1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

Az Európai Parlament aggályainak adott hangot a program irányításával kapcsolatban, továbbá jelezte: meg kívánja előzni azt, hogy a programozási időszakban előzetes beleegyezése nélkül indulhassanak kezdeményezések. A társjogalkotók megállapodásra jutottak arról, hogy az I. mellékletben (A program keretébe tartozó fellépések) megállapítják az intézkedések zárt listáját, amely tartalmát tekintve meglehetősen részletes, így a rugalmasság kizárólag a végrehajtás szintjén jelenik meg. Új intézkedéseket kizárólag a rendelet módosítására irányuló, a Bizottság által benyújtandó javaslatok útján lehet majd bevezetni. Ez biztosítja, hogy a program időtartama alatt mindkét társjogalkotó részt tudjon venni a politikailag releváns döntések meghozatalában. A munkaprogramokat végrehajtási jogi aktus útján kell majd elfogadni, a programbizottság pedig továbbra is tagállami ellenőrzési mechanizmusként működik majd. A nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása – ezen belül a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történik majd.

12.

A társjogalkotók közötti megállapodás megegyezik az Európai Tanács által a 2021–2027-es időszakra szóló MFF keretében jóváhagyott pénzügyi keretösszeggel (folyó áron 1 842 000 000 EUR), amely (az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 5. cikke szerinti programspecifikus kiigazítás eredményeként) 2018-as áron 600 000 000 EUR összegű kiegészítő allokációval egészül ki. A két társjogalkotó abban is megállapodott, hogy a programágankénti elosztás ugyanazon modell szerint történik majd mind a pénzügyi keretösszeg, mind a kiegészítő allokáció esetében: legalább 33 %-ot a kultúra ághoz tartozó célkitűzésre, legalább 58 %- ot a MEDIA ághoz tartozó célkitűzésre, legalább 9 %-ot pedig a szektorközi ághoz tartozó célkitűzésre kell fordítani.

13.

A programban való részvételre jogosult jogalanyok körének meghatározásakor a Bizottság két olyan szervezetet javasolt, amelyek pályázati felhívás nélkül részesülhetnének vissza nem térítendő támogatásban: az Európai Filmakadémia és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara. Míg a Parlament eredeti álláspontja a Bizottságéhoz hasonló volt, mivel az Európai Filmakadémia kimondottan a LUX filmdíjhoz kapcsolódó tevékenységei összefüggésében szerepelt benne mint verseny nélküli, közvetlen támogatásra jogosult jogalany, a Tanács eredeti álláspontja kevésbé volt támogató, és a közfinanszírozáshoz való hozzáférés előfeltételeként a tisztességes versenyt hangsúlyozta. A tárgyalások eredményeképpen létrejött szöveg nem tartalmaz olyan kijelölt kedvezményezetteket, amelyek pályázati felhívás nélkül részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban. Ennek ellenére kifejezetten utal a LUX filmdíjra azon intézkedések között, amelyek révén a MEDIA ág prioritásait meg kell valósítani (I. melléklet). Ami az Európai Unió Ifjúsági Zenekarát illeti, a szöveg a) a (40) preambulumbekezdésben rámutat a zenekar különleges státuszára, továbbá b) az I. mellékletben lehetőséget biztosít a zenekar támogatására (a LUX filmdíjéhoz hasonló megoldással). A Bizottság ezenfelül szándéknyilatkozatot adott ki az Európai Unió Ifjúsági Zenekaráról.

14.

E hosszas viták tárgyát képező kérdésben a Tanács álláspontjának főbb elemei a következők:

15.

A megállapodás szerinti szöveg az egyszerűsített (13) perambulumbekezdésben és a kultúra ághoz tartozó ágazati fellépések listájának bevezető fordulatában szereplő hangsúlyos hivatkozásban említi a zenei ágazatot. A Bizottság javaslatának megfelelően a zenei ágazat külön ágazati fellépést igénylő ágazatként került meghatározásra a könyvszakma és a kiadói ágazat, az építészet és a kulturális örökség, valamint a művészi alkotás területéhez tartozó más, sajátos szükségletekkel rendelkező ágazatok mellett.

16.

A megállapodás szerinti szövegbe beillesztésre került a társadalmi befogadásra mint a program horizontális elemére való új hivatkozás (3. cikk – A program célkitűzései).

17.

18.

19.

20.