AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1633 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0072/2021),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az intézet) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 7 847 000 EUR volt, ami 2018-hoz képest 1,68%-os csökkenést jelent; mivel az intézet költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,96%-os szintet ért el, ami 2018-hoz képest 0,42%-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 82,50%-os volt, ami az előző évhez képest 1,35%-os növekedést jelent;

tudomásul veszi, hogy az intézet átvitt működési kiadásai 2019-ben 28,01%-ra csökkentek (a 2016. évi 51,29%-hoz képest); megjegyzi, hogy az átvitel első alkalommal nem éri el a Számvevőszék 30%-os célértékét;

aggodalommal állapítja meg, hogy az intézet 2019-ben közzétett, de később módosított éves költségvetése nem tartalmazta az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében célhoz kötött bevételek egy részét; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a költségvetési rendelet értelmében az intézetnek az információkat a szükséges közzétételekkel együtt bele kellett volna foglalnia az eredetileg közzétett költségvetésbe;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az intézet bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz az operatív célkitűzésekkel, illetve a pénzügyi és humán erőforrások kezelésével kapcsolatban a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megállapítja továbbá, hogy az intézet 2019-ben az egységes programozási dokumentum tevékenységeinek 95,80%-át teljesítette; üdvözli a horizontális szolgáltatások teljesítményének mérésére szolgáló egyedi teljesítménymutatók bevezetésére irányuló tervet;

megjegyzi, hogy az intézet kutatási és terjesztési célból együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Eurofounddal; üdvözli, hogy az intézet részt vesz a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatában, és további lehetőségeket keres az erőforrások más ügynökségekkel való megosztására; elismerését fejezi ki ezen együttműködésért, amely követendő példa más uniós ügynökségek számára;

felhívja az intézetet, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza az együttműködést és ossza meg a bevált gyakorlatokat a többi uniós ügynökséggel (humánerőforrás-gazdálkodás, épületkezelés, informatikai szolgáltatások és biztonság);

üdvözli a nemek közötti egyenlőség 2019. évi mutatójának közzétételét, amely különös hangsúlyt helyezett a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, és amely új betekintést nyújt a szociális jogok európai pillére, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó új kezdeményezése végrehajtásának nyomon követésébe;

emlékeztet, hogy fokozni kell az intézet digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, illetve az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az intézetnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; hangsúlyozza azonban, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt adatok online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

tudomásul veszi a következő külső értékelés tervezett előkészítő munkálatait; megjegyzi, hogy az első értékelés ajánlásainak jelenleg folyó végrehajtása és az intézet viszonylag kis mérete miatt az intézet igazgatótanácsa 2020-ról 2022-re halasztotta a második külső értékelést, és úgy határozott, hogy hétévente végez értékelést; felhívja az intézetet, hogy számoljon be az elhalasztott külső értékelés fejleményeiről, valamint arról a döntésről, hogy eltér a közös megközelítésben szereplő azon bizottsági előírástól, hogy ötévente kell értékelést végezni; megjegyzi, hogy a Bizottság kellően indokoltnak ítélte az értékelés elhalasztását;

10.

emlékeztet arra, hogy a intézetet azért hozták létre, hogy hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőséghez és erősítse meg annak előmozdítását az EU-ban, többek között a nemek közötti egyenlőségnek az összes lényeges uniós szakpolitikában és a kapcsolódó nemzeti politikákban történő érvényesítése, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint az uniós polgárok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságának növelése révén;

11.

üdvözli az intézet és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM bizottság) közötti folyamatos együttműködést, és különösen az intézet hozzájárulását a FEMM bizottságnak a Covid19-világjárvány nőkre, a nemi alapú erőszakra, a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, az egyenlő bérezésre és a nyugdíjszakadékra, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő parlamenti eszköz kidolgozására gyakorolt hatásával kapcsolatos, folyamatban lévő erőfeszítéseihez; határozottan támogatja az intézet munkáját, amely tanulmányok, kutatások és kiváló minőségű adatok révén lehetővé teszi a FEMM bizottság számára, hogy megfelelően végezze munkáját; hangsúlyozza, hogy az intézet értékesen hozzájárulhat valamennyi parlamenti bizottság munkájához annak érdekében, hogy a nemi dimenziót jobban beépítsék valamennyi uniós szakpolitikába, és arra ösztönzi a Parlamentet, hogy alakítson ki szorosabb együttműködést;

12.

üdvözli az intézet 2019-ben végzett munkáját, különösen a nemek közötti egyenlőségről szóló elemzését Unió-szerte a parlamentekben és a Parlamentben;

13.

támogatja az intézet munkáját, amely releváns tanulmányai és kutatásai révén fontos hozzájárulást nyújt a nemek közötti egyenlőség támogatásához a Bizottság, a tagállamok és a Parlament munkájában;

14.

üdvözli az intézet 2021–2023 közötti időszakra szóló egységes programozási dokumentumát, valamint annak fő célkitűzéseit és prioritásait;

15.

kiemeli, hogy az intézet fő feladata, hogy gyűjtse, elemezze, feldolgozza és terjessze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó információkat, valamint hogy olyan módszertani eszközöket fejlesszen ki, elemezzen, értékeljen és terjesszen, amelyek segítik a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós szakpolitikába és az azokból eredő tagállami politikákba való integrálását; ösztönzi az intézet és más uniós ügynökségek, például az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége közötti együttműködést, és felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az intézet egyedi küldetését, és tartózkodjon az intézet és más uniós ügynökségek összevonásától;

Személyzeti politika

16.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,30%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 27 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2018-ban 27 engedélyezett álláshely volt) 26-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 12 szerződéses alkalmazott és négy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az intézetben 2019-ben;

17.

megjegyzi, hogy a kölcsönzött munkaerő igénybevételéről szóló, függőben lévő bírósági ítélet miatt a Számvevőszék úgy határozott, hogy mindaddig nem tesz észrevételt az „Egyéb ügyek” bekezdéssel kapcsolatban, amíg az Európai Bíróság (EUB) nem hoz végleges határozatot; tudomásul veszi, hogy 2019. december 31-én a litván legfelsőbb bíróság a 2008/104/EK irányelv (2) értelmezésével kapcsolatban hat kérdést az Európai bírósághoz utalt, és ez több szempontból, többek között a bérek tekintetében is hatással lehet a kölcsönzött munkaerő intézet általi alkalmazására; felhívja az intézetet, hogy kihirdetése után vegye komolyan figyelembe az Európai Bíróság ítéletét, és tegyen jelentést a Parlamentnek a további fejleményekről;

18.

megjegyzi, hogy az intézet 2018-ban egy zaklatási ügyről számolt be; megjegyzi, hogy az intézetet az „ideiglenes alkalmazott” státusszal való visszaéléssel vádoló öt korábbi alkalmazottat érintő ügy folyamatban van, és a litván Legfelsőbb Bíróság kérdéseket intézett az Európai Bírósághoz; megjegyzi, hogy az ügyet eredetileg a litván munkaügyi vitákkal foglalkozó bizottság tárgyalta, amely az ideiglenes alkalmazottak javára döntött;

19.

aggodalmának ad hangot a korábbi kölcsönzött munkavállalók jogaival kapcsolatos követelések miatt; megjegyzi, hogy a litván Legfelsőbb Bíróság annak értékelésére kérte az EUB-t, hogy vonatkozik-e a 2008/104/EK irányelv az uniós ügynökségekre mint gazdasági tevékenységet végző közintézményekre, és hogy teljes mértékben alkalmazniuk kell-e az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdését a kölcsönzött munkaerő alapvető munkakörülményekhez és alkalmazási feltételekhez való jogait illetően, különös tekintettel a bérezésre;

20.

aggasztónak tartja a nemek közötti egyensúly hiányát az igazgatótanácsban (7 férfi és 23 nő); aggodalommal állapítja meg, hogy a felső vezetésben alacsony a férfiak képviselete; kéri az intézetet, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső vezetés körében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az intézet igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

21.

aggódik amiatt, hogy az intézeten belül minden szinten felülreprezentáltak egy nemet, és emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések nem csupán a nők szempontjából relevánsak; felkéri az intézetet, hogy fokozza a nemek közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseit;

22.

ösztönzi az intézetet, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára irányul;

23.

felszólít további és megfelelő finanszírozás biztosítására az intézet számára a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állománya számának növelése és minőségének javítása érdekében, továbbá az intézet kutatási, adatgyűjtési és -elemzési kapacitásainak növelése céljából;

24.

aggodalmának ad hangot, hogy a Számvevőszék szabálytalanságokat tárt fel a külső szakértők intézet általi kiválasztásával kapcsolatban, azaz amiatt, hogy a külső szakértők kiválasztása és szerződtetése során alkalmazott eljárások tekintetében szisztematikusan nem voltak megbízható ellenőrzési nyomvonalak; emlékeztet arra, hogy a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód vonatkozásában az intézetnek meg kell felelnie a költségvetési rendelet 237. cikkében meghatározott elveknek; tudomásul veszi az intézet azon kötelezettségvállalását, hogy az új pályázati felhívásokban jobb eljárásokat alkalmaz;

Közbeszerzés

25.

megjegyzi, hogy 2019-ben 47 operatív és 62 adminisztratív közbeszerzési eljárás zárult le; megjegyzi, hogy az intézet közbeszerzési iránymutatásokat vezetett be a dokumentumok minőségének javítása érdekében, és házon belüli képzést szervezett az újonnan érkezők és a projektmenedzserek számára; megjegyzi, hogy 2019-ben az intézet bevezette az e-benyújtást;

26.

megállapítja, hogy a Számvevőszék nem talált megbízható ellenőrzési nyomvonalat a külső szakértők kiválasztási és szerződéskötési eljárása tekintetében, sem bizonyítékot arra, hogy a szakértőket olyan előre meghatározott kiválasztási kritériumok alapján bízták meg a feladatokkal, amelyek érdemeiket más potenciális pályázókhoz képest értékelték; megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint a kapcsolódó kifizetések szabálytalanok voltak; megjegyzi, hogy a kifizetések nem haladják meg a lényegességi küszöböt; megjegyzi azonban, hogy a hiba rendszerszintű, visszatérő jellegű;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

27.

tudomásul veszi az intézetnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli az igazgatótanács és az intézet felső vezetése tagjai érdekeltségi nyilatkozatainak és önéletrajzainak közzétételét az intézet honlapján;

Belső kontrollrendszerek

28.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017. évi, az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelésére és a külső kommunikációra vonatkozó ellenőrzésének legutóbbi három ajánlása lezárult; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által az operatív folyamatokat támogató közbeszerzésekre vonatkozóan végzett ellenőrzés valamennyi ajánlását és alajánlását 2019-ben lezárták, és az utolsó alajánlást 2020 elején lezárták;

29.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék arról számolt be, hogy az intézet 2016 óta nem végezte el a műveletek utólagos ellenőrzését a költségvetés végrehajtására vonatkozóan; megjegyzi, hogy a Számvevőszék konkrét kockázatokon alapuló, célzott utólagos ellenőrzési programot javasol;

Egyéb megjegyzések

30.

tudomásul veszi az intézet arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; megállapítja, hogy az intézet környezetvédelmi tisztviselőt nevezett ki az intézet műveletei által a környezetre gyakorolt hatás csökkentése érdekében;

31.

tudomásul veszi, hogy az intézet javította kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztését, és a nyilvánosságnak a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül történő megszólítását;

32.

rámutat, hogy összetett megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az uniós intézmények honlapjai az (EU) 2016/2102 irányelvben előírtaknak megfelelően mindenféle fogyatékossággal élő személy számára hozzáférhetőek legyenek, beleértve a nemzeti jelnyelvekhez való hozzáférést is; javasolja, hogy a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezeteket vonják be ebbe a folyamatba;

33.

emlékeztet annak fontosságára, hogy az intézet munkájának ismertté tétele érdekében biztosítson nagyobb láthatóságot a médiában és az interneten;

34.

üdvözli az intézet arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a környezetbarát munkahely kialakítása érdekében „zöld tisztviselőt” nevezzen ki;

35.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (3).

(1) HL C 107., 2020.3.31., 112. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.