Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2015/760 rendeletnek az elfogadott eszközök és befektetések köre, a portfólió-összetételre és diverzifikációra vonatkozó követelmények, a készpénzkölcsön-felvétel és az alapok egyéb szabályzatai tekintetében, valamint az európai hosszú távú befektetési alapok engedélyezésére, befektetési politikáira és működési feltételeire vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

(COM(2021) 722 final – 2021/0377 (COD))

(2022/C 290/11)

Előadó:

Pierre BOLLON

Felkérés:	Európai Parlament, 2022.2.14. az Európai Unió Tanácsa, 2022.3.22.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.3.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.3.23.
Plenáris ülés száma:	568.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	111/1/0

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB határozottan támogatja az európai hosszú távú befektetési alapokról (EHTBA-k) szóló rendelet javasolt kiegyensúlyozott felülvizsgálatát, mivel az korábbi formájában nem érte el kívánt céljait. A Covid19-válság utáni, társadalmi szempontból inkluzív helyreállításhoz, valamint a digitális és az éghajlatvédelmi kettős átálláshoz különösen szükség van arra, hogy a pénzügyi erőforrások és megtakarítások elmozduljanak a hosszú távú befektetések irányába. Ebből a szempontból valóban elengedhetetlen az EHTBA-rendelet mélyreható felülvizsgálata. Az EGSZB ennélfogva azt reméli, hogy az elfogadási folyamat során a rendelet nem fog olyan új szabályozási követelményekkel kiegészülni, amelyek gyengítenék az Európai Bizottság által helyesen javasolt, az egyszerűség fokozására irányuló törekvéseket.

1.2.

Az „EHTBA 2” időszerű és releváns javaslat, amely jelentősen fellendítheti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban. Az EHTBA-k olyan hosszú távú alapok, amelyek „európai útlevéllel” rendelkeznek. Fontos szerepet kell játszaniuk a kettős éghajlati és digitális átállás finanszírozásában, a közlekedési és szociális infrastruktúra kiépítésében, a lakhatási projektek finanszírozásában, valamint természetesen a kis és közepes méretű európai vállalatok, különösen az innovatív és az induló vállalkozások finanszírozásában.

1.3.

Ebben a szakaszban sajnos nem áll rendelkezésre kellően pontos becslés a hosszú távú finanszírozás globális hiányáról. Európai szinten még mindig sok munkára van szükség a helyzet jobb felméréséhez, de a finanszírozási igény kétségtelenül nagy, több billió eurót tesz ki.

1.4.

Különösen fontos megjegyezni, hogy az EGSZB határozottan hangsúlyozza a jóval kevésbé karbonintenzív (és végül karbonsemleges) európai gazdaságra való elengedhetetlen átállás finanszírozásának, valamint „a fenntartható gazdaságra való átállás európai finanszírozási stratégiájának” fontosságát. Emellett javítani kell a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos adatok és a pénzügyi adatok hozzáférhetőségét is, különösen az egységes európai hozzáférési ponttal kapcsolatos projekten keresztül és – amit fontos megemlíteni – az adatszolgáltatók szükséges szabályozása és felügyelete révén.

1.5.

Az Európai Bizottság második EHTBA-rendeletre irányuló javaslata célzott javításokat tartalmaz a támogatható befektetések terén. Ez bővíteni fogja az EHTBA-k befektetési eszközeinek körét, és támogatni fogja a gazdasági növekedést és a versenyképességet. Lehetővé teszi továbbá, hogy Európán belül földrajzi szempontból a befektetések szélesebb körét lefedjék.

1.6.

Az EGSZB támogatja azt EHTBA-khoz való hozzáférés korábbi, a lakossági befektetőket eltántorító akadályainak kiküszöbölését, akik jelenleg nem részesülhetnek a hosszú távú befektetések hozamaiból. Az EHTBA-k így kiegészítenék az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) jelenlegi sikerét. Ez annál is inkább fontos lépést jelent, mivel a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II) szerinti kötelező „alkalmassági értékelésekkel” újonnan létrehozott szoros kapcsolat és az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása megerősíti a befektetők védelmét. Az EGSZB emellett határozottan megismétli számos korábbi felhívását, miszerint Európában mindenütt fejleszteni kell a befektetők pénzügyi nevelését.

1.7.

Az EGSZB nyitott lenne arra, hogy (a „zárt végűek” mellett) „részben nyílt végű”, azaz olyan EHTBA-kat vezessenek be, amelyek nagyok és diverzifikáltak is lehetnek, valamint a felmondási idő leteltével lehetővé tehetik a visszaváltást (és a jegyzést), feltéve természetesen, hogy ezeket a lehetőségeket egyértelműen meghatározzák az ügyfeleknek átadott dokumentációban, és azokat az illetékes nemzeti hatóság felügyeli. „Likviditásuk” javításának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni ezen EHTBA-k számára, hogy az ÁÉKBV szabályzatával összhangban legfeljebb 50 %-ban (vagy akár magasabb arányban is) diverzifikált eszközökbe fektessenek be. Ugyancsak jelentős segítséget jelentene, ha tovább növelnék a más alapokba való befektetés lehetséges szintjét.

1.8.

1.9.

Fontos elősegíteni az EHTBA-k elfogadhatóságát a megtakarítási számlák, a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések, a munkavállalói megtakarítási programok és természetesen a páneurópai nyugdíjtermékhez hasonló nyugdíjazási mechanizmusok esetében. Ezzel párhuzamosan a Szolvencia II irányelv átdolgozására irányuló jelenlegi javaslat és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények (IORP) tevékenységéről és felügyeletérő szóló irányelv jövőbeli felülvizsgálata keretében a biztosítókat és a nyugdíjbiztosítókat az EHTBA-kba való befektetésre ösztönözhetnék.

1.10.

Végül, de nem utolsósorban, az EHTBA-k európai befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy a megtakarításaikra az illetőségük szerinti ország által biztosított „legjobb adóügyi megítélésben” részesüljenek. A hosszú távú befektetők számára Európában mindenhol stabil és ösztönző adózási szabályokat kell biztosítani.

2. Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

2.1.

Az EHTBA-rendelet a hosszú távú – például szociális és közlekedési infrastrukturális projektekbe, ingatlanokba és kis- és középvállalkozásokba (kkv-k) irányuló – befektetéseket végrehajtó alternatív befektetési alapok (ABA-k) európai kerete. Az EHTBA-rendelet egységes szabályokat állapít meg az EHTBA-k engedélyezésére, befektetési politikáira, működési feltételeire és forgalmazására vonatkozóan.

2.2.

Az EHTBA szabályozási keretének célja, hogy megkönnyítse az intézményi és lakossági befektetők ilyen típusú eszközökben végrehajtott hosszú távú befektetéseit, és alternatív, nem banki finanszírozási forrást biztosítson a reálgazdaság számára.

2.3.

A felülvizsgálat célja, hogy Unió-szerte növelje az EHTBA-k elterjedését az európai gazdaság és a befektetők javára. Ez viszont támogatná a tőkepiaci unió folyamatos fejlesztését, amelynek célja az is, hogy megkönnyítse az uniós vállalkozások számára a stabilabb, fenntarthatóbb és sokrétűbb hosszú távú finanszírozáshoz való hozzáférést.

2.4.

Az EHTBA-kra vonatkozó eredeti jogi keret 2015. áprilisi elfogadása óta (2022 februárjáig) csak 67 EHTBA-t engedélyeztek, viszonylag kis összegű kezelt nettó eszközértékkel (a becslések szerint 2021-ben mintegy 2,4 milliárd EUR). Ilyen engedélyezett EHTBA-k csak négy tagállamban rendelkeznek székhellyel (Luxemburgban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban), a többi tagállamban nincsenek belföldi EHTBA-k.

2.5.

Bár az EHTBA még mindig viszonylag új keret, a rendelkezésre álló piaci adatok azt mutatják, hogy piaci fejlődésük nem növekedett a várt ütemben.

2.6.

Az EHTBA-kra vonatkozó jogi keret működésének értékelése és az érdekelt felek visszajelzései alapján az EHTBA-k előnyeit gyengítik az alapok korlátozó szabályai és a lakossági befektetők belépési akadályai, amelyek együttes hatása csökkenti az EHTBA-k jogi keretének hasznosságát, hatékonyságát és vonzerejét a kezelők és a befektetők számára. Az EHTBA-k főként e korlátok miatt nem tudtak jelentős mértékben növekedni, továbbá maradéktalanul kiaknázni az a tekintetben bennük rejlő potenciált, hogy a reálgazdaságba irányítsák a befektetéseket.

2.7.

Ezzel összefüggésben az EHTBA-kra vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálatának célja az EHTBA-k elfogadottságának felgyorsítása és vonzerejük növelése az alapokra vonatkozó szabályok célzott módosításai révén. Ez különösen az elfogadott eszközök és befektetések körének kiszélesítését, az alapok szabályzatának rugalmasabbá tételét, többek között az alapok alapjára vonatkozó stratégiák alkalmazásának megkönnyítését, valamint a lakossági befektetők EHTBA-khoz való hozzáférését gátló indokolatlan akadályok csökkentését jelenti, elsősorban a 10 000 EUR összegű induló befektetési követelmény és az 500 000 EUR alatti pénzügyi portfólióval rendelkező lakossági befektetőkre vonatkozó, legfeljebb 10 %-os összesített küszöbérték követelménye kapcsán.

2.8.

A javaslat további célja, hogy a kizárólag szakmai befektetők körében forgalmazott EHTBA-kra vonatkozó egyes szabályzatok megengedőbbé tételével növelje az EHTBA struktúrájának vonzerejét. Az EHTBA-k jogi keretének módosítása választható jelleggel egy likviditási mechanizmust is bevezet, amely az EHTBA tőkéjéből való lehívás szükségessége nélkül biztosít többletlikviditást az EHTBA meglévő befektetőinek, illetve jegyzési lehetőséget az új befektetőknek. A javaslat megfelelő befektetővédelmi biztosítékok rendelkezésre állását is garantálni kívánja.

3. Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB határozottan támogatja az EHTBA-rendelet javasolt kiegyensúlyozott felülvizsgálatát, mivel az korábbi formájában nem érte el kívánt céljait. Az EGSZB már a tőkepiaci unióról szóló véleményében (1) is üdvözölte ezen örvendetes felülvizsgálatot, amely a tőkepiaci unióra vonatkozó új cselekvési terv egyik sarokköve.

3.2.

A Covid19-válság utáni, társadalmi szempontból inkluzív helyreállításhoz, valamint a digitális és az éghajlatvédelmi kettős átálláshoz az európai tőkepiacok hatékonyságának és biztonságának javításán túlmenően ugyanis arra is különösen szükség van, hogy a pénzügyi erőforrások és megtakarítások elmozduljanak a hosszú távú befektetések irányába. Ebből a szempontból valóban elengedhetetlen az EHTBA-rendelet mélyreható felülvizsgálata. Az EGSZB ennélfogva azt reméli, hogy az elfogadási folyamat során a rendelet nem fog olyan új szabályozási követelményekkel kiegészülni, amelyek gyengítenék az Európai Bizottság által helyesen javasolt, az egyszerűség fokozására irányuló törekvéseket.

3.3.

Az EHTBA-k olyan hosszú lejáratú alapok, amelyek az Unió egész területén határokon átnyúlóan forgalmazhatók és jegyezhetők, mivel az „európai útlevél” előnyeit élvezik. Jelentős szerepet játszhatnak majd az infrastruktúra kiépítésében (például a közlekedés és az energia terén), a lakások korszerűsítésében, a kutatás és fejlesztés finanszírozásában, és természetesen a kis és közepes méretű európai vállalatok és induló vállalkozások finanszírozásában (itt olyan beruházásokról van szó, amelyek általában nem élvezik a pénzügyi piacokon történő jegyzésből származó likviditás előnyeit), ezáltal elősegítve a munkahelyteremtést.

3.4.

Különösen fontos megjegyezni, hogy az EGSZB határozottan hangsúlyozza az inkluzív és jóval kevésbé karbonintenzív (és végül karbonsemleges) európai gazdaságra való elengedhetetlen átállás finanszírozásának, valamint „a fenntartható gazdaságra való átállás európai finanszírozási stratégiájának”, különösen a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló javasolt irányelv és az előirányzott szociális „taxonómia” fontosságát. Emellett javítani kell a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos adatok és a pénzügyi adatok hozzáférhetőségét is, különösen az egységes európai hozzáférési ponttal kapcsolatos projekten keresztül és – amit fontos megemlíteni – az adatszolgáltatók szükséges szabályozása és felügyelete révén. Fel kell gyorsítani a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokon alapuló címkékkel kapcsolatos munkát is, hogy iránymutatást nyújtsanak az EHTBA-k befektetőinek.

3.5.

Az Európai Bizottság megfelelően kalibrált és arányos „EHTBA 2” javaslata helyesen olyan célzott fejlesztéseket tartalmaz a támogatható beruházások terén, amelyek lehetővé teszik a növekedés és a versenyképesség EHTBA-k révén történő erőteljesebb támogatását. Így jelentős részük diverzifikáltabb lesz, mivel az EHTBA-k befektetési környezete bővülni fog, növelve a lehetőségek számát. Mások koncentráltabbak lesznek, és a kulcsfontosságú beruházásokra összpontosítanak. A módosítások lehetővé teszi továbbá az EHTBA-k számára, hogy Európán belül földrajzi szempontból a befektetések szélesebb körét lefedjék.

3.6.

Az EGSZB támogatja azt EHTBA-khoz való hozzáférés korábbi, a lakossági befektetőket eltántorító akadályainak kiküszöbölését. Tekintettel arra a hatalmas mennyiségű megtakarításra, amely jelenleg nem részesülhet a hosszú távú befektetések hozamaiból, ez fontos lépést jelent, különösen nagyon alacsony (bár bizonyos esetekben emelkedő) kamatlábak, illetve inflációs nyomás esetén. Az elfogadható eszközök és befektetési stratégiák szélesebb spektruma nagy jelentőséggel bír a befektetők védelme szempontjából, és hatékonyabb lesz, mint a 2015-ös részletes korlátozások, amelyek hátránya az volt, hogy az alapok intézményi és lakossági befektetőknek szóló kínálatát egyaránt erősen korlátozták. Az EGSZB üdvözli a MiFID II-irányelv szerinti kötelező „alkalmassági értékelésekkel” újonnan létrehozott szoros kapcsolatot és az összeférhetetlenségi szabályok pontosítását. Az EGSZB emellett határozottan megismétli számos korábbi felhívását, miszerint Európában mindenütt fejleszteni kell a befektetők pénzügyi nevelését.

3.7.

Az EHTBA-k egyik típusa olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek hasonlóvá teszik őket a „zárt végű” alapokhoz. Esetükben a likviditás befektetők számára való biztosításának klasszikus módját – a javaslat szerint – a másodlagos kereskedési mechanizmusokon keresztül biztosított választható likviditási mechanizmusok jelentik, de ezeket a mechanizmusokat gyakran nehéz, sőt akár a gyakorlatban lehetetlen megvalósítani, különösen akkor, ha kevés az „árjegyző” (az EGSZB a 2013. október 16-i véleményében kiemelte ennek kockázatát, ami sajnos be is következett).

3.8.

Az EGSZB ezért nyitott lenne arra, hogy a szóban forgó „zárt végű” EHTBA-k mellett „részben nyílt végű” EHTBA-kat (2), azaz olyan EHTBA-kat vezessenek be, amelyek nagyok és diverzifikáltak is lehetnek, valamint időszakosan (például kétévente) engedélyezhetik a visszaváltást (és a jegyzést is) egy felmondási időszak (például 90 nap) után, feltéve természetesen, hogy ezeket a lehetőségeket az EHTBA-kezelő egyértelműen meghatározza az ügyfeleknek átadott dokumentációban, és azokat az illetékes nemzeti hatóság felügyeli. Az Európai Bizottság arra irányuló javaslata, hogy a visszaváltási arány tekintetében tegyék egyértelműbbé a szabályozástechnikai standardokat, pozitív első lépést jelent a helyes irányba, amelyet másoknak is követniük kell. „Likviditásuk” javításának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni a részben nyílt végű EHTBA-k számára, hogy az ÁÉKBV szabályzatával összhangban legfeljebb 50 %-ban (vagy akár nagyobb arányban is) diverzifikált eszközökbe fektessenek be. Ugyancsak jelentős segítséget jelentene, ha tovább növelnék a más alapokba való befektetés lehetséges szintjét.

3.9.

Az EGSZB az éles globális versenyre, valamint a kettős átállás finanszírozásának szükségességére tekintettel azt szeretné, ha az EHTBA-kon keresztül összegyűjtött pénzeszközöket alapvetően az uniós gazdaságba fektetnék be. Ebben a szakaszban sajnos nem áll rendelkezésre kellően pontos becslés a hosszú távú finanszírozás hiányáról. Így európai szinten még mindig sok munkára van szükség a helyzet jobb felméréséhez, de a finanszírozási igény kétségtelenül nagy, több billió euró (az EU bruttó hazai termékének (GDP) alacsony egy számjegyű százaléka), ha összeadjuk az éghajlat és a fenntarthatóság, a sajáttőke, az innovatív kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, a közlekedési infrastruktúra és – ami még fontosabb – a szociális infrastruktúra iránti szükségleteket.

3.10.

Mivel az EHTBA-knak szigorúan be kell tartaniuk az európai rendeletben megállapított szabályokat, további pozitív intézkedés lenne, ha az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy érdemes és lehetséges-e engedélyezni számukra egy „.eu” ISIN-kód használatát, ezáltal javítva azok határokon átnyúló elérhetőségét és láthatóságát. Az EGSZB e tekintetben üdvözli az EHTBA-nyilvántartás Európai Bizottság által javasolt megerősítését. Az EGSZB az ESMA hatékony vezető szerepe mellett és az aktív nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő együttműködésével egyértelmű uniós szintű szabályok kidolgozását és érvényesítését sürgeti. A szabályoknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy az EHTBA-kezelők megfelelő likviditáskezelési eszközöket (LMT-ket) építsenek be az általuk indított alapokba, és egyértelmű és pontos tájékoztatást nyújtsanak a díjakról és kockázatokról, ahogyan arról a a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló rendelet (PRIIP) és a MiFID-jogszabály már rendelkezik.

3.11.

Fontos elősegíteni az EHTBA-k elfogadhatóságát a megtakarítási számlák, a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések, a munkavállalói megtakarítási programok és természetesen a páneurópai nyugdíjtermékhez hasonló nyugdíjazási mechanizmusok esetében. Ezzel párhuzamosan a Szolvencia II irányelv átdolgozására irányuló jelenlegi javaslat és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről (IORP) szóló irányelv jövőbeli felülvizsgálata keretében a biztosítókat és a nyugdíjbiztosítókat az EHTBA-kba való befektetésre ösztönözhetnék.

3.12.

Végül, de nem utolsósorban, az EHTBA-k európai befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy a megtakarításaikra az illetőségük szerinti ország által biztosított „legjobb adóügyi megítélésben” részesüljenek. Sajnos jelenleg számos európai országban adóügyi szempontból nagyon gyakran előnyben részesítik a likvid eszközökbe irányuló rövid lejáratú megtakarításokat, ezzel azt a rossz üzenetet közvetítve a befektetők felé, hogy jobb „a likviditást előnyben részesíteni”, még akkor is, ha inkább a hosszú lejáratot választanák. A hosszú távú befektetők számára mindenképpen stabil és ösztönző adózási szabályokat kell biztosítani.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) HL C 155., 2021.4.30., 20. o.

(2) Ahogyan azt jelenleg az Egyesült Királyságban a hosszú lejáratú eszközalappal (LTAF) kapcsolatos küszöbönálló program keretében tervezik. Az Európai Bizottság hatásvizsgálati jelentésével kapcsolatban megkérdezettek többsége ugyanezen a véleményen volt (lásd a 73. oldalt).