Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 600/2014/EU rendeletnek a piaci adatok átláthatóságának fokozása, az összesítettadat-szolgáltatás kialakulása előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés elfogadásának tilalma tekintetében történő módosításáról

[COM(2021) 727 final – 2021/0385 (COD)]

(2022/C 290/12)

Előadó:

Jörg Freiherr FRANK VON FÜRSTENWERTH

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2022.2.3. Európai Parlament, 2022. 01. 27.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.3.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.3.23.
Plenáris ülés száma:	568.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	210/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy az Európai Bizottság – a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020-as cselekvési tervben (1) tett bejelentésének megfelelően – kellő időben javaslatot nyújtott be a részvények, tőzsdén kereskedett alapok, kötvények és származtatott pénzügyi termékek egyes eszközkategóriáira vonatkozó összesítettadat-szolgáltatások létrehozására. Ezzel újabb lépés történt a tőkepiaci unió megvalósítása felé. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát.

1.2

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió létrehozása kiemelten fontos ügy, és fontos előfeltétele a valódi egységes piac megteremtésének, a Covid19-világjárvány következményei leküzdésének és a fenntartható európai gazdaságra való átállásnak.

1.3

Az EGSZB üdvözli az európai összesítettadat-szolgáltatások bevezetéséről szóló rendeletre irányuló javaslatot és a kísérő intézkedéseket. Ezek – megfelelő végrehajtásuk esetén – jelentősen növelni fogják a piaci adatok átláthatóságát és hozzáférhetőségét, össze fogják hangolni a végrehajtási helyszínek szabályozási keretfeltételeit, és meg fogják erősíteni az európai tőkepiacokat. A konszolidált átláthatóság jelentősen csökkenteni fogja az európai tőkepiacok még mindig erős széttagoltságának következményeit.

1.4

Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy mindenki, természetesen elsősorban a kis- és középvállalkozások, és általánosabban a lakossági befektetők megkülönböztetésmentes és szabad hozzáférést kapjanak a piaci adatokhoz. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy csökkentse a meglévő információs aszimmetriákat.

1.5

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a tőkepiaci unió létrehozásával összefüggésben tegyen további lépéseket a rendkívül sokszínű európai részvénykultúra továbbfejlesztése érdekében. Ez a megelőző fogyasztóvédelemre vonatkozó bizalomerősítő szabályok mellett mindenekelőtt magában foglalja a fogyasztók oktatásának javítását célzó intézkedéseket is. Az EGSZB továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tőkepiaci unió létrehozását célzó valamennyi intézkedés során tulajdonítson nagy jelentőséget a munkahelyi egészségvédelem és a munkafeltételek szempontjainak is. Ez magában foglalja többek között annak biztosítását, hogy az európai és nemzeti felügyeleti szervek személyzeti kapacitása lépést tartson a megnövekedett feladatokkal.

1.6

Az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés (payment for order flow, PFOF) elfogadásának tilalmát érintő vitatott kérdést illetően az EGSZB a következő elv megerősítését ajánlja: annak kiválasztásakor, hogy mely kereskedési helyszín vagy szerződő fél hajtsa végre ügyfeleik ügyleteit, a pénzügyi közvetítők kizárólag az ügyfeleik számára a legkedvezőbb teljesítés elérésének szempontját tarthatják szem előtt. Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét, amely szerint a végrehajtási megbízások továbbításának fejében a kereskedési helyszín vagy a szerződő fél által a pénzügyi közvetítőnek fizetett pénzbeli vagy nem pénzbeli díjazás alapvetően ellentétes ezzel.

2.   Háttér

2.1

Az Európai Bizottság 2021. november 25-én előterjesztette a tőkepiaci unió megerősítését célzó intézkedéscsomagot (tőkepiaci intézkedéscsomag). A csomag az Európai Bizottság közleményéből és négy jogi aktusból (2) áll. E vélemény tárgya a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) felülvizsgálata (3), amely a tőkepiaci csomag részét képezi, és lényegében a pénzügyi piaci infrastruktúrára vonatkozó szabályokat tartalmazza, és a pénzügyi eszközök piacairól szóló európai irányelvvel (4) (MiFID II. irányelv) együtt a befektetési szolgáltatások nyújtásának szabályozási keretét alkotja.

3.   Általános megjegyzések

3.1   A javaslat besorolása

3.1.1

A tőkepiaci csomagban egybegyűjtött javaslatok közös jellemzője, hogy a még mindig széttagolt európai tőkepiacok nagyobb átláthatóságát kívánják elérni. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli ezt a célkitűzést, mivel a tőkepiaci unió létrehozása nem sikerülhet a megfelelő átláthatóság, valamint megbízható és gyorsan hozzáférhető adatok nélkül. A MiFIR-rendelet javasolt módosításai e tekintetben nagyon fontosak. A javasolt módosítások elsősorban a piaci infrastruktúrára vonatkoznak, miután a befektetővédelmi szabályokkal a Covid19-járványra tekintettel már 2021 elején, az úgynevezett MiFID quick fix, azaz az irányelv gyors felülvizsgálatának (5) keretében foglalkoztak.

3.1.2

Az értékpapírpiacok lehető legnagyobb átláthatóságára azért is szükség van, hogy különösen a kis- és középvállalkozások és általában a lakossági befektetők számára is jobb hozzáférés nyíljon a tőkepiacokhoz. Jóllehet jelenleg már minden végrehajtási platform köteles közzétenni például az ügyletek mennyiségére, időpontjára és árára vonatkozó információkat, ezen adatok konszolidált módon történő összegyűjtésére – és ezáltal a piac valódi áttekintésére – azonban legjobb esetben is csak a nagy befektetési vállalkozásoknak van lehetőségük, és csak jelentős pénzügyi ráfordítások mellett. Ezért ma senki sem lehet biztos abban, hogy valóban a legjobb árat kapja. A megbízható piaci adatokhoz való egyszerű hozzáférés azonban döntő jelentőséggel bír. Ez különösen igaz a fenntarthatósággal kapcsolatos információkra, amelyek az európai zöld megállapodás megvalósításával összefüggésben elengedhetetlenek a fenntartható pénzügyi piacok létrehozásához, és egyre fontosabb szerepet töltenek be. Ez tartalmilag kapcsolódik az európai egységes hozzáférési ponthoz és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk egyszerűsített rendelkezésre bocsátásához (fenntartható fejlődési célok).

3.1.3

A piaci adatokhoz való gyors, megbízható és egyszerű hozzáférés az így nyert átláthatóság révén a kereskedési helyszínek közötti versenyt is ösztönözheti, mivel átláthatóság esetén az értékpapírügyletek ott jönnek létre, ahol a legjobb ár érhető el, és magas a likviditás. Az átláthatóság a lakossági és intézményi befektetők számára is lényeges szempont, ami az európai összesítettadat-szolgáltatások keretében nyilvántartott kriptoeszközöket illeti.

3.1.4

Az európai összesítettadat-szolgáltatások – minden eszközkategória (részvények, tőzsdén kereskedett alapok, kötvények és származtatott pénzügyi eszközök) tekintetében egy-egy szolgáltatás – fontos eszközt jelentenek, amelyekkel megszüntethetők a fennálló információs aszimmetriák. Hozzájárulhatnak a nagy sebességű kereskedés dominanciájának csökkentéséhez is. Az EGSZB üdvözli a piaci infrastruktúrán belüli versenyt. Az EGSZB számára ennek kapcsán fontos, hogy a verseny tisztességes legyen, és azonos szabályozási szinten folyjon. A kereskedési helyszínek közötti szabályozási arbitrázst ki kell zárni. Jóllehet az EMIR közvetlen hatállyal bír a tagállamokban, alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság az egyenlő versenyfeltételek tekintetében intenzíven nyomon kövesse a kísérő nemzeti jogi aktusokat és azok gyakorlati végrehajtását, valamint a nemzeti felügyeleti gyakorlatot, és adott esetben felszólítsa a tagállamokat a kiigazításokra, valamint szükség esetén szankcionálja a kötelezettségszegéseket.

3.1.5

Az összesítettadat-szolgáltatások, azaz olyan központosított adatbázisok bevezetése, amelyek valamennyi befektető (kis és nagy méretű eszközkezelők, nyugdíjalapok, lakossági befektetők), valamint valamennyi nagy és kis méretű pénzügyi közvetítő számára könnyű, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a konszolidált piaci adatokhoz, csökkenteni fogja a nagy szolgáltatók információs előnyét, ugyanakkor jelentősen meg fogja könnyíteni a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, és így hatékonyabbá teszi azokat a jövőben.

3.1.6

A jobb átláthatóság megteremtésével az európai összesítettadat-szolgáltatások segíthetnek a túlzott volatilitás, például az ugrásszerű árfolyamváltozások és az áresések ellensúlyozásában is.

3.1.7

Az EGSZB véleménye szerint az összesítettadat-szolgáltatások által teremtett átláthatóság és a piaci adatokhoz való, többek között a lakossági befektetők számára is könnyebb hozzáférés nem helyettesíti egy továbbra is jól kialakított befektetővédelem szükségességét. A lakossági befektetők adatokhoz való könnyített hozzáférése emlékeztet arra, hogy fokozni kell a fogyasztók megfelelő pénzügyi felvilágosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy a fogyasztók felelősségteljesen tudják kezelni a tőkepiacok lehetőségeit és kockázatait.

3.1.8

Az összesítettadat-szolgáltatások létrehozása az adatetika szempontjából is fontos lépés, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a digitalizált világban, ahol az adatok árucikké és a gazdasági és társadalmi életben való részvétel kulcsává válnak. Az EGSZB támogatja a piaci adatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Az EGSZB üdvözli, hogy az összesítettadat-szolgáltatások bevezetésével a kisvállalkozások és a fogyasztók is hozzáférhetnek a számukra lényeges olyan adatokhoz, amelyek máskülönben pénzügyi források hiányában nem lennének számukra elérhetők. Az összesítettadat-szolgáltatások bevezetése ily módon a pénzügyi piaci információkhoz való etikus hozzáférés iránti igényre is reagál.

3.1.9

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslatainak alapjául az összesítettadat-szolgáltatások európai kereskedési helyszínekre és nemzetközi versenyre gyakorolt piaci hatásairól folytatott intenzív viták szolgáltak. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság az új szabályok későbbi értékelését tervezi.

3.2   Európai összesítettadat-szolgáltatások, a MiFIR-javaslat 22. és 27. cikke

3.2.1

Az EGSZB újfent (6) támogatja az Európai Bizottság egységes európai összesítettadat-szolgáltatások bevezetésére irányuló javaslatát. Ha technikailag jól valósul meg, a rendszer valamennyi piaci szereplő számára lehetővé fogja tenni, hogy szinte valós időben hozzáférjen az összes uniós kereskedési helyszín részvényekre, tőzsdén kereskedett alapokra, kötvényekre és származtatott pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési adataihoz. Ily módon az európai összesítettadat-szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a széttagolt piacok megnyitásához. Az európai összesítettadat-szolgáltatások sikere azonban nagymértékben függ majd a gyakorlati megvalósítás sikerétől (adatszolgáltatási kötelezettség, adatszabványok, adathozzáférés, adatminőség, adatbiztonság, adatvédelem [adott esetben], az átláthatósági problémák megszüntetése azáltal, hogy a származtatott pénzügyi eszközökhöz a nemzetközi értékpapír-azonosító számukat [International Securities Identification Number, ISIN] lejárati idejük tartamára [és nem napi alapon] rendelik hozzá, a legújabb technológiák alkalmazása, működési rugalmasság, egyszerű és költséghatékony hozzáférés).

3.2.2

A siker érdekében minden adatszolgáltatóra megkülönböztetés nélkül ugyanazoknak a szigorú minőségi követelményeknek kell vonatkozniuk, legyen szó akár tőzsdékről vagy bankokról, akár hagyományos adatszolgáltatókról vagy pénzügyi technológiai vállalkozásokról. Emellett a siker további lényeges előfeltétele az adatminőség és a megfelelő irányítási struktúra. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy az összesítettadat-szolgáltatási rendszer adatminőségét és irányítását folyamatosan nyomon kövessék, és szükség esetén kiigazítsák.

3.2.3

Az EGSZB támogatja azt a kiegyensúlyozott javaslatot, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) központi szerepet kapjon az európai összesítettadat-szolgáltatások folyamatos nyomon követésében. Az EGSZB elvárja, hogy ennek megfelelően az ESMA – és egyszersmind a nemzeti értékpapír-piaci felügyeletek – rendelkezésére bocsássák az ehhez szükséges pénzügyi, anyagi és humán erőforrásokat is.

3.2.4

Az eszközkategóriánként egy-egy összesítettadat-szolgáltató kiválasztására irányuló eljárások nagy jelentőséggel bírnak. Az EGSZB számára fontos, hogy a kiválasztási eljárások zökkenőmentesek és átláthatóak legyenek. Ennek különösen az az oka, hogy az első összesítettadat-szolgáltatók jelentős versenyelőnyre tesznek szert egy öt év elteltével újfent kiírandó új eljárás esetén. Ezért kívánatos, ha az eljárásokat széleskörű verseny mellett bonyolítanák le. Az EGSZB üdvözli, hogy a kiválasztási kritériumokat részletesen meghatározzák, azt is rögzítve, hogy az összesítettadat-szolgáltatóknak milyen szervezeti követelményeknek kell megfelelniük. Az EGSZB jó megközelítésnek tartja, hogy az összesítettadat-szolgáltatóknak minden negyedév végén díjmentesen hozzáférhető módon közzé kell tenniük honlapjukon az adatminőséggel kapcsolatos teljesítménystatisztikákat és a váratlan eseményekről szóló jelentéseket.

3.2.5

Az európai összesítettadat-szolgáltatások fontos lépést és eszközt jelentenek annak érdekében is, hogy a befektetési vállalkozások tájékozottabban, szélesebb alapokra támaszkodva és egyszerűbben teljesíthessék a legkedvezőbb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségüket (a MiFID II. irányelv 27. cikkének (2) bekezdése). A legfontosabb kritérium – különösen a lakossági befektetők számára – a legjobb ár elérése lesz. Az EGSZB azonban már előre utal arra, hogy az európai összesítettadat-szolgáltatások nem helyettesíthetik a legjobb végrehajtás (Best Execution) elvét.

3.2.6

Az európai összesítettadat-szolgáltatások csak akkor lehetnek teljes mértékben hatékonyak, ha a piacon működő különböző végrehajtási platformokra ugyanazok a versenyfeltételek vonatkoznak. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság azon javaslatait, amelyek célja a kereskedési platformok teljes átláthatósága, beleértve különösen az úgynevezett dark poolok betiltását, ahol a kereskedőkre semmilyen átláthatósági követelmény nem vonatkozik.

3.3   A származtatott pénzügyi eszközök tekintetében a kereskedési helyszínek igénybevételére vonatkozó kötelezettség, a MiFIR-javaslat 28. cikke

3.3.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata kijavít egy szisztematikus hibát, amely az EMIR rendelet átdolgozásának közzétételekor keletkezett. A jövőben a kis pénzügyi szerződő felek jogbiztonságot nyújtó módon mentesülnek a kereskedési helyszínre vonatkozó kötelezettség és – ahogyan eddig is – az elszámolási kötelezettség alól.

3.4   Kereskedési helyszín igénybevétele részvényekkel folytatott kereskedés esetén, a MiFIR-javaslat 23. cikke

3.4.1

A részvényekkel folytatott kereskedés esetében a kereskedési helyszínek igénybevételének kötelezettségét a javaslat az Európai Unióból származó nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) rendelkező értékpapírokra korlátozza. Ráadásul még ezek is mentesülnek a kereskedési helyszín igénybevételére vonatkozó kötelezettség alól, ha a részvényekkel az Európai Unión kívül, a helyi pénznemben kereskednek. A javaslat a befektetők szempontjából előnyös, mivel az Európai Unión kívüli kereskedési helyszínnel rendelkező részvények esetében valószínűleg e helyszíneken érhetők el a legjobb árak. Ez vonatkozik különösen azokra az értékpapírokra, amelyek uniós ISIN-számmal rendelkeznek, de amelyekkel elsősorban a londoni tőzsdén, angol fontban kereskednek. Az EGSZB ezért kifejezetten egyetért a javaslattal.

3.5   Az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés, a MiFIR-javaslat 39a. cikke

3.5.1

A javaslat megtiltja a PFOF (payment for order flow) néven ismert díjazási modellt, amelyben a pénzügyi közvetítők díjat fogadnak el kereskedési partnereiktől azért, hogy ügyfeleik ügyleteit az adott kereskedési partnerhez irányítsák. A PFOF elsősorban az online brókerek által használt finanszírozási modell, amely gyakran a hagyományos tőzsdei kereskedés olcsó alternatíváját jelenti, különösen a lakossági befektetők számára. Különösen az úgynevezett jutalékmentes brókereknél elterjedt az a gyakorlat, hogy az ügyfeleknek csak egy csekély összegű díjat számítanak fel a megbízásért, és a bróker bevételei a kereskedési helyszín által adott „visszatérítésekből” származnak. Gyakran az összes kereskedési megbízás egy kereskedési partnernél összpontosul. Ezekről a „visszatérítésekről” az ügyfeleket nem tájékoztatják. Az EGSZB osztja az ESMA azon véleményét (7), amely szerint ez a gyakorlat összeegyeztethetetlen a legkedvezőbb végrehajtás kötelezettségével és az árak átláthatóságának szükségességével. Másrészt ezek az online brókerek alacsony költségű és alacsony küszöbű hozzáférést biztosítanak a befektetési szolgáltatásokhoz, különösen a lakossági befektetők számára. Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi technológiai vállalkozások és a hagyományos szolgáltatók között mindenképpen biztosítani kell a költségek azonos átláthatóságát és az egyenlő versenyfeltételeket. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a jogalkotási eljárás további szakaszaiban fordítsanak különös figyelmet erre a pontra.

3.5.2

Ennek kapcsán az EGSZB szerint azt is meg kell majd vitatni, hogy a PFOF – a jogi aggályokat (legkedvezőbb végrehajtás) figyelmen kívül hagyva – nem lehet-e már csak piacszerkezeti okokból is nemkívánatos, mivel túl nagy kereskedési volument von el a tőzsdéktől, és így veszélyezteti a tőzsdék egészének működését. A piaci likviditás csökkenése ugyanis teljesen ellentétes lenne a tőkepiaci unió céljaival. Mindenekelőtt sokat árthat okozhat a szükséges piaci átláthatóságnak (különösen a kereskedés előtti átláthatóságnak), és az ügyfeleknek is kárára válhat.

3.6   Legkedvezőbb végrehajtás(Best Execution)

3.6.1

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy szüntessék meg azt a végrehajtási helyszíneket terhelő, a MiFID II. irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében kötelezettséget, amely szerint közzé kell tenniük a megbízások végrehajtásának minőségére vonatkozó információkat. Az Európai Bizottság e javaslata észszerű, mivel vitathatatlan, hogy a befektetők a gyakorlatban a jelentéseket nem használták fel hasznos információforrásként, és a jövőben az összesítettadat-szolgáltatások révén az ügyletekre vonatkozó kereskedés utáni információk is elérhetőek lesznek. Az EGSZB megérti és támogatja ezt.

3.6.2

Ebben az esetben azonban nincs értelme annak, hogy az ESMA jelenleg éppen azoknak a szabályozástechnikai standardoknak (RTS 27 és RTS 28) a kiigazításáról folytat konzultációt, amelyek azt a rendelkezést határozzák meg részletesebben, amelyet az Európai Bizottság a benyújtott javaslattal törölni javasol (a MiFID-irányelv 27. cikkének (2) bekezdése). Ennek nemcsak hogy nincs értelme, de ráadásul szükségtelen terhet ró az érintettekre egy végső soron teljesen felesleges adminisztratív feladattal. Az EGSZB úgy véli, hogy a helyes és fenntartható szabályozási gyakorlat érdekében kerülni kell a hasonló eljárási módokat.

---

(1)  COM(2020) 590 final.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió – Eredményeink egy évvel a cselekvési terv után; az egységes európai hozzáférési pont (European Single Access Point – ESAP) létrehozásáról szóló javaslat; az európai hosszú távú befektetési alapokról (EHTBA) szóló rendelet felülvizsgálata; az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (ABAK-irányelv) felülvizsgálata és a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR-rendelet) felülvizsgálata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/338 irányelve (2021. február 16.) a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról (HL L 68., 2021. 02. 26., 14. o.).

(6)  HL C 155., 2021.4.30., 20. o.

(7)  Az ESMA nyilvános közleménye, ESMA35-43-2749 sz. dokumentum, 2021.7.13.: „ESMA warns firms and investors about risks arising from Payment of Orderflow” [csak angol nyelven érhető el].