EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.15.

COM(2021) 573 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EMPTY

Az új európai Bauhaus

















Szép, fenntartható, közös

Tartalomjegyzék

1.    Bevezetés    

2.    A közös tervezésre építve: közös átalakítási projektünk mindannyiunk számára    

3.    Az új európai Bauhaus alakulása    

3.1.    A történelmi mozgalomtól az új európai Bauhausig    

3.2.    Három alapelv    

3.2.1.    Többszintű megközelítés: a globálistól a lokálisig    

3.2.2.    Részvételen alapuló megközelítés    

3.2.3.    Transzdiszciplináris megközelítés    

3.3.    Az átalakulás útjának tematikus tengelyei    

3.3.1.    A természettel való kapcsolat helyreállítása    

3.3.2.    Az összetartozás érzésének újbóli megtalálása    

3.3.3.    Azoknak a helyeknek és embereknek az előnyben részesítése, amelyeknek/akiknek a legnagyobb szükségük van a kezdeményezésre    

3.3.4.    A hosszú távú életciklus-szemlélet szükségessége az ipari ökoszisztémában.    

4.    Az új európai Bauhaus megvalósítása    

4.1.    Együttműködés az új Európai Bauhaus-közösséggel: az új európai Bauhaus laborja    

4.2.    Háromszoros átalakulás    

4.2.1.    A terek átalakítása a helyszínen    

4.2.2.    Az innovációt támogató környezet átalakítása    

4.2.3.    Az új jelentéstartalmak elterjesztése    

5.    A következő lépések    

1.Bevezetés 

Az új európai Bauhaus az EU azon törekvését fejezi ki, hogy szép, fenntartható és inkluzív tereket, termékeket és életmódokat hozzon létre. Olyan új életmódot mozdít elő, amelyben a fenntarthatóság megfelel a stílusnak, és ezáltal felgyorsítja a zöld átmenetet gazdaságunk különböző ágazataiban, például az építőiparban, a bútorágazatban, a divatban és társadalmainkban is mindennapi életünk egyéb területein.

A cél az, hogy minden polgár hozzáférhessen a körforgásos és kevésbé szén-dioxid-intenzív árukhoz, amelyek támogatják a természet helyreállítását és védik a biológiai sokféleséget.

Az új európai Bauhaus a remény és a távlatok projektje. Kulturális és kreatív dimenzióval egészíti ki az európai zöld megállapodást az innováció, a technológia és a gazdaság fenntarthatóbbá tétele érdekében. Az ökológiai átállás előnyeit helyi szinten, kézzelfogható tapasztalatok formájában testesíti meg, és javítja mindennapi életünket.

Ez csak akkor valósulhat meg, ha a különböző háttérrel és területekkel rendelkező emberek a részvételen alapuló módon gondolkodnak és dolgoznak együtt. A Bizottság ezért indította el a projektet egy hathónapos közös tervezési szakasszal, amelynek keretében mindenki ötletekkel, elképzelésekkel, példákkal és kihívásokkal járulhat hozzá az új európai Bauhaushoz.

Ez a közlemény a közös tervezési szakasz megállapításai alapján ismerteti az új európai Bauhaus koncepcióját, és meghatározza a következő lépéseket. A közös tervezési folyamattal kapcsolatos további részletek az 1. mellékletben találhatók.

Az új európai Bauhaus-célkitűzések elérése érdekében a Bizottság folytatja az érdeklődő magánszemélyekből és szervezetekből álló mozgalom felépítését. A végrehajtás érdekében a Bizottság egyesíti a vonatkozó uniós kezdeményezéseket, és új fellépéseket és finanszírozási lehetőségeket javasol, amelyeket e közlemény 5. fejezete foglal össze. Ezek például a következőkre terjednek ki:

·Az új európai Bauhaus laborjának létrehozása a közösség gyarapítása és a szakpolitikai intézkedések előkészítése érdekében

·Az új európai Bauhaus átalakulást hozó projektjeinek induló tőkéjének finanszírozása az uniós tagállamokban

·Az új európai Bauhaus értékeit követő szociális lakhatási projektek finanszírozása

·A Bizottság saját ingatlanstratégiájának új megközelítése

·A zöld átmeneti stratégiák közös kidolgozása az építőipari és a textilipari ökoszisztéma számára

·Pályázati felhívások induló vállalkozások és polgári kezdeményezések számára

·Éves Új Európai Bauhaus Fesztivál és -díj

·eTwinning és DiscoverEU 2022 az új európai Bauhaus témájában

A változásokra nem egyik napról a másikra fog sor kerülni. Az új európai Bauhaus megteremti azt a teret, amely lehetővé teszi a szakpolitikák, a finanszírozás és más eszközök felderítését és tesztelését, hogy minden generáció számára jobb mindennapi életet tervezzünk meg és építsünk fel.

2.A közös tervezésre építve: közös átalakítási projektünk mindannyiunk számára 

A Bizottság e részvételen alapuló projekt első lépése során a közös tervezési szakasz részeként a civil társadalomhoz és az érdekelt felekhez fordult. Miután Ursula von der Leyen elnök 2020 szeptemberében bejelentette a projektet 1 , a közös tervezési szakasz nyílt pályázati felhívás volt, hogy bárki elmondhassa, miről kellene az új európai Bauhausnak szólnia, hogy megossza azokat a kihívásokat, amelyekkel foglalkoznia kellene, valamint elképzeléseit és szakértelmét azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan valósítható meg 2 . Az új európai Bauhaus koncepciója az ebben a szakaszban kapott különböző hozzájárulásokon alapul.

A közös tervezési folyamat az érdeklődő magánszemélyek, szervezetek, politikai intézmények és vállalatok által szervezett rendezvényekre, beszélgetésekre és műhelytalálkozókra épített. Az új európai Bauhaus hivatalos partnerei 3 szintén hozzájárultak az üzenetek és tevékenységek megsokszorozásához. Tizennyolc gondolkodó és gyakorló szakember létrehozta az új európai Bauhausról szóló magas szintű kerekasztalt, amelynek célja, hogy a kezdeményezés tanácsadó testületeként szolgáljon, és rendszeresen véleményt nyilvánítson 4 . Az új európai Bauhausról szóló első konferencia 2021 áprilisában e globális eszmecsere csúcspontja volt, amelyen mintegy 8 000 fő vett részt online a világ minden tájáról, rávilágítva arra, hogy a mozgalomnak globális szinten is össze kell kapcsolódnia.

A legtöbb tevékenységre uniós országokban került sor, de a világ más részeiben is egyre nagyobb az érdeklődés, legyen szó akár a közeli szomszédságról, akár Dél- és Észak-Amerikáról. A projekt globális dimenziójának hangsúlyozása érdekében a Bizottság az EU-n kívüli résztvevőket is meghívott a magas szintű kerekasztalra.

Az új európai Bauhaus termékeny talajban növekszik, ahol az épületek, a nyilvános terek, a vállalkozások és a társadalmi gyakorlatok, a kulturális tevékenységek és az oktatási programok a kezdeményezés kiemelkedő pontjai, és új ötleteket inspirálnak. Az első Új Európai Bauhaus-díjat 5 a közös tervezési szakasz részeként indították el, hogy ráirányítsák a figyelmet ezekre az inspiráló példákra és a fiatal tehetségek ötleteire.

3.Az új európai Bauhaus alakulása

3.1.A történelmi mozgalomtól az új európai Bauhausig 

A történelmi Bauhaus számos jellemzője szolgált alapul az új európai Bauhaus jövőképéhez.

Az 1919-ben létrehozott történelmi Bauhaus a modern társadalmi és ipari korszak felé tartó mélyreható átalakulás pillanatában bukkant fel. Az alapítók munkájuk során ezzel az átalakulással akart valamit kezdeni, és megoldásokat kerestek az új kihívásokra. A Bauhaus gyorsan globális kulturális mozgalommá vált. Művészeket, tervezőket, építészeket és kézműveseket hozott össze. Erre a transzdiszciplináris megközelítésre nagy szükség van napjaink kihívásaihoz is, amikor ismét mélyreható átalakulással nézünk szembe.

Csakúgy, mint száz éve, továbbra is kulcsfontosságú az innovatív anyagok kérdése. Míg akkoriban a cement és az acél volt a megoldás, most fenntarthatóbb forrásból származó, természetalapú anyagokat kell kipróbálnunk, és valamennyi anyag esetében alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési megoldásokat kell kifejlesztenünk. Ez az építőipar mellett a divatra, a tervezésre, a bútorokra, a közlekedésre és az energiára is vonatkozik. Az értékek háromszöge

Az új európai Bauhaust három, egymástól elválaszthatatlan értékből álló háromszög vezérli:

·fenntarthatóság 6 , az éghajlat-politikai céloktól kezdve a körforgásosságon és a szennyezőanyag-mentességen át a biológiai sokféleségig terjedően,

·esztétika, minőségérzet és stílus, a funkcionalitáson túlmenően,

·inkluzivitás, a sokféleség hasznosításától kezdve a mindenki számára biztosítandó egyenlőségen át a hozzáférhetőségig és megfizethetőségig.

A kihívást az jelenti, hogy párhuzamosan foglalkozzunk mindhárom értékkel olyan kreatív megoldások kidolgozása érdekében, amelyek alacsonyabb összköltségek mellett a leginkább kielégítik az emberek igényeit.

3.2.Három alapelv 

A közös alkotási folyamat során kikristályosodó három alapelvet a Bizottság a magáévá tette, és ezeknek kell vezérelnie az új európai Bauhaust:

·A globális és a helyi dimenzió együttese

·Részvétel

·Transzdiszciplinaritás

3.2.1.Többszintű megközelítés: a globálistól a lokálisig 

Az új európai Bauhaus a globálistól a lokálisig történő átalakulás többszintű megközelítését támogatja. A klímaváltozás és a zöld átállás olyan kihívásokat von maga után, amelyeket globális szinten kell kezelni. A változás ugyanakkor helyi szinten következik be, és ott válik érthetővé az emberek számára 7 . Az új európai Bauhaus ezért az átalakulás valamennyi különböző szintjére kiterjed, a globálistól a szomszédságok, városok és falvak szintjéig.

Az új európai Bauhaus megvalósítása ezért azt jelenti, hogy helyi adottságokból kiindulva kell megközelíteni a helyi területeket. A kisebb léptékű sikeres projektek azt mutatják, hogy az átalakulást hozó kezdeményezések – méretüktől függetlenül – bárki által és bárhol megvalósíthatók. Az új európai Bauhaus fel fogja térképezni, hogy milyen módon támogathatja az egyének, a szomszédságok és a helyi közösségek kisebb léptékű kezdeményezéseit.

Ez nem korlátozódhat az Európai Unióra. Az új európai Bauhaus idővel az európai határokon túlra is el fog érni annak érdekében, hogy világszerte terjessze a fenntarthatóság, a befogadás és az esztétika elvét.

3.2.2. Részvételen alapuló megközelítés 

Az Európai Bizottság a részvételen alapuló megközelítés elkötelezett híve, amint azt az Európa jövőjéről szóló, folyamatban lévő konferencia is bizonyítja, amely a polgárokkal való együttműködést hivatott elmélyíteni és fenntartani. A Bizottság továbbra is meg fogja hallgatni a helyi szereplőket, és együtt fog dolgozni velük annak feltárásában, hogy a szakpolitikák, a finanszírozás és az egyéb eszközök hol, mely területeken hoznak legtöbb változást. Erre elsősorban az új európai Bauhaus laborjában kerül sor. A részvételen alapuló megközelítés azt jelenti, hogy a diverzitást mint értéket kezelve bevonják a civil társadalmat és a különféle korosztályokat, köztük a nőket (akik alulreprezentáltak bizonyos kulcsfontosságú ágazatokban) és a hátrányos helyzetű csoportokat is 8 . A befogadásra való szükségszerű összpontosítás célja, hogy senki ne maradjon ki, és elismeri, hogy a legkreatívabb megoldások a kollektív gondolkodásból születnek. Az új megoldásoknak mindennapi problémákat kell megoldaniuk, és mindenki számára javítaniuk kell az életminőséget.

3.2.3. Transzdiszciplináris megközelítés 

Az új európai Bauhaus célja a nézőpontok és a szakmák közötti szakadék áthidalása. A kultúra és a technológia, az innováció és a tervezés, a mérnöki tudományok, a szakmák, a művészetek, a tudományok egymással együttműködve képesek jobb jövőt teremteni.

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van integrált megközelítésekre a bolygónk és társadalmunk előtt álló összetett problémák kezeléséhez. Az érdemi átalakuláshoz számos különböző kompetencia és tudás átadására van szükség. A tudományágak közötti együttműködés és tanulás elősegíti az ötletek, ismeretek, készségek és módszerek közötti termékeny kölcsönhatást.

3.3.Az átalakulás útjának tematikus tengelyei

Egy mozgalom létrehozása azt jelenti, hogy együtt kell működni az emberekkel, figyelembe véve érdekeiket, szükségleteiket és motivációikat. A közös tervezési szakaszban kapott információk elemzése négy olyan tematikus tengelyt azonosított, amelyeket a Bizottság az új európai Bauhaus megvalósítása során követni kíván. 

3.3.1.A természettel való kapcsolat helyreállítása

A hozzájárulások az éghajlatváltozás kezelésére (mérséklés és alkalmazkodás) és a szennyezésnek való kitettség csökkentésére irányuló nagyobb tudatosságot és hajlandóságot mutattak.

A kutatás alátámasztja azt, hogy az emberek igénylik a természettel való ismételt kapcsolódást, többek között az egészség és a jóllét érdekében: a zöld nyilvános terekkel való kapcsolódás lehetőségeinek bővítése jobb egészségügyi mutatókat eredményez a lakosság számára, és csökkenti a jövedelemhez kapcsolódó egészségügyi egyenlőtlenségeket 9 . A városokban a természetalapú megoldások segíthetnek az árvizek és más szélsőséges időjárási események kezelésében, miközben vonzóbbá teszik az épített környezetet.

Az éghajlat-politikai fellépésre már nem absztrakt küzdelemként tekintünk, hanem mindennapi életünk szerves részeként, amely javíthatja a levegő-, víz- és talajminőséget és az általános életkörülményeket. Ezt a tapasztalatot megerősítést nyert a világjárvány idején, amikor is élettereink beszűkültek, és az emberek újra felfedezték városaikat, falvaikat és zöldterületeiket. A világjárvány kiemelte a természetvédelem és a fizikai és mentális egészségünk közötti közvetlen kapcsolatot.

Az emberközpontú szemléletet fel kell váltania az életközpontú szemléletnek, inspirációt merítve a természetből, valamint tanulva attól. A lehetőségek sokrétűek: a városok zöldebbé tételétől és a fenntartható forrásból származó természetalapú anyagok használatától kezdve a természetben talált elemek „utánzásán” alapuló innovatív megoldásokig bezárólag; a talaj gondozásától a hulladék újrahasznosításán és újrafeldolgozásán át a hulladékgazdálkodásig; az aktív mobilitást szolgáló városi zöld folyosók építésétől a közlekedési infrastruktúra újragondolásáig.

A természettel való kapcsolat helyreállítása fiatal korban kezdődik. Fiatalok milliói sürgettek nagyobb fellépést egy jobb bolygó érdekében, és felébresztették környezettudatosságunkat. A közös tervezési szakasz hozzájárulásai rávilágítanak arra, hogy az oktatás és a kultúra döntő szerepet játszik az új magatartások és értékek felé történő paradigmaváltásban. A gyermekeknek és a fiataloknak a fenntarthatóság és befogadás megértése, megtapasztalása és bensővé tétele érdekében történő, részvételen alapuló oktatása és szerepvállalásának ösztönzése szoros kapcsolatot teremt a jövő generációi és a természet között.

3.3.2.Az összetartozás érzésének újbóli megtalálása

Az Új Európai Bauhaus mozgalom közös és egyéni tapasztalatainkról szól. Az emberek közötti hidak építése a hozzájárulók egyik komoly vágya.

Ez magában foglalja a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítását, az oktatás és a művészetek közötti kapcsolatok kialakítását a helyi körülmények között, közös tereink és nyilvános találkozóhelyeink javítását. A proximitásalapú gazdaság, az olyan fogalmak, mint a „15 perces városok” 10 , hogy a polgárok számára gyalog elérhetők legyenek a kulcsfontosságú szolgáltatások és intézmények, szintén lehetőséget kínálnak a kapcsolatok megerősítésére és az egészséges, fenntartható és aktív mobilitás előmozdítására.

A kulturális javak (örökség, művészetek, helyi kézművesség, know-how stb.), a természeti értékek (tájak, természeti erőforrások stb.), valamint a szociális javak (szociális vállalkozások, helyi szervezetek és egyesületek stb.) tesznek egy-egy helyet egyedülállóvá. A kulturális élet, a művészeti események, a koncertek lehetőséget jelentenek a kapcsolódásra és a társas érintkezésre, ami az összetartozás érzését létrehozó kötőelem.

3.3.3.Azoknak a helyeknek és embereknek az előnyben részesítése, amelyeknek/akiknek a legnagyobb szükségük van a kezdeményezésre 

A közös tervezési szakasz megmutatta, hogy az új európai Bauhausnak inkluzívnak kell lennie. Ez nemcsak az emberekre vonatkozik, hanem azokra a helyekre is, ahol élnek.

A szép és fenntartható megoldásoknak mindenki számára megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lenniük. Kellő figyelmet kell fordítani azon meghatározott csoportok sajátos helyzetére, akik a legkiszolgáltatottabbak, mivel például fokozottabban ki vannak téve a kirekesztés vagy a szegénység kockázatának, vagy hajléktalanná váltak. Például évente 800 000 szociális lakást (a teljes szociális lakásállomány 5 %-át) kell felújítani, és évente 450 000 új szociális lakásra van szükség az EU-ban 11 . A hátrányos helyzetű csoportok jobban ki vannak téve az energiaszegénység és a légszennyezés kockázatának, és kevésbé férnek hozzá a tömegközlekedéshez.

A befogadás azt is jelenti, hogy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítését alkalmazzuk annak érdekében, hogy felszámoljuk az épített és virtuális környezethez, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést korlátozó tényezőket.

Az új európai Bauhaus célja egyértelműen az, hogy ne csak a nagyvárosi központokra korlátozódjon, és felölelje a helyeket azok teljes változatosságában, beleértve a kis falvakat, a vidéki területeket, a zsugorodó városokat, a leromlott városrészeket és az ipartalanított területeket. Ez olyan területfejlesztést tesz szükségessé, amely elkerüli a társadalmi csoportok területi szegregációját az összetartozás érzésének megteremtése érdekében. A város, falu vagy városrész különböző részeit össze kell kapcsolni egymással. A vidéki és városi területek között hiányzó összeköttetések problémájával is foglalkozni kell. Ahogyan azt a Covid19-világjárvány során tapasztaltuk, az emberek digitális összekapcsolása alapvető támogató eszköz az önálló életvitelhez, az információkhoz való hozzáféréshez, illetve a kulturális eseményeken való részvételhez.

A digitális konnektivitáshoz való hozzáférés mindenki számára történő biztosítása 12 alapvető feltétele az önálló életvitelnek és a zöld átállásban való aktív részvételnek, az információkhoz való hozzáférésnek vagy akár a kulturális eseményeken való részvételnek, amint azt a Covid19-világjárvány idején tapasztalhattuk.

3.3.4.A hosszú távú életciklus-szemlélet szükségessége az ipari ökoszisztémában.

A közös tervezés szakaszában a válaszadók megállapították, hogy egyértelműen nagyobb fokú körforgásosságra van szükség az erőforrások fenntarthatatlan felhasználásának és a hulladéknak a kezelése érdekében, ideértve az elavult épületek és infrastruktúrák használatát is. E kihívások kezelése a teljes ipari ökoszisztémát érinti, a termeléstől kezdve a szállításon át a fogyasztásig, a körforgásos gazdaság gondolkodásmódja értelmében.

Például az újrafelhasználást, a rehabilitációt, az élettartam meghosszabbítását és a meglévő épületek átalakítását elsőségben kell részesíteni az új épületek építésével szemben. A körforgásos, fenntartható tervezésnek és építészetnek kell az új normává válnia.

A visszanyert és megújuló anyagokat valamennyi releváns tudományágnak jobban el kell ismernie, és a tervezési paradigmák részévé kell válniuk. Fokozni kellene a fenntartható forrásból származó, természetalapú építőanyagok, például a fa, a bambusznád, a szalma, a parafa vagy a kő használatát. Az új gyártási technológiáknak hozzá kell járulniuk az acél vagy cement szénlábnyomának csökkentéséhez, az egyébként hulladékká vált textíliák újrafeldolgozásához és az energiaigényes iparágak zöld átállásának felgyorsításához.

Az új üzleti modellek, a biogazdaság, a szociális gazdasági megközelítések és a fenntartható tervezés 13 támogathatják az olyan ágazatok átalakítását, mint a textilipar, az idegenforgalom, a hulladékgazdálkodás vagy az energiatermelés. A digitális átállás rendszerszintű szerepet fog játszani az új európai Bauhaus kidolgozásában és végrehajtásában egyaránt. Az olyan digitális eszközöknek az építőiparban való alkalmazása, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, az adatalapú eszközök, a robotika és a háromdimenziós nyomtatási technológiák vagy a digitális ikermodellek, javíthatja mind az anyagok, mind a termékek, mind az épületek fenntarthatósági teljesítményét.

4.Az új európai Bauhaus megvalósítása 

A Bizottság az Európai Parlamenttel és a többi uniós intézménnyel, valamint a tagállamokkal együttműködésben olyan támogató keretet kíván létrehozni az új európai Bauhaus számára, amely illeszkedik a fenntartható fejlődési célokhoz és a vonatkozó uniós szakpolitikákhoz és kezdeményezésekhez. Ez a támogató keret teret ad a társadalmaink és gazdaságunk átalakítását szolgáló szakpolitikai és finanszírozási eszközök kidolgozásához és teszteléséhez.

Ez a keret elsősorban arra irányul, hogy többet érjünk el a már rendelkezésünkre álló szakpolitikákkal és finanszírozási eszközökkel. Fokozni kell a meglévő és tervezett uniós szakpolitikák vagy programok közötti szinergiákat, hogy azok elő tudják mozdítani az új európai Bauhaus célkitűzéseit. Ezek mind hozzájárulhatnak egy olyan kulturális projekthez, amely összekapcsolja a fenntarthatóságot, a befogadást és az esztétikát az emberek lakóhelyén és életmódjukban.

Az új európai Bauhaus olyan kérdéseket vet fel, amelyeket egyetlen eszközzel nem lehet megfelelően kezelni, és amelyekről gyakran megfeledkeznek.

Ezen túlmenően az új európai Bauhaus egyedi és célzott intézkedéseket vezet be, amelyek elősegítik az átalakulást.

Az első teljesítési keret az eredmények fényében, ismétlődő értékelések és felülvizsgálatok révén fog fejlődni.

4.1.Együttműködés az új Európai Bauhaus-közösséggel: az új európai Bauhaus laborja

Az új európai Bauhaus végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság létrehozza az új európai Bauhaus laborját, a „cselekvő agytrösztöt” a helyi átalakulást elősegítő eszközök, megoldások és szakpolitikai ajánlások közös létrehozása, prototípusainak megalkotása és tesztelése céljából. A labor „akcelerátorként és összekötőként” fog működni.

A labor a magas szintű kerekasztal és a hivatalos partnerek közössége által megkezdett közösségépítő munkát folytatja, hogy összefogja az új európai Bauhaus által inspirált – akár uniós alapokból, akár más kezdeményezésekből támogatott – konkrét projekteket, és összekapcsolja azokat a kölcsönös támogatás és tanulás érdekében. Ezenfelül felveszi a kapcsolatot az adott témákkal már foglalkozó, meglévő közösségekkel, és nyitni fog a politika, az ipar és a társadalom felé, hogy áthidalja az úgynevezett „silókat”, és kikísérletezze, hogyan működhetnek együtt.

A többek között egy digitális platformot is magában foglaló támogató infrastruktúra létrehozása során a Bizottság felkéri az új európai Bauhaus-közösséget, hogy működjön együtt a következő témák kapcsán, valamint konkrét ajánlások kidolgozásában:

·A cím használatával kapcsolatos stratégia: Hogyan lehet jellemezni és felismerni az új európai Bauhaus törekvéseinek megfelelő konkrét kezdeményezéseket? Mitől lesz egy projekt új európai Bauhaus-projekt? Hogyan köthető össze az új európai Bauhaus cím a projektek finanszírozásához való hozzáféréssel?

·Innovatív finanszírozás: Hasznosan kombinálható-e a közösségi finanszírozás az állami finanszírozással az alulról szerveződő kezdeményezések elérése és a projektkiválasztás javítása érdekében? Milyen megközelítés tudná a legjobban mobilizálni a magánfinanszírozást, például a filantrópusok nyújtotta finanszírozást az új európai Bauhaus-projektek támogatása érdekében? Hogyan lehet ösztönözni a befektetőket az érintett ágazatokban (ingatlanok, idegenforgalmi infrastruktúrák stb.) az új európai Bauhaus törekvéseinek megvalósítására? Hogyan támogathatná a szociális gazdaság az új európai Bauhaust?

·Szabályozási elemzés és kísérletezés: Hogyan támogathatja a szabályozási keret új európai Bauhaus projektek kidolgozását az építőipar, az energiaigényes iparágak, a mobilitás, a proximitásalapú és szociális gazdaság, a kulturális és kreatív ágazatok, a turizmus és a textilipar terén? Hogyan tudja az új európai Bauhaus teljes mértékben kimeríteni az új technológiai fejlesztések, többek között a digitális transzformáció előnyeit? Melyek a fennmaradó akadályok és a szabályozás szűk keresztmetszetei? Hogyan mozdíthatja elő a közbeszerzés és a szabályozás egyszerűsítése az új európai Bauhaus prioritásait európai, nemzeti és regionális szinten? Előírhatók-e szabályozási kísérleti keretek a tagállamokkal és a helyi hatóságokkal együttműködésben annak érdekében, hogy teszteljék az új európai Bauhaus tengely mentén ambiciózusabb célokat kitűző új szabályozási megközelítéseket?

·Fő teljesítménymutatók Hogyan mérhető az új európai Bauhaus sikere 2024-ben és 2030-ban? Milyen eredményeket kívánunk elérni a projekt különböző szakaszaiban? Hogyan értékelhetjük érdemben az eredményeket?

A Bizottság további intézkedésekkel nyomon követi az új európai Bauhaus laborjának, valamint a tagállamokat, az Európai Parlamentet, a Régiók Bizottságát és más partnereket is bevonó kezdeményezések keretében végzett munka eredményeit. Nyomon követi és elemzi a fejleményeket, elősegíti az érdekelt felek közötti kapcsolatokat, összegyűjti és hasznosítja a pozitív eredményeket és tanulságokat. Olyan új témákat határoz meg, amelyeket a laboron keresztül kell feltárni, és idővel hozzá fog járulni az uniós támogatási keret kiigazításához.

4.2.Háromszoros átalakulás

Figyelembe véve a közös tervezési szakaszban összegyűjtött számos történetet, beszélgetést és értekezést, három olyan stratégiai pontot azonosítottak, ahol konkrét intézkedéseket kell végrehajtani: i. a változás meghatározott helyeken, helyben történő megvalósítása, ii. annak szükségessége, hogy másként járjunk el az innováció megvalósítása során, többek között készségeink és módszereink fejlesztése révén, valamint iii. a cselekedeteink mögött meghúzódó szándékok és gondolkodásmódok kiigazításának szükségessége 14 . A támogatási és finanszírozási eszközök e három pont köré épülnek.

A közösségi érzés kialakítása és az innováció bemutatása kulcsfontosságú az új európai Bauhaus számára. Annak érdekében, hogy a változások kezdeményezői publicitást kapjanak, és hogy legyen egy fórum, amelyen értesülni és értekezni lehet az előrehaladásról és az eredményekről, és amelyen a polgárok ösztönzést kapnak az aktív szerepvállalásra, a Bizottság 2022 tavaszán megrendezi az első Új Európai Bauhaus Fesztivált.

Ez lesz az a – fizikai és virtuális formában zajló – találkozó, amelyen az egész közösség vitát folytathat, megoszthatja tapasztalatait, tanulhat egymástól és közösen ünnepelhet.

A fesztivál három komponensből áll:

·fórum a projekt alakítását célzó vitákkal. A fórum a tudománytól és a technológiától kezdve a kultúrán át az oktatásig, a regionális és helyi fejlesztéstől a nemzetközi perspektívákig terjedő globális párbeszédben részt vevő gondolkodókat, politikai döntéshozókat és gyakorlati szakembereket fogja össze,

·az Új Európai Bauhaus-díjhoz hozzájáruló projektek, prototípusok és eredmények bemutatását és az Új Európai Bauhaus-díj odaítélését célzó kiállítás,

·fesztivál a fizikai és virtuális kiállításokat, előadásokat és művészeti alkotásokat kombináló kulturális programmal.

Az első fesztivál helyszíne Brüsszel lesz, szervezője és finanszírozója pedig az Európai Bizottság. A 2023-tól kezdődő időszakot illetően a Bizottság az első fesztivál során nyert tapasztalatok alapján egy olyan éves rendezvény koncepcióját vetíti elő, amely ideális esetben az EU-n belüli és kívüli helyszíneken fog zajlani.

4.2.1.A terek átalakítása a helyszínen

A változásoknak meghatározott helyszíneken és a lehető legtöbb helyen kell végbe menniük, az otthonok, a városrészek, a városi és vidéki területek, valamint a fizikai és virtuális találkozóhelyek szintjén. Az új európai Bauhaus sikeres végrehajtásához az innovatív és emblematikus projektekből származó hatékony tanulásra és megosztásra lesz szükség. Az ilyen „kísérleti demonstrátorok” reflektorfénybe helyezése részvételre és a siker megismétlésére ösztönöz. Ugyanakkor a kezdeményezés gyakran helyi önszerveződő szereplőktől érkezik, és a kis léptékű projektek támogatására is szükség lesz.

A Bizottság által irányított kezdeményezéseken túl az átalakulást hozó új európai Bauhaus-projektek finanszírozása a tagállamokkal való szoros együttműködést igényel. A kohéziós politika helyi alapú és közösségvezérelt helyi fejlesztési megközelítései a helyi közösségek részvételével előmozdíthatják az új európai Bauhaus-projekteket regionális és helyi szinten.

4.2.2.Az innovációt támogató környezet átalakítása

Az új európai Bauhaus keretében történő átalakulás azon múlik, hogy az ipari ökoszisztémák – az építőipartól az életmódra irányuló és a kreatív iparágakig, az anyagoktól az üzleti modellekig, a digitálistól a mezőgazdaságig – képesek-e testre szabott és megfizethető megoldásokat nyújtani. Amint azt a tervezési szakasz megmutatta, az innováció kulcsszerepet játszik. Ez nemcsak az új technológiák értelmében vett innováció, hanem az új és hagyományos technikák ötvözése vagy a helyi kézművesség és tudás újfajta alkalmazása is lehet.

A vonatkozó jogszabályok sokfélesége és összetettsége, valamint az adminisztratív folyamatok hossza valóban kihívást jelenthet az átalakulást hozó projektek számára, sőt akár az innováció akadályává is válhat. Az innovatív megközelítéseket kísérleti környezetben kell tesztelni és végrehajtani a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságaival szoros együttműködésben.

Az új anyagok, gyártási folyamatok és egyéb eszközök hatékony használatához több ágazatban és különböző szinteken is (át)képzésre lesz szükség, amire többek között a szakoktatás és -képzés kereteiben kerülhet sor.

4.2.3. Az új jelentéstartalmak elterjesztése

Egy mozgalom inspirálása az értékekkel kezdődik. Alapvető fontosságú, hogy együttműködjünk azokkal, akik reflektálnak értékeinkre, illetve tanulmányozzák és közvetítik azokat, például művészekkel, társadalomtudósokkal, oktatókkal, oktatási intézményekkel és ifjúsági szervezetekkel.

A művészek és valamennyi terület kreatív szakemberei már régóta hozzájárulnak ahhoz, hogy tudatosítsuk korunk társadalmi-gazdasági és környezeti kihívásait. Kritikus hozzáállásuk és állásfoglalásra késztető munkájuk a jelenkori társadalommal kapcsolatban megvilágító erejű lehet, és segíthet jövőbeli világunk átalakításában. Ez érvényes az esztétika és a szépség fogalmaira is, amelyekre már nem léteznek egyetemes etalonok, illetve zsinórmértékek.

Az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint az ifjúsági szervezetek mellett a kulturális és kreatív iparágak és ágazatok az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés új forrásait jelentik. Az innovációhoz való hozzájárulásukat egyre inkább olyan nem technológiai tényezők vezérlik, mint a kreativitás, a tervezés, az új szervezeti folyamatok és üzleti modellek, valamint az együttműködés. Ez az oka annak, hogy a fenntarthatóság az uniós ifjúság- és oktatáspolitika – többek között a felsőoktatási és támogatási keret – egyik fő témája, amely számos szinergiát tesz lehetővé az új európai Bauhaus kezdeményezéssel.

5.A következő lépések

Az új európai Bauhaus növekvő közösségének erejére fog építeni. Az elmúlt hat hónapban a kezdeményezés lelkesedést váltott ki és több ezer ötletet gyűjtött össze; ez a közlemény ezekre épül. Folytatódni fog az érdekelt szereplők mozgósítása, és a párbeszéd Európa-szerte és azon kívül is szélesedni fog az Európai Külügyi Szolgálattal, az Európai Unió küldöttségeivel, valamint az érdekelt nemzetközi szervezetekkel és hálózatokkal együttműködésben. E tekintetben – különösen az EU szomszédságában – meg kell határozni a releváns szakpolitikai és együttműködési keretekkel való szinergiákat.

Az Európai Bizottság számít az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság együttműködésére a figyelemfelkeltés és a vita előmozdítása az érdekelt közösségek körében, a polgárok és a magánszektor szereplőinek mozgósítása, valamint a rendelkezésre álló forrásoknak az új európai Bauhaus támogatása érdekében történő megosztása terén.

Döntő fontosságú lesz a tagállamok és a hatóságok nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szintű együttműködése, többek között a civil társadalom és a különböző közösségek képviselőinek részvétele révén. A részvételen alapuló közös tervezési folyamatok előmozdításától kezdve az átalakulást hozó helyi projektek támogatásának képességéig az új európai Bauhaus erős együttműködést igényel e többszintű kormányzási keretben.

Kiindulópontként a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy bízzanak meg egy szervezetet az új európai Bauhaus kezdeményezés kapcsolattartójaként azzal a feladattal, hogy összekapcsolja és koordinálja az adott országban tett erőfeszítéseket, és vegyen részt az információk és tapasztalatok cseréjére szolgáló, az egész EU-ra kiterjedő informális hálózatban.

Az Európai Bizottság 2022-ben tesz jelentést a kezdeményezés előrehaladásáról.

Mellékletek:

1.    A közös tervezési szakaszról szóló jelentés

2.    Az uniós programok mozgósítása

3.    Az új európai Bauhaus politikai ökoszisztémája

Szerzői jogok

BORÍTÓ:

·Tree-House School © Valentino Gareri

·Architecture © Adobe Stock – lilymary

·A park pázsitján heverő emberek felülnézetből © Adobe Stock – Watman

Belső oldalak

·Csigáspolip háza © Adobe Stock – Dean Pennala

·Levélerezet © Adobe Stock – Vera Kuttelvaserova

·A park pázsitján heverő emberek felülnézetből © Adobe Stock – Watman

·Larachai Egészségügyi Központ © H. Santos-Díez

·Domo – oktatás a középiskolában a fenntartható építészetről © Dolores Victoria

·La Ferme du Rail © Myr Muratet.

·The Arch © O.S.T. & Constructlab

·Wunderbugs © Francesco Lipari

·Palaluxottica © Simone Bossi

·Holmes Road Studios © Peter Barber Architects

·Proto-Habitat © Flavien Menu

·Esőkertek Rundelsgatanban (Vellinge) © Forrás: edge​s

·Tree-House School © Valentino Gareri

·Domo – oktatás a középiskolában a fenntartható építészetről © Dolores Victoria

·Gleis 21 © H. Hurnaus

·Garden house © C. Pavlou

·Garden house © C. Pavlou

·The Salt House © R. Hofmanis

(1)       Az új európai Bauhaus: a Bizottság elindítja a kezdeményezés tervezési szakaszát (europa.eu)

(2)       Az új európai Bauhaus közös tervezése (europa.eu)

(3)       Partnerek (europa.eu)

(4)       Magas szintű kerekasztal-beszélgetés (europa.eu)

(5)       A 2021. évi díjak (europa.eu)

(6)      Az új európai Bauhaus kezdeményezés alkalmazásában a „fenntarthatóság” alatt a „környezeti fenntarthatóság” értendő.

(7)      Ennek a helyi kontextusnak több oldala is van, amelyek együttesen meghatározhatják az adott helyen az életminőséget: a jövedelmező munkaerőpiac közelsége, a különböző típusú infrastruktúrákhoz és létesítményekhez való hozzáférés, a lakhatás megfizethetősége stb.

(8)      Ilyenek például a szegénység, a marginalizálódás és/vagy hátrányos megkülönböztetés kockázatának fokozottabb mértékben kitett személyek, például a fiatalok és az idősek, a fogyatékossággal élők, a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok, a transzneműek, a nem binárisak, az interszexuálisok és a queer személyek (LMBTIQ), valamint a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozók, például a romák, valamint a vallási kisebbségek.

(9)      Lásd az EEA 21/2019. sz. jelentésének 3. fejezetét: „Egészséges környezet, egészséges életek: hogyan befolyásolja a környezet az egészséget és a jólétet Európában”.

(10)       15 perces város (15minutecity.com)

(11) „Boosting Investment in Social Infrastructure in Europe” (A társadalmi infrastruktúra beruházásainak növelése Európában) – az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu). https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/d3129b80-6f7c-11e8-9483-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF  

(12)   https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/digital-compass  

(13)   https://www.routledge.com/Design-for-Sustainability-A-Multi-level-Framework-from-Products-to-Socio-technical/Gaziulusoy/p/book/9781032089959

(14)

  http://revistas.unisinos.br/index.php/sdrj/article/view/sdrj.2021.141.02  

(15)       Magyarázó feljegyzés: Európai Városfejlesztési Kezdeményezés – 2020 UTÁN (Europa.Eu)

(16)       A Horizont Európa küldetései | Európai Bizottság (europa.eu)

(17) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet az új európai Bauhaus kezdeményezéssel összhangban pályázati felhívást tett közzé a polgári szerepvállalásra. A cél olyan tevékenységek végzése, amelyek során a polgárokat nemcsak arra kérik, hogy azonosítsák városuk releváns kihívásait, hanem arra is fel vannak jogosítva, hogy egy ötletelési folyamat keretében közösen hozzák létre a lehetséges megoldásokat ( https://www.eiturbanmobility.eu/launch-of-cross-kic-new-european-bauhaus-call-for-proposals-for-citizen-engagement ).

(18)       Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) (europa.eu)

(19)       Európai Innovációs Tanács (europa.eu)

(20)      A LIFE „Természet és biológiai sokféleség”, valamint a LIFE „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram: LIFE (europa.eu)

(21)       Egységes piac program | Európai Bizottság (europa.eu)

(22)       COSME. Európa kis- és középvállalkozásokat segítő programja | Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika (europa.eu)

(23)       WORTH partnerségi projekt (worthproject.eu)

(24)      Adja meg a pályázati felhívás linkjét, ha az legkésőbb szeptember 14-én közzétehető.

(25)      https://bigbuyers.eu/

(26)      Ez az érdekelt felek szélesebb köre közötti együttműködést célozza meg, így például a diákok, az egyetemek, a vállalatok, a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom stb. között.

(27)      Lásd: Davos Baukultur minőségbiztosítási rendszer – Davosi Nyilatkozat, 2018.

(28)      A mindenki számára jó minőségű építészettel és épített környezettel foglalkozó szakértői csoport végleges jelentését 2021 szeptemberének második felében teszik közzé.

(29)       eTwinning - Kezdőlap

(30)       DiscoverEU | Európai Ifjúsági Portál (europa.eu)

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.15.

COM(2021) 573 final

A közös tervezési szakaszról szóló jelentés

MELLÉKLET

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Az új európai Bauhaus: szép, fenntartható, közös

Tartalomjegyzék

1.    A közös tervezési szakasz ütemterve    

2.    Alapelvek:    

2.1.    az értékek az első helyen    

2.2.    Merítsünk ihletet a meglévő projektekből és ötletekből    

2.3.    A Beszélgetések mint kulcsfontosságú eszközök terjesztése    

2.4.    A közösség gyarapítása    

2.4.1.    Partnerek    

2.4.2.    Magas szintű kerekasztal    

3.    Módszertan és eszközök    

3.1.    Az új európai Bauhaus honlapja mint a részvétel első eszköze    

3.1.1.    A rövid történetek gyűjteménye    

3.1.2.    A szabad formátumú gyűjtemény    

3.1.3.    A beszélgetések összegyűjtése    

3.2.    Az adatok elemzése: általános megközelítés    

3.2.1.    Általános elvek    

3.2.2.    Támogató eszközök és léptékek: egy mátrix    

4.    Tevékenységek és megállapítások    

4.1.    Tevékenységek    

4.2.    Tájékoztatás    

4.2.1.    Digitális kommunikáció    

4.2.2.    Az új európai Bauhaus hivatalos partnerei    

4.2.3.    Összegyűjtött történetek    

4.2.4.    Földrajzi és ágazati egyensúly    

4.3.    Megállapítások    

5.    Új tengelyek    

5.1.    A természettel való kapcsolat helyreállítása    

5.2.    Az összetartozás érzésének újbóli megtalálása    

5.3.    Azoknak a helyeknek és embereknek az előnyben részesítése, amelyeknek/akiknek a legnagyobb szükségük van a kezdeményezésre    

5.4.    A hosszú távú, életcikluson alapuló és integrált gondolkodás szükségessége az ipari ökoszisztémában    

6.    Intézkedési ötletek    

6.1.    Figyelem a kisebb léptékű beavatkozásokra    

6.2.    Munkavégzés egyszerre több szinten    

6.3.    Transzdiszciplináris munkavégzés az integrált megközelítés érdekében    

6.4.    Kiindulás a részvételen alapuló megközelítésből    

6.5.    Innováció a technológiai tólőerőn túl    

6.6.    A múlt és a jelen között    

6.7.    Új finanszírozási formák    

7.    Következtetés és következő lépések    

A KÖZÖS TERVEZÉSI SZAKASZRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

Az új európai Bauhaus kezdeményezés esetében a Bizottság szokatlan megközelítést választott: alulról építkező, részvételen és befogadáson alapuló projektet dolgozott ki. Miután a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2020 szeptemberében elindította a projektet 1 , a Bizottság meghallgatta az érdekelteket, és lehetőséget adott arra, hogy megosszák egymással elképzeléseiket, példáikat, jövőképeiket és kihívásaikat, amelyeket a projekt során figyelembe kell venni. 

Ebben a mellékletben erről a „közös tervezési szakaszról” szóló jelentés található, amely a mai napon a bizottsági közleményben ismertetett új európai Bauhaus koncepció alapjául szolgált. A Bizottság hat hónapos széles körű együttműködésbe kezdett a polgárokkal, a szakemberekkel és a szervezetekkel, és ebből gyűjtötte össze azokat a legfontosabb kihívásokat és elképzeléseket, amelyek az új európai Bauhaust rövid és hosszú távon vezérelni fogják.

Összesen több mint 200 multidiszciplináris beszélgetésre került sor, és több mint 2 000 válaszadó osztotta meg ötleteit, a kihívásokat és elképzeléseit közvetlenül az Új Európai Bauhaus weboldalon keresztül. Emellett mintegy 12 000 ember követte a kezdeményezést az Instagramon, és több mint 8 500 néző követte az interneten az új európai Bauhaus-konferenciát 2 . Ebben a szakaszban mind az új európai Bauhaus hivatalos partnereinek, mind pedig a magas szintű kerekasztal résztvevőinek támogatása alapvető fontosságú volt, mivel hálózataik révén erősítőként működtek és új beszélgetéseket ösztönöztek.

Ez a dokumentum a közös tervezési szakasz főbb megállapításait összesíti, továbbá felvázolja az alkalmazott módszereket és eszközöket.

1.A közös tervezési szakasz ütemterve

·Januártól február közepéig: A kezdeményezés hivatalos megnyitása 2021. január 18-án, az erre a célra kialakított honlap elindításával. Stratégia kidolgozása a kezdeményezéssel kapcsolatos beszélgetések (információs webináriumok, partnerek felhívása, hálózatok elérése) ösztönzésére. A magas szintű kerekasztal résztvevőinek kiválasztása.

·Február közepe – március közepe: Heti webináriumok és munkaértekezletek a szervezetek és közösségek bevonásának fokozása érdekében; megalakul a magas szintű kerekasztal. Kiválasztásra kerül a partnerek első csoportja.

·Március közepe – április közepe: A beérkező hozzájárulások átvilágításának megkezdése: a tendenciák, fő témák, kihívások meghatározása az összegyűjtött adatokból; az új európai Bauhaus-konferencia (április 22–23.) megszervezése. A magas szintű kerekasztal első ülései; a partnerszervezetek tevékenységei.

·Április közepe – június vége: A hozzájárulások összegyűjtése és átvilágítása. A magas szintű kerekasztal kéthetente ül össze. Hetente új partnercsoport kiválasztása. A honlap hozzájárulásainak értelemadásából származó első eredményeket megosztják, megvitatják, tesztelik és gazdagítják a partnerek és más független érdekelt felek által szervezett számos rendezvényen.

·Június vége: A közös tervezési szakasz lezárása.

2.Alapelvek: 

2.1.az értékek az első helyen 

Az új európai Bauhaus a kezdetektől fogva három alapértékhez – az esztétikához, a fenntarthatósághoz és a befogadáshoz – kapcsolódik, nagy hangsúlyt fektetve a lakókörnyezetekre és az életmódra. Az a törekvés, hogy a zöld megállapodás kulturális, emberközpontú és pozitív, kézzelfogható tapasztalattá váljon, pontosan ezekre az értékekre épül.

A szép – fenntartható – közös háromszögből következően a közös tervezési szakasz célja az alábbi kulcsfontosságú kérdések megválaszolása volt:

·Mit jelent az esztétika, a fenntarthatóság és a befogadás fogalma az emberek számára a terekkel és az életformákkal kapcsolatban?

·Melyek azok a legsürgetőbb kihívások, amelyekkel a polgárok szembesülnek lakókörnyezetük tekintetében?

·Melyek azok a konkrét elképzelések, amelyek támogathatnák az új európai Bauhaus-mozgalmat?

·Mi legyen az új európai Bauhaus kezdeményezés végső célja és fő prioritásai?

2.2.Merítsünk ihletet a meglévő projektekből és ötletekből

Már most is számos jó kezdeményezés létezik a fenntarthatóság, a befogadás és az esztétika kölcsönhatásában. Ez igaz a fenntartható építészetre, amint azt a 2021. évi Pritzker-díj 3 nyertesei is szemléltetik, amit a Bordeaux-ban található szociális bérlakás-lakótelep átalakításáért 4 kaptak. Ez tükröződik továbbá például a közösségi kertek növekvő számában is, ahol a szomszédok részt vesznek a zöld közterületek átalakításában, vagy a kulturális fesztiválokban, amelyek a művészet révén hívják fel a figyelmet a környezetvédelmi kérdésekre.

Annak érdekében, hogy mozgósítsa mindazokat, akik már most is az új európai Bauhaus dimenzióin dolgoznak, értékelje projektjeiket és begyűjtse ötleteiket, a közös tervezési szakasz olyan, már meglévő projektekre helyezte a hangsúlyt, amelyek ösztönzőleg hathatnak a kezdeményezésre. A honlapra összesen mintegy 1 800 példát nyújtottak be.

A 2021. évi Új Európai Bauhaus-díjak 5 megerősítették ezt a megközelítést.

Tíz különböző kategóriát hoztak létre az új európai Bauhaus szempontjából releváns sokféle dimenziók lefedésére. Minden kategóriában különdíjat ítéltek oda a fiatalabb generációnak:

1.Építési és tervezési technikák, anyagok és eljárások

2.A körforgásosság szellemében felújított épületek

3.Megoldások az épített környezet és a természet együttes fejlődésére

4.Újjászületett városi és vidéki területek

5.Termékek és életmód

6.Megőrzött és átalakított kulturális örökség

7.A találkozások és a közösségi élet új helyszínei

8.A kultúra, a művészetek és a közösségek mozgósítása

9.Moduláris, adaptálható és mobil lakóterek

10. Interdiszciplináris oktatási modellek

A reakció figyelemreméltó volt: az egy hónapos határidőn belül több mint 2 000 pályázat érkezett EU-szerte. A kiválasztási folyamat szintén részvételi jellegű volt, nyilvános szavazással és az új európai Bauhaus hivatalos partnerei által végzett értékeléssel. A végső nyerteseket szeptember 16-án, Brüsszelben egy díjátadó ünnepség keretében hirdetik ki.

2.3.A Beszélgetések mint kulcsfontosságú eszközök terjesztése

Mindannyian tudjuk a közös vacsoráknak és az irodai üléseknek köszönhetően, hogy a legjobb ötletek beszélgetésekből származnak. És ezek az ötletek még jobbak lesznek, ha különböző hátterű és eltérő véleménnyel rendelkező embereket ültetünk egymás mellé. Ez az oka annak, hogy a közös tervezési szakasz kulcsfontosságú eszközei a különböző szinteken folytatott beszélgetések voltak.

A különböző ágazatok, intézményi szereplők és csoportok lehető legszélesebb köre közötti együttműködésre helyeztük a hangsúlyt annak érdekében, hogy megtörjük a kialakult „silókat” és új, a közös célkitűzések elérésére irányuló együttműködésen alapuló kapcsolatokat alakítsunk ki.

A Bizottság egy, a honlapon közzétett eszközkészlettel, valamint a bennük való részvétellel támogatta ezeket a beszélgetéseket.

A beszélgetések a helyi szinten, illetve a nemzeti kormányok által szervezettektől a páneurópai kezdeményezésekig terjedtek. E megbeszélések eredményeit megosztották a Bizottsággal. 

Áprilisban a Bizottság egy globális beszélgetést szervezett: az új európai Bauhaus-konferenciát, amely egy hibrid rendezvény volt több mint 40 nemzetközi előadó és közvetítő részvételével. A konferencián 85 országból több mint 8 500 néző vett részt. A panelbeszélgetések és a nyolc munkaértekezlet gyümölcsöző párbeszédet tettek lehetővé a résztvevők között. Az ülések alatt összegyűjtötték a munkaértekezletek eredményeit és az értelemadás során hasznosították azokat.

2.4.A közösség gyarapítása 

Az új európai Bauhaus a mozgalmat inspiráló kettő fellépés mentén növekvő közösségre épül, ezek: a hivatalos partnereknek kiírt pályázati felhívás és a magas szintű kerekasztal.

2.4.1.Partnerek

A Bizottság a közös tervezési szakasz kezdetétől pályázati felhívást tett közzé honlapján az új európai Bauhaus hivatalos partnerei számára.

A hivatalos partnerek olyan nonprofit szervezetek, amelyek osztják az új európai Bauhaus értékeit, és konkrét fellépéseket – például rendezvényeket, jelentéseket, beszélgetéseket – javasoltak az új Bauhaus továbbfejlesztésének és végrehajtásának támogatására.

A hivatalos partnerek közössége a 20 partnerből álló, március 25-i első csoportból a közös tervezési szakasz végére több mint 200 partnerre gyarapodott. A partnerekre vonatkozó felhívás továbbra is aktív marad a végrehajtási szakaszban, hogy a közösség tovább tudjon növekedni. 6

2.4.2.Magas szintű kerekasztal 

A kezdeményezés magas szintű kerekasztalának létrehozására a Bizottság által kijelölt, közel 80 szakértőből álló kezdeti csoportból 18 tagot 7 választottak ki az új európai Bauhaus különböző dimenzióit lefedő személyes tapasztalataik és szakértelmük alapján. A tagok nem szervezeteket vagy országokat képviselnek. A kiválasztási folyamat során különös figyelmet fordítottak a földrajzi, ágazati és nemek közötti egyensúlyra.

A magas szintű kerekasztal feladata, hogy megossza és kifejezésre juttassa a kulcsfontosságú témákkal, innovatív elképzelésekkel és kihívásokkal kapcsolatos elképzeléseit. A tagok rendszeresen eszmét cseréltek az elnökkel és a két témavezető biztossal, és több munkaértekezlet és találkozó során dolgoztak együtt. Emellett közösségi nagykövetként jártak el, együttműködésben hálózataikkal a párbeszéd terjesztése és az ismeretek összegyűjtése érdekében hazájukban és azon kívül.

Beszélgetéseikre építve a magas szintű kerekasztal résztvevői stratégiai dokumentumban osztották meg elképzeléseiket és intézkedési ötleteiket 8 .

3.Módszertan és eszközök

3.1.Az új európai Bauhaus honlapja mint a részvétel első eszköze

Tekintettel a világjárvány által okozott korlátozásokra, ahhoz, hogy a nyilvánosság számára közvetlen hozzáférést biztosítsunk a közös tervezési szakaszhoz, egy olyan digitális platformot kellett létrehozni, ahol az emberek könnyen megoszthatják ötleteiket és tapasztalataikat. 2021. január 18-i elindítása óta a honlap két fő belépési pontot kínált: az egyik rövid történetek, a másik pedig szabad formátumú hozzájárulások összegyűjtésére szolgál.

3.1.1.A rövid történetek gyűjteménye

Ezt a belépési pontot arra hoztuk létre, hogy rövid (átlagosan körülbelül 2 000 karakteres) hozzájárulásokat gyűjtsünk össze. Ezeket három külön csatornán keresztül lehetett megosztani, amelyek mindegyike más dimenzióval foglalkozik:

·Meglévő példák és projektek: amelyek már megvalósultak és végrehajtották őket.

·Elképzelések és ötletek: még végre nem hajtott projektjavaslatok.

·Kihívások: a polgárok kívánságai és igényei.

 

3.1.2.A szabad formátumú gyűjtemény

A másik belépési pont arra kínált lehetőséget a hozzájárulás beküldője számára, hogy kitöltsön egy négy nyitott kérdéssel strukturált űrlapot, segítve ezzel a hozzájárulásnak az új európai Bauhaus kezdeményezésen belüli elhelyezését.

3.1.3.A beszélgetések összegyűjtése

A közös tervezési szakasz alatt számos beszélgetés szerveztek az új európai Bauhaus kezdeményezésről. Különösen az első hetekben a Bizottság több tucat „aktiváló ülést” szervezett meghatározott hálózatok részvételének ösztönzésére. Míg ezeket az első üléseket az új európai Bauhaus csoport saját maga követte nyomon, illetve felügyelte szorosan, hétről hétre egyre több egymást megtermékenyítő esemény kezdett önállóan felbukkanni, különösen az áprilisi új európai Bauhaus-konferencia után. A rendezvényszervezők sok esetben megosztották a honlapon a beszélgetések eredményét.

3.2.Az adatok elemzése: általános megközelítés 

3.2.1. Általános elvek

A közös tervezési szakasz, és különösen a hozzájárulások összegyűjtéséhez kapcsolódó tevékenységek több meghatározó elvre épültek.

3.2.1.1. Átláthatóság

Ahhoz, hogy a folyamat teljesen nyitott és részvételen alapuló legyen, következetesen átláthatónak kell lennie. Ezt az elvet az új európai Bauhaus honlapja biztosítja, ahol a részvételi eszközökre mutató fontos hivatkozások mellett információkat lehet találni a magas szintű kerekasztalról és a partnerekről, valamint egy naptárat a kezdeményezéssel kapcsolatos főbb események nyomon követésére. Ezenkívül valamennyi hozzájárulást fokozatosan hozzáférhetővé tették a nyilvánosság számára 9 egy vizualizációs rendszer kifejlesztése révén. Ennek az eszköznek és kutatási funkcióinak köszönhetően az érdeklődő felhasználóknak vagy szervezeteknek lehetőségük van arra, hogy saját maguk végezzék el az „értelemadást” és az elemzést.

3.2.1.2. Sokszínűség és egyenlő bánásmód

A hozzászólók profilja igazán sokszínű, és a rövid beszámolóktól kezdve az eseménysorozatok hosszú összefoglalóin át egészen az értekezésekig, állásfoglalásokig vagy kutatási cikkekig terjed. Az összetettség, a megfogalmazás és a terjedelem különbségei ellenére fontos volt, hogy minden bejegyzést azonos szintű figyelemmel olvassanak végig.

3.2.1.3.Csoportosítás

Egy másik alapvető pont, amely az előszűrést vezérelte, az volt, hogy elkerüljük a hozzájárulások kijelölt, előre meghatározott kategóriákba kényszerítését, amelyet egy olyan mennyiségi megközelítés alkalmazása követ, amely az elemzést arra korlátozta volna, hogy hány bejegyzés foglalkozik egy adott témával.

A módszert folyamatosan kiigazítottuk az idők során összegyűjtött tartalmak függvényében, a történeteket és ötleteket különböző tematikus csoportokba és az általuk megválaszolható kérdések szerint rendezve.

Azt követően, hogy azonosítottuk az egyes tendenciákat, alapvető fontosságú volt, hogy ne veszítsünk el a magányos hangokat a „hangzavarban”, és különös odafigyeléssel értékeljük az egyedi bejegyzéseket, ellensúlyozandó a hasonló hozzájárulások nagy csoportjainak súlyát.

3.2.2.Támogató eszközök és léptékek: egy mátrix

A tendenciák és kiugró minták azonosításán túl a csoportosítási folyamat célja volt továbbá, hogy azonosítsa a támogató eszközök körét, vagyis az átalakulás támogatásához szükséges erőforrások típusait (hálózatok, kultúra, oktatás, kutatás, infrastruktúrák, helyek, technológia, politikák és szabályozási keret, stratégiák és programok). A támogató eszközök listáját kereszteztük az alkalmazás léptékével, a helyi dimenziótól kezdve egészen a globális kontextusig távolodva (épület, szomszédság, falu & város, regionális, nemzeti, Európa, világ és összetett).

A támogató eszközök és a léptékek mátrixban való egyesítése fontos lépés volt afelé, hogy összekapcsoljuk a törekvések általános tendenciáit a kívánt átalakulás irányába történő előrehaladásra vonatkozó konkrétabb elképzelésekkel.

4.Tevékenységek és megállapítások

4.1.Tevékenységek 

A tevékenységek köre igen sokféle és változatos volt. A Bizottság nem ellenőrizte azokat a tevékenységeket, amelyeket más szervezetek javasoltak, hogy a párbeszéd a lehető leginkluzívabb és legnyitottabb legyen. Lehetetlen ebben a dokumentumban minden szervezetet és tevékenységet megemlíteni. A példák csak egy kis részét fedik le a teljes választéknak.

Számos különböző közönséget sikerült elérni: az építészektől és a tudósoktól a szociális lakhatással foglalkozó szervezeteken, az iparon és a gyermekeken át a művészeti hallgatókig és a hatóságokig.

A helyi önszerveződő szervezetek összefogtak és saját rendezvényeket tartottak a környékükön vagy régiójukban (Spanyolországban Galíciában, Lengyelország Gdyniában). Más esetekben a partnerek európai hálózataikhoz fordultak, hogy európai szintű beszélgetéseket kezdeményezzenek egy bizonyos témáról (Housing Europe 10 , The Bureau of European Design Associations [BEDA] 11 , IFLA Europe [International Federation of Landscape Architects], New European Bauhaus Collective 12 , Europeana 13 , Europa Nostra 14 , Triennale Milano 15 , Wood4Bauhaus Alliance 16 ).

Egyes tagállamokban (Dánia, Észtország, Litvánia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovénia stb.) a nemzeti szereplők vagy minisztériumok csatlakoztak a kezdeményezéshez. Más városok és tagállamok

felvették a kapcsolatot a szomszédos országokbeli társaikkal regionális beszélgetések szervezése céljából (Nordic Bauhaus 17 , Bauhaus of the Sea 18 , illetve a hat egyetem építészmérnöki tanszékét összehozó „NEB goes South” platform 19 ).

Az új európai Bauhaus hivatalos partnerei és a magas szintű kerekasztal résztvevői nagyon gyakran döntő szerepet játszottak ezekben a kezdeményezésekben.

Az új európai Bauhaus számos, gyermekeket és fiatalokat bevonó tevékenység kidolgozását ösztönözte, gyakran azzal a céllal, hogy kreativitásukkal hozzájáruljanak a közös tervezési szakaszhoz. Például a bajorországi lakásügyi, építési és közlekedési minisztérium versenyt hirdetett 14 év alatti gyerekek számára, arra kérve őket, hogy küldjenek be képeket, amelyek inspirációul szolgálhatnak az otthonépítés és az együttélés jövőjéhez. Szászország igazságügyért, demokráciáért, Európáért és egyenlőségért felelős minisztériuma Chemnitz városával, valamint az iskoláért és oktatásért felelős állami hivatalával közösen szintén hasonló versenyt szervezett, amely a 14 és 18 év közötti fiatalokat díjazta a legjobb jövőképért, amelyet rajzokkal, festményekkel, grafikonokkal, grafikákkal vagy makettekkel kellett ábrázolni.

Az Arkki nevű finn kulturális platform hasonló művészeti pályázatot hirdetett az új európai Bauhaus kezdeményezésre való reflektálásra, míg az Architektūros Fondas nevű litván nonprofit szervezet ötnapos műhelytalálkozókat szervez az ország hét kisvárosában, hogy a fiatalok jobban megismerjék lakókörnyezetüket, valamint hogy ösztönözze a kreativitást és előmozdítsa a személyes felelősségérzetet.

Az új európai Bauhaus nagy érdeklődést váltott ki az ipari közösségen belül is. Számos ágazati szervezet jelentkezett partnernek az új európai Bauhaus kezdeményezéshez, rendezvényeket és műhelytalálkozókat szervezve (pl. a Fashion Council Germany, a LafargeHolcim alapítvány vagy a konkrét kezdeményezés. Az európai faipar létrehozta a Wood4Bauhaus szövetséget: ez volt az első alkalom, hogy az ágazat megpróbálja egyesíteni erőit egy közös projekt keretében. Az európai ipari kerekasztal két ülést szervezett az új európai Bauhausról, elsősorban az építőiparra összpontosítva. A megújulóenergia-közösség szintén csatlakozott a beszélgetésekhez, és érdekes információkkal járult hozzá a folyamathoz.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) mozgósította az EU-ban található partnerekből álló ökoszisztémáját, hogy ráirányítsa a figyelmet az új európai Bauhausra, és hogy a városokban és a vidéki térségekben interdiszciplináris tevékenységeket hozzanak közösen létre a zöld átállástól kezdve az építészeti, kulturális és történelmi helyszíneken, a körforgásosságon és a városi ellenálló képességen át a társadalmi befogadás kulcsfontosságú támogató eszközét jelentő egyetemes mobilitásig terjedő témák kapcsán.

A nemzeti kormányok és a regionális szervezetek aktívan részt vettek a közös tervezés szakaszában. Például a spanyol közlekedési, mobilitási és városfejlesztési minisztérium konferenciát szervezett, hogy megvizsgálja, Spanyolország milyen szerepet játszhat az új európai Bauhaus meghatározásában és végrehajtásában, valamint intézményi párbeszédet és tapasztalatcserét kezdeményezett az érintett projektek és szereplők között. Hasonló a helyzet a „Nordic Bauhaus” esetében is, ahol a finn környezetvédelmi minisztérium irányítása alatt több mint 1 600, különböző skandináv országokból származó személy vitatott meg a skandináv éghajlat szempontjából fontos témákat, a hagyományos helyi faházas városokból és az északi jóléti államból merítve inspirációt. Németországban a belügyminisztérium munkaértekezletet szervezett, hogy összegyűjtse a helyszínen jelen lévő különböző szereplők véleményét. Litvániában a környezetvédelmi minisztérium a kulturális minisztériummal közösen az új európai Bauhaussal kapcsolatos nemzeti vitát szervezett.

Az új európai Bauhaus nagy érdeklődést váltott ki az Európai Parlamentben: a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) számos rendezvényt szervezett a Bauhaus kapcsán a Bizottsággal folytatott informális eszmecseréktől kezdve egy a különböző tagállamok szakértőivel folytatott hivatalos meghallgatásig 20 . Megalapították egy pártokon és bizottságokon átívelő baráti csoportot, amely tükrözi az új európai Bauhaus holisztikus megközelítését, és amelyhez több mint 30 európai parlamenti képviselő csatlakozott. Részt vettek a közös tervezés szakaszban, és nyilvános rendezvényt szerveztek a civil társadalom bevonásával.

A Régiók Bizottsága az Európai Bizottság támogatásával és részvételével beszélgetést szervezett Európa kulturális fővárosainak és Európa innovációs fővárosainak polgármesterei és saját tagjai között.

Az Európai Bizottság az új európai Bauhausról szóló konferencia 21 mellett webináriumsorozatot szervezett, hogy tájékoztassa a különböző közösségeket és összegyűjtse véleményeiket. A Bizottság különböző szervezeti egységei, amelyek az új európai Bauhaus egyes vonatkozásaival foglalkoznak, megszólították saját közösségeiket, és munkaértekezleteket és rendezvényeket szerveztek például a fiatalok vagy a szénorientált régiók képviselői számára annak feltárása érdekében, hogy az új európai Bauhaus hogyan segíthetné elő a szemléletváltást.

A beszélgetések és események többsége az európai közönségre összpontosított, ugyanakkor sor került EU-n kívüli tevékenységekre is, például Törökországban, Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban. A Bizottság úgy döntött, hogy a projekt globális ambíciójának hangsúlyozása érdekében tudatosan bevon nem európaiakat is a magas szintű kerekasztalba. Emellett több Európán kívüli partner is szervezett olyan rendezvényeket, amelyeken európai partnerekkel léptek kapcsolatba.

4.2.Tájékoztatás 

4.2.1.Digitális kommunikáció

A kommunikációs stratégia alapelvei a nyitottság, a szerepvállalás és a közös alkotás, amely az emberek által megosztott történeteken alapul. A közös tervezési szakasz vizuális identitása nagyon egyszerű volt, vázlatok köré csoportosult. A cél az volt, hogy lehetőséget adjunk az embereknek arra, hogy magukénak érezzék a koncepciót, és kibontakoztathassák kreativitásukat.

2021 januárja óta a kampány Európa-szerte jelentős közönséget ért el és vont be:

·Az Instagramon: A felhasználói fiók (amelyet vizuális jellege miatt fő kommunikációs platformnak választottak) több mint 12 000 követőt ért el.

·A Twitteren: A #NewEuropeanBauhaus hashtaget használó beszélgetések dedikált Twitter fiók nélkül is mintegy 23 000 aktivitást generáltak.

·A hivatalos honlapon több mint 350 000 látogatást regisztráltak

·A hírlevélre több mint 20 000-en iratkoztak fel.

·Elindítottak egy Pinterest oldalt.

·A webináriumokon 4 300 fő vett részt.

4.2.2.Az új európai Bauhaus hivatalos partnerei

A tervezési szakasz végére 750 szervezet nyújtott be hivatalos partnerségi kérelmet, és közülük 270-et fogadtak el és tettek közzé a honlapon.

A hivatalos partnerekből álló közösség a helyi szinten tevékenykedő szervezetektől a több entitást magában foglaló uniós szintű hálózatokig terjed. A mostanáig hivatalos partnerként csatlakozott szervezetek összesített hatóköre milliós nagyságrendűre tehető.

(A hálózatok olyan partnerszervezetekre utalnak, amelyek tagjai különböző országokban vannak, míg a tevékenységek olyan partnerekre vonatkoznak, amelyek csak egy államban rendelkeznek székhellyel, de tevékenységeik egy részét más országokban végzik.)

A partnerek az ágazatokat és a szakterületeket tekintve nagy változatosságot mutatnak.

A közösség a legtöbb tagállamban rendelkezik partnerekkel, a partnerek 36 %-a pedig transznacionális hálózat, amelynek számos tagállamban és a tagállamokon kívül is rendelkeznek tagokkal, ami javítja a földrajzi hatókört és a kiegyensúlyozottságot.

A partnerek földrajzi eloszlása, beleértve a hálózatok lefedettségét is

4.2.3.Összegyűjtött történetek

4.2.3.1.A rövid történetek gyűjteménye

Összesen mintegy 1 800 hozzájárulást gyűjtöttek össze a rövid történetek gyűjteményén keresztül. Néhány hosszú magyarázattal szolgált különböző kutatásokhoz; mások rövid észrevételeket tartalmaztak egy idillikus helyről, egy emlékről, illetve egy bizonyos épületről vagy technikáról.

Hozzájárulók száma: Példák (1 145), Ötletek (452), Kihívások (167)

4.2.3.2.A szabad formátumú gyűjtemény

Mintegy 200 hozzájárulást osztottak meg a szabad formátumú gyűjteményen keresztül. Ez a belépési pont a résztvevők széles körét érte el: szakembereket, kutatókat és kutatócsoportokat, magánvállalkozásokat, iskolákat és egyetemeket, kulturális szervezeteket, kormányzati és nem kormányzati szervezeteket, regionális és nemzeti ügynökségeket, hálózatokat és központokat. A hozzájárulást benyújtó csoportok és szövetségek szerepvállalásának mértéke is változó, a helyi dimenziótól a nemzetközi és globális szintig terjed.

4.2.4.Földrajzi és ágazati egyensúly

A Bizottság különös figyelmet fordított a földrajzi és ágazati egyensúlyra: a gyűjtés első heteiben a legtöbb adatszolgáltató és tevékenység Olaszországból, Spanyolországból és Németországból érkezett. A Bizottság, a partnerszervezetek, a magas szintű kerekasztal résztvevői és mások közreműködései által ösztönzött projekt rendezvények, beszélgetések és aktivizálási ülések révén szélesebb közönséget érhet el.

Ami a hozzájárulók szerepét illeti, az új európai Bauhaus természetesen nagy érdeklődést váltott ki az építőipar (építészek és mérnökök) körében, elsősorban az építészet világára történő kifejezett utalás miatt a projekt nevében. A képviselettel nem rendelkező (vagy kevésbé képviselt) ágazatok elérését a közvetlenül a szervezetek meghatározott csoportjaival és számukra tervezett tematikus események egész sora támogatta. Ez – a különböző területekről származó partnerek integrációjával együtt – javította az ágazati sokszínűséget.

Mi az Ön szerepe?

 

A legtöbb hozzájárulás a helyi szintről érkezett.

 

4.3.Megállapítások 

A megállapítások elemzése a rövid történetek gyűjteményéből, a szabad formátumú gyűjteményből, az összegyűjtött beszélgetésekből és az Európai Bizottság által szervezett és/vagy annak részvételével zajló eseményeken során begyűjtött adatokon alapul. 

Annak vizsgálatához, hogy mit jelent az esztétika, a fenntarthatóság és a társadalmi befogadás az emberek számára a helyekkel és az életformákkal kapcsolatban, szét kellett választani a bejegyzéseket és a különböző dimenziókat.

A fenntarthatóságot leginkább a „zöld” szempontokhoz társították, például a körforgásos gazdasághoz, az energiahatékonysághoz és az anyagok újrafelhasználásához. A befogadás alatt a hozzájárulók a marginalizált vagy veszélyeztetett csoportok szükségleteire fordított nagyobb figyelmet, a társadalom valamennyi csoportjának a döntéshozatalban való részvételét, a lakásállomány megfizethetőségének és hozzáférhetőségének javítását, az emberek közötti különbségek áthidalását és a kapcsolatteremtést értették. Az esztétikát általában a történelem és az építészeti örökség, az ismerősnek tűnő, illetve a természeti világgal összhangban lévő helyek, az emberek kreativitását és képzelőerejét megmozgató helyek és formák újrafelfedezésével hozták összefüggésbe.

A témák többsége összeköttetésben áll egymással: például a zöldterületekhez való hozzáférés az embereket is összehozhatja; a megfizethető lakhatási lehetőségeknek a munkaerőpiac közelségében kell lenniük ahhoz, hogy egészséges és működőképes életkörnyezetet hozhassanak létre. Egy hely lokális fejlesztése nem végezhető el a hely DNS-ének figyelembevétele nélkül.

5.Új tengelyek

A bejegyzések csoportosítása négy alapvető tengely mentén történt, amint azt e közlemény kifejti:

·A természettel való kapcsolat helyreállítása 

·A közösség és az összetartozás érzésének újbóli megtalálása 

·Azoknak a helyeknek és embereknek az előnyben részesítése, amelyeknek/akiknek a legnagyobb szükségük van a kezdeményezésre

·A hosszú távú, életcikluson alapuló és integrált (körforgásos) gondolkodás szükségessége az ipari ökoszisztémában 

5.1.A természettel való kapcsolat helyreállítása

A bejegyzésekből egyre-másra kitűnt, hogy az emberek egyik alapvető szükséglete és törekvése, hogy helyreállítsák, illetve újból kialakítsák a természettel való kapcsolatukat. Az általános tendencia egy olyan holisztikus gondolkodásmódhoz való visszatérésben áll, amely ökocentrikus megközelítésben szemléli azt, ahogyan élünk és gondolkodunk, valamint gazdaságunkat, társadalmunkat és bolygónk tűrőképességének határait.

Többen úgy érveltek, hogy az épített és a természeti környezetet nem különálló elemekként, hanem ugyanazon ökoszisztéma egymással összefüggő részeiként kell kezelni. A természetnek a város „szövetének” szerves részét kell képeznie, a kisebb kertektől a nagyobb projektekig terjedő beavatkozások révén, azon közös cél jegyében, hogy a várost „visszazöldítsük” és átengedjük a természetnek. Az egyik gyakran említett ötlet, hogy kezdeni kell valamit a leromlott minőségű városi területekkel, különösen ott, ahol a megmaradt terek jó minőségű élő, aktív terekké változtathatók, amelyek képesek előmozdítani a biológiai sokféleséget és a rehabilitációt.

Területrendezési szempontból a várostervezésnek egyszerre több dimenzióra is egyenlő figyelmet kell fordítania. Az egészségesebb és élhetőbb városok kialakítása érdekében a biológiai sokféleség és az élőhelyek helyreállítását egybe kell kötni a mobilitási minták oly módon történő megváltoztatásával, hogy a gépkocsik uralmát egyre inkább a gyalogosan bejárható és összekapcsolt közlekedési minták váltsák fel. A levegő- és vízminőségnek az erőforrások fenntarthatatlan használatának és a hulladékgazdálkodásnak a kezelése révén történő javítása a városi lakosság életminőségének és egészségének és a természetnek a javulásához is vezet.

A városokon kívül pedig a biológiai sokféleség visszaszorulása, a környezeti sebezhetőség, a helyi tudás elvesztése és a gazdaságok csökkenő száma azok a kihívások, amelyek sok vidéki területet érintenek. Ezekben az esetekben a javasolt megoldások főként fenntartható idegenforgalmi módszerekre, permakultúrás vagy agrárerdészeti modellekre, intelligens vagy ökológiai falvakra, a biológiai sokféleség helyreállítására és a vidéki-városi dinamikák integrálására vonatkoznak.

5.2.Az összetartozás érzésének újbóli megtalálása

A bejegyzésekből kiolvasható egyik fő téma, hogy elő kell segíteni az összetartozás érzését, és újra fel kell fedezni, hogy egy hely szellemisége újra összekapcsolhatja az embereket a lakókörnyezetükkel, valamint a helyi kultúrával és történelemmel.

Jó példa erre az átalakulóban lévő szénorientált régiók különböző érdekelt felei közötti beszélgetések. Felhívták a figyelmet arra, hogy az átállásra irányuló szakpolitikai intézkedések a fenntarthatóságra, az innovációra és az új munkahelyek teremtésére összpontosítanak, de gyakran figyelmen kívül hagyják a közösségépítés, valamint a kulturális és építészeti örökség dimenzióját és célját. Az átállásnak újra a közösségnek a környezetük átalakításával kapcsolatos szükségleteire és jövőképére kell összpontosítania.

Az emberek által megnevezett másik jelentős kihívás, hogy nincsenek olyan minőségi helyek, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy találkozzanak, párbeszédbe bocsátkozzanak és ismerkedjenek másokkal, ami negatívan hat mind a társadalmi összetartozásra, mind az egyéni jólétre. Ez a helyzet például a volt szovjet körzetek és épületek esetében, ahol a felújítási folyamatnak nemcsak a tényleges (újra)építésre kellene összpontosítania, hanem új identitástudat kialakítására és a jóllét előmozdítására is.

A kultúra és a művészet kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy az emberek újra kapcsolatba kerüljenek azokkal a jellegzetességekkel, történelemmel és hagyományokkal, amelyek egy hely sajátos „hangulatát” alkotják. Emellett a különböző nézőpontok és tapasztalatok megosztásának köszönhetően katalizátorként működnek abban a folyamatban, hogy összehozzák az embereket, és áthidalják a társadalmi távolságokat, és szerepet játszhatnak egyes városrészek, sőt egész területek újjáélesztésében is.

A kultúra koncepciójának kiterjesztése, valamint az építészeti örökség és a kulturális mérföldkövek megőrzése jelentős szerepet játszhat, különösen az átépítési és felújítási projektek esetében. A helyi tudással és szakismeretekkel újra fel lehet kelteni az emberek érdeklődését a lakóhelyük iránt, de emellett akár a gazdaság fellendítésére is alkalmasak lehetnek.

Az emberek kifejezték továbbá, hogy aktívan részt szeretnének venni a helyi üzleti ökoszisztéma támogatásában és számos ellátási lánc decentralizációjában, az élelmiszer-termeléstől kezdve a különféle termékek különböző helyszíneken folyó előállításáig terjedően. A „proximitásalapú gazdaság” és a „15 perces város” modell (vagy a „teljes közösségek” modellje) támogatása több helyi lehetőséget és élénk, vegyes használatú közösségeket teremthet, ahol mindenki számára elérhető közelségben van minden létszükséglet.

5.3.Azoknak a helyeknek és embereknek az előnyben részesítése, amelyeknek/akiknek a legnagyobb szükségük van a kezdeményezésre 

Az e területen kiemelkedő fő dimenziók a következők:

·A polgárok döntéshozatalban való egyenlő részvételének fontossága, valamint egy olyan inkluzív megközelítés szükségessége, amely figyelembe veszi a különböző csoportok tapasztalatait és szükségleteit mind a köz-, mind a magánszféra összefüggésében,

·A vidéki területek városokkal való összekapcsolásának, valamint a digitális szakadék áthidalásának szükségessége,

·A hajléktalanság kezelésének szükségessége, valamint a lakhatás megfizethetőségének és hozzáférhetőségének javítása a legkeményebb kihívásokkal szembenéző csoportok számára.

A társadalmi befogadás javításához foglalkozni kell a marginalizált vagy kiszolgáltatott csoportok, például az idősek, a fogyatékossággal élők vagy a bevándorlók szükségleteivel, és mindenki számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a szolgáltatásokhoz, a zöld terekhez és a digitális eszközökhöz. Ez utóbbira számos bejegyzés úgy hivatkozik, mint az ahhoz szükséges megfelelő eszközökre, hogy az embereket aktív szerepvállalásra bírják, és demokratizálják a döntéshozatalban való részvételt.

Számos vidéki területet sújt az elnéptelenedés, ami gazdasági és/vagy társadalmi nélkülözéshez, valamint a természeti és épített környezet leromlásához vezet. A vidéki területek gyakran szenvednek a (fizikai és digitális) hálózati összekapcsoltság hiányától és ebből következően a munkalehetőségek vagy az innovációs potenciál hiányától. A konnektivitás és az akadálymentesség biztosítása mint a társadalmi befogadás javításának egyik módja a városi területekre is érvényes, ahol bizonyos városrészek fizikailag és/vagy társadalmilag el vannak szigetelve, és így a marginalizálódás és a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés sújtja őket. A városi területeken a „zsugorodó” városok problémája szintén negatív gazdasági, társadalmi és infrastrukturális következményekkel jár, amelyek hosszú távú stratégiát tesznek szükségessé.

Számos hozzászólás és beszélgetés erősíti meg azt, hogy nem csupán a lakhatásra és az épített környezetre kellene összpontosítani, hanem a szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz való hozzáférés megkönnyítésére is.

5.4.A hosszú távú, életcikluson alapuló és integrált gondolkodás szükségessége az ipari ökoszisztémában

Sürgősen foglalkozni kell az erőforrások fenntarthatatlan felhasználásával és a hulladék kezelésével a különböző iparágakban (pl. építőipar, divat, feldolgozóipar).

Az építőiparban a fő üzenet a bontás elkerülése azáltal, hogy a régi épületek rehabilitációjára és adaptív hasznosítására összpontosítunk.

A természetalapú megoldások és anyagok elengedhetetlenek az ipari ökoszisztémákban való új gondolkodásmódhoz. A természeti világ által ihletett megoldások hozzájárulhatnak az integráltabb és körforgásos megközelítéshez. Az épületeket és az ipari folyamatokat a természetes ökoszisztéma részének kell tekinteni. A körforgásos gyakorlatokra, a különböző hulladékfajták értéknövelő újrahasznosítására, újrafelhasználására, illetve a hulladéktermelés megelőzésére vonatkozó példák átadhatók és kiterjeszthetők.

A városok felújítása vagy a lakóépületek rehabilitációja tekintetében az integrált, hosszú távú megközelítéshez több kulcsfontosságú elemet is figyelembe kell venni.

Az új technikák és anyagok hosszú távú megoldásokat kínálhatnak az építőiparban. Az értéknövelő újrahasznosításon átesett anyagok vagy a bontási hulladékok, valamint a bioalapú anyagok felhasználása a rehabilitációhoz a régi épületek szerkezeti integritásának megerősítése vagy hőszigetelésének javítása tekintetében. A természetalapú és körforgásos megoldások mellett más technológiák és innovációk is jelentős szerepet játszhatnak, például a hővisszanyerés és a megújuló energia, a 3D nyomtatás, az adatgyűjtési és -megosztási eszközök az energiahatékonyság, a vízfelhasználás és a hulladékgazdálkodás javítása érdekében. A digitális eszközök hatékony szerepet játszhatnak a közösségek „életének” meghatározásában, és elősegíthetik az együttműködést és a közösségi szerepvállalást a városfejlesztésben, vagy átfogó információkkal szolgálhatnak a lakókörnyezettel kapcsolatos lakossági igényekről.

Egyes gazdasági ágazatok átalakulásához a munkaerő jobb képzésére és átképzésére van szükség az életciklus-szemléletnek és -gyakorlatoknak az ipari ökoszisztéma valamennyi dimenziójába és folyamatába való integrálása érdekében. Újra kell értékelni, hogy a nem fenntartható gyakorlatok milyen költségekkel járnak, és további kutatást kell végezni ezen a területen a prioritások meghatározása és a legkárosabb ciklusok megváltoztatása érdekében.

Az életciklus-szemléletet minden szinten alkalmazni kell: a városrészek szintjén a helyi anyagok megmunkálása és újrafelhasználása révén, például a kidobott anyagok utcabútorokká vagy közös terekké való átalakításával, illetve nemzeti vagy nemzetközi szinten, a kulcsfontosságú iparágak értékláncában végbemenő változások kiváltása révén.

6.Intézkedési ötletek

A hozzájárulók különböző igényeket emeltek ki, amelyek elősegíthetik az átállást és az új európai Bauhaus végrehajtását. Ezek a finanszírozástól a hálózatépítésen át az ígéretes projektek és termékek jobb láthatóságáig terjednek:

 

E horizontális javaslatokon túl néhány egyértelmű intézkedésre vonatkozó ajánlás állt össze a hozzájárulásokból.

6.1.Figyelem a kisebb léptékű beavatkozásokra

Az új európai Bauhausnak különös figyelmet kell fordítania az egy-egy utcát vagy városrészt célzó intézkedésekre és változásokra, mivel még a kisebb fellépések is jelentős változást hozhatnak. Emellett saját városrészüknek a helyiek a legjobb szakértői. A sikeres kis léptékű projektek a változás küszöbértékét is csökkentik: a kisebb kezdeményezések már léteznek, csak meg kell erősíteni őket. A pályázati felhívások kialakítása miatt e kezdeményezések gyakran nehézségekbe ütköznek az uniós finanszírozás igénylése során.

6.2.Munkavégzés egyszerre több szinten 

Egyre inkább tudatában vagyunk annak, hogy az Európán belül végrehajtott intézkedések hatással vannak a világ többi részére is, illetve fordítva. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a kisebb és nagyobb léptékek összekapcsolódnak, és hogy milyen lehetőségek rejlenek abban, ha különböző struktúrákon belül ugyanazokkal az elvekkel dolgozunk. Az új európai Bauhaus-beszélgetés és együttműködés ezért várhatóan globálissá válik, néhány hozzájárulás pedig konkrét ötleteket dolgozott ki ezen a területen.

6.3.Transzdiszciplináris munkavégzés az integrált megközelítés érdekében

A helyek érdemi átalakulásához nemcsak számos különböző kompetenciára és ismeretre van szükség, hanem arra is, hogy transzdiszciplináris párbeszédek és kutatások révén mozgósítsuk azokat. Gyakran említik a multidiszciplináris munkamódszereket, de számos történet túlmutat az inter- vagy multidiszciplinaritás koncepcióján. Ezek esetében a valódi innováció abban rejlik, hogy ötvözik és elfogadják a szakértőktől és a nem szakértőktől származó tudástámogatást, ugyanolyan fontosságot tulajdonítva a „cselekvésnek”, mint a „gondolkodásnak”. Ideális esetben ehhez a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapuló, biztonságos környezetben végzett munka társul.

6.4. Kiindulás a részvételen alapuló megközelítésből

A sikeres inkluzív tervezésnek és várostervezésnek azzal kell kezdődnie, hogy minden embert meghívnak a beszélgetésre. A hozzájárulók gyakran azt írták, hogy ebben a keretben a részvételi folyamat részleges, sőt szimbolikus. Annak biztosításához, hogy a megoldások a lehető legjobban illeszkedjenek az igényekhez és a beavatkozás helyéhez, kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy a folyamatot azok az emberek irányítsák, akik aztán profitálnak annak megvalósulásából. A nagyobb részvétel elérését szolgáló eszközök között a hozzájárulók gyakran említik a közösségi finanszírozást és más, a polgárok számára rendelkezésre álló szövetkezeti finanszírozási lehetőségeket.

6.5.Innováció a technológiai tólőerőn túl

Új innovációs paradigmára van szükség ahhoz, hogy túllépjünk a szigorúan vett technológiai modelleken, és harmonikus kapcsolatot teremtsünk a technológia és a társadalom között. A technológiai innovációnak nagy szerepe van az új európai Bauhaus-célkitűzés megvalósításában, a digitális eszközök intelligens használatától az új anyagokig. Az innováció hatása azonban nem feltétlenül az újdonságból vagy magából a technológiából ered: az innovációs kihívás származhat például új ipari módszerekből is, amelyek csökkentik a költségeket és megfizethetőbb megoldásokat tesznek elérhetővé, vagy abból, hogy az új technológiákat és a hagyományos kézműves és helyi alapú megoldásokat a sajátos körülményekhez vagy esztétikai döntésekhez igazítják. A „művészet és tudomány” területét szintén olyan ígéretes tengelyként említették, amely elősegíti az innováció szélesebb körű megközelítését.

6.6.A múlt és a jelen között

A kulturális örökség, a helyi ismeretek és hagyományok jelentőségének, valamint a fenntartható jövő alakításában betöltött szerepük felismerése és megértése. Azon gyakorlatok újraértékelése, amelyek nem felelnek meg a jelenlegi társadalmi és környezeti kihívásoknak, figyelembe véve ugyanakkor a tudás régi formáit, amelyek hozzájárulhatnak új jövőbeli irányok kialakításához.

6.7. Új finanszírozási formák

Az innováció finanszírozási megoldások formájában is megvalósulhat. A köz- és magánszféra közötti új partnerségek, a projektek eltérő irányítása, új lehetőségek, amelyek lehetővé teszik a polgárok és a kisebb vállalkozások nagyobb mértékű bevonását.

7.VII. Következtetés és Következő lépések 

A közös tervezési szakasz volt az új európai Bauhaus-kezdeményezés első fontos lépése. Kialakította identitását – mind a folyamat, mind a tartalom tekintetében.

A következő szakaszokban az új európai Bauhaus egy részvételen alapuló megközelítéssel folytatódik, és tovább fog dolgozni a közös tervezési szakaszból kirajzolódó tengelyek elmélyítésén. A szélesebb közönség és a még inkluzívabb megközelítés biztosítása érdekében fokozni fogja az emberek megszólítására irányuló erőfeszítéseket.

Tekintettel a világjárvány jelentette korlátokra, a tapasztalatok és elképzelések összegyűjtésére használt eszközök megfelelőek voltak. A digitális eszközök azonban bizonyos csoportokat vagy embereket kizárnak a véleményük megosztásából. A következő szakaszoknak különböző beállításokat és feltételeket kell lehetővé tenniük, amelyek révén helyben tudunk majd együtt dolgozni az emberekkel.

A partnerek közössége nőni fog és sokszínűbbé fog válni, és különös figyelmet kell fordítani az Európán kívüli partnerekre a kezdeményezés globális dimenziójának alakítása és megerősítése érdekében. A kezdeményezés emellett szorosabban be fogja vonni a politikai szereplőket és az ipart mint az ipari ökoszisztéma átalakítását lehetővé tevő kulcsfontosságú szereplőket.

Köszönetnyilvánítás

Szeretnénk kifejezni őszinte elismerésünket mindazoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik erőfeszítéseket tettek a jelentések, nézetek és szakértelem megosztására, valamint a beszélgetések szervezésére és az azokban való részvételre. Ez a kezdeményezés közös érdemünk.

Szerzői jogok

3. oldal

·Csigáspolip háza © Adobe Stock – Dean Pennala

·Levélerezet © Adobe Stock – Vera Kuttelvaserova

·A park pázsitján heverő emberek felülnézetből © Adobe Stock – Watman

8. oldal

· https://www.nordicbauhaus.eu/digital-bauhaus#/page=1  

· https://www.up.pt/neb-goes-south/  

· https://bauhaus-mar.pt/en/conference/  

· https://www.janvaneyck.nl/news/het-nieuwe-bauhaus  

· https://www.activehouse.info/wp-content/uploads/2021/02/Active-House-Newsletter-February-2021.pdf  

· https://www.daysoforis.com/en/homepage-spring-en/  

· https://centrumdesignu.gdynia.pl/  

· https://www.arcticdesignweek.fi/en/  

· https://europa.eu/new-european-bauhaus/events/bauhaus-north-rhine-westphalia-focus-europe_en  

· https://wood4bauhaus.eu/  

· https://www.dcci.ie/consumers/blog/new-european-bauhaus  

· https://www.uni-weimar.de/en/media/news/news/titel/open-call-for-a-new-european-bauhaus-weimar-2/  

· https://triennale.org/bauhaus

15. oldal

·Wunderbugs / © Francesco Lipari

·Tree-House School / © Valentino Gareri

·The Arch / © O.S.T. & Constructlab

·Protegemos las escuelas (Védjük meg az iskolákat) © Barcelona város képviselő-testülete

·Palaluxottica / © Simone Bossi

·Utcai karnevál Clonakiltyben /© Cork megye közgyűlése

·UMAR unit / © Empa - Swiss Federal Laboratories for Materials Science and Technology

·Ljuba in Drago / © Ksenja Perko

·Esőkertek Rundelsgatanban (Vellinge) / © Forrás: edge

·Gyermely / © Danyi Balázs

·© Írország „Legzöldebb város” kezdeményezése

·House of Blivande / © Ketter Raudmets

·Backyard / © CC BY-NC-SA In My Backyard - rioneiva.com/nomeuquintal

·Pupils of Sustainable Dream City (A fenntartható álomváros tanulói) © Navet Science Center

·Reinkarnációs projekt © Akna Márquez

·Proto-Habitat / © Flavien Menu

·Háromdimenziós nyomtatással készült ház / © Source: Prvok

·Műhelytalálkozó Salakban (Litvánia)/© Keliaujančios dirbtuvės

·Lakhatási megoldás / © A. De Smet, B. Pak & Y. Schoonjans (KU Leuven Faculty of Architecture), G. Bruyneel & T. Van Heesvelde (Samenlevinsopbouw Brussel), B. Van Hoecke (CAW Brussel)

·Potsdami projektház/© Natalia Irina Roman

·Az eszköztárat használó csoport/© Dan Lockton

·A 2019-es „Reklámmolinókból táska” műhelytalálkozón készült pillanatfelvétel / © Open Design School

·Otthon a hajléktalanoknak © xystudio

·Holmes Road Studios © Peter Barber Architects

·© De Ceuvel

·Domo – oktatás a középiskolában a fenntartható építészetről / © Dolores Victoria

·The Salt House © R. Hofmanis

(1)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/SPEECH_20_1655

(2)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/co-design/conference_en    

(3)

Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal nyerték el a 2021. évi Pritzker építészeti díjat a meglévő épületeken végzett felújítási munkájuk elismeréseként.

(4)

A részletekért lásd: EU Mies-díj.

(5)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/2021-prizes_hu

(6)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/partners-0/partners_en

(7)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/about/high-level-roundtable_en

(8)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/high-level-roundtable-visions_en    

(9)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/co-design/co-designing-new-european-bauhaus-0_en    

(10)

  https://www.housingeurope.eu/blog-1558/the-new-european-bauhaus

(11)

  https://www.beda.org/news/new-european-bauhaus/

(12)

  https://www.ace-cae.eu/activities/new-european-bauhaus-collective-nebc/

(13)

  https://pro.europeana.eu/page/new-european-bauhaus  

(14)

  https://www.europanostra.org/cultural-heritage-as-an-integral-dimension-of-the-new-european-bauhaus-initiative/

(15)

  https://triennale.org/bauhaus

(16)

  https://wood4bauhaus.eu/

(17)

  https://www.nordicbauhaus.eu/#/page=1

(18)

  https://bauhaus-mar.pt/en/

(19)

Athén, Zágráb, Valencia, Porto, Bologna és Toulouse.

(20)

  http://www.eu-smart.community/index.html

(21)

  https://europa.eu/new-european-bauhaus/co-design/conference_en

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.15.

COM(2021) 573 final

Az uniós programok mozgósítása

MELLÉKLET

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Az új európai Bauhaus: szép, fenntartható, közös

Tartalomjegyzék

AZ UNIÓS PROGRAMOK MOZGÓSÍTÁSA    

AZ ÚJ EURÓPAI BAUHAUSRA IRÁNYULÓ CÉLZOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK    

A.1. A TEREK ÁTALAKÍTÁSA A HELYSZÍNEN    

A.1.1.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség    

A.1.2.    Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)    

A.1.3.    Egységes piac program    

A.2.    AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA ÁTALAKÍTÁSA    

A.2.1.    LIFE program    

A.2.2.    Horizont Európa – 3. pillér – Innovatív Európa    

A.2.3.    Egységes piac program – COSME pillér    

A.3.    AZ ÚJ JELENTÉSTARTALMAK ELTERJESZTÉSE    

A.3.1.    LIFE-új európai Bauhaus tudásmegosztó platform    

A.3.2.    Erasmus+ tevékenységek az ifjúság, az iskolai oktatás és a tanárok számára    

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK AZ ÚJ EURÓPAI BAUHAUSHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁJÁRULÁSOKRA    

B.1. A TEREK ÁTALAKÍTÁSA A HELYSZÍNEN    

B.1.1.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség    

B.2.    AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA ÁTALAKÍTÁSA    

B.2.1.    Egységes piac program    

B.2.2.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség    

B.2.3.    Kreatív Európa – szektorközi ág    

B.2.4.    ERASMUS+ innovációs partnerségek – innovációs szövetségek    

B.2.5.    Erasmus+ kiválósági partnerség – szakképzési kiválósági központok (SzKK)    

B.3.    AZ ÚJ JELENTÉSTARTALMAK ELTERJESZTÉSE    

B.3.1.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség    

B.3.2.    Kreatív Európa – KULTÚRA ág    

B.3.3.    Európai Szolidaritási Testület    

 

AZ UNIÓS PROGRAMOK MOZGÓSÍTÁSA

A Bizottság szolgálatai meghatározták az új európai Bauhaus végrehajtását támogató keret első elemeit, és 2021 szeptemberében számos kísérleti kezdeményezést indítottak. A pénzügyi dimenzióban közös erőfeszítésre lesz szükség, ezért uniós szinten alapvető elem lesz több uniós finanszírozási eszköz egymást kiegészítő hatálya alapján történő kombinálása. Az uniós hozzájárulással kapcsolatos javaslat pénzügyi hatását az érintett programok jelenlegi, 2021-2027-es pénzügyi keretösszegén belül és az elfogadott személyzeti erőforrásokon belül kell kezelni.

A koncepció helyszíni elterjesztésének biztosítása érdekében ki kell egészíteni az uniós programok által kínált pénzügyi támogatást más, megosztott irányítás alá tartozó helyi, regionális és nemzeti alapokkal. Különösen az épített környezetben végrehajtott változtatások igényelnek jelentős finanszírozást, amely csak az összes lehetséges forrás kombinálásával érhető el. A Bizottság külön figyelmet szentel a különböző programok koordinálására azok végrehajtása során.

A támogatási keret két komponensre osztható: az első pályázati felhívások kifejezetten az új európai Bauhaus projektek finanszírozását célozták; a pályázati felhívások második csoportja prioritásként vagy kiegészítő elemként tartalmazta az új európai Bauhaust, lehetőséget biztosítva a projekteknek arra, hogy hozzájáruljanak a kezdeményezéshez, miközben nem kizárólag arra összpontosítanak.

AZ ÚJ EURÓPAI BAUHAUSRA IRÁNYULÓ CÉLZOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

A.1. A TEREK ÁTALAKÍTÁSA A HELYSZÍNEN

A támogatási keret első szintjének az épített környezet konkrét helyi átalakításának támogatására kell irányulnia, összhangban az esztétika, a fenntarthatóság és a társadalmi befogadás alapvető értékeivel. Az új európai Bauhaus céljainak átalakulást hozó helyi projektek végrehajtása révén történő eléréséhez a regionális és helyi önkormányzatok, valamint az irányító hatóságok kapacitásépítéséhez nyújtott széles körű támogatásra lesz szükség.

A.1.1.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: 25 millió EUR |MIKOR: 2021. szeptember – 2022. január

HORIZON-MISS-2021-NEB-01-01: Az új európai Bauhaus kezdeményezés demonstrációs vezérprojektjei megvalósításának támogatása a Horizont Európa küldetéseivel összefüggésben: a demonstrációs vezérprojektek küldetésorientált (hatásos, mérhető, célzott) megközelítéssel kezelik az új európai Bauhaus szempontjából releváns kihívásokat, figyelembe véve az új európai Bauhaus három alapelvét (fenntarthatóság, befogadás, esztétika). Legalább öt ambiciózus és rendkívül innovatív „demonstrációs vezérprojekt” megvalósítása az EU egész területén.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: 10 millió EUR |MIKOR: 2021. szeptember – 2022. január

HORIZON-CL4-2021-RESILIENCE-02-32: Szociális és megfizethető lakókerület-demonstrációs projektek (hatásvizsgálat): a megfizethető lakhatásra irányuló kezdeményezés célkitűzéseivel összhangban a szociális és megfizethető lakókerületek integrált szomszédsági megközelítést követő fenntartható és inkluzív felújítására irányuló innovatív megoldások demonstrációs projektjei hozzá fognak járulni az új európai Bauhaus végrehajtásához.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: 2 millió EUR |MIKOR: 2022

HORIZON-MISS-2021-CIT-01-02: Együttműködésen alapuló helyi kormányzási modellek a városi környezet emblematikus átalakításának felgyorsítása, valamint az új európai Bauhaus kezdeményezéshez és az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében: a pályázati felhívás célja, hogy támogassa a helyi kormányzás innovatív és együttműködésen alapuló modelljeit, amelyek valamennyi polgárt a klímasemleges városi átalakuláson való együtt gondolkodásra invitálják, és népszerűsítse eközben az új európai Bauhaus elveit.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: 1 millió EUR |MIKOR: 2021. szeptember – 2022. január

HORIZON-CL5-2021-D4-02-03: Az új európai Bauhaushoz való hozzájárulásként a fenntarthatóság, a minőség, a körforgásos jelleg és a társadalmi befogadás irányába mutató, az épített környezetet érintő innováció elterjedésére irányuló európai koordináció és tapasztalatcsere megerősítése (ez a téma a Built4People partnerség keretében valósul meg). A pályázati felhívás célja az alábbiakkal kapcsolatos koordinációs és támogatási intézkedések előmozdítása: az innovatív megoldások elterjedésének fokozása a fenntartható, emberközpontú és inkluzív épített környezet érdekében; a társaktól való tanulás elmélyítése; az épített környezettel foglalkozó ágazatot érintő innováció és határokon átnyúló szinergikus együttműködés előnyeinek tudatosítása; a minőségi építészeti és tervezési elvek jobb elismerése és integrálása; a hálózatépítés és az innováció társfinanszírozásának erősítése.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok | KÖLTSÉGVETÉS: 6 millió EUR |MIKOR: 2022. január – 2022. április

HORIZON-CL2-2022-HERITAGE-01-10: Új európai Bauhaus – környezetbarátabb és méltányosabb életmód kialakítása a kreatív és befogadó társadalmakban az építészet, a tervezés és a művészetek révén: a minőségi architektúra szerepe a fenntartható és inkluzív építészetre és tervezésre, mint az emberi sokszínűség befogadásának, valamint a jólét, az akadálymentesség és a biztonság mindenki számára történő biztosításának eszközére összpontosítva. Figyelembe kell venni a virtuális és a fizikai terek közti összeköttetést, többek között a „hibrid környezet” elterjedőben lévő koncepciójára tekintettel.

A.1.2.    Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

KEDVEZMÉNYEZETT: Közigazgatási szervek | KÖLTSÉGVETÉS: 2,5 millió EUR |MIKOR: 2022. február

Technikai segítségnyújtás: Kapacitásépítés, a finanszírozási források meghatározása, a helyi szintű, részvételen alapuló közös tervezést alátámasztó módszertanok és megbízható folyamatok kidolgozása, tágabb horizontális szempontok vizsgálata, mint például az új európai Bauhaus-projektek létrehozását támogató/akadályozó tényezők vizsgálata.

KEDVEZMÉNYEZETT: Közigazgatási szervek | KÖLTSÉGVETÉS: 20 millió EUR | MIKOR: 2022 harmadik negyedéve

Európai Városfejlesztési Kezdeményezés: További (4 vagy több) különösen innovatív projekt támogatása. A pályázati felhívás olyan projekteket fog finanszírozni, amelyek az új európai Bauhaus három alapvető értékét integráló új európai Bauhaus-beavatkozások kézzelfogható, valós példáit jelentik.

A.1.3.    Egységes piac program

KEDVEZMÉNYEZETT: az egységes piac program keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: 1,2 millió EUR  |MIKOR: 2021. július – 2021. október

SMP-COSME-2021-HOUS-01 Megfizethető lakhatási kezdeményezés: A megfizethető lakhatási kezdeményezés partnerség létrehozása uniós szinten, amely támogatást nyújt a helyi ipari partnerségeknek (helyi hatóságok, szociális bérlakások szolgáltatói és építőipari kkv-k, beruházók) a finanszírozási lehetőségekhez, a pénzügyi és technikai segítségnyújtáshoz, valamint a kapacitásépítéshez, a bevált módszerek cseréjéhez és a tudástranszferhez való jobb hozzáférés érdekében. Ez a partnerség helyi szinten mozgósítja a megfizethető és szociális lakhatással foglalkozó szereplőket a szociális és megfizethető lakhatásra irányuló, integrált szomszédsági megközelítést követő felújítási világítótorony-projektek kerületi szintű kiépítésére (fenntarthatóság, élhetőség, a helyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, innováció, üzleti lehetőségek).

A.2.    AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA ÁTALAKÍTÁSA

Termelési rendszereinknek teljes mértékben a termékek és szolgáltatások társadalmi és kulturális hatásainak alaposabb ismeretén kell alapulniuk, emellett az egyszerre több tudományterületet érintő „mindenki számára történő tervezés” megközelítésekre kell támaszkodniuk. Az innovációnak emellett a fenntarthatóság, a befogadás és az esztétika új megoldásokba és termékekbe való integrálására kell törekednie.

A.2.1.    LIFE program

KEDVEZMÉNYEZETT: A LIFE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok | KÖLTSÉGVETÉS: 13 millió EUR (az új európai Bauhaus projektekre szánt becsült költségvetés) | MIKOR: 2021. július – 2021. november

LIFE-2021-SAP-ENV-ENVIRONMENT: A LIFE projektek azzal a céllal támogatják az új európai Bauhaus kezdeményezést, hogy a zöld megállapodást kulturális, emberközpontú és pozitív, „kézzelfogható” élménnyé tegyék. A tudomány, a környezet, a művészet és a kultúra határmezsgyéjén elterülő, horizontális környezeti kihívásokat megcélzó konkrét inkubátorprojektek a releváns tudományos, kormányzati, civil és vállalkozói közösségek bevonásával, a jövőbeli életmódok kialakítása érdekében. Ezek a projektek integrálni fogják az új európai Bauhaus három dimenzióját. A beavatkozás nem kizárólagos területei közé tartozhatnak például a városi, a szabadidős, a lakó- és munkakörnyezetek, az épületek és az építőanyagok, a mobilitási rendszerek, a fenntartható anyagok, az újrahasznosítás, a fenntartható talajhasználat, a zöldterületek fejlesztése és a biológiai sokféleség védelme stb.

A.2.2.    Horizont Európa – 3. pillér – Innovatív Európa 

KEDVEZMÉNYEZETT: Induló vállalkozások | KÖLTSÉGVETÉS: 700 000 EUR | MIKOR: 2021. október

Az új európai Bauhaus induló vállalkozásainak EIT általi felgyorsítása: Az új európai Bauhaus támogatására képes innovatív megoldásokat nyújtó legígéretesebb induló és növekvő európai vállalkozások azonosítása. Ezek felgyorsítása a leginkább megfelelő szolgáltatásokkal az új európai Bauhaus kezdeményezést támogatni képes európai bajnokok megerősítése érdekében, az európai munkahelyteremtés, innováció és növekedés ösztönzése céljából

A.2.3.    Egységes piac program – COSME pillér 1

KEDVEZMÉNYEZETT: Tervezők, kreatív szakemberek, kkv-k, technológiai szolgáltatók | MIKOR: 2021. október | KÖLTSÉGVETÉS: 4 millió EUR

Worth partnerségi projekt: A Worth partnerségi projekt egyik részvételi szándék kifejezésére való felhívása az új európai Bauhausra irányul. Ez az inkubációs és gyorsítási intézkedés célzott támogatást (mentorálást, coachingot és láthatóságot) biztosít a tervezők, gyártók/szakemberek és technológiai szolgáltatók közötti üzleti partnerségek számára. A kiválasztott partnerségek támogatást kapnak új üzleti ötletek (termékek, szolgáltatások, gyártási folyamatok vagy üzleti modellek) kifejlesztéséhez az életmód-ágazatokban, beleértve a bútorágazatot, a lakberendezést és a belsőépítészetet, valamint a divatot.

KEDVEZMÉNYEZETT: állami vásárlók (városok, régiók, kórházak, központi beszerző szervek stb.) | MIKOR: Nyílt KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára

A „Big Buyers” közös hírszerzési és cselekvési program (Big Buyers 3 – BB3) célja a résztvevők közötti együttműködés előmozdítása a beszerzési gyakorlat javítása, a szakértelem megosztása, a piac közös bevonása és az innovációs közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása érdekében. A résztvevőknek elő kell készíteniük a vonatkozó közbeszerzési eljárások elemeit. Ezenkívül összesített súlyukat arra kell felhasználniuk, hogy a piacot az innovatív megoldások kidolgozása felé tereljék. A projekt célja, hogy hozzájáruljon az EU gazdasági fellendüléséhez, és ösztönözze az innovációt és az induló vállalkozásokat. A létrehozandó 10 munkacsoport közül legalább egyet az új európai Bauhaus területén kell felállítani.

A.3.    AZ ÚJ JELENTÉSTARTALMAK ELTERJESZTÉSE

A közösségeket és a civil társadalmat bevonó, valamint a generációk közötti és multidiszciplináris együttműködésre (többek között a tudományra és a technológiára, a digitális alkalmazásokra, a szociológiára, a társadalomtudományokra, a politikatudományra, a közgazdaságtanra, a kultúrára, az oktatásra és a tervezésre) támaszkodó közös tervezési folyamatok szisztematikusabb alkalmazása kulcsfontosságúnak tűnik a társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez, amint arról az új európai Bauhaus-program közös tervezési szakaszához hozzájárulók beszámoltak.

A.3.1.    LIFE-új európai Bauhaus tudásmegosztó platform

KEDVEZMÉNYEZETT: MINDENKI | KÖLTSÉGVETÉS: EUR 150 000 | MIKOR: 2021. november

Platformtalálkozó a LIFE és Horizont 2020 programok keretében finanszírozott olyan projektek bemutatására, amelyek a már megvalósított új európai Bauhaus realitások jó példájaként szolgálnak, ezáltal új projekteknek ihletet adva az új európai Bauhaus-értékek szélesebb körű elterjedésének támogatása érdekében.

A.3.2.    Erasmus+ tevékenységek az ifjúság, az iskolai oktatás és a tanárok számára 2  

KEDVEZMÉNYEZETT: bármely, az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységet végző állami vagy magánszervezet |MIKOR: 2022 |KÖLTSÉGVETÉS: (később kerül meghatározásra) – nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára

Az Együtt Európa Ifjúsága kezdeményezés támogatja az ifjúsági szervezetek transznacionális partnerségeit, amelyek célja tevékenységeik európai dimenziójának megerősítése, lehetővé téve a fiatalok számára, hogy Európa-szerte közös projekteket indítsanak, csereprogramokat szervezzenek és képzéseket mozdítsanak elő. Ez a fellépés hozzájárulhat az új európai Bauhaus-programmal kapcsolatos tevékenységekhez.

KEDVEZMÉNYEZETT: Iskolai személyzet a koragyermekkori nevelésben 3 és gondozásban, az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban, a szakoktatásban és -képzésben részt vevő iskolai személyzet (pl. tanárok, iskolaigazgatók) | MIKOR: 2022 |KÖLTSÉGVETÉS: n.a 4 .

A 2022. évi eTwinning éves témája a következő lesz: „A jövőnk szép, fenntartható, közös: Iskolák és az új európai Bauhaus: Egy kreatív tanulási környezet elképzelése a zöld és befogadó iskolákban”. A tanárokat és az iskolai alkalmazottakat felkérik, hogy gondolkozzanak diákjaikkal közösen az iskolájukról a Covid utáni időszakban. Kialakítják az ideális iskolával kapcsolatos elképzeléseiket. Az eTwinning éves témájával az év során kampányok, az októberi eTwinning éves konferencia és az eTwinning éves könyve foglalkoznak. Emellett a School Education Gateway menetrendje kiegészül az iskolai oktatásban érdekelt felek számára fontos új európai Bauhaus-rendezvényekkel, és ezeket mint a felnőttoktatási szakemberek számára fontos rendezvényeket felveszik az európai felnőttkori tanulás elektronikus európai platformjának (EPALE) eseménynaptáraiba. Ezeket a rendezvényeket valamennyi platform közösségimédia-csatornái egyaránt felkarolják majd.

KEDVEZMÉNYEZETT: Olyan szervezetek, amelyek kiemelkedő pedagógiai gyakorlatokat is magában foglaló Erasmus+ projekteket teljesítettek |KÖLTSÉGVETÉS: Nincs külön költségvetés a kedvezményezettek számára | MIKOR: 2022 második negyedéve

A 2022. évi Európai Innovatív Tanítási Díj összpontosíthatna az új európai Bauhaushoz kapcsolódó témákra, különös tekintettel a fenntarthatóság, a részvétel és a befogadás közötti kapcsolatra, valamint az innovatív oktatásra és tanulásra és az egész iskolára kiterjedő megközelítésre, amely közösségi szinten összefogja az összes szereplőt. Kiemelné az Erasmus+ program sikeres projektjeit, és lehetőséget biztosítana e projektek összekapcsolására és az együttműködésre.

KEDVEZMÉNYEZETT: A DiscoverEU résztvevői |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára |MIKOR: 2022

A DiscoverEU minden évben egy meghatározott téma köré szerveződő tevékenységeket népszerűsít. 2022-ben a DiscoverEU éves témája az új európai Bauhaus kezdeményezéshez fog kapcsolódni.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK AZ ÚJ EURÓPAI BAUHAUSHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁJÁRULÁSOKRA

Néhány más fellépés azzal járul hozzá az új európai Bauhaus célkitűzéseinek eléréséhez, hogy a kezdeményezést beépíti pályázati felhívásaiba.

B.1. A TEREK ÁTALAKÍTÁSA A HELYSZÍNEN

Az építési, felújítási és örökségi ágazattal kapcsolatos kutatás és kísérletezés hozzájárulhat az új európai Bauhaushoz az átalakulást hozó projektekben megtestesíthető új eszközök és megoldások kifejlesztése révén.

B.1.1.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára | MIKOR: 2021. június – 2021. szeptember

HORIZON-CL4-2021-TWIN-TRANSITION-01-10: Az épületekre és az infrastruktúrára vonatkozó digitális engedélyek és megfelelőség-ellenőrzések (hatásvizsgálat): 3 projekt: a) a hatékonyság és a termelékenység növelése, valamint a tervezési és építési folyamatok hibáinak csökkentése; b) automatizált, gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb engedélyezés és megfelelés az építési munkák tekintetében (pl. szabályozás, egészségvédelem és biztonság, teljesítmény); c) az építési minőség és erőforrás-hatékonyság javítása az építőiparban, az új európai Bauhaus kezdeményezés céljaival összhangban.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára |MIKOR: 2021. október – 2022. március

HORIZON-CL4-2022-TWIN-TRANSITION-01-09: Az épületek digitális naplója használatának bemutatása (hatásvizsgálat): 2 projekt: a) az erőforrás-hatékonyság javítása és az épületek dekarbonizációja; b) a digitális épületnaplók meglévő adatbázisainak, eszközeinek és forrásainak jobb összekapcsolása; c) a digitális épületnaplók használhatóságának javítása a felhasználói élmény révén, figyelembe véve az akadálymentességgel és az inkluzivitással kapcsolatos kérdéseket; d) új vagy továbbfejlesztett eszközök a releváns adatok gyűjtésére és frissítésére; e) a digitális épületnaplók használata egyéb előnyeinek bemutatása, pl. biztonság és egészség az épületekben és az építőiparban, például a szerkezeti épség nyomon követése révén; költséghatékonyság, hatékonyságnövekedés az idő tekintetében; az éghajlatváltozással szembeni fokozott reziliencia.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára | MIKOR: 2021. október – 2022. február / 2022. szeptember

HORIZON-CL6-2022-CIRCBIO-02-01-two-stage: Integrált megoldások az épületek és az építőipar körforgásos jellegére (hatásvizsgálat) az új európai Bauhaushoz az alábbiak révén történő való hozzájárulás érdekében: 1) az innovatív megoldások fokozott bevezetésére és piaci elterjedésére irányuló projektek a következők terén: a) az építkezés, a hulladékkeletkezés megelőzése, az épületek és az alkotóelemeik élettartamának meghosszabbítása és életciklus-teljesítményének javítása; b) a szétszerelhetőséget, a hulladékmegelőzést és -gazdálkodást, az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást biztosító tervezés és gyártás az építőipari ágazatban, beleértve az előállítást és összeszerelést is; 2) a fejlett digitális megoldások fokozott terjesztése; 3) az építési és bontási hulladék fokozott hasznosítási és újrafeldolgozási aránya; 4) a veszélyes anyagok másodlagos anyagokból való jobb kivonása; 5) az újrahasznált és újrafeldolgozott anyagok fokozott értéknövelő újrahasznosítása az építőiparban; valamint 6) az épületek és építőanyagok általános környezeti lábnyomára vonatkozó ismeretek bővítése és a Bizottság a termék környezeti lábnyomára vonatkozó módszerének fokozott gyakorlati alkalmazása.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára |MIKOR: 2021. szeptember – 2022. január

HORIZON-CL5-2021-D4-02-02: Költséghatékony, fenntartható, többfunkciós és/vagy előre gyártott holisztikus felújítási csomagok, amelyek integrálják a megújuló energiaforrásokat, és újrafelhasznált és újrafeldolgozott anyagokat foglalnak magukban (Built4People). Olyan ígéretes technológiai innovációk széles körű, valós körülmények közötti demonstrációjára terjed ki, amelyek tiszteletben tartják a fenntarthatósági életciklus elveit, a környezeti feltételek széles skáláján hasznosak, és a beltéri környezet és a felhasználók kényelmének, elégedettségének, valamint az akadálymentességnek a javulásához vezetnek, miközben tiszteletben tartják az esztétikát, a történelmi értéket és/vagy a helyi építészeti identitást.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára | MIKOR: 2021. szeptember – 2022. január

HORIZON-CL5-2022-D4-02-03: Fenntartható és erőforrás-hatékony megoldások a nyitott, hozzáférhető, inkluzív, reziliens és alacsony kibocsátású kulturális örökség érdekében: megelőzés, nyomon követés, irányítás, karbantartás és felújítás (Built4People). Műszaki és társadalmi szempontból innovatív, fenntartható, energia- és erőforrás-hatékony megoldások megvalósítása a kulturális örökség épített környezetének költséghatékony javítása és megőrzése érdekében, az alábbi releváns szempontok mindegyike mentén: befogadás, akadálymentesség, reziliencia, környezeti teljesítmény és energiahatékonyság minden életciklus során. Biztosítani kell az érintett érdekelt felek csoportjainak (pl. civil társadalmi szervezetek, egyesületek, a kulturális örökségben érdekelt felek, például a kulturális örökség védelmével foglalkozó szervezetek) bevonását, valamint a polgárok általi elfogadottságot és a társadalmilag innovatív elképzeléseket.

B.2.    AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA ÁTALAKÍTÁSA

A helyszíneknek az új európai Bauhaus-elvek mentén történő átalakítása az üzleti modellek kiigazítását és az új megközelítések kidolgozását is szükségessé teszi. Ebben az összefüggésben a szociális gazdaság jelentősen hozzájárulhat a kezdeményezéshez.

B.2.1.    Egységes piac program

KEDVEZMÉNYEZETT: az egységes piac program keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok | KÖLTSÉGVETÉS: 4 millió EUR | MIKOR: 2021. szeptember

A kkv ellenállóbbá tételét támogató szociális gazdaság és a helyi zöld megállapodások: Ez a pályázati felhívás támogatni fogja a régiók és városok közötti, a helyi zöld megállapodásokkal és a szociális gazdasággal kapcsolatos partnerségek kialakítását a területi reziliencia fokozása és a helyi gazdasági növekedés újratervezése érdekében. Középpontjában a városok / helyi önkormányzatok és a szociális gazdaság vállalkozásainak kapacitásépítése, valamint a polgárok részvétele és szerepvállalása áll. Az intézkedés támogatni fogja a partnerségeket a helyi zöld megállapodások végrehajtásában, valamint a szociális gazdasági közösségek rezilienciájának előmozdításában a fenntartható és inkluzív helyi fejlesztés és a kettős átállás érdekében. Az új európai Bauhaus a kiemelt témák egyike.

B.2.2.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok | KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára |MIKOR: 2021. június – 2021. szeptember

HORIZON-CL4-2021-RESILIENCE-01-31: Európai Technológiai és Társadalmi Innovációs Gyár (a szabályozás hatásvizsgálata): Pénzügyi és kapacitásépítési támogatás a szociális innovátorok számára, hogy ötleteiket olyan konkrét megoldásokká fejleszthessék, amelyek hozzájárulnak az új európai Bauhaushoz.

A kreatív és oktatási ágazatot érintő innováció szintén hozzájárulhat az új európai Bauhaus célkitűzéseinek megvalósításához.

B.2.3.    Kreatív Európa – szektorközi ág

KEDVEZMÉNYEZETT: A kulturális és a kreatív ágazatok terén tevékenykedő szervezetek | MIKOR: 2021. június – október 5. KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára

CREA-CROSS-2021-INNOVLAB A kreatív innovációs laborok olyan innovatív digitális megoldások tervezését és tesztelését támogatják, amelyek hosszú távon kedvező hatást gyakorolhatnak számos kulturális és kreatív ágazatra. A laborok elősegítik az olyan innovatív megoldások (pl. eszközök, modellek és módszerek) létrehozását, amelyeknek könnyen megismételhetőknek kell lenniük, és esélyük van piacra jutni. A projektek összpontosíthatnak a kulturális és kreatív ágazatok értékláncának zöldítésére, beleértve az új európai Bauhaushoz hozzájáruló intézkedéseket is.

B.2.4.    ERASMUS+ innovációs partnerségek – innovációs szövetségek

KEDVEZMÉNYEZETT: az oktatás és képzés területén tevékenykedő állami és magánszervezetek. |KÖLTSÉGVETÉS: később kerül meghatározásra 5 | MIKOR: 2022

Az Erasmus+ innovációs szövetségei (amelyek az érdekelt felek szélesebb köre – diákok, egyetemek, vállalatok, nem kormányzati szervezetek, civil társadalom stb. – közötti együttműködést célozzák) külön prioritással járulnak hozzá az új európai Bauhaus-programhoz kapcsolódó tevékenységekhez. Ez a felsőoktatásra, valamint a szakoktatásra és -képzésre fog irányulni.

B.2.5.    Erasmus+ kiválósági partnerség – szakképzési kiválósági központok (SzKK) 6  

KEDVEZMÉNYEZETT: Szakképzési szolgáltatók, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, tudományos parkok, innovációs ügynökségek, vállalatok, kamarák és társulásaik, szociális partnerek, szociális vállalkozások, ágazati szakismereti tanácsok stb. | MIKOR: 2021. szeptember/október  |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára

Az SzKK-kezdeményezés támogatja a szakmai kiválóság alulról építkező megközelítését, amelyben a helyi érdekelt felek széles köre vesz részt. Lehetővé teszi a szakképzési intézmények számára, hogy gyorsan hozzáigazítsák a készségkínálatot a változó gazdasági és társadalmi igényekhez, például a digitális és zöld átálláshoz is. Hozzájárulhatnak az új európai Bauhaus kezdeményezés megvalósítási szakaszához azáltal, hogy együttműködnek a kezdeményezés által támogatott helyi átalakulásokban részt vevő közösségekkel. Az SzKK-k az adott helyi viszonyok között működnek, és az innovációt, a regionális fejlesztést és a társadalmi befogadást szolgáló készség-ökoszisztémák gerincét alkotják, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együtt dolgoznak más országok SzKK-ival.

B.3.    AZ ÚJ JELENTÉSTARTALMAK ELTERJESZTÉSE

A közösségekkel folytatott együttműködés alapvető tanulási teret jelent az új európai Bauhaus számára.

B.3.1.    Horizont Európa – 2. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára |MIKOR: 2021. június – 2021. október

HORIZON-CL4-2021-HUMAN-01-19: Innovatív megoldások tesztelése a helyi közösségek igényei alapján (KTF): Társadalmi megoldások közös létrehozása és tesztelése annak érdekében, hogy az Európában végzett kutatást és kifejlesztett innovációt a helyi közösségekkel közösen lehessen tesztelni, támogatva az új európai Bauhaus által támogatott együttműködésen alapuló megközelítést.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok |KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára | MIKOR: 2021. október – 2022. február

HORIZON-CL6-2022-GOVERNANCE-01-08: A sikeres javaslat hozzájárul a környezetvédelmi megfigyelések széles körű alkalmazásához és hozzáadott értékéhez azáltal, hogy javítja a polgárok által gyűjtött adatok felhasználását és validálását, valamint fokozza a polgárok részvételét és szerepvállalását, ezáltal hozzájárul az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez és a Föld-megfigyelési rendszerek megerősített globális rendszeréhez. A városi környezetre való összpontosítás, valamint a polgárok megfigyelésének és szerepvállalásának társadalmi és kulturális dimenziói figyelembevételére irányuló kérés miatt a projekteknek az új európai Bauhaushoz való hozzájárulásra kell törekedniük.

KEDVEZMÉNYEZETT: A HE keretében finanszírozásra jogosult jogalanyok | KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára | MIKOR: 2021. október – 2022. február

HORIZON-CL6-2022-COMMUNITIES-01-05: A befogadóbb és reziliensebb közösségeket szolgáló természetalapú megoldások társadalmi-politikai hatásainak értékelése: a projekteknek hozzá kell járulniuk az új európai Bauhaus kezdeményezéshez azáltal, hogy a fenntarthatóság, a befogadás és a minőségérzet egyesítése révén támogatják a zöld és digitális átállást a közösségek lakókörnyezeteiben. Kis léptékű kísérleti projekteket lehetne előirányozni olyan természetalapú megoldások feltárására, amelyek funkcionális hatókörük, társadalmi-gazdasági hatótávolságuk, integrált megközelítésük vagy új helyzetekben való alkalmazásuk tekintetében innovatívak.

A kulturális, oktatási és ifjúsági önkéntes projektek hasznosan tudnak hozzájárulni az új európai Bauhaushoz.

B.3.2.    Kreatív Európa – KULTÚRA ág 7

KEDVEZMÉNYEZETT: A kulturális és a kreatív ágazatok terén tevékenykedő szervezetek | KÖLTSÉGVETÉS: nincs előre elkülönített összeg az új európai Bauhaus számára | MIKOR: 2022

Az európai kulturális együttműködési projektek célja a kultúra területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés előmozdítása, az európai művészeti tartalmak létrehozása és terjesztése európai dimenziójának növelése, valamint az új és innovatív gyakorlatok kidolgozásának, kikísérletezésének, terjesztésének vagy alkalmazásának ösztönzése. Az európai együttműködési projektek célja továbbá, hogy hozzájáruljanak a kultúra területén kialakulóban lévő uniós szakpolitikai kezdeményezések, például az új európai Bauhaus végrehajtásához. A vonatkozó pályázati felhívások az új európai Bauhaus szempontjából releváns témákat és tematikus prioritásokat fognak tartalmazni.

B.3.3.    Európai Szolidaritási Testület

KEDVEZMÉNYEZETT: Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeiben való részvételre jogosult szervezetek és fiatalok |KÖLTSÉGVETÉS: (később kerül meghatározásra) 8 | MIKOR: 2022

Az Európai Szolidaritási Testület 2022. évi éves pályázati felhívása esetén az új európai Bauhaus kezdeményezés a környezeti fenntarthatóságra és az éghajlatpolitikai célokra vonatkozó horizontális prioritás része.

(1)

https://eufundingoverview.be/funding/cosme

(2)

Az Erasmus-finanszírozás kiegészíthető más nemzeti vagy európai alapokkal, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel, az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alappal (ESZA+), a technikai támogatási eszközzel (TSI), a Horizont Európa programmal és az InvestEU-val.

(3)

Koragyermekkori nevelés és gondozás.

(4)

Az éves eTwinning témát az Erasmus+ által finanszírozott eTwinning központi támogatási szolgálata szervezi és hajtja végre. Valamennyi kapcsolódó tevékenység, kiadvány és kampány szerves részét képezi az adott szolgáltatási szerződésnek.

(5)

E fellépés költségvetése az Erasmus+ 2022. évi éves munkaprogramjának része, beleértve az éves költségvetés fellépések közötti felosztását is, amelyet az Erasmus+ bizottság hagy jóvá, és amelyről a Bizottság évente határoz.

(6)

A szakképzési kiválósági központok weboldala.

(7)

E fellépés költségvetése a Kreatív Európa 2022. évi éves munkaprogramjának része, beleértve az éves költségvetés fellépések közötti felosztását is, amelyet a Kreatív Európa irányítóbizottsága hagy jóvá, és amelyről a Bizottság évente határoz.

(8)

E fellépés költségvetése a 2022. évi Európai Szolidaritási Testület része, beleértve az éves költségvetés fellépések közötti felosztását is, amelyet az Európai Szolidaritási Testület bizottsága hagy jóvá, és amelyről a Bizottság évente határoz.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.15.

COM(2021) 573 final

Az új európai Bauhaus politikai ökoszisztémája

MELLÉKLET

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Az új európai Bauhaus: szép, fenntartható, közös

Tartalomjegyzék

AZ ÚJ EURÓPAI BAUHAUS POLITIKAI ÖKOSZISZTÉMÁJA    

1.    A zöld megállapodás    

1.1.    Az épületkorszerűsítési program    

1.2.    Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag    

1.3.    A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv    

1.4.    A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv    

1.5.    A környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégia    

1.6.    Az európai alkalmazkodási stratégia    

1.7.    A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia    

1.8.    „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia    

1.9.    Az uniós erdőstratégia    

1.10.    A textilágazatra vonatkozó stratégia    

1.11.    A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia    

1.12.    Az uniós biogazdasági stratégia    

1.13.    Az európai éghajlati paktum    

1.14.    Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia    

2.    Területi politikák    

2.1.    Kohéziós politika    

2.2.    Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára    

3.    Kulturális és kreatív ágazatok    

3.1.    Új európai kulturális menetrend    

3.2.    A kulturális örökségért való fellépés európai kerete    

4.    Társadalmi dimenzió    

4.1.    Stratégiák az egyenlőségközpontú Unió megvalósítására    

4.2.    A szociális jogok európai pillére    

4.3.    Az EU gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia.    

5.    Oktatás és készségek    

5.1.    Európai oktatási térség    

5.2.    Oktatás a környezeti fenntarthatóságért    

5.3.    A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai készségfejlesztési program    

6.    Digitális évtized    

6.1.    Digitális iránytű 2030-ig    

6.2.    Digitális Európa program    

6.3.    Adatkormányzási rendelet    

6.4.    A mesterséges intelligenciával kapcsolatos intézkedéscsomag    

7.    Kutatás és innováció    

7.1.    Horizont Európa    

7.2.    A Horizont Európa küldetései:    

8.    Ipari és vállalkozói dimenzió    

8.1.    Az új európai iparstratégia    

AZ ÚJ EURÓPAI BAUHAUS POLITIKAI ÖKOSZISZTÉMÁJA

Az új európai Bauhaus célja a fenntarthatóság integrálása a társadalmi befogadással és az esztétikával, valamint a minőségérzet egyéb elemeivel, ezért természeténél fogva transzverzális és kialakításánál fogva transzdiszciplináris.

Az új európai Bauhaus célja, hogy hidakat és összeköttetéseket teremtsen a tudományágak, a helyek és az emberek között, felhasználva a kollektív intelligenciát és tudást az előttünk álló kihívások összetettségének kezelésére. Az integrált megközelítések a kölcsönös megerősítést szolgáló szinergiák előmozdítása révén a szakpolitikák hatásainak optimalizálására is alkalmasak.

Az új európai Bauhaus gazdag uniós szakpolitikai kontextusra épül, amely stratégiai célkitűzéseket és viszonyítási pontokat kínál a kezdeményezés által integrálni kívánt különböző dimenziók számára. Bár gyakran csak az új európai Bauhaus egyik dimenziójára összpontosítanak, számos szakpolitikai kezdeményezés már most is hozzájárul az előrehaladásához szükséges előfeltételek megteremtéséhez. E melléklet célja, hogy bemutassa ezeket a releváns szakpolitikai kereteket,

1.A zöld megállapodás

1.1.Az épületkorszerűsítési program 1

Az épületkorszerűsítési programról szóló közlemény (COM(2020) 662) bemutatja a javasolt új európai Bauhaus céljait. Az épületkorszerűsítési program számos lényeges elvet meghatároz a dekarbonizáció 2050-ig történő megvalósítását illetően, például: életciklus-szemlélet és a körforgásosság; dekarbonizáció és a megújuló energiaforrások integrálása; megfizethetőség; az energiahatékonyság elsődlegessége; magas szintű egészségügyi és környezetvédelmi előírások; biztonság; akadálymentesség; a zöld és a digitális átállás kettős kihívásának együttes kezelése; az esztétika és az építészeti minőség tiszteletben tartása. A lakó-, közigazgatási, oktatási és egészségügyi szegmensekben a legkiszolgáltatottabb személyeket és a legrosszabb energiahatékonyságú épületeket jelöli meg a felújítások kiemelt fontosságú célterületeiként.

Az épületkorszerűsítési programra vonatkozó cselekvési terv nyomonkövetési kezdeményezéseket is magában foglal a különböző szakpolitikai területeken. Ezek között az épületkorszerűsítési program keretében az épületek teljes élettartamára számított szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2050-es ütemterv (amely 2023-ra lesz készen) a jövőbeli szakpolitikai és piaci fejlemények alapjául szolgál hosszú távon és minden földrajzi szinteken – uniós, nemzeti és helyi szinten egyaránt. Ez az életciklus-szemléleten fog alapulni, és kifejezetten figyelembe fogja venni a körforgásos gazdaságban a szén-dioxid-kibocsátás általános csökkentése tekintetében rejlő lehetőségeket, ezáltal támogatva az éghajlat-politikai célkitűzések elérését. Jövőképet kínál, és ily módon irányt mutat az ágazat és a hatóságok számára.

1.2. Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag

Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag két eleme különösen érdekes az új európai Bauhaus szempontjából: Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv. Mindkettő az épített környezetnek az Európai Unió éghajlat-politikai céljaival összhangban történő átalakítását támogatja.

Ezeken túlmenően az új európai Bauhaus hozzájárul az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag végrehajtásához azáltal, hogy új innovatív ötletekkel szolgál az épített környezet energiahatékonyságának növeléséhez, a fenntartható infrastruktúrához, valamint a megújuló energia és a természetalapú megoldásoknak az épített környezetbe történő beépítéséhez. Ötvözi az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat és a fenntarthatóságot a minőségérzetünkkel.

1.3.A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 2

A körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020-ban elfogadott második cselekvési terv célja az erőforrás-hatékonyság növelése, a fogyasztási lábnyom csökkentése, valamint az általános környezeti és éghajlati hatások csökkentése. Számos jogalkotási intézkedés mellett több olyan önkéntes eszközt is javasolt az erőforrások fenntartható előállításának és felhasználásának előmozdítására, mint a zöld közbeszerzés, az uniós ökocímke és a Level(s) keretrendszer, hozzájárulva ezáltal az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. Az új európai Bauhaus szempontjából különösen fontos a fenntartható épületekre vonatkozó, meglévő zöld közbeszerzési kritériumok felülvizsgálata, hogy azok szigorúan a körforgásosság elvén alapuljanak, a Level(s) keretrendszer 3 mutatóin keresztül. A terv a jellemző középületekre, például irodákra, szociális bérlakásokra és iskolákra összpontosít, és kiterjed mind az új építésre, mind a felújításra. A kritériumok kiterjednek a körforgásosságra, az egészségre és a kényelemre, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és az életciklusköltségekre, és támogatják a közbeszerzőket abban, hogy élen járjanak a fenntarthatóbb épületek felé vezető úton. Ez a tevékenység hozzájárul az új európai Bauhaus önértékelési eszközének kidolgozásához, amely iránymutatást nyújt annak felméréséhez, hogy egy projekt mennyire fenntartható, inkluzív és esztétikus. A vállalkozások és a fogyasztók azáltal járulhatnak hozzá az új európai Bauhaus kezdeményezéshez, hogy olyan uniós ökocímkével ellátott termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak, amelyek teljes életciklusuk során magas szintű környezetvédelmi normáknak felelnek meg. Ökocímke-kritériumok a kemény burkolatok, a fa-, parafa- és bambuszalapú padlóburkolatok, a festékek és lakkok, a textiltermékek, a bútorok és az ágybetétek esetében állnak rendelkezésre. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv bejelentette a hulladékokról szóló uniós jogszabályok korszerűsítését, és megismételte, hogy a Bizottság mérlegelni fogja az építési és bontási hulladék és anyagspecifikus frakciói újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékek meghatározását.

1.4.A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 4

Az „Útban a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési terv annak biztosítását tűzte ki célként, hogy a szennyezés – a beltéri szennyezést is beleértve – ne károsítsa egészségünket és ökoszisztémáinkat. Ez különösen fontos azokon a helyeken, ahol élünk. A terv ezért kiemelt kezdeményezéseket határoz meg a fő városi zöldítési és innovációs igények azonosítására, valamint a helyi digitális ikermodellek használatára a beltéri és kültéri szennyezés megelőzése érdekében. Ezáltal hozzá fog járulni az új európai Bauhaus fenntarthatósági dimenziójához.

1.5.A környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégia 5

A környezetbarát infrastruktúra újra összekapcsolja a létfontosságú természeti területeket a városi csomópontokkal, helyreállítja és javítja azok funkcionális szerepét. Alapvető tervezési koncepció a természeti tőke védelme és ezzel egyidejűleg az életminőség javítása szempontjából, és ezáltal jelentősen hozzájárul a fenntarthatósághoz, amely az európai Bauhaus kezdeményezés egyik kulcsfontosságú eleme.

1.6.Az európai alkalmazkodási stratégia 6

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia célja, hogy fokozza és felgyorsítsa az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje a természetet, az embereket és a megélhetést az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaival szemben. Ezért azáltal, hogy elősegíti az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia szempontjainak beépítését az épületek és a kritikus infrastruktúrák építésébe és felújításába, hozzájárul az új európai Bauhaus fenntarthatósági dimenziójához. A Horizont Európa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos küldetése a stratégia kulcsfontosságú végrehajtási eszköze. A polgárokat a tervezésbe, fejlesztésbe és tesztelésbe szorosan bevonó, testreszabott és helyi alapú válaszok és intézkedések lesznek az egyik olyan terület, ahol az új európai Bauhaus és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló politika összehangolható lesz.

1.7.A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia 7

Az EU biodiverzitási stratégiája hangsúlyozta, hogy a zöld városi területek, köztük a zöld tetők és falak – amelyek az új európai Bauhaus-kezdeményezés fontos elemét képezik – számos előnnyel járnak mind a fenntarthatósághoz való jelentős hozzájárulás, mind esztétikai szempontból. A Covid19-világjárvány miatt a közelmúltban bevezetett korlátozások mindenkit ráébresztettek a városi zöld területek jelentőségére fizikai és mentális jólétünk szempontjából. Emellett a vegetáció hozzájárul a városi területek hűtéséhez és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítéséhez. A biodiverzitási stratégia végrehajtása és a természetalapú megoldások nagyarányú bevezetése hozzá fog járulni az új európai Bauhaushoz, mivel a természetes tervezés az egyik leghatékonyabb, legfenntarthatóbb megoldás, ami határozottan esztétikus is.

1.8.„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia 8

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia méltányossá, egészségessé és környezetbaráttá kívánja tenni az élelmiszerrendszereket. Célja gondoskodni arról, hogy mindenki elegendő, biztonságos, tápláló és fenntartható élelmiszerhez jusson, valamint csökkentse az élelmiszer-veszteséget és a megelőzze a hulladékképződést. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia hozzájárul az új európai Bauhaus fenntarthatósággal és befogadással kapcsolatos céljaihoz, például városi élelmiszerrendszerek, ehető kertek és körforgásos élelmiszerrendszerek révén.

1.9.Az uniós erdőstratégia 9

Az uniós erdőstratégia a jelenleginél nagyobb, egészségesebb és változatosabb erdőkre törekszik, különösen a szén-dioxid-tárolás és -megkötés, valamint az élőhelyek és fajok visszaszorulásának feltartóztatása érdekében, továbbá azért, hogy az erdők be tudják tölteni társadalmi-gazdasági szerepüket az elkövetkező évtizedekben is. A stratégia továbbá a mellett érvel, hogy a fenntartható és klímasemleges gazdaság kiépítése során biztosítanunk kell a fa optimális felhasználását a lépcsőzetes felhasználás elvével összhangban. Ez azt jelenti, hogy a fa nagy részét hosszú élettartamú anyagok és termékek előállításához kell felhasználni. Növelni kell az építőanyagként felhasznált fa jelenlegi alacsony piaci részesedését, hogy felváltsa az energiaigényes és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló anyagokat. Az ágazat méretgazdaságossága érdekében további kutatásra és innovációra lesz szükség a hosszú élettartamú és biztonságos faalapú építőanyagokkal kapcsolatban. Idetartozik az épületekhez használt fa is, amely szerepet fog játszani az új európai Bauhaus kezdeményezésben.

1.10.A textilágazatra vonatkozó stratégia 10

Ez a stratégia meg fogja változtatni a textilgyártás, -felhasználás és -újrafelhasználás módját. A fiatalabb generációk különleges szerepet játszanak majd a generációk áthidalásában, textiltermékeink átalakításában, valamint az innováció és a vállalkozói szellem előmozdításában. Ezt a tartósságra, a javíthatóságra és a megoszthatóságra vonatkozó új üzleti modellek támogatása, az innovatív anyagok fejlesztése, a bútorok és az építési termékek anyagainak a hulladékhierarchiával és az új európai Bauhaus elveivel összhangban történő hasznosítása, valamint az olyan uniós finanszírozási programokon keresztül finanszírozott demonstrációs és tudatosságnövelő projektek támogatása fogja ösztönözni, mint a LIFE és a Horizont Európa.

1.11.A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia 11

Az EU lakossága komoly aggodalmainak adott hangot a káros vegyi anyagok és a kapcsolódó egészségügyi és környezeti következmények miatt. Az építőiparban a belső és külső tervezéshez használt anyagok és termékek, a textiltermékek, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás, az akkumulátorok, a szélturbinák, a megújuló energiaforrások és a fogyasztási cikkek számos vegyi anyagot tartalmaznak, köztük sok károsat is, amelyek befolyásolhatják életminőségünket. A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia keretében a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtése érdekében hozott intézkedések célja a polgárok és a környezet jobb védelme, valamint a beépített biztonságú és fenntarthatóságú vegyi és egyéb anyagok előmozdítása a zöld átállás támogatására irányuló kritériumok kidolgozása révén, biztosítva ezáltal azt is, hogy a jövőbeli épületek, infrastruktúrák és egyéb termékek biztonságosabban járuljanak hozzá a fenntartható jövőhöz és csökkentsék a teljes környezeti lábnyomot.

1.12.Az uniós biogazdasági stratégia 12

A biogazdaság új módokat keres az erőforrások előállítására és felhasználására, tiszteletben tartva bolygónk tűrőképességének határait, és eltávolodva attól a lineáris gazdaságtól, amely a fosszilis és ásványi erőforrások kiterjedt felhasználásán alapul. A megújuló bioalapú anyagok és a zöld környezetek hozzájárulhatnak a következőkhöz: 1. a karbonsemlegesség, a körforgásosság és a fenntarthatóság céljainak elérése; 2. munkahelyteremtés, különös tekintettel a vidéki munkahelyekre és a megélhetésre; és 3. az emberek életminősége (pl. az építőanyagok tekintetében a fát esztétikusan kellemesnek tekintik, amely csökkenti a stresszt és jó akusztikus tulajdonságokkal rendelkezik).

1.13.Az európai éghajlati paktum 13

Az új európai Bauhaus szorosan kapcsolódik az európai éghajlati paktumhoz, amely egy, az egész EU-ra kiterjedő kezdeményezés, amely lehetőséget biztosít az embereknek, a közösségeknek és a szervezeteknek arra, hogy részt vegyenek az éghajlat-politikai fellépésekben, és segítsenek zöldebbé tenni Európát. Emellett ösztönzi a vállalásokat, méri az előrehaladást és megkönnyíti a felújítási ellátási láncban részt vevő különböző szereplők közötti eszmecserét is. A Horizont Európa programon keresztül a polgárokkal közösen megoldásokat hoz létre, és olyan ötleteket gyűjt össze, amelyek hozzájárulhatnak az új európai Bauhaushoz. Az európai éghajlati paktumban már több mint 500 nagykövet 14 vesz részt, ami felgyorsítja az éghajlat-politikai fellépést, és ezáltal hozzájárul az új európai Bauhaus által kiemelt egyes területekhez.

1.14.Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia 15

A „fenntartható és intelligens mobilitási stratégia” egy olyan tervet vázol fel az uniós közlekedési rendszert illetően, amely elősegíti, hogy megvalósuljon a zöld és digitális átalakulás, és reziliensebbé váljon a jövőbeli válságokkal szemben. Ez a stratégia hozzájárul az új európai Bauhaushoz azáltal, hogy a közlekedést a társadalmi kapcsolatok biztosításának meghatározó tényezőjévé teszi, és közelebb hozza egymáshoz az európai polgárokat és régiókat. Emellett megoldásokat kínál a közlekedés és a mobilitás fenntarthatóbbá tételére, hozzájárulva ahhoz, hogy városaink élhetőbb helyekké váljanak. Célja továbbá, hogy az új európai Bauhaus inkluzivitásra vonatkozó elvével összhangban mindenki számára elérhetőbbé és megfizethetőbbé tegye a mobilitást, beleértve a csökkent mozgásképességű személyeket is.

2.Területi politikák

2.1.Kohéziós politika

A kohéziós politika kulcsfontosságú eszköz, amely az európai városok és régiók zöld és méltányos átalakulását támogatja, hozzájárulva ezáltal az európai zöld megállapodáshoz és az épületkorszerűsítési programhoz. Mivel a kohéziós politika megosztott irányítás alatt működik, fontos lehetőséget kínál az új európai Bauhaus város- és regionális fejlesztési ökoszisztémákba való beágyazására, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok további bevonására. A kohéziós politika és a célzott eszközök által támogatott integrált területfejlesztés lehetővé teszi a nemzeti, regionális és helyi érdekelt felek számára, hogy az új európai Bauhaus elveit területileg érzékeny módon alkalmazzák a beruházásokra. Ezenkívül a kohéziós politika a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés révén egyedülálló lehetőséget kínál új megoldások létrehozására.

A fenntartható városfejlesztés az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a teljes nemzeti allokáció 8 %-a) és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (400 millió EUR) kötelező városi célú elkülönítése révén történő támogatása lehetőséget kínál az összetett városi kihívások kezelésére, ami az új európai Bauhaus-elvek mellett a zöld átállásra adott interdiszciplináris szakpolitikai válaszokat tesz szükségessé, a helyi alapú, integrált és inkluzív megközelítés és a helyi érdekelt felek bevonásának előmozdítása révén.

A kohéziós politika továbbá a 2021–2027-es időszakban várhatóan több mint 100 milliárd EUR-t fordít éghajlat- és környezetvédelmi projektekre, emellett a gazdaság környezetbarátabbá tételére irányuló kutatásokat fog finanszírozni. Ami az épületekbe történő beruházásokat illeti, a kohéziós politika középületekre, többlakásos tömbházakra és „szociális bérlakásokra” irányuló projekteket támogathat. A kohéziós politika emellett segítheti a régiókat a K+F fellendítésében az építőiparban, valamint támogathatja a megfizethető és tartós felújítást szolgáló új anyagok és megoldások kifejlesztését.

2.2.Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára

Az EU vidéki térségeinek hosszú távú jövőképéről szóló bizottsági közlemény meghatározza a vidéki területek előtt álló fő kihívásokat, és kiemeli a rendelkezésre álló lehetőségeket.

A jövőkép célja, hogy megoldásokat találjon az említett kihívásokra. Ennek során a társadalmilag fenntartható zöld és digitális átállásában rejlő lehetőségekre és a Covid19-világjárvány tanulságaira kíván építeni, továbbá a vidéki életminőség javításának, a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításának és a gazdasági növekedés ösztönzésének módjait keresi. Az előrejelzések, valamint a polgárokkal és a vidéki területek egyéb szereplőivel folytatott széleskörű konzultációk alapján kidolgozott jövőkép egy vidékfejlesztési paktumra és egy vidékfejlesztési cselekvési tervre tesz javaslatot, amelyek célja, hogy vidéki területeink erősebbé, összekapcsoltabbá, reziliensebbé és virágzóbbá váljanak; felszólít arra, hogy valamennyi alap működjön együtt a vidéki területek fenntartható fejlesztése érdekében.

A javasolt intézkedések közül a vidéki településeknek az energetikai átmenetben és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nyújtott támogatásra vonatkozó kiemelt kezdeményezés a vidéki lakások és egyéb épületek minőségének javítását célzó intézkedéseket foglal magában, és előmozdítja a strukturális finanszírozás a felújítási hullám finanszírozására történő felhasználását, különösen az új európai Bauhaus kezdeményezéshez kapcsolódva.

3.Kulturális és kreatív ágazatok

3.1.Új európai kulturális menetrend 16

Az új európai kulturális menetrend és a Tanács 2019–2022-re szóló kulturális munkatervének egyik vezérelve a kultúra hozzájárulása a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Ezt tükrözi számos, a Bizottság által koordinált, folyamatban lévő tagállami szakértői csoport (a magas színvonalú építészettel, a kulturális örökséggel és az éghajlatváltozással, valamint a fenntartható fejlődés kulturális dimenziójával foglalkozó szakértői csoportok), míg mások a tágabb ökoszisztémával (művészek munkakörülményei, nemek közötti egyenlőség stb.) foglalkoznak. Emellett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kifejezetten a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak területén hoz létre tudományos és innovációs társulást. A menetrend további stratégiai célkitűzése, hogy a társadalmi kohézió és jóllét szolgálatába állítsa a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő erőt. A menetrend ezáltal hozzájárul az új európai Bauhaus célkitűzéseihez és három dimenziójához.

3.2.A kulturális örökségért való fellépés európai kerete 17

A kulturális örökség 2018-as európai évének örökségeként az európai keret 60 fellépés révén kiemeli a kulturális örökségben a társadalmi tőke növelése, a gazdasági növekedés fellendítése és a környezeti fenntarthatóság biztosítása terén rejlő lehetőségeket. (Az épített) környezetünk jellegzetes részeként a kulturális örökség és a történelmi épületek hozzájárulhatnak az új európai Bauhaus inkluzív, szép és fenntartható fejlődésre irányuló célkitűzéseinek megvalósításához.

4.Társadalmi dimenzió

4.1.Stratégiák az egyenlőségközpontú Unió megvalósítására 

Az Európai Bizottság kiveszi a részét az egyenlőségközpontú Unió megvalósításából. A célirányos stratégiák 18 mechanizmusokat és fellépéseket határoznak meg, amelyek az azzal kapcsolatos feltételek megteremtésére irányulnak, hogy mindenki élhessen és boldogulhasson, tekintet nélkül a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségekre. A célzott intézkedések mellett az is kulcsfontosságú lesz az egyenlőségközpontú Unió megvalósításában, hogy az egyenlőséget és az akadálymentességet mint általános szempontokat jobban érvényesítsék valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikában, jogszabályban és finanszírozási programban, beleértve az Új Európai Bauhaust is.

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia 19 kiemeli, hogy az épített és virtuális környezethez való akadálymentes hozzáférés előfeltétele a fogyatékos személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének. Az akadálymentesség egyben az épületek fenntarthatóságának is kulcseleme, amelyek így inkluzívabbá, minél több ember számára használhatóvá és tartósabbá válnak, mivel jobban megfelelnek az idősödő népesség megváltozott igényeinek. Az új európai Bauhaus szempontjából releváns az uniós romastratégiai keretben meghatározott azon célkitűzés is, hogy 2030-ig javuljon a megfelelő deszegregált lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges egyenlő hozzáférés.

4.2.A szociális jogok európai pillére 20

A szociális jogok európai pillérével a Bizottság azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek száma az EU-ban, beleértve legalább 5 millió gyermeket. Az új európai Bauhaus az akadálymentesség elveinek előmozdítása révén hozzájárul a társadalmi befogadás előmozdításához, nemcsak a fizikai hozzáférhetőség, hanem az információhoz és a döntéshozatali folyamatokhoz való hozzáférés tekintetében is. Különös figyelmet fognak fordítani a megfizethetőséggel kapcsolatos intézkedésekre is. A két kezdeményezés ezért szorosan összefügg egymással.

4.3.Az EU gyermekjogi stratégiája 21 és az európai gyermekgarancia 22 .

A gyermekszegénység elleni küzdelem, valamint az inkluzív és gyermekbarát társadalmak, egészségügyi és oktatási rendszerek előmozdítása az új európai Bauhaushoz hasonlóan az EU gyermekjogi stratégiájának kulcsfontosságú elemei. Hangsúlyozva, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő életszínvonalhoz a legkorábbi életszakasztól kezdve, a stratégia kiemeli, hogy az alacsony jövedelmű családokból származó gyermekek esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a nagyon rossz lakáskörülmények között élnek, illetve túlzsúfoltságnak, és hogy jobban ki vannak téve a hajléktalanságnak. Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak tényleges hozzáférést a megfelelő lakhatáshoz (valamint számos más kulcsfontosságú szolgáltatáshoz, amelyek közül néhánynak ingyenesnek kell lennie) a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek számára. Az európai gyermekgarancia végrehajtásának módjára vonatkozó nemzeti cselekvési terveknek a 2030-ig tartó időszakot kell lefedniük, és azokat össze kell kapcsolni a zöld megállapodás keretében a területi átalakulást célzó cselekvési tervekkel.

5.Oktatás és készségek

5.1.Európai oktatási térség

Az „Oktatás az éghajlatért” koalíció 23 célja egy részvételen alapuló oktatási közösség létrehozása, amely támogatja a klímasemleges társadalom eléréséhez szükséges változásokat. Az „Oktatás az éghajlatért” koalíció online platformján és általánosságban közösségi interakcióin keresztül az új európai Bauhaushoz kapcsolódó prioritásokkal kapcsolatos beszélgetéseknek és részvételen alapuló kihívásoknak („vállalásoknak”) adhat otthont. Konkrétan, az „Oktatás az éghajlatért” koalíció ösztönözheti a zöld iskolák mint fizikai struktúrák és a tanulási környezet összes többi eleme (innovatív pedagógiai módszerek, projektalapú tanulás, a tantárgyak közötti tanárcsoportok stb.) közötti termékeny kölcsönhatást előmozdító intézkedéseket.

Az európai egyetemek 24 szövetségei azáltal, hogy arra ösztönzik a különböző tudományágak és országok diákjait, hogy működjenek együtt építészekkel, művészekkel, mérnökökkel és tervezőkkel a fenntarthatóság megvalósítása érdekében, hozzájárulhatnak az új európai Bauhaushoz. Emellett előmozdítanak egy az egész intézményre kiterjedő megközelítést, amelyben minden tevékenységbe beágyazódik a fenntarthatóság az új európai Bauhaus-programmal összhangban.

5.2.Oktatás a környezeti fenntarthatóságért

A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó oktatásról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat 2021 végére várható. Célja, hogy támogassa a zöld átállás és a fenntarthatóság integrálását az oktatás és képzés valamennyi fázisába és szakaszába, beleértve az iskolai oktatást, a felsőoktatást és a szakképzést is.

Az Erasmus+ különböző módokon támogatja a környezeti fenntarthatóságot szolgáló oktatással kapcsolatos iskolai és felsőoktatási tevékenységeket, többek között a fenntarthatóságra, valamint a kreativitásra és az innovációra vonatkozó intézményi megközelítések támogatását az új európai Bauhaus-programmal összhangban.

5.3.A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai készségfejlesztési program 25

A gyors technológiai változás, a digitalizáció, az éghajlatváltozás, a demográfiai trendek és az új munkavégzési formák együttes hatásai innovatív ötleteket tesznek szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy az oktatás és szakképzés ne csak alkalmazkodjon a változásokhoz, de járjon is élen e változás uralásában és irányításában is. Az európai készségfejlesztési program alapvető fontosságú lesz az új európai Bauhaus végrehajtásához, mivel célja a készségek relevanciájának javítása az EU-ban a fenntartható versenyképesség megerősítése, a társadalmi méltányosság biztosítása és rezilienciánk kiépítése érdekében, részletezve a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogot. Ezért szorosan támaszkodik az európai zöld megállapodásra, az új digitális stratégiára, valamint az új iparstratégiára és kkv-stratégiára, mivel a készségek kulcsfontosságúak azok sikeréhez. Támogatja továbbá az „Út a munka világába – az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot is.

6.Digitális évtized

6.1.Digitális iránytű 2030-ig 26

Az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiából kiindulva, amely – az adatkormányzási rendeletet, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a digitális piacokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt és a kiberbiztonsági stratégiát is magában foglaló – szakpolitikai reformprogramot határozott meg, az európai digitális évtized fő célkitűzése, hogy konkrét formába öntse az EU 2030-ra kitűzött digitalizációs törekvéseit, pl. a digitális szuverenitást egy nyitott és összekapcsolt világban, valamint olyan digitális politikákat, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy egy emberközpontú, fenntartható és virágzó digitális jövőt valósítsanak meg. A több területet érintő digitális technológiák és szolgáltatások (készségek, konnektivitás, az üzleti és közszolgáltatások digitalizálása) nyújtásának felgyorsítására meghatározott célok hozzájárulnak az új európai Bauhaus által azonosított kihívások kezeléséhez (összekapcsolhatóság, digitális szakadék, a helyi szint és a globális szint áthidalása). Az európai digitális innovációs központok mozgósítása és megerősítése a digitális évtized egyik kulcsfontosságú célkitűzése. A hálózat 200 csomópontjának némelyike továbbá várhatóan az építőiparra, a kreativitásra és a művészetekre összpontosít majd. Ezeket az új európai Bauhaus kontextusában fogják mozgósítani a fenntartható, inkluzív, valós és virtuális környezetek és tapasztalatok kialakítása érdekében.

6.2.Digitális Európa program

Az újonnan létrehozott Digitális Európa program stratégiai finanszírozást fog biztosítani a gazdasági fellendülés felgyorsításához, valamint az európai társadalom és gazdaság digitális átalakulásának formálásához, különösen a digitális technológiák fejlesztése és széles körű használata révén.

A Digitális Európa program különösen a részvételen alapuló megközelítéseket és az intelligens közösségeket szolgáló azon infrastruktúrák kiépítését fogja támogatni, amelyek hozzájárulnak az új európai Bauhaus előmozdításához. A helyi digitális ikermodellek támogatása jótékony hatással lehet a részvételen alapuló, egy környezetbarátabb és fenntarthatóbb lakókörnyezetek kialakítását célzó várostervezésre is. A digitális Európa program egy sor mesterségesintelligencia-vizsgálati és kísérleti létesítményt is támogatni fog, amelyek többek között az egészségügyben és az intelligens közösségekben ösztönzik az innovációt.

Számos digitális kezdeményezés – a Kreatív Európa, az Europeana vagy a S+T+ARTS program révén – segít hidat építeni a digitális innovátorok és az „alkotók” (művészek, városvezetők és fejlesztők, egészségügyi ágazat) között, ami szintén hozzájárul az új európai Bauhaus sikeréhez.

6.3.Adatkormányzási rendelet

A Bizottság 2020 novemberében az adatkormányzási rendeletre vonatkozó javaslatot terjesztett elő, amely meghatározza az adatmegosztás és az adatterek irányításának keretét. E rendelet fogja biztosítani az ahhoz szükséges jogi keretet, hogy több adatot lehessen összegyűjteni és felhasználni a jövőben a környezetbarátabb épületek tervezésére, amelyeknek a lehető legkisebb, illetve nulla a karbonlábnyoma.

6.4.A mesterséges intelligenciával kapcsolatos intézkedéscsomag

A 2021 áprilisában a mesterséges intelligenciával kapcsolatban elfogadott intézkedéscsomag révén a Bizottság megvetette a mesterséges intelligenciára vonatkozó első uniós jogi keret alapjait, és egy, a tagállamokkal koordinált terv kidolgozásába kezdett. A csomag célja egyrészt, hogy garantálja az emberek és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, másrészt Unió-szerte megerősítse a mesterséges intelligencia térnyerését, továbbá az erre irányuló beruházásokat és innovációt. A mesterséges intelligencia használata kulcsfontosságú eleme lesz az új európai Bauhauson belül kialakuló új üzleti modelleknek, és a személyre szabott megközelítéseket szolgáló innovatív digitális megoldások forrása lesz, miközben optimális egyensúlyt tart fenn mind az esztétika, mind pedig a természettel való együttműködés, illetve a természettel való kapcsolat helyreállítása között.

7.Kutatás és innováció 

7.1.Horizont Európa 27  

A Horizont Európa támogatni fogja Európa zöld átállását, amely versenyképes európai ipari és szolgáltatási értékláncokon alapul. Az átálláshoz jelentős erőfeszítésekre van szükség a tiszta technológiák és a társadalmi átmenet területén végzett interdiszciplináris kutatás és innováció terén, amint azt az új európai Bauhaus hirdeti. A kutatás és az innováció fogja meghatározni az átállás ütemét, amely közvetlenül befolyásolja a hatásokat és a járulékos előnyöket, például a jobb levegőminőséget, a növekvő foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkenését. Mindezen intézkedések a társadalom és a polgárok javát szolgálják azáltal, hogy korunk kihívásaira választ adó megoldásokat kínálnak. Az együttműködés és a kreativitás – különösen a tudományos, társadalmi és technológiai téren – a béke és a jólét alapját képezi mindenki számára. A kutatás és az innováció az idevágó általános megközelítés 28 révén szintén szerepet játszhat az új európai Bauhaus EU-n kívüli terjesztésében, például a szabványokra, a bevált gyakorlatokra és az új ötletekre vonatkozó információk megosztása révén.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásain (TIT-ek) keresztül olyan tevékenységeket végez, amelyek összefogják az oktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögét az új európai Bauhaus céljainak megvalósítása érdekében. Az EIT helyi alapú beavatkozási modelljén és az EU-szerte több mint 2000 partnerből álló ökoszisztémáján keresztül kapcsoltba lép a polgárokkal és felhívja a figyelmet az új európai Bauhausra, támogatja az új európai Bauhaus elveit integráló új üzleti ötleteket, és felgyorsítja az új európai Bauhaus induló vállalkozásainak növekedését.

7.2.A Horizont Európa küldetései 29 : 

Az ambiciózus, bátor, hosszú távú kutatás és innováció előmozdítása érdekében a Horizont Európa öt küldetést javasol. Ezek az alábbiak: 1. 100 klímasemleges város 2030-ig – a polgárok által, a polgárokért; 2. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európa: Európa felkészítése az éghajlati összeomlásokra és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és méltányos Európára való, 2030 megvalósítandó átállás felgyorsítása; 3. A talaj védelme a földi élet védelme; 4. „Tengericsillag 2030” küldetés: Óceánjaink és vizeink helyreállítása; és 5. Győzelem a rák felett: megvalósítható küldetés. E küldetések célja, hogy nagy léptékben állítsanak elő európai közjavakat a jelentős rendszerszintű kihívások megoldása érdekében. Az új európai Bauhaushoz hasonlóan a küldetések célja a nyilvánosság ösztönzése és képzeletének megragadása, a polgárok és az érdekelt felek bevonása és a közös alkotás velük, valamint ötletek, prototípusok, termékek és megoldások kidolgozása a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében. Az új európai Bauhaus demonstrációs vezérprojektek beindításán túl a városokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos küldetések azzal kecsegtetnek, hogy további szinergiákat alakítsanak ki az új európai Bauhaus-kezdeményezéssel. A „Városok” misszió különleges intézkedést indít annak érdekében, hogy az új európai Bauhaus elveit és értékeit beépítse a „Climate City” szerződések kidolgozásába.

8.Ipari és vállalkozói dimenzió

8.1.Az új európai iparstratégia 30

Az ipar és a vállalkozások fontos szerepet játszanak az új európai Bauhaus Európán belüli és kívüli megvalósítását lehetővé tevő és előmozdító infrastruktúra, termékek és szolgáltatások biztosításában.

Az Európai Bizottság 2021 májusában aktualizálta iparstratégiáját annak biztosítása érdekében, hogy ipari törekvéseink figyelembe vegyék a Covid19-válságot követő új körülményeket, ugyanakkor biztosítsák, hogy az európai ipar vezető szerepet töltsön be a zöld, digitális és reziliens gazdaságra való átállásban. A 14 azonosított ökoszisztéma átmeneti stratégiái kulcsfontosságúak lesznek e cél eléréséhez. Az építőipari ökoszisztémát prioritásként kezelték, hogy megvalósítsa ezt az átállást, amely az érdekelt felekkel és a különböző bizottsági ágazatokkal közösen, az építőiparral foglalkozó magas szintű fórumon keresztül kidolgozott ütemterven fog alapulni.

Az építési ökoszisztéma átmeneti stratégiája releváns az új európai Bauhaus számára, mivel abban a fenntarthatóság is szempont, ami hozzájárul emberek és a környezet jobb védelméhez, az innováció, a készségek bővítésének ösztönzése, valamint az építési termékek biztonságos és fenntartható alternatíváinak vagy fenntarthatóságának fejlesztése, továbbá az épített eszközök energiahatékonyságának és környezeti teljesítményének javítása révén. Az építőipar mellett az uniós iparstratégiában meghatározott „proximitásalapú és szociális gazdaság és polgári biztonság”, „kulturális és kreatív iparágak”, „idegenforgalom” vagy „textilipar” ipari ökoszisztémák is különösen fontosak az új európai Bauhaus számára. Ezen ökoszisztémák zöld és digitális átalakulása, amelyet a hamarosan működésbe lépő átmeneti stratégiák támogatnak, nagyban hozzájárulhat az új európai Bauhaus értékeinek konkrét módon és a különböző értékláncokban történő előmozdításához.

(1)

  https://ec.europa.eu/energy/topics/energy-efficiency/energy-efficient-buildings/renovation-wave_en  

(2)

  https://ec.europa.eu/environment/pdf/circular-economy/new_circular_economy_action_plan.pdf  

(3)

  https://ec.europa.eu/environment/levels_en  

(4)

COM(2021) 400: https://ec.europa.eu/environment/strategy/zero-pollution-action-plan_en  

(5)

  https://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/strategy/index_en.htm  

(6)

„Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia”,  COM(2021) 82 final

(7)

  https://ec.europa.eu/environment/strategy/biodiversity-strategy-2030_hu  

(8)

  https://ec.europa.eu/food/horizontal-topics/farm-fork-strategy_en

(9)

  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12674-Erdok-uj-unios-strategia_hu  

(10)

  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12822-Fenntarthato-textiliak-unios-strategia_hu  

(11)

  https://ec.europa.eu/environment/strategy/chemicals-strategy_en

(12)

  https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/bioeconomy/bioeconomy-strategy_en  

(13)

  https://ec.europa.eu/clima/policies/eu-climate-action/pact_hu  

(14)

https://europa.eu/climate-pact/ambassadors/meet-our-ambassadors_hu  

(15)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0789

(16)

  EUR-Lex - 52018DC0267 - HU - EUR-Lex (europa.eu)

(17)

  A kulturális örökséggel kapcsolatos fellépés európai kerete – Az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu)  

(18)

A 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia; a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv; a 2020–2030-as időszakra vonatkozó, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer; az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia, valamint a 2021-2030-as időszakra vonatkozó, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia.

(19)

  https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8376&furtherPubs=yes  

(20)

  https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/economy-works-people/jobs-growth-and-investment/european-pillar-social-rights_hu  

(21)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A52021DC0142  

(22)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2021.223.01.0014.01.HUN&toc=OJ%3AL%3A2021%3A223%3ATOC  

(23)

  https://education-for-climate.ec.europa.eu/_en

(24)

  https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/european-education-area/european-universities-initiative_hu  

(25)

  https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=hu

(26)

  https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_hu  

(27)

https://op.europa.eu/en/web/eu-law-and-publications/publication-detail/-/publication/3c6ffd74-8ac3-11eb-b85c-01aa75ed71a1  

(28)

  https://ec.europa.eu/info/files/communication-global-approach-research-and-innovation_en  

(29)

  https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe/missions-horizon-europe_en  

(30)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0102&from=HU