EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 500 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
2021. évi gazdaságpolitikai koordináció:
a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése
{SWD(2021) 401 final} - {SWD(2021) 402 final} - {SWD(2021) 403 final} - {SWD(2021) 404 final} - {SWD(2021) 405 final} - {SWD(2021) 406 final} - {SWD(2021) 407 final} - {SWD(2021) 408 final} - {SWD(2021) 409 final} - {SWD(2021) 410 final} - {SWD(2021) 411 final} - {SWD(2021) 412 final}
2021. évi gazdaságpolitikai koordináció:
a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése
1.Bevezetés
Az Európai Unió példa nélküli intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy leküzdje a Covid19-világjárványt, enyhítse a válság hatását, és az erőteljes, fenntartható és inkluzív növekedés pályájára állítsa gazdaságunkat. Az elmúlt év során az EU és a tagállamok határozottságot és szolidaritást tanúsítottak, amikor egy sor szakpolitikai intézkedést fogadtak el a pandémia elleni küzdelem, a járvány gazdasági és társadalmi hatásának korlátozása, a kedvező finanszírozási feltételek megőrzése, az egységes piac integritásának biztosítása, valamint a gyors, fenntartható és inkluzív helyreállítás előkészítése érdekében. A Bizottság 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése
szerint a gazdasági aktivitás visszaesése a vártnál kisebb mértékű volt azoknak a szükséghelyzeti támogatási intézkedéseknek köszönhetően, amelyek biztosították a vállalkozások likviditását, valamint az uniós polgárok jövedelmének és munkahelyeinek védelmét.
A védőoltások áttörést jelentő megjelenése és a tömeges vakcinázás európai megindítása javította a kilátásokat az ősz óta. Az EU-ban jól halad az oltási kampány: elérhető a cél, hogy idén júliusig a felnőtt lakosság 70 %-a megkapja a védőoltásokat
. A Bizottság 2021. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az uniós gazdaság negyedéves kibocsátása 2021 folyamán eléri a válság előtti szintet, és a gazdasági aktivitás valamennyi tagállamban élénkülni fog. Az elmúlt évek kedvező tendenciáit követően ugyanakkor a Covid19-válság nyomán nőhetnek a makrogazdasági stabilitást veszélyeztető kockázatok. E kockázatok kezelése és a további eltérések elkerülése érdekében kulcsfontosságú lesz az összes uniós szakpolitikai eszköz szoros összehangolása és hatékony alkalmazása.
A 750 milliárd EUR összegű Next Generation EU kulcsfontosságú eszköz az EU számára a beruházások és a helyreállítás ösztönzéséhez, és ahhoz, hogy megerősödve és ellenállóbban lábaljunk ki a jelenlegi válságból. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: az eszköz) hozzá fog járulni ahhoz, hogy gazdaságaink és társadalmaink fenntarthatóbbá, inkluzívabbá, reziliensebbé váljanak, és felkészültebben valósíthassák meg a zöld és digitális átállást. Az eszköz, amely a Next Generation EU központi eleme, jelentős mértékű, összességében akár 672,5 milliárd EUR pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak a reformok és beruházások finanszírozására részben vissza nem térítendő támogatások, részben kölcsönök formájában.
A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv konkrét intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy az Unió valamennyi szakpolitikájában megerősítse a szociális dimenziót, és elősegítse az inkluzív helyreállítást
. A 2021. május 7–8-án Portóban tartott szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők megerősítették, hogy a szociális jogok európai pillére a helyreállítás alapvető eleme, és a Portói Nyilatkozatban
hangsúlyozták elkötelezettségüket az iránt, hogy uniós és nemzeti szinten tovább mélyítsék a pillér végrehajtását. Ez megerősíti majd az Unió digitális, zöld és méltányos átállásra irányuló törekvéseit, és hozzájárul a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megvalósításához, a demográfiai kihívások kezeléséhez és mindenki számára egyenlő esélyek biztosításához. A foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén 2030-ig elérendő három új, kiemelt uniós cél és az azokat kiegészítő további célok elő fogják segíteni az erős szociális Európa felé történő előrehaladást
. Emellett a felülvizsgált szociális eredménytábla az európai szemeszter keretében és a szakpolitikai koordináció részeként segít nyomon követni a szociális pillér elveinek végrehajtása terén elért eredményeket. Az uniós vezetők üdvözölték továbbá az európai szociális partnerek azon közös javaslatát, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti haladás mérését célzó, a GDP-t kiegészítő, az inkluzív és fenntartható növekedés szempontjait figyelembe vevő alternatív, jóléti mutatócsomag kialakítására irányul.
Az EU gazdasági programjának vezérelvei továbbra is a környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás. A versenyképes fenntarthatóság koncepciója és annak négy tengelye, amelyet a biztosi testület megbízatásának kezdetén határoztak meg, az európai zöld megállapodással összhangban továbbra is az EU hosszú távú növekedési stratégiájának átfogó prioritása és a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek alapja. Emellett társadalmaink, vállalkozásaink és gazdaságaink digitális átalakulása elengedhetetlen Európa termelékenységének és versenyképességének növeléséhez, a tartós fellendülés biztosításához, összhangban Európa digitális évtizedével.
Az európai szemeszter keretében megvalósuló hatékony szakpolitikai koordináció továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy az uniós gazdaság erőteljesebb növekedési pályára álljon a válságból való kilábalás után. Míg az idei ciklus ideiglenesen módosult a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elindításának lehetővé tétele érdekében, az európai szemeszter továbbra is támogatja a tagállamok közötti szakpolitikai megbeszéléseket, a bevált gyakorlatok cseréjét és a közös irányvonalra vonatkozó egyeztetéseket. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a tagállamoknak hatékonyan kell kezelniük a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikét vagy jelentős részét, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is. Az eszköz alkalmazási körén kívül eső, nem kezelt ajánlások továbbra is érvényesek maradnak, és azokat a Bizottság változatlanul nyomon követi az európai szemeszter keretében.
2.Gazdasági és foglalkoztatási helyzet és kilátások
Az EU gazdasága várhatóan erőteljes fellendülésnek néz elébe. Tavaly ősz óta a Covid19-járvány megfékezésére irányuló szigorú intézkedések miatt az uniós gazdaság recesszióba süllyedt. Mivel a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatosan lazulnak és az átoltottság szintje egyre nő, a gazdasági aktivitás várhatóan minden tagállamban élénkülni fog, és 2021 második felétől felgyorsul, ami a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának a növekedésösztönző hatását is tükrözi. A helyreállítás üteme tagállamonként és régiónként eltérő lesz. Az előrejelzések szerint 2022 végére valamennyi uniós tagállam eléri a válság előtti negyedéves kibocsátás szintjét.
A gazdasági károk mérséklését és a fellendülés ösztönzését tetemes költségvetési kiadások és széles körű monetáris intézkedések tették és teszik lehetővé. A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének
és az állami támogatások ideiglenes keretének
gyors aktiválása valamennyi tagállamban nagyszabású költségvetési támogatási programokat tett lehetővé. A tagállamok 2020-ban a becslések szerint a GDP 6,5 %-át meghaladó teljes költségvetési támogatást nyújtottak. Ennek eredményeként az euróövezet és az EU összesített államháztartási hiánya a 2019. évi, történelmileg alacsony, a GDP 0,5 %-át kitevő szintről 2020-ra körülbelül 7 %-ra nőtt. Ezen túlmenően az EKB széles körű monetáris politikai intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy a gazdaság valamennyi ágazata számára fenntartsa a kedvező finanszírozási feltételeket a gazdasági aktivitás támogatása és a középtávú árstabilitás megőrzése érdekében. A költségvetési és monetáris politikák egymást kölcsönösen erősítő hatásai, valamint a pénzügyi szektort érintő szabályozási és prudenciális intézkedések döntő mértékben hozzájárultak a válság hatásainak enyhítéséhez.
Az uniós és nemzeti szinten hozott intézkedéseknek köszönhetően sikerült csillapítani a világjárvány európai munkaerőpiacokra gyakorolt hatását. A világjárvány kitörésekor az európai munkaerőpiac már az egymást követő hatodik éve bővült: 2019 negyedik negyedévében több mint 209 millió fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 6,5 %-ot tett ki. Egy évvel később a foglalkoztatás 3 millióval csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 7,2 %-ra nőtt. Figyelembe véve a sokk nagyságát, a megszűnt munkahelyek száma korlátozott maradt. A negatív hatások enyhítése érdekében a tagállamok számos intézkedést hoztak a munkahelyek megőrzése érdekében: csökkentett munkaidős rendszereket és ideiglenes szabadságolást vezettek be, amelyek akár 32 millió európai munkahely megőrzését is elősegíthették. Az uniós finanszírozás – többek között a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) és a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII) révén – fontos szerepet játszott ennek elérésében. Eddig 19 tagállamnak több mint 90 milliárd EUR összegű SURE-hitelt nyújtott az Unió, ami 25–30 millió foglalkoztatott, illetve 1,5–2,5 millió vállalkozás támogatását tette lehetővé.
A válság különböző mértékben érintette az egyes társadalmi csoportokat, ágazatokat és régiókat, és a legsúlyosabb hatásokkal a legsérülékenyebbek körében járt. Aránytalanul nagy mértékben sújtotta a fiatalokat, a nőket, az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat, a migránsokat, a fogyatékossággal élő személyeket, az ideiglenes munkaszerződéssel rendelkezőket vagy más, nem szokványos foglalkoztatási formák keretében alkalmazottakat, de az önfoglalkoztatókat is. Ezt tovább súlyosbította az a tény, hogy jelentős károkat szenvedtek a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, különösen az olyan ipari ökoszisztémákban mint az idegenforgalom, a kulturális és kreatív tevékenységek. Bár a jövedelemtámogatás és a szociális védőhálók megakadályozták a háztartások jövedelmének jelentős csökkenését, a Covid19-válság rávilágított a szociális védelemhez való hozzáférés terén fennálló hiányosságokra, ami felhívta a figyelmet az ellenálló képesség fokozásának fontosságára. E tekintetben a legtöbb tagállam bővítette a meglévő rendszereket, kiterjesztette a lefedettséget és átmeneti jelleggel lazította a jogosultsági feltételeket, ugyanakkor további tere van annak, hogy fenntartható módon megerősítsék a szociális védelmet mindenki számára.
A növekedési előrejelzést övező kockázatok összességében nagyjából kiegyensúlyozottak. Mindazonáltal a bizonytalanság mindaddig magas marad, amíg a világjárvány árnyéka rávetül az EU gazdaságára és a világgazdaságra. Az oltási kampányok előrehaladása ellenére az előrejelzést továbbra is jelentős kockázatok övezik járványügyi és gazdasági szempontból. A világjárvány alakulása, valamint az oltási programok hatékonysága és eredményessége a feltételezettnél jobb vagy rosszabb lehet, ami az aktivitásra vonatkozó korlátozások eltérő szintjét teheti szükségessé. A gazdasági növekedés a szakpolitikai támogatás idő előtti visszavonása miatt is gyengébb lehet a vártnál. Ugyanakkor a szükségesnél tovább nyújtott támogatások növelhetik az indokolatlan mellékhatásokat, késleltetve a fenntarthatóbb és időtálló gazdaságra való átállást. Ami a pozitív kockázatokat illeti, a prognózisok alábecsülhetik a háztartások fogyasztási hajlandóságát, ami akár a vártnál meredekebben is nőhet néhány negyedévnyi visszafogott fogyasztás és a korábbinál magasabb megtakarítási ráták után. Emellett az EU-n kívüli fellendülés is erősebb lehet a jelenlegi várakozásoknál.
A gazdaságpolitikának 2021-ben és 2022-ben is támogatónak kell maradnia. Előretekintve, amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, a szakpolitikák fókuszába a válság középtávú következményeinek minimalizálását kell állítani. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása hozzá fog járulni a potenciális növekedés és a foglalkoztatás fellendítéséhez és ezáltal az egyensúlyhiány csökkentéséhez. A válság korai szakaszában és a kijárási korlátozások idején a szakpolitikai támogató intézkedések döntően a munkahelyek megőrzésére és a csődök megelőzésére irányultak. Ez segített megakadályozni az európai nemzetgazdaságok mély és tartós sérüléseit. A jövőben olyan célzott támogatási intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek segítik az életképes, ám még kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozásokat üzleti modelljük kiigazításában. A támogatás hangsúlyát fokozatosan a képességek kiépítésére kell helyezni, amit többek között a képzés és a készségfejlesztés előmozdítása, a kutatás, az innováció, a minőségi munkahelyteremtés és a foglalkozásváltás támogatása révén kell elérni. Az eszköz ezért olyan beruházásokat és reformokat támogat majd, amelyek erősítik a tagállamok növekedési és foglalkoztatási potenciálját. Ennek eredményeként az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben és 2022-ben több mint egy évtized távlatában a legmagasabb lesz az Unióban. Az aktualizált új európai iparstratégia meghatározza azt a keretet, amely felgyorsítja Európa helyreállítását, a tisztább, digitálisabb és reziliensebb gazdasági és ipari modellre való átállást, valamint az erősebb és ellenállóképesebb egységes piac kiépítését.
A tagállamok által a foglalkoztatási iránymutatásokban jelzett pálya mentén folytatott reformok és beruházások döntő módon előmozdíthatják a fellendülést a minőségi munkahelyteremtés és a zökkenőmentes munkaerőpiaci átmenet támogatása révén, a szociális partnerek aktív bevonásával. Tágabban, a foglalkoztatási iránymutatások útmutatóként szolgálnak a tekintetben, miként korszerűsíthetők a munkaerőpiaci intézmények, az oktatás és a képzés, valamint a szociális védelmi és az egészségügyi rendszerek oly módon, hogy egyúttal inkluzívabbá és méltányosabbá váljanak. Konkrét iránymutatásokat tartalmaznak a válság foglalkoztatási és szociális hatásainak enyhítése, valamint a társadalmilag igazságos zöld és digitális átállás megvalósítása tekintetében. A jelenlegi foglalkoztatási iránymutatások változatlanul helytállók, ezért a Bizottság javasolja azok folytatólagos alkalmazását 2021-ben is, hangsúlyozva ugyanakkor az új kiemelt uniós célok és a portói szociális csúcstalálkozón megfogalmazott politikai iránymutatás szerepét.
Emellett a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlás (EASE) konkrét iránymutatást nyújt azokról a lépésekről, amelyek elvezetnek a szükséghelyzeti munkahelyfenntartási intézkedésektől a munkahelyteremtő fellendüléshez szükséges aktív munkaerőpiaci politikákra való fokozatos áttéréshez.
3.A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevezetése
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek gyors végrehajtása kulcsfontosságú a helyreállítás támogatásához, miközben gazdaságainkat és társadalmainkat fenntarthatóbbá, inkluzívabbá, reziliensebbé, valamint a zöld és digitális átállásra alkalmasabbá teszi. A 2021. február 19-én hatályba lépett eszköz révén a következő hat évben 312,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd EUR keretösszegű hitel áll majd rendelkezésre a tagállami reformok és beruházások támogatására. Ezáltal az eszköz példátlan lehetőséget kínál valamennyi tagállam számára a fő strukturális kihívások és beruházási igények kezelésére, továbbá a zöld és digitális átállás előmozdítására.
A Bizottság intenzíven együttműködik valamennyi tagállammal annak érdekében, hogy támogassa őket ambiciózus helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásában. A tervekben a tagállamoknak olyan beruházásokra és reformokra kell javaslatot tenniük, amelyek tükrözik az adott tagállam országspecifikus kihívásait és körülményeit, és figyelembe veszik az európai szemeszter keretében az elmúlt években elvégzett elemzéseket és az azonosított kihívásokat. Ezek a tervek több évre előre kijelölik a tagállamok reform- és beruházási menetrendjeinek irányát. A hatékony végrehajtás és a tartós hatás biztosításához elengedhetetlen a nemzeti felelősségvállalás és az összes érdekelt fél bevonása. Ezért a Bizottság a folyamat során mindvégig határozottan arra ösztönözte a tagállamokat, hogy nemzeti jogrendjükkel összhangban konzultáljanak a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a vállalkozásokkal, az ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel. Minden egyes nemzeti tervnek tartalmaznia kell e konzultáció összegzését, és meg kell jelölnie, hogy a terv hogyan tükrözi az érdekelt felek szempontjait.
Eddig 23 a tagállam nyújtotta be nemzeti tervét, és az elkövetkező napokban további tervek beérkezése várható
. Amint a Bizottság befejezte e tervek értékelését, a Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére a tervek jóváhagyására, ami megnyitja az utat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében előfinanszírozásként nyújtandó első összegek folyósítása előtt.
A benyújtott vagy előkészítés alatt álló helyreállítási és rezilienciaépítési tervek várhatóan jelentősen hozzájárulnak majd a rendeletben előirányzott hat pillérhez. A rendelet előírásainak megfelelően minden tervnek átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott módon hozzá kell járulnia az európai vonatkozású szakpolitikai területekhez, amelyek a következő hat pillérre épülnek: zöld átállás; digitális transzformáció; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, termelékenység és versenyképesség; társadalmi és területi kohézió; egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia; valamint a következő generációra, a gyermekekre és az ifjúságra vonatkozó szakpolitikák. Összességében a Bizottság arra számít, hogy a tervekben jelentős súllyal szerepelnek majd az éghajlatváltozással és a digitális átállással kapcsolatos kiadások, valamint a társadalmi és területi kohézióhoz és a rezilienciához hozzájáruló intézkedések. A Bizottság olyan fontos reformokat és beruházásokat vár, amelyek az említett szakpolitikai területeken átívelve elősegítik a hat pillér együttes, átfogó kezelését. Ilyen lépések lehetnek például a digitális készségek javítását és a konnektivitási rések megszüntetését célzó intézkedések, amelyek előmozdítják a digitális transzformációt, támogatják a kohéziót, és a kkv-k számára is előnyösek.
A Next Generation EU helyreállítási eszközből és az új többéves pénzügyi keretből származó forrásokat ötvözve az EU 1,8 billió EUR összegű támogatást fog biztosítani a 2021–2027 közötti időszakban. A Next Generation EU 750 milliárd EUR-t biztosít a helyreállítás beindításához egyedi programokon keresztül (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, REACT-EU, Méltányos Átállást Támogató Alap, vidékfejlesztés, InvestEU, rescEU, Horizont Európa). Az InvestEU például különböző pénzügyi eszközöket fog össze, hogy 26,2 milliárd EUR összegű uniós költségvetési garancia révén támogassa az uniós beruházásokat. Az InvestEU várhatóan több mint 370 milliárd EUR összegű további beruházást mozgósít a következő hét évben. A Next Generation EU forrásait kiegészíti a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetésből származó 1,074 billió EUR. Az uniós költségvetés keretében a kohéziós politika 338,6 milliárd EUR-val támogatja majd a tagállamok hosszabb távú fejlesztési stratégiáit szolgáló beruházásokat.
4.Költségvetési koordináció
A nemzeti költségvetési politikák összehangolása továbbra is kulcsfontosságú a fellendülés megalapozásához. Az általános költségvetési irányvonalnak – figyelembe véve a nemzeti költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt – 2021-ben és 2022-ben is támogatónak kell maradnia. A költségvetési politikának továbbra is rugalmasnak kell lennie, alkalmazkodnia kell a változó helyzethez, és el kell kerülni a költségvetési támogatás idő előtti visszavonását. Az egészségügyi kockázatok csökkenésével a költségvetési intézkedések tekintetében a hangsúlyt fokozatosan a reziliens és fenntartható helyreállítást előmozdító, célzottabb intézkedésekre kell áthelyezni. Végezetül, tekintettel arra, hogy a gazdasági aktivitás várhatóan 2021 második felében fokozatosan normalizálódik, 2022-ben differenciáltabbá kell tenni a tagállamok költségvetési politikáit, figyelembe véve a helyreállítás mértékét, a költségvetés fenntarthatóságát és a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. A helyreállítás előrehaladtával a költségvetési politikának előnyben kell részesítenie a köz- és magánberuházások fokozását a zöld és digitális gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása érdekében.
A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazása 2022-ben is folytatódik, ám 2023-tól várhatóan megszűnik. Az általános mentesítési rendelkezés lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásának minimalizálása érdekében igen jelentős kiadási és bevételi intézkedéseket fogadjanak el. Lehetővé tette számukra azt is, hogy rugalmasabban hangolják össze költségvetési politikáikat. A 2021. március 3-i közleményben bejelentetteknek megfelelően az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának mennyiségi kritériumokra épülő átfogó értékelése alapján kell meghozni, ahol is a fő mennyiségi kritérium az uniós gazdasági aktivitás szintje a válság előtti szintekhez képest. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése alapján a gazdasági aktivitás az EU egészében várhatóan 2021 negyedik negyedéve körül, az euróövezetben pedig 2022 első negyedévében éri el a válság előtti (2019 végi) szintet. Ezen előrejelzés alapján 2022-ben teljesülnek az általános mentesítési rendelkezés további alkalmazásának, 2023-ban pedig a rendelkezés deaktiválásának feltételei. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogja venni a Bizottság.
2022-ben a nemzeti költségvetések és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz figyelembevételével kialakított költségvetési irányvonalnak továbbra is támogatónak kell lennie. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott kiadások 2022-ben és az elkövetkező években jelentős költségvetési stimulust fognak jelenteni. A vissza nem fizetendő támogatásokból finanszírozott kiadások az államháztartási hiány és az államadósság növelése nélkül teszik majd lehetővé magas színvonalú beruházási projektek megvalósítását és a termelékenységnövelő reformok költségeinek fedezését. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás felhasználásával a tagállamoknak támogatást kell nyújtaniuk a gazdasági helyreállításhoz, elő kell mozdítaniuk a potenciális növekedést, és fokozatosan javítaniuk kell mögöttes költségvetési pozíciójukat. Az alacsony államadóssággal rendelkező tagállamoknak támogató költségvetési irányvonalat kell követniük, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított stimulust is. A magas adóssággal rendelkező tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállítást támogató további beruházások finanszírozására kell felhasználniuk, miközben prudens költségvetési politikát kell folytatniuk. A tagállamoknak fenn kell tartaniuk a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését ellenőrzés alatt kell tartani, és azt a magas adóssággal rendelkező tagállamok esetében korlátozni kell. Ez lehetővé teszi, hogy a költségvetési intézkedések a lehető legnagyobb mértékben támogassák a helyreállítást anélkül, hogy veszélybe sodornák a jövőbeli költségvetési pályát, és tartós terhet rónának az államháztartásra.
A 2022 utáni időszakban a költségvetési politikáknak továbbra is figyelembe kell venniük a helyreállítás előrehaladását, a gazdasági bizonytalanság mértékét és a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos megfontolásokat. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, a tagállamoknak olyan költségvetési politikát kell folytatniuk, amely prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az államháztartás középtávú fenntarthatóságának biztosítására törekszik. A tagállamoknak ugyanakkor a növekedési potenciál fellendítése érdekében fokozniuk kell a beruházásokat. Tekintettel a – többek között a válság növekedési potenciálra gyakorolt hatását, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatásával végrehajtott reformokat és beruházásokat övező – jelenleg még mindig rendkívül magas fokú bizonytalanságra, az idei iránymutatás továbbra is túlnyomórészt minőségi jellegű. A bizonytalanság kellő mértékű csökkenését követően 2022-ben pontosabb, számszerűsített iránymutatást kell adni a későbbi évekre vonatkozóan.
A Bizottság értékelte a hiányra és az adósságra vonatkozó kritériumoknak való, 2020. évi megfelelést. Mivel az általános mentesítési rendelkezés aktiválása nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti eljárásokat, az Európai Bizottság továbbra is működteti a költségvetési felügyelet éves ciklusát. A Bizottság (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban) jelentést adott ki, amelyben Románia kivételével valamennyi tagállam esetében értékeli a hiányra és az adósságra vonatkozó kritériumoknak való megfelelést. Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe vette a nagy fokú bizonytalanságot, a Covid19-válság tekintetében elfogadott fiskális politikai választ és a 2021-re vonatkozó tanácsi ajánlásokat. Az összes érdemleges tényezőt figyelembe vevő elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium három tagállam esetében teljesül, és 23 tagállamban nem teljesül. 13 tagállam nem teljesíti a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott adósságkritériumot. A Covid19-járvány példátlan makrogazdasági és költségvetési hatással járt, ami rendkívüli bizonytalanságot teremtett, többek között a költségvetési politika hiteles pályájának kialakítása tekintetében. Figyelembe véve a nagy fokú bizonytalanságot, a Covid19-válság nyomán elfogadott költségvetési politikai választ és a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásokat, a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben nem helyénvaló döntést hozni a tagállamok túlzotthiány-eljárás alá vonásáról. Románia esetében, ahol a 2019. évi adatok alapján túlzotthiány-eljárás indult, a Bizottság a kiigazítási pálya aktualizálásával a túlzott hiány 2024-ig történő kiigazítását javasolja. A Bizottság a 2021. őszi gazdasági előrejelzés és az euróövezeti tagállamok által 2021. október 15-ig benyújtandó költségvetésiterv-javaslatok alapján újra fogja értékelni a tagállamok költségvetési helyzetét.
Az államháztartás minősége központi szerepet játszik a költségvetési politika kialakításában. A világjárvány elleni küzdelemre, valamint a vállalkozások és háztartások jövedelmének támogatására irányuló szükséghelyzeti intézkedések elfogadásával 2020 folyamán valamennyi tagállam nagyon gyorsan reagált a helyzetre. Mivel jelenleg csökkennek az egészségügyi kockázatok, a gazdaságpolitikának a szükséghelyzeti üzemmódról a helyreállításra irányuló célkitűzések felé kell elmozdulnia. A költségvetési intézkedések minőségének biztosítania kell a fenntartható és inkluzív helyreállítást. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a növekedést serkentő beruházásokat, különösen a zöld és digitális átállás támogatását. Döntő fontosságú, hogy a tagállamok a strukturális jellegű költségvetési reformokra összpontosítsanak, többek között a kiadások hatékonyságának javítása és a közpénzekkel való körültekintő gazdálkodás előmozdítása érdekében. A bevételi oldalon alapvető fontosságúak azok a reformok is, amelyek célja a munkát terhelő adókról a kevésbé torzító hatású környezetvédelmi adókra való áttérés, valamint a káros adóverseny és az agresszív adótervezés megelőzése. Ez elősegíti a közpolitikai prioritások megfelelő finanszírozását, és hozzájárul az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságához, többek között azáltal, hogy mindenki számára megerősíti az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát. A 2020-as azonnali válságreagálást követően számos tagállam újra napirendre tűzte a kiadások értékelésének és felülvizsgálatának javítására irányuló terveit. A kiadások felülvizsgálatának megerősítése a kapacitásépítés, az irányítás javítása és a költségvetési ciklussal való szorosabb kapcsolat révén egyes országok helyreállítási reformcsomagjainak fontos eleme. A szakpolitikák körültekintőbb értékelése és a szakpolitikai prioritások fokozott előtérbe helyezése mind fontosabb szerepet kap a költségvetési tervezésben. Néhány tagállam környezetbarát költségvetési gyakorlatokat dolgoz ki az éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedések előmozdítása érdekében. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik számukra költségvetési politikáik zöld tartalmának értékelését, és biztosítják a közkiadások és -bevételek összeegyeztethetőségét a környezetvédelmi célokkal. A Bizottság folytatja az államháztartás minőségének javítását célzó folyamatok és gyakorlatok kidolgozása és finomítása kapcsán megkezdett párbeszédet, és továbbra is támogatja e törekvéseket.
5.Makrogazdasági egyensúlyhiány a tagállamokban
A Bizottság 12 tagállam esetében azonosított egyensúlyhiányhoz vagy túlzott egyensúlyhiányhoz kapcsolódó makrogazdasági sebezhetőségeket. Ezeket a tagállamokat a riasztási mechanizmus keretében készült 2021. évi jelentésben
részletes vizsgálatra jelölték. Három tagállamban (Ciprus, Görögország és Olaszország) továbbra is túlzott egyensúlyhiány, kilenc másik tagállamban (Horvátország, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország) pedig egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevezetése kulcsfontosságú lesz a meglévő makrogazdasági egyensúlyhiányok mérsékléséhez, mivel támogatni fogja azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek a szemeszter korábbi ciklusaiban azonosított kihívásokat kezelik.
Az egyensúlyhiány fő forrásai nagyrészt megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel, de a kockázatok nőttek. Bár a Covid19-válság alapvetően nem változtatta meg a tagállamok egyensúlyhiányának jellegét, megtörte az említett egyensúlyhiányok mérséklésének folyamatát, és növelheti a makrogazdasági stabilitást fenyegető kockázatokat. Számottevően nőtt a kormányzat és a magánszektor adósságállománya, ami a recesszió mellett jórészt a világjárvány kezelésére, valamint a gazdaság és a helyreállítás támogatására irányuló politikákkal magyarázható. Egyes tagállamokban továbbra is jelentős a folyó fizetési mérleg többlete. A magas adósságállomány számos tagállamban alacsony potenciális növekedéssel jár együtt. Ezekben az esetekben döntő fontosságú lesz az eszköz hatékony felhasználása a növekedést ösztönző beruházások és reformok előmozdítása érdekében. A támogatási intézkedések fokozatos kivezetését követően az adósságtörlesztési nehézségek nemteljesítő hitelekhez vezethetnek. Ezzel szemben a Covid19-válság során mérséklődtek a költség-versenyképességi nyomáshoz kapcsolódó egyes sebezhetőségek.
Ebben a szakaszban nem tűnik indokoltnak az egyensúlyhiányok besorolásának felülvizsgálata. A Covid19-válság növelheti a makrogazdasági stabilitást fenyegető kockázatokat, bár nem olyan módon, ami ebben a szakaszban szükségessé tenné az egyensúlyhiányok besorolásának felülvizsgálatát. A tartósan magas bizonytalanság az egyensúlyhiányok és a makrogazdasági stabilitási kockázatok szoros nyomon követését teszi szükségessé, határozott előretekintő perspektívával.
·Cipruson, Görögországban és Olaszországban továbbra is túlzott egyensúlyhiány tapasztalható, amely a magas államadóssággal és a nemteljesítő hitelek magas arányával függ össze, annak ellenére, hogy az utóbbi területen folyamatos és jelentős előrelépés történt. Ciprus és Görögország esetében ehhez magas külső adósság járul, Ciprus esetében ráadásul a magánszektor adósságállománya is jelentős. Emellett a potenciális növekedés továbbra is túl alacsony ahhoz, hogy elősegítse az adósságállomány leépítését.
·Horvátországban, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban egyaránt magas a magánszektor adósságállománya, az államadósság és a külső eladósodottság, míg Franciaországban az egyensúlyhiányt az állami és magánadósságok okozzák, amelyek továbbra is növekednek. E tagállamok számára továbbra is fontos a termelékenység és a versenyképesség növelése. Romániában mérséklődnek a versenyképességi veszteségek, de a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya továbbra is fennáll, és a költségvetési folyamatokat többéves romlást követően határozottan meg kell fordítani. Németországban és Hollandiában tartósan nagy a folyó fizetési mérleg többlete, ami a beruházásokat meghaladó megtakarításokhoz kapcsolódik; Hollandia esetében emellett a magánszektor adósságállománya is számottevő. Svédországban a magas lakásárak nem mérséklődnek, miközben a háztartások magas és növekvő adósságállománya továbbra is aggodalomra ad okot.
Az 1. függelék további részleteket tartalmaz az egyensúlyhiányra vonatkozó elemzés országspecifikus részleteiről.
6.Az európai szemeszter módosítása
Tekintettel az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz korai szakaszai közötti jelentős átfedésekre, az európai szemeszter 2021. évi ciklusát ideiglenesen hozzá kellett igazítani az eszköz elindításához. Ez lehetővé tette a Bizottság és a tagállamok számára, hogy az idei ciklusban a tagállamok reform- és beruházási menetrendjének fő előretekintő referenciadokumentumai, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésére összpontosítsanak. Eközben folytatódott a makrogazdasági egyensúlyhiányok felügyelete, különös tekintettel a Covid19-válság következtében felmerülő kockázatokra, amelyekre adott esetben a Bizottság felhívta a tagállamok figyelmét a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tervezeteiről folytatott megbeszélések során.
A soron következő 2022. évi éves fenntartható növekedési stratégia felvázolja az európai szemeszter következő ciklusának fő elemeit. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának első évét az európai szemeszter éves koordinációs keretén belül kell nyomon követni. E tekintetben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet előírja, hogy a tagállamoknak az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést kell tenniük a terveik végrehajtása terén elért eredményekről. Amint azt az uniós vezetők a portói szociális csúcstalálkozón kiemelték, ugyancsak be kell építeni az európai szemeszterbe a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek érvényesítése felé tett előrelépés nyomon követését. A 2022. évi éves fenntartható növekedési stratégia meghatározza majd a szemeszter irányítási keretének 2022. évi kialakítására vonatkozó konkrét lépéseket. Ennek alapján a Bizottság párbeszédet fog folytatni az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és valamennyi egyéb érdekelt féllel.
7.Következő lépések
A Bizottság üdvözli, hogy valamennyi tagállam jóváhagyta a saját forrásokról szóló határozatot. A jóváhagyást követően a Bizottság megkezdheti a Next Generation EU keretében a források folyósítása céljából történő hitelfelvételt, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök előfinanszírozását.
A Bizottság június második felétől kezdve fogadja el a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatokra irányuló javaslatait. A Bizottság bízik abban, hogy a Tanács mielőbb elfogadja a javaslatokat annak érdekében, hogy biztosítsa a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendülést lehetővé tevő tervek időben történő végrehajtását, összhangban az uniós vezetők által a portói csúcstalálkozón elfogadott következtetésekkel. A Bizottság emellett kérésre technikai segítséget nyújt a tagállamoknak, és segíti a hatóságokat az uniós források lehető legjobb felhasználásában.
A Bizottság üdvözli az összes uniós intézmény által, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd elindítása tekintetében folytatott intenzív és konstruktív együttműködést. Az eszköz átláthatóbb és elszámoltathatóbb végrehajtása érdekében kulcsfontosságú az Európai Parlament erőteljes bevonása. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megosszon minden releváns információt a Parlamenttel és a Tanáccsal, és a rendelet követelményeivel összhangban kellő figyelmet fordítson a Parlament által a párbeszéd keretében kifejtett álláspontra.
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket időben, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és más érdekelt felekkel folytatott alapos párbeszéd kíséretében teljeskörűen hajtsák végre.
1. FÜGGELÉK – AZ UNIÓS ORSZÁGOKBAN TAPASZTALHATÓ MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLYHIÁNYOK RÉSZLETES VIZSGÁLATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSAI
A részletes felülvizsgálat alá vont 12 tagállam esetében megerősítést nyert az egyensúlyhiány és a túlzott egyensúlyhiány szerinti besorolás. A részletes vizsgálat az egyensúlyhiány súlyosságát, közelmúltbeli és jövőbeli alakulását, valamint a kapcsolódó szakpolitikai válaszokat elemzi. Figyelembe veszi továbbá az egyensúlyhiány releváns továbbgyűrűző hatásait és határon átnyúló rendszerszintű következményeit is.
A sebezhetőségi értékelés kontextusa ebben az évben eltér a tavalyi részletes elemzésétől. 2020-ban a szakpolitikai erőfeszítések általában a világjárvány hatásainak kezelésére és enyhítésére, valamint a fenntartható, az egyensúlyhiányok korrekcióját önmagában is elősegítő helyreállítás támogatására összpontosítottak, miközben középtávon a makrostabilitási kockázatokat is csillapítani kellett. Az előretekintő szemlélet ezért kulcsfontosságú a kockázatértékelésben. A bizonytalanság azonban továbbra is magas, és még mindig nehéz teljes mértékben felmérni a válság következményeit. Ez szükségessé teszi az egyensúlyhiányok és a makrogazdasági stabilitási kockázatok folyamatos és szoros nyomon követését. Az egyensúlyhiányokról – az előretekintő szemlélet jegyében – a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítési szakaszában folytatott eszmecserét a Bizottság a tagállamokkal, mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedülálló lehetőséget kínál a makrogazdasági egyensúlyhiányok, valamint a beruházási és a reformigények kezelésére. A jelenlegi részletes vizsgálatokban szereplő szakpolitikai elemzéseket a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hivatalos benyújtása előtt véglegesítették a Bizottság szolgálatai, ezért azok nem támaszkodnak az e tervekben szereplő információkra. Bár a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek bizottsági értékelése a jelen közlemény közzétételekor még nem zárult le, és az értékelés eredménye nem előlegezhető meg, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek eredményes végrehajtása lehetőséget kínál a meglévő egyensúlyhiányok kezelésére.
Általánosságban elmondható, hogy a makrogazdasági kockázatok és sebezhetőségek eredete megegyezik a korábban azonosítottakkal. A Covid19-válság visszalépést jelentett a makrogazdasági egyensúlyhiányok elmúlt évtizedben megfigyelt csökkenésében, de nem olyan módon, amely ebben a szakaszban indokolná az egyensúlyhiányok besorolásának felülvizsgálatát. Több tagállamban már a világjárvány előtt egyaránt magas volt a magán-, a kormányzati és a külső adósság szintje. Más esetekben az adóssággal kapcsolatos aggályok vagy a kormányzati szektorra, vagy a magánszektorra korlátozódtak. 2020-ban valamennyi vizsgált GDP-arányos államadósság nőtt, tükrözve a gazdasági aktivitás visszaesését és különösen a világjárvány következményeinek enyhítése, valamint a gazdasági helyzet és a makrogazdasági stabilitás még súlyosabb romlásának megelőzése érdekében jelentősen megnövekedett vállalati és kormányzati hitelfelvételt. A vállalatok és háztartások adósságtörlesztésére vonatkozó átmeneti moratóriumok nyomán a hitelek teljesítők maradtak, és csökkent a likviditáshiány kockázata.
A magán- és államadósság dinamikája a jövőben romolhat, de a helyreállítással várhatóan javulni fog. Számos, magas adóssággal rendelkező országot alacsony potenciális növekedés jellemez, és a válság tovább lassíthatja a növekedést, különösen ott, ahol az érzékenyebben érintett ágazatok jelentős gazdasági súlyt képeznek. Ez összességében korlátozza a hitelállomány-leépítés ütemét. Mindez kiemeli azt a jelentős szerepet, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatékony végrehajtása tölt be a potenciális növekedés fokozásában, a markáns fellendülés támogatásában és az egyensúlyhiányok kezelésének elősegítésében. A növekvő adósságtörlesztési nehézségek miatt a jövőben emelkedhet a nemteljesítő hitelek száma, különösen a válság által jobban érintett ágazatokban, valamint az adósságtörlesztésre vonatkozó moratóriumok lejártát és az egyéb támogatási intézkedések kivezetését követően. Ez pedig az elmúlt néhány évben tapasztalt javulást követően késleltetett és tartós következményekkel járhat, ami hatással lehet a gazdaságnak nyújtott hitelkínálatra, ezen keresztül pedig a fellendülés erejét csökkentheti.
A fizetési mérleg többnyire stabil maradt a Covid19-válság alatt. A folyó fizetési mérleg hiánya általában csekély mértékben változott, mivel a kormányzati és a magánszektor nettó megtakarításainak változásai egymást kölcsönösen kompenzálják. Kivételek azokban az országokban mutatkoztak, amelyek leginkább ki vannak téve a külföldi turizmus visszaesésének; itt a folyó fizetési mérleg 2020-ban markánsabban romlott, és előfordulhat, hogy ebben az évben vagy a következő évben sem áll helyre teljes mértékben. Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg jelentős többletei nagyrészt változatlanok maradtak, csakúgy, mint az euróövezet egészére jellemző folyófizetésimérleg-többlet. A negatív nettó nemzetközi befektetési pozíciók 2020-ban romlottak, de romlásuk várhatóan megáll ebben vagy a következő évben. A külső finanszírozási feltételek kedvezőek voltak, eltekintve attól a rövid időszaktól, amikor a globális pénzügyi piacokon közvetlenül a válság kitörését követően fokozott kockázatkerülés volt tapasztalható, különösen az euróövezeten kívüli tagállamok tekintetében.
A válságot megelőző években tapasztalt folyamatos bővülés több szempontból túlfűtöttséghez vezetett, ami a költség-versenyképesség csökkenésében és a lakásárak erőteljes növekedésében tükröződik: az előbbi enyhült a Covid19-válság nyomán, az utóbbi kevésbé. A költség-versenyképesség alakulása várhatóan stabilizálódni fog, amint a bérnövekedés mérséklődik egy olyan munkaerőpiacon, amely egyértelműen gyengült a Covid19 által előidézett helyzetben. Emellett a termelékenység ciklikus növekedése idén és jövőre tovább enyhíti a fajlagos munkaerőköltségekre nehezedő nyomást. Ami a lakásárakat illeti, egyes országokban továbbra is dinamikus növekedés figyelhető meg – itt a túlértékelés kockázata relevánsabbá vált. Egyes esetekben azonban nem zárható ki, hogy az adósságtörlesztésre vonatkozó moratóriumok lejárta és az egyéb ideiglenes támogatási intézkedések visszavonása lefelé nyomhatja a lakásárakat, különösen ott, ahol a háztartások jövedelme erőteljesebben visszaesett.
Túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő országok
·Görögországban túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőség a magas államadóssággal, a külső egyensúly elégtelen helyreállításával és a nemteljesítő hitelek magas szintjével függ össze, miközben a munkanélküliség magas, a potenciális növekedés pedig alacsony. A Covid19-válság megszakította a korábbi években megkezdett kiigazítási folyamatot. Az államadósság 2020-ban jelentősen nőtt, és várhatóan csak 2022-ben fog csökkenni. Az államadósságot főként közszférabeli hitelezők finanszírozzák, ami a nagy készpénztartalékkal együtt megvédi Görögországot a rövid távú ingadozásoktól. A folyó fizetési mérleg hiánya a közelmúltban nőtt, és az előrejelzések szerint számottevő marad, nagyrészt a Covid19-válságnak a jelentős turisztikai ágazatra gyakorolt hatása miatt. Az elmúlt években tapasztalt markáns csökkenés ellenére a nemteljesítő hitelek állománya továbbra is jelentős, és az átmeneti támogatási intézkedések fokozatos megszüntetését követően tovább nőhet. A növekedési kilátások javítására irányuló erőfeszítéseket aláássa az alacsony tőkeellátottság, a népesség elöregedése és a képzett munkaerő elvándorlása. Az alacsony potenciális növekedés rányomja bélyegét az adósságállomány-leépítésre.
·Olaszországban túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a magas államadóssággal és a tartósan gyenge termelékenységi dinamikával függnek össze, amelyek a munkaerőpiac és a bankszektor instabilitásával összefüggésben határokon átnyúló jelentőséggel bírnak. A GDP visszaesése és a Covid19-válságra adott költségvetési válasz nyomán az államadósság-ráta 2020-ban meredeken emelkedett, és várhatóan csak 2022-től fog csökkenni. A munkatermelékenység 2020-ban nőtt, de a termelékenység hosszú távú növekedését továbbra is hátráltatják a magán- és állami beruházások előtt álló akadályok, valamint a legtermelékenyebb vállalkozások növekedésének korlátai. Az aktivitási és foglalkoztatási ráták továbbra is elmaradnak az uniós átlagtól. A termelékenység rendkívül lassú növekedése, valamint az alacsony foglalkoztatási ráta akadályozza a potenciális növekedést, ami viszont szűkíti az adósságállomány-leépítés lehetőségeit. Bár az olasz bankszektor a Covid19-válság előtti években szilárdabbá és ellenállóbbá vált, a sebezhetőségek nem szűntek meg. Kiemelendő, hogy bár az elmúlt években csökkent a nemteljesítő hitelek állománya, az még mindig viszonylag magas, és az ideiglenes támogatási intézkedések fokozatos kivezetését követően valószínűleg nőni fog.
·Cipruson túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek az államháztartás és a magánszektor magas adósságállományával és a magas a külső adóssággal, a nemteljesítő hitelek még mindig magas szintjével, továbbá a folyó fizetési mérleg jelentős hiányával függnek össze. A folyó fizetési mérleg hiánya 2020-ban jelentősen, kétszámjegyűre romlott, ami az idegenforgalmi bevételek Covid19-válság miatti jelentős visszaesését tükrözi; az előrejelzések szerint rövid távon csak kis mértékű javulás várható. A külső adósság továbbra is magas, és a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció – még a különleges célú gazdasági egységek figyelembevétele nélkül is – romlik, részben a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya miatt. A Covid19-válság megszakította a magánszektor hitelállomány-leépítését, mivel 2020-ban – főként a GDP csökkenése miatt – nőtt az amúgy is magas adósságráta. Az elmúlt években bekövetkezett látható csökkenés ellenére a nemteljesítő hitelek állománya továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban, és az ideiglenes támogatási intézkedések fokozatos kivezetésével tovább növekedhet. Az államadósság-ráta 2020-ban jelentősen nőtt, de várhatóan már az idén újra csökkenő pályára áll.
Egyensúlyhiánnyal küzdő országok
·Németországban egyensúlyhiány áll fenn. A folyó fizetési mérleg többlete változatlanul jelentős, ami a megtakarításokhoz képest visszafogott beruházási szintet tükröz, és határokon átnyúló jelentőséggel bír. A 2015 óta tartó fokozatos csökkenést követően a folyó fizetési mérleg többlete 2021-ben várhatóan növekedni fog, majd 2022-ben ismét lefelé igazodik, és továbbra is magas, de a válság előtti szint alatt marad. A válságra reagálva az állami beruházások növekedése 2020-ban tovább gyorsult, míg a magánberuházások csökkentek. 2020-ban a magánszektor nagyobb nettó megtakarításait jórészt ellensúlyozta a magasabb államháztartási hiány, ami a folyó fizetési mérleg korlátozott mértékű változásához vezetett. Emellett a beruházások GDP-arányosan továbbra is mérsékeltek annak ellenére, hogy már a Covid19-válság előtt kedvezőek voltak a finanszírozási feltételek és tartósak a beruházási igények, valamint hogy középtávon alacsonyak a költségvetési fenntarthatóságot veszélyeztető kockázatok. A háztartások nettó megtakarításai 2020-ban tovább nőttek a kiadási lehetőségek hiánya miatt, és 2022-ben várhatóan nagyjából visszatérnek a világjárvány előtti szintre.
·Írországban egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a magánszektor és az államháztartás magas adósságállományával és a nettó külső kötelezettségekkel kapcsolatosak. Az államadósság különböző mérőszámok szerint továbbra is magas, a társaságiadó-szabályok esetleges változásaival és a nemzetközi adózás reformjával kapcsolatos lefelé mutató kockázatok mellett. A magánszektor adósságállománya továbbra is magas. A vállalati adósságállományt megnöveli a multinacionális vállalatok jelenléte, amelyek többsége nagyon kevés ponton kapcsolódik a hazai gazdasághoz. A háztartások adósságállománya a háztartások rendelkezésre álló bruttó jövedelméhez viszonyítva továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban. A nettó nemzetközi befektetési pozíció, mely főként a hazai gazdasághoz alig kapcsolódó multinacionális cégek és befektetési alapok tevékenységét tükrözi, még mindig erősen negatív, de javuló tendenciát mutat.
·Spanyolországban egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek, melyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak, a magas külső és belső adóssághoz kapcsolódnak – mind az államháztartás, mind a magánszektor vonatkozásában –, amihez magas munkanélküliség társul. A nettó nemzetközi befektetési pozíció továbbra is negatív, de 2021-ben várhatóan újra fokozatos javulásnak indul. A Covid19-válság jelentős negatív hatást gyakorolt az idegenforgalomra. A folyó fizetési mérleg a válság következtében romlott, de várhatóan idén és jövőre is nagyjából egyensúlyi pozícióban lesz. A recesszió és a válság hatásainak enyhítése érdekében bevezetett támogatási intézkedések következtében 2020-ban lényegesen nőtt az államadósság; ám az előrejelzések szerint a jövő évben jelentősebb csökkenés várható a költségvetési hiány folyamatosan magas, de javuló hiánya miatt. A Covid19-válság miatt megállt mind a vállalati, mind a háztartási szektor hitelállomány-leépítése. A munkanélküliségi ráta 2020-ban emelkedett, és az előrejelzések szerint csak 2022-től fog csökkenni.
·Franciaországban egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a magas államadóssággal, a gyenge versenyképességgel és termelékenységnövekedéssel kapcsolatosak, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak. 2020-ban az államadósság a recesszió és a Covid19-válság megfékezésére irányuló átfogó intézkedések miatt számottevően nőtt, míg 2022-ben már várhatóan csökkenni fog. A magánszektor adósságállománya magas, és évek óta növekszik, jóllehet 2020-ban a nominális adósságnövekedést a vállalkozások likviditási tartalékainak növekedése kísérte. A Covid19-válság előtti pozitív fejlemények ellenére a versenyképesség korábbi visszaesését nem sikerült pótolni. Emellett hosszú távon továbbra is csak mérsékelten nő a termelékenység, ami akadályozza a versenyképesség további javulását, gátolja a potenciális növekedést, és ezáltal korlátozza az állami és a magánszektor hitelállomány-leépítésének lehetőségeit.
·Horvátországban egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek az alacsony potenciális növekedéssel összefüggésben az államháztartás és a magánszektor adósságállományához, valamint a külső adóssághoz kapcsolódnak. A Covid19-válság Horvátország jelentős idegenforgalmi ágazatára gyakorolt hatása nyomán a folyó fizetési mérleg 2020-ban negatívvá vált, és várhatóan csak lassan fog helyreállni. A negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció várhatóan 2021-től újra fokozatosan javulni fog. A recesszió és a válság hatásainak enyhítése érdekében bevezetett támogatási intézkedések következtében 2020-ban jelentősen nőtt a mérsékelten magas államadósság-ráta, 2021-től azonban folytatódhat korábbi csökkenése. A magánszektor GDP-arányos adóssága – több éven át tartó javulást követően – 2020-ban a GDP jelentős visszaesése és a magasabb vállalati hitelfelvételi igények miatt nőtt. A bankszektor ellenállóbbá vált, amióta Horvátország csatlakozott az egységes felügyeleti mechanizmushoz, ám a vállalatokat a Covid19-válság hatásaitól védő szakpolitikai intézkedések kivezetése nyomán megemelkedhet a nemteljesítő hitelek állománya.
·Hollandiában egyensúlyhiány áll fenn. A magánszektor adósságállománya és a folyó fizetési mérleg többlete továbbra is magas, és ez határokon átnyúló jelentőséggel bír. A folyó fizetési mérleg többlete 2020-ban csökkent, mindazonáltal továbbra is jóval meghaladja az ország gazdasági fundamentumainak fényében indokolt szintet, és várhatóan továbbra is magas szinten marad. A folyamatban lévő nyugdíjreform és a kis- és középvállalkozások bevételeinek megőrzésére irányuló ösztönzőkkel kapcsolatos közelmúltbeli adóváltozások ellenére továbbra is fennállnak a magas háztartási és vállalati megtakarításokat eredményező strukturális tényezők. A külső többlet egy része a multinacionális vállalatok szerepéhez kapcsolódó statisztikai jellemzőknek tudható be, és a közeljövőben várhatóan nem fog csökkenni. A magánszektor adósságállománya – részben a multinacionális vállalatok csoporton belüli adósságai miatt – továbbra is magas, és 2020-ban GDP-arányosan tovább nőtt. A háztartások adósságállománya a lakásárak folyamatos emelkedése miatt már amúgy is magas szintről nő tovább.
·Portugáliában egyensúlyhiány áll fenn. A legjelentősebb sebezhetőségek változatlanul a nettó külső kötelezettségek számottevő állományához, a magánszektor adósságállományához és az államadóssághoz, valamint a nemteljesítő hitelekhez kapcsolódnak, miközben a termelékenység növekedése továbbra is csekély. A recesszió és a válság hatásainak enyhítése érdekében bevezetett támogatási intézkedések következtében 2020-ban jelentősen nőtt az államadósság, idén és jövőre azonban a költségvetési hiány mérséklődésével némi csökkenés várható. A Covid19-válság érzékenyen érintette a turizmust, és e hatás még a közeljövőben is érezhető lesz. A folyó fizetési mérleg a Covid19-válság turizmusra gyakorolt hatása miatt deficitessé vált. A negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció 2020-ban romlott, ám várhatóan 2021-től újra fokozatosan javulni fog. Az elmúlt évek gyors hitelállomány-leépítését követően 2020-ban a GDP jelentős visszaesésének és a vállalati finanszírozási igények válság miatti növekedésének következtében nőtt a magánszektor adóssága, miközben emelkedett a jelzáloghitelek állománya. Az átmeneti támogatási intézkedések fokozatos kivezetése után nőhet a nemteljesítő hitelek állománya.
·Romániában egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a folyó fizetési mérleg tartósan jelentős, a költségvetés számottevő hiányaival összefüggő deficitjéhez kapcsolódnak, miközben a gazdaság korábbi túlfűtöttsége csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzések szerint magas marad, jóllehet némileg mérséklődik, a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció pedig nem javul tovább. Az előrejelzések szerint a jelentős költségvetési hiány a helyreállításnak és a költségvetés részleges konszolidációjának köszönhetően idén és jövőre csak mérsékelten csökken. A belföldi magánszektor nettó megtakarításai nem elegendőek a magas költségvetési hiányok fedezéséhez, így a finanszírozás egyre inkább külső források bevonása révén valósul meg. Ezzel szemben a versenyképesség csökkenése mérséklődni látszik, mivel a Covid19-válság lehűtötte a korábbi évek túlfűtöttségéhez vezető tényezőket. A jogalkotás kiszámíthatatlansága továbbra is kihat a tágabb üzleti környezetre.
·Svédországban egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a háztartások magas és növekvő adósságállományához, valamint a lakáspiacon továbbra is meglévő túlértékeltségi kockázatokhoz kapcsolódnak. A háztartások adósságállománya tovább nőtt, és a háztartásoknak nyújtott jelzáloghitelek növekedése erőteljes maradt. A lakásárak még gyorsabban emelkedtek, mint a Covid19-válság előtt, ami tovább súlyosbította a túlértékeltség kockázatát. A bankszektor ellenálló, viszonylag magas jövedelmezőséggel, bőséges likviditással és biztonságos tőkeszinttel rendelkezik, ugyanakkor figyelmet érdemel a kereskedelmi ingatlanpiacnak való fokozott kitettsége.
2. FÜGGELÉK – AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK
Az elért eredmények értékelése a 2020. évi országspecifikus ajánlásokban kiemelt kihívások kezelése érdekében hozott korábbi szakpolitikai intézkedéseket vizsgálja. Az értékelést a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hivatalos benyújtása előtt véglegesítették a Bizottság szolgálatai, ezért az nem támaszkodik az e tervekben szereplő információkra. Az országspecifikus ajánlásokat mindazonáltal megvitatta a Bizottság a tagállamokkal a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítési szakaszában, biztosítandó az ajánlások megfelelő végrehajtását. Értékelésüket az egyes tervekre vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslatokban külön ismerteti majd a Bizottság.
A strukturális kihívások kezelése alapvető fontosságú a fenntartható helyreállítás és a folyamatos növekedés szempontjából. A strukturális sebezhetőségek kezelését célzó reformok végrehajtása nemcsak a meglévő kihívásokra való válaszadás képességének javításához kulcsfontosságú, hanem ahhoz is, hogy a kettős átállás fenntartható és méltányos módon valósuljon meg. Az ellenállóbb tagállamok várhatóan gyorsabban és megerősödve lábalnak ki a Covid19-válságból, ami rávilágít a reformok végrehajtásának a jövőre való jobb felkészülésben betöltött fontos szerepére.
Az elmúlt egy évre visszatekintve a tagállamok a 2020. júliusban nekik címzett országspecifikus ajánlások vonatkozásában 10 közül mintegy 6 esetében értek el legalább némi haladást. Úgy tűnik, hogy az előző évekhez képest jelentősen magasabb szintű végrehajtás szorosan kapcsolódik a 2020. évi országspecifikus ajánlások jellegéhez, amelyek nagyrészt a Covid19-válságra való reagálással járó azonnali költségvetési, gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi kihívásokra összpontosítottak. A világjárvány okozta válság leküzdését célzó határozott tagállami fellépés a jelek szerint viszonylag magas szintű végrehajtást eredményezett.
Az előrehaladás szintje szakpolitikai területenként jelentősen eltér. Figyelembe véve azokat a szakpolitikai területeket, amelyek vonatkozásában 2020-ban jelentős számú tagállam kapott ajánlást, összességében a legnagyobb előrelépés a finanszírozáshoz való hozzáférés, a pénzügyi szolgáltatások, a költségvetési politika, a költségvetési irányítás és a foglalkoztatásvédelmi jogszabályok terén történt. Konkrétabban, az érintett ajánlások utalnak a finanszírozáshoz való folyamatos és megfelelő hozzáférés szükségességére, valamint arra, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban költségvetési intézkedésekre van szükség a világjárvány hatékony kezelése, a gazdasági aktivitás fenntartása és a helyreállítás támogatása érdekében. A tagállamok jó eredményeket értek el a válság foglalkoztatási és szociális hatásainak enyhítésére vonatkozó ajánlások terén is, többek között a következők révén: i. rugalmas munkafeltételek előmozdítása, továbbfejlesztése és kiterjesztése; ii. csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek bevezetése; valamint iii. intézkedések a megfelelő jövedelempótlás és a szociális védelemhez való hozzáférés biztosítása érdekében. Ezzel szemben kifejezetten szerényebb előrelépés történt a közigazgatásra, a polgári igazságszolgáltatásra, az adókijátszás elleni küzdelemre, az oktatásra és a készségekre, valamint az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó ajánlások végrehajtása terén.
Többéves távlatban az országspecifikus ajánlások végrehajtásának szintje az elmúlt néhány évben nagyjából stabil maradt. Konkrétabban, a tagállamok az európai szemeszter kezdete óta megfogalmazott országspecifikus ajánlások mintegy kétharmada esetében legalább némi haladást elértek. A végrehajtás többéves szintje azonban az elmúlt 12 hónapban kis mértékben csökkent, ami azt tükrözi, hogy a tagállamok szakpolitikai intézkedéseiket a válság azonnali enyhítésére összpontosították. Összességében 2011 óta a tagállamok a legnagyobb előrelépést a finanszírozáshoz és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ajánlások terén tették, ezt követte a munkaügyi kapcsolatokra és a foglalkoztatás védelmére vonatkozó jogszabályok terén elért előrelépés. Ugyanakkor különösen lassú volt a haladás az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás reformja, valamint az adóbázis szélesítése vonatkozásában.