EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.1.25.
COM(2021) 38 final
2021/0021(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló, 2020. október 13-i (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást. Az ajánlás koordinált megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy be kell-e vezetni a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre.
Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás célja, hogy fokozott koordinációt biztosítson azon tagállamok között, amelyek a világjárvánnyal összefüggésben népegészségügyi okokból a szabad mozgást korlátozó intézkedések elfogadását mérlegelik. Az ajánlás egyértelműen kimondja, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadása és alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog általános elveit, különösen az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét.
Az ajánlás azzal bízta meg a Bizottságot, hogy a változó epidemiológiai helyzetre tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával rendszeresen értékelje az ajánlásban felvázolt kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket, és megállapításait – szükség esetén az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt – megfontolásra továbbítsa a Tanácsnak.
A Covid19 elleni egységes fellépésről szóló, 2021. január 19-i bizottsági közleményben foglaltak szerint az új évben valószínűleg közelebb kerülünk a Covid19-világjárvány végéhez. Az úttörő tudományos tevékenységnek, valamint a figyelemreméltó politikai és ágazati erőfeszítéseknek köszönhetően az általában tíz év alatt elvégezhető munkát tíz hónap alatt sikerült befejezni, és miután gyors ütemben megkezdődött a tömeges oltás, mostanra több millió európai kapott védőoltást a Covid19 ellen.
Viszont amíg az esetek száma növekszik, és amíg az átoltottság olyan mértékű nem lesz, amely a világjárvány mérsékléséhez szükséges, folyamatos éberségre, a járvány megfékezésére irányuló intézkedésekre és népegészségügyi ellenőrzésekre lesz szükség. Az EU-nak és a tagállamoknak most kell fellépniük annak érdekében, hogy megfékezzék a potenciálisan még súlyosabb harmadik fertőzési hullámot, amelyet az Európa-szerte már jelen lévő, még könnyebben terjedő új vírusvariáns jellemez.
A vírus új variánsai komoly aggodalomra adnak okot. Bár jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek a variánsok súlyosabb betegséget okoznának, úgy tűnik, hogy nagyjából 50–70 %-kal nagyobb a fertőzőképességük. A vírus tehát könnyebben és gyorsabban terjed, ami növeli a túlterhelt egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást. Ez az egyik valószínű oka annak, hogy az elmúlt hetekben a legtöbb tagállamban jelentősen megnövekedett az esetek száma.
Az utazás ezért továbbra is különös kihívást jelent. A járványügyi helyzet jelentős javulásáig erőteljesen szorgalmazni kell minden nem alapvetően szükséges utazás, főként a magas kockázatú területekre irányuló és onnan kiinduló utazás, elhalasztását.
Ezt támasztják alá az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2021. január 21-én kiadott kockázatértékelésében megfogalmazott ajánlásai. Az ECDC értékelésében úgy ítélte meg, hogy az aggodalomra okot adó variánsoknak az EU-ba/EGT-be való behurcolásának és közösségen belüli terjedésének valószínűsége a variánsok fokozott fertőzőképessége miatt rendkívül nagy. A nagyobb fertőzőképesség következtében a fertőzések száma is növekedhet. Ezáltal pedig valamennyi korcsoportban, de különösen az idősebb korosztály esetében és a társbetegségekben szenvedők körében növekedhet a halálozási arány és a kórházi ápolásra szorulók aránya. Következésképpen az ECDC úgy ítéli meg, hogy a terjedés csökkentése és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás enyhítése érdekében szigorúbb közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre van szükség. Az ECDC megítélése szerint ezért nagy a behurcolás és a közösségen belüli terjedés hatása. Az ECDC a variánsok behurcolásával és közösségi terjedésével kapcsolatos általános kockázatot magasnak/nagyon magasnak értékelte.
A SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó variánsai behurcolásának és terjedésének lassítása érdekében az ECDC egyik lehetőségént javasolja a nem alapvető fontosságú utazások kerülését. Ezenkívül a nem alapvető fontosságú utazások elhalasztására és a fertőzöttekre vonatkozó utazási korlátozásokra irányuló ajánlásokon túlmenően fenn kell tartani az utazást érintő olyan intézkedéseket, mint az utazók tesztelése és karanténba helyezése, különösen az olyan területekről érkező utazók esetében, ahol az új variánsok nagy számban fordulnak elő. Amennyiben a szekvenálás nem megfelelő az új variánsok nagyobb előfordulási gyakoriságának kizárására, az ECDC genomszekvenálásra vonatkozó iránymutatása szerint arányos utazási intézkedéseket is fontolóra kell venni azokon a területeken, ahol továbbra is magas a közösségi terjedés szintje.
Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásnak megfelelően a Bizottság a változó epidemiológiai helyzetre tekintettel – az ECDC támogatásával – rendszeresen értékeli az ajánlásban felvázolt kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket. Tekintettel az aggodalomra okot adó, fertőzőbb variánsok által jelentett fent említett kihívásokra, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást ki kell igazítani.
Az arányos, megkülönböztetésmentes utazási korlátozásokat, valamint az utasok tesztelését fenn kell tartani vagy meg kell erősíteni, főként azon személyek esetében, akik olyan területekről indulnak útnak, ahol nagyobb az aggodalomra okot adó vírusvariánsok előfordulási gyakorisága. Szükség esetén az utazók esetében alkalmazni kell a karanténkövetelményt, az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazókra vonatkozó megfelelő kivételekkel, akiknek az utazása elengedhetetlen.
E célzott intézkedések annak megelőzésére irányulnak, hogy a határokat le kelljen zárni vagy általános utazási tilalmat kelljen bevezetni, valamint fel kelljen függeszteni a tagállamok közötti légi járatokat, szárazföldi közlekedést és vízi átkelést, amely intézkedések indokolatlanok, tekintve, hogy a célzottabb intézkedések megfelelő hatást fejtenek ki és kevesebb fennakadást okoznak. A „zöld sávok” rendszerével fenntartható lenne a szállítási forgalom, különösen az áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében, elkerülve ezáltal az ellátási láncok zavarait.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez az ajánlás megkönnyíti a szabad mozgás népegészségügyi okokból történő korlátozásával kapcsolatos meglévő rendelkezések végrehajtását.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez az ajánlás összhangban van más uniós szakpolitikákkal, többek között a népegészségügyre és a belső határellenőrzésre vonatkozó szakpolitikákkal.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és különösen annak 21. cikke (2) bekezdése, 168. cikkének (6) bekezdése és 292. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az EUMSZ 292. cikke lehetővé teszi, hogy a Tanács ajánlásokat fogadjon el. A rendelkezés szerint a Tanács a Bizottság javaslata alapján jár el minden olyan esetben, amikor a Szerződések előírják, hogy a jogi aktusokat a Bizottság javaslata alapján kell elfogadnia.
Ez a jelenlegi helyzetben is érvényes, mivel következetes megközelítésre van szükség az Unión belüli szabad mozgást korlátozó egyoldalú és nem kellően összehangolt intézkedések által okozott további zavarok elkerülése érdekében. Az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. Amennyiben e cél eléréséhez uniós fellépésre van szükség, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében rendelkezéseket fogadhat el e jogok gyakorlásának megkönnyítése céljából.
A 168. cikk (6) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat is elfogadhat annak érdekében, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység kidolgozása és végrehajtása során biztosítsa az emberi egészségvédelem magas szintjét.
•Arányosság
Egyoldalú vagy nem összehangolt intézkedések elfogadása valószínűleg a szabad mozgás következetlen és töredezett korlátozásához vezet, ami elbizonytalanítja az uniós polgárokat uniós jogaik gyakorlásakor. A javaslat nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges és arányos mértéket.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A javaslat figyelembe veszi az első ideiglenes korlátozások bevezetése óta a tagállamokkal rendszeres időközönként folytatott megbeszéléseket, a változó járványügyi helyzetről rendelkezésre álló információkat és a rendelkezésre álló releváns tudományos bizonyítékokat.
•Hatásvizsgálat
•Alapjogok
A szabad mozgás az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikkében rögzített alapvető jog. Az arányosság elvére figyelemmel, a szabad mozgás joga csak akkor és annyiban korlátozható, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságának védelmét szolgálja. A Charta 21. cikke megtiltja az állampolgárság alapján történő korlátozást a Szerződések alkalmazási körében.
Az Unión belüli szabad mozgás népegészségügyi okokból indokolt bármely korlátozásának szükségesnek és arányosnak kell lennie, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulnia. Az intézkedéseknek alkalmasnak kell lenniük az elérni kívánt cél megvalósítására, és nem léphetnek túl az ennek megvalósításához szükséges mértéken.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
2021/0021 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló, 2020. október 13-i (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 21. cikkének (2) bekezdésére, 168. cikkének (6) bekezdésére és 292. cikkének első és második mondatára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást. Az ajánlás koordinált megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy be kell-e vezetni a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre.
(2)Az említett ajánlásban meghatározott kritériumok és küszöbértékek felhasználásával az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a tagállamok döntéshozatalának támogatása céljából hetente egyszer közzéteszi a tagállamok térképét régiónkénti bontásban.
(3)Az említett ajánlás (26) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a változó epidemiológiai helyzetre tekintettel a Bizottságnak – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – rendszeresen értékelnie kell az ajánlásban vázolt kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket, beleértve azt is, hogy figyelembe kell-e venni más kritériumokat is, mint például a kórházi ápolásra szorulók arányát vagy az intenzív osztályok kihasználtsági arányait.
(4)A világjárvány jelenlegi alakulását két tényező befolyásolja. Egyrészt 2021 eleje óta megkezdődött a tömeges oltás, és eddig már több millió európai kapott védőoltást a Covid19 ellen. Ugyanakkor, amint azt az „Egységes fellépés a Covid19-világjárvány leküzdéséért” című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény megállapítja, amíg az esetek száma növekszik, és amíg az átoltottság olyan mértékű nem lesz, amely a világjárvány mérsékléséhez szükséges, folyamatos éberségre, a járvány megfékezésére irányuló intézkedésekre és népegészségügyi ellenőrzésekre lesz szükség. Az EU-nak és a tagállamoknak fel kell lépniük annak érdekében, hogy megfékezzék a potenciálisan még súlyosabb újabb fertőzési hullámot, amelyet a SARS-CoV-2 Európa-szerte már jelen lévő, fertőzőbb új variánsa jellemez.
(5)A vírus új variánsainak közelmúltbeli megjelenése komoly aggodalomra ad okot. Bár jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek a variánsok súlyosabb betegséget okoznának, úgy tűnik, hogy nagyjából 50–70 %-kal nagyobb a fertőzőképességük. A vírus tehát könnyebben és gyorsabban terjed, ami növeli a túlterhelt egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást. Ez az egyik valószínű oka annak, hogy az elmúlt hetekben a legtöbb tagállamban jelentősen megnövekedett az esetek száma.
(6)Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a SAR-CoV-2 új, aggodalomra okot adó variánsainak az EU-ban/EGT-ben való terjedésére vonatkozó legutóbbi kockázatértékelésében megállapítja, hogy az aggodalomra okot adó variánsok behurcolásával és közösségi terjedésével kapcsolatos kockázat magasra/nagyon magasra nőtt.
(7)A kockázatra való reagálás egyik lehetőségeként az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ azt ajánlja, hogy a SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó variánsai behurcolásának és terjedésének lassítása érdekében kerülni kell a nem alapvető fontosságú utazásokat. Ezenkívül a nem alapvető fontosságú utazások elhalasztására és a fertőzöttekre vonatkozó utazási korlátozásokra irányuló ajánlásokon túlmenően fenn kell tartani az utazást érintő olyan intézkedéseket, mint az utazók tesztelése és karanténba helyezése, különösen az olyan területekről érkező utazók esetében, ahol az új variánsok nagy számban fordulnak elő. Amennyiben a szekvenálás sem elégséges az új variánsok nagyobb előfordulási gyakoriságának kizárásához, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ genomszekvenálásra vonatkozó iránymutatása szerint arányos utazási intézkedéseket is fontolóra kell venni azokon a területeken, ahol továbbra is magas a közösségi terjedés szintje.
(8)Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlásaira tekintettel az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást ennek megfelelően módosítani kell.
(9)Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által hetente közzétett térképet ki kell egészíteni egy új, sötétpiros színnel annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a feltehetőleg az aggodalomra okot adó új variánsok nagyobb fertőzőképességével összefüggő, nagyon magas szintű közösségi terjedést. Ezzel a színnel kell jelölni azokat a területeket, ahol a vírus – többek között az aggodalomra okot adó fertőzőbb variánsok miatt – nagyon nagy mértékben terjed.
(10)A tagállamoknak figyelembe kell venniük a SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó variánsainak prevalenciáját is. Az „Egységes fellépés a Covid19-világjárvány leküzdéséért” című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény kiemeli, hogy a variánsok fejlődésének azonosítása vagy az új variánsok kimutatása érdekékben a tagállamoknak sürgősen – szükség esetén az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kapacitásának felhasználásával – a pozitív teszteredmények 5–10 %-ára kell növelniük a genomszekvenálást.
(11)A legtöbb tagállamban a közösségi fertőzés magas szintje miatt az utazás továbbra is különös kihívást jelent majd. A járványügyi helyzet jelentős javulásáig erőteljesen szorgalmazni kell minden nem alapvetően szükséges utazás, főként a magas kockázatú területekre irányuló és onnan kiinduló utazás, elhalasztását, különösen az új variánsok megjelenésének fényében. Tekintettel arra, hogy a megfertőződés vagy a fertőzés átadásának kockázata a belföldi és a határokon átnyúló utazások esetében hasonló, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát a nem alapvető fontosságú utazások két típusa vonatkozásában alkalmazott intézkedések között.
(12)Az Európai Tanács tagjainak 2021. január 21-i videokonferenciáját követően levont szóbeli következtetésekben az Európai Tanács elnöke megállapította, hogy a határoknak nyitva kell maradniuk az egységes piac működésének – többek közt az alapvető áruk és szolgáltatások áramlásának – biztosítása érdekében. Nem szabad különbségtétel nélkül alkalmazott utazási tilalmat elrendelni. A vírus terjedésének megfékezése érdekében azonban szükség lehet az EU-n belüli, nem alapvetően szükséges utazások korlátozására. Az új vírusvariánsok jelentette kockázatok fényében előfordulhat, hogy Tanácsnak – elvei fenntartása mellett – felül kell majd vizsgálnia az EU-n belüli, illetve az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ajánlásait.
(13)A koordinált megközelítés célja a belső határellenőrzések visszaállításának megakadályozása. Nem indokolt a határok lezárása, az általános utazási tilalmak, valamint a légi járatok, a szárazföldi közlekedés és vízi átkelések felfüggesztése, mivel a célzottabb intézkedések – például a kötelező karantén és tesztelés – megfelelő hatásúak, és kevesebb fennakadást okoznak. A „zöld sávok” rendszerével fenntartható lenne a szállítási forgalom, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása érdekében, elkerülve ezáltal az ellátási láncok zavarait.
(14)A személyek szabad mozgására vonatkozó korlátozásokat továbbra is az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvére, ideértve az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmát is. A meghozott intézkedések tehát nem terjedhetnek túl a közegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken. A nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatása elengedhetetlen a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a polgárok részéről a jogkövető magatartás biztosításához. A korlátozásokat megfelelően végre kell hajtani, az elrendelt szankcióknak pedig minden esetben hatékonyaknak és arányosaknak kell lenniük.
(15)Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2020. január 11-én ajánlásokat fogadott el a Covid19-betegek elkülönítésére, valamint a kontaktszemélyek és utazók karanténjára vonatkozó intézkedések terén alkalmazandó közös uniós megközelítésről. A tagállamoknak az utazással kapcsolatos karantén elrendelésekor alkalmazniuk kell az Egészségügyi Biztonsági Bizottságnak az utazókra vonatkozó karanténintézkedések tekintetében kiadott ajánlásait. Különösen a magas kockázatú területekről történő beutazás esetén előírt karanténkövetelmények tekintetében mérlegelni kell a karantén kötelező időtartamának lerövidítését olyan esetben, amikor az utazó a belépést követő 5–7 nap után végzett tesztje negatív, kivéve, ha tünetei jelentkeznek.
(16)Tekintettel a Covid19-tesztelési kapacitás növekedésére, az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást módosítani kell annak érdekében, hogy a tagállamok a nem „zöld” besorolású területekről érkező utazók számára előírhassák az indulás előtti tesztelés kötelezettségét.
(17)A „sötétpiros” besorolású területeken tapasztalt magas szintű közösségi fertőzés miatt az ilyen területekről érkező, nem alapvetően szükséges utazást tett személyeket indulás előtti teszt elvégeztetésére kell kötelezni, valamint az Egészségügyi Biztonsági Bizottság ajánlásaival összhangban a célállomásra érkezésüket követően karanténkötelezettséget kell előírni számukra. Amennyiben az utazók nem a lakóhelyükön vonulnak karanténba, a karanténlétesítményekben megfelelő fizikai feltételeket kell biztosítani, valamint biztosítani kell a karanténban lévő gyermekek védelmét és gondozását a WHO iránymutatásai szerint.
(18)Abban az esetben, ha a lakóhelyük szerinti tagállamba visszatérő személyeknek az indulást megelőzően nincs módjukban tesztet végeztetni, lehetővé kell tenni számukra az érkezés utáni tesztelést annak elkerülése érdekében, hogy ne legyenek akadályoztatva a hazatérésben.
(19)Tekintettel a „sötétpiros” területeken előforduló fertőzések magas szintjére, az alapvető szükségből utazókat szintén kötelezni kellene a Covid19-fertőződés kimutatását célzó teszt elvégeztetésére és karatén alá kellene őket helyezni, feltéve, hogy ez nincs aránytalanul nagy hatással alapvető feladatuk ellátására vagy az alapvető szükséglet kielégítésére, például mert a célállomáson nagyon kis mértékű az utazó általános népességgel szembeni kitettsége. Amennyiben egy tagállam a sajátos járványügyi helyzetet figyelembe véve mégis tesztelési kötelezettséget ír elő a szállítási ágazatban dolgozó munkavállalók és a szállítási szolgáltatások nyújtói számára, ez nem vezethet a szállítás zavaraihoz. Az ellátási láncok fenntartása érdekében a szállítási személyzetet mentesíteni kellene a karanténkövetelmények alól, amikor ezt az alapvető feladatot látják el.
(20)A határátlépéssel járó utazásokhoz kapcsolódó korlátozások különösen hátrányosak azon személyek számára, akik naponta vagy gyakran lépik át a határt, mert munkahelyükre vagy iskolába mennek, közeli hozzátartozóikat látogatják meg, orvosi ellátást vesznek igénybe, vagy szeretteik gondozását végzik. Az ilyen személyek számára nem kellene karanténkötelezettséget előírni, amikor ilyen alapvető célokból lépik át a határokat, tekintettel arra, hogy ez milyen jelentős zavart okoz az emberek életében és megélhetésében, valamint a gazdaság egészében. Mindaddig, amíg a járványügyi helyzet a határ mindkét oldalán hasonló, szükségtelennek tűnik az ilyen személyeket gyakori tesztelésre kötelezni pusztán azért, mert átlépik a határt. A tagállamok és a határrégiók közötti szoros koordináció továbbra is különösen fontos lesz.
(21)A változó epidemiológiai helyzetre tekintettel továbbra is indokolt, hogy a Bizottság – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – továbbra is rendszeresen értékelje az ezen ajánlásban felvázolt kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket, beleértve azt is, hogy szükséges-e további kritériumok figyelembevétele vagy a küszöbértékek kiigazítása, és megállapításait – szükség esetén az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt – megfontolásra továbbítsa a Tanácsnak.
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
A szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás a következőképpen módosul:
1.A 10. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) piros, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 50 és 150 között van, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya legalább 4 %, vagy ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya több mint 150, de kevesebb, mint 500,”.
2.A 10. pont a következő ca) alponttal egészül ki:
„ca) sötétpiros, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 500 vagy annál magasabb;”.
3.A 13. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a »narancssárga«, a »piros« és a »sötétpiros« besorolású területek járványügyi helyzete közötti különbségeket, és arányosan kell eljárniuk;”.
4.A 13. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) A tagállamoknak figyelembe kell venniük a tesztelési stratégiákat és különös figyelmet kell fordítaniuk a magas tesztelési aránnyal rendelkező területek helyzetére;”.
5.A 13. pont a következő e) alponttal egészül ki:
„e) A tagállamoknak figyelembe kell venniük a SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó variánsainak prevalenciáját.”.
6.A szöveg „A magasabb kockázatú területekről érkező utazók esetében alkalmazható intézkedések közös kerete” címsor után a következő 16a. ponttal egészül ki:
„A tagállamoknak erőteljesen szorgalmazniuk kell minden, »sötétpiros« besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását, és szorgalmazniuk kell minden, a 10. pont szerinti »piros« besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát a határátlépéssel járó utazások és a tagállamok saját területén belül történő utazások vonatkozásában alkalmazott intézkedések között.
Ugyanakkor a tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy elkerüljék egyrészt a fennakadást az alapvetően szükséges utazások terén, hogy a szállítási forgalom áramlása a »zöld sávok« rendszerével összhangban fennmaradjon, másrészt az ellátási láncban és a szakmai vagy üzleti okokból utazó munkavállalók és önálló vállalkozók mozgásában bekövetkező zavarokat.”.
7.A 17. pont a) és b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság ajánlásának megfelelően karatén alá helyezhetik; és/vagy
b) az érkezésüket megelőzően és/vagy azt követően a Covid19-fertőződés kimutatását célzó teszt elvégeztetésére kötelezhetik. Ez lehet RT-PCR-teszt vagy olyan antigén gyorsteszt, amely szerepel a Covid19 antigén gyorstesztek közös, az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-tesztek eredményének az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről szóló, 2021. január 21-i tanácsi ajánlás alapján összeállított, frissített jegyzékében.”.
8.A 17. pontból a következő albekezdést el kell hagyni:
„A tagállamok lehetővé tehetik az utazóknak, hogy a b) pontban említett tesztet az érkezés előtt elvégezett Covid19-teszttel váltsák fel.”.
9.A 17. pont a következő albekezdéssel egészül ki:
„A tagállamoknak elegendő tesztelési kapacitást kell biztosítaniuk és el kell fogadniuk a digitális teszteredményeket, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy ez ne hátráltassa az alapvető népegészségügyi szolgáltatások nyújtását, különösen a laboratóriumi kapacitás tekintetében.”.
10.A szöveg a következő 17a. ponttal egészül ki:
„A tagállamoknak a 10. pont ca) alpontja szerinti »sötétpiros« besorolású területről utazó személyeket az érkezésüket megelőzően a Covid19-fertőződés kimutatását célzó teszt elvégeztetésére kell kötelezniük és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság ajánlásának megfelelően karatén alá kell helyezniük.
A tagállamoknak – különösen a »sötétpiros« besorolású területeken – közösségi kockázatcsökkentő intézkedéseket kell elfogadniuk, fenntartaniuk vagy meg kell erősíteniük azokat, fokozniuk kell a tesztelést és a kontaktkövetést, valamint a Covid19-esetek közösségen belüli reprezentatív mintájának szekvenálását és felügyeletét a SARS-CoV-2 újonnan megjelenő, nagyobb fertőzőképességű variánsai terjedésének és hatásainak megfékezése érdekében.”.
11.A szöveg a következő 17b. ponttal egészül ki:
„A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a területükön lakóhellyel rendelkező személyek számára, hogy a 17. pont b) alpontjában és a 17a. pontban említett, az érkezést megelőzően végzendő tesztet az érkezést követően végzett Covid19-teszttel helyettesítsék az esetlegesen irányadó karanténkövetelményeken felül.”.
12.A szöveg a következő 19a. ponttal egészül ki:
„A 17a. pont értelmében a »sötétpiros« besorolású területről érkező, alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen, kötelezhetők a tesztelésre és karantén alá helyezhetők, feltéve, hogy ez nincs aránytalan hatással feladatuk ellátására vagy a szükséglet kielégítésére.
Ettől eltérve a 19. pont b) alpontja alá tartozó szállítási munkavállalók és szállítási szolgáltatók főszabály szerint nem kötelezhetők a 17. pont b) alpontja és a 17a. pont szerinti Covid19-teszt elvégeztetésére. Amennyiben egy tagállam a szállítási munkavállalókat és a szállítási szolgáltatókat Covid19-teszt elvégeztetésére kötelezi, antigén gyorsteszteket kell alkalmazni, és ez nem vezethet a szállítás zavaraihoz. A szállítási vagy az ellátási lánc zavarai esetén a tagállamoknak a »zöld sávok« működésének fenntartása érdekében haladéktalanul fel kell oldaniuk vagy hatályon kívül kell helyezniük az ilyen szisztematikus tesztelési követelményeket. A szállítási munkavállalók és a szállítási szolgáltatók nem kötelezhetők a 17. pont a) alpontja és a 17a. pont szerinti karanténra, ameddig az említett alapvető feladatot látják el.”.
13.A szöveg a következő 19b. ponttal egészül ki:
„A tagállamok nem kötelezhetik a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyeket arra, hogy karanténba vonuljanak. Amennyiben ezekben a régiókban tesztelési követelményt vezetnek be a határátlépéssel járó utazások vonatkozásában, a tesztelés gyakoriságának az ilyen személyek esetében arányosnak kell lennie. Amennyiben a határ mindkét oldalán hasonló az epidemiológiai helyzet, utazáshoz kötött tesztelési kötelezettség nem írható elő. Azok a személyek, akik arra hivatkoznak, hogy helyzetük e pont hatálya alá tartozik, kötelezhetők lehetnek igazoló dokumentum bemutatására vagy erre vonatkozó nyilatkozat tételére.”.
14.A 21. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A 10. pont szerinti »sötétpiros«, »piros«, »narancssárga« vagy »szürke« besorolású területről érkező személyek esetében alkalmazott intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak, azaz az érintett tagállam hazatérő állampolgáraira is ugyanazokat az intézkedéseket kell alkalmazni.”.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök