P9_TA(2021)0309

Európai klímarendelet ***I

Az Európai Parlament 2021. június 24-i jogalkotási állásfoglalása a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (az európai klímarendelet) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0080 – COM(2020)0563 – C9-0077/2020 – 2020/0036(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2022/C 81/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0080) és a módosított javaslatára (COM(2020)0563),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0077/2020),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel a francia szenátus, a holland felsőház és az osztrák szövetségi tanács által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. július 15-i (1) és 2020. október 29i véleményeire (2),

—	tekintettel a Régiók Bizottsága 2020. július 2-i véleményére (3),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. május 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0162/2020),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (4);

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 364., 2020.10.28., 143. o.

(2) HL C 10., 2021.1.11., 69. o.

(3) HL C 324., 2020.10.1., 58. o.

(4) Ez az álláspont lép a 2020. október 8-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0253).

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozatai

LULUCF-szénelnyelők és a 2030-ra vonatkozó célterv

Az EU földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazata egyszerre bocsát ki üvegházhatású gázokat, illetve nyel el szén-dioxidot a talajban és a biomasszában. A föld szénelnyelő-képességének helyreállítása és növelése – a szén-dioxid természetes környezetünk, például fák általi elnyelésére való képességünk – alapvető fontosságú éghajlat-politikai céljaink szempontjából.

Egyre nagyobb szénelnyelő-képességre van szükségünk ahhoz, hogy az EU 2050-re meg tudja valósítani a klímasemlegességet. A jelenlegi tendencia megfordításához már rövid távon is jelentős lépésekre van szükség. A Bizottság „Európa 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében” című közleménye szerint meg kell, és meg is lehet fordítani a jelenlegi tendenciát, és 2030-ra 300 millió tonna CO2-egyenérték fölé lehet növelni a szénelnyelést.

A Bizottság e törekvéssel összhangban javaslatokat fog tenni a LULUCF-rendelet felülvizsgálatára.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

Az EU és tagállamai részes felek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményében (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény).

A nyilvánosságnak a nemzeti energia- és klímatervek elkészítésébe való bevonásával és a hosszú távú stratégiákról folytatott konzultációkkal kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e kötelezettségek megszegése esetén az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való joga biztosítva legyen. Ennek az Európai Unió Bíróságának a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával összhangban kell történnie, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tagállamok az Aarhusi Egyezmény részes feleiként vállaltak (1).

(1) Lásd még „A környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításáról az EU-ban és annak tagállamaiban” című közleményt (COM(2020)0643).