Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégia

(COM(2021) 277 final)

és Javaslat tanácsi rendeletre a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működtetéséről, valamint a Tanács 1053/2013/EU rendeletének hatályon kívül helyezéséről

(COM(2021) 278 final – 2021/0140 [CNS])

(2022/C 105/17)

Előadó:

Ionuţ SIBIAN

Felkérés:	Európai Bizottság, 2021.8.10.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.10.6.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.10.20.
Plenáris ülés száma:	564.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	232/1/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli az Európai Bizottság teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégiáját.

1.2.

Az EGSZB megerősíti, hogy – a 2016. február 17-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően – teljes mértékben támogatja a schengeni együttműködés alapelveit: a Szerződésben foglalt alapvető szabadságok akadálytalan gyakorlását a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térségben, valamint azt, hogy fokozni kell a közös felelősségvállalást és a szolidaritást a külső határok igazgatása terén.

1.3.

Az EGSZB újfent hangsúlyozza, hogy a határigazgatásra, az interoperabilitásra, a migráció és a menekültügy kezelésére, valamint a rendőrségi és büntető igazságszolgáltatási együttműködésre vonatkozó uniós politika kialakítása és végrehajtása során az EU-t és tagállamait mindenkor köti az Alapjogi Charta, amelynek rendelkezéseit nemcsak tiszteletben kell tartaniuk, hanem elő is kell mozdítaniuk.

1.4.

Az EGSZB-t mély aggodalommal töltik el az alapvető jogoknak az EU külső határain történő megsértéséről szóló jelentések, és arra kéri az Európai Bizottságot, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex), hogy haladéktalanul vizsgálják meg, kísérjék figyelemmel és kövessék nyomon az alapvető jogok megsértéséről szóló jelentéseket, és biztosítsák az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben meghatározott elszámoltathatósági mechanizmusok hatékony végrehajtását. Az EGSZB kéri, hogy erősítsék meg az alapjogi konzultatív fórumot, és az EGSZB-n keresztül vonják be a szervezett civil társadalmat.

1.5.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki a határellenőrzések félig állandó jellegű visszaállítása miatt a tagállamok közötti belső határok egyes részein, valamint amiatt, hogy ez negatív gazdasági és társadalmi hatást gyakorol az uniós polgárokra, vállalkozásokra és különösen a határ menti munkavállalókra, a határ menti közösségekre és az eurorégiókra. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen kísérje figyelemmel és értékelje e visszaállítások szükségességét és arányosságát, és szükség esetén tegyen lépéseket. Üdvözli az Európai Bizottság azon kifejezett szándékát, hogy hamarabb éljen jogérvényesítési hatáskörével, amennyiben a schengeni értékelések adott esetben ilyen intézkedésekre adnak okot.

1.6.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Ciprus, Románia, Bulgária és Horvátország uniós tagállamok továbbra is ki vannak zárva a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazásából. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan gyors és határozott fellépést sürget a Tanácstól e tekintetben.

1.7.

Az EGSZB megjegyzi, hogy számos olyan elem esetében, amely a stratégia részét képezi, továbbra is csak jogalkotási javaslatról van szó. Fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az EGSZB külön véleményeket adott ki e javaslatok némelyikéről, kiemelten az új migrációs és menekültügyi paktumról, valamint az interoperabilitásról. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye kellően figyelembe ezeket a véleményeket.

1.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a paktum számos eleme a közelmúltban elfogadott jogszabályok, különösen az interoperabilitásról szóló rendelet és az Európai Határ- és Parti Őrség 2.0-ról szóló rendelet időben történő végrehajtásától függ. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az e tekintetben elért eredményekkel kapcsolatban, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a késedelmeket, valamint a költségvetési hiány túllépéseit, és azokat hatékonyan orvosolja.

1.9.

Az EGSZB pozitívan értékeli a schengeni értékelési mechanizmus működésének javítására irányuló javaslatokat, különösen a gyorsabb nyomon követést, a sebezhetőségi értékelési mechanizmussal való szinergiák fokozását, valamint az emberi jogokra fordított fokozott és horizontálisabb figyelmet, beleértve az Alapjogi Ügynökség tervezett szerepét is. Ügyelni kell azonban annak biztosítására, hogy a schengeni értékelési mechanizmus ne politizálja át a technikai jellegű kérdéseket.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a schengeni fórum politikai lendületet adhat a schengeni térség védelmének és fejlesztésének, de figyelmeztet arra, hogy ez nem jelentheti a schengeni térség kormányközi múltjához való visszatérést, amelynek működését a kormányköziség és az átláthatóság hiánya hátráltatta. A többi uniós intézményt, köztük az EGSZB-t is folyamatosan tájékoztatni kell, és biztosítani kell számukra a részvételi jogot.

1.11.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a rendőrségi és büntető igazságszolgáltatási együttműködés kapcsolódó területei – többek között a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos együttműködés javítása – rendkívül fontosak az uniós polgárok és a tagállamok schengeni térségbe vetett bizalmának szempontjából. Az ilyen együttműködéshez minden esetben meg kell követelni az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartását valamennyi tagállamban, beleértve a független igazságszolgáltatás védelmét is, annak érdekében, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló eszközök – például az európai elfogatóparancs – megfelelően működhessenek.

1.12.

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködésnek nem szabad kizárólag a migráció és a menekültügy ellenőrzésére összpontosítania, hanem valódi partnerséget kell alkotnia, amelynek célja a migránsok és menekültek helyzetének javítása a harmadik országokban is, különös tekintettel az emberkereskedelem áldozataira, és törekedni kell a migráció kiváltó okainak kezelésére, előmozdítva a biztonságos és rendezett migrációt.

1.13.

Amint azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében hangsúlyozta, rendkívül fontos megállapodni a külső határaink, a migráció és a menekültügy igazgatásának közös európai rendszeréről annak érdekében, hogy a harmadik országok ne használhassák ki az egység hiányát.

2.   A vélemény háttere

2.1.

1985-ben néhány uniós tagállam elfogadta a nemzetközi Schengeni Megállapodást, azt a döntést hozva, hogy belső határaikon eltörlik a határellenőrzés valamennyi formáját. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990-es egyezmény előírta a szükséges „kísérő intézkedéseket”, amelyek célja az ellenőrzések megszüntetéséből eredő externáliák ellensúlyozása.

2.2.

Az Amszterdami Szerződés beillesztette a schengeni vívmányokat az uniós jogrendbe, és szabályozta az Egyesült Királyság, Írország és Dánia különleges helyzetét.

2.3.

A Norvégiával, Izlanddal, Svájccal és Liechtensteinnel kötött kétoldalú megállapodások lehetővé tették ezen országok részvételét a schengeni együttműködésben.

2.4.

Bulgária, Románia és Horvátország részt vesz a schengeni vívmányok egyes részeiben, de a belső határaikon történő ellenőrzések megszüntetéséhez egy egyhangúlag, e célból hozott tanácsi határozat szükséges. A Tanács elutasította e határozat meghozatalát, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság megállapította, hogy ezek az országok technikailag készen állnak.

2.5.

Amióta a schengeni vívmányok beépültek az uniós jogrendbe, ez a szabályrendszer fokozatosan tovább fejlődött, különösen a Schengeni határellenőrzési kódex, az Uniós Vízumkódex és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet elfogadásával. A határokkal kapcsolatos, a vízumügyi, migrációs és menekültügyi együttműködést számos, jelenleg interoperábilis és széles körű információcserére szolgáló informatikai adatbázis (SIS, VIS, Eurodac, EES, ETIAS, TCN-ECRIS) is segíti.

2.6.

Bár a felelősség közös, továbbra is az egyes tagállamok felelősek a külső határok rájuk eső részeiért, ami azt jelenti, hogy ha az egyik tagállamban hiányosságok merülnek fel a külső határok igazgatásával kapcsolatban, az valószínűleg súlyos következményekkel jár a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egészére nézve.

2.7.

Az elmúlt öt évben a schengeni térségre jelentős nyomás nehezedett annak következtében, hogy egyes tagállamok ismételten és folyamatosan visszaállították a belső határokon végzett ellenőrzéseket. Ez egyébként a 2015. évi menekült- és migrációs helyzetre, valamint az európai terrorfenyegetettségre adott válasz volt.

2.8.

A Covid19-világjárvány további határlezárásokhoz és a személyek szabad mozgásának korlátozásához vezetett.

2.9.

A 2015-ös menekültügyi és migrációs helyzetre reagálva 2016-ban megreformálták a Frontexet, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget, amelyből 2016-ban létrejött az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. Ezt 2019-ben tovább erősítették.

2.10.

Az új migrációs és menekültügyi paktumban az Európai Bizottság kijelentette, hogy „az integrált határigazgatás nélkülözhetetlen szakpolitikai eszköz” a schengeni térség integritásának megőrzéséhez, valamint „az átfogó migrációs politika alapvető eleme”. Bejelentette, hogy külön stratégiát fog kidolgozni a schengeni térség jövőjéről. Ezt a stratégiát 2021. június 2-án tették közzé.

2.11.

Célja, hogy erősebbé és ellenállóbbá tegye a schengeni térséget. Számba veszi azokat a kihívásokat, amelyekkel a schengeni térségnek az elmúlt években – többek között a pandémiás válság miatt – szembe kellett néznie, és kijelöl egy olyan utat, amely fenntartja a schengeni térség előnyeit.

2.12.

A stratégia az alábbiakra irányul: 1. az EU külső határai hatékony igazgatásának biztosítása; 2. a schengeni térség belső megerősítése; 3. a felkészültség és az irányítás javítása; 4. a schengeni térség kibővítése.

2.13.

Az új stratégiát kiegészíti a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat is (1).

2.14.

Az Európai Bizottság a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus felülvizsgálatát javasolja. A változások közé tartozik az értékelési folyamat felgyorsítása, valamint jelentős, a schengeni térség egészét potenciálisan veszélyeztető hiányosságok esetén gyorsított eljárás alkalmazása.

3.   Általános megjegyzések

3.1.   A külső határok modern és hatékony igazgatása

3.1.1.

Az EGSZB támogatja, hogy az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt integrált irányítási rendszer részeként mielőbb elfogadjanak egy többéves stratégiai szakpolitikai ciklust az európai integrált határigazgatáshoz. Kéri, hogy a stratégia elfogadása előtt konzultáljanak vele (2).

3.1.2.

Az EGSZB továbbra is támogatja a hatékony Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, valamint az Ügynökség operatív ágának létrehozását. Aggodalmát fejezi ki azonban az ezzel kapcsolatos munka eddigi eredményei miatt. Külön utal az Európai Számvevőszék közelmúltbeli megállapításaira, amelyek szerint az Ügynökség nem hajtotta végre teljes mértékben 2016-os megbízatását, és hogy a 2019. évi megbízatásának teljesítésével kapcsolatban számos kockázat és hiányosság merült fel (3).

3.1.3.

Az EGSZB-t különös aggodalommal töltik el azok a jelentések, amelyek arról számolnak be, hogy a Frontex által koordinált operatív tevékenységek során alapvető jogokat sértettek meg, és hogy az Ügynökség tudott azokról, ahogy ez különböző médiaforrások és nem kormányzati szervezetek beszámolóiban és a LIBE bizottság Frontexet ellenőrző munkacsoportjának jelentésében is szerepel. Az EGSZB üdvözli az új alapjogi tisztviselő közelmúltbeli kinevezését és az emberi jogi megfigyelők jelenleg zajló felvételét, ám hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő erőforrásokat e hivatal számára ahhoz, hogy az teljes mértékben függetlenül láthassa el a feladatait. Arra kéri az Ügynökséget, hogy az alapításáról szóló rendeletben előírt elszámoltathatósági mechanizmusok és struktúrák teljes körét alkalmazza.

3.1.4.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a stratégia a belépés előtti átvilágítási rendszerre helyezi a hangsúlyt. A Paktumról szóló véleményében az EGSZB ezt megfontolásra érdemesnek látta, ám megkérdőjelezte annak gyakorlati megvalósíthatóságát, és az alapvető jogok szempontjából nem tartotta megfelelőnek (4). Hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok – az előszűrésről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően – független nyomon követést végezhessenek.

3.1.5.

Az EGSZB mindig is úgy látta, hogy az informatikai rendszerek teljes interoperabilitásának elérése szükséges lépés a koherens és hatékony EU-szintű politika kiépítéséhez. Ezzel a véleménnyel összhangban a vízumeljárások és az úti okmányok további digitalizációját is támogatja.

3.1.6.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság azon kijelentésével kapcsolatban, amely szerint az egyes tagállamokban tapasztalható késedelmek hátráltathatják az interoperabilitás európai szintű megvalósítását. Tekintettel a SIS II végrehajtásával kapcsolatos múltbéli tapasztalatokra, valamint a határregisztrációs rendszer és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer megvalósításának közelmúltbeli helyzetére (5), az EGSZB szeretné megtudni, hogy az Európai Bizottság milyen konkrét lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az interoperabilitás a tervezett költségvetéssel összhangban időben megvalósuljon.

3.1.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a további technológiai fejlesztést és a teljes interoperabilitást a személyes adatok és az alapvető jogok védelmének kellő szem előtt tartásával kell megvalósítani. A módosított Eurodac-rendeletre vonatkozó javaslatot illetően és általában a nagyméretű adatbázisok használatához kapcsolódóan az EGSZB megismétli, hogy a teljes interoperabilitást az alapvető jogok védelmének megfelelő szem előtt tartásával kell megvalósítani. Az intézkedéseknek az adatok érzékenysége miatt a feltétlenül szükségesre kell korlátozódniuk és arányosnak kell lenniük, különösen azokban az esetekben, amikor nemzetközi védelmet kérelmező személyekről és az eljárás bizalmas jellegéről van szó. Hangsúlyozni kell, hogy a határigazgatással és a visszaküldéssel kapcsolatban kezelt személyes adatok az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak, és nem minősülnek az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti műveleti vonatkozású személyes adatoknak.

3.1.8.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködés során – különösen például olyan esetekben, amikor a FRONTEX harmadik ország területén jár el – maradéktalanul tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, köztük a személyes adatok védelméhez való jogot, és megfelelő elszámoltathatósági mechanizmusokat kell bevezetni.

3.2.   A schengeni térség belső megerősítését célzó intézkedések

3.2.1.

Az EGSZB örömmel látja, hogy figyelmet kapnak azok az intézkedések, amelyek – bár szigorúan véve nem a schengeni térség fejlesztésére irányulnak – kapcsolódnak a schengeni térség működéséhez.

3.2.2.

A tagállamok biztonsági aggályait jobban lehet kezelni a bűnüldöző hatóságok közötti fokozottabb és megerősített együttműködéssel, mint a belső határokon történő ellenőrzések visszaállításával.

3.2.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a rendőrségi és a büntető igazságügyi együttműködés minden formájában teljes mértékben tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a védelemhez való jogot (7) és az áldozatok jogait (8) is. Ez többek között azt jelenti, hogy az alapvető jogok megsértése esetén a különböző (uniós és nemzeti) szereplők közötti felelősségmegosztás nem vezethet az elszámoltathatóság hiányához.

3.2.4.

A személyes adatok megfelelő jogi keretek között történő védelmét mindenkor fenn kell tartani, különösen, ha – például a prümi határozat értelmében vett – rendkívül érzékeny személyes adatokról van szó.

3.2.5.

A mesterséges intelligencia határokon átnyúló rendőrségi tevékenységekben való felhasználását illetően az EGSZB utal a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet tárgyában készített véleményére (9).

3.2.6.

Az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat (10) mellékletében lehetővé teszik a mesterséges intelligencia használatát a migráció, a menekültügy és a határellenőrzések kezelése során. Különösen a „poligráfok és hasonló eszközök céljára vagy a természetes személyek érzelmi állapotának felderítésére” tervezett használatára való utalás aggasztó, mivel hiányoznak az ilyen módszerek megbízhatóságára vonatkozó tudományos bizonyítékok.

3.2.7.

Az új migrációs és menekültügyi paktumban javasolt konkrét intézkedések kapcsán az EGSZB utal a 2020. december 17-i véleményére (11).

3.2.8.

Az EGSZB megkérdőjelezi az előzetes utasinformációk és az utasnyilvántartási adatállomány fokozott felhasználásának hozzáadott értékét, és úgy véli, hogy nem meggyőző az Európai Bizottság érvelése amellett, hogy lehetővé kell tenni a személyes adatok schengeni térségen belüli szisztematikus és tömeges mértékű megosztását, ami magától értetődően érintené a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárokat is.

3.2.9.

Az európai elfogatóparancs és a bűnüldözési együttműködést támogató egyéb eszközök – például az európai nyomozási határozat – alkalmazását illetően az EGSZB rámutat arra, hogy ezeknek a kölcsönösen elismert eszközöknek a zökkenőmentes működéséhez elengedhetetlen a kölcsönös bizalom. Ez pedig a jogállamiság még hatékonyabb nyomon követését igényli az uniós intézmények részéről, és azt jelenti, hogy a tagállamok felelősek a jogállamiság fenntartásáért, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: „a Charta”) 47. cikke és az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékony bírói jogvédelemhez való jogra.

3.3.   Jobb irányítás

3.3.1.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a schengeni fórum lehetőséget biztosíthat a tagállamok számára a schengeni együttműködéssel kapcsolatos politikailag fontos kérdések megvitatására. Ugyanakkor a többi uniós intézményt, köztük az EGSZB-t is folyamatosan tájékoztatni kell, és biztosítani kell számukra a részvételi jogot. A fórumnak és a keretében végzett tevékenységeknek a lehető legátláthatóbbnak kell lenniük, és biztosítani kell a hozzáférést a fórum dokumentumaihoz. Üdvözlendő, hogy ismét elkészítik a schengeni térség helyzetéről szóló jelentést, ám ez nem elegendő.

3.3.2.

Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy a Schengeni határellenőrzési kódexet módosítani kell annak érdekében, hogy abba beépítsék a Covid19-világjárvány tanulságainak egy részét. Hangsúlyozza, hogy ezek a tanulságok túlmutatnak a belső határok kérdésén, és magának a belső piacnak a működésével kapcsolatosak. Amennyiben tehát sor kerül ilyen módosításra, akkor azt egy szélesebb körű célravezetőségi vizsgálat keretében kell végrehajtani, amelynek tárgya a szabad mozgásra vonatkozó európai szabályozási keret egy olyan világban, ahol a Covid19 valószínűleg továbbra is az élet részét képezi. Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy az ezzel kapcsolatos megközelítésnek magában kellene foglalnia az EU-ba történő beutazás szabályait is, amelyek jelenleg hiányoznak a Schengeni határellenőrzési kódexből. Az EGSZB azt is szeretné megtudni az Európai Bizottságtól, hogy tervezi-e a kishatárforgalomról szóló rendelet módosítását.

3.3.3.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak határozottabban kellene támogatnia az Európán belüli határok nélküli utazást. Az EU-Szerződés egyértelműen rögzíti, hogy az Unió egy belső határok nélküli térséget kínál polgárai számára. A tagállamoknak a határellenőrzés visszaállítására vonatkozó joga kivételt képez e jog alól, ám azt szűken kell értelmezni, és nem tekinthető szuverén előjognak, hiszen a Schengeni határellenőrzési kódex szabályai vonatkoznak rá. A kódex bármilyen felülvizsgálata esetén teljes mértékben figyelembe kell venni a határellenőrzések visszaállításának kivételes jellegét.

3.3.4.

Az EGSZB kedvezően ítéli meg a schengeni értékelési mechanizmus működésének javítására irányuló javaslatokat, különösen azokat, amelyek célja a gyorsabb nyomon követés biztosítása, a sebezhetőségi értékelési mechanizmussal való szinergiák fokozása, valamint az emberi jogok jobb figyelembevétele és horizontális megközelítése. Ügyelni kell azonban arra, hogy a schengeni értékelési mechanizmus ne politizálja át a technikai jellegű kérdéseket.

3.3.5.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy aktívan éljen a Szerződések szerinti jogérvényesítési hatáskörével olyan helyzetekben, amikor a schengeni értékelések során feltárt hiányosságok orvoslására nem kerül sor. Elsőbbséggel kell kezelni az alapvető jogi normákat sértő rendszerszintű gyakorlatokat. Fontos, hogy az Európai Bizottság ne csak a schengeni értékelési mechanizmus megállapításaira támaszkodjon, hanem maga is aktívan kövesse nyomon az alapvető jogok helyzetét.

3.4.   A schengeni térség kibővítése

3.4.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a schengeni térség kiteljesítésével kapcsolatos álláspontját. Hangsúlyozza a szabad mozgás, az uniós polgárság és a határellenőrzések hiánya közötti kapcsolatot. Jelenleg Bulgária, Horvátország és Románia polgárai nem élvezik teljes mértékben azokat a jogokat, amelyek a Szerződések értelmében őket uniós polgárként megilletik.

3.4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezek a tagállamok a külső határaikat már a Schengeni határellenőrzési kódexnek megfelelően ellenőrzik. A schengeni térséghez való teljeskörű csatlakozásuk javítaná az Európai Unió működését és biztonságát annak köszönhetően, hogy ezek az országok teljes mértékben kapcsolódnának valamennyi nagyméretű bel- és igazságügyi adatbázishoz.

3.4.3.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő részletesebb ütemtervet az említett országok teljeskörű csatlakozására vonatkozóan, a Tanácsot pedig mielőbbi fellépésre sürgeti ebben a kérdésben.

---

(1)  COM(2021) 278 final.

(2)  Lásd: 4.8. pont: HL C 110., 2019.3.22., 62. o.

(3)  Az Európai Számvevőszék különjelentése: A Frontexnek a külső határok igazgatásához nyújtott támogatása: mindeddig nem eléggé eredményes, 2021.

(4)  A migráció témájában készített EGSZB-vélemények: HL C 123., 2021.4.9., 15. o., HL C 155., 2021.4.30., 58. o., HL C 155., 2021.4.30., 64. o.

(5)  Az Európai Bizottság feljegyzése: Implementation of interoperability: state of play on the implementation of the Entry/Exit System and the European Travel Information and Authorisation System [Az interoperabilitás megvalósítása: a határregisztrációs rendszer, illetve az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer megvalósításának jelenlegi helyzete], 2021. június.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7)  Az Alapjogi Charta VI. címével és a vonatkozó másodlagos jogszabályokkal összhangban.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.), valamint az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a gyermekpornográfia és a terrorizmus áldozatainak meghatározott kategóriáira vonatkozó jogszabályok.

(9)  INT/940 (HL C 517., 2021.12.22., 61. o.).

(10)  COM(2021) 206 final, 4. és 5.oldal.

(11)  HL C 123., 2021.4.9., 15. o.