Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért

(COM(2021) 219 final)

(2021/C 517/06)

Előadó:

Heiko WILLEMS

Felkérés:	az Európai Bizottság levele: 2021.7.1.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.9.2.,
Plenáris ülésen történő elfogadás kelte:	2021.9.22.
Plenáris ülés száma:	563.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	231/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy a minőségi jogalkotás továbbra is az új Európai Bizottság egyik prioritása. Arra kéri az Európai Bizottságot és az uniós jogalkotókat, hogy minden szempontból, következetesen mélyítsék el és mozdítsák elő az EU minőségi jogalkotási rendszerét, és munkájuk során módszeresen alkalmazzák a minőségi jogalkotás eszközeit és iránymutatásait.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a minőségi jogalkotás a jó kormányzás és a jogalkotás alapvető eleme. Segíthet olyan átlátható, elszámoltatható és részvételen alapuló szakpolitikai döntéshozatali folyamatok biztosításában, amelyek tényeken alapuló, függetlenül ellenőrzött, egyszerű, egyértelmű, következetes, hatékony, fenntartható, a célnak megfelelő, arányos, időtálló és könnyen végrehajtható szabályokat eredményeznek. Ez elengedhetetlen előfeltétele az EU és az uniós intézmények demokratikus legitimitása és az azokba vetett általános bizalom biztosításának.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a minőségi jogalkotás eszközeinek szakpolitikai szempontból semlegesnek kell maradniuk, és egyértelműen el kell különülniük a szakpolitikai döntéshozataltól, amelyet az erre kijelölt, legitim politikai testületekre kell bízni. Az uniós jogszabályok gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi vonatkozásait mindig azonos súllyal kell figyelembe venni, ugyanakkor hatásuk értékeléséhez a mennyiségi és minőségi elemzésre egyaránt támaszkodni kell.

1.4.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19-világjárvány az 1945 utáni Európában példa nélküli egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot idézett elő. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a gyors és teljes helyreállítás támogatása érdekében fordítson különös figyelmet arra, hogy javasolt intézkedései a jelenlegi rendkívüli körülmények között több oldalról is hatnak ezekre a területekre.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB megállapítja, hogy a közlemény jelentős késedelemmel került benyújtásra. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy pótolja az elmaradást, az alábbi megjegyzések figyelembevételével pontosítsa javaslatait, és a lehető leggyorsabban hajtsa végre a javasolt intézkedéseket.

2.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a minőségi jogalkotás elősegítheti a polgárok, a munkavállalók, a vállalkozások és a közigazgatás számára a lehető legjobb szabályozási keretek kialakítását. Hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 3. cikkében foglaltak szerint a minőségi jogalkotásnak minden területen hozzá kell járulnia az egységes piac kiteljesítéséhez, javítania kell annak működését, meg kell erősítenie rezilienciáját és versenyképességét, lehetővé kell tennie a kutatást és az innovációt, ösztönöznie kell a fenntartható növekedést és a magas színvonalú munkahelyek teremtését, támogatnia kell a zöld és a digitális átállást, valamint meg kell erősítenie annak szociális dimenzióját és a szociális piacgazdaságot.

2.3.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy minden szolgálatán belül – többek között minden szinten a személyzet rendszeres képzésével – továbbra is népszerűsítse a minőségi jogalkotás elveit és eszközeit annak biztosítása érdekében, hogy ismerjék és alkalmazzák ezeket az elveket és eszközöket.

2.4.

Korábbi véleményeire (1) utalva az EGSZB emlékeztet arra, hogy a minőségi jogalkotás „nem a jogszabályok mennyiségéről és nem is arról szól, hogy egyes szakpolitikai területeken csökkentenénk a szabályozottságot, vagy egyes területeket hátrébb sorolnánk a fontossági sorrendben, vagy megkérdőjeleznénk fontos uniós értékeket: a szociális és a környezetvédelmet, valamint az alapvető jogokat” (2). Hangsúlyozza továbbá, hogy a minőségi jogalkotás nem teheti túlzottan bürokratikussá az EU szakpolitikai döntéshozatalát, illetve a szakpolitikai döntéseket sem helyettesítheti technikai eljárásokkal.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB a szervezett civil társadalom intézményi szószólója az EU-ban, és az uniós jogalkotók, illetve a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek közötti közvetítőként szolgál. Az EGSZB a minőségi jogalkotást érintő valamennyi kérdésben jelentős tapasztalatra és szakértelemre tett szert. Az alábbiakban ismerteti a közleményben érintett konkrét szempontokra, valamint az olyan egyéb, a közleményben nem említett szempontokra vonatkozó értékelését, amelyeket szükségesnek tart hangsúlyozni.

3.2.   Szubszidiaritás és arányosság

3.2.1.

Az EGSZB emlékeztet a szubszidiaritás és az arányosság elvével kapcsolatban a korábbi véleményeiben megfogalmazott ajánlásaira (3). Megismétli, hogy az Unió csak akkor léphet fel, ha ezek az elvek maradéktalanul érvényesülnek, és ha a közös fellépés mindenki számára értéket teremt. Ennek biztosítása érdekében az EGSZB ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy teljeskörűen hajtsa végre a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport javaslatait (4).

3.3.   Bizonyítékok gyűjtése és nyilvános konzultációk

3.3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a bizonyítékgyűjtés egyszerűsítésére és megkönnyítésére vonatkozó bejelentését. Üdvözli továbbá azt a célt, hogy jobban bevonják az érdekelt feleket és a tudományos közösséget a szakpolitikai döntéshozatalba, és megkönnyítsék a nyilvánosság hozzáférését a javaslatokat alátámasztó bizonyítékokhoz.

3.3.2.

Ami az érdekelt felekkel folytatott konzultációt illeti, az EGSZB utal saját véleményére (5) és a REFIT-platform (6) véleményére, amelynek a kidolgozásában közreműködött. Hangsúlyozza, hogy a nyilvános konzultációk a bizonyítékgyűjtés lényeges részét képezik, és azokat soha nem szabad formálisan, előre meghatározott eredmények alapján végezni. Az Európai Bizottságnak mindig törekednie kell arra, hogy konzultáljon a javasolt intézkedések által leginkább érintett felekkel, és biztosítsa a reprezentativitást. Ezenkívül a nyilvános konzultációk – különösen a szociális és foglalkoztatási kérdések (szociális párbeszéd) kapcsán – nem érinthetik az EGSZB Szerződésekben rögzített konzultatív szerepét, valamint a szociális partnerek Szerződésekben előírt autonómiáját és előjogait.

3.3.3.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a konzultációk megtervezése és végrehajtása során szorosan tartsa magát a minőségi jogalkotási eszköztár VII. fejezetében szereplő, az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra vonatkozó iránymutatásokhoz (7). Különösen hangsúlyozza, hogy a kérdőíveknek mindig egyértelműeknek, egyszerűeknek és felhasználóbarátaknak kell lenniük, szerkeszthető formátumban kell rendelkezésre állniuk, lehetővé kell tenniük a szabad szövegű válaszadást és a megjegyzéseket, lehetővé kell tenniük további dokumentumok feltöltését, és mellőzniük kell a befolyásoló kérdések alkalmazását.

3.3.4.

Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy mivel az EGSZB képviseleti szerepet tölt be, alkalmas arra, hogy segítsen azonosítani a javasolt szakpolitikai intézkedések által leginkább érintett feleket. Kéri az Európai Bizottságot, hogy a konzultációs stratégiák kidolgozása és az érintett célcsoportok azonosítása során szorosabb konzultációt folytasson az EGSZB-vel.

3.3.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság jobb tájékoztatást kíván nyújtani az érdekelt feleknek az észrevételeik felhasználásáról. A nyilvánosság szakpolitikai döntéshozatal iránti töretlen bizalmának és az abban való folyamatos részvételének biztosításához elengedhetetlen a megfelelő visszajelzés arról, hogy az észrevételek hogyan járultak hozzá a döntéshozatalhoz.

3.3.6.

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot azon régóta hangoztatott kérésének teljesítésére, hogy fejtse ki annak gyakorlati részleteit, hogy miként súlyozza a nyilvános konzultációk során kapott észrevételeket azok reprezentativitása alapján. A dezinformáció, a tömeges (pl. a közösségi médián keresztül zajló) kampányok és a botok használatának korában az ilyen súlyozás egyre fontosabbá válik.

3.4.   Hatásvizsgálatok

3.4.1.

Az EGSZB emlékeztet az európai hatásvizsgálati ökoszisztéma javításának módjáról szóló véleményére (8).

3.4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak alapesetben minden jogalkotási javaslatot teljes körű hatásvizsgálattal kell alátámasztania. Ha az Európai Bizottság ezt nem teszi meg, részletesen meg kell indokolnia döntését, és rendelkezésre kell bocsátania a javaslatot megalapozó és/vagy alátámasztó valamennyi információt és adatot.

3.4.3.

Az EGSZB arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy tegyenek eleget a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban (9) vállalt kötelezettségeiknek, és végezzék el saját hatásvizsgálataikat a jogalkotási folyamat során eszközölt érdemi módosításokkal kapcsolatban, ideértve a háromoldalú tárgyalások során végzett változtatásokat is. Javasolja, hogy az Európai Bizottság és a jogalkotók a Szabályozói Ellenőrzési Testülettel közösen dolgozzanak ki közös kritériumrendszert az „érdemi” fogalmának meghatározásához és annak jobb megállapításához, hogy a módosítások mikor igényelnek további hatásvizsgálatot.

3.4.4.

Az EGSZB emlékeztet arra a felkérésére (10), hogy az Európai Bizottság hozzon létre intelligens értékelési mátrixot, amely lehetővé tenné az érdemi módosítások hatásainak társjogalkotók általi dinamikus modellezését azáltal, hogy objektív képet ad bizonyos paraméterek és egyúttal a minőségi adatok hatásáról. E tekintetben az EGSZB egy intelligens modellezéssel kapcsolatos kísérleti projekt létrehozását szorgalmazza.

3.4.5.

Az EGSZB aggodalommal veszi tudomásul a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2020. évi éves jelentésében (11) foglalt, az Európai Bizottság hatásvizsgálatainak minőségével kapcsolatos megállapításokat. E jelentésben a Testület kifejtette, hogy „2020-ban a testület jóval kevesebb pozitív véleményt (a vélemények 12 %-a) és több negatív véleményt (a vélemények 46 %-a) adott ki”. A jelentés szerint továbbá „az első beadványok átlagos minőségi pontszáma is észrevehetően alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest. […] Sok esetben a minőségromlás oka az volt, hogy az új Európai Bizottság prioritásainak teljesítéséhez kapcsolódó ambiciózus politikai határidőkre tekintettel nem állt rendelkezésre elegendő idő a hatásvizsgálatok elvégzéséhez”. Az EGSZB ezért reális határidők megállapítására kéri az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy a szolgálatai mindig teljeskörű hatásvizsgálatokat végezhessenek.

3.4.6.

Az EGSZB aggodalommal veszi tudomásul a Szabályozói Ellenőrzési Testület jelentésének azzal kapcsolatos megállapítását, hogy az Európai Bizottság jelentésében miként jelennek meg a különböző lehetőségek, aminek kapcsán a Szabályozói Ellenőrzési Testület a következő megállapítást tette: „A lehetőségek köre sok esetben nem volt teljes. A lehetőségek általában csak az előnyben részesített (szakpolitikai) választásra összpontosítottak, mellőzve a főbb érdekképviseleti csoportok által támogatott alternatívákat. Más hatásvizsgálatokból azért maradtak ki kulcsfontosságú választási lehetőségek, mert a szervezeti egységek úgy ítélték meg, hogy először is szakpolitikai iránymutatásra van szükségük.” Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálatok célja az, hogy bizonyítékokat és elemzéseket mutassanak be a szakpolitikai döntések meghozatalához, és nem az, hogy megindokolják az Európai Bizottság által előnyben részesített választást. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon az elfogult jelentések készítésétől.

3.4.7.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság „általánosan érvényesíteni kívánja az ENSZ fenntartható fejlődési céljait” – ami összhangban van az EGSZB korábbi kérésével (12) –, és a hatásvizsgálatokat úgy kívánja átalakítani, hogy azok jobban támogassák a „kettős átállást”. Ezenfelül az EGSZB arra is rámutat, hogy a hatásvizsgálatoknak továbbra is tényszerűeknek kell lenniük, bizonyítékokon kell alapulniuk és szakpolitikai szempontból semlegeseknek kell lenniük, továbbá a hatásvizsgálati folyamat nem irányulhat a politikailag előnyben részesített eredmény igazolására, illetve nem helyettesítheti az illetékes szervek szakpolitikai döntéshozatalát. A lényeges hatásokat nem szabad a politikai preferenciák szerint rangsorolni, hanem azokat mindig egyenlő súllyal kell vizsgálni. Az EGSZB a minőségi jogalkotási eszköztár felülvizsgálata során továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri majd az általános érvényesítés gyakorlati megvalósítását, amit szükség esetén véleménykiegészítésben fog megvizsgálni.

3.4.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy módszeresen alkalmazni kell a „gondolkozz először kicsiben” elvet, valamint a „kkv-tesztet” átfogóan kell alkalmazni a hatásvizsgálatokban. Emlékezteti az Európai Bizottságot az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban meghatározott tíz elvre, amelyek iránymutatást nyújtanak a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal során. Hangsúlyozza, hogy a kkv-k és különösen a mikrovállalkozások esetében az uniós jogszabályoknak hatékonyaknak és könnyen alkalmazhatóaknak kell lenniük. Üdvözli a közleményben foglalt bejelentést, miszerint a hatásvizsgálati tanácskozások során konzultálni fognak az uniós kkv-követtel, és arra kéri a kkv-követet, hogy továbbra is folytasson strukturált párbeszédet és együttműködést a kkv-k érdekeivel foglalkozó nemzeti szervezetekkel. Végezetül az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy korlátozza a kkv-kra, köztük a mikrovállalkozásokra nehezedő terheket, és annak meghatározása érdekében, hogy valamennyi kkv érintett-e vagy csak a mikrovállalkozások, módszeresebben, eseti alapú értékelésre támaszkodva mérje fel, milyen lehetőségek vannak a minőségi jogalkotás eszköztárának 22. eszközében szereplő egyszerűbb rendszerek alkalmazására a jogszabályok, illetve a megállapított normák és előírások által meghatározott célkitűzések elérésének veszélyeztetése nélkül.

3.4.9.

Az EGSZB emlékeztet korábbi véleményére (13), amelyben kijelenti, hogy a hatásvizsgálatokat a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok esetében is szisztematikusan el lehet és el kell végezni. Emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy „az a tény, hogy a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok alapjául szolgáló jogalkotási szöveg vonatkozásában hatásvizsgálatot végeztek, nem indokolja, hogy a származtatott jogszabályok tekintetében ne végezzenek hatásvizsgálatot. Minden egyes jogi aktust önállóan kell értékelni […].”

3.4.10.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon bejelentését, hogy stratégiai előrejelzést alkalmaz az EU szakpolitikai döntéshozatalában, és utal az e kérdésben megfogalmazott véleményére (14). Az EGSZB a tagállami álláspontok széles körének képviselőjeként, valamint az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) megfigyelő tagjaként kész arra, hogy fontos észrevételekkel és információkkal szolgáljon az előrejelzési folyamathoz.

3.5.   A Szabályozói Ellenőrzési Testület

3.5.1.

Az EGSZB nagy örömmel fogadja a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek a szabályozói felügyelet biztosítása érdekében végzett munkáját. Annak érdekében, hogy a testület maradéktalanul teljesíteni tudja megbízatását, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson elegendő erőforrást és kapacitást a testület számára.

3.5.2.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a testület formálisan nem független. Hét tagjából négy az Európai Bizottság tagja. A jobb egyensúly érdekében az EGSZB a testület további egy külső taggal való bővítését javasolja.

3.6.   A terhek csökkentése és az „egy be, egy ki” megközelítés

3.6.1.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy korlátozza az új rendeletekből eredő szabályozási költségeket és terheket, és csökkentse a jelenleg a polgárokra, a vállalkozásokra és a közigazgatásra háruló indokolatlan költségeket és terheket. Az EGSZB emellett megismétli, hogy olyan minőségi megközelítést szorgalmaz, amely a mennyiségi elemzéssel azonos súllyal esik latba, és amely figyelembe veszi az adott jogszabály várható előnyeit is (15). Az EGSZB véleményében (16) kijelentette, hogy „a szabályozással járó költségeknek arányban kell állniuk a belőlük fakadó előnyökkel.”. Ezért hangsúlyozza, hogy az arányosság elve továbbra is kiemelkedő fontosságú az új jogszabályok bevezetésekor. Az Európai Bizottságnak továbbá minden esetben értékelnie kell a fellépés elmaradásának költségeit, például az egységes piac elmélyítésével, valamint a társadalmi és környezeti kihívásokkal összefüggésben.

3.6.2.

Ezenkívül az EGSZB hangsúlyozza, hogy a terhek csökkentése nem vezethet az egységes piac deharmonizációjához, sem pedig deregulációs nyomáshoz. A terhek csökkentése nem áshatja alá a szakpolitikai célkitűzéseket, nem gyengítheti az EU szigorú gazdasági, szociális és környezetvédelmi normáit, és nem akadályozhatja meg olyan új kezdeményezések elfogadását, amelyek egyértelmű hozzáadott értékkel bírnak. Csökkenteni kell azonban a terheket, ha bebizonyosodik, hogy azok nem szükségesek a szakpolitikai célkitűzés eléréséhez.

3.6.3.

Az „egy be, egy ki” megközelítés kapcsán – amely szerint minden új terhet létrehozó jogalkotási javaslattal egyidejűleg fel kell számolni ugyanazon a szakpolitikai területen egy, az egyénekre és a vállalkozásokra nehezedő hasonló mértékű, meglévő uniós szintű terhet –, az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság bejelentéseivel ellentétben a közlemény nem tartalmazza a megközelítés részletes működési és módszertani ismertetését. Ez megnehezíti az EGSZB számára, hogy megvizsgálja az „egy be, egy ki” elv alkalmazásához kapcsolódó lehetséges előnyöket és kihívásokat. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsássa rendelkezésre ezeket a részleteket, és fenntartja magának a jogot, hogy a közzétételt követően további értékelést készítsen az „egy be, egy ki” elv módszertanáról.

3.6.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy bár az „egy be, egy ki” elv a minőségi jogalkotás eszköze lehet, nem tekinthető „önálló” tehercsökkentési eszköznek, hanem a meglévő uniós minőségi jogalkotási eszközöket – köztük a hatásvizsgálatokat, a nyilvános konzultációkat, az értékeléseket és a szabályozói ellenőrzést – kiegészítő és azokkal szinergikus hatású eszközként kell szolgálnia. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó ígéretét, hogy az „egy be, egy ki” elvet nem mechanikusan és nem előzetes számszerűsített célok mentén fogják alkalmazni, hanem olyan eseti értékelés alapján, amely konkrétan meghatározza, hogy mit lehet egyszerűsíteni, észszerűsíteni vagy megszüntetni, szem előtt tartva ugyanakkor az adott jogszabály előnyeit is. Az EGSZB továbbra is kiemelten figyelni fogja, hogy az Európai Bizottság valóban ennek az ígéretnek megfelelően jár-e el. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá a tagságával működő jövőállósági platform szerepét abban, hogy az Európai Bizottságnak tanácsot adjon az uniós jogszabályok egyszerűsítésével és a szükségtelen terhek csökkentésével kapcsolatban, ugyanakkor biztosítsa, hogy az Unió szakpolitikái az új kihívások, köztük a társadalmi, környezeti, geopolitikai, technológiai és digitális fejlemények fényében is előretekintők és relevánsak legyenek.

3.6.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az „egy be, egy ki” elv végrehajtását olyan közös intézményi erőfeszítésnek kell tekinteni, amely a teljes jogalkotási ciklus során valamennyi uniós intézmény szoros együttműködését igényli. E vélemény 3.4.3. pontjával összhangban az EGSZB annak biztosítására kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok a lehető legköltséghatékonyabb módon teljesítsék célkitűzéseiket. Ez egyrészt szoros együttműködést tesz szükségessé a jogalkotók és az Európai Bizottság között a politikai folyamat valamennyi szakaszában, másrészt elengedhetetlen, hogy a tagállamok megosszák az Európai Bizottsággal az uniós jogszabályok végrehajtásából eredő költségekkel és előnyökkel kapcsolatos információkat.

3.6.6.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy minden hatásvizsgálat keretében becslést készítsen a javasolt beavatkozással járó adminisztratív és alkalmazkodási költségekről. Megjegyzi azonban, hogy az „egy be, egy ki” elv eszköze csak az adminisztratív költségeket ellensúlyozza, az alkalmazkodási költségek ellensúlyozására pedig más eszközök, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a kohéziós politika és a mezőgazdasági alapok, valamint a méltányos átállást támogató mechanizmus szolgálnak. Mivel az alkalmazkodási költségek jelentős terhet róhatnak a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a költségbecslés mellett tegyen konkrét javaslatokat olyan intézkedésekre, amelyek a vállalkozásokat az új szabályozási keretekhez való alkalmazkodásban és az azoknak való megfelelésben támogatják, továbbá amelyek fenntartják a munkavállalók foglalkoztatásának stabilitását és biztosítják a képzésüket és átképzésüket.

3.6.7.

Az EGSZB szóvá teszi az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a 27 nemzeti jogszabály egyetlen harmonizált kerettel történő felváltását automatikusan „ki” oldali elemnek tekintse. Ez olyan mechanikus megközelítésről árulkodik, amelytől az Európai Bizottság a saját állítása szerint tartózkodik. A harmonizáció nem eredményez feltétlenül hatékonyságnövekedést; hatásait eseti alapon kell értékelni. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy minden esetben egyedi költség-haszon elemzés alapján határozza meg a „ki” oldali elemeket.

3.6.8.

Az „egy be, egy ki” elv rugalmassági intézkedéseit illetően az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a mentességekről, valamint a „kereskedés” tekintetében a „kivételes körülményekről” határoz.

3.6.9.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az „egy be, egy ki” megközelítést csak az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekre fogják alkalmazni, kizárva ezáltal az Európai Bizottság megbízatásának első felében előterjesztett fontos szakpolitikai kezdeményezéseket. Az Európai Bizottság ezért nem tesz eleget Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a munkamódszereiben (17), valamint a biztosokhoz intézett megbízóleveleiben megfogalmazott azon ígéretének, hogy a biztosi testület minden, új terhet jelentő jogalkotási javaslat esetén az „egy be, egy ki” elvet alkalmazza.

3.6.10.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az „egy be, egy ki” elv végrehajtásához kapcsolódóan hozzon létre megfelelő jelentéstételi keretet annak biztosítása érdekében, hogy a következő években megfelelő értékelést lehessen végezni.

3.7.   A Jövőállósági platform

3.7.1.

Az EGSZB üdvözli a jövőállósági platform (a továbbiakban: a platform) létrehozását. Emlékeztet arra, hogy a platform feladata az utólagos értékelés, nem pedig új jogszabályok javasolása. Az EGSZB aktívan részt fog venni a platform munkájában.

3.7.2.

Az EGSZB rámutat, hogy az „Ossza meg velünk véleményét: Egyszerűsítsünk!” weboldalon keresztül benyújtott beadványoknak továbbra is be kell épülniük a platform éves munkaprogramjába, még akkor is, ha nem szerepelnek az Európai Bizottság munkaprogramjának II. mellékletében. Ezenkívül a platformnak továbbra is képesnek kell lennie arra, hogy tanácsot adjon az Európai Bizottságnak a minőségi jogalkotás horizontális munkafolyamataival kapcsolatban.

3.7.3.

Az EGSZB javasolja, hogy a platformhoz beadványt benyújtó személy vagy szervezet kapjon indokolással ellátott utólagos visszajelzést az Európai Bizottságtól az ügy további kezelésének módjáról.

3.8.   Utólagos ellenőrzés és értékelések

3.8.1.

Az EGSZB határozottan támogatja az „értékeléssel indítás” elvét, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa annak szisztematikus alkalmazását.

3.8.2.

Az EGSZB elégedett az Európai Bizottsággal az utólagos értékelési munka terén kialakított sikeres együttműködéssel, amelynek során az EGSZB közreműködése hasznosnak bizonyult azáltal, hogy a szervezett civil társadalomtól kapott észrevételekkel hozzájárult az európai bizottsági értékelésekhez. Az EGSZB ezen együttműködés folyamatos megerősítését szorgalmazza. Szorgalmazza továbbá, hogy az EGSZB értékeléseit a tervezett közös bizonyíték-nyilvántartás, azaz a Közös Jogalkotási Portál is tartalmazza.

3.8.3.

A végrehajtott uniós jogszabályok nyomon követésével kapcsolatban az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a szükséges információk és adatok összegyűjtését célzó nyomonkövetési és jelentési kötelezettségeknek mindig arányosaknak kell lenniük, és nem terhelhetik indokolatlanul a polgárokat, a vállalkozásokat vagy a közigazgatást.

3.8.4.

Az EGSZB aggodalommal veszi tudomásul a Szabályozói Ellenőrzési Testület által az Európai Bizottság értékeléseiről készített jelentés megállapításait. A jelentés szerint „az értékelés következtetései nem tükrözték megfelelően a megállapításokat. A testület rendszeresen aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a következtetések a bizonyítékok szelektív értelmezéséről árulkodnak, vagy nem elég egyértelműek az összegyűjtött bizonyítékok hiányosságaival kapcsolatban. Ez alapvető hiányosság, mivel megakadályozza, hogy az értékelés tanulási folyamatként ellássa fő funkcióját.” Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy elfogulatlanul számoljon be az uniós jogszabályok teljesítményéről.

3.8.5.

Az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület elutasító véleménye esetén az Európai Bizottság szolgálatai nem kötelesek ismételten benyújtani az értékelő jelentéseket. Javasolja, hogy a hatásvizsgálatoknál is alkalmazzák ugyanezt a rendszert az értékelésekre, és kötelezzék az Európai Bizottság szolgálatait, hogy elutasító első vélemény esetén a jelentések felülvizsgálatát követően hivatalosan szerezzék be a testület támogató véleményét.

3.9.   Végrehajtás és jogalkalmazás

3.9.1.

Az EGSZB utal a végrehajtással és jogalkalmazással kapcsolatban a véleményében megfogalmazott ajánlásaira (18).

3.9.2.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési tervét (19), és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a javasolt intézkedéseket gyorsan hajtsa végre.

3.9.3.

Az EGSZB megismétli, hogy a polgárokra és a vállalkozásokra nehezedő legtöbb szabályozási teher továbbra is nemzeti szinten jelentkezik az uniós jog nemzeti hatóságok általi átültetésének eljárása és módszere miatt, továbbá amiatt, hogy a jogszabályt a nemzeti hatóságok nem megfelelően alkalmazzák. Ha a nemzeti jogalkotók – mérlegelési mozgásterükkel élve – úgy döntenek, hogy nemzeti szinten további követelményeket vezetnek be, ezt átlátható módon kell megtenniük, értesíteniük kell az Európai Bizottságot és a többi nemzeti hatóságot, és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően meg kell indokolniuk eljárásukat. A tagállamoknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy kiegészítéseik milyen hatással lehetnek az egységes piac integritására és megfelelő működésére, és lehetőség szerint kerülniük kell az olyan intézkedéseket, amelyek jelentős torzulást és széttagoltságot okozhatnak.

3.9.4.

Az EGSZB ezenkívül azt ajánlja – miként azt a véleményeiben (20) is kifejtette –, hogy az irányelvek helyett elsősorban a rendeletek kapjanak prioritást, annak elkerülése érdekében, hogy az Unión belül következetlen szabályozási keretek jöjjenek létre, valamint az egységes piaci integráció támogatása érdekében. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók és a környezet védelmének jelenlegi szintjét nem szabad csökkenteni.

---

(1)  HL C 13., 2016.1.15., 192. o. és HL C 262., 2018.7.25., 22. o.

(2)  COM(2015) 215 final.

(3)  HL C 487., 2016.12.28., 51. o.; és HL C 262., 2018.7.25., 22. o.

(4)  C(2017) 7810.

(5)  HL C 383., 2015.11.17., 57. o.

(6)  A REFIT-platform véleménye az érdekelt felekkel folytatott konzultációs mechanizmusokkal kapcsolatban a Német Kereskedelmi és Iparkamara által beküldött XXII.4.a. sz., illetve egy polgár által beküldött XXII.4.b. sz. beadványáról. Az elfogadás dátuma: 2017.6.7.

(7)  Minőségi jogalkotási eszköztár,| Európai Bizottság (europa.eu).

(8)  HL C 434., 2017.12.15., 11. o.

(9)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o. (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016Q0512(01)&from=HU).

(10)  HL C 14., 2020.1.15., 72. o.

(11)  https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/rsb_report_2020_en_0.pdf.

(12)  HL C 14., 2020.1.15., 72. o.

(13)  HL C 262., 2018.7.25., 22. o.

(14)  HL C 220., 2021.6.9., 67. o.

(15)  HL C 434., 2017.12.15., 11. o.

(16)  HL C 487., 2016.12.28., 51. o.

(17)  P(2019) 2.

(18)  HL C 262., 2018.7.25., 22. o.

(19)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0094&from=EN.

(20)  HL C 18., 2011.1.19., 95. o.