő elnökségi triójának (Románia – Finnország – Horvátország) szintén a „Teremtsünk lehetőségeket a fiatalok számára!” volt az általános témája.
Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület támogatja a tanulási célú mobilitást, az önkéntességet és a demokratikus szerepvállalást, valamint felbecsülhetetlen értékű lehetőségeket kínál a fiatalok számára arra, hogy tágítsák a horizontjukat, új készségeket sajátítsanak el, és erősödjön bennük az Unióhoz tartozás érzése. A 2014 és 2020 közötti időszakhoz képest megnövelt költségvetésnek és az új célzott fellépéseknek köszönhetően a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új programok hatékony eszközök a fiatalabb nemzedék előtt álló különféle kihívások leküzdéséhez. Az előző program tanulságai alapján a 2021–2027-es Erasmus+ inkluzívabbá és hozzáférhetőbbé vált, miközben továbbra is támogatja az egész életen át tartó tanulást és az innovatív oktatást és képzést Európában és Európán kívül egyaránt.
A világjárvány fényében fontosabb, mint valaha, hogy csökkenjenek a tanulás és a készségfejlesztés útjában álló, fiatalok foglalkoztatási kilátásait és társadalmi részvételét befolyásoló strukturális akadályok. Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló bizottsági közlemény 10 célja, hogy tovább javítsa a nemzeti oktatási és képzési rendszerek minőségét és inkluzivitását, valamint felszámolja a határokon átnyúló tanulást hátráltató tényezőket. Az új Európai Kutatási Térségről szóló közlemény 11 a kutatók továbbképzésére és átképzésére összpontosít a foglalkoztathatóság és az eredményesség biztosítása érdekében. A felsőoktatás és a kutatás közötti szinergiákat az Erasmus+ által támogatott és a Horizont 2020/Európa által kiegészített „Európai Egyetemek” kezdeményezésre építve mozdítják elő. A Bizottság az érdekelt felekkel és a tagállamokkal közösen megalkot egy „Európai Egyetemi Stratégiát” 12 , amely többek között a fiatal tehetségek támogatására összpontosít. A Bizottság jelenleg előkészít egy mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló tanácsi ajánlást annak érdekében, hogy nőjön a formális és nem formális tanulási szolgáltatók által kínált rövid távú tanulási tanfolyamok kihasználtsága és elismertsége.
Az új digitális oktatási cselekvési terv 13 elfogadása támogatja az oktatáshoz és képzéshez szükséges digitális technológiák igénybevételét, és a valamennyi polgár számára biztosított digitális kompetenciákat. A Bizottság 2021 augusztusában javaslatot tett egy vegyes tanulásról szóló tanácsi ajánlásra, hogy további tanulási lehetőségek és a tanulási zavarokkal küzdő tanulók célzott támogatása révén jobban támogassa többek között a világjárvány miatti digitális átállás által érintett iskolákat és tanulókat. 14
Ábra: Az európai oktatási térség megvalósítása
Kiemelt prioritásnak számít a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához való hozzájárulás, valamint a Minőségi foglalkoztatás mindenkinek elnevezésű ifjúsági cél támogatása. A fiatalokról és a munka jövőjéről szóló tanácsi következtetések 15 a fiatalok bizonytalan munkakörülményeit orvosló intézkedéseket azonosítottak – idetartoznak például a rugalmas szociális biztonsági, oktatási és képzési rendszerek, az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, az iskolából vagy képzésből a munkába történő, illetve a különböző munkák közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása, valamint a minőségi munkahelyekhez való egyenlő hozzáférés garantálása valamennyi fiatal számára.
Az európai készségfejlesztési program 16 a helyreállítás igényeivel összhangban fellendíti a továbbképzést és az átképzést. A Bizottság a világjárvány által kiváltott újabb, fiatalokat különösen súlyosan érintő gazdasági visszaesés helyreállítása után jobb helyzetet kíván teremteni, ezért 2020-ban elfogadta az ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomagot 17 . Az „Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára” négy terület köré szerveződik: a megerősített ifjúsági garancia 18 , a szakképzés időtálló megközelítése, a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének megújított változata, valamint az ifjúsági foglalkoztatást támogató egyéb elemek. A megerősített ifjúsági garancia célja annak biztosítása, hogy az összes, tanulmányait befejező, illetve munkanélkülivé váló 30 év alatti fiatal négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön.
Az új Európai Szociális Alap Plusz továbbra is fontos eszköz az emberekbe való befektetéshez, ideértve a fiatalok foglalkoztatását támogató beruházásokat is. Az alap emellett támogatni fogja a fiatalok oktatását és társadalmi befogadását célzó intézkedéseket, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű fiatalokra.
A Bizottság 2021 végéig megkezdi a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékelését, amely arra ösztönzi az uniós országokat, hogy a munka világába való átmenet megkönnyítése érdekében javítsák a szakmai gyakorlatok minőségét, különösen a tananyagot és a munkafeltételeket.
Az alábbiakban a három pillér mentén áttekintjük az EU ifjúsági stratégiájának első szakaszában tett főbb uniós intézkedéseket.
Bevonni
A fiatalok demokratikus részvételének erősítése
A fiatalok demokratikus részvételének erősítése, és a kifejezetten fiataloknak szánt, a társadalmi élet minden területét felölelő terek biztosítása az élénk európai civil társadalom fenntartásához is kulcsfontosságú. Az EU Tanácsának 2020. július és 2021. december között tevékenykedő elnöki triója (Németország – Portugália – Szlovénia) az „Európa a fiatalokért – A fiatalok Európáért: Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” elnevezésű általános témát választotta a „Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” című, 9. európai ifjúsági cél kapcsán. Az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusának is ez a témája.
Az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról szóló tanácsi következtetések 19 tükrözik a 2020 októberében megrendezett uniós ifjúsági konferencián összegyűjtött elképzeléseket és véleményeket. A rendezvényen Európa különböző pontjairól származó fiatalok vitattak meg különböző témákat politikai vezetőkkel, és konkrét kéréseket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne megvalósítani a 9. számú, „Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” elnevezésű európai ifjúsági célt.
A fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről szóló tanácsi következtetések előmozdítják a fiatalok részvételét a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű politikai és egyéb döntéshozatali folyamatokban 20 . A Tanács a következtetések keretében felkéri a tagállamokat, hogy segítsék elő a fiatalok önrendelkezését oktatás és képzés, ifjúságorientált tájékoztatás, visszajelzés és ifjúsági munka segítségével. A következtetésekben a Tanács felkéri továbbá a Bizottságot, hogy szervezzen társaktól való tanulási tevékenységeket (2021 júniusában az ifjúságpolitika jogokon alapuló megközelítésével kapcsolatos tevékenységre került sor), és járuljon hozzá a fiataloknak a többszintű döntéshozatali folyamatokban való részvételével kapcsolatos tudás- és kapacitásépítéshez.
A 2019. évi tanácsi állásfoglalás a Tanács román elnökségének kezdeményezésére új iránymutatásokat határozott meg az uniós ifjúsági párbeszéd 21 irányítására vonatkozóan. Módszertant dolgoztak ki a munkacsoportok számára a helyi, nemzeti és európai párbeszédek megtervezéséhez. A kutatóknak a ciklusba való bevonása (a konzultációs eszköztárak elkészítésének támogatása vagy az ifjúsági hozzászólások elemzése) igen kedvező volt e folyamatok minőségének javítása szempontjából, és kulcsfontosságúnak bizonyulhat a tájékoztatás javításához a Covid19 utáni időszakban.
Európa-szerte több mint 56 000 fiatal vett részt az ifjúsági párbeszéd hetedik, „Teremtsünk lehetőségeket a fiatalok számára!” témára összpontosító ciklusában, amely a korábbi párbeszéd eredményeire, nevezetesen az EU ifjúsági stratégiájának és az európai ifjúsági céloknak az elfogadására épült. Az uniós ifjúsági párbeszéd hetedik ciklusában elért eredményekről szóló, 2020 májusában elfogadott tanácsi állásfoglalás 22 ismerteti a ciklushoz kapcsolódó főbb ajánlásokat.
A Bizottság Európai Ifjúsági Portáljának 2020-ban elindított, megújult változata külön részt szentel az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatának. A portált online konzultációk, például az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusára vonatkozó felmérés közzétételére használják. A 2021 tavaszán elindított felmérés célja, hogy megismerje a fiatalok „Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” 23 elnevezésű témával kapcsolatos nézeteit. A 8 500 válaszadó több mint kétharmada érezte úgy, hogy egyáltalán nincs, vagy csak csekély befolyása van a közpolitikára és a politikai döntéshozatalra, és kifejezte, hogy több teret kell biztosítani a részvételnek és az állampolgári ismeretek oktatásának. Ezenkívül 2021 utolsó negyedévében egy Eurobarométer-gyorsfelmérést is indítanak, amelynek célja, hogy felmérje a fiatalok társadalmi és polgári életben való részvételét, és összegyűjtse az Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket.
Az EU az uniós ifjúsági párbeszéd tapasztalataira építve világszerte aktívan előmozdítja a fiatalok részvételét a szakpolitikai döntéshozatalban. A regionális ifjúsági együttműködési hivatal például a hat nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt ország közös kormányközi kezdeményezése, amelynek célja, hogy régióközi ifjúsági csereprogramok és együttműködés révén előmozdítsa a régió ifjúsága körében a megbékélés és a megértés szellemiségét. Emellett a Bizottság 2021-ben felhívást tett közzé egy ifjúsági véleményező testület létrehozásáról nemzetközi partnerségekhez annak érdekében, hogy teret biztosítson a fiatalok EU nemzetközi együttműködési politikájába történő érdemi bevonásának. A kiválasztott 25 igazgatótanácsi tag hozzájárul ahhoz, hogy az uniós tevékenység részvételi alapúbb, relevánsabb és eredményesebb legyen az uniós partnerországokban élő fiatalok szempontjából.
A zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatása
Az uniós ifjúsági stratégia hozzájárul az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához azáltal, hogy támogatja a megállapodásban foglalt, inkluzív és méltányos átállásra irányuló felhívást, beleértve az európai fiatalok által számukra legfontosabbnak ítélt területeket, vagyis a környezet védelmét és az éghajlatváltozás kezelését. 2019 óta az ifjúság polgári részvétele és szerepvállalása – különösen a globális éghajlatmozgalom révén – rávilágít, hogy a fiatalok nagy jelentőséget tulajdonítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek és az éghajlati igazságosság megvalósításának.
A zöld dimenziót emellett átfogó prioritásként építették be az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület új programjaiba is. A Bizottság számos kezdeményezést hajt végre és készít elő az európai zöld megállapodással összhangban, valamint a fiataloknak az éghajlat és a környezet romló helyzetével kapcsolatos növekvő aggályaira válaszul. Az európai éghajlati paktum 2020-ban indult el azzal a céllal, hogy a társadalmi csoportok között – ideértve a fiatalokat is – kapcsolatot teremtve bővítse a zöld átálláshoz kötődő kihívásokkal kapcsolatos ismereteket, és arra ösztönözze az összes európait, hogy vegyenek részt a közös munkában, éljenek a kínálkozó előnyökkel, dolgozzanak ki kisebb-nagyobb horderejű megoldásokat, és minél szélesebb körben idézzenek elő pozitív változásokat. 24 A Bizottság a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia elfogadását követően tanácsi ajánlást készít elő a környezeti fenntarthatóságot célzó oktatás terén folytatott együttműködés ösztönzéséről, amely az első lépés az uniós országok e területen való együttműködésének elősegítése felé. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája előkészítésének során az ifjúság bevonását célzó kampányt fognak végrehajtani a természet és a biológiai sokféleség témájában. Az „Oktatás az éghajlatért” koalíció elnevezésű, klímasemleges társadalomért indított alulról építkező kezdeményezést a hallgatók és diákok vezetik az iskoláik, egyetemeik és közösségeik részvételével, és konkrét intézkedésekre vonatkozó vállalásokat foglal magában.
Összekapcsolni
A világjárvány által súlyosan érintett mobilitási tevékenységek
A Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorolt az Erasmus+ program számos tanulmányi célú mobilitási élményére. Az érintett időszakban a mobilitásban részt vevő hallgatók negyedének meg kellett szakítania a külföldi élményt, és haza kellett térnie 25 . 2020-ban feleannyi tanuló kezdett külföldi mobilitási időszakba 26 , mint 2019-ben.
Az elmúlt évben a Bizottság támogatást nyújtott az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programjaiban részt vevő szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy kezelje a világjárvány káros hatásait, például a fizikai mobilitás komoly korlátozását. A Bizottság a résztvevők biztonságát és védelmét fő célkitűzésként szem előtt tartva mérséklési intézkedéseket vezetett be; többek között lehetőséget adott arra, hogy az érintettek a tervezett fizikai tevékenységeket virtuális tevékenységekkel helyettesítsék, vegyes tevékenységekben vegyenek részt, vagy elhalasszák a projekteket.
A Bizottság célzott intézkedéseket is tett annak érdekében, hogy segítsen a tagállamoknak támogatást rendelkezésre bocsátani a távoktatáshoz, különös tekintettel a digitális megoldásokra. 2020 augusztusában két rendkívüli Erasmus+ pályázati felhívást tettek közzé a „digitális oktatással kapcsolatos felkészültség” és a „kreativitás” – többek között az ifjúsági ágazaton belüli – támogatása érdekében: mindkettő 100 millió EUR összeget bocsátott rendelkezésre a Covid19 támasztotta oktatási kihívások együttműködésen alapuló projektek révén történő megválaszolásához.
A 2021–2027-es programok kínálta mobilitási lehetőségek
Az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és a Horizont Európa 2021–2027-es programja számos lehetőséget nyújt a fiatalok és a fiatal kutatók számára arra, hogy az európai összefüggésrendszeren belül kapcsolatot teremtsenek egymással, és tapasztalatokat szerezzenek csereprogramok, együttműködés, valamint kulturális és polgári fellépések keretében.
A csaknem kétszeres költségvetéssel rendelkező új Erasmus+ program megerősített és új lehetőségeket kínál a transznacionális tanulmányi mobilitásra és együttműködésre az oktatás és képzés valamennyi ágazatában, mobilitási lehetőségeket teremtve az iskolai hallgatók számára is. A DiscoverEU – egy sikeres, közelmúltban indított kísérleti kezdeményezés, amely 18 évesek számára biztosít lehetőséget arra, hogy külföldi tanulási tapasztalat révén felfedezzék Európát – beépült az Erasmus+ programba. A fellépés nemcsak utazási igazolványt kínál a 18 évesek számára, hanem Európa-szerte ösztönzi a fiatalok közötti kapcsolatokat és kulturális párbeszédet is. Az Erasmus+ program jelenleg olyan ifjúsági részvételi tevékenységeket foglal magában, amelyek több, a formális oktatás és képzés keretein kívüli lehetőséget biztosítanak a fiataloknak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű polgári és demokratikus folyamatokban.
Az új Európai Szolidaritási Testület 2022-től lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy önkéntes munka vagy a saját szolidaritási projektjeik – többek között a humanitárius segítségnyújtás területéhez kapcsolódó önkéntesség – révén segítsenek a társadalmi kihívások kezelésében.
A Bizottság jelenleg előkészíti a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló, 2008-as tanácsi ajánlás felülvizsgálatát, hogy még több támogatást nyújtson a mobilitási és önkéntes munkavégzési lehetőségekhez. Ez a felülvizsgálat releváns és időszerű a világjárvány és az azzal kapcsolatban újonnan felmerülő prioritások összefüggésében (az önkéntesek egészsége és biztonsága, nemzedékek közötti szolidaritás), és az önkéntesség új formáit térképezi fel, ideértve a digitális vagy vegyes önkéntes munkát is. A tagállamok számára az „Összekapcsolni” terület keretében kulcsfontosságú együttműködési területként azonosították a határokon átnyúló mobilitás akadályainak felszámolását, ideértve a jogi és közigazgatási jellegű hátráltató tényezőket is. A tanácsi ajánlás felülvizsgálata egy szakértői csoport, egy kifejezetten ebből a célból készített tanulmány, egy értékelés és a 2019 és 2021 közötti időszakban szervezett nyilvános konzultáció eredményein alapul.
Felhatalmazni
A társadalmi befogadás és a helyreállítás előmozdítása
Számos uniós fellépés összpontosít egy olyan befogadó megközelítés kidolgozására, amely konkrét intézkedéseket foglal magában a hátrányos helyzetű gyermekek és a fiatalok vonatkozásában – ilyen például az EU gyermekjogi stratégiája, a gyermekgarancia kezdeményezés, az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és az Európai Szociális Alap Plusz –, vagy olyan intézkedéseket ölel fel, amelyek a fiatal migránsok és menekültek befogadásához kapcsolódnak. A Bizottság tanácsi ajánlást készít elő az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezésről, amely a hátrányos helyzetű tanulókat célozza meg.
A 2021 márciusában elfogadott uniós gyermekjogi stratégia 27 felismeri a Covid19-világjárvány gyermekekre gyakorolt hatását, és célzott intézkedéseket foglal magában a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme érdekében. A gyermekeknek és a fiataloknak az EU politikai és demokratikus életében való részvétele szintén a több mint 10 000 11–18 éves gyermek álláspontja alapján kidolgozott stratégia hat prioritása között szerepel 28 .
A Tanács horvát elnöksége alatt elfogadott, a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok lehetőségeinek bővítéséről szóló tanácsi következtetések 29 támogatják a vidéki fiatalok lehetőségeinek növelésére vonatkozó ifjúsági célt, és ösztönzik a fiatalok foglalkoztathatóságának, mobilitásának és részvételének javítását célzó ifjúsági programok és szakpolitikák kínálta lehetőségek kihasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét. Előmozdítják a városi és a távoli/vidéki területek közötti egyenlőtlenségek csökkentését célzó megközelítéseket.
A koronavírusra való reagálást célzó két beruházási kezdeményezés (CRII és CRII+) lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az uniós kohéziós politikai alapok keretében rendelkezésre álló forrásokat mozgósítsák és átirányítsák a Covid19-világjárvány – beleértve annak a fiatalokra gyakorolt hatásának – kezeléséhez. Ezt az uniós támogatást kiegészítette az 50,6 milliárd EUR összegű REACT-EU (kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás) csomag, amely folytatja és kiterjeszti a válságreagálási és -elhárítási intézkedéseket, valamint kikövezi az utat a gazdaság hosszú távú zöld, digitális és reziliens helyreállításához. A tagállamok e kiegészítő forrásokat arra fogják felhasználni, hogy segítsék a fiatalok foglalkoztatáshoz, minőségi oktatáshoz és képzéshez, valamint szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférését.
Minőségi ifjúsági munka mindenkinek
Az európai ifjúsági stratégia egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy be kell fektetni az ifjúsági munkába, el kell ismerni azt, és keretet kell biztosítani számára. A Tanács finn elnöksége két tanácsi következtetéscsoport keretében összpontosított az ifjúsági munka támogatására és fejlesztésére. A digitális ifjúsági munkáról szóló tanácsi következtetések 30 felkérik a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ösztönözzék a bevált gyakorlatok cseréjét, népszerűsítsék és használják ki az uniós finanszírozási eszközöket, a társaktól való tanulást célzó tevékenységeket és a kutatásokat, valamint nem formális tanulás és képzés útján javítsák a digitális kompetenciákat. A Tanács az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről szóló tanácsi következtetésekben 31 felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy folytassanak további kutatásokat, javítsák a nem formális tanulás jelentőségének elismertségét az ifjúsági munka szempontjából, valamint térképezzenek fel további lehetőségeket az ifjúságsegítők oktatásának és képzésének továbbfejlesztésére.
Az ifjúsági munkára vonatkozó európai program a Tanács német elnökségének egyik kiemelt prioritása volt, és eredményeként tanácsi állásfoglalást fogadtak el, amelyet az ifjúsági munkával foglalkozó harmadik konferencia megrendezése követett Bonnban. A tanácsi állásfoglalás 32 felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek intézkedéseket az ifjúsági munka meglévő és jövőbeli ifjúságpolitikákba való beépítése érdekében, ismerjék el az ifjúsági munka közösségének szerepét és igényeit, valamint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület támogatásával alakítsanak ki képzéseket, eszközöket, alkalmazásokat és mechanizmusokat. A bonni folyamat célja, hogy az ifjúsági munka egész Európán belüli megerősítése és továbbfejlesztése érdekében összehangolja az ifjúsági munka gyakorlati közösségében részt vevő különböző érdekelt felek kötelezettségvállalásait.
Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programjai további támogatást fognak nyújtani az ifjúsági munkának, különösen a nemzeti irodák közötti transznacionális együttműködési és hálózatépítési tevékenységek révén, hozzájárulva ezáltal a program stratégiai hatásához, valamint támogatva az ifjúsági munka minőségének nemzeti és európai szintű javítását.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása
A Bizottság támogatja a tagállamokat és az érdekelt feleket az egészségműveltség javításában, valamint az egészséges és aktív életmód már egészen fiatalkorban történő előmozdításában annak érdekében, hogy az élet későbbi szakaszában csökkenthető legyen a nem fertőző betegségek (például szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbetegség és elhízás) előfordulása. A kifejezetten a fiatalok és a gyermekek egészségére irányuló uniós fellépések közé tartozik az európai rákellenes terv és az európai egészségügyben kívánatos egyenlőségre irányuló együttes fellépés, amely az egészségi egyenlőtlenségek és a társadalmi meghatározók kezelésére irányuló tagállami erőfeszítésekbe kapcsolódik be. A 2021-ben indított „egészséges életmód mindenkinek” kezdeményezéshez tartozó kampány összekapcsolja a sportot és az aktív életmódot az egészséggel, élelmiszerekkel és egyéb területekkel kapcsolatos szakpolitikákkal. A kezdeményezés központi eleme egy olyan célzott platform, amely bemutatja a különböző érdekelt felek kötelezettségvállalásait (vállalásait).
A mentális egészségről szóló együttes fellépés (ImpleMENTAL) egy többszintű nemzeti öngyilkosság-megelőzési programot és a közösségi alapú szolgáltatások megerősítését célzó rendszerreformot hajt végre, különös tekintettel a gyermekeknek és fiataloknak nyújtott szolgáltatásokra. A Bizottság az érdekelt felek erőfeszítéseinek támogatása érdekében létrehozta a Covid19-hez kapcsolódó mentális egészséggel foglalkozó csoportot az uniós egészségpolitikai platformon belül 33 , és 2021 májusában magas szintű konferenciát 34 rendezett a világjárvány mentális egészségre gyakorolt hatásáról.
5.Az együttműködést és az egymástól való tanulást támogató fő eszközök
Az uniós ifjúsági stratégia olyan releváns eszközök kidolgozását segítette elő, amelyek lehetővé teszik a tagállamok közötti szorosabb együttműködést és gyakoribb eszmecserét.
A tényeken alapuló politikai döntéshozatal támogatása
A mélyrehatóbb ismeretek megszerzésére szolgáló uniós eszközök kulcsfontosságúvá váltak az ifjúságpolitika fejlesztésének támogatásához. Az Európai Unió és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség a részvételt, a befogadást és az ifjúsági munkát vizsgáló kutatások mellett a Covid19-nek a fiatalokra és az ifjúsági ágazatra gyakorolt hatásával is foglalkozott a Tudásközpont létrehozásával.
A Youth Wiki online platform átfogó áttekintést nyújt 32 európai ország nemzeti ifjúságpolitikájáról, magában foglal egy fejezetet az ifjúsági munkáról, valamint összehasonlító térképeket is rendelkezésre bocsát.
Az ifjúsági mutatók összesítő tábláját egy erre a célra létrehozott szakértői csoport 35 vizsgálta felül a 2019 és 2021 közötti időszak vonatkozásában, illetve új, mennyiségi és minőségi szakpolitikai mutatókra vonatkozó javaslatokat is megosztott. Az összesítő táblát működésbe kell hozni, különösen azzal a céllal, hogy megfelelőbben nyomon lehessen követni az ifjúságra fordított uniós kiadásokat.
Egymástól való tanulásra szolgáló tevékenységek
Amint azt a résztvevők nagy száma is mutatja a jelentéstételi időszakban, a tagállamok nagy érdeklődést mutattak az egymástól való tanulást célzó tevékenységek iránt. Ez a fokozott érdeklődés rávilágított a bevált gyakorlatok cseréjének és a közös értelmezés kialakulásának előnyeire. A szakértői csoportoknak és a társaktól való tanulást elősegítő tevékenységeknek köszönhetően konszenzus jött létre a megoldásokkal és azok gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Szorosabbra fűzték a tagállamok közötti együttműködést, és közös érdeklődésre számot tartó témákkal foglalkoztak.
Az ifjúsági önkéntesek mobilitásával foglalkozó szakértői csoportban folytatott eszmecserék előkészítették az önkéntesek mobilitásáról szóló ajánlás felülvizsgálatára irányuló javaslatot. A mutatókkal foglalkozó szakértői csoport javaslatokat tett az összesítő tábla felülvizsgálatára a fiatalok helyzetének jobb megértése érdekében. Az ifjúsági munkával foglalkozó szakértői csoport 2021 utolsó negyedévében fogja elkezdeni tevékenységét az ifjúsági munkára vonatkozó program végrehajtásának részeként.
2021 közepén első alkalommal szerveztek társaktól való tanulást elsegítő tevékenységeket az ifjúságpolitika területén. Franciaország kezdeményezésére 2021 júniusában társaktól való tanulásra szolgáló tevékenységet szerveztek az ifjúsági munkához szükséges nem szakmai képesítésekről, amely az ifjúságsegítők kompetenciáinak és képesítéseinek elismerésére összpontosított a határokon átnyúló cserék és mobilitás megkönnyítése érdekében. A tagállamok egyetértettek abban, hogy további támogatást igényelnek az ifjúsági munkát magukban foglaló csereprogramok, valamint a formális és nem formális oktatási megközelítések az ifjúságsegítők nem szakmai képesítéseinek biztosítása és elismerése terén.
Ezenkívül a portugál elnökség 2021 júniusában társaktól való tanulásra szolgáló tevékenységet szervezett az ifjúságpolitika jogokon alapuló megközelítésének témájában. A megbeszélések rávilágítottak arra, hogy a különböző szakpolitikákban általánosan érvényesíteni kell az ifjúsági dimenziót, fokozni kell a digitális technológiák használatát, elő kell mozdítani a jogokon alapuló megközelítést, valamint be kell vonni a fiatalokat és más érdekelt feleket. Észtország kezdeményezésére 2021 végéig várhatóan sor kerül egy társaktól való tanulást célzó tevékenységre az önkéntességgel kapcsolatos mobilitás témájában, hogy meg lehessen vitatni az önkéntesek mobilitásról és a nemzeti polgári rendszerek létrehozásáról szóló tanácsi ajánlások felülvizsgálatával kapcsolatos munkát.
Jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezői
A 2019-ben bevezetett jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezői lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy önkéntes alapon megosszák az uniós ifjúsági stratégiával összhangban álló prioritásaikat. A Bizottság a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezői részeként 2019-ben és 2021-ben felmérést végzett a tagállamok körében, hogy információkat gyűjtsön az európai ifjúsági célok végrehajtásával kapcsolatos ifjúságpolitikai prioritásaikról, és az EU ifjúsági stratégiája szerinti együttműködési igényeikről. 2019-ben 21 tagállam osztotta meg a terveit 36 , 2021-ben pedig 18 tagállam ismertetett új fejleményeket a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőivel kapcsolatban 37 .
Ez hozzájárult a nemzeti ifjúsági prioritások átláthatóságának növeléséhez, valamint a közös igények azonosításához. Ezeket a felméréseket ajánlott legalább egyszer elvégezni az elnökségi trió egyes ciklusaiban, lehetőséget biztosítva az országok számára arra, hogy szükség esetén aktualizálják a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőit.
2019-ben a válaszadó országok a következő három gyakori kihívást sorolták fel az ifjúságpolitikával kapcsolatban a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőiben: 1. a fiatalok részvétele növelésének szükségessége, 2. a minőségi oktatáshoz és szakmai fejlődéshez való hozzáférés, valamint 3. a digitális készségek és a médiatudatosság fejlesztése.
2021-ben a válaszokban hangsúlyos szerepet tölt be a Covid19-világjárvány fiatalokra gyakorolt hatása. Kétharmaduk szerint a fiatalok mentális egészsége jelenti a legnagyobb kihívást. A fiatalok munkanélkülisége és a szakmai fejlődéssel kapcsolatos akadályok továbbra is kiemelt helyen szerepelnek. A tagállamok azt is hangsúlyozzák, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkoztathatóságra és a készségek elsajátítására, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők vagy a társadalmilag kirekesztett területeken élők esetében.
·Bevonni
A 2021-es jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőiben (2019-ben) az európai együttműködéssel kapcsolatos prioritások közé tartozik az uniós ifjúsági párbeszéd támogatása annak érdekében, hogy a fiatalok különböző véleményei tükrözve lehessenek a döntéshozatali folyamatokban; ezt követi az igény, hogy ösztönözzék a fiatalok inkluzív részvételét a társadalmi életben, és demokratikus folyamatokban, valamint az, hogy lehetőséget teremtsenek a „részvétel megtanulására”.
A tagállamok az Erasmus+ program keretében megvalósuló transznacionális együttműködéseket 38 azonosították e területen az előnyben részesített együttműködési eszközként, amelyet a társaktól való tanulás és a szakértői csoportok követnek a sorban. A jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezői az EU Tanácsa elnökségi triója, a Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum közötti, uniós ifjúsági párbeszéd 8. ciklusával kapcsolatos együttműködést említik bevált gyakorlatként.
·Összekapcsolni
Ezen a területen a tagállamok két fő együttműködési témát határoztak meg a jövőre nézve a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőiben: 1) valamennyi fiatal és ifjúságsegítő számára lehetővé kell tenni a határokon átnyúló mobilitási és önkéntességi lehetőségekhez való hozzáférést, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, és 2) meg kell osztani a bevált gyakorlatokat, és további erőfeszítéseket kell szentelni a nem formális és informális tanulás révén megszerzett kompetenciák érvényesítésére és elismerésére szolgáló, eredményes rendszerek kialakításának.
2021-ben a válaszadó tagállamok 60 %-a az Erasmus+ program keretében zajló transznacionális együttműködési tevékenységeket jelölte meg az együttműködés leginkább előnyben részesített eszközeként.
·Felhatalmazni
A jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőivel kapcsolatos 2021-es gyakorlat keretében kapott válaszok kétharmada megerősítette, hogy a minőségi ifjúsági munka a legrelevánsabb téma az együttműködés terén, amelyet az ifjúsági munkára vonatkozó európai program végrehajtása követ a sorban. Ezen a fő területen a válaszadók több mint fele a szakpolitikák kidolgozására összpontosító társaktól való tanulás alkalmazását jelölte meg prioritásként.
Párbeszéd az érdekelt felekkel
Az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platform 2019-ben indult el annak érdekében, hogy megkönnyítse a participatív kormányzást és a stratégia végrehajtásának koordinálását mind valós, mind virtuális környezetekben. A rendezvényen az uniós intézmények és a tagállamok, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodái, ifjúsági szervezetek, valamint helyi és regionális hatóságok képviselői, illetve egyéb érdekelt felek vesznek részt. A platform megteremti a rendszeres civil párbeszéd alapját, nagyobb szerepet biztosít az érdekelt feleknek a stratégia végrehajtásának koordinálásában, és lehetőséget kínál a tevékenységekkel és az eredményekkel kapcsolatos információk cseréjére. A Bizottság a világjárvány idején mozgósította ezt a platformot, hogy lehetővé tegye az érdekelt felek számára a pandémia ifjúsági ágazatra gyakorolt hatásával kapcsolatos információk és bizonyítékok kicserélését.
Az első uniós ifjúságügyi koordinátort 2021 júniusában nevezték ki. A szerepkör betöltőjének az a feladata, hogy megszólítsa a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket, és meghallgassa az aggályaikat. A cél továbbá az ifjúságra hatást gyakorló különböző uniós szakpolitikai területek közötti belső együttműködés fokozása, valamint annak elősegítése, hogy a vonatkozó uniós szakpolitikákban figyelembe vegyék az ifjúság nézőpontját.
Az ifjúságpolitika finanszírozásának nyomon követése: Uniós programok és pénzeszközök
Az ifjúságra fordított uniós kiadások nyomon követése részét képezi a stratégia által támogatott uniós fellépés átláthatóságával kapcsolatos megközelítésnek. Az uniós ifjúsági stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum az előző többéves pénzügyi keret részeként végrehajtott, 2019 és 2020 közötti tevékenységekről számol be, de azokat az ifjúságügyet érintő finanszírozási lehetőségeket is ismerteti, amelyeket a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU nevű ideiglenes helyreállítási eszköz együttes kihasználása kínál. Az említett keretrendszer által megteremtett finanszírozási lehetőségek közé tartozik többek között a kétszer akkora költségvetésből gazdálkodó Erasmus+ program, amely így még több finanszírozási lehetőséget kínál az ifjúságügy területén, valamint az Európai Szolidaritási Testület, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az Európai Szociális Alap Plusz és a Horizont Európa.
Az EU ifjúsági stratégiájával kapcsolatos kommunikáció
2019-ben több nyelven is készültek kommunikációs anyagok annak érdekében, hogy – különösen az interneten és a közösségi médián keresztül – hírét lehessen vinni a stratégiának.
Az Európai Ifjúsági Portál 39 – többnyelvű referenciapontként szolgáló portál, ahol a fiatalok egyetlen helyen találnak információkat – széles körű tájékoztatást nyújt az EU ifjúsági stratégiájáról. A portál az Eurodesk és az Eurodesk Brussels Link hálózat segítségével többek között tájékoztatást nyújt a fiatalok számára a mobilitási és csereprojektekkel kapcsolatos lehetőségekről, valamint az olyan szakpolitikai területeken zajló, demokratikus részvételre irányuló tevékenységekről, mint a foglalkoztatás, az emberi jogok vagy a béke megszilárdítása.
6.Következtetések és az ifjúságpolitika terén folytatott uniós együttműködés jövőbeli kilátásai
A végrehajtás első három éve alapján, és a Covid19-világjárvány zavaró hatása ellenére a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia rávilágított, hogy szilárd és hatásos ütemtervet biztosít az uniós tagállamok közötti együttműködés előmozdításához és az ifjúságpolitikák mind uniós, mind nemzeti szintű támogatásához. Az ifjúsági ágazat számíthat az elmúlt években kialakított eszközökre, valamint a kulcsfontosságú európai ifjúsági programokra a stratégia végrehajtása során.
Az uniós ifjúsági párbeszédnek sikerült kapcsolatot teremtenie a fiatalok és a politikai döntéshozók között, hogy megvitathassák az elképzeléseket és hozzájárulhassanak az ifjúságpolitikához, valamint lehetővé tette a fiatalok aktívabb részvételét a demokratikus folyamatban azáltal, hogy gondoskodik a véleményük figyelembevételéről. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy több fiatalt lehessen elérni, különös figyelemmel a különböző hátterekre és profilokra. Ugyanakkor van még mit javítani a különböző hátterű fiatalok elérésén a hagyományos képviseleten túlmenően. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület új programjainak befogadásra és sokféleségre vonatkozó stratégiája szilárd keretet biztosít majd ahhoz, hogy nagyobb lendületet lehessen adni az e célkitűzés elérésére irányuló fellépéseknek, és ösztönözni lehessen a részvétel új formáit abból a célból, hogy jobban be lehessen vonni a hátrányos helyzetű fiatalokat. Az Európai Szociális Alap Plusz külön hangsúlyt fektet a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok és más hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok támogatására.
Emellett az EU a jelek szerint inspirációs forrást jelent a világ más régiói számára a fiatalokat célzó politikák, programok és kezdeményezések kidolgozása terén. Az Európai Unión kívül – például a keleti partnerországokban – az uniós ifjúsági párbeszédről mintázott folyamatokat indítottak el a fiatalokkal való együttműködés érdekében.
Az uniós ifjúsági programok keretében a fiatalok és az ifjúsági ágazat számára kínált lehetőségek még a világjárvány idején sem vesztettek a népszerűségükből és a vonzerejükből. Az ifjúságpolitika területén új programok kialakítását szolgáló, közös alkotásra 40 vonatkozó megközelítés Bizottság általi végrehajtása lehetővé tette, hogy a világjárvány idején olyan rugalmassági intézkedéseket vezessenek be, amelyek összhangban álltak az ágazat igényeivel. A Bizottság ennélfogva gyors lépéseket tehetne annak érdekében, hogy támogassa az ágazatot az olyan új kihívásokhoz való alkalmazkodásban, mint a csökkent fizikai mobilitás, valamint a digitális és hibrid formátumok.
A világjárvány azonban arra is rávilágított, hogy fontos átgondolni a demokráciának a társadalomban betöltött szerepét, és kiemelte az állampolgári ismeretek oktatásának, a médiatudatosságnak, a dezinformációval kapcsolatos tudatosságnak és az ifjúsági munkának a fiatalok aktív részvételének és szerepvállalásának előmozdításában betöltött kulcsfontosságú szerepét. Az online oktatás és a digitális ifjúsági munka felé történő jelentős elmozdulás világossá tette, hogy gyorsabban végrehajtott reformokra, kapacitásépítésre, tanár- és ifjúságsegítő-képzésre, készségfejlesztésre, új pedagógiai módszerekre és fokozott digitális felkészültségre van szükség, de egyben az is egyértelművé vált, hogy a fiatalok bizonyos kategóriáinál alapvető fontosságúak a személyes tevékenységek.
Az Európai Szociális Alap Plusz, valamint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület 2021–2027-es programjai alkalmasak arra, hogy megfelelő válaszlépéseket kínáljanak a gazdaság és a társadalom elengedhetetlen digitális és zöld átállásával kapcsolatban. A programok inkluzívabbak lesznek, és pozitív változásokat ösztönöznek annak érdekében, hogy az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy és a sport területe ellenállóbbá váljon a változásokkal szemben, szorosan igazodva az európai oktatási térség és a digitális oktatási cselekvési terv prioritásaihoz.
Ami a jövőt illeti, a Bizottság – amint azt az uniós ifjúságügyi koordinátor közelmúltbeli kinevezése is bizonyítja – elkötelezett amellett, hogy további erőfeszítéseket tegyen az ifjúsághoz kapcsolódó kérdések általános érvényesítése érdekében. A koordinátor törekedni fog arra, hogy az uniós szakpolitikai döntéshozatal során jobban figyelembe vegyék a fiatalok aggályait, valamint hogy európai szinten fokozottabbak legyenek a szinergiák és eredményesebb legyen a tudásmegosztás az ifjúságot érintő különböző szakpolitikai területek között.
A Bizottság emellett még jobban törekszik arra, hogy bevonja a fiatalokat a kulcsfontosságú európai kezdeményezésekbe. A fiatalok aktív szerepet töltenek be az Európa jövőjéről szóló konferenciában, amely olyan releváns kérdésekkel foglalkozik, mint az éghajlatváltozás, a stabilabb gazdaság – a munka és az álláshelyek jövőjét is beleértve –, az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák, valamint a digitális technológiák növekvő jelentősége. Szorgalmazandó, hogy a fiatalok aktív szerepet töltsenek be az új európai Bauhaus – a bolygóval való harmóniát megtestesítő új életmódok közös tervezésére és kialakítására irányuló mozgalom – nevű kezdeményezésben.
Az ifjúsági stratégia a nemzeti helyzetek sokfélesége ellenére lehetővé tette a tagállamok számára, hogy – elsősorban egymástól való tanulást célzó tevékenységek révén – közös kihívásokat és prioritásokat azonosítsanak, különösen a világjárvány összefüggésében.
A következő időszakban a stratégia eszközeit fel lehetne használni a fiatalok megfelelőbb bevonására, összekapcsolására és felhatalmazására – ideértve a fiatalokat érintő részvételi folyamatok további erősítését, több fiatal elérését a szokásos képviseleten felül –, valamint az ifjúsági munkára vonatkozó európai program és a fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló jövőbeli tanácsi ajánlás végrehajtásának bevezetésére. A stratégia eszközeit és mechanizmusait konkrét jövőbeli kihívások – többek között a Covid19-világjárványnak a fiatalok, és azon belül különösen a hátrányos helyzetűek, oktatására, foglalkoztatására és mentális egészségére gyakorolt hatása, valamint a digitális ifjúsági munka iránti megnövekedett igény – kezeléséhez is igénybe lehetne venni.
A jelenlegi prioritások beépülnek majd a 2022 és 2024 közötti, hároméves időszakra szóló új munkatervbe, amely elsősorban az ifjúság és az ifjúsági ágazat rezilienciájára és helyreállítására összpontosít a Covid utáni időszakban. Az uniós programok és pénzeszközök – például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, a Horizont Európa és az Európai Szociális Alap Plusz – nagymértékben hozzájárulhatnak ezekhez, mivel a közelmúltbeli fejlemények fényében megerősítették és kiigazították azokat. Emellett átütő hatása lehet a NextGenerationEU eszközből származó további finanszírozásnak, amely számos, fiatalokat érintő szakpolitikai terület (oktatás, készségek, foglalkoztatás, éghajlat stb.) számára nyújt jelentős támogatást.
Az uniós ifjúsági együttműködésnek és politikáknak továbbra is központi elemét képezi annak biztosítása, hogy minden európai fiatal egyenlően hozzáférjen a lehetőségekhez, és megfelelő támogatást kapjon az élethez, a munkához, a tanuláshoz és a boldoguláshoz. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia létfontosságú e célok eléréséhez. A szilárd szakpolitikai keret kialakítása, a tagállamok közötti tudáscsere és egymástól való tanulás lehetővé tétele, valamint az Erasmus+ és egyéb uniós programok keretében elérhető finanszírozási forrásoknak a stratégia három, „Bevonni. Összekapcsolni. Felhatalmazni” elnevezésű pillére felé irányítása számos európai fiatal számára lehetővé fogja tenni, hogy teljes mértékben kibontakoztassa a benne rejlő potenciált, felkészüljön a zöld és digitális átállásra, valamint szebb és méltányosabb jövőnek nézzen elébe.
2021. szeptember 15-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében 41 bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen, hogy „az elkövetkező év a fiatalokról szóljon, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”. Ennek az évnek az a célja, hogy előmozdítsa az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a világjárványt követő időszakban kinyilvánítsák megbecsülésüket a fiatalok iránt, még inkább támogassák őket, és ösztönözzék szerepvállalásukat, mert „Európának valamennyi fiataljára szüksége van”.
A következő keretében elfogadva: Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia, HL C 456., 2018.12.18., 1. o.
A fiatalok fogalma alatt nem ugyanaz értendő mindenhol, de uniós szinten gyakran a 15–29 éves korosztályt választják ki statisztikai célokból.
Ha nincs meghatározva forrás, a jelentésben felhasznált adatok az Eurostat online adatbázisából származnak: https://ec.europa.eu/eurostat/data/database Ebben az összefüggésrendszerben a fiatalok fogalma alatt a 15 és 29 év közöttieket értjük.
Az Eurobarométer 478. gyorsfelmérése (2019): How do we build a stronger, more united Europe? The views of young people. (Hogyan építhetünk erősebb és egységesebb Európát? A fiatalok álláspontja.) A kérdés nem foglalta magában a turisztikai célú mobilitást, vagy azt, ha valaki külföldön élt a családjával.
A legfiatalabb korcsoport (vagyis a 16/18 és 24 év közöttiek) 42 %-a számolt be arról, hogy szavazott, míg ez az érték 2014-ben csak 28 % volt. A növekedés szintén említésre méltó a 25–39 évesek korosztályában (a 2014. évi 35 %-ról 2019-ben 47%-ra nőtt). Az idősebb szavazók azonban továbbra is nagyobb számban képviseltetik magukat a fiatalabbaknál. Európai Parlament, A 2019. évi választások utáni felmérés, 22. o.
OECD, 2020. Youth and Covid-19. Response, Recovery and resilience. (Az ifjúság és a Covid19. Válaszlépések, helyreállítás és reziliencia.) OECD, 2020. ILO, 2020. Covid and Youth. Impacts on Jobs, Education, Rights and mental Well-being. (Az ifjúság és a Covid. Az álláshelyekre, a jogokra és a mentális jóllétre gyakorolt hatások.) ILO, 2020. Eurostat, 2020. Being young in Europe today – health. Statistics Explained. (A fiatalok helyzete napjaink Európájában – egészség. Statisztikák, és ami mögöttük van.) Elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Being_young_in_Europe_today_-_health#Life_expectancy_and_mortality_rates Lekérve: 2021. 03. 19.
Az Európai Parlament Eurobarométer-felmérése: „Uncertainty/EU/hope. Public opinion in times of covid-19” (Bizonytalanság/EU/remény. Közvélemény a Covid19 idején), 2020. október.
https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/57e87ca0-900d-11ea-812f-01aa75ed71a1
https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/5a8beedc-f0e1-11eb-a71c-01aa75ed71a1
https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/european-education-area_hu
https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/strategy/strategy-2020-2024/our-digital-future/era_hu
Ideiglenes elnevezés.
https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/digital-education-action-plan_hu
Javaslat – A Tanács ajánlása a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról, COM/2021/455 final
HL 2019/C 189/05.
https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=hu
https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=22829&langId=hu
HL 2020/C 415/09.
HL 2020/C https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8766-2021-INIT/hu/pdf
HL C 189.
HL EU 2020/C 212 I/01.
https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/EU-YOUTH-DIALOGUE-8TH-CYCLE
COM(2020) 788 final.
Az Erasmus diákhálózat által végzett felmérés, 2020. március.
Erasmus+ adatok a felsőoktatásban vagy a szakképzésben szerzett, legalább egy hónapig tartó külföldi mobilitási tapasztalatokról.
COM(2021) 142 final.
Az EU gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia | Európai Bizottság (europa.eu)
HL 2020/C 193/03.
HL 2029/C 414/02.
HL 2019/C 412/12.
HL 2020/C 415/01.
Mental health and the pandemic: living, caring, acting! (Mentális egészség és a világjárvány: élet, gondoskodás, cselekvés!) | Népegészségügy (europa.eu)
https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/FNAPSurvey2021
A transznacionális együttműködési tevékenységek számos olyan eseményt foglalnak magukban, amelyek lehetővé teszik az Erasmus+ nemzeti irodák számára, hogy Európa-szerte együttműködjenek és megosszák a bevált gyakorlatokat, céljuk pedig a program minőségének és hatásának rendszerszintű javítása.
https://europa.eu/youth/home_hu
A közös alkotási megközelítés keretében bevonták az ifjúsági érdekelt feleket a programok kialakításába.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/SPEECH_21_4701