EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 523 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
amelyben véleményezi Románia 2021. évi konvergenciaprogramját
{SWD(2021) 501 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 523 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
amelyben véleményezi Románia 2021. évi konvergenciaprogramját
{SWD(2021) 501 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
amelyben véleményezi Románia 2021. évi konvergenciaprogramját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1)A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2 alkalmazásáról 3 . Közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság az éves fenntartható növekedési stratégiájában bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is alkalmazásban marad 4 .
(2)A 2020. április 3-án elfogadott (EU) 2020/509 határozatában 5 a Tanács megállapította, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn, mivel az ország 2019-ben nem felelt meg a hiánykritériumnak. A megállapítás a kormány aktualizált költségvetési célkitűzésein alapult, a GDP 4,3 %-ának megfelelő költségvetésihiány-adat későbbi közzététele pedig megerősítette a hiánykritérium megszegését. A Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaérték túllépése az erőteljes gazdasági növekedés időszakában, 2016 óta folytatott expanzív fiskális politika következtében folyamatosan halmozódó költségvetési egyensúlyhiányok eredményeként alakult ki. A Tanács továbbá 2020. április 3-án ajánlást 6 adott ki, melyben felszólította Romániát, hogy legkésőbb 2022-ig szüntesse meg a túlzott költségvetési hiányt.
(3)2020. július 20-án a Tanács azt az ajánlást 7 fogalmazta meg Románia számára, hogy folytasson a 2020. április 3-i tanácsi ajánlással összhangban lévő költségvetési politikát, és hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében.
(4)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet 8 2021. február 19-én lépett hatályba. Az eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az EU által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal jár. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, mindenekelőtt a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a gazdaság rezilienciájának és potenciális növekedésének megerősítése céljából. Másrészről elősegíti, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, közép- és hosszú távon pedig fenntarthatóbbá váljanak, továbbá erősíti a növekedést és a munkahelyteremtést.
(5)2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai kidolgozásának megkönnyítése céljából 9 . A közleményben a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, amely kapcsán a fő mennyiségi kritériumnak az EU-ban vagy az euróövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét tekintené. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni 10 .
(6)Románia 2021. május 5-én, az 1466/97/EK rendelet 8. cikkében meghatározott határidőt túllépve nyújtotta be 2021. évi konvergenciaprogramját.
(7)Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Románia államháztartási hiánya 2020-ban a GDP 9,2 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 47,3 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg éves változása – a gazdaság támogatására irányuló, 1,5 %-ot kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedések és az automatikus stabilizátorok működésének figyelembevételével – a GDP –3,6 %-ának felelt meg. Románia emellett a becslések szerint a GDP 1,4 %-ára becsült likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztásokat, amelyeknek azonban nincs közvetlen és azonnali költségvetési hatása).
(8)A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 és 2022 tekintetében reális. A konvergenciaprogram szerint a reál-GDP növekedés 2021-ben várhatóan 5,0 %, 2022-ben pedig 4,8 % lesz. Mindkét évben a belső kereslet, az erősödő fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedése lesz a fő hajtóerő. A Bizottság 2021. évi tavaszi előrejelzése szerint Románia – 2021-ben 5,1 %-os, 2022-ben pedig 4,9 %-os – növekedése a belső keresletnek is köszönhetően némileg magasabb lesz a konvergenciaprogramban szereplő növekedésnél.
(9)A 2021. évi konvergenciaprogramja szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási hiány a 2020-ban a GDP 9,2 %-át kitevő értékről 2021-ben a GDP 8 %-át kitevő értékre csökken, az adósságráta pedig a tervek szerint 2021-ben a GDP 50,8 %-ára nő. A program szerint az elsődleges költségvetési egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változása 2021-ben a GDP 3,3 %-ának megfelelő mértékű lesz, ami a gazdaság támogatására irányuló, a GDP 1,5 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével összhangban vannak.
(10)A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Románia költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A Románia által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális intézkedések ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták. Ugyanakkor a világjárvány előtt elfogadott expanzív intézkedések folyamatos költségvetési hatást gyakorolnak. Ezen intézkedések elsősorban a nyugdíjak és egyéb szociális kiadások növelését, valamint adócsökkentést foglaltak magukban.
(11)A 2021. évi konvergenciaprogram feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,1 %-át, 2022-ben 0,6 %-át, 2023-ban 1,2 %-át, 2024-ben 1,2 %-át, 2025-ben 0,9 %-át és 2026-ban 0,9 %-át teszik ki. A program továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2025-ben a GDP 2,3 %-át, 2026-ban pedig a GDP 2,5 %-át kitevő hitelekkel számol. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési előrejelzések csak a vissza nem térítendő támogatásokat foglalják magukban, mivel a konvergenciaprogram feltételezése szerint a hitelek a Bizottság 2021. évi tavaszi előrejelzésének időhorizontját követően kezdődnek.
(12)Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba.
Ennek megfelelően a költségvetési irányvonal az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat.
Az átfogó költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika kellően megalapozott-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.
(13)A 2021. évi konvergenciaprogramban foglalt tervek alapján Románia államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 6,2 %-ára csökken, főként a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések megszüntetésének köszönhetően. A GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan a GDP 52,9 %-ára nő. Ezek az előrejelzések kedvezőbbek a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzéséhez képest.
A Bizottság előrejelzése alapján a fentiekben meghatározott általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását is – a becslések szerint a GDP –0,5 %-át teszi ki 11 . Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,4 százalékponttal nő. Az előrejelzés szerint a tagállami finanszírozású közberuházások GDP-arányosan 0,1 százalékpontos expanzív hozzájárulást nyújtanak 12 . A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások az előrejelzések szerint semleges hatást gyakorolnak.
(14)A programban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített államháztartási hiány a 2023. évi 4,4 %-ról 2024-re a GDP 2,9 %-ára csökken. Az államháztartási hiány az előrejelzés szerint 2024-ben már nem fogja meghaladni a GDP 3 %-át.
A program alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott befektetésekből eredően az aggregált keresletre gyakorolt hatást is – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű lesz. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A tagállami finanszírozású közberuházás a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,1 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorol 13 . A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,8 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak.
A 10 éves átlagos nominális potenciális növekedés a jelenlegi becslés szerint 5,75 % 14 . Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező strukturális reformok hatását, amelyek megerősíthetik Románia potenciális gazdasági növekedését.
(15)Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint a 2023. évi 53,3 %-ról 2024-ben 52,4 %-ra nő. Tekintettel a középtávon különösen gyors növekedést mutató adósságpályára, amely elsősorban a 2022-re előre jelzett nagy hiánnyal, továbbá a más uniós országokkal összehasonlítva kedvezőtlen finanszírozási feltételekkel magyarázható, a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint Románia középtávon magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül 15 .
(16)2021. június 2-án a Bizottság tanácsi ajánlás tervezetét terjesztette elő Románia túlzott hiányának 2024-re történő kiigazítására vonatkozóan. Az ajánlás szerint Romániának 2021-ben a GDP 8,0 %-ának, 2022-ben a GDP 6,2 %-ának, 2023-ban a GDP 4,4 %-ának és 2024-ben a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiánycélt kell elérnie, ami a Bizottság előrejelzése alapján összhangban van a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátájának 2021. évi 3,4 %-os, 2022. évi 1,3 %-os, 2023. évi 0,9 %-os és 2024. évi 0 %-os értékével. A strukturális egyenleg ennek megfelelő éves kiigazítása 2021-ben a GDP 0,7 %-át, 2022-ben a GDP 1,8 %-át, 2023-ban a GDP 1,7 %-át, 2024-ben pedig a GDP 1,5 %-át teszi ki.
A Bizottság értékelte a 2021. évi konvergenciaprogramot, valamint Románia által a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedéseket,
AJÁNLJA, HOGY ROMÁNIA:
1.Folytasson a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti, a [2021. június XX]-i tanácsi ajánlással összhangban lévő költségvetési politikát,
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
A rendelkezés az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején.
A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazásáról, Brüsszel, 2020.3.20., COM(2020) 123 final.
A Bizottság közleménye – 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia, Brüsszel, 2020.9.17., COM(2020) 575 final.
A Tanács ajánlása (2020. július 20.) Románia nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia 2020. évi konvergenciaprogramját (HL C 282., 2020.8.26., 149. o.).
A Bizottság közleménye a 2021. évi gazdaságpolitikai koordinációról: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése, Brüsszel, 2021.6.2., COM(2021) 500 final.