EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.3.

COM(2021) 535 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a 2271/96/EK tanácsi rendelet (a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet) 7. cikkének a) pontjáról

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2271/96/EK tanácsi rendelet (a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet) 7. cikkének a) pontjáról

A korlátozó intézkedések (szankciók) az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapvető eszközei, amelyeken keresztül az Európai Unió szükség esetén beavatkozhat a konfliktusok megelőzése, illetve a kialakuló vagy jelenlegi válságokra való reagálás érdekében. Bár az uniós szankciók célja eredendően az, hogy hatást gyakoroljanak a nem uniós országok szakpolitikáira vagy tevékenységeire, csak az EU joghatósága alá tartozó területeken alkalmazandók. Más szóval, az általuk előírt kötelezettségek kötelezőek az uniós polgárokra vagy az EU-ban tartózkodó, illetve ott üzleti tevékenységet folytató személyekre nézve. Ezzel szemben más joghatóságok a szankciók egy részét területen kívüli jelleggel alkalmazzák, azaz elvárják, hogy a harmadik országok, köztük az uniós országok állampolgárai és vállalatai azokkal összhangban járjanak el. Az EU elvben úgy véli, hogy a szankciók területen kívüli alkalmazása ellentétes a nemzetközi joggal.

Ezen elv érvényre juttatása érdekében 1996-ban az EU elfogadta a 2271/96/EK tanácsi rendeletet 1 (a továbbiakban: a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet). A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet célja, hogy ellensúlyozza a nem uniós országok azon törvényeinek, rendeleteinek és egyéb jogalkotási eszközeinek területen kívüli alkalmazását, amelyek célja a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes és jogi személyek tevékenységének szabályozása.

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet értelmében a Bizottságnak a rendelet alapján szerzett információk alapján tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jogalkotási eszközök és az azokból eredő intézkedések hatásairól, és megállapításairól rendszeresen teljes, nyilvános jelentést kell készítenie 2 .

Azt követően, hogy a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet a mellékletének 2018. évi módosításával újraaktiválásra került, 3 az uniós személyek és vállalatok megosztják a Bizottsággal az arra vonatkozó információkat, hogy a jegyzékben szereplő, területen kívüli szankciók milyen módon érintik gazdasági és/vagy pénzügyi érdekeiket 4 . A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 2018. évi módosításától, valamint a Helms-Burton törvény III. és IV. címének az Egyesült Államok általi újraaktiválásától fogva jelentős számú tájékoztatás érkezett a Bizottsághoz. Ez a jelentés részletesen ismerteti ezeket a tájékoztatásokat, és áttekintést kíván nyújtani a nem uniós országok szankcióinak területen kívüli alkalmazása által okozott hatásokról. A jelentés az ezen eljárás keretében a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkon alapul. Ilyen értelemben nem teljes körű, és nem foglalkozhat a Bizottságnak be nem jelentett ügyekkel.

1.A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 12 cikkből áll, a melléklete pedig felsorolja a rendelet által megcélzott konkrét jogszabályokat 5 (a továbbiakban: a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok). A rendeletet három másik kulcsfontosságú dokumentummal összefüggésben kell értelmezni:

· Az (EU) 2018/1100 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6 , amely a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet mellékletének legutóbbi módosításait hajtotta végre.

· A Bizottság (EU) 2018/1101 végrehajtási rendelete 7 , amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizottság alkalmaz a jegyzékben szereplő, területen kívüli hatású jogszabályoknak való megfelelés iránti kérelmek engedélyezése során, valamint

· Az iránymutató feljegyzés: Kérdések és válaszok: A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet aktualizálásának elfogadása (2018/C 277 I/03) 8 , amely „kérdések és válaszok” formájában átfogó magyarázatot nyújt a közös megkeresésekhez.

Összességében a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet az alábbiak révén védi az uniós érdekeket, személyeket és vállalatokat 9 :

§az EU területén hatálytalannak minősíti a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályokon alapuló külföldi bírósági határozatokat (4. cikk),

§megtiltja, hogy uniós személyek és vállalatok eleget tegyenek a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályokban foglalt követelményeknek vagy tilalmaknak (5. cikk, első bekezdés),

§lehetővé teszi, hogy az uniós személyek és vállalatok bírósági úton megtéríttessék a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok területen kívüli alkalmazása által okozott károkat (6. cikk), valamint

§arra kötelezi az uniós személyeket és vállalatokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha a jegyzékben szereplő területen kívüli jogszabályok hátrányosan befolyásolják gazdasági vagy pénzügyi érdekeiket (2. cikk).

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet e jelentés szempontjából különösen fontos konkrét rendelkezései:

§A gazdasági és pénzügyi érdekek sérelmére vonatkozó jelentéstételi kötelezettség

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet előírja, hogy az uniós személyeknek és vállalatoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot, ha a jegyzékbe vett területen kívüli jogszabályok közvetlenül vagy közvetve hátrányosan befolyásolják gazdasági vagy pénzügyi érdekeiket 10 . Minden kárról vagy eseményről 30 napon belül tájékoztatniuk kell a Bizottságot 11 . Vállalatok esetében ez a kötelezettség az igazgatókat, az ügyvezetőket vagy a vezetési feladatokat ellátó személyeket terheli 12 .

E tájékoztatások alapján a Bizottság információkat gyűjt az uniós személyektől és vállalatoktól a jegyzékbe vett, területen kívüli jogszabályok lehetséges alkalmazásáról. Amennyiben közvetlenül a Bizottságnak nyújtanak be „tájékoztatást”, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállam illetékes hatóságait. Az uniós személyek és vállalatok annak a tagállamnak az illetékes hatóságához is fordulhatnak ahol a személy él, vagy ahol a vállalat székhelye található.

§Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet végrehajtása során kapott tájékoztatásokból összegyűjtött információk alapján a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jegyzékben szereplő területen kívüli jogszabályok hatásairól 13 .

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet értelmében az Európai Bizottság egyéb hatáskörei a következők:

§A jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályoknak való megfelelés engedélyezése: kivételes körülmények között a Bizottság felhatalmazást adhat az uniós személyeknek vagy vállalatoknak arra, hogy részben vagy egészben eleget tegyenek a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok előírásainak, amennyiben ennek elmaradása súlyosan károsítaná a személyek vagy vállalatok, illetve az EU érdekeit 14 .

Ilyen felhatalmazás különleges és kellően indokolt körülmények között, a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályoknak való megfelelés tilalma alóli kivételként adható. A kérelmeket az (EU) 2018/1101 végrehajtási rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékelik. E kérelmek értékelésében az Európai Bizottságot a tagállamok egy-egy képviselőjéből álló, a területen kívüli jogszabályokkal foglalkozó bizottság segíti 15 .

§Az uniós országok, személyek és vállalatok támogatása: a Bizottság kapcsolatot tart az uniós személyekkel és vállalatokkal, valamint a tagállamokkal annak érdekében, hogy – többek között iránymutatás kibocsátásával – támogassa őket a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet alkalmazásában. A Bizottság emellett felügyeli és nyomon követi a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet tagállamok általi végrehajtását.

§A területen kívüli jogszabályok jegyzékének frissítése: a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet mellékletét kiegészítse nem uniós országok területen kívüli hatállyal rendelkező olyan jogszabályaival, amelyek érintik az uniós személyek és vállalatok, valamint az EU egészének érdekeit 16 . Ez legutóbb 2018-ban történt meg.

§A nemzetközi partnerek bevonása: a Bizottság támogatja az Európai Külügyi Szolgálatot az olyan nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartásban, amelyek osztják az EU-n kívüli szankciók területen kívüli alkalmazásával kapcsolatos aggályokat 17 .

§A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet tekintetében illetékes nemzeti hatóságok elérhetőségeinek közzététele: a Bizottság az EU Hivatalos Lapjában közzéteszi a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 2. cikkében említett illetékes tagállami hatóságok nevét és címét 18 .

2.A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet mellékletében felsorolt, területen kívüli jogszabályok

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet kizárólag az Egyesült Államok Iránnal és Kubával szembeni szankcióira alkalmazandó.

Az alábbi területen kívüli jogszabályok felsorolása a mellékletben található.

2.1.Irán:

Miután kilépett az átfogó közös cselekvési tervből (a továbbiakban: JCPOA vagy Iráni nukleáris megállapodás), az USA ismételten szankciókat vezetett be Iránnal szemben. 2018. augusztus 7-én az Európai Bizottság úgy módosította a blokkoló intézkedésekről szóló rendeletet, hogy figyelembe vegye ezeket a fejleményeket. A jegyzékben szereplő, Iránra vonatkozó területen kívüli jogszabályok a következők:

– „Iran Sanctions Act of 1996”,

– „Iran Freedom and Counter-Proliferation Act of 2012”,

– „National Defense Authorization Act for Fiscal Year 2012”,

– „Iran Threat Reduction and Syria Human Rights Act of 2012”, valamint

– „Iran Transactions and Sanctions Regulations”.

Ezen jogszabályok és szabályozások összefoglalóját az (EU) 2018/1100 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet teszi közzé. A teljes körű rendelkezéseket lásd a vonatkozó jogi aktusokban 19 .

Az Egyesült Államok területen kívüli szankcióinak megsértésével kapcsolatos kockázatok általában a következők:

§Polgári, közigazgatási és büntetőjogi szankciók. A vállalatokra és magánszemélyekre 250 000 USD-ig vagy az ügylet értékének kétszereséig terjedő polgári jogi bírság szabható ki 20 . Közigazgatási szankciók is érvényben vannak, mint például az USA-ból származó árukra vonatkozó export- és újrakiviteli jogok megtagadása. Ezen túlmenően a szándékos jogsértések bűncselekménynek minősülhetnek, az egyénekre kiszabott pénz-és börtönbüntetés lehetőségével.

§A különös megjelölésű állampolgárok (SDN) jegyzékbe vétele. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) 21 jegyzéket vezet az Egyesült Államok szankciós politikája elleni cselekmény miatt „különös megjelölésű személyek”-nek minősülő személyekről és vállalatokról (a továbbiakban: SDN-ek). Az uniós személyek és vállalatok akkor vehetők fel a jegyzékbe, ha az OFAC megállapítja, hogy bizonyos ügyletek során megsértették a területen kívüli egyesült államokbeli jogszabályokat. Uniós személyek és vállalatok is minősíthetők úgy, hogy üzleti tevékenységet folytatnak valamely SDN-nel (például jegyzékbe vett iráni szervezettel).

§Az Egyesült Államokra vonatkozó korlátozások. Az ilyen korlátozások az Egyesült Államok piacáról való kizárást eredményezhetik, amely az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréhez való hozzáférés megtagadásának formájában vagy annak következtében történhet meg, hogy egyes személyek számára az amerikai levelezőbanki számlák használata, illetve az USA-ba való beutazási tilalom van érvényben.

2.2.Kuba:

–    „National Defense Authorization Act for Fiscal Year 1993”, XVII. cím „Cuban Democracy Act 1992”, 1704 és 1706. szakasz,

–    The Cuban Liberty and Democratic Solidarity Act of 1996 („Helms-Burton törvény”).

A Helms-Burton törvény kodifikálja az USA Kubával szembeni intézkedéseit. Célja, hogy eltántorítsa a vállalatokat a kubai üzleti tevékenységektől azáltal, hogy előírja számukra az USA embargórendelkezéseinek betartását (I. cím), továbbá polgári magánperekkel (III. cím) és közigazgatási szankciókkal (IV. cím) fenyegeti őket.

Az USA 1996 óta felfüggesztette a Helms-Burton törvény alkalmazását. 2019. május 2-án az USA bejelentette e törvény III. címének teljes körű újraaktiválását és IV. címének megerősítését.

§I. cím: Az I. cím gazdasági és pénzügyi embargót ír elő Kubával szemben, és területen kívüli hatállyal rendelkezik. A gyakorlatban ez főként a Kubából vagy Kubán keresztül szállított áruk USA-ba irányuló kivitelét, az USA-ból származó áruk és szolgáltatások Kubába történő behozatalát, valamint a Kubával folytatott pénzügyi tranzakciók blokkolását érinti.

§III. cím: A III. cím jogalapot biztosít az USA bíróságai előtti jogi eljárásokra olyan magánszemélyekkel vagy vállalatokkal szemben, amelyek a felperes szerint „jogellenes kereskedelmet” folytatnak a kubai kormány által kisajátított tulajdonnal. A „jogellenes kereskedelem” fogalmát nagyon tágan határozták meg (tulajdonszerzés, földterület birtoklása, földterületből vagy más vagyontárgyból származó haszonszerzés).

§IV. cím: Az USA Külügyminisztériuma is folytat eljárásokat a Helms-Burton törvény IV. címe alapján. E cím értelmében a közigazgatás megtagadhatja az USA-ba való belépést bizonyos külföldi személyektől, különösen a vállalatok vezetőitől, valamint családtagjaiktól.

3.A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 2. cikke szerinti tájékoztatások áttekintése

A Bizottsághoz a tájékoztatások többsége nemzetközi kereskedelmi vagy banki tevékenységet folytató vállalatoktól érkezett. Számos tájékoztatást kapott magánszemélyektől és más szervezetektől, például egyesületektől, diplomáciai képviseletektől, üzleti szövetségektől is.

2018. augusztus 1. és 2021. március 1. között összesen 63 tájékoztatás érkezett a Bizottsághoz:

o35 az USA Kubával szembeni szankcióihoz kapcsolódóan, valamint

o28 az USA Iránnal szembeni szankcióihoz kapcsolódóan.

A Bizottsághoz 12 különböző tagállamban letelepedett személyektől és szervezetektől érkeztek tájékoztatások. Tagállamonként igen eltérő számú tájékoztatás érkezett.

A Bizottság 10 olyan tájékoztatást kapott, amelyek uniós nemzeti bíróságok előtt folyó bírósági eljárásokhoz kapcsolódtak vagy amelyeket ilyen eljárások követtek (lásd a 4.2. szakaszt).

Ez a jelentés a kapott tájékoztatásokat a jelentett kedvezőtlen hatások típusa szerinti bontásban ismerteti:

§A banki tevékenységekhez vagy más pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kedvezőtlen hatások: számos uniós személy és vállalat tájékoztatta a Bizottságot a bank szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézménynek a napi banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésével vagy egyoldalú felmondásával kapcsolatos kedvezőtlen hatásokról.

§Egy vagy több üzleti partner által előidézett kedvezőtlen hatások: Az uniós személyek és vállalatok gyakran tájékoztatták a Bizottságot az üzleti partnereik által előidézett kedvezőtlen hatásokról, amelyek leggyakrabban az üzleti partner azon döntéséből erednek, hogy megszüntetik a bejelentő féllel fennálló üzleti kapcsolatukat.

§Közigazgatási és bírósági eljárások az Egyesült Államokban: Kubával kapcsolatban több, Iránnal kapcsolatban néhány tájékoztatás az USA közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai előtti folyamatban lévő eljárásokról vagy ilyen eljárások veszélyéről számolt be.

§Tartózkodás a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok által érintett országokban történő beruházástól és az ottani üzleti tevékenységtől: korlátozott számú uniós személy és vállalat hivatalosan arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a várható kedvezőtlen hatások miatt vonakodik beruházni vagy üzleti tevékenységet folytatni a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok által érintett országokban.

A Bizottsághoz beérkezett 63 tájékoztatásban szereplő kedvezőtlen hatások megoszlása a következő:

3.1.
A tájékoztatások számlálásának módszertana

E jelentés a Bizottsághoz 2018. augusztus 1. és 2021. március 1. között közvetlenül beérkezett vagy az illetékes nemzeti hatóságok által a Bizottsággal közölt tájékoztatásokat vizsgálja.

A tájékoztatások a Bizottsághoz intézett olyan hivatalos beadványok, amelyek célja, hogy bejelentsék, a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok által előidézett kedvezőtlen hatásokat. A tájékoztatásokat egyének, vállalatok vagy más szervezetek, például egyesületek, diplomáciai képviseletek, üzleti szövetségek nyújthatják be. Közös bejelentések is érkeztek (azaz több bejelentő fél által tett egy bejelentés).

Szigorúan véve a Bizottság kizárólag a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 11. cikkének hatálya alá tartozó személyek által küldött bejelentéseket veheti figyelembe. A Bizottság mindazonáltal az uniós országokban lévő külföldi képviseletektől kapott bejelentéseket is csatolt.

Egyes esetekben a bejelentő fél ugyanazon kedvezőtlen hatásra vonatkozóan további információkat és frissítéseket nyújt be a Bizottságnak vagy az illetékes nemzeti hatóságnak. Ezek a nyomon követések nem új tájékoztatásnak minősülnek, hanem az első tájékoztatás nyomon követéseként kezelendők.

Ha azonban a bejelentő fél által a Bizottsággal vagy az illetékes nemzeti hatósággal folytatott későbbi információcseréi során bejelentett kedvezőtlen hatások nem egyeznek meg az első tájékoztatásban bejelentett kedvezőtlen hatásokkal, akkor a tájékoztatást új bejelentésnek kell tekinteni. Különböző típusú kedvezőtlen hatásokról csak néhány uniós személy és vállalat tájékoztatta a Bizottságot vagy az illetékes nemzeti hatóságot.

A következő szakaszok részletesen ismertetik az uniós személyekre és vállalatokra gyakorolt, azonosított kedvezőtlen hatásokat és azok összefüggéseit.

3.2.A banki tevékenységekhez vagy más pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kedvezőtlen hatások

Az uniós személyek és vállalatok, köztük bankok, rendszeresen értesítették a Bizottságot a banki tevékenységekkel vagy pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kedvezőtlen hatásokról, mind Kubával, mind Iránnal kapcsolatban. Egyes esetekben azonos problémáról több személy vagy vállalat küldött tájékoztatást közös bejelentés formájában.

A banki tevékenységekkel kapcsolatos kedvezőtlen hatásokról 2018. augusztus 1. és 2021. március 1. között a Bizottság 18 bejelentést kapott. Ezek többsége az Egyesült Államok Iránnal szembeni, területen kívüli szankcióihoz kapcsolódott.

A finanszírozási rendszerek közötti magas szintű interakció miatt az uniós bankok és más pénzügyi szolgáltatók ki vannak téve a területen kívüli szankcióknak. Így a kedvezőtlen hatások nem csupán az uniós bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat érintik, hanem a dominóhatás következtében más uniós személyeket és vállalatokat is érinthetnek a területen kívüli szankciók betartása során.

A kedvezőtlen hatások sokrétűek, és a következőket foglalhatják magukban:

§a Kubával vagy Iránnal kapcsolatos banki műveletek letiltása (például ha a művelet ezen országok állampolgárait vagy az ezen országokban lévő végső ügyfeleket vagy szállítókat érinti),

§a nem kapcsolódó banki műveletek feldolgozásának túlzott, indokolatlan késedelme,

§a banki együttműködés megszűnése, vagy

§bankszámlanyitás vagy bankszámla-működtetés lehetetlensége.

A banki kapcsolat felfüggesztése számos esetben súlyos pénzügyi és gazdasági kárt okozott a bejelentő félnek. Egy bank jellemzően letiltja az áruk és szolgáltatások Kubából és Iránból történő, illetve Kubába és Iránba irányuló kivitelével kapcsolatos átutalásokat, így az uniós vállalat nem tud a pénzéhez jutni. Számos bejelentő fél rámutatott arra, hogy az üzleti partnere nem szerepel az SDN-listán.

Emellett több, Iránban vagy Kubában székhellyel rendelkező, az EU-ban működő bank számolt be arról, hogy az uniós bankok egyoldalúan felmondják a banki és pénzügyi szolgáltatási szerződéseket. Hasonlóképpen az uniós országokban működő külföldi képviseletek is ilyen felmondásokról értesítették a Bizottságot.

Végezetül néhány magánszemély a Kubával vagy Iránnal kapcsolatos egyes banki műveletek letiltásáról értesítette a Bizottságot.

3.3.Egy vagy több üzleti partner által előidézett kedvezőtlen hatások:

Az üzleti partnerek által előidézett kedvezőtlen hatások ismétlődőek, függetlenül attól, hogy a bejelentő fél folytatott-e üzleti tevékenységet Iránnal vagy Kubával. Ilyen kedvezőtlen hatásokról uniós vállalatok, köztük uniós bankok és magánszemélyek tájékoztatják a Bizottságot.

2018. augusztus 1. és 2021. március 1. között a Bizottsághoz 15 olyan bejelentés érkezett, amelyek a bejelentő félegy vagy több üzleti partnere által előidézett kedvezőtlen hatásokról számoltak be. E bejelentések többsége Iránhoz kapcsolódott.

A bejelentett kedvezőtlen hatások az üzleti kapcsolat egyoldalú, gyakran szerződésszegéssel történő megszűnéséhez kapcsolódnak. A blokkoló intézkedésekről szóló rendeletet állítólagosan megsértő üzleti partnerek az import-export vállalatok, a szoftver- és távközlési szolgáltatók, az ipari cégek, a légitársaságok, a postai és kézbesítési szolgáltatók, valamint a hajózási társaságok és a fogyasztási cikkekkel foglalkozó vállalatok 22 .

A bejelentő felek arról számoltak be, hogy nagyon súlyosan érintette őket a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése, illetve az üzleti kapcsolat megszüntetése. Ezek a hatások az áruk Iránba, illetve Kubába történő kivitelének vagy feladásának komoly akadályaitól egészen addig terjedhetnek, hogy lehetetlenné válik az érdemi gazdasági tevékenység. Több bejelentő fél úgy döntött, hogy e jogsértéseket jogi úton próbálja orvosolni. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri azokat a bírósági ügyeket, amelyekről tudomást szerzett, és kérésre technikai segítséget nyújt a kedvezőtlenül érintett uniós személyeknek és vállalatoknak.

Az uniós vállalatok jellemzően azzal szembesülnek, hogy egy vagy több üzleti partnerük hirtelen, egyoldalúan megszünteti velük az üzleti kapcsolatot. Ezek az üzleti partnerek állítólag annak ellenére sértik meg a szerződéses kötelezettségeiket, hogy a bejelentő felet nem érintik közvetlenül az USA szankciói. A kifejezett, hallgatólagos vagy feltételezett indok lehet például az, hogy Kuba vagy Irán az anyavállalat vagy az EU érintett vállalat tényleges tulajdonosa szerinti ország, a szóban forgó termékek rendeltetési helye, vagy a szolgáltatások, illetve termékek kedvezményezettje szerinti ország. Ritkán előfordult, hogy valamely uniós vállalat a Bizottságot a közvetlenül az USA szankcióinak hatálya alá tartozó külföldi üzleti partnerek által előidézett kedvezőtlen hatásokról tájékoztatta.

Emellett több, iráni vagy kubai székhelyű, az EU-ban működő bank számolt be arról, hogy véleményük szerint egyes üzleti partnereik – köztük távközlési szolgáltatók és a gyártók – azért szakították meg velük a kapcsolatot, hogy eleget tegyenek az USA szankcióinak (úgynevezett szükségesnél szigorúbb előírásoknak való megfelelés).

Végezetül egy magánszemély arról értesítette a Bizottságot, hogy egy postai szolgáltató visszautasította a Kubába történő csomagszállítást. A postai szolgáltató kifejezetten jelezte ügyfelének, hogy a Kubával szembeni amerikai embargó miatt a szállítás nem lehetséges.

3.4.Közigazgatási és bírósági eljárások az Egyesült Államokban

Összesen 28 bejelentő fél tájékoztatta a Bizottságot vagy az illetékes nemzeti hatóságot az USA igazságügyi hatósága előtti peres eljárásról vagy egy egyesült államokbeli közigazgatási hatóság előtti eljárásról. Ezek többsége a Helms-Burton törvény III. címének alkalmazására vonatkozik, amely en, amely a kubai kormány által kisajátított tulajdonnal folytatott „jogellenes kereskedelemre” terjed ki. Míg a III. cím alapján hozott intézkedések kizárólag az uniós vállalatokat érintik, a IV. cím szerinti eljárások egyéneket céloznak meg. Az Iránt érintő ügyek száma korlátozott volt.

3.4.1.A Helms-Burton törvény (Kuba) III. címének
alkalmazásával kapcsolatos peres ügyek

Több uniós személy és vállalat beszámolója szerint arról értesítették őket, hogy a Helms-Burton törvény III. címe alapján keresetet kívánnak indítanak ellenük az USA bíróságai előtt. Ezek az értesítések olyan amerikai magánszemélyektől vagy vállalatoktól érkeztek, akik/amelyek azt állították, hogy az uniós vállalatok Kubában kisajátított vagyonokkal kapcsolatban „jogellenes kereskedelem”-ben vettek részt. Az általános eljárás szerint tájékoztatják az uniós vállalatot arról, hogy jogi lépéseket kezdeményeznek, amennyiben az értesítés címzettje azonnali hatállyal nem szünteti be a tulajdonnal kapcsolatos „jogellenes kereskedelmet”.

A Bizottságot is tájékoztatták az USA bíróságai előtti hivatalos eljárás megindításáról. Ezzel függ össze, hogy USA bíróságai két alkalommal felfüggesztették az eljárást arra az időre, amíg az uniós alperes engedélyt kér a Bizottságtól. A Bizottság jelenleg vizsgálja az ilyen esetekben benyújtott engedélykérelmeket.

3.4.2.Közigazgatási eljárások az Egyesült Államokban a Helms-Burton törvény (Kuba) IV. címe alapján

Néhány magánszemély arról számolt be, hogy az USA Külügyminisztériuma tájékoztatta őket a Helms-Burton törvény IV. címe szerinti eljárás megindításáról vagy az eljárás kezdeményezésére irányuló szándékáról. A IV. cím lehetővé teszi az USA Külügyminisztériuma számára, hogy megtagadja az Egyesült Államok területére való belépést minden olyan külföldi természetes személytől és családtagjaitól, aki a Külügyminisztérium megítélése szerint „jogellenes kereskedelmet” folytat amerikai állampolgárok által követelt, Kubában elkobzott tulajdonnal.

A megcélzott magánszemélyek olyan vállalatok vezetői vagy magas beosztású alkalmazottai, akiket azzal vádolnak, hogy elkobzott amerikai tulajdonokkal „jogellenesen kereskednek”. A Bizottság is tisztában van azzal, hogy egyes uniós polgárok és családtagjaik emiatt nem léphetnek be az USA-ba.

3.4.3.Értesítések az Egyesült Államok Iránnal szembeni szankcióihoz kapcsolódó egyesült államokbeli bírósági eljárásokról

Néhány értesítés az Egyesült Államok Iránnal szembeni, területen kívüli szankcióihoz kapcsolódóan uniós személyek és vállalatok ellen az USA-ban indított bírósági eljárásokra vonatkozik. Más értesítések arról számoltak be, hogy az USA kérte az EU-ban élő, és az amerikai szankciók megsértésével vádolt iráni állampolgárok kiadatását. További bejelentések a bankügyekkel kapcsolatos közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódnak.

3.5.Tartózkodás a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok által érintett országokban történő beruházástól és az ottani üzleti tevékenységtől

Az uniós személyek és vállalatok arról is tájékoztatták a Bizottságot, hogy vonakodnak beruházni a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok által érintett országokban. A lehetséges kedvezőtlen hatások visszatartották őket attól, hogy jogos és jogszerű üzleti tevékenységet folytassanak Kubában és Iránban. A Bizottságot vagy az illetékes nemzeti hatóságokat tájékoztató uniós személyek és vállalatok a beruházási döntés meghozatala előtt biztosítékokat és támogatást is kértek.

Bár emiatt csak korlátozott számú bejelentés érkezett a Bizottsághoz, a Bizottság értékelése szerint a helyzet sokkal több uniós személy és vállalat számára aggályos. A Bizottság szorosan nyomon követi a bejelentéseket, és arra ösztönzi az uniós személyeket és vállalatokat, hogy lépjenek kapcsolatba a bizottsági szolgálatokkal 23 annak érdekében, hogy tájékoztassák őket a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok kedvezőtlen hatásairól.

4.A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet uniós és nemzeti bírósági értelmezése

A Bizottságnak tudomása van a blokkoló intézkedésekről szóló rendelettel kapcsolatos alábbi uniós és nemzeti szintű bírósági eljárásokról.

4.1.Uniós szint

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem (Bank Melli Irán kontra Telekom Deutschland GmbH ügy, C-124/20)

Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő ügy tárgya a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (Németország) által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikk alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem. A jogvita tárgya a felperes Bank Melli Irán és az alperes Telekom Deutschland GmbH közötti távközlési szolgáltatások megszüntetése. A felperes az iráni jog szerint bejegyzett iráni bank, amely fiókteleppel rendelkezik Hamburgban (Németország). Az alperes a Deutsche Telekom AG leányvállalata, amely a németországi Bonnban székhellyel rendelkező egyik vezető német távközlési szolgáltató.

Megsemmisítés iránti kereset a Törvényszék előtt (IFIC Holding kontra Bizottság, T-8/21. sz. ügy)

A németországi székhelyű Iran Foreign Investment Company (IFIC) befektetési üzletága, az IFIC Holding keresetet nyújtott be a Törvényszékhez az Európai Bizottság által a 2271/96/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint a Clearstream Banking AG-nek 2020. április 28-án többek között az alábbi okokból kiadott engedély ellen: a felperes meghallgatáshoz való joga és az indokolási kötelezettség megsértése.

Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek várhatóan megkönnyítik majd a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek értelmezését és végrehajtását, és további jogbiztonságot és egyértelműséget teremtenek az abban foglalt különböző eljárások tekintetében.

4.2.Nemzeti szint

A Bizottság tíz olyan bírósági eljárásról kapott tájékoztatást, amely az uniós tagállamok bíróságai előtt a blokkoló intézkedésekről szóló rendeletre hivatkozott.

Németországban egy bank arról értesítette az egyik nemzetközi logisztikai vállalatot, hogy felmondja szolgáltatásait, és ennek okaként az Egyesült Államok területen kívüli szankciói esetleges alkalmazásának kockázatát jelölte meg 24 . A bank általános szerződési feltételei szerint a bank megalapozott indokkal felmondhatja a szolgáltatásait. A bíróság jogszerűnek ítélte a megszüntetést, mivel a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet nem kötelezi az uniós vállalatokat az iráni szervezetekkel történő üzleti kapcsolat fenntartására, amennyiben az ellentétes lenne az üzleti érdekeikkel. A bíróság megállapította, hogy a szóban forgó kockázat és annak kockázata, hogy a területen kívüli szankcióknak való kitettség elkerülése érdekében más levelező bankok megszüntetik együttműködésüket, megalapozott indoknak minősül a szerződés megszüntetésére.

Egy másik németországi ügy tárgya az amerikai szankciók hatálya alá tartozó egyik iráni bank uniós székhelyű fióktelepe és egy nagy távközlési szolgáltató közötti távközlési szolgáltatások megszüntetése volt 25 . Mivel a bank bizonyítani tudta, hogy továbbra is ki tudja fizetni a szolgáltatások ellenértékét, és hogy mindig is ezt tette, a német bíróság ideiglenes intézkedést hozott, amelyben kötelezte a távközlési szolgáltatót, hogy a szerződések lejártáig állítsa vissza a szolgáltatásnyújtást. Az eljárást fel kellett függeszteni, miután egy előzetes döntéshozatal iránti kérelem van folyamatban az Európai Bíróság előtt (lásd fent a Bank Melli Iran kontra Telekom Deutschland GmbH ügyet, C-124/20).

Hollandiában bíróság elé került az Exact B.V. és a curaçaoi székhelyű PAM International N.V. (PAM) közötti forgalmazási megállapodás ügye 26 . A PAM az Exact B.V. által kubai vállalatoknak szállított szoftvereket forgalmazta. Az Exact B.V.-t felvásárolta egy, az Egyesült Államokbeli székhelyű befektetési társaság, és ezt követően az Exact felmondta a szóban forgó megállapodást. A bíróság további szolgáltatásnyújtásra kötelezte az Exact B.V.-t és megjegyezte, hogy a megállapodás felmondásával az Exact B.V. megsértette volna a blokkoló intézkedésekről szóló rendeletet.

A Bizottságot két Olaszországban indított ügyről tájékoztatták. Az első ügyben egy bank arról értesítette az iráni partnerek ellenőrzése alatt álló egyik vállalati ügyfelét, hogy a továbbiakban nem nyújt számára banki szolgáltatásokat. A vállalat ideiglenes intézkedés iránti eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy a bankot kötelezzék a szolgáltatásai folytatására. Egy olasz bíróság megállapította, hogy a szolgáltatások megszüntetése a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet megsértésének minősül, és ideiglenes rendelkezést adott ki a bankkal szemben, hogy megakadályozza a szolgáltatások megszüntetését 27 .

A másik ügyben egy olasz vállalat szállítási szerződést kötött egy iráni vállalattal, amely később amerikai szankciók hatálya alá került. Az iráni vállalat által teljesített fizetést az olasz vállalat bankja befagyasztotta. A bíróság elrendelte a pénzeszközök felszabadítását, mivel a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet értelmében az a tény, hogy az iráni vállalatot az USA felvette az OFAC SDN-listájára, nem volt hatással az EU-ra, és az EU részéről semmilyen szankciót sem vont maga után 28 .

A Bizottság értesítést kapott arról, hogy Franciaországban ugyanazon vállalattal szemben több eljárás is folyamatban van. Az Irán részére történő áruszállításra vonatkozó szerződés megkötését követően a vállalat nem tudott a pénzhez jutni. Ez régóta fennálló probléma volt, mivel a vállalat bankszámlái évek alatt több alkalommal is zárolásra kerültek. A bank különböző okokra – többek között az amerikai szankcióknak való megfelelésre – hivatkozva megtagadta a pénzeszközök átutalását. A bírósági eljárásokról a Bizottsághoz érkezett legutóbbi tájékoztatás szerint az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a banknak nem kellett volna zárolnia a vállalat számláját, és nem kellett volna előzetes értesítés nélkül felmondania a banki szolgáltatásokat. A bíróság azonban azt is figyelembe vette, hogy a banki szolgáltatások felmondása azon az alapon jogos volt, hogy a bank gazdasági és stratégiai korlátokkal szembesült, ideértve az USA szankcióinak lehetséges bevezetését is.

5.Következtetés

Az EU úgy véli, hogy az uniós gazdasági szereplőkkel szembeni intézkedések harmadik országok általi, területen kívüli alkalmazása ellentétes a nemzetközi joggal. Ezek az intézkedések veszélyeztetik az egységes piac integritását és az EU pénzügyi rendszereit, csökkentik az EU külpolitikájának eredményességét, és nyomást gyakorolnak a jogszerű kereskedelemre és beruházásokra, megsértve ezzel a nemzetközi jog alapelveit.

A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 2. cikke szerinti értesítési eljárás során gyűjtött információk alapján a Bizottság folyamatosan értesült az uniós személyeket és vállalatokat, valamint az Unió egészét érintő különféle szakpolitikai, jogi, gazdasági és pénzügyi fejleményekről. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a jegyzékben szereplő, területen kívüli jogszabályok hatását, és a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 7. cikkének a) pontjával összhangban a jövőben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Az ilyen szankciók elterjedése mélyebb vitát tesz szükségessé azokról az esetleges további intézkedésekről, amelyek nagyobb visszatartó erővel bírhatnak a szankciókkal szemben, és szükség esetén ellensúlyozhatják azokat. Ez a jelentés hozzájárul a Bizottság 2021. január 19-i, „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és az ellenálló képesség előmozdítása” című közleményének végrehajtásával kapcsolatos vitákhoz 29 . A Bizottság kezdeményezte annak mérlegelését, hogy milyen szakpolitikai alternatívák állnak rendelkezésre annak az eszköztárnak a korszerűsítésére, amellyel az EU ellensúlyozhatja a harmadik országok egyoldalú szankcióinak az uniós személyekkel és szervezetekkel szembeni jogellenes, területen kívüli alkalmazásából eredő hatásokat.

(1) A Tanács 2271/96/EK rendelete (1996. november 22.) harmadik ország által elfogadott jogszabályoknak az ország területén kívüli alkalmazásának hatása és az ilyen jogszabályon alapuló vagy abból eredő intézkedések elleni védelemről (HL L 309., 1996.11.29., 1. o.).

(2) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 7. cikkének a) pontja.

(3) Lásd az alábbi 2. szakaszt.

(4) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 2. cikke.

(5) A melléklet jelenleg Iránra és Kubára vonatkozó amerikai jogszabályokat tartalmaz.

(6) HL L 199I., 2018.8.7., 1. o.

(7) HL L 199I., 2018.8.7., 7. o.

(8) HL C 277I., 2018.8.7., 4. o.

(9) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet az 11. cikkben meghatározott természetes és jogi személyekre alkalmazandó.

(10) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 2. cikke.

(11) Lásd a fenti 6. lábjegyzetet.

(12) Lásd a fenti 6. lábjegyzetet.

(13) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 7. cikkének a) pontja.

(14) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 5. cikke és 7. cikkének b) pontja.

(15) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 8. cikke.

(16) A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet 1. cikke.

(17) Lásd pl. Federica Mogherini, Chrystia Freeland és Cecilia Malmström együttes nyilatkozatát az Egyesült Államok azon döntéséről, hogy tovább aktiválja a Helms-Burton (Libertad) törvény III. címét, elérhető a következő internetcímen: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/61181/joint-statement-federica-mogherini-chrystia-freeland-and-cecilia-malmström-decision-united_ko  

(18) Az illetékes nemzeti hatóságok listája rendelkezésre áll, HL C 251., 2021.6.28., 11. o, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52021XC0628%2801%29.

(19) Lásd: https://www.govinfo.gov/

(20) Az Amerikai Egyesült Államok 31. Szövetségi Törvénykönyve, 501. rész – A gazdasági szankciók végrehajtására vonatkozó iránymutatás, lásd:

(21) Az OFAC az Egyesült Államok azon ügynöksége, amely az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai célkitűzéseinek támogatása érdekében gazdasági és kereskedelmi szankciókat határoz meg és érvényesít.

(22) A bankok és más pénzügyi szolgáltatók nem ebbe, hanem a fent említett külön kategóriába tartoznak (lásd a fenti 3.2. pontot).

(23) A Bizottság elérhetősége: E5-ös Egység, Rue de Spa 2, 1049 Brussel Belgium, vagy az alábbi e-mail-cím: RELEX-SANCTIONS@ec.europa.eu  

(24) Hamburgi Tartományi Bíróság, 18. polgári tanács, 2018. október 15-i ítélet, 318 O 330/18.

(25) Hamburgi Tartományi Bíróság, 19. polgári tanács, 2018. november 28-i ítélet, 319 O 265/18.

(26) PAM International N.V., Curaçao kontra Exact Software Nederland B.V,. 2019. június 25-i ítélet, ügyszám: C-09-573240-KG ZA 19-430.

(27) Lásd: „A blokkoló intézkedésekről szóló rendeletre vonatkozó olasz ítéletek” (Uniós szankciók, 2019. október 2.), www.europeansanctions.com/2019/10/italian-judgments-on-the-eu-blocking-regulation.

(28) Lásd a 27. lábjegyzetet.

(29) Lásd: https://ec.europa.eu/info/publications/210119-economic-financial-system-communication_en