EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.23.
COM(2021) 417 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
2020. ÉVI ÉVES JELENTÉS
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL
2020. ÉVI ÉVES JELENTÉS
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL
1. Bevezetés
Ez az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2.) jegyzőkönyvének 9. cikke szerint benyújtott 28. jelentés a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról. A 26. és a 27. jelentéshez hasonlóan ez a jelentési is kiterjed a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatára, mert azok fontos szerepet játszanak ezen elvek alkalmazásában.
A Bizottság 2020-ban is folytatta a szubszidiaritás és az arányosság elvének a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szakaszába történő beépítését különböző új intézkedések elfogadásával, és segítette a nemzeti parlamenteket abban, hogy a Covid19-világjárvány mellett is el tudják végezni a szubszidiaritás-ellenőrzési feladataikat.
Az Európai Unió Bírósága több ítéletben is tisztázta az arányosság elvének alkalmazását, és ezen ítéletek egyikében megerősítette a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv érvényességét.
A világjárvány okozta zavarok ellenére 2020-ban szorosabb volt az együttműködés a nemzeti parlamentekkel, mint a 2019-es intézményi átmenet évében. A Bizottság 255 véleményt kapott a nemzeti parlamentektől, amelyek negyede a világjárványra adott válasszal foglalkozott. A nemzeti parlamentek által leginkább észrevételezett kezdeményezés az európai klímarendeletre irányuló javaslat volt. A Bizottság a videokonferencia által kínált lehetőségeknek köszönhetően a korábbinál is nagyobb mértékben vett részt a parlamentközi üléseken, és a Bizottság elnöke 2013 óta először vett részt az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáján (COSAC).
2. A szubszidiaritás és az arányosság elvének az intézmények általi alkalmazása
2.1. A Bizottság
Minőségi jogalkotás
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság első, 2020-as munkaprogramját 2020 januárjában fogadták el, majd 2020 májusában kiigazították a Covid19-világjárvány figyelembevétele érdekében 1 . A munkaprogram ismételten hangsúlyozta, hogy a Bizottság elkötelezett a tényeken alapuló javaslatok iránt, amelyek igazodnak a polgárok és a vállalkozások igényeihez, nem jelentenek szükségtelen terheket, és könnyen végrehajthatók.
Az év során a Bizottság folytatta a minőségi jogalkotási programját, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazását a saját politikai döntéshozatala minden szakaszában. Értékelte a meglévő jogszabályokat és szakpolitikai kereteket, mielőtt javaslatokat terjesztett elő azok felülvizsgálatára. Ezekben az értékelésekben azt is vizsgálták, hogy a meglévő szakpolitikai intézkedések továbbra is a „célnak megfelelőek-e”, és mennyire felelnek meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének.
Az „Ossza meg velünk véleményét” internetes portál 2 hatékony egységes hozzáférési pontnak bizonyult a polgárok és az érdekelt felek számára ahhoz, hogy részt vehessenek a Bizottság szakpolitika-előkészítő munkájában. A polgárok, a vállalkozások és más érdekelt felek véleményének figyelembevétele elengedhetetlen a bizottsági javaslatok megfelelő minőségének biztosításához. Tekintettel azokra a gyakorlati nehézségekre, amelyekkel a válaszadók a világjárvány miatt szembesülhetnek a portál használata során, a Bizottság meghosszabbította a nyilvános konzultációkat, és több visszajelzési lehetőséget biztosított a 2020-ban vagy 2021 elején megvalósítandó kezdeményezésekhez, lehetőség szerint akár hat héttel is meghosszabbítva a konzultációs időszakot. Emellett átalakította a portált, hogy megkönnyítse a kezdeményezések azonosítását és keresését. A portál immár egyértelműbben azonosítja a nemzeti, regionális és helyi hatóságok véleményét is, hogy azokról átfogóan lehessen beszámolni a hatásvizsgálatokban és az értékelésekben.
A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport 3 (a továbbiakban: a munkacsoport) azt javasolta, hogy a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) 4 részeként tegyenek többet a jogszabályok – többek között a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok – gyakorlati, mindennapi életet érintő hatásainak értékelése érdekében. Azt is javasolta, hogy az e munkát támogató szakértői csoportban több helyi és regionális önkormányzat képviseltesse magát. Ezért a Bizottság 2020 májusában létrehozta a jövőállósági platformot, egy magas szintű szakértői csoportot, amely tanácsot ad a Bizottságnak a meglévő jogszabályok célnak való megfelelésével, a terhek minimalizálásával és a jogszabályok időtállóságának biztosításával kapcsolatban. A platformban kiemelt helyet kapnak a helyi és regionális önkormányzatok a Régiók Bizottsága, valamint az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó regionális központok hálózata, a RegHub három képviselője révén 5 . A platform éves munkaprogramja meghatározza az értékelendő jogszabályokat, figyelembe véve a munkacsoport által összeállított listát is 6 . Foglalkozni fog továbbá a szabályozottság mértékével is.
A minőségi jogalkotásról szóló iránymutatás és az azt kísérő „eszköztár” 7 előírja a Bizottság számára, hogy végezzen szubszidiaritási elemzést, amikor értékeli a meglévő intézkedések további relevanciáját és európai hozzáadott értékét, és amikor fontolóra vesz új kezdeményezéseket. A Bizottság mind a jogalkotási, mind a nem jogalkotási kezdeményezéseket elemzi a szubszidiaritás és az arányosság szempontjából. Ezt az elemzést valamennyi hatásvizsgálat, értékelés és célravezetőségi vizsgálat során el kell végezni.
Hatásvizsgálatok
A Bizottság mindig figyelembe veszi a szubszidiaritás és az arányosság elvét a szakpolitikai javaslatai hatásának értékelése során. A minőségi jogalkotás eszköztára szerint ütemtervet vagy bevezető hatásvizsgálatot kell készíteni a jogalkotási javaslatokhoz, beleértve azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási aktusokra irányuló javaslatokat is, amelyeket „politikai szempontból érzékenynek/fontosnak” minősítettek. A hatásvizsgálat csak akkor támogatja ezeket a jogi aktusokat, ha az uniós fellépés várható gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásai valószínűleg jelentősek lesznek, és a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a jogi aktus tartalmát illetően. Amennyiben nem készül hatásvizsgálat, az indokolás és adott esetben a javaslatot kísérő analitikus bizottsági szolgálati munkadokumentum kitér a szubszidiaritás és az arányosság kérdésére.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület 8 független minőség-ellenőrzést végez valamennyi hatásvizsgálat tekintetében. 2020-ban 41 véleményt adott ki hatásvizsgálatokról.
E vélemények egyike az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvjavaslat hatásvizsgálatára vonatkozott 9 . A Testület kérte, hogy a javaslat támassza alá jobban a szubszidiaritás és az arányosság elvét.
A Testület eredeti véleményében kijelentette, hogy a hatásvizsgálat „nem kellően világos abban a tekintetben, hogy a problémaelemzés hogyan értékeli a minimálbérek elégtelen szintjét a tagállamokban”, és „nem támasztotta alá kellőképpen, hogy a jogalkotási kezdeményezés hogyan felel meg a választott jogalapnak, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének”.
A hatásvizsgálatot ezt követően felülvizsgálták e szempontok jobb kezelése érdekében. Kiegészítették azzal a magyarázattal, hogy a minimálbér-megállapítási rendszerek megerősítése terén az uniós szintű fellépéstől nagyobb hatékonyság várható, mint a tagállami szintű intézkedésektől. Az uniós szintű fellépés elősegíti az egyenlő versenyfeltételek biztosítását az egységes piacon azáltal, hogy kezeli a minimálbérek általi lefedettség és a minimálbérek megfelelősége tekintetében indokolatlanul fennálló – gazdasági körülmények által nem igazolt – jelentős különbségeket. Ezt az egyes tagállamok koordinálatlan intézkedéseivel nem lehetne kielégítő módon megvalósítani.
Az arányossággal kapcsolatban a hatásvizsgálat kifejti, hogy a javaslat tekintettel van a minimálbér megállapítása terén régóta fennálló nemzeti hagyományokra, teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok és a szociális partnerek arra vonatkozó hatáskörét, hogy meghatározzák minimálbéreik szintjét, és a lehető legnagyobb mozgásteret hagyja a nemzeti döntések számára. A Bizottság a felülvizsgált hatásvizsgálattal együtt „szubszidiaritásértékelő táblázatot” 10 nyújtott be a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek.
Értékelések és célravezetőségi vizsgálatok
2020-ban a Bizottság 33 értékelést zárt le, köztük egy célravezetőségi vizsgálatot, a Szabályozói Ellenőrzési Testület pedig 13 jelentősebb értékelést vizsgált meg, köztük két célravezetőségi vizsgálatot. Ezek az értékelések számos szempontra kiterjedtek, amelyek közül néhány különösen releváns a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében. Például az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 11 – amely a legfontosabb uniós eszköz az EU ipari kibocsátásai környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatásainak ellenőrzésében és csökkentésében – értékelése 12 rávilágított arra, hogy az uniós szintű fellépés jelentős előnyökkel jár a kizárólag nemzeti és szubnacionális szintű intézkedésekhez képest. Az uniós fellépés például következetesebb megközelítést biztosított a környezetvédelmi szempontból hatékony ipari kibocsátási szabványok elfogadása terén, amelyek tagállamonként viszonylag korlátozott eltéréseket mutatnak.
A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus 13
A Bizottság teljesítette a munkacsoport azon ajánlására válaszul tett kötelezettségvállalását, hogy a nemzeti parlamentek számára az indokolt vélemények megküldésére rendelkezésre álló nyolchetes időszakba nem kellene beleszámítania a december 20. és január 10. közötti időszakot. Ezt első alkalommal a 2019/2020-as karácsonyi/újévi ünnepi időszakban tette meg, és 2020/2021-ben is így fog eljárni. Ami a Bizottság azon kötelezettségvállalását illeti, hogy szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében együttesen hét vagy több szavazattal bíró nemzeti parlamentek által kiadott indokolt véleményekre összesített választ ad, a Bizottság jogalkotási javaslatai közül egyikre sem érkezett annyi indokolt vélemény, amely szükségessé tette volna az összesített választ 14 .
A nemzeti parlamentekhez intézett 2020. április 8-i levelében Maroš Šefčovič alelnök elismerte, hogy a Covid19-válság miatt a Szerződésekhez csatolt (2.) jegyzőkönyvben meghatározott nyolchetes időszakon belül nehéz volt ellenőrizni, hogy a jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének. Elkötelezte magát amellett, hogy ezt kétféleképp is megkönnyítik.
·Ha a nemzeti parlamentek azon véleményei, amelyek a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban szubszidiaritási aggályokat fogalmaznak meg (indokolt vélemények) a határidő lejárta után érkeznek be, a Bizottság akkor is figyelembe veszi őket azáltal, hogy felhívja rájuk a Bizottság érintett tagjának figyelmét, és érdemi nyilvános választ ad. Három nemzeti parlament élt ezzel a lehetőséggel, és mindhárom vélemény az európai klímarendelettel foglalkozott 15 .
·A Bizottság azonnal tájékoztatja a nemzeti parlamenteket a Covid19-válság hatásainak enyhítésére irányuló jogalkotási javaslat elfogadásakor is, amelyet szükség esetén az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kevesebb, mint nyolc hét alatt kell elfogadnia, a Szerződésekhez csatolt (1.) jegyzőkönyv 4. cikkében meghatározott sürgősségi eljárásnak megfelelően. A Bizottság 2020-ban hét alkalommal küldött ilyen sürgős értesítést a nemzeti parlamenteknek.
2.2. Az Európai Parlament
2020-ban az Európai Parlament hivatalosan 134 beadványt kapott a nemzeti parlamentektől a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv alapján 16 . Ebből az 134 véleményből 13 volt indokolt vélemény 17 és 121 észrevétel (olyan beadvány, amely nem vet fel aggályokat a szubszidiaritással kapcsolatban). Összehasonlításképpen 2019-ben 62 beadvány érkezett, amelyek egyike sem volt indokolt vélemény 18 .
Az Európai Parlament eljárási szabályzatának VI. melléklete szerint a Jogi Bizottság (JURI) általános felelősséggel tartozik a szubszidiaritás elvének való megfelelés biztosításáért. A Jogi Bizottság egyik tagját a szubszidiaritásért felelős „állandó előadóvá” nevezik ki 6 hónapos időtartamra a képviselőcsoportok közötti rotáció alapján. 2020 első felében Gilles Lebreton (Identitás és Demokrácia), az év második felében pedig Karen Melchior (Renew Europe) volt az állandó előadó. A kapott és a szakbizottság által megerősített indokolt vélemények tájékoztatás céljából felkerülnek a Jogi Bizottság soron következő ülésének napirendjére.
A Jogi Bizottság emellett rendszeresen jelentést készít a Bizottság szubszidiaritásról és arányosságról szóló éves jelentéséről. A következő jelentés, amelynek előadójául Mislav Kolakušićot (független) jelölték ki, a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es éves jelentésre fog kiterjedni 19 . A Jogi Bizottság ezenkívül a COSAC 20 féléves jelentéseihez is hozzájárul a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos kérdések tekintetében.
Az Európai Parlament Kutatószolgálata továbbra is segíti az Európai Parlamentet abban, hogy a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos szempontokat beépítse a munkájába, az alábbiak révén:
·szisztematikusan ellenőrzi a bizottsági hatásvizsgálatok szubszidiaritási és arányossági szempontjait, továbbá felhívja a figyelmet az ezekkel kapcsolatban – különösen a nemzeti parlamentek és a Régiók Bizottsága által – megfogalmazott aggályokra,
·biztosítja, hogy az Európai Parlament munkája teljes mértékben megfeleljen ezeknek az elveknek, például azáltal, hogy a Parlament hatásvizsgálatot végez a saját lényegi módosításaival kapcsolatban, elemzi az EUMSZ 225. cikke alapján javasolt, új jogszabályra irányuló javaslatai hozzáadott értékét, valamint az uniós szintű fellépés elmaradásának költségét,
·hatásvizsgálatok készítése során elemzi a szubszidiaritás és az arányosság szempontjait, középpontban az uniós hozzáadott értékkel.
2020-ban 5 kiinduló értékelést készített a Bizottság hatásvizsgálatairól, továbbá 1 hatásvizsgálatot, 13 utólagos európai végrehajtás-értékelési tanulmányt, 3 „végrehajtás a gyakorlatban” elemzést, 2 egyéb utólagos értékelést, 2 gördülő ellenőrzőlistát, 2 jelentést az európai fellépés hiányából fakadó költségekről, 9 európai hozzáadott értékre vonatkozó értékelést, 5 értékelést a meglévő uniós szakpolitikák hozzáadott értékéről, 1 európai hozzáadott értékre vonatkozó elemzést és 6 végrehajtás-értékelést. Új kiadványsorozatot indított a nemzeti parlamentekről és az európai ügyekről, amely áttekintést nyújt a nemzeti parlamentek felépítéséről, valamint arról, hogy hogyan dolgozzák fel, ellenőrzik és használják az uniós jogszabályokat, és közzétette e sorozat első két tájékoztatóját 21 .
2.3. A Tanács
A versenyképességet és a fenntartható és inkluzív növekedést biztosító minőségi jogalkotásról szóló, 2020. február 27-i következtetéseiben 22 az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) hangsúlyozta, hogy „a hatékonyság növelése érdekében az új javaslatokban előirányzott intézkedéseknek minden esetben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a törvény előtti egyenlőséget, valamint a szubszidiaritás, az arányosság és a jogbiztonság elvét, és figyelembe kell venniük különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), köztük a mikrovállalkozások szükségleteit”.
Az arányosság elvével kapcsolatban hangsúlyozta továbbá, hogy „a kkv-k, köztük a mikrovállalkozások is, az innováció, a zöld gazdaságra való áttérés, a digitalizáció, a foglalkoztatás, a fenntartható és inkluzív növekedés és a társadalmi kohézió alapvető mozgatórugóiként fontos szerepet töltenek be társadalmainkban”. Hozzátette, hogy „az uniós szintű döntéshozatali folyamat minden szakaszában jobban fel kell térképezni a kkv-k, így a mikrovállalkozások érdekeit és igényeit annak érdekében, hogy a jogalkotás minimális költségek mellett egyértelmű és kiszámítható, a vállalkozások méretéhez képest pedig arányos legyen”.
A Tanács 2020. november 16-án következtetéseket fogadott el a szabályozói tesztkörnyezetekről és a kísérleti záradékokról mint a digitális kor gyökeres változtatást igénylő kihívásainak kezelését szolgáló innovációbarát, időtálló és reziliens szabályozási keret eszközeiről 23 , amelyekben rámutatott, hogy mindig tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint az elővigyázatosság elvét, és elő kell mozdítani ezek alkalmazását, továbbá visszautalt az ezen elvekről szóló korábbi, 2016. májusi következtetéseire 24 .
A Szerződés alapján fennálló kötelezettségei mellett a Tanács folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat a Bizottság jogalkotási javaslataira vonatkozó nemzeti parlamenti véleményekről is. 2020-ban a Tanács Főtitkársága 99, a politikai párbeszéd folyamatának keretében kiadott véleményt továbbított a küldöttségeknek. A Tanács Főtitkárságához 9 indokolt vélemény érkezett a (2.) jegyzőkönyv alapján 25 .
2.4. A Régiók Bizottsága
2020. május 8-án a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: RB) nyilatkozatot adott ki a Covid19-válságra adott válaszról 26 , amelyben több támogatást kért a regionális és helyi önkormányzatoknak, valamint szorgalmazta az egészségügyi kompetenciák együttműködésen alapuló felülvizsgálatát a szubszidiaritás elvével összhangban. Hangsúlyozta, hogy a szükséghelyzeti intézkedéseknek még a Covid19-világjárvány idején is arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük, demokratikus ellenőrzés alatt kell állniuk, valamint tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvét.
2020. július 2-án az RB „A polgáraihoz falvain, városain és régióin keresztül közelebb álló Európa” című állásfoglalásában 27 meghatározta a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó prioritásait, jelezve, hogy „továbbra is azon fog munkálkodni, hogy javítsa az uniós jogszabályok minőségét, jobban előre jelezze azok területi hatását és előmozdítsa az aktív szubszidiaritás elvét 28 . Hangsúlyozta továbbá: „A pandémia folyamatosan rávilágít arra, hogy mennyire fontos megfelelően alkalmazni az aktív szubszidiaritás elvét, valamint kiemeli egyrészt a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepét, másrészt az európai szintű koordináció és támogatás szükségességét”. 2021-re előretekintve bejelentette, hogy meg fogja vizsgálni az új uniós szakpolitikai kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok rendelkezzenek területi dimenzióval és megfeleljenek az uniós hozzáadott értékre vonatkozó követelménynek, összhangban a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásaival és a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal.
2020. október 12-én az RB közzétette az EU éves regionális és helyi barométerének 29 első kiadását, amely elsősorban a Covid19-világjárvány hatásaival foglalkozott. A jelentésből kiderül, hogy az uniós regionális és helyi önkormányzatok a frontvonalban küzdöttek, amikor az egészségügyi válság kezeléséről volt szó, és kulcsszerepet játszanak a gazdaság sikeres helyreállításában is. Fő megállapításai között kéri, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat nagyobb mértékben vonják be az uniós és nemzeti helyreállítási tervek irányításába, és javasolja, hogy az európai szemeszter – mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítási mechanizmusa – foglaljon magában magatartási kódexet a regionális és helyi önkormányzatok bevonására, az aktív szubszidiaritás elvének megfelelően. A jelentésben az RB azt is kéri, hogy a régiókat és a városokat szorosan vonják be a nemzeti tervek kidolgozásába, hogy a nemzeti tervek, valamint a regionális és helyi helyreállítási stratégiák kiegészítsék egymást. Végül az aktív szubszidiaritás elvének gyakorlati alkalmazásaként azt javasolja, hogy az RB és az Európai Bizottság szervezzen éves helyreállítási és rezilienciaépítési fórumot, hogy meggyőződhessenek róla, hogy a helyreállítási terv valóban a városok és régiók javát szolgálja.
2020. július 2-án az RB állásfoglalást fogadott el az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjáról 30 . Arra ösztönözte az Európai Bizottságot, hogy folytassa az együttműködést az „aktív szubszidiaritás” koncepciójának előmozdítása érdekében, többek között az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó regionális központok hálózata (RegHub) 31 kezdeményezésen keresztül, valamint azáltal, hogy támogatja az RB-t a RegHub 2.0 projekt kidolgozásában annak érdekében, hogy az az uniós politikák helyi és regionális szintű végrehajtásával kapcsolatos felhasználói tapasztalatok alapján visszajelzéseket tudjon nyújtani. 2020 októberében az RB jóváhagyta a projekt folytatását, és üdvözölte a hálózat új tagjait 32 . Az Európai Bizottság új jövőállósági platformja 33 a RegHubot mint szakértői hálózatot közvetlenül építi be struktúrájába, míg magát az RB-t három tagja képviseli a platform irányítási csoportjában. Ez jelentősen megnöveli az RB szerepét, és jobban biztosítja, hogy az aktív szubszidiaritás elvét a teljes jogalkotási ciklus során alkalmazzák 34 .
Azon nyolc jogalkotási javaslat kapcsán, amelyről 2020-ban véleményt adott ki, az RB értékelte a szubszidiaritás és arányosság elvének való megfelelést 35 . Ezekben a véleményekben vagy közvetlenül értékelte a szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfelelést, vagy konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a megfelelés javítására.
2020-ban az RB végrehajtotta a szubszidiaritási munkaprogramját, amely a szubszidiaritás elve érvényesülésének nyomon követésére szolgáló, évente alkalmazott gyakorlati eszköz. Az RB korábbi elnöke, Karl-Heinz Lambertz által vezetett szubszidiaritási irányítócsoport öt kiemelt kezdeményezést határozott meg a 2020. évi szubszidiaritási munkaprogramhoz: digitális szolgáltatások, az európai zöld megállapodás, környezetünk védelme, szociális Európa, valamint egy új migrációs és menekültügyi paktum.
Az RB állásfoglalást fogadott el „A zöld megállapodás a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben” címmel 36 , amelyben sürgette, hogy „érjenek el kézzelfogható eredményeket helyi szinten a többszintű kormányzás és az aktív szubszidiaritás segítségével”. Véleményt 37 fogadott el a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre (európai klímarendelet) irányuló javaslatról 38 , hangsúlyozva annak fontosságát, hogy „valamennyi uniós intézkedés megfeleljen a »ne okozzunk kárt« elvnek, és az aktív szubszidiaritás elvével összhangban a kormányzás valamennyi szintjét teljes mértékben tiszteletben kell tartania, méghozzá mint partnert az európai döntéshozatali folyamatban, nem pedig mint érdekelt felet”. Véleményt fogadott el továbbá az európai éghajlati paktumról 39 , amelyet nagyszerű lehetőségnek tart az aktív szubszidiaritás elvének érvényesítésére, mivel a paktum célkitűzései nagyban egybeesnek az aktív szubszidiaritási megközelítés fő céljával, azaz azzal, hogy olyan inkluzív és konstruktív munkamódszert kell kialakítani, amely teljes mértékben kiaknázza az Unió többszintű demokratikus és irányítási keretrendszerében rejlő lehetőségeket.
2020-ban 18 szubszidiaritással és arányossággal kapcsolatos hozzájárulást nyújtottak be a REGPEX-hez, a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózat alhálózatához 40 , amely elősegíti a jogalkotási hatáskörrel rendelkező régiók parlamentjeinek és kormányainak részvételét a jogalkotási folyamat korai szakaszában (szubszidiaritás ellenőrzése). E hozzájárulások részletei és az általuk érintett bizottsági javaslatokra mutató linkek a REGPEX honlapján 41 érhetők el.
2.5. Az Európai Unió Bírósága
2020-ban az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) nem kellett állást foglalnia a szubszidiaritás elvének állítólagos megsértésével kapcsolatban 42 .
Egyes esetekben, amikor az arányosság elve alapján támadták meg az uniós jogi szabályozást, a Bíróság emlékeztetett arra, hogy az uniós jogalkotónak széles körű mérlegelési jogkört kell biztosítani azokon a területeken, amelyeken a fellépése politikai, gazdasági és szociális döntésekkel jár, és amelyeken összetett vizsgálatokat és értékeléseket kell végeznie. Az e területeken elfogadott intézkedés jogszerűségére csak az lehet kihatással, ha az intézkedés nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére 43 .
A Bíróság megerősítette a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/957 irányelv 44 érvényességét az arányosság elve szempontjából, amikor elutasította két tagállam megsemmisítés iránti keresetét 45 . Emlékeztetett arra, hogy az arányosság elve megköveteli, hogy az uniós jogszabályokban foglalt intézkedések alkalmasak legyenek a jogszerű célok elérésére, és ne lépjék túl az azok eléréséhez szükséges mértéket. 46
Azon mérlegelési jogkörre hivatkozva, amelyet az uniós jogalkotónak a munkavállalók szolgáltatásnyújtás céljából történő kiküldetésének szabályozása során biztosítani kell, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy nem az a kérdés, hogy az ilyen területen meghozott valamely intézkedés volt‑e az egyetlen vagy a lehető legjobb, mivel csupán ennek az intézkedésnek a hatáskörrel rendelkező intézmények által elérni kívánt célhoz képest nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet kihatással ezen intézkedés jogszerűségére. 47
A Bíróság úgy vélte, hogy az uniós jogalkotó széles körű mérlegelési jogköre nem csupán a megtámadott intézkedések jellegére és hatályára vonatkozik, hanem bizonyos mértékben az alapvető tényállás megállapítására is. Azonban még ha széles körű mérlegelési jogköre is van, az uniós jogalkotónak a döntését objektív kritériumokra kell alapoznia, és meg kell vizsgálnia, hogy a választott intézkedés által kitűzött célok még azt is indokolttá teszik-e, ha egyes gazdasági szereplőket jelentős negatív gazdasági következmények érnek.
A jogalkotási aktusok tervezetének figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy a gazdasági szereplőkre háruló terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányban álljanak az elérendő célkitűzésekkel 48 . A Bíróság úgy ítélte meg, hogy az a két tagállam, amely vitatta az (EU) 2018/597 irányelv jogszerűségét, nem tudta bizonyítani, hogy az irányelv által bevezetett módosítások meghaladták az irányelv célkitűzéseinek – azaz a szolgáltatásnyújtás szabadságának méltányos alapon történő biztosítása és a munkavállalók szélesebb körű védelme – eléréséhez szükséges mértéket.
A Bíróság nemcsak azt a jogi hátteret vette figyelembe, amely alapján a megtámadott irányelvet elfogadták. Arra is rámutatott, hogy az uniós jogalkotó nem követett el nyilvánvaló hibát, mivel az irányelv által szabályozni kívánt helyzet szempontjából releváns valamennyi tényezőt és körülményt figyelembe vette 49 .
3. A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus nemzeti parlamentek általi alkalmazása
A Bizottság 2020-ban összesen kilenc indokolt véleményt kapott a nemzeti parlamentektől 50 . Ez több, mint 2019-ben, amikor a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus bevezetése óta első alkalommal nem érkezett indokolt vélemény. Azonban kevesebb is, mint a korábbi években, mind abszolút számokban 51 , mind a nemzeti parlamentek által küldött vélemények teljes számával 52 , illetve a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus hatálya alá tartozó bizottsági javaslatokkal kapcsolatos vélemények teljes számával 53 arányosan (lásd még a 4. szakaszban a „A vélemények típusai” című ábrát).
A 2020-ban kapott 9 indokolt véleményből három – az osztrák Bundesrattól, a francia Sénat-tól és a holland Eerste Kamertől – a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre (európai klímarendelet) irányuló javaslatot érintette, amelyet a Bizottság 2020. március 4-én nyújtott be 54 .
E javaslat célja i. az európai zöld megállapodásban 2050-re meghatározott klímasemlegességi célkitűzés jogszabályba foglalása, ii. hosszú távú szakpolitikai irányvonal meghatározása, iii. kiszámíthatóság biztosítása a befektetők számára, valamint iv. az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása. A javaslat intézkedéseket irányoz elő az előrehaladás nyomon követésére és az intézkedések ennek megfelelő kiigazítására, valamint meghatározza a 2050-es cél eléréséhez vezető irányvonalat, beleértve egy átfogó hatásvizsgálat alapján meghatározandó, 2030-ra vonatkozó köztes célt is.
A Bizottság 7 kamarától 55 9 véleményt kapott erről az eredeti javaslatról, köztük 3 indokolt véleményt, majd 3 további kamarától 56 3 véleményt a szeptemberben benyújtott módosított javaslatról 57 , amely szerint az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célját az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni. Egy másik kamara 58 észrevételt küldött a Bizottság által a 2030-as célkitűzés ambíciószintjéről indított, márciustól júniusig tartó nyilvános konzultáció keretében.
Mind a három, indokolt véleményt benyújtó kamara elutasította azt a javaslatot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal határozzák meg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2030-as cél és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél közötti teljesítési pályát. Továbbá az Eerste Kamer azon a véleményen volt, hogy nem áll arányban a javaslat jelentőségével és hatályával az, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdését (a rendes jogalkotási eljárást) alkalmazzák a 192. cikk (2) bekezdése (egyhangúság) helyett.
A politikai párbeszéd keretében küldött vélemények többsége – bár általánosságban támogatta a javaslat célkitűzéseit – osztotta az indokolt véleményekben azzal kapcsolatban kifejezett aggályokat, hogy a 2030–2050-es pálya meghatározásához felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat alkalmaznának. Egyes kamarák azt is kérték, hogy vegyék figyelembe az egyes tagállamok sajátos energiaszerkezetét és alkalmazkodási potenciálját 59 , vagy hogy a 2050-es célok elérésének módját és időzítését bízzák a tagállamokra 60 . Mások azt szorgalmazták, hogy a célok eléréséhez vezető utat a nukleáris energia helyett inkább a megújuló energiaforrások használatára alapozzák 61 , vagy tűzzenek ki egy másik, 2040-ig elérendő köztes célt 62 . Volt olyan kérés is 63 , hogy az uniós pénzügyi támogatást az egyes tagállamok pénzügyi kapacitásához igazítsák.
Válaszaiban a Bizottság kifejtette, hogy a teljesítési pályát a klímasemlegességi célkitűzés elérése felé tett előrehaladásnak és a meglévő szakpolitikák hatékonyságának az értékelésére szolgáló eszközként fogja használni. A teljesítési pálya kezdő és végpontját, valamint a pálya meghatározása során figyelembe veendő kritériumokat a társjogalkotóknak kellett meghatározniuk, hogy a felhatalmazás ne tartalmazzon az EUMSZ 290. cikke értelmében vett „alapvető rendelkezést”. A Bizottság azt is jelezte, hogy a javaslat célkitűzéseinek fényében az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése a megfelelő jogalap. Emlékeztetett arra, hogy jogalkotási eljárásnál általában a 192. cikk (1) bekezdése a jogalap, és a 192. cikk (2) bekezdését csak kivételes esetben alkalmazzák, ezért azt megszorítóan kell értelmezni a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban.
A Bizottság egyértelművé tette továbbá, hogy az európai zöld megállapodásnak fontos részét képezi egy olyan villamosenergia-ágazat fejlesztése, amely nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapul, de a javaslat – mivel nem határozott meg konkrét utat a klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez – teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy maguk határozzák meg saját energiaszerkezetüket. Hangsúlyozta, hogy az uniós éghajlat-politikai célok erőteljes támogatást kapnak majd a jövőbeli hosszú távú uniós költségvetés révén, amelyet az új helyreállítási eszköz, a Next Generation EU is ideiglenesen erősít. Hangsúlyozta azt is, hogy az igazságos átmenet mechanizmus célzott támogatást nyújtana a zöld gazdaságra való átállás által leginkább érintett régióknak és ágazatoknak, hogy az átmenet tisztességesen és inkluzívan menjen végbe, senkit se hagyva ki.
Két másik indokolt vélemény – a dán Folketingtől és a svéd Riksdagtól – az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre vonatkozó, a Bizottság által 2020. október 28-án előterjesztett javaslatra 64 vonatkozott. Mind a Folketing, mind a Riksdag úgy vélte, hogy a javaslat túllépi az e területen meglévő uniós hatásköröket, és hogy a bérképzési intézkedéseket nemzeti szinten lehet a legjobban szabályozni. Véleményük szerint a javaslat célját, azaz annak biztosítását, hogy a munkavállalók tisztességes életszínvonalat biztosító minimálbért kapjanak függetlenül attól, hogy az EU-ban hol dolgoznak, nemzeti szinten megfelelően el lehetne érni. A Folketing úgy vélte, hogy a javaslat egyrészt nem tartja tiszteletben a szociális partnerek szerződési szabadságát, másrészt jobb eredményeket lehet elérni – gondolva itt a magasabb bérekre vagy a kevesebb rosszul fizetett munkavállalóra –, ha a nemzeti hatóságok nem vesznek részt a kollektív szerződések kritériumainak meghatározásában és érvényesítésében. A Riksdag azon a véleményen volt, hogy nincs egyértelmű határokon átnyúló dimenzió, mivel a bérképzés feltételei és rendszerei országonként jelentősen eltérnek, és az EU fellépése ezen a területen nem jár hozzáadott értékkel.
A cseh Senát nem küldött indokolt véleményt, de osztotta a Folketing és a Riksdag aggályait az uniós hatáskörökkel kapcsolatban, és megkérdőjelezte a javaslat arányosságát, mivel úgy vélte, hogy egy tanácsi ajánlás megfelelőbb lenne, mint egy irányelv.
A Bizottság válaszában kifejtette, hogy a javaslat célja a kollektív bértárgyalások előmozdítása valamennyi tagállamban anélkül, hogy megkérdőjelezné a nemzeti rendszerek és hagyományok sajátos jellemzőit. Teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek autonómiáját anélkül, hogy törekedne a minimálbérek szintjének Unió-szerte történő harmonizálására vagy arra, hogy valamennyi tagállamban egységes mechanizmust hozzon létre a minimálbérek megállapítására. Tehát tiszteletben tartja a jogalapjában, az EUMSZ 153. cikkében meghatározott korlátozásokat. A Bizottság azt is kifejtette, hogy egy irányelv hatékonyabb, mint egy ajánlás, mivel biztosítja a tagállamok által alkalmazandó előírások kötelező jellegét, ugyanakkor teret hagy számukra a végrehajtás formáiról és módszereiről való döntéshez, beleértve azt is, hogy a szociális partnereket – közös kérésükre – megbízzák a végrehajtással.
A többi négy indokolt vélemény a következő javaslatokat érintette: a saját források rendszeréről szóló határozatra irányuló, a Bizottság által 2020. május 28-án benyújtott módosított javaslatot (a svéd Riksdag indokolt véleménye), a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, a Bizottság által 2020. január 14-én benyújtott javaslatot (a cseh Poslanecká sněmovna indokolt véleménye), az egységes európai égbolt létrehozásáról szóló rendelet átdolgozott változatára irányuló, a Bizottság által 2020. szeptember 22-én benyújtott módosított javaslatot (a máltai Kamra tad-Deputati indokolt véleménye) és a Bizottság által 2020. szeptember 23-án benyújtott új migrációs és menekültügyi paktumot (a magyar Országgyűlés indokolt véleménye).
A saját forrásokról szóló határozattal 65 kapcsolatban a Riksdag úgy vélte, hogy bár a Covid19-válságra válaszul hozott uniós gazdasági intézkedéseknek átmenetieknek, célzottaknak és arányosaknak kell lenniük, a Bizottság javaslata jelentős mértékű piaci hitelfelvétellel próbálja növelni az uniós programok keretében rendelkezésre álló összegeket, és nem jelzi egyértelműen, hogy ezeket az összegeket elsősorban a Covid19-válság hatásának enyhítésére használnák fel. A Riksdag ezért úgy találta, hogy az intézkedések meghaladják a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, és a Bizottság nem adott egyértelmű indokolást arra vonatkozóan, hogy miért kellene ezt a hitelfelvételt uniós, nem pedig nemzeti szinten végrehajtani.
A Bizottság azt válaszolta, hogy a „Next Generation EU” helyreállítási terv olyan egyszeri szükséghelyzeti eszköz, amelyet ideiglenesen vezettek be, és kizárólag válságreagálási és helyreállítási intézkedésekre használnak. Ezenkívül a válság jellege miatt helyénvaló az EUMSZ 122. cikkét alkalmazni, amely lehetővé teszi a gazdasági helyzetnek megfelelő, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében hozott intézkedéseket. A Bizottság helyreállítási tervének célkitűzéseit a tagállamok a szükséges intézkedések terjedelme miatt önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani. A Bizottság hozzátette, hogy a rendkívüli támogatás nagy részét vissza nem térítendő támogatás formájában kell nyújtani a tagállamoknak, mivel a hitelek önmagukban nem tennék lehetővé a nagymértékben eladósodott országok számára az egész EU-ra kiterjedő gyors helyreállításhoz és a gazdaság rezilienciájának növeléséhez mindenképpen szükséges reformok és beruházások végrehajtását, illetve eszközölését.
Az Igazságos Átmenet Alappal 66 kapcsolatban a Poslanecká sněmovna úgy vélte, hogy a Bizottság részéről mikromenedzsmentnek tekinthető a tagállamok arra való kötelezése, hogy dolgozzanak ki részletes területi terveket az igazságos átmenetre vonatkozóan, amelyben részletezik a nagyvállalatok tervezett támogatását, és a Bizottság ezzel beavatkozik a megosztott irányítás keretében gyakorolt tagállami hatáskörökbe. Ezenkívül a javaslat nem határozza meg egyértelműen a beruházások indokolására vonatkozó követelményeket, például a „jelentős számú munkahely megőrzését” vagy az „üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését”.
A Bizottság azt válaszolta, hogy a tagállamok azon kötelezettsége, hogy részletesen ismertessék azokat a terveket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára a támogatásra való jogosultság feltételei teljesülésének ellenőrzését, nem új keletű, mivel a korábbi programozási keretekben is szerepelt, és összhangban van a szubszidiaritás elvével. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan vállalkozások termelőberuházásait is támogatják, amelyek nem kis- vagy középvállalkozások, amennyiben a javasolt beruházások megfelelnek bizonyos feltételeknek, különösen a munkahelyteremtésnek. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentésére és a jelentős számú munkahely megőrzésére vonatkozó követelmények teljesítését is eseti alapon kellett értékelni, tekintettel az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazandó referenciaértékek nagy számára, valamint arra, hogy figyelembe kell venni a regionális munkaerőpiac sajátos helyzetét és az érintett ágazat viszonylagos jelentőségét.
Az egységes európai égbolttal 67 kapcsolatban a Kamra tad-Deputati nem értett egyet a Bizottság és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) felelősségi körének kibővítésével. Megjegyezve, hogy a máltai repülőtér légiforgalmi szolgálatai teljes mértékben a kormány irányítása alatt állnak, a Kamra tad-Deputati úgy vélte, hogy a nemzeti biztonsági és védelmi politikával ellentétesek lennének az olyan strukturális változások, amelyek lehetővé tennék a teljesítmény-felülvizsgálati szervként eljáró EASA számára, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon, például e szolgáltatások nyújtásával másik szolgáltatót bízzon meg 68 . Véleménye szerint az egységes európai égbolt megvalósításának felgyorsítása érdekében olyan, kevésbé beavatkozó eszközöket kell választani, amelyek tiszteletben tartják az egyes tagállamok sajátos területi jellemzőit.
Válaszában a Bizottság hangsúlyozta, hogy az európai légi forgalom hálózatként működik. Ebből következően az egységes európai égbolt célkitűzései csak uniós fellépéssel érhetők el, amely valamennyi tagállamban szabályozza a különböző érdekelt felek helyzetét, magatartását és együttműködését, ideértve az európai légtérfelhasználókat, a léginavigációs szolgáltatókat és a repülőtereket is. A Bizottság egyértelművé tette, hogy a légiforgalmi szolgáltatások valamely tagállam általi kijelölés alapján történő kizárólagos nyújtása a jelenlegi teljesítményrendszer keretében már magában foglalja a kijelölt szolgáltatók gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi teljesítményének szabályozását. E célból egy tanácsadó testület segíti a Bizottságot, és az EASA számára javasolt feladatok nem igényelnek politikai mérlegelési jogkört. A Bizottság arra is rámutatott, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a teljesítménycélok és tervek ténylegesen kötelező erejűek legyenek, a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek jogosultnak kell lennie korrekciós intézkedések előírására arra az esetre, ha a terveket nem hajtották végre, vagy a célértékeket nem érték el.
A migrációs és menekültügyi paktummal 69 kapcsolatban az Országgyűlés 70 megkérdőjelezte a csomagon belül négy javaslat 71 jogalapját, valamint az ötödik javaslatban előirányzott emberi jogi nyomonkövetési mechanizmust 72 . Figyelmeztetett arra, hogy elfogadásuk esetén a javaslatok kötelezettségeket rónának a tagállamokra anélkül, hogy kellőképpen figyelembe vennék a nemzeti sajátosságokat és döntéshozatali hatásköröket. Az Országgyűlés kétségbe vonta e kötelezettségek általános szükségességét, és attól tartott, hogy a javasolt rendelkezések ellehetetlenítenék a migrációkezelés érdekében a határon folytatott nemzeti eljárásokat, például a tranzitzónákat. Megkérdőjelezte a csomag arányosságát is, mivel az aránytalan kötelezettségeket róna a tagállamokra, és radikálisan megváltoztatná az uniós menekültügyi rendszert.
Válaszában a Bizottság megindokolta javaslatainak jogalapját. Kifejtette, hogy uniós fellépésre van szükség annak megelőzése érdekében, hogy egyes tagállamokra aránytalan terhet rójon a migrációs nyomás, és hozzátette, hogy a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló javaslat nagyon rugalmas, mivel a tagállamok megválaszthatják a hozzájárulásuk módját. Hangsúlyozta, hogy a javasolt nyomonkövetési mechanizmus nem panaszkezelési mechanizmus, hanem beépített ellenőrzési mechanizmus, amelynek célja a nemzeti hatóságok támogatása. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nyomon követést már meglévő független nyomonkövetési szervekre bízzák. Hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenlegi jogi keret néhány jól körülhatárolt esetre korlátozza a határon folytatott uniós eljárás alkalmazását. Ez az eljárás ezért nem tekinthető valamely tagállam általános menekültügyi eljárásának.
4. A nemzeti parlamentekkel folytatott politikai párbeszéd
Általános észrevételek
2020-ban a nemzeti parlamentek 255 véleményt küldtek a Bizottságnak. Ez több, mint 2019-ben (159), de kevesebb, mint a korábbi években (2017-ben 576, 2018-ban pedig 569).
A 255 véleményből 99 (39 %) – a 9 indokolt véleményt (3 %) is beleértve – olyan bizottsági jogalkotási javaslatokat érintett, amelyek a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus hatálya alá tartoznak 73 . A fennmaradó 156 vélemény (61 %) nem jogalkotási kezdeményezésekre, például közleményekre vonatkozott, vagy olyan saját kezdeményezésű vélemény volt, amely nem kapcsolódott közvetlenül egy bizottsági kezdeményezéshez. Ez kevesebb, mint 2019-ben, amikor a vélemények többsége nem jogalkotási javaslatokat érintett, viszont a korábbi évekhez képest több, amikor a vélemények többsége szubszidiaritás-ellenőrzés alá tartozó kezdeményezésekre vonatkozott 74 .
Részvétel és az érintett kérdések köre
Az előző évekhez hasonlóan a Bizottságnak megküldött vélemények száma jelentős eltéréseket mutatott a nemzeti parlamentek között. A 10 legaktívabb kamara 217 véleményt adott ki. Ez az összes vélemény 85 %-a, és a legnagyobb koncentráció az elmúlt években (2019: 73 %; 2018: 83 %; 2017: 74 %; 2016: 73 %). Ezzel szemben 12 kamara 75 nem adott ki véleményt (2019-ben 17, 2018-ban pedig 10).
A 10 legtöbb véleményt beküldő nemzeti parlament vagy kamara 2020-ban a következő volt: a portugál Assembleia da República (40 vélemény), a spanyol Cortes Generales (28 vélemény), a román Senat (28 vélemény), a cseh Senát (22 vélemény), a román Camera Deputaților (22 vélemény), a német Bundesrat (21 vélemény), a francia Sénat (19 vélemény), a cseh Poslanecká sněmovna (17 vélemény), az olasz Camera dei Deputati (10 vélemény) és a svéd Riksdag (10 vélemény); ezek a parlamentek/kamarák az előző években is a legaktívabbak közé tartoztak. A 2. melléklet részletezi az egyes kamarák által küldött vélemények számát.
A politikai párbeszéd keretében adott vélemények főbb témái
2020-ban a Covid19-válságra adott uniós válasz váltotta ki a legnagyobb figyelmet a nemzeti parlamentek részéről: 66 véleményt küldtek ebben a témában, ami az összes vélemény 26 %-át tette ki. Ezek közül 44 közvetlenül a Next Generation EU helyreállítási tervet vagy annak egy részét érintette, beleértve a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre és a saját forrásokról szóló tanácsi határozatra vonatkozó felülvizsgált javaslatokat. További 11 vélemény a válság korai szakaszában, a Next Generation EU elfogadása előtt tett kezdeményezésekre vonatkozott, 7 vélemény későbbi kezdeményezésekre, 4 pedig a nemzeti parlamentek saját kezdeményezésű véleménye volt a válság egyes vonatkozásaival kapcsolatban.
A legtöbb véleményt kiváltó európai bizottsági javaslat az európai klímarendeletre irányuló javaslat volt. 12 vélemény érkezett ezzel a javaslattal kapcsolatban, köztük 3 indokolt vélemény (erről lásd a fenti 3. szakaszt).
A nemzeti parlamentek részéről nagy érdeklődést váltott ki a mesterséges intelligencia, az Európa jövőjéről szóló konferencia és az európai zöld megállapodás is.
A 3. melléklet felsorolja azokat az egyedi bizottsági kezdeményezéseket, amelyekkel kapcsolatban legalább öt vélemény érkezett.
·A Covid19-válságra adott válasz
A Bizottság 6 parlamenti kamarától 76 11 véleményt kapott a világjárvány korai szakaszában, azaz 2020. május közepéig tett kezdeményezéseiről 77 . A vélemények általában véve támogatták a kezdeményezéseket. Egyes kamarák olyan javaslatokat tettek, mint például a tagállamok egészségügyi infrastruktúrájának korszerűsítése, a nemzeti szintű hitelfelvétel helyett uniós szintű hitelfelvétel, vagy erőteljes beruházási program indítása a nyugat-balkáni régióban. Válaszaiban a Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és megjegyezte, hogy a legtöbbjük szerepel a további intézkedéseiben.
Május 27-én a Bizottság nagyszabású helyreállítási tervet terjesztett elő a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítása céljából, valamint azért, hogy az uniós költségvetésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásával a fenntartható és reziliens helyreállítás útjára terelje az EU-t. A terv egy új eszközön, a „Next Generation EU”-n alapul, kiegészülve a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret célzott felülvizsgálatával és a saját forrásokról szóló határozat módosításával, amely lehetővé teszi az EU számára 750 milliárd EUR igénybevételét a pénzügyi piacokról. Az egész csomag két politikai közleményt tartalmazott: „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” és „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” 78 , továbbá tartalmazta a Bizottság 2020. évi éves munkaprogramjának május 27-én benyújtott felülvizsgált változatát 79 , valamint 21 jogalkotási javaslatot 80 , melyeket a Bizottság az ezt követő napokban nyújtott be.
A Bizottság 13 kamarától 81 44 véleményt kapott a csomag különböző részeiről. E vélemények többsége támogatta a Bizottság kezdeményezéseit. Kettő kivétel volt: az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatra irányuló módosított javaslatra vonatkozó indokolt vélemény, valamint az új uniós polgári védelmi mechanizmusra irányuló javaslatra vonatkozó vélemény 82 . Néhány nemzeti parlament a következőket javasolta: i. az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz költségvetési kötelezettségvállalási időszakának kiterjesztése a teljes hétéves programozási időszakra; ii. a források tagállamok közötti elosztásának felülvizsgálata annak érdekében, hogy az tükrözze a világjárvány gazdaságukra és társadalmaikra gyakorolt tényleges hatását; iii. további új források létrehozása, amelyek teljes mértékben fedezik a Next Generation EU visszafizetését; iv. a kohézióra, a mezőgazdaságra, a migrációra és a határigazgatásra, illetve a biztonságra és védelemre elkülönített források növelése. Több nemzeti parlament is egyértelműen támogatta, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától tegyék függővé.
Válaszaiban a Bizottság utalt az Európai Tanács által július 21-én a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel és a helyreállítási csomaggal kapcsolatban elért megállapodásra. Hangsúlyozta a helyreállítási támogatás gyors igénybevételének fontosságát, és kifejtette, hogy míg a vissza nem térítendő támogatásokra és hitelekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat 2023 végéig kell teljesíteni, a kifizetések 2026-ig folytatódhatnak, ami majdnem a többéves pénzügyi keret teljes időtartamának felel meg. Hangsúlyozta, hogy a források tagállamok közötti elosztásának meghatározásakor jórészt a GDP-kiesést fogják figyelembe venni, és megerősítette, hogy 2021-ben új saját forrásokból álló kosarat fog javasolni. A Bizottság azt is elismerte, hogy a hosszú távú kiegyensúlyozott helyreállítás érdekében a finanszírozásnak megfelelően célzottnak kell lennie, és kiegyensúlyozottan kell elosztani a különböző uniós prioritások között, valamint kifejtette, hogy a Next Generation EU a tagállamok kohéziós támogatását növelő eszközöket irányoz elő, további forrásokat biztosít a vidékfejlesztéshez, valamint magában foglalja az Igazságos Átmenet Alapot, hogy ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegyék a gazdaságokat a válságelhárítás szakaszában. Megjegyezte, hogy az Európai Tanács július 21-i következtetéseiben a migrációval kapcsolatos kérdések, a határigazgatás, valamint a biztonság és a védelem finanszírozása – bár a május 27-i bizottsági javaslatokhoz képest csökkent – még mindig növekedést mutat az előző programozási időszakhoz képest. Üdvözölte, hogy a nemzeti parlamentek támogatják a jogállamiság feltételrendszerét. Végül a Bizottság hangsúlyozta, hogy a legtöbb nemzeti parlament közvetlen szerepet játszik a saját forrásokról szóló határozatnak a Tanács általi elfogadását követő – az adott tagállam alkotmányos követelményeivel összhangban történő – jóváhagyásában.
A Bizottság két nemzeti parlamenttől 83 7 véleményt kapott az év folyamán a Covid19-válság kezelésére irányuló jogalkotási javaslatokról 84 . Ezek a vélemények általában támogatták a javaslatok céljait. A válság által érintett vállalatok feltőkésítését megkönnyítő „uniós helyreállítási tájékoztató” létrehozására irányuló javaslatról 85 szóló vélemény azonban azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a tájékoztató elkészítésének kötelezettsége adminisztratív terhet jelenthet, ami megnehezíti a kisebb kibocsátásokat. Válaszában a Bizottság kifejtette, hogy javaslata az értékpapírokra vonatkozó kisebb értékű ajánlattételek tekintetében kivételeket, valamint egyszerűsített tájékoztatót vezetett be.
A Bizottság ezenkívül 4 saját kezdeményezésű véleményt is kapott 2 kamarától 86 a világjárványra adott válasz egyes vonatkozásairól. E vélemények célja a következő volt: i. a gyógyszergyártás EU-ba történő visszahelyezésének ösztönzése; ii. a világjárvány következményeinek kezelésére szolgáló rendkívüli közös agrárpolitikai intézkedések megerősítése; iii. annak biztosítása, hogy a kormányok a rendkívüli intézkedések – például a kontaktkövető alkalmazások használata – elfogadásakor tiszteletben tartsák a jogállamiságot; és iv. átmenetileg lehetővé tenni a légitársaságok számára, hogy a törölt járatokra szóló jegyek árának azonnali visszatérítése helyett utalvánnyal kártalanítsák az utasokat.
·Mesterséges intelligencia
Február 19-én a Bizottság elfogadta a „Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: A kiválóság és a bizalom európai megközelítése” 87 c. dokumentumot. Ebben olyan szakpolitikai alternatívákat vázolt fel, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencia megbízható és biztonságos fejlesztését Európában, teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós polgárok értékeit és jogait. A fehér könyvnek két pillére van: Egyrészt egy szakpolitikai keret a forrásoknak a teljes értéklánc mentén történő mozgósítására a mesterséges intelligencia fejlesztésének felgyorsítása érdekében („kiválósági ökoszisztéma”) és a jövőbeli szabályozási keret kulcsfontosságú összetevői („bizalmi ökoszisztéma”).
A Bizottság 6 kamarától 88 6 véleményt kapott e fehér könyvről. A véleményeket két nagy csoportra lehet osztani: a kamarák egyik csoportja arra összpontosított, hogy olyan szabályozási keretet kell létrehozni, amely jogbiztonságot teremtene a fejlesztők és a felhasználók számára, és előmozdítaná az innovációt Európában, míg a másik csoport arra figyelmeztetett, hogy bármilyen idő előtti szabályozási erőfeszítés akadályozhatja az innovációt. Az egyik kamara javasolta egy harmadik pillér, az „agilitási ökoszisztéma” beillesztését a kísérletezéshez szükséges szabadság és mozgástér biztosítása érdekében. Egyes kamarák kérték, hogy az uniós kiválósági központok kialakítása során biztosítsák a megfelelő földrajzi egyensúlyt, kiemelték a készséghiány és az átképzés kihívásait, illetve hangsúlyozták, hogy új információbiztonsági eljárásokat kell kidolgozni és védeni kell az egyének jogait.
Válaszaiban a Bizottság megerősítette azt a célkitűzését, hogy kockázatalapú megközelítést alkalmazva létrehozza a mesterségesintelligencia-alkalmazások külön jogi keretét. Egyértelművé tette, hogy célja nem magának a technológiának a szabályozása vagy ilyen gyanú keltése, hanem egyes konkrét alkalmazások vagy felhasználások szabályozása, amelyek nagy kockázatot jelenthetnek az alapvető jogok és a biztonság szempontjából, és egyetértett azzal, hogy meg kell határozni a nagy kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazásokat. Azzal is egyetértett, hogy a jövőbeli fejlesztésekre és technológiákra figyelemmel a szabályoknak lehetővé kell tenniük a rugalmas alkalmazkodást. Megerősítette, hogy Európa-szerte mintegy 200 digitális innovációs központot hoznak létre azért, hogy ösztönözzék a digitális technológiák széles körű használatát többek között a mikrovállalkozások és az induló innovatív vállalkozások körében, és ez valószínűleg elősegíti majd a régiók közötti konvergenciát a bevált gyakorlatok és valamennyi központ közös ismereteinek megosztása révén. A Bizottság azzal is egyetértett, hogy minden szinten fejleszteni kell a mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatást és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos egész életen át tartó tanulást.
·Konferencia Európa jövőjéről
Január 22-én a Bizottság közleményt fogadott el „Az Európa jövőjéről szóló konferencia megtervezése” címmel 89 , amelyben ismertette a konferenciával kapcsolatos álláspontját. Úgy vélte, hogy a konferencia keretében nyílt vitát kell folytatni a polgárokat érdeklő kérdésekről, és a konferenciának nyitva kell állnia az összes polgár számára az élet minden területéről és az Unió minden szegletéből. A Bizottság két párhuzamos vitát javasolt, amelyek közül az egyik az EU kiemelt céljai köré szerveződő politikára összpontosít, a másik pedig a demokratikus folyamatokra – ez utóbbiban a Bizottságnak támogatóként és elfogulatlan közvetítőként kell fellépnie. Úgy vélte továbbá, hogy a konferencia koncepcióját, szerkezetét, hatókörét és időzítését az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatában kell meghatározni, a nemzeti és regionális parlamenteknek és más szereplőknek pedig fontos szerepet kell játszaniuk a konferencián, és ösztönözni kell őket a konferenciához kapcsolódó események szervezésére.
A Bizottság 5 kamarától 90 5 véleményt kapott erről a közleményről. Ezenkívül volt egy kamara 91 , amely saját kezdeményezésű véleményt küldött (a közleményre való hivatkozás nélkül), egy másik kamara 92 pedig levelet küldött ugyanebben a témában. Valamennyi kamara kérte, hogy a konferencia plenáris ülésén ugyanolyan szintű képviselet és jogok illessék meg a nemzeti parlamenteket, mint az Európai Parlamentet, valamint hogy a nemzeti parlamentek vegyenek részt a konferencia irányítási struktúráiban, mivel úgy vélték, hogy a közvetlen bevonásuk elengedhetetlen a konferencia szervezésével és kimenetelével kapcsolatos felelősségvállalás megteremtéséhez. Ezt az álláspontot a COSAC ülésein, a COSAC által az uniós intézményeknek küldött három levélben, valamint a COSAC 34. féléves jelentésében 93 is megismételték.
A konferencia hatókörét és lehetséges kimenetelét illetően egyes kamarák ellenezték, hogy a Szerződések módosításairól bármilyen megbeszélések folyjanak, míg mások nyitottak voltak az ilyen megbeszélésekre. Az egyik kamara kérte, hogy tisztázzák a konferencia jogi jellegét és azt, hogy tehet-e javaslatot ilyen változtatásokra. A kamarák az alábbi témákat javasolták megvitatásra: jogállamiság és alapelvek, jogok és értékek, az uniós döntéshozatali folyamat átláthatósága, a nemzeti parlamentek szerepe ebben a folyamatban, valamint az Európai Tanács stratégiai menetrendjének fő témái. A nemzeti parlamentek hangsúlyozták továbbá a konferenciáról adott visszajelzéseknek és az eredmények nyomon követésének a fontosságát. Különböző javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogy miként lehet bevonni a polgárokat: például a fővárosokon kívüli rendezvényekkel, a nyilvános felületnek a fiatalok készségeihez és elvárásaihoz történő igazításával, és a nemek közötti egyenlőség megfelelő figyelembevételével.
Válaszaiban a Bizottság üdvözölte a nemzeti parlamenteknek a konferencia előkészítésével kapcsolatos határozott elkötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy jelentősen hozzájárulhatnak a konferencia sikeréhez tapasztalataik megosztásával, rendezvények szervezésével és annak biztosításával, hogy a konferencia a lehető legtöbb polgárt elérje. A Bizottság egyetértett azzal, hogy az EU-nak a politikai prioritásaiban és az Európai Tanács stratégiai menetrendjében meghatározott kiemelt céljai tág keretet biztosítanak. Emellett a polgárok bármilyen témát felhozhatnak, amelyet fontosnak tartanak. A Bizottság megerősítette továbbá, hogy készen áll részt venni annak feltárásában, hogy az EU miként javíthatná demokratikus folyamatait és erősíthetné legitimitását.
·Az európai zöld megállapodás
2019. december 11-én a Bizottság közleményt adott ki az európai zöld megállapodásról 94 , új növekedési stratégiát indítva el az EU számára, amelynek célja, hogy az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező méltányos és virágzó társadalommá alakítsa át, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. A közlemény az e célok megvalósításához szükséges fő szakpolitikák és intézkedések kezdeti ütemtervét mutatja be.
A Bizottság 5 kamarától 95 5 véleményt kapott erről a közleményről. Néhányan aggodalmukat fejezték ki az átmenet tagállami gazdaságokra gyakorolt hatásával kapcsolatban, és azt kérték, hogy az átmenet legyen igazságos, őrizze meg a technológiai semlegességet és tegye lehetővé minden tagállam számára, hogy megválassza a saját útját, illetve kérték, hogy a Bizottság vizsgálja felül a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós célkitűzést és a megvalósításának módját. Mások üdvözölték, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kérdéseket, és ambiciózus célok kitűzését szorgalmazták. A nemzeti parlamentek azt is hangsúlyozták, hogy a fenntartható gazdaságra való átállás csak állami támogatással valósítható meg, ami azt jelenti, hogy az átállás során felmerülő szociális nehézségeket megfelelően csökkenteni kell, és ösztönzőket kell létrehozni annak érdekében, hogy a magánszereplőket pénzügyileg bevonják az európai zöld megállapodás végrehajtásába.
Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása iránti elkötelezettségét, amely a programjának szerves részét képezi. Kifejtette, hogy tekintettel a Covid19-válság negatív hatásainak leküzdéséhez szükséges, korábban nem látott mértékű ideiglenes beruházásokra, napjaink politikai döntései határozzák majd meg a jövő nemzedékek jövőjét. Ezért nem akar beruházni egy elavult, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaságba, hanem egy zöld, digitális, inkluzív és reziliens, a 21. század igényeinek megfelelő gazdaságot kíván kiépíteni. Egyetértett azzal, hogy ennek érdekében a klímasemleges jövőre való átállásnak igazságosnak kell lennie, melynek során senkit sem hagyhatunk hátra, és utalt az igazságos átmenet mechanizmusra, amelyet azért javasolt, hogy támogatást nyújtson az összes tagállam számára, elsősorban a leginkább karbonintenzív régiókra összpontosítva. Hangsúlyozta továbbá, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy megválaszthassák energiaszerkezetüket, és hogy az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében általa benyújtott vagy a jövőben benyújtásra kerülő javaslatok bizonyítékokon és mélyreható hatásvizsgálatokon alapulnak.
5. Kapcsolattartás, látogatások, találkozók, konferenciák és egyéb tevékenységek
A Bizottság nemzeti parlamenteknél tett látogatásai és találkozók
A Bizottság tagjai 2020-ban 101 látogatást tettek a nemzeti parlamenteknél, vagy (virtuális) üléseket tartottak a nemzeti parlamentek küldöttségeivel. Ez a Covid19 által okozott fennakadások ellenére több, mint 2019-ben (55). Miután Ursula von der Leyen elnök kérte a Bizottság valamennyi tagját, hogy megbízatásuk első két évében tegyenek látogatást valamennyi tagállamban, és rendszeresen találkozzanak a nemzeti parlamentekkel, januárban és februárban számos (17, illetve 15) látogatásra került sor a nemzeti parlamenteknél, de ezt a tendenciát a világjárvány kitörése megszakította. Áprilistól az év végéig a legtöbb találkozóra videokonferencia útján került sor a nemzeti parlamentek és a Bizottság tagjai között.
Michel Barnier, a brexitről tárgyaló uniós küldöttség vezetője 2020-ban 12 nemzeti parlamenttel találkozott. A nemzeti parlamenti bizottságok több mint 20 ülésén vettek részt többnyire magas rangú bizottsági tisztviselők a jogalkotási javaslatok elsősorban technikai vonatkozásainak megvitatása céljából. A Bizottság tisztviselői 23 előadást tartottak (ezek közül 17-et videokonferencia keretében) a brüsszeli nemzeti parlamentek képviselőinek különböző témákban, mint például a Next Generation EU, az Európa jövőjéről szóló konferencia, az európai zöld megállapodás, az új migrációs és menekültügyi paktum vagy a jogállamiságról szóló éves jelentés. A videokonferencia keretében tartott előadások lehetővé tették a közönség kiszélesítését, mivel a fővárosokban a nemzeti parlamenti tisztviselők számára is nyitva álltak, ezáltal növelve a résztvevők számát, és javítva a Bizottság nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartását.
Ezenkívül a Bizottság tagállami képviseletei szoros kapcsolatban álltak a nemzeti parlamentekkel, különös tekintettel az európai szemeszter folyamatára és más gazdasági kérdésekre. 2020-ban 254 látogatást vagy rendezvényt szerveztek a nemzeti parlamentek részvételével.
Parlamentközi találkozók és konferenciák
A világjárvány ellenére 2020-ban a parlamentközi együttműködés tovább fejlődött. Számos parlamentközi ülésre és konferenciára 96 került sor, legtöbbjük videokonferencia útján és általában a Bizottság tagjainak részvételével zajlott, többek között a következő témákban:
Øaz uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC 97 ),
Øaz európai parlamenti hét 98 ,
Øa stabilitásról, gazdasági koordinációról és gazdasági kormányzásról szóló parlamentközi konferencia 99 ,
Øa közös kül- és biztonságpolitikával és a közös biztonság- és védelmi politikával foglalkozó, a parlamentközi együttműködés ösztönzése céljából létrehozott interparlamentáris konferencia 100 ,
Øaz Europol tevékenységének ellenőrzésére létrehozott közös parlamenti ellenőrző csoport 101 ,
Øaz Eurojust tevékenységeinek értékeléséről szóló első parlamentközi bizottsági ülés 102 ,
Øa migrációról és menekültügyről szóló magas szintű parlamentközi konferencia 103 ,
Ø„Az európai zöld megállapodás és a KAP” és „A szociális és méltányos Európáért” címmel rendezett parlamentközi konferenciák 104 .
A COSAC 2020. november 30-án és december 1-jén videokonferencia keretében tartott LXIV. plenáris ülésén Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is részt vett. 2013 óta ez volt az első alkalom, hogy a Bizottság elnöke részt vett a COSAC ülésén. A COSAC plenáris ülésén az alábbi témákat vitatták meg: a német elnökség áttekintése, a Covid19-válság tanulságai a világjárványokkal és az egészségügyi ellátással kapcsolatos együttműködés tekintetében, Európa jövője, transzatlanti kapcsolatok és az Afrikával való partnerség. Ursula von der Leyen elnök vitaindító beszédet tartott a világjárványra adott közös európai válaszról, a többéves pénzügyi keretről, a Next Generation EU eszközről és az Európa jövőjéről szóló konferenciáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelés során nem csak a károk helyreállítására kellene törekedni, hanem ki kell használni a lehetőséget egy fenntarthatóbb, ellenállóbb és digitálisabb Európa kiépítésére. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a hasonló helyzetekben jobb felkészültségre és európai együttműködésre lesz szükség, és kiemelte, hogy a nemzeti parlamentek fontos szerepet játszanak abban, hogy az uniós forrásokat olyan projektekre használjuk fel, amelyek munkahelyeket teremtenek és elősegítik a növekedést.
A COSAC elnökeinek két rendes ülésére 2020. január 20–21-én Zágrábban, 2020. szeptember 14-én pedig videokonferencia útján került sor. A januári ülésen, amelyen Šuica alelnök is részt vett, a horvát elnökség prioritásai és az Európa jövőjéről szóló konferencia volt a fő téma. A szeptemberi ülés, amelyen Timmermans ügyvezető alelnök is részt vett, a német elnökség prioritásaira, a Covid19-világjárvány következményeire és az eddig levont tanulságokra összpontosított.
A világjárvány miatt törölték a tervezett jelenléti üléseket, többek között a COSAC LXIII. plenáris ülését és az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciáját 105 . A videokonferencia azonban lehetővé tette több rendkívüli elnöki ülés megszervezését. Az első ülésre 2020. június 16-án került sor a törölt plenáris ülés helyett. A rendezvényen Maroš Šefčovič alelnök is részt vett, a fő téma pedig a világjárványra adott közös európai válasz, a járványnak a 2021–2027 többéves pénzügyi keretre gyakorolt hatása és az Európa jövőjéről szóló konferencia volt. Két másik rendkívüli elnöki ülés aktuális kérdésekre összpontosított: 2020. október 29-én Jourova alelnök és Reynders biztos részvételével a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentését, 2020. november 23-án pedig Vestager ügyvezető alelnök részvételével a világjárvány következményeinek kezelését és a verseny szempontjából levont tanulságokat vitatták meg. Az elnökök és Michel Barnier között is sor került két találkozóra 2020. június 26-án és 2020. szeptember 17-én, melyek témája az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat volt.
Az elnökök 2020. június 16-i rendkívüli ülését, valamint a 2020. november 30-i és december 1-jei plenáris ülést követően a nemzeti parlamentek 32 képviselője küldött közösen aláírt levelet az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság elnökeinek. A júniusi levél üdvözölte a Covid19-válságra adott közös európai választ, hangsúlyozta a többéves pénzügyi keret időben történő elfogadásának fontosságát, és kérte a nemzeti parlamentek megfelelő képviseletét az Európa jövőjéről szóló konferencián. A decemberi levél megismételte ez utóbbi kérést, és kifejtette, hogy ideális esetben a nemzeti parlamenteket az Európai Parlamenttel egyenrangú félként kellene bevonni a konferencia megszervezésébe, irányítóbizottságába és a következtetések kidolgozásába. A levél a decentralizált megközelítés mellett is érvelt, amelynek keretében több rendezvényt is szerveznének a tagállamokban és azok régióiban.
A saját forrásokról szóló határozat megerősítése
A Tanács december 14-én elfogadta az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot 106 . A hatálybalépést megelőzően a megállapodást alkotmányos követelményeiknek megfelelően valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia. A legtöbb tagállamban ez magában foglalja a parlamenti megerősítést. Egy nemzeti parlament, a horvát Hrvatski Sabor már 2020. december 18-án lezárta ezt a megerősítést 107 .
6. A regionális parlamentek szerepe
A regionális parlamentek közvetve járulnak hozzá a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolataihoz. A Szerződések (2.) jegyzőkönyve szerint amikor a nemzeti parlamentek az uniós jogalkotási aktusok tervezetét szubszidiaritási vizsgálatnak vetik alá indokolt vélemények kibocsátása céljából, adott esetben egyeztetniük kell a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentekkel 108 .
A regionális parlamenteknek a Régiók Bizottságában is van képviselete, amely nyomonkövetési munkát folytat a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózaton és annak online platformján keresztül, melynek célja a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek részvételének támogatása a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmusban (REGPEX) 109 . A RegHub hálózaton keresztül részt vesznek a Bizottság jövőállósági platformjában is, amely a Bizottság minőségi jogalkotásra irányuló törekvéseit szolgálja 110 .
Bár a Szerződések nem rendelkeznek kifejezetten az Európai Bizottság és a regionális parlamentek közötti közvetlen együttműködésről, a Bizottság figyelembe veszi hozzájárulásukat. Több regionális parlament 111 közvetlenül a Bizottsághoz nyújtott be állásfoglalást különböző kérdésekben, mint például az Európa jövőjéről szóló konferencia, az uniós költségvetés elfogadása és az EU saját forrásairól szóló tanácsi határozat, a német elnökség, az európai zöld megállapodás és az éghajlatvédelem, a zöld és szociális gazdaság, a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a megfelelő minimálbérekről szóló javaslat, az uniós polgári védelmi mechanizmus, regionális politika az Azori-szigeteken és Lengyelországban, a területi alapú tartalomkorlátozás, a menekültek és a migránsok védelme, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, a hegyi-karabahi helyzet, valamint az Erasmus Mundus programban részt vevő, Egyiptomban letartóztatott diák azonnali szabadon engedésére vonatkozó kérés. Az egyik regionális parlament több, a Bizottság által indított nyilvános konzultációra is küldött választ 112 , egy másik pedig egy nemzeti parlamenten keresztül nyújtott be véleményt 113 . A Bizottság tagjai néhány regionális parlamenttel is tartottak találkozót 114 .
7. Következtetés
2020-ban is fennmaradt az a 2019-ben tapasztalt tendencia, hogy a nemzeti parlamentektől származó vélemények többségében nem jogalkotási bizottsági kezdeményezésekre irányultak, vagy saját kezdeményezésű vélemények voltak. Ez azt mutatja, hogy egyes nemzeti parlamentek az uniós döntéshozatal során nem csak a szubszidiaritás-ellenőrzésben szeretnének részt venni, hanem a folyamat korábbi és más szakaszaiban is, előremutató politikai véleményeket adva.
A nemzeti parlamentek által a Bizottságnak 2020-ban küldött vélemények több mint negyede a Covid19-válságra adott válaszra vonatkozott, ami azt mutatja, hogy a nemzeti parlamentek erőteljesen elkötelezettek válság idején.
A Covid19 okozta fennakadások ellenére a Bizottság tagjai 2019-hez képest több találkozót tartottak a nemzeti parlamentekkel. Von der Leyen elnök és a Bizottság tagjai aktívan részt vettek számos parlamentközi ülésen, többek között a COSAC LXIV. plenáris ülésén. A nemzeti parlamentek számos esetben éltek a videokonferencia eszközével, aminek köszönhetően a Bizottság szélesebb körben tudta bemutatni kezdeményezéseit. A digitális eszközök használata hatékonynak bizonyult a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd erősítésében és intenzívebbé tételében. Ezért a digitális eszközöket a világjárvány elmúltával is célszerű lenne használni a politikai párbeszéd elősegítésére.
2020-ban a Bizottság kétféleképpen segítette a nemzeti parlamenteket a szubszidiaritás ellenőrzésében. Először is az indokolt vélemények benyújtására rendelkezésre álló nyolchetes időszakba nem számította bele a karácsonyi/újévi időszakot. Másodszor, rugalmasságot mutatott azon indokolt vélemények esetében, amelyek az ellenőrzési időszak lejárta után érkeztek be, figyelembe véve azokat a lehetséges gyakorlati nehézségeket, amelyekkel a nemzeti parlamentek a Covid19-válság miatt szembesülhettek.
Az Európai Bizottság egy új – a jogszabályok időtállóságán dolgozó – jövőállósági platformon keresztül is szorosabbra fűzte szakpolitikai kapcsolatait a helyi és regionális önkormányzatokkal.
HL C 324., 2020.10.1., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1610962068519&uri=CELEX%3A52020XR2622
Az európai parlamenti hétre 2020. február 18–19-én került sor az Európai Parlamentben. Dombrovskis ügyvezető alelnök, Šuica alelnök, valamint Gentiloni és Schmit biztosok vettek részt. További információk:
http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/high-level-conferences/european-parliamentary-week.html
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.23.
COM(2021) 417 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
2020. ÉVI ÉVES JELENTÉS
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL
1. MELLÉKLET
Azon bizottsági dokumentumok listája,
amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a szubszidiaritás elvének való megfelelés tekintetében indokolt véleményeket
1
kapott a nemzeti parlamentektől 2020-ban
|
Bizottsági
|
Cím |
Indokolt
|
Szavazatok
|
Indokolt véleményt
|
|
|
1. |
COM(2020) 80 |
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról |
3 |
3 |
AT Bundesrat (1 szavazat) FR Sénat (1 szavazat) NL Eerste Kamer (1 szavazat) |
|
2. |
COM(2020) 682 |
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről |
2 |
4 |
DK Folketing (2 szavazat) SE Riksdag (2 szavazat) |
|
3. |
COM(2020) 445 |
Módosított javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről |
1 |
2 |
SE Riksdag (2 szavazat)
|
|
4. |
COM(2020) 579 |
Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás) |
1 |
2 |
MT Kamra tad-Deputati (2 szavazat)
|
|
5. |
COM(2020) 610, 611, 612, 613 és 614 |
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv és az (EU) XXX/XXX rendeletre [Menekültügyi és Migrációs Alap] irányuló javaslat módosításáról; Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről; Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról; Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről; Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] hatékony alkalmazása érdekében a biometrikus adatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 rendelet módosításról |
1 |
2 |
HU Országgyűlés (2 szavazat)
|
|
6. |
COM(2020) 22 |
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról |
1 |
1 |
CZ Poslanecká sněmovna (1 szavazat)
|
|
A beérkezett indokolt vélemények száma ÖSSZESEN |
9 |
||||
2. MELLÉKLET
A Bizottsághoz 2020-ban benyújtott vélemények száma nemzeti parlamentenként/kamaránként (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)
|
Tagállam |
Kamara |
Vélemények
|
Ezek között
|
|
Portugália |
Assembleia da República |
40 |
0 |
|
Spanyolország |
Las Cortes Generales:
|
28 4 |
0 |
|
Románia |
Senatul |
28 |
0 |
|
Cseh Köztársaság |
Senát |
22 |
0 |
|
Románia |
Camera Deputaților |
22 |
0 |
|
Németország |
Bundesrat |
21 |
0 |
|
Franciaország |
Sénat |
19 |
1 |
|
Cseh Köztársaság |
Poslanecká sněmovna |
17 |
1 |
|
Olaszország |
Camera dei Deputati |
10 |
0 |
|
Svédország |
Riksdag |
10 |
2 |
|
Franciaország |
Assemblée Nationale |
7 |
0 |
|
Hollandia |
Eerste Kamer |
6 |
1 |
|
Olaszország |
Senato della Repubblica |
5 |
0 |
|
Ausztria |
Bundesrat |
3 |
1 |
|
Németország |
Bundestag |
2 |
0 |
|
Horvátország |
Hrvatski Sabor |
2 |
0 |
|
Magyarország |
Országgyűlés |
2 |
1 |
|
Litvánia |
Seimas |
2 |
0 |
|
Málta |
Kamra tad-Deputati |
2 |
1 |
|
Belgium |
Sénat de Belgique / Belgische Senaat |
1 |
0 |
|
Dánia |
Folketing |
1 |
1 |
|
Görögország |
Vouli ton Ellinon |
1 |
0 |
|
Ausztria |
Nationalrat |
1 |
0 |
|
Lengyelország |
Sejm Rzeczypospolitej Polskiej |
1 |
0 |
|
Lengyelország |
Senat Rzeczypospolitej Polskiej |
1 |
0 |
|
Szlovákia |
Národná rada |
1 |
0 |
|
Belgium |
Chambre des Représentants de Belgique / Belgische Kamer van volksvertegenwoordigers |
0 |
0 |
|
Bulgária |
Narodno Sabranie |
0 |
0 |
|
Ciprus |
Vouli ton Antiprosopon |
0 |
0 |
|
Észtország |
Riigikogu |
0 |
0 |
|
Finnország |
Eduskunta |
0 |
0 |
|
Írország |
Az Oireachtas kamarái:
|
0 |
0 |
|
Lettország |
Saeima |
0 |
0 |
|
Luxemburg |
Chambre des Députés |
0 |
0 |
|
Hollandia |
Tweede Kamer |
0 |
0 |
|
Szlovénia |
Državni svet |
0 |
0 |
|
Szlovénia |
Državni zbor |
0 |
0 |
|
ÖSSZESEN |
255 |
9 |
|
3. MELLÉKLET
Azon bizottsági dokumentumok, amelyekkel kapcsolatban 2020-ban a legtöbb vélemény 5 érkezett a Bizottsághoz (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)
|
Bizottsági
|
Cím |
Vélemények
|
Ezek között
|
|
|
1. |
A COM(2020) 563 dokumentummal módosított COM(2020) 80 |
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) |
12 |
3 |
|
2. |
A COM(2020) 440 dokumentummal módosított COM(2020) 37 |
A Bizottság 2020. évi munkaprogramja |
7 |
0 |
|
3. |
COM(2020) 65 |
Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése |
6 |
0 |
|
4. |
COM(2020) 445 |
Módosított javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről |
5 |
1 |
|
5. |
COM(2019) 640 |
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás |
5 |
0 |
|
6. |
COM(2020) 27 |
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európa jövőjéről szóló konferencia megtervezése |
5 |
0 |