EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 506 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
amelyben véleményezi Észtország 2021. évi stabilitási programját
{SWD(2021) 501 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 506 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
amelyben véleményezi Észtország 2021. évi stabilitási programját
{SWD(2021) 501 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
amelyben véleményezi Észtország 2021. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1)A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2 alkalmazásáról 3 . Közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság az éves fenntartható növekedési stratégiájában bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is érvényben marad 4 .
(2)A Tanács 2020. július 20-i ajánlásában felkérte Észtországot 5 , hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Észtország – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat.
(3)Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás hangsúlyozta, hogy a költségvetési politikáknak 2021-ben mindvégig minden euróövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk, és a szakpolitikai intézkedéseknek igazodniuk kell az országspecifikus körülményekhez, továbbá időszerűnek, átmenetinek és célzottnak kell lenniük 6 . Amennyiben a járványügyi és gazdasági feltételek lehetővé teszik, fokozatosan meg kell szüntetni a szükséghelyzeti intézkedéseket, ugyanakkor folytatni kell a válság társadalmi és munkaerőpiaci hatásainak kezelését. A prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát kell folytatni, a beruházások fokozása mellett. A tagállamoknak olyan reformok végrehajtására kell törekedniük, amelyek mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.
(4)2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az euróövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó véleményeit, amelyek a költségvetési intézkedések minőségi értékelésén alapultak. A Bizottság azon a véleményen volt, hogy Észtország költségvetésiterv-javaslata összességében összhangban volt a Tanács által 2020. július 20-án elfogadott költségvetés-politikai ajánlásokkal, továbbá hogy a javaslatban előirányzott intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben.
(5)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet 7 2021. február 19-én lépett hatályba. Az Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az EU által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal jár. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, mindenekelőtt a zöld és digitális átállás előmozdításához, és erősíteni fogja a gazdaság rezilienciáját és potenciális növekedését. Másrészről elősegíti, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, közép- és hosszú távon pedig fenntarthatóbbá váljanak, továbbá erősíti a növekedést és a munkahelyteremtést.
(6)2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai kidolgozásának megkönnyítése céljából 8 . A tagállami költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt figyelembe véve a költségvetési irányvonalnak 2021 és 2022 folyamán összességében támogató jellegűnek kell maradnia. Ugyanakkor, mivel a várakozások szerint a gazdasági aktivitás 2021 második felében fokozatosan normalizálódik, a tagállamok költségvetési politikáit 2022-ben differenciáltabbá kell tenni. A tagállamok költségvetési politikáinak figyelembe kell venniük a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. Tekintettel arra, hogy támogatni kell a fenntartható helyreállítást az EU-ban, az alacsony fenntarthatósági kockázatokkal szembesülő tagállamoknak a 2022. évi költségvetés kialakításakor fenn kell tartaniuk a támogató költségvetési politikát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának figyelembevétele mellett. A magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, ugyanakkor meg kell őrizniük a tagállami finanszírozású beruházások szintjét, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai révén további magas színvonalú beruházási projekteket és strukturális reformokat kell finanszírozniuk. A 2022 utáni időszakban a költségvetési politikáknak továbbra is figyelembe kell venniük a fellendülés erősségét, a gazdasági bizonytalanság mértékét és az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat. A költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosításához a jövőben a költségvetési politikákat újra a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére kell majd összpontosítani, többek között megfelelő ütemben, fokozatosan ki kell majd vezetni a támogatási intézkedéseket.
(7)A 2021. március 3-i közlemény a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az EU-ban vagy az euróövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni 9 .
(8)Észtország 2021. április 30-án az 1466/97/EK rendelet 4. cikkével összhangban benyújtotta 2021. évi stabilitási programját.
(9)Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Észtország államháztartási hiánya 2020-ban a GDP 4,9 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 18,2 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg GDP-arányos éves változása – a gazdaság támogatására irányuló, –4,7 %-ot kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedések és az automatikus stabilizátorok működésének figyelembevételével – 2,7 %-nak felelt meg 10 . Észtország emellett a becslések szerint a GDP 1,5 %-át kitevő likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztást, amelyek közvetlen és azonnali költségvetési hatást nem gyakorolnak).
A Bizottság 2021. június 2-án az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki. Ez a jelentés Észtország költségvetési helyzetét tárgyalja, mivel államháztartási hiánya 2020-ban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült.
(10)A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 és 2022 tekintetében reális. A stabilitási program szerint a reál-GDP növekedése 2021-ben várhatóan 2,5 %, 2022-ben pedig 4,8 % lesz. Ez összhangban van a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével, amely 2021-ben 2,8 %-os, 2022-ben pedig 5,0 %-os reál-GDP növekedéssel számol.
(11)A kormány 2021. évi stabilitási programja szerint 2021-ben a GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 4,9 %-ról 6 %-ra nő, az adósságráta pedig a tervek szerint 2021-ben a GDP 21,4 %-ára nő. A program szerint 2021-ben az elsődleges költségvetési egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változása a GDP 6,3 %-ának felel meg, ami a 2020-ban és 2021-ben tett, gazdaság támogatására irányuló, a GDP 3,3 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével összhangban vannak.
(12)A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Észtország költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A költségvetési intézkedéseknek maximalizálniuk kell a helyreállítás támogatását anélkül, hogy korlátoznák a jövőbeli költségvetési pályát. El kell kerülni tehát, hogy az intézkedések tartós terhet rójanak az államháztartásra. Amikor a tagállamok tartós intézkedéseket vezetnek be, megfelelő forrásokat kell rendelniük ezekhez, hogy középtávon biztosítsák a költségvetési semlegességet. Az Észtország által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl 2023-ban az említett nem ideiglenes intézkedések fennmaradó hatását előzetesen a GDP 1 %-ára becsülik, amely főleg folyó kiadásokban jelenik meg. A nem ideiglenes intézkedések magukban foglalják a GDP körülbelül 0,33 %-át kitevő beruházásokat is, amelyek várhatóan támogatják a középtávú potenciális növekedést és ezáltal a fenntarthatóságot.
(13)A 2021. évi stabilitási program feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2020-ban a GDP 0,04 %-át, 2021-ben 0,4 %-át, 2022-ben 0,5 %-át, 2023-ban 0,7 %-át, 2024-ben pedig 0,7 %-át teszik ki. A Bizottság tavaszi előrejelzése ezeket a támogatásokat beépíti költségvetési előrejelzésébe.
(14)A költségvetési kiigazításra vonatkozóan az 1466/97/EK rendeletben meghatározott mutatókat a jelenlegi helyzet tükrében kell vizsgálni. Először is, jelentős bizonytalanság övezi a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket. Másodszor, a költségvetési politikának szorosan követnie kell a világjárvány alakulását, hogy az egészségügyi kockázatok enyhülésével a szükséghelyzeti támogatásról át lehessen térni a célzottabb intézkedésekre. Harmadszor, a jelenlegi helyzetben a gazdaság támogatása érdekében tett jelentős szakpolitikai intézkedések a meghatározóak. Az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzferek mellett a jelenleg használatos mutatók nem tükrözik teljes mértékben a költségvetési politikák gazdaságösztönző hatását. Mindezt figyelembe véve a jelenlegi körülmények között a strukturális egyenleg nem tűnik megfelelő mutatónak. A kiadási referenciaértéket viszont ki kell igazítani 11 és további információkkal kell kiegészíteni a költségvetési irányvonal teljes körű kiértékeléséhez.
Először, a 2021. évi költségvetésiterv-javaslatok értékelése során alkalmazott megközelítéshez hasonlóan az aggregált kiadások nem foglalják magukban az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket. Ezek a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések az egészségügyi rendszerek támogatására, valamint arra irányulnak, hogy kompenzációt nyújtsanak a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a kijárási korlátozások és az ellátási lánc zavarai miatti bevételkiesésért. Kivezetésükre csak akkor kerülhet sor, ha a népegészségügyi és a gazdasági helyzet normalizálódik.
Másodszor, annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Ennek megfelelően a költségvetési irányvonal az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat.
Az átfogó költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika kellően megalapozott-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.
(15)Észtország 2021. évi stabilitási programjában azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2022-ben a GDP 3,8 %-ára csökken, elsősorban a gazdasági fellendülés, valamint a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetése miatt. A GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan a GDP 24,6 %-ára nő. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével összhangban vannak.
A Bizottság előrejelzése szerint az előbbiekben meghatározott általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami költségvetésből és az uniós költségvetésből, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását is – a becslések szerint a GDP +1,6 %-át teszi ki 12 . Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,2 % százalékponttal nő. A tagállami finanszírozású beruházások a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,2 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak 13 . A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadás a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 1,7 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorol.
(16)A tagállamok költségvetési intézkedéseinek minősége külön figyelmet érdemel. A tagállami költségvetések összetételének javítását célzó költségvetési strukturális reformok alátámaszthatják a potenciális növekedést, megteremthetik az olyannyira szükséges költségvetési mozgásteret, és hozzájárulhatnak a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához, tekintettel az éghajlatváltozással és az egészségüggyel kapcsolatos kihívásokra is. A bevételi oldalt tekintve a Covid19-válság megerősítette a hatékonyabb és méltányosabb állami bevételi rendszerek kialakítására irányuló reformok fontosságát. Ami a kiadási oldalt illeti, minden eddiginél nagyobb szükség van a fenntartható és növekedésösztönző beruházások szintjének és minőségének javítására, összhangban a növekedési potenciál javítására, a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozására, valamint a zöld és digitális kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetővé teszik a tagállami költségvetések összetételének javítását.
(17)A programban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített államháztartási hiány a 2023. évi 3,2 %-ról 2024-re a GDP 2,2 %-ára csökken. A tervek szerint az államháztartási hiány 2024-ben csökken a GDP 3 %-a alá.
A program alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami költségvetésekből és az uniós költségvetésből, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból eredően az aggregált keresletre gyakorolt hatást is – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 1,1 %-ának megfelelő mértékű lesz. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,1 százalékponttal csökken. A tagállami finanszírozású beruházások a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,4 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak 14 . A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadás a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,5 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorol.
A nominális potenciális növekedés 10 éves átlaga a jelenlegi becslések szerint 5,75 % 15 . Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Észtország potenciális növekedését.
(18)A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a 2023. évi 27,4 %-ról 2024-ben várhatóan 28 %-ra csökken. Észtország a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint középtávon alacsony költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül 16 .
(19)A jelenleg még mindig rendkívül nagy fokú bizonytalanságra tekintettel indokolt, hogy a költségvetés-politikai iránymutatás főként minőségi jellegű maradjon. A későbbi évekre vonatkozó, pontosabban számszerűsített iránymutatást 2022-ben célszerű nyújtani, amennyiben a bizonytalanság mértéke addigra megfelelően csökkent.
A Tanács értékelte a 2021. évi stabilitási programot, valamint az Észtország által a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedéseket,
AJÁNLJA, HOGY ÉSZTORSZÁG:
1.2022-ben tartson fenn támogató költségvetési irányvonalat, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott impulzust, és őrizze meg a tagállami finanszírozású beruházások szintjét.
2.Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és a költségvetési fenntarthatóság biztosítására irányuló költségvetési politikát. Ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése érdekében fokozza a beruházásokat.
3.A fenntartható és inkluzív helyreállítás biztosítása érdekében fordítson különös figyelmet az államháztartás összetételére, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát is tekintetbe véve, valamint a költségvetési intézkedések minőségére. Részesítse előnyben a fenntartható és növekedésösztönző beruházásokat, különösen a zöld és digitális átállás támogatásával. Kezelje kiemelten azokat a költségvetési strukturális reformokat, amelyek hozzájárulnak a közpolitikai prioritások finanszírozásának biztosításához, és elősegítik az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, többek között mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök