AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1609 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0077/2021),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 27 139 347 EUR volt, ami 2018-hoz képest 5,74%-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elégedetten nyugtázza, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2018. évi pénzügyi évvel megegyező, 99,98%-os volt; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,22%-os volt, ami 2018-hoz képest 3,27%-os növekedést jelent;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a költségvetés átvitelek szintjére vonatkozó végrehajtásának értékelésére használt tájékoztató jellegű, az 1. cím (Személyzet) esetében 10%-os, a 2. cím (Igazgatási kiadások) esetében 20%-os felső határértékeket elérték; sajnálattal állapítja meg, hogy a 3. címre (Operatív kiadások) vonatkozó tájékoztató jellegű felső határértéket (30%) nem érték el;

megjegyzi, hogy a díjakhoz kapcsolódó megnövekedett bevételeket az egyensúly elérése érdekében az ügynökségnek nyújtott támogatás csökkentése ellensúlyozza; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság szerint a megnövekedett tevékenység nem szolgálhat alapul a támogatás növeléséhez;

megjegyzi, hogy az ügynökség megbízatásának az új rendelete értelmében történő kibővítését követően 2019-ben megkezdte a tanúsítási feladatokkal kapcsolatos díjak és illetékek beszedését, figyelembe véve a középvállalkozások (kkv-k) sajátos igényeit; megállapítja, hogy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete szerint a díjak és illetékek címzett bevételeket jelentenek az ügynökség számára; megállapítja, hogy módosították az ügynökség pénzügyi szabályzatának végrehajtási szabályait;

megjegyzi, hogy 2019-ben 36 utólagos meg nem felelést (meg nem felelési eseményt) vettek nyilvántartásba az ügynökségek meg nem felelési nyilvántartásában, míg 2018-ban 29-et, 2017-ben pedig 7-et; megjegyzi, hogy ezek a meg nem felelési események főként a kiküldetési szabályokkal, az utólagos kötelezettségvállalásokkal, a szerződéskezeléssel és a kifizetésekkel, valamint a belső eljárásokkal kapcsolatosak; megjegyzi, hogy az ügynökség jelezte, hogy korrekciós intézkedéseket vezettek be, és felhívták a figyelmet a problémákra; felhívja az ügynökséget, hogy vessen véget az egyre növekvő számú utólagos meg nem felelés irányába mutató tendenciának, és fektessen hangsúlyt a megelőző intézkedésekre;

emlékeztet annak fontosságára, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizálását saját belső működése és irányítása tekintetében, de az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

Teljesítmény

hangsúlyozza, hogy az ügynökség sikeresen használt fő teljesítménymutatókat, hogy felmérje, mennyire hatékonyan hajtja végre feladatait; elismeri, hogy az ügynökség a fő teljesítménymutatókra és az outputokra vonatkozó célkitűzései tekintetében kielégítő szintet ért el; megjegyzi, hogy a 136 fő teljesítménymutató közül 118 volt részben vagy teljesen sikeres, míg 18 nem teljesült; megállapítja, hogy az 5. fő teljesítménymutató (a tagállamok 100%-a teljesíti a járművekre vonatkozó nemzeti műszaki szabályokat) tekintetében jelentős volt az alulteljesítés, és 67%-os végső pontszámot ért el, és megjegyzi, hogy ennek a 100%-os célhoz képest alacsony eredménynek nincs magyarázata; felhívja az ügynökséget, hogy adjon magyarázatot és közölje a fő teljesítménymutatók pontszámait is;

sürgeti az ügynökséget, hogy tárja fel a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeit; ösztönzi az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; ösztönzi az ügynökséget, hogy vizsgálja meg a személyzet egyes nem szakértői, technikai és adminisztratív területeken való megosztásának lehetőségét;

felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére;

10.

emlékeztet, hogy a közlekedési ügynökségek közül ez az ügynökség rendelkezik a legkisebb költségvetéssel kiemelkedő környezetvédelmi teljesítménye, illetve a vasúti szállítás egyéb előnyei ellenére; külön kihangsúlyozza, hogy az ügynökséget nem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy a pénzügyi eszközök elégtelensége miatt támogatást kelljen kérnie a Bizottságtól egy olyan időszakban, amikor a vasút az Európai Unió politikai prioritása; kéri az ügynökség költségvetésének növelését annak érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen az eredményes hatóságként való fellépéshez és a feladatai ellátásához szükséges eszközökkel, különös tekintettel a versenyképesség növelésére, a biztonság javítására és a határokon átnyúló interoperabilitásra;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámtervben szereplő álláshelyek betöltöttsége 93,92%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 148 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2018-ban 148 engedélyezett álláshely) 139-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezenfelül a ügynökségnél 2019-ben 35 szerződéses alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy 2019. december 31-én nem dolgozott kirendelt nemzeti szakértő az ügynökségnél;

12.

komoly aggodalmának ad hangot a nemek közötti egyenlőség hiánya miatt, amelyet 2019-ben a felső vezetők (89% férfi és 11% nő) és az igazgatótanács (70% férfi és 30% nő) tekintetében jelentettek; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát; felkéri az ügynökséget, hogy minden szinten fokozza a nemek közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseit;

13.

ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrálására irányul;

14.

megjegyzi, hogy az ügynökség politikát fogadott el a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozóan, támogatja a bizalmi tanácsadókat, és ösztönzi személyzetét, hogy problémáikkal forduljanak hozzájuk; megállapítja, hogy egy állítólagos zaklatási ügyről számoltak be, de egyet sem vizsgáltak ki vagy terjesztettek bíróság elé;

15.

megállapítja, hogy a személyzettel kapcsolatos éves összehasonlító teljesítményértékelés eredményei a 2018. évihez hasonlóak, az adminisztratív feladatokra beosztott személyzet aránya 19,39% (2018-ban 20,33%), az operatív feladatokra beosztott személyzet aránya 69,95% (68,88%), míg az ellenőrzési és pénzügyi feladatokra beosztott személyzet aránya 11,04% (10,79%) volt;

16.

sajnálja, hogy az igazgatótanácsnak 2019-ben nem sikerült döntenie az ügynökség nyelvhasználati rendjéről;

Közbeszerzés

17.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség elmulasztotta hivatalosan kinevezni egy közbeszerzési eljárást értékelő bizottságának legalább egy tagját, ami veszélyezteti a közbeszerzési eljárás átláthatóságát; tudomásul veszi az ügynökségnek a Számvevőszék megállapítására adott válaszát és az ügynökség által e mulasztás megismétlődésének megelőzése érdekében tett intézkedéseket;

18.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség három különálló, többlépcsős keretszerződést kötött három vállalkozással; a Számvevőszék észrevételei alapján megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet szerint erre a pályázati eljárás újbóli megnyitása nélkül is sor kerülhet, feltéve, hogy a keretszerződés pontosan meghatározza az érintett munkálatok, áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó valamennyi feltételt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a keretszerződés nem elég konkrét, megállapítja továbbá a Számvevőszék észrevételei alapján, hogy az ajánlattevők pénzügyi ajánlatai csak a napi munka napi díján alapultak, anélkül, hogy olyan fontos elemeket figyelembe vettek volna, mint a munkavállalói profilok vagy az érintett munka összetettsége; a Számvevőszék következtetése alapján megállapítja, hogy az ilyen típusú keretszerződés alkalmazása nem volt megfelelő, tekintettel az elvégzendő munka részletességi szintjére, valamint azt, hogy a pénzügyi adatok sem voltak kellően részletesek annak biztosításához, hogy a munkát a lehető leggazdaságosabban végezzék el; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a szóban forgó ajánlat az ügynökség új feladatának ellátásához nyújtott segítségre vonatkozott, és ennek megfelelően az ügynökség számára nem lenne arányos a (legalább 3 hétig tartó) technikai segítségnyújtásra irányuló (legfeljebb 15 napig tartó) verseny újbóli megnyitásának megszervezése, amikor a pályázati dokumentáció teljességének értékelésére vonatkozó jogi követelmény egy hónap; felszólítja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e keretszerződések szerinti kiadásokról;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

19.

megjegyzi, hogy az ügynökség saját nyilatkozata szerint 2019. június 16-tal kezdődően – amikor is az ügynökség jelentős döntéshozatali hatáskörrel rendelkező hatósággá vált – megnőtt az ügynökség összeférhetetlenségnek való kitettsége; megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2019 májusában elfogadta a helyes hivatali magatartás keretrendszerét, amely szigorú intézkedéseket tartalmaz a 4. vasúti csomag végrehajtásában részt vevő személyek összeférhetetlenségének kezelésére vonatkozóan, és hogy az igazgatótanács tovább pontosította az ajándékokra, a vendéglátásra és a közösségi média használatára vonatkozó szabályokat; felhívja az ügynökséget, hogy szorosan kövesse nyomon a meghozott intézkedések hatékonyságát, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a tapasztalatokról és a kiigazítások esetleges szükségességéről;

20.

megjegyzi, hogy az ügynökség honlapján közzétette az igazgatótanács és a felső vezetés összeférhetetlenségi nyilatkozatait, illetve az igazgatótanácsi tagok és ügyvezető igazgatója önéletrajzait; felhívja az ügynökséget, hogy tegye közzé felső vezetésének önéletrajzait, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

21.

tudomásul veszi az ügynökség tevékenységeinek átláthatóbbá tétele érdekében tett további lépéseket, mégpedig azt, hogy tájékoztatást nyújtanak az ügynökség munkatársai és a külső érdekelt felek közötti találkozókról, nevezetesen az igazgató szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel tartott találkozóiról, valamint azt is, hogy ez a tájékoztatás elérhető az ügynökség honlapján;

22.

megállapítja, hogy az először 2017-ben bejelentett csalásgyanús ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatal 2019 szeptemberében lezárta anélkül, hogy bármilyen intézkedést javasolt volna; megjegyzi, hogy a vizsgálat nem tárt fel bizonyítékot az Unió pénzügyi vagy egyéb érdekeit sértő csalásra vagy szabálytalanságra;

Belső kontrollrendszerek

23.

tudomásul veszi a Számvevőszék jelentésében szereplő észrevételt, miszerint a Bizottság szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás keretében különböző informatikai szolgáltatásokat számlázott ki az ügynökségnek, de ez a számla részben helytelen felhasználószámon alapult; tudomásul veszi az ügynökségnek történő 4 675 EUR-s túlszámlázás korlátozott pénzügyi hatását; megállapítja azonban a Számvevőszék által az ügynökség belső kontrollrendszereiben feltárt hiányosságokat, amelyek azt mutatják, hogy nem végeztek ellenőrzést annak biztosítására, hogy a kiszámlázott összeg megfeleljen a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás feltételeinek; felhívja az ügynökséget, hogy értékelje az azonosított hiányosságot, vezessen be megelőző intézkedéseket, kezelje az azonosított kockázatokat, és 2021 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a hozott intézkedésekről;

24.

megállapítja, hogy 2019-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat folyamatban lévő ajánlásait egy kivételével lezárták; megjegyzi, hogy az egyetlen folyamatban lévő ajánlás a projekt- és szolgáltatásirányítás 2018. évi ellenőrzéséből származik, és az MS Project alkalmazás tényleges használatára vonatkozik; megjegyzi, hogy az ügynökség a 2018. évi mentesítésről szóló nyomonkövetési jelentésében 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy az ajánlást 2020 júniusában lezárják; emlékezteti az ügynökséget, hogy ezt az ajánlást az elfogadott cselekvési tervével összhangban kell végrehajtani; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ajánlás végrehajtásáról, és 2021 júniusáig adjon magyarázatot az esetleges késedelmekre;

25.

kiemeli az ügynökség szerepét az európai vasúti rendszer biztonságának és kölcsönös átjárhatóságának biztosításában, valamint a vasút más közlekedési módokkal szembeni versenyképességének javításában, az adminisztratív és műszaki akadályok csökkentésében, a piacra jutás előmozdításában és a megkülönböztetésmentesség biztosításában, a vasúti közszolgáltatások állami forrásainak hatékonyabb felhasználásában és az infrastruktúra irányításának javításában; támogatja a Bizottságnak egy olyan európai vasúti rendszerre vonatkozó elképzelését, amely világelső a biztonsági teljesítmény tekintetében; kéri az ügynökség költségvetésének növelését annak érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen az eredményes hatóságként való fellépéshez és a feladatai ellátásához szükséges eszközökkel, különös tekintettel a versenyképesség növelésére, a biztonság javítására és a határokon átnyúló interoperabilitásra;

26.

üdvözli, hogy az ügynökség a 4. vasúti csomag jogi keretében 2019. június 16-ig sikeresen megkezdte a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek, a vasúttársaságok egységes biztonsági tanúsítványai és az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések jóváhagyásai kiadásáért felelős uniós hatóság szerepének ellátását; megjegyzi, hogy ezt a két küldetést azzal a nyolc tagállammal kapcsolatban hajtották végre, amelyek 2019-ben átültették a 4. vasúti csomag műszaki pillérét; üdvözli az egyablakos ügyintézés kialakításának folytatását; ragaszkodik ahhoz, hogy az ügynökség számára biztosítani kell a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat, valamint nagyobb felelősségi köröket kell az ügynökségre ruházni annak érdekében, hogy ezeket az új és kiegészítő funkciókat hatékonyan és eredményesen láthassa el;

27.

üdvözli, hogy az ügynökséget egy második ISO 9001 felügyeleti ellenőrzésnek vetették alá annak igazolására, hogy az irányítási rendszer megfelel az ISO követelményeinek, és hogy a tanúsító szerv nem talált hiányosságot;

Egyéb megjegyzések

28.

megjegyzi, hogy az ügynökség tárgyalásokat kezdett a francia hatóságokkal egy új épület megépítéséről; ösztönzi az ügynökséget, hogy ne feledkezzen meg a legkorszerűbb követelményekről a személyzet jólléte és a környezetvédelmi normák tekintetében;

29.

üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy környezetbarát munkakörnyezetet hozzon létre;

30.

emlékeztet annak fontosságára, hogy az ügynökség munkájának ismertté tétele érdekében biztosítson nagyobb láthatóságot a médiában és az interneten;

31.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (2).

(1) HL C 107., 2020.3.31., 70. o.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.