Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról

(COM(2021) 574 final – 2021/0293 (COD))

(2022/C 194/12)

Előadó: Violeta JELIĆ

Társelőadó: Philip VON BROCKDORFF

Felkérés:	Európai Parlament, 2021.10.18. Tanács, 2021.10.26.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikkének (3) bekezdése
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.12.13.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.1.19.
Plenáris ülés száma:	566.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	239/1/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A Covid19 rávilágított arra, hogy a technológia kritikus jelentőséggel bír a gazdasági és egészségügyi ellenálló képesség szempontjából, így az EU digitális transzformációja és szuverenitása egzisztenciális jelentőségű kérdéssé vált. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ezért sürgeti az EU-t, hogy fejlessze digitális szuverenitását, amely az elkövetkező években várhatóan Európa gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésének egyik kulcsfontosságú pillére lesz.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális szuverenitásnak a globális versenyképességen kell alapulnia, és a tagállamok közötti szilárd együttműködésre kell támaszkodnia, ami szükséges előfeltétele annak, hogy az EU globális normaalkotó legyen, többek között a technológiák megbízhatósága terén is.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális transzformációnak fenntartható, emberközpontú és inkluzív módon kell megvalósulnia. Ennek érdekében az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja a civil társadalom képviselőinek – köztük a szociális partnereknek, a fogyasztói szervezeteknek és más érdekelt feleknek – a bevonását a szakpolitikai program és a kapcsolódó nemzeti ütemtervek kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe.

1.4.

A sikeres digitális transzformációhoz kiváló technológiára és tehetségre van szükség. Ezenfelül valamennyi polgárnak rendelkeznie kell a digitális készségek és kompetenciák stabil és átfogó alapjával. Az EGSZB rámutat arra, hogy külön figyelmet kell fordítani a digitális szakadéknak való kitettség szempontjából leveszélyeztetettebbekre, például az idősekre, az alacsonyan képzettekre és a fogyatékossággal élő személyekre.

1.5.

A technológiai kiválóság az erős iparbázison, az intenzív innováción és a beruházásokon nyugszik. Az EGSZB kiemeli a digitális infrastruktúrába való beruházás és az egységes adatpiac fejlesztésének fontosságát, amelyek az EU valamennyi régiójában a mind a polgárok, mind a vállalkozások körében megfelelő digitális fejlődés alapvető és szükséges támogató tényezői.

1.6.

Az európai vállalatoknak a külföldi versenytársakhoz képest kedvező feltételekre van szükségük az innovációhoz, a beruházásokhoz és a működéshez. Az innovatív vállalkozások ösztönzése mellett biztosítani kell, hogy minden vállalkozás – köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások és a szociális gazdaságban működő vállalkozások is – bátorítást és támogatást kapjanak ahhoz, hogy részt tudjanak venni a fejlődésben, és hasznot tudjanak húzni belőle.

1.7.

Ahhoz, hogy a digitális élvonalban lehessünk, szükség van a magán- és a közszféra együttműködésére. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a közszféra a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizálásán keresztül létfontosságú szerepet tölt be a digitális fejlődésben. Ez nemcsak e szolgáltatások hatékonyságának növelését, hanem a szolgáltatásokhoz való inkluzív hozzáférés megkönnyítését is jelenti.

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a több országra kiterjedő projektek értékes kezdeményezések, amelynek célja az EU digitális technológiai kiválóságának előmozdítása és globális pozíciójának megerősítése. Ez a kezdeményezés a bevált gyakorlatok határokon átnyúló terjesztése mellett segítene megoldásokat találni olyan kihívásokra is, amelyek több forrást igényelnek, mint amennyit egy-egy tagállam képes lenne biztosítani. Az EGSZB üdvözli az európai digitális infrastruktúra-konzorciumra (EDIC) vonatkozó elképzelést is, amelynek segítségével a program céljai érdekében egyesíthető az uniós és nemzeti finanszírozás, valamint a magánfinanszírozás.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a több országra kiterjedő projektekbe a lehető legtöbb tagállamot be kell vonni, támogatva ezzel az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot, és orvosolva a kritikus kapacitások EU-n belüli hiányosságait. E célból az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel és irányítsa a projekteket oly módon, hogy az EU egésze szempontjából a lehető legnagyobb hasznot biztosítsák.

2.   Általános észrevételek

2.1.

A Covid19 rávilágított arra, hogy a technológia kritikus jelentőséggel bír a gazdasági és egészségügyi ellenálló képesség szempontjából, így az EU digitális transzformációja és szuverenitása egzisztenciális jelentőségű kérdéssé vált. Az USA és Kína között kialakuló feszültségek további ösztönzést jelentenek az EU számára, hogy fejlessze saját digitális képességeit; ez a feszültség azzal a kockázattal jár, hogy az EU a technológiai és ipari fölényért folytatott küzdelem csataterévé válik.

2.2.

Ennek fényében az EU-nak sürgősen cselekednie kell, és fejlesztenie kell digitális szuverenitását, amely az elkövetkező években várhatóan Európa digitalizációs és gazdasági növekedési pályájának egyik legfontosabb pillére lesz, és hatással lesz biztonságára és globális helyzetére is. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális szuverenitás segíthetné az EU potenciális erősségeinek növelését és a stratégiai hiányosságainak kezelését a technológia területén. Az egységes piaccal összefüggésben is változásokat hozhatna, és szélesíthetné a nyitott piacok és ellátási láncok használatát, hogy elkerülhető legyen a jogvédett rendszerektől való túlzott függés.

2.3.

A kihívás jelentős, mivel az EU-nak úgy kell az élre törnie a technológia területén, hogy az uniós tagállamoknak jelenleg nincs közös álláspontjuk a technológiai kérdésekben, sőt, még a digitális technológiák stratégiai fontosságát illetően sem értenek egyet, például a szélessáv kiépítése vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása terén.

2.4.

A digitális transzformáció az uniós értékek szempontjából is fontos, és az egyik módja annak, hogy a modern technológiákat a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat alapul vevő fokozására használjuk fel, beleértve a minőségi munkahelyek teremtését és a körforgásos és szén-dioxid-semleges gazdaságra való áttérést. Az EGSZB üdvözli a digitális transzformáció emberközpontú és inkluzív megközelítésének hangsúlyozását, amely kellően figyelembe veszi a fogyasztók, a munkavállalók, a vállalkozók és a társadalom egészének érdekeit, beleértve a magánélet védelmét és az adatvédelmet, az információs és kommunikációs technológiák biztonságát, valamint a digitális rendszerek energia- és anyaghatékonyságát.

2.5.

Az EGSZB üdvözli „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozatra irányuló európai bizottsági javaslatot, amely az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszéd része, valamint a „Digitális iránytű 2030-ig” című közlemény és az azt megelőző digitális stratégia folytatása. Az EGSZB már korábban benyújtotta a közleményről szóló véleményét (1).

2.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális szuverenitásnak a versenyképességen kell alapulnia, amely a tagállamok közötti szilárd együttműködésre támaszkodik, és amelyet a civil társadalmi szereplők – köztük a vállalkozások, a munkavállalók, a fogyasztók, a tudományos élet és más érdekelt felek – szerves bevonása kísér. A globális versenyben elért siker, valamint a protekcionizmus és az elszigeteltség elkerülése előfeltételei annak, hogy az EU globális szabványalkotó legyen, többek között a technológiák megbízhatósága és emberközpontúsága terén is. Ehhez kiváló technológiára és tehetségre van szükség. Ezenfelül valamennyi polgárnak rendelkeznie kell a digitális készségek és kompetenciák stabil és átfogó alapjával.

2.7.

A digitális infrastruktúrába való beruházás és az egységes adatpiac fejlesztése az EU valamennyi régiójában a megfelelő digitális fejlődés alapvető és szükséges tényezője. Nemzetközi szinten is fontos a digitális tevékenységek szabályokon alapuló és egyenlő versenyfeltételeinek megteremtése. Ugyanakkor egyre fontosabb, hogy a teljes értékláncok mentén kellő figyelmet fordítsunk a kiberbiztonságra.

2.8.

A technológiai kiválóság az erős iparbázison, az intenzív innováción és a beruházásokon nyugszik. Az európai vállalatok ezért olyan általános üzleti környezetet igényelnek, amely a külföldi versenytársakhoz képest kedvező feltételeket biztosít számukra. Az innovatív vállalkozások ösztönzése mellett biztosítani kell, hogy minden vállalkozás – köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások és a szociális gazdaságban működő vállalkozások is – bátorítást és támogatást kapjanak ahhoz, hogy részt tudjanak venni a fejlődésben, és hasznot tudjanak húzni belőle.

2.9.

Ahhoz, hogy a digitális élvonalban lehessünk, szükség van a magán- és a közszféra együttműködésére. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a közszféra a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizálásán keresztül létfontosságú szerepet tölt be a digitális fejlődésben. Ez nemcsak a szolgáltatások hatékonyságának növelését, hanem a szolgáltatásokhoz való inkluzív hozzáférés megkönnyítését is jelenti.

2.10.

A fentiek fényében az EGSZB úgy véli, hogy a digitális iránytűben meghatározott négy kiemelt cselekvési terület – készségek, infrastruktúra, vállalkozások, közszféra – nagy jelentőséggel bír a digitális transzformáció szempontjából. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az egyes prioritási területekre vonatkozó konkrét célok segítik az előrehaladás irányítását és nyomon követését. Legalább ilyen fontos azonban a célok eléréséhez szükséges konkrét intézkedések végrehajtását elősegítő és támogató feltételek megteremtése is.

2.11.

A finanszírozás a digitális fejlődés egyik központi támogató tényezője. Mind az állami, mind a magánfinanszírozás fontos szerepet játszik a kutatásba és innovációba, az oktatásba és képzésbe, valamint a műszaki infrastruktúrába történő beruházások elősegítésében. A szabályozási keret egy másik általános tényező, amely a digitális fejlődést alakítja. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a szabályozás ösztönözze az innovációt és a digitalizációba való beruházást, összhangban az emberi jogokkal, valamint a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzésekkel.

2.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok közötti együttműködés és összehangolt fellépés létfontosságú az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az olyan nagyszabású beruházások lehetővé tétele érdekében, amelyeket egyes országok nem tudnak egyedül megvalósítani. Az együttműködés szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy globális szinten a digitális élvonalban legyünk. Az EGSZB egyetért azzal a javaslattal is, hogy a digitális pályát ágazatközi megközelítéssel és az összes érintett szakpolitikai terület – például a kutatás és innováció, az ipar-, az oktatás-, a gazdaság-, a szociál- és a foglalkoztatáspolitika – integrálásával alakítsák ki.

2.13.

Biztosítani kell azonban, hogy minden polgár részt vegyen a digitális átállásban és erőfeszítésekben. E tekintetben a javaslatnak megfelelően figyelembe kell vennie a digitális szakadéknak való kitettség szempontjából legkiszolgáltatottabb embereket. Ezért a képzés, a szakképzés és a digitális szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférhetőségi követelmények tekintetében különös figyelmet kell fordítani az idősek és a fogyatékossággal élő személyek igényeire.

2.14.

A program inkluzív elfogadásának és végrehajtásának biztosítása, valamint a szakpolitikai program és a kapcsolódó nemzeti ütemtervek kialakítása, végrehajtása és nyomon követése érdekében az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy bevonják a folyamatba a civil társadalom képviselőit, és ne csak a szociális partnereket, hanem a fogyasztói szervezeteket és más érdekelt feleket is.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az európai digitális átalakulással kapcsolatos jövőképét és útjait, mivel ez elősegíti az összehangolt fellépést az egész EU-ban azáltal, hogy létrehoz egy nyomonkövetési és együttműködési mechanizmust az EU digitális céljainak a tagállamok közötti együttműködés révén történő elérését célzó szakpolitikák, intézkedések és fellépések irányítása és javítása céljából.

3.2.   Általános célkitűzések

3.2.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatban megfogalmazott általános célkitűzések relevánsak a digitális fejlődés hatékony előmozdítása szempontjából, összhangban a fenti általános megjegyzésekben említett elvekkel és szempontokkal.

3.2.2.

Az EGSZB kiemeli, hogy az általános célkitűzések minőségi keretet biztosítanak a mennyiségi digitális célok számára, és azokat ezért a célokkal együtt szorosan nyomon kell követni, biztosítva, hogy a célok teljesítése a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseknek megfelelő módon történjen.

3.3.   Digitális célok

3.3.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a négy kiemelt terület és a hozzájuk tartozó célok kölcsönösen támogatják egymást, és hangsúlyozza, hogy ezeket teljességükben kell fejleszteni. Például a megfelelő készségek és a megfelelő infrastruktúra előfeltételei a vállalkozások és a közszolgáltatások fejlődésének.

3.3.2.

Az EGSZB ambiciózus célokat szorgalmaz a legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezők számának növelésére vonatkozóan, és úgy véli, hogy minden embernek lehetőséget kell kapnia az alapvető digitális készségek elsajátítására, beleértve a kiberbiztonsági készségeket is. E folyamatban az alacsonyan képzettek és az idősek sem maradhatnak le. Ezt uniós és nemzeti finanszírozással, például az Európai Szociális Alapon keresztül kellene elősegíteni.

3.3.3.

Az EGSZB az alapkészségekre vonatkozó célkitűzésen túlmenően kiemeli, hogy a készséghiányra való reagálás és a munka világában jelentkező igények kielégítése érdekében a szakmai digitális készségek bővítésére van szükség.

3.3.4.

Ami a digitális kiválóság megerősítését illeti, az EGSZB támogatja a foglalkoztatott magasan képzett digitális szakemberek számának jelentős növelését. Az EGSZB a nők és a férfiak közötti konvergencia fokozását is kulcsfontosságúnak tartja, hogy az e téren a társadalomban rejlő teljes potenciált kiaknázhassuk. A hazai szakemberek mellett hasznos a külföldi tehetségek kutatási együttműködési projektek révén történő bevonása is.

3.3.5.

Mivel a megfelelő infrastruktúra minden digitális fejlődés előfeltétele, az EGSZB teljes mértékben támogatja azt a célt, hogy minden európai háztartás megbízható és gyors kapcsolattal rendelkezzen. Ez valamennyi vállalkozás számára is fontos. Ráadásul a vállalkozások és a fogyasztók a digitális termékek és szolgáltatások révén egyre inkább összekapcsolódnak egymással.

3.3.6.

Az EU globális pozíciójának megerősítése és a külföldi technológiáktól való függőség csökkentése érdekében az EGSZB támogatja azt a célkitűzést, hogy fokozzák a félvezetők gyártását az EU-ban, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy más ipari összetevők gyártását is fokozni kell. Ugyanez igaz a kvantumképességek fejlesztésére is, beleértve a kvantumszámítógépek gyors bevezetését és a peremcsomópontok telepítését.

3.3.7.

Mivel a vállalkozások központi szerepet játszanak a digitális transzformációban, az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy valamennyi vállalkozásnál ösztönözzék a digitális technológiák bevezetését. Az EGSZB támogatja a 70 %-os bevezetési célt, de úgy véli, hogy a technológiákat nem szabad sem részletesen, sem kizárólagosan meghatározni, mivel ez azzal a kockázattal járna, hogy megakadályozná az innovációt. Bár a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nagy adathalmazokra épülő technológia pillanatnyilag relevánsak mint stratégiai technológiák, az új technológiák fejlődése a jövőben is folytatódni fog, ezért az EGSZB azt ajánlja, hogy a fent említett cél legyen technológiasemleges.

3.3.8.

Jóllehet fontos a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák elterjedésének fokozása, azt is el kell ismerni, hogy a kkv-knak még az alapvető digitális technológiák átvétele is nagy kihívást jelent. Különös figyelmet kell fordítani a mikrovállalkozásokra, amelyek a vállalkozások legnagyobb létszámú, de a legkevesebb erőforrással rendelkező csoportját alkotják. Ezenkívül a szociális vállalkozások sajátosságait is figyelembe kell venni.

3.3.9.

Az EGSZB támogatja az innovatív induló és növekvő vállalkozások támogatását a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása révén. Tekintettel a más típusú kkv-k jelentős arányára, a digitális transzformációban való támogatásuk is alapvető fontosságú.

3.3.10.

A közszolgáltatások digitalizálására vonatkozó célok mind a polgárok, mind a vállalkozások szempontjából rendkívül üdvözlendőek. Az EGSZB azt is megjegyzi, hogy a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása szorosan összefügg, és egymást szolgálja.

3.4.   Nyomon követés és jelentéstétel

3.4.1.

Az EGSZB üdvözli azt a lépést, hogy minden egyes digitális célra vonatkozóan fő teljesítménymutatókat határoznak meg, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás összehasonlítható és átlátható módon történő nyomon követését. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az adatgyűjtés átfedéseit, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a meglévő forrásokat és rendszereket. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) megfelelő alapot biztosít a munkához.

3.4.2.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés mind uniós, mind nemzeti szinten segítse az előrehaladás nyomon követését és problémák feltárását. A jelentésnek továbbá segítenie kell a tagállamokat abban, hogy összehasonlítsák intézkedéseiket és tanuljanak egymástól.

3.5.   A nemzeti ütemtervek és értékelésük

3.5.1.

A nemzeti stratégiai ütemtervek a szakpolitikai program központi elemei, és így kiemelkedő jelentőséggel bírnak az EU digitális fejlődése szempontjából. Ezért fontos, hogy támogassuk a tagállamokat ebben az erőfeszítésben. Jóllehet a tagállamoknak nyilvánvalóan útmutatásra van szükségük a tervezett szakpolitikák, intézkedések és fellépések hatásainak értékeléséhez és előrejelzéséhez, még fontosabb, hogy támogatást nyújtsunk magukhoz az intézkedésekhez és fellépésekhez.

3.5.2.

A szakpolitikai programra vonatkozó javaslat uniós szintű célokon alapul, ami azt jelenti, hogy nincsenek az egyes tagállamoknak szóló abszolút célok. Ebből következik, hogy az a folyamat, amely a nemzeti ütemtervek értékelésére, illetve annak értékelésére irányul, hogy ezek az ütemtervek sikeresek-e az uniós szintű célok elérésében, nagy igényeket támaszt.

3.5.3.

Az EGSZB megítélése szerint az előirányzott uniós szintű pályák hasznos eszközök, amelyek segítségével nagy vonalakban vázolhatók a jövőbeli fejlemények. El kell azonban kerülni, hogy ezek alapján túlságosan leegyszerűsített következtetéseket vagy ajánlásokat fogalmazzunk meg.

3.5.4.

Jóllehet fontos az Európai Bizottság és a tagállamok közötti éves értékelési és együttműködési folyamat, az EGSZB úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok cseréje, a szakértői értékelések megvalósítása és a tagállamok közötti, több országot érintő projektek létrehozása is eredményesen ösztönözheti az előrelépést.

3.5.5.

Tekintettel arra, hogy számos párhuzamos folyamat létezik, amelyek célja az uniós szintű célok megvalósítása a különböző szakpolitikai területeken, az EGSZB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szakpolitikák koherenciáját, és el kell kerülni a többszörös és egymást átfedő erőfeszítéseket. Anélkül, hogy kétségbe vonnánk az ügy sürgősségét, azt is érdemes mérlegelni, hogy a folyamatot évente meg kell-e ismételni, tekintettel arra, hogy számos intézkedés megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe.

3.6.   Több országra kiterjedő projektek

3.6.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a több országra kiterjedő projektek értékes eszközt jelentenek az EU kiválóságának és globális pozíciójának megerősítéséhez a kiválasztott területeken. Segíthetnek abban is, hogy megoldást találjanak azokra a kihívásokra, amelyek több erőforrást igényelnek, mint amennyit egy tagállam egyedül képes lenne biztosítani. Ezenkívül a több országra kiterjedő projektek a bevált gyakorlatok határokon átnyúló terjesztésére is lehetőséget adnak.

3.6.2.

A több országra kiterjedő projekteknek nem csupán a digitális célok eléréséhez kell hozzájárulniuk, hanem mindig arra kell törekedniük, hogy valódi hozzáadott értéket teremtsenek a részt vevő országok és az EU egésze számára. Az EGSZB úgy véli, hogy e követelménynek leginkább az innovációval, az infrastruktúrával és a készségfejlesztéssel kapcsolatos projektek felelnek meg.

3.6.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ez az együttműködési mechanizmus nem növelheti az EU-n belüli megosztottságot, hanem éppen ellenkezőleg, egy erősebb Uniót kell eredményeznie. E célból fontos, hogy minden tagállamnak lehetőséget biztosítsunk arra, hogy érdekei, valamint pénzügyi és nem pénzügyi hozzájárulása alapján részt vehessen egy több országra kiterjedő projektben. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel és irányítsa a projekteket oly módon, hogy az EU egésze szempontjából a lehető legnagyobb hasznot biztosítsák.

3.7.   Európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC)

3.7.1.

A javaslat bevezeti azt a lehetőséget, hogy egy több országra kiterjedő projekt végrehajtása céljából európai digitális infrastruktúra-konzorciumot (EDIC) hozzon létre, amelyet az Európai Bizottság legalább három tagállam kérésére fogad el. Az EGSZB üdvözli az EDIC-re vonatkozó elképzelést, amelynek segítségével a digitális évtized szakpolitikai programjának céljai érdekében egyesíthető az uniós és nemzeti finanszírozás, valamint a magánfinanszírozás.

3.7.2.

Magukhoz a több országra kiterjedő projektekhez hasonlóan az EDIC végrehajtásának is inkluzívnak kell lennie, lehetővé téve bármely tagállam számára, hogy észszerű feltételek mellett tagként vagy megfigyelőként csatlakozzon a konzorciumhoz. Összességében az EDIC alapszabályának egyértelműnek kell lennie, és meg kell határoznia a tagállamok, az Európai Bizottság és más résztvevők, például nemzetközi szervezetek vagy magánszervezetek szerepét.

---

(1)  HL C 374., 2021.9.16., 22. o.