Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

(feltáró vélemény a szlovén elnökség felkérésére)

(2021/C 517/04)

Előadó:

Andrej ZORKO

A Tanács szlován elnökségének felkérése:	2021.3.19-én kelt levél
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.9.7.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.9.23.
Plenáris ülés száma:	563.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	146/24/54

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

A munkahely minősége az életminőség egyik alapvető eleme. A fenntartható társadalmi fejlődés egyik előfeltételeként szem előtt kell tartanunk azt az elvet, hogy a munkahely minősége meghatározó az életminőségre nézve (quality of work for quality of life). Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy az uniós politikákban különös figyelmet kell fordítani erre, mivel meg kell előznünk az egyenlőtlenség, a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a tisztességtelen verseny kockázatát,

1.2.

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a minőségi foglalkoztatás kapcsán fennálló problémákat és kihívásokat a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend fenntartható fejlődési céljainak fényében kellene kezelni. Az ILO tisztességes munkára vonatkozó nemzetközi normáit (1), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját (2) is figyelembe kellene venni. Arra kéri ezért a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások keretében – a megfelelő szinteken és a nemzeti adottságoknak megfelelően – találjanak megoldásokat azokra a változásokra, amelyeket a világjárvány felgyorsított a munkaerőpiacon.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak ambiciózusabb megközelítést kellene alkalmazniuk, amelynek lényege az aktív munkaerőpiaci politikákat célzó erőfeszítések támogatása, összehangolása és végrehajtása, valamint a munkavállalók alapvető jogainak védelme, valamint fenntartható és versenyképes üzleti környezet biztosítása a vállalkozások számára a világgazdaságban. A szociális Európa, a társadalmi igazságosság és a fenntartható helyreállítás elveinek végrehajtását a szociális jogok európai pillérének kell vezérelnie.

1.4.

Az azzal kapcsolatos tapasztalatokra építve, hogy a világjárvány milyen hatásokkal járt a munka világában, az Európai Bizottság és a tagállamok – a szociális partnerek és más érdekelt felek aktív bevonásával – nyomon követhetnék a meglévő szabályozások működését vagy, ahol szükséges, felülvizsgálhatnák, sőt szükség szerint módosíthatnák is azokat, és megfelelő szakpolitikákat dolgozhatnának ki a méltányos, fenntartható és minőségi foglalkoztatás biztosítása érdekében. Ez magában foglalhatná a munkavállalók védelmét és a nagyobb termelékenységhez és innovációhoz vezető megfelelő munkaszervezést, ugyanakkor előmozdíthatná a digitalizáció pozitív elemeit, köztük a munkavállalóknak a foglalkoztathatóságukat elősegítő digitális képzésekhez való jogát (3). Különös figyelmet kell fordítani a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályokra és politikákra, valamint annak biztosítására, hogy az új megoldások elfogadásában konzultáció, illetve a munkavállalókkal és a munkáltatókkal való tárgyalások révén minden érdekelt fél részt vehessen.

1.5.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – mindenekelőtt a megerősített európai szemeszter és más meglévő mechanizmusok keretében – hozzon létre új mechanizmusokat és/vagy (4) folytassa a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci igények azonosítását. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket aktívan bevonva hosszabb távú terveket és végrehajtást irányozzanak elő a foglalkoztatási politikák tekintetében, beleértve a munkavállalók képzésének és egész életen át tartó tanulásának tervezését, valamint megoldásokat kínálva a készséghiány kezelésére. Fontos továbbá megerősíteni az állami foglalkoztatási szolgálatokat és ezeknek a magánszektorral való együttműködését annak elősegítése érdekében, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok hatékonyabban integrálódjanak a munkaerőpiacra.

1.6.

Az EGSZB megismétli, hogy az aktív munkaerőpiaci politikáknak hatásosaknak és célzottaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a foglalkoztatást illetően jó eredményekhez vezessenek (5), illetve hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a szociális partnereknek a minőségi foglalkoztatást biztosító aktív munkaerőpiaci politikák kialakítására kell törekedniük. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a minőségi foglalkoztatás biztosítása érdekében támogatja a fokozatos megközelítést a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó közös uniós minimumszabályokkal kapcsolatban (6).

1.7.

A tagállamoknak meg kell teremteniük az ahhoz szükséges feltételeket, hogy biztosítsák mind a megfelelő részvételt (kollektív kormányzást) a tervezési folyamatokban, mind pedig a foglalkoztatási és munkaerőpiaci politikák végrehajtását.

1.8.

Az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy nemzeti szinten erősítsék meg a szociális párbeszédet. Azt ajánlja emellett, hogy a szociális párbeszéd hagyományos tartalmából kiindulva a fenntarthatóságra és megoldásokra irányuló más, stratégiaibb jellegű tartalmakat is építsenek be a párbeszédbe. Ilyen volna például a vállalatok igényeinek és a meghatározott kompetenciákkal és készségekkel rendelkező munkavállalók iránti jövőbeli igényeknek az előrejelzése, a munkavállalók képzését célzó közös tevékenységek, a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás biztosítása, a platformok tevékenységének szabályozása, illetve e tekintetben kiegyensúlyozott megoldások kidolgozása és hasonló fontos fejlesztési kérdések.

1.9.

Az EGSZB elismeri, hogy a szociális partnerek és a kollektív szerződések fontosak a munkaerőpiac egyensúlyának fenntartásához. A szociális partnerek megfelelő képzése elengedhetetlen a szociális párbeszéd továbbfejlesztéséhez (7). Ez döntő fontosságúnak és kulcselemnek bizonyul a szociális párbeszéd továbbfejlesztése szempontjából, amelynek a fenntartható, minőségi foglalkoztatás biztosítására is törekednie kell.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak erősíteniük kellene a szociális partnerek és a civil társadalom kapacitásait. A szociális párbeszéd kapcsán létre kell hozni a bizalom légkörét, fel kell ismerni e párbeszéd fontosságát, és időben be kell vonni a szociális partnereket és más érdekcsoportokat az intézkedések kidolgozásába és adott esetben magába a döntéshozatali folyamatba, a fejlesztési szükségletekkel összhangban. A zöld és a digitális átállás megfelelő kezelése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás minőségének biztosítása érdekében erős keretre van szükség a munkavállalók tájékoztatásához és a velük folytatott konzultációhoz (8).

1.11.

Az EGSZB elismeri, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pozitívan járulhat hozzá a foglalkoztatás minőségének és a szociális partnerek által a végrehajtásban betöltött szerepnek a megerősítéséhez és biztosításához. Ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság évente tartson találkozókat a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, hogy megismerhesse véleményüket az eszköz végrehajtásáról. A tagállamokban fennálló helyzetek sokfélesége miatt célszerű lenne külön konzultációkat folytatni, és közösen iránymutatásokat és ajánlásokat megfogalmazni az eszköz sikeres végrehajtásának folytatásához.

1.12.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem foglalkozik közvetlenül a minőségi foglalkoztatás összetevőivel, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki az eszköznek ezt a részét. A foglalkoztatás minősége kulcsfontosságú a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által kitűzött célok eléréséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a veszélyeztetett csoportokat, például a bizonytalan foglalkoztatásban lévőket és a fiatal munkavállalókat, akiket a járvány a leginkább sújtott.

1.13.

Az EGSZB kéri, hogy végezzenek kutatásokat arra irányulóan, hogy a helyreállítás időszakában szorosabban nyomon lehessen követni a munkaerőpiaci fejleményeket. Figyelembe kell venni továbbá az üzleti modellek változásait, amelyek hatással vannak a munkavégzés módjára és a munkavállalók alapvető jogaira, valamint a digitalizációt és az új technológiák bevezetését, különös tekintettel a készséghiányokra és a munkaerőpiaci átmenetre. Alaposan meg kell vizsgálni és fel kell tárni a munkaszervezésre gyakorolt hatásokat és a minőségi foglalkoztatás egyéb fontos szempontjait is, figyelmet fordítva mind a pozitív megoldásokra, mind pedig a rohamléptekkel haladó digitalizáció veszélyeire. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az országok sokféleségét és a pandémia társadalmi és munkaerőpiaci következményeit. A változásokat holisztikus megközelítéssel kell értékelni.

2. Háttér

2.1.

Az EGSZB elismeri, hogy a fenntartható minőségi foglalkoztatás fogalma sokirányú és többoldalú, és rámutat arra, hogy olyan, különböző elemekből áll, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják az emberek életminőségét, valamint a munkavállalók jogait és szociális biztonságát. Az EGSZB ugyanakkor azt is elismeri, hogy a munkáltatóknak és a tagállamoknak központi szerepük van a minőségi foglalkoztatás biztosításában, azaz a készségek, a minőségi foglalkoztatás, az új és különféle munkavégzési formák, a biztonság, a munkavállalók jóléte és a vállalatok versenyképességének előmozdítása terén. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság tudatában van ennek, mivel a Covid19-világjárvány idején fontos programok és jelentős pénzügyi támogatás – ilyen különösen a SURE program – irányultak mind a gazdasági helyreállításra, mind pedig az emberek szociális biztonságának fenntartására. Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a gazdasági helyreállítás és az európai gazdaság fejlesztése nem lehetséges anélkül, hogy a szociális biztonság megőrzése és továbbfejlesztése mellett versenyképes üzleti környezetet biztosítanánk az európai vállalatok számára a globális gazdaságban, és hogy a gazdasági és a szociális helyreállításnak párhuzamosan kell haladnia.

2.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint az európai és a nemzeti szociális partnerek felelőssége, hogy intézkedéseket tervezzenek és hajtsanak végre a fenntartható minőségi foglalkoztatás biztosítása érdekében. Ezért a fenntartható minőségi foglalkoztatás biztosítására irányuló stratégiát és intézkedéseket az összes érintett szereplő közös erőfeszítésére építve a lehető leghamarabb ki kell dolgozni és végre kell hajtani.

2.3.

A méltányos versenyfeltételek európai gazdaság számára való biztosítása, az innovációba és a fejlesztésbe való beruházás, a szociális dömping megelőzése, a munkahelyteremtés ösztönzése és a tisztességes munkafeltételek előmozdítása, valamint a megfelelő ösztönzők kulcselemek kell hogy legyenek az Európai Unió és a tagállamok stratégiáiban, és jelentősen segíthetik a foglalkoztatás minőségének javítását.

2.4.

Ha adottak a megfelelő feltételek, akkor az európai vállalkozások képesek hozzájárulni a fenntartható jóléthez, a színvonalas munkahelyek számának növekedéséhez és a jóllét fokozásához. Ehhez kedvező keretfeltételekre van szükség különösen a megbízható energiaellátás, a szakképzett munkaerő, a jó közlekedési infrastruktúra és a hatékony munkaerőpiacok biztosítása tekintetében.

2.5.

A fenntartható minőségi foglalkoztatás fogalma az életminőség egyik alapvető eleme, és azt a fenntartható fejlődés fogalmával együtt kell vizsgálni, figyelembe véve a fenntartható növekedés és foglalkoztatás tágabb összefüggéseit, különösen a zöld gazdaságra való átállást és a digitalizációt, amelyeknek minden érdekelt fél számára méltányos módon kell végbemenniük. Ezzel összefüggésben az EGSZB külön felhívja a figyelmet az általa ebben a témában már elfogadott véleményekre.

2.6.

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy az ENSZ 193 tagállama által 2015-ben elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (9) fenntartható fejlődési céljainak, különösen a 8. célnak a végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulhat a fenntartható minőségi foglalkoztatás biztosításához, figyelembe véve a gazdasági növekedést, valamint a teljes és termelékeny foglalkoztatást is. Az Európai Bizottságnak – különösen a helyreállítási időszakban – jobban kellene összpontosítania e célkitűzések elérésére, és ösztönöznie kellene a tagállamokat azok megvalósítására.

2.7.

Az EGSZB arra is rámutat, hogy a szociális jogok európai pillérében és a kapcsolódó cselekvési tervben, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi normákban (10) meghatározott elvek végrehajtása rendkívül fontos a fenntartható minőségi foglalkoztatás biztosításához. Az EGSZB már számos véleményt fogadott el ebben a témakörben, és arra kéri az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy hatásköreiknek megfelelően vállaljanak aktív szerepet ezeknek a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együtt történő megvalósításában.

2.8.

A fenntartható, minőségi foglalkoztatást biztosító intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni az életminőséget befolyásoló különböző tényezőket, a tisztességes munka biztosítását, az egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztés csökkentését, a szegénység megelőzését és az európai gazdaság versenyképességének biztosítását, eközben pedig elő kell segíteni a digitális és zöld társadalom és gazdaság felé történő zökkenőmentes átmenetet. Mindezeket a tényezőket egyensúlyba kell hozni a fenntartható fejlődési célokkal, és a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket aktívan be kell vonni az intézkedések kidolgozásába. Ezzel összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza a szélesebb körű társadalmi konszenzus fontosságát.

2.9.

Az EGSZB tudatában van számos olyan elemnek, tényezőnek és körülménynek, amely befolyásolja a foglalkoztatás minőségét és fenntartható biztosítását, és ebben a véleményben ezeket figyelembe is vette (11). Olyan elemekről van szó, mint a munkavállalók bérének szintje és kiszámíthatósága, a munkavégzés formái és módszerei, a munkakörnyezet, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a foglalkoztatás stabilitása, az egész életen át tartó tanulás, a munkavállalók képzése, a rendszeres és kiszámítható munkaidő, a munkavállalói jogok védelme, a munka és a magánélet közötti egyensúly, illetve az aktív és hatékony szociális párbeszéd.

2.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a tisztességes munka biztosítása a minőségi foglalkoztatás biztosításának egyik alapvető eleme. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a tisztességes munka és a minőségi foglalkoztatás kérdésére.

2.11.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a minőségi foglalkoztatás összetevőinek biztosítása az európai vállalatok globális piacon mutatott rezilienciájától, valamint a belső piaci helyzettől, a különböző üzleti modellektől és gazdaságpolitikáktól is függ. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együtt teremtsék meg azokat a feltételeket, amelyek ösztönzik a fenntartható beruházásokat és így lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy fenntartható alapon minőségi foglalkoztatást biztosítsanak, és fellépjenek a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben. A tagállamoknak különböző ösztönzők, szakpolitikák és megfelelő szabályozás révén segíteniük kellene e folyamat felgyorsításában.

3. A COVID19

3.1.

Az EGSZB elismeri, hogy a járvány alatt a gazdasági tevékenység aszimmetrikusan csökkent, és hogy az Európai Bizottság által a világjárvány idején bevezetett SURE mechanizmus számos munkahely megőrzését segítette elő. Az elbocsátások elkerülése és az emberek jövedelembiztonsága romlásának megelőzése érdekében a tagállamok például különböző csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszereket fogadtak el, bértámogatást nyújtottak a munkavállalóknak, alacsonyabb bérekkel kényszerszabadságot biztosítottak a dolgozóknak (pl. olyan tevékenységeket végző munkavállalóknak, amelyek nem működhettek), különböző aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket hoztak, védelmet biztosítottak a fiatalok és idősek számára, a jövedelemkiesést részben kompenzáló támogatásokat tettek elérhetővé, valamint alapjövedelmet biztosítottak bizonyos csoportok számára. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy ezek az ideiglenes intézkedések nem feledtethetik el azt, hogy az EU-ban és a tagállamokban szilárd és fenntartható gazdaságpolitikákra van szükség, amelyek célja, hogy új növekedést és foglalkoztatást generáljanak.

3.1.1.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem tette a szociális partnerek és más érdekelt felek megfelelő bevonását kifejezetten e források felhasználásának fontos kritériumává. Egyes tagállamokban a szociális partnereket nem vonták aktívan be a munkaerőpiaci intézkedések és szakpolitikák meghatározásába. Ezekben az országokban nehezebb lesz a helyreállítás és a minőségi foglalkoztatás biztosítása.

3.2.

Az EGSZB elismeri, hogy a világjárvány alatt megváltozott egyes munkatevékenységek végzésének módja, olyannyira, hogy egyes változások a helyreállítási időszak alatt és azt követően is fennmaradnak majd. Ezért alapvető fontosságú e változások felismerése, megfelelő kezelése, nyomon követése és olyan irányban való továbbfejlesztése, hogy tartósan biztosítsák a foglalkoztatás jó minőségét, további lehetőségeket teremtve a vállalatok és a munkavállalók számára. Különös figyelmet kell fordítani a digitalizáció és a mesterséges intelligencia munkahelyeken való bevezetésének hatásaira és következményeire.

3.3.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a világjárvány ráirányította a figyelmet bizonyos gazdasági és üzleti modellekre, formákra és munkamódszerekre, amelyeket a járvány előtt figyelmen kívül hagytak, illetve amelyek túl kevés figyelmet kaptak. Ügyelni kell arra, hogy a vállalkozások és a munkavégzés e gyakoribbá váló formái ne befolyásolják hátrányosan a munkaerőpiacot vagy a foglalkoztatás minőségét, és ne jelentsenek tisztességtelen gyakorlatot.

3.4.

Az EGSZB üdvözli a Covid19-válság nyomán kiadott, a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) szóló európai bizottsági ajánlást, és arra kéri a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a munkaerőpiaci politikákat, oly módon, hogy az emberekbe való befektetés a válság leküzdésének egyik kulcselemévé váljon, figyelembe véve a zöld és a digitális átállás szükségességét is. A tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe bele kell foglalniuk a szociális partnerekkel egyeztetett EASE-intézkedéseket is.

3.5.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai munkavállalók mentális jólléte jelentősen romlott a világjárvány alatt, különösen a fiatalok és a munkahelyüket elveszítők körében (12). Az EGSZB ezért olyan, holisztikus és közös megközelítést szorgalmaz, amely ötvözni próbálja az ambiciózus egészségügyi, biztonsági és mentális jólléti politikákat.

3.6.

Az EGSZB megerősíti a munka jövőjével, a digitalizációval, az otthoni munkavégzéssel, a munkaidő-szervezéssel, az egész életen át tartó tanulással és képzéssel, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatban a különböző véleményeiben (13) már kifejtett álláspontját és javaslatait. A minőségi foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi állítás érvényes mindenkire, aki dolgozik, állampolgárságától függetlenül, ezért fontos a bevándorlás és a harmadik országbeli állampolgárok integrációja.

3.7.

Tekintettel a világjárvány által előidézett változásokra, a digitalizáció ezzel párhuzamos fejlődésére és arra, hogy a foglalkoztatás minőségét számos tényező befolyásolja, ez a vélemény csak néhány, a szlovén elnökség által kiemelt szempontra összpontosít, amelyek különös figyelmet igényelnek a minőségi foglalkoztatás fejlesztése során. Ezek a következők: 1) a munkakörnyezet hozzáigazítása az idősödő népességhez, 2) képzés és egész életen át tartó tanulás, 3) az egyenlőség biztosítása, 4) a digitalizáció és a mesterséges intelligencia előnyeinek és csapdáinak figyelembevétele, valamint 5) a szociális partnerek szerepe.

4. A munkakörnyezet hozzáigazítása az idősödő népességhez

4.1.

Európa népességének elöregedésével a legtöbb tagállamban a munkával töltött életszakasz is egyre hosszabbá válik, és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor is emelkedik. Ez pedig megköveteli, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtsünk az idősebbek számára. Elsősorban pszichofizikai képességeikhez való alkalmazkodásról van szó, amivel párhuzamosan biztosítani kell, hogy készségbázisuk továbbra is megfeleljen a munkaerőpiaci igényeknek. A munkahelyi egészségvédelem javítása és az idősebb munkavállalók egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésének lehetővé tétele szintén elengedhetetlen az idősebb munkavállalók számára a foglalkoztatás minőségének biztosításához.

4.2.

Bár a megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltató elsődleges feladata, a szociális partnerek és a kormányok közötti háromoldalú együttműködés is fontos szerepet játszik e tekintetben, mivel a munkaeljárásokat és magukat a munkavállalókat jól ismerve a megfelelő szinten folytatott szociális párbeszéd és kollektív szerződések révén hozzájárulhatnak egy olyan munkakörnyezet kialakításához, amely lehetővé teszi az idősebb munkavállalók megfelelő munkavégzését.

4.3.

A tagállamoknak is fontos szerepet kell játszaniuk. A szociális védelem megfelelő szintjének és a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a biztosítása, valamint a munkáltatóknak nyújtott különféle ösztönzők és támogatások révén hozzájárulhatnak egy olyan munkakörnyezet kialakításához, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy életkoruk előrehaladtával is biztonságosan és termelékenyen dolgozzanak.

4.4.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az európai szemeszter keretében fordítsanak nagyobb figyelmet a demográfiai vonatkozású munkaerőpiaci politikák végrehajtására. Alapvető fontosságú, hogy a szociális partnereket aktívan bevonják a munkaerőpiacon aktív idősebb emberekkel kapcsolatos stratégiákba, valamint a végrehajtásra irányuló politikákba és intézkedésekbe, ideértve az érintettek megfelelő munkaerőpiaci integrációját is.

4.5.

Korszerű és innovatív módszereket kell kidolgozni a fiatalabb és idősebb generációk együttes munkavégzéséhez. A tudás és a tapasztalat megfelelő, kétirányú átadása alapvető fontosságú.

5. Képzés és egész életen át tartó tanulás

5.1.

Véleményeiben az EGSZB többször hangsúlyozta az egész életen át tartó tanulás és képzés fontosságát mind a munkanélküliek, mind a foglalkoztatottak vonatkozásában (14).

5.2.

Az EGSZB hangsúlyozza a munkavállalókkal szemben támasztott készségigények időben történő előrejelzésének és az e területen történő stratégiai tervezésnek a fontosságát. Ez a szociális partnerek együttműködését igényli, mindenekelőtt ágazati és vállalkozási szinten.

5.3.

Különös figyelmet kell fordítani a tartósan munkanélküli személyekre és azokra, akik már hosszú ideje nincsenek jelen a munkaerőpiacon. A munkaerőpiacról való tartós távolmaradás jelentősen akadályozza a foglalkoztathatóságot, különösen a digitális változás sebessége miatt (15). A világjárvány, melynek során egyes tevékenységeket felfüggesztettek és a munkavállalók otthon maradtak, tovább mélyítette a problémát. Ezért ezekben a helyzetekben hatékony, aktív foglalkoztatáspolitikákra van szükség.

5.4.

A képzési tevékenységek során kiemelt hangsúlyt kell helyezni arra, hogy megfelelően felhívják a munkáltatók figyelmét a jövőbeli tevékenységekhez szükséges készségekre és kompetenciákra vonatkozó, időben történő tervezés fontosságára. E tekintetben az EGSZB azt ajánlja, hogy fordítsanak különös figyelmet a munkavállalók digitális képzését célzó tervekre.

5.5.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok vegyék fontolóra, hogy akár közvetlen finanszírozás, akár vállalatoknak nyújtott adókedvezmények formájában pénzügyi vagy adóösztönzőket nyújtanak ahhoz, hogy a munkáltatók aktívabb képzést biztosítsanak a munkavállalók számára.

6. Az egyenlőség biztosítása

6.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a helyreállítás során és azt követően alapvető fontosságú az egyenlőség fenntartása a személyes körülmények tekintetében, valamint a diszkriminatív gyakorlatok minden formájának megelőzése. A különböző munkavégzési formák által kínált lehetőségek elismerése mellett fennáll annak a veszélye is, hogy ezek növelhetik a munkavállalók közötti egyenlőtlenséget, beleértve a nemek közötti egyenlőséget is (16). A munkavállalók egyenlő elbánásban való részesítésének biztosítására valamennyi szóba jöhető csatorna – többek közt a jogalkotás és a kollektív szerződések – felhasználásával módot kell találni.

6.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a világjárvány idején nem volt garantálva az egyenlőség, mivel az elfogadott intézkedések nem terjedtek ki minden munkavállalóra és minden vállalkozásra. A kis- és középvállalkozásoktól, a bizonytalan foglalkoztatási formákban dolgozó munkavállalóktól, az önálló vállalkozóktól, a migránsoktól, a fiataloktól és a nőktől gyakran megtagadják a jövedelemkiesés miatti kárpótlást, vagy nem terjednek ki rájuk az intézkedések. Ez azt jelenti, hogy a világjárvány idején fokozódott a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Számos vállalkozás is beszüntette működését, ami munkahelyek megszűnéséhez vezetett.

6.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a világjárvány alatt jelentősen romlott a nők munkaerőpiaci helyzete (17): számos nő veszítette el munkáját, a munka és a magánélet közötti egyensúly romlott és a foglalkoztatás is bizonytalanabbá vált.

6.4.

A migránsok és a munkát egyre nehezebben találó fiatalok munkaerőpiaci helyzete is romlott. Ráadásul még nagyobb mértékben szembesülnek bizonytalan foglalkoztatási formákkal, amelyek nem biztosítanak minőségi életet.

6.5.

Az egyenlőtlenség leginkább a jövedelmi szintben és a foglalkoztatás stabilitásában mutatkozik meg. Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy a munkaerőpiaci politikáknak foglalkozniuk kell a bérszakadékkal, valamint olyan intézkedésekkel, amelyek előmozdítják a bérek átláthatóságát, kezelik a horizontális és vertikális munkaerőpiaci szegregációt, ösztönzik a nők teljes munkaidős munkavégzését, foglalkoznak a fizetés nélkül végzett ápolási-gondozási munka okozta korlátokkal, és célul tűzik ki az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesülését. Intézkedéseket kell hozni a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása érdekében is. Ösztönözni kell az olyan, atipikus tevékenységekkel kapcsolatos kollektív tárgyalásokra koncentráló szociális párbeszédet is, mint amilyen például a háztartási alkalmazottként végzett munka, az ápolási-gondozási munka vagy a platformalapú munkavégzés.

7. Digitalizáció és mesterséges intelligencia

7.1.

A digitalizáció jelentős hatást gyakorol a munkaügyi kapcsolatokra, mivel pozitív és negatív következményekkel is járhat, ha a munkáltatók a munkafolyamatokba bevezetik azt.

7.2.

A digitális megoldások emellett aggályokat vetnek fel a munkavállalók és a munkáltatók közötti szerződéses kapcsolatok vonatkozásában is. A minőségi foglalkoztatás fenntartható összetevőinek biztosítása érdekében nyomon kell követni a munkaerőpiaci fejleményeket, és a digitális megoldások fejlődését nem gátolva biztosítani kell, hogy megfelelő mechanizmusok álljanak rendelkezésre a munkavállalók alapvető jogainak védelmére. Az EU-nak, a tagállamoknak, a szociális partnereknek és más érdekelt feleknek egyaránt szerepet kell vállalniuk abban, hogy méltányos megoldásokat találjanak az emberek aggályaira. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munka világában a fokozott digitalizáció előnyökkel járhat, ugyanakkor kihívásokat is jelenthet. Az EGSZB szerint ennek kapcsán fontos lehet az európai szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodásának gyors megkötése (18).

7.3.

Sürgősen foglalkozni kell a mesterséges intelligencia munkahelyeken történő alkalmazásával, különös tekintettel a diszkriminatív gyakorlatok megelőzésére, a munkavállalók jogellenes megfigyelésére – ideértve a kijelentkezéshez való jogot is –, valamint a munkavállalókkal szembeni egyéb hátrányos bánásmódokra. A szociális partnereket be kell vonni a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok elfogadásának és végrehajtásának folyamatába.

Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 23-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) https://www.ilo.org/global/topics/decent-work/lang--en/index.htm.

(2) HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(3) HL C 374., 2021.9.16., 16. o.

(4) A tagállamok helyzetétől függően.

(5) HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.19. pont..

(6) HL C 97., 2020.3.24., 32. o.; HL C 429., 2020.12.11., 159. o., 1.6. pont.

(7) Voss, Eckhard, Broughton, Andrea, Pulignano, Valeria, Franca, Valentina, Rodriguez, Contreras, Ricardo:Az uniós és a nemzeti szintű szociális párbeszéd közötti kapcsolatok feltárása. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg , 2018.

(8) Például az EGSZB portói csúcstalálkozóról szóló állásfoglalása, HL C 286., 2021.7.16., 6. o. és HL C 341., 2021.8.24., 23. o.

(9) Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend.

(10) ILO-normák és EUMSZ 151. és 156. cikk.

(11) HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.4. pont.

(12) Élet, munka és a Covid19 (2021. áprilisi frissítés): A mentális egészség romlása és a bizalom csökkenése az EU-ban a világjárvány második évében, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, Eurofound (2021), 4. o.

(13) HL C 129., 2018.4.11., 44. o.; HL C 197., 2018.6.8., 45. o.; HL C 237., 2018.7.6., 8. o.; HL C 367., 2018.10.10., 15. o.; HL C 440., 2018.12.6., 37. o.; HL C 232., 2020.7.14., 18. o.

(14) Lásd: HL C 374., 2021.9.16., 38. o.

(15) A munkavállalók digitális készségei és képzése tagállamonként igen eltérő, ami fokozza a munkavállalók helyzete közötti egyenlőtlenségeket. 2019-ben az uniós vállalkozásoknak átlagosan kevesebb mint 25 %-a nyújtott digitális képzést; a két véglet Románia (6 %) és Finnország (37 %) volt.

(16) HL C 220., 2021.6.9., 13. o.

(17) https://eige.europa.eu/news/covid-19-derails-gender-equality-gains.

(18) Az európai szociális partnerek keretmegállapodása és tanulmányok/2020. 06. 22._megállapodás a digitalizációról – aláírásokkal.pdf.

MELLÉKLET

A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):

3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

2.9. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB tudatában van számos olyan elemnek, tényezőnek és körülménynek, amely befolyásolja a foglalkoztatás minőségét és fenntartható biztosítását, és ebben a véleményben ezeket figyelembe is vette (11). Olyan elemekről van szó, mint a munkavállalók bérének szintje és kiszámíthatósága, a munkavégzés formái és módszerei, a munkakörnyezet, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a foglalkoztatás stabilitása, az egész életen át tartó tanulás, a munkavállalók képzése, a rendszeres és kiszámítható munkaidő, a munkavállalói jogok védelme, a munka és a magánélet közötti egyensúly, az aktív és hatékony szociális párbeszéd és hasonlók.

Az EGSZB tudatában van számos olyan elemnek, tényezőnek és körülménynek, amely befolyásolja a foglalkoztatás minőségét és fenntartható biztosítását, és ebben a véleményben ezeket figyelembe is vette (11). Olyan elemekről van szó, mint a munkavállalók bérének szintje és kiszámíthatósága, a munkavégzés formái és módszerei (ideértve a különböző munkavégzési formák iránti igényt és a szociális párbeszéd keretében tanúsított rugalmasságot) , a munkakörnyezet, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a foglalkoztatás stabilitása, az egész életen át tartó tanulás, a munkavállalók képzése, a rendszeres és kiszámítható munkaidő, a munkavállalói jogok védelme, a munka és a magánélet közötti egyensúly, az aktív és hatékony szociális párbeszéd és hasonlók.

A szavazás eredménye:

Mellette:	92
Ellene:	120
Tartózkodott:	15

4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

3.3. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB rámutat arra, hogy a világjárvány ráirányította a figyelmet bizonyos gazdasági és üzleti modellekre, formákra és munkamódszerekre, amelyeket a járvány előtt figyelmen kívül hagytak, illetve amelyek túl kevés figyelmet kaptak. Bár fontos, hogy mind európai, mind nemzeti szinten megerősítsük a vállalkozói szellemet és a vállalkozásbarát politikákat és elősegítsük a vállalkozások és a munkavégzés e gyakoribbá váló formáinak fenntartható fejlesztését, ügyelni kell arra, hogy ezek ne befolyásolják hátrányosan a munkaerőpiacot vagy a foglalkoztatás minőségét, és ne jelentsenek tisztességtelen gyakorlatot.

A szavazás eredménye:

Mellette:	90
Ellene:	125
Tartózkodott:	16

5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

6.2. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB megjegyzi, hogy a világjárvány idején nem volt garantálva az egyenlőség, mivel az elfogadott intézkedések nem terjedtek ki minden munkavállalóra és minden vállalkozásra. A kis- és középvállalkozásoktól, a kevésbé stabil és biztos foglalkoztatási formákban dolgozó munkavállalóktól, az önálló vállalkozóktól, a migránsoktól, a fiataloktól és a nőktől gyakran megtagadják a jövedelemkiesés miatti kárpótlást, vagy nem terjednek ki rájuk az intézkedések. Ez azt jelenti, hogy a világjárvány idején fokozódott a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Számos vállalkozás is beszüntette működését, ami munkahelyek megszűnéséhez vezetett.

A szavazás eredménye:

Mellette:	88
Ellene:	138
Tartózkodott:	14

6. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

6.3. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény	Módosítás
Az EGSZB megjegyzi, hogy a világjárvány alatt jelentősen romlott a nők munkaerőpiaci helyzete (17): számos nő veszítette el munkáját, a munka és a magánélet közötti egyensúly romlott és a foglalkoztatás is bizonytalanabbá vált .	Az EGSZB megjegyzi, hogy a világjárvány alatt jelentősen romlott a nők munkaerőpiaci helyzete (17): számos nő veszítette el munkáját, a munka és a magánélet közötti egyensúly romlott és nehezebb lett stabil és biztos munkahelyet találni .

A szavazás eredménye:

Mellette:	80
Ellene:	143
Tartózkodott:	10

7. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

6.4. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény	Módosítás
A migránsok és a munkát egyre nehezebben találó fiatalok munkaerőpiaci helyzete is romlott. Ráadásul még nagyobb mértékben szembesülnek bizonytalan foglalkoztatási formákkal, amelyek nem biztosítanak minőségi életet .	A migránsok és a munkát egyre nehezebben találó fiatalok munkaerőpiaci helyzete is romlott. Ráadásul még nagyobb mértékben szembesülnek azzal a kihívással, hogy stabil és biztos munkahelyet találjanak .

A szavazás eredménye:

Mellette:	80
Ellene:	143
Tartózkodott:	10

8. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

BARRERA CHAMORRO Maria del Carmen

MEYNENT Denis

SALIS-MADINIER Franca

ZORKO Andrej

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

6.5. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Az egyenlőtlenség leginkább a jövedelmi szintben és a foglalkoztatás stabilitásában mutatkozik meg. Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy a munkaerőpiaci politikáknak foglalkozniuk kell a bérszakadékkal, valamint olyan , kötelező erejű intézkedésekkel, amelyek előmozdítják a bérek átláthatóságát, kezelik a horizontális és vertikális munkaerőpiaci szegregációt, ösztönzik a nők teljes munkaidős munkavégzését, foglalkoznak a fizetés nélkül végzett ápolási-gondozási munka okozta korlátokkal, és célul tűzik ki az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesülését. Intézkedéseket kell hozni a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása érdekében is. Ösztönözni kell az olyan, atipikus tevékenységekkel kapcsolatos kollektív tárgyalásokra koncentráló szociális párbeszédet is, mint amilyen például a háztartási alkalmazottként végzett munka, az ápolási-gondozási munka vagy a platformalapú munkavégzés.

A szavazás eredménye:

Mellette:	102
Ellene:	113
Tartózkodott:	16

10. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

7.3. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Sürgősen foglalkozni kell a mesterséges intelligencia munkahelyeken történő alkalmazásával, különös tekintettel a diszkriminatív gyakorlatok megelőzésére, a munkavállalók jogellenes megfigyelésére – ideértve a kijelentkezéshez való jogot is – , valamint a munkavállalókkal szembeni egyéb hátrányos bánásmódokra. A szociális partnereket be kell vonni a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok elfogadásának és végrehajtásának folyamatába.

A mesterséges intelligencia átlátható és kiegyensúlyozott fejlesztése érdekében sürgősen foglalkozni kell annak munkahelyeken történő alkalmazásával, különös tekintettel az alaptalan aggodalmak csökkentésére, a munkavállalók autonómiájának növelésére, a diszkriminatív gyakorlatok megelőzésére, a munkavállalók jogellenes megfigyelésére, valamint a munkavállalókkal szembeni egyéb hátrányos bánásmódokra. A szociális partnereket be kell vonni a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok elfogadásának és végrehajtásának folyamatába.

A szavazás eredménye:

Mellette:	88
Ellene:	136
Tartózkodott:	10

11. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

1.1. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

A munkahely minősége az életminőség egyik alapvető eleme. A fenntartható társadalmi fejlődés egyik előfeltételeként szem előtt kell tartanunk azt az elvet, hogy a munkahely minősége meghatározó az életminőségre nézve (quality of work for quality of life). Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy az uniós politikákban különös figyelmet kell fordítani erre , mivel meg kell előznünk az egyenlőtlenség, a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a tisztességtelen verseny kockázatát.

A munkahely minősége az életminőség egyik alapvető eleme , és azt a fenntartható fejlődés fogalmával együtt kell vizsgálni, figyelembe véve a fenntartható növekedés és foglalkoztatás tágabb összefüggéseit, különösen a zöld gazdaságra való átállást és a digitalizációt . Az EGSZB ugyanakkor elismeri a munkáltatók szerepét a készségek, a foglalkoztatás, a különféle munkavégzési formák, a biztonság, a munkavállalók jóléte és a vállalatok versenyképességének előmozdítása terén. Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy az uniós politikákban különös figyelmet kell fordítani a minőségi foglalkoztatásra mint a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik elemére , mivel az jelentős mértékben és kettős módon képes hozzájárulni a fenntartható növekedés, foglalkoztatás és termelékenység fokozásához, kezelve az egyenlőtlenség, a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a tisztességtelen verseny kockázatát is .

A szavazás eredménye:

Mellette:	79
Ellene:	136
Tartózkodott:	11

12. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

1.2. pont

Új pont illesztendő a szövegbe:

Elhelyezkedés: A meglévő pont után – azonos szinten

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy átfogó és célirányos fellépésre van szükség annak biztosításához, hogy a tagállamok munkaerőpiacai rugalmasak, reziliensek és befogadóak legyenek, például a világjárvány miatt különös figyelmet fordítva a rugalmas munkahelyek biztosítására. Az EGSZB azonban rámutat arra, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket támogatni kell, nem pedig túlszabályozni vagy akadályozni. Különös figyelmet kell fordítani a szubszidiaritás és az arányosság elvére az EU és a tagállamok hatáskörei, valamint a rendelkezésükre álló különböző eszközök tekintetében. Annak kapcsán, hogy szilárd gazdasági alapokat kell biztosítani a méltányos átmenetek támogatásához Európában, arra kell összpontosítani, hogy a vállalkozások számára méltányos, stabil és kiszámítható szabályozási keretet hozzanak létre, elkerülve a vállalatokat sújtó adminisztratív terheket.

A szavazás eredménye:

Mellette:	79
Ellene:	144
Tartózkodott:	7

15. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

ARDHE Christian

HOŠTÁK Martin

KONTKANEN Mira-Maria

LE BRETON Marie-Pierre

SOC/685

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után

1.12. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem foglalkozik közvetlenül a minőségi foglalkoztatás összetevőivel, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki az eszköznek ezt a részét . A foglalkoztatás minősége kulcsfontosságú a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által kitűzött célok eléréséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a veszélyeztetett csoportokat , például a bizonytalan foglalkoztatásban lévőket és a fiatal munkavállalókat , akiket a járvány a leginkább sújtott.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem foglalkozik közvetlenül a minőségi foglalkoztatás összetevőivel, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az eszköz végrehajtása során megfelelő módon figyelembe vegyék ezeket az elemeket . A foglalkoztatás minősége kulcsfontosságú a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által kitűzött célok eléréséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a veszélyeztetett csoportokat, akiket a járvány a leginkább sújtott.

A szavazás eredménye:

Mellette:	82
Ellene:	140
Tartózkodott:	8

(11) HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.4. pont

(11) HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.4. pont.

(17) https://eige.europa.eu/news/covid-19-derails-gender-equality-gains.