Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A mindenki számára elérhető digitalizáció inkluzivitásának, biztonságának és megbízhatóságának javítása

(feltáró vélemény)

(2021/C 374/03)

Előadó:	Philip VON BROCKDORFF
Társelőadó:	Violeta JELIĆ

Felkérés:	szlovén elnökség, 2021.3.19.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.6.15.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.7.7.
Plenáris ülés száma:	562.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	221/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB javasolja egy inkluzív uniós digitális kormányzási szakpolitika mielőbbi elfogadását, amely a 2016–2020-as e-kormányzati cselekvési tervre, az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozatra, a digitális társadalomról szóló berlini nyilatkozatra és az értékalapú digitális kormányzásra épül (1). A tanácsi következtetések megállapítják, hogy annak biztosítása is a közigazgatások feladata, hogy a polgárok egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ugyanazon jogok illessék meg őket a digitális kormányzáshoz való hozzáférés terén.

1.2.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a befogadásra való törekvés jegyében a kormányok hozzanak létre átfogó stratégiákat, támogató intézkedéseket és megfelelő, arányos jogszabályokat, hogy biztosítsák a digitális közszolgáltatások és termékek interoperabilitását, minőségét, emberközpontúságát, átláthatóságát, biztonságát, biztonságosságát és hozzáférhetőségét, valamint az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a gazdasági és kulturális lehetőségekhez való optimális hozzáférést. A nemzeti kormányoknak és a regionális és helyi önkormányzatoknak a lehető leggyorsabban véghez kell vinniük a digitalizációt, és fel kell gyorsítaniuk az új digitális infrastruktúrák, köztük az 5G bevezetését.

1.3.

Az EGSZB elismeri, hogy az inkluzivitás megvalósításához a kormányok részéről hatalmas beruházásokra van szükség. Továbbá feltételezhető, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben az inkluzivitás igen hangsúlyos szerepet fog játszani a tervezett digitális átállásban, felhasználva az EU – ugyan korlátozott hatókörű – Igazságos Átmenet Alapját a Next Generation EU részeként, valamint a Digitális Európa programot és az európai strukturális és beruházási alapokat (különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+)).

1.4.

Az EGSZB elismeri, hogy a digitalizáció lehetőségeket és veszélyeket is jelenthet a vállalkozások számára. Ezért van szükség arra, hogy a kormányok megfelelő pénzügyi támogatást nyújtsanak – többek között uniós forrásokból – mindenféle méretű vállalkozásnak, különösen a kkv-knak. Ez segít nekik abban, hogy sikeresen alkalmazkodjanak az átálláshoz.

1.5.

Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az olyan munkamódszereket, mint a távmunka, a munka és a magánélet egyensúlyának teljeskörű figyelembevételével vezessék be. A zökkenőmentes átállás biztosításához kiemelten fontos a szociális párbeszéd, a kkv-k és a szociális gazdaság vállalkozásainak támogatása, valamint a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása, beleértve a kollektív tárgyalásokat is.

1.6.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok szorosabban működjenek együtt a digitális megoldások fejlesztése és validálása terén, ami elvezetne egy bevált gyakorlatok megosztására szolgáló hálózat kialakításához.

1.7.

Az EGSZB javasolja továbbá a kormányzati politikák és intézkedések uniós szintű felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az érintett szereplőket bevonják a társadalmi igazságosságon alapuló, hatékony intézkedések kidolgozásába. Ennek ki kell terjednie a digitális átállás elősegítését célzó szakpolitikákra és pénzügyi forrásokra is. Az EGSZB azt is kiemeli, hogy a következő években jelentősen növelni kell a beiskolázási arányt a természettudományokhoz, a technológiához, a műszaki tudományokhoz és a matematikához (STEM) kapcsolódó oktatási területeken.

1.8.

Az EGSZB a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály megerősítését javasolja, ami előfeltétele egy megbízható digitális átállásnak, ahol a fogyasztók valóban nyitott és versengő piacon választhatnak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban a jelenleg javasoltnál világosabban meg kell határozni a platformok feladatait és felelősségét, és ezt jobban érvényesíthetővé kell tenni. A digitális piacokról szóló jogszabályban be kell tiltani a „sötét minták” és más „nem semleges” döntési architektúrák használatát, amelyek rejtett módon befolyásolják a fogyasztói magatartást.

1.9.

Végezetül az EGSZB elismeri, hogy a digitalizáció és az EU gazdaságának ökologizálása, különösen az EU klímasemlegességi céljai kéz a kézben járnak. A digitalizálás és az ökologizálás létfontosságú, azonban az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy a digitális és zöld technológiák bevezetése során mindig a méltányosság és a társadalmi párbeszéd elvét kell követni.

2.   Általános észrevételek

2.1.

Az európai társadalmak egyre inkább az online térbe kerülnek. A Covid19-világjárvány miatt egyre fontosabb lett a társadalom digitalizálása, mivel a kijárási korlátozások idején gyakran a digitális csatornák voltak az egyetlen elérhető csatornák a polgárok és a vállalkozások számára.

2.2.

Sok cégtulajdonos felismeri, hogy vállalkozásuk hosszú távú sikerének biztosítása érdekében a digitális világ felé kell fordulni. Ugyanígy a munkavállalóknak és a nyilvánosságnak is meg kell érteniük, hogy miről szól a digitalizáció, és hogyan befolyásolja a munkájukat és mindennapi életüket egy üzleti szervezet vagy egy közszektorbeli intézmény tagjaként, illetve egyszerűen csak valamely közösség tagjaként. Az új fogyasztóügyi stratégiában megfogalmazottakkal összhangban a digitális átállás középpontjában az európai fogyasztóknak kell állniuk, akik számára a változás folyamata során megfelelő védelmet és önrendelkezést kell biztosítani.

2.3.

Az uniós tagállamok kormányai szempontjából a gyors digitalizáció elkerülhetetlen, és ezt csak a digitális infrastruktúrára fordított közkiadások révén lehet elősegíteni. A helyi, regionális, nemzeti és európai szintű közigazgatási szerveknek rugalmas, reziliens és innovatív szervezetekké kell fejlődniük, amelyek kihasználják a digitális átállás és a kialakulóban lévő technológiák előnyeit és a fejlett képességeket, hogy inkluzív, zökkenőmentes, kényelmes, átlátható, biztonságos és megbízható emberközpontú digitális szolgáltatásokat nyújtsanak a polgároknak és a vállalkozásoknak.

2.4.

A közigazgatásnak, a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak és a lakosságnak (miközben támogatást és szükség esetén, alternatívaként, analóg megoldásokat kapnak) alkalmazkodniuk kell ahhoz a technológia-központú világhoz, amelyben élünk, és fontos megérteni, hogy mi a különbség a digitalizálás, a digitalizáció és a digitális átállás között.

2.5.

A digitalizálás a fizikai vagy analóg elemek digitális változatára utal, és fontos szerepet játszik az üzleti és kormányzati környezetben, valamint a munkaórák számában. A digitalizálási folyamat olyan események láncolatát indítja el, amelyek hatékonyan optimalizálhatják bármely vállalkozás és kormányzati szerv munkafolyamatait, és automatizált üzleti és kormányzási folyamatokat eredményeznek. Ez kihívás elé állítja mind a munkavállalókat, mind pedig a köztisztviselőket.

2.6.

Míg a legtöbb vállalkozás és kormányzati szerv a digitalizálás alapszintű módszereit alkalmazza mindennapi folyamataiban, sokkal többet lehet tenni a digitalizálás hatékony alkalmazása érdekében. Fontos, hogy a lakosság, a munkavállalók és a köztisztviselők bizalmat szavazzanak az új, digitalizált munkafolyamatoknak és eljárásoknak, mert csak így tudnak sikeresen alkalmazkodni ezekhez. A munkahelyeken szociális párbeszédet kell folytatni erről az átállásról, és az átállás megköveteli a kollektív tárgyalások tiszteletben tartását. Az átállás mélyen érintheti a munkavállalók életét, ezért már a folyamat korai szakaszában tájékoztatást kell nyújtani és konzultációkat kell tartani. Ugyanígy a nyilvánosság figyelmét is fel kell hívni az átállás nem szándékolt következményeire.

2.7.

Miközben úgy tűnik, hogy a digitalizálás növeli a vállalkozások és kormányzati szervek hatékonyságát (a potenciális előnyöket mindig is túlbecsülték), ennek mindig megvan az ára is, például amikor elbocsátják a munkavállalókat vagy a köztisztviselőket, vagy amikor a lakosság – különösen az idősek és a fogyatékkal élők – nem alkalmazkodnak elég gyorsan, illetve egyáltalán nem alkalmazkodnak a digitalizáláshoz. Ezért fontos, hogy a digitális átállás mindenki számára hozzáférhetővé váljon, kortól, nemtől, társadalmi-gazdasági státusztól és fogyatékosságtól függetlenül. Hasonlóképpen a kkv-k is versenyhátrányba kerülhetnek, ha nem tudnak lépést tartani az iparágukban zajló digitalizálás ütemével, különösen ha ezek a folyamatok magas induló költségeket igényelnek.

2.8.

A második fogalom, amelyet a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak és a lakosságnak meg kell értenie, a digitalizáció. Ez sokféle elemet foglal magában. A digitalizáció a digitális technológiák alkalmazásával segít átalakítani a vállalkozások működését. Ez hatással van az üzleti modellekre, az érintett vállalkozáson belüli és kívüli kommunikációs folyamatokra, sőt a teljes értékláncra.

2.9.

A digitalizáció új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt azáltal, hogy olyan digitális alapú bevételi forrásokat hoz létre, amelyek korábban nem voltak elérhetőek. A jövőben a testre szabott üzleti alkalmazások lehetnek az innováció, a növekedés és a terjeszkedés kulcsai a vállalkozások számára, legyen bár szó a közösségimédia-integrációról vagy az ügyfeleknek nyújtott előfizetéses adatszolgáltatásokról. Az új digitális technológiák, különösen a SMACIT (social, mobile, analytical, cloud, Internet of Things, azaz közösségi, mobil, elemző, felhőalapú, dolgok internete) rövidítéssel jelölt technológiák nagy lehetőséget kínálnak a kkv-k számára, mivel ezek a technológiák a nagy és a régi szervezetek számára egyszerre jelentenek lehetőségeket és egzisztenciális veszélyeket.

2.10.

A digitális átállások eredményeit vizsgáló többéves kutatások azt mutatják, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a sikerességi aránya következetesen alacsony: a tervezett eredmények kevesebb mint 30 százalékát érik el. A McKinsey 263 fős válaszadói minta alapján kapott friss eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók mindössze 16 százaléka mondta azt, hogy a szervezetük digitális átállása sikeresen javította a teljesítményt. Ezekkel a kihívásokkal az olyan „intelligens iparágak” is szembesülnek, mint a csúcstechnológia, a média és a távközlés, amelyek körében a sikeres eredmények aránya nem haladja meg a 26 százalékot. Másrészt a 100-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetekben a válaszadók 2,7-szer nagyobb valószínűséggel büszkélkedhetnek sikeresebb digitális átállással, mint a több mint 50 000 alkalmazottat foglalkoztató nagy szervezetek esetében.

2.11.

Mérettől függetlenül azonban azok a vállalkozások, amelyek még mindig a hagyományosabb folyamatokba ágyazódnak be, a versenyképesség elvesztését kockáztatják, és téves az az a priori feltételezés, hogy minden vállalkozás sikeresen meg tudja valósítani a digitalizációt. Ugyanez igaz a munkavállalókra is, különösen azokra, akik hagyományos tevékenységet végeznek.

2.12.

A digitális átállás segíthet az üzleti hatékonyság növelésében, és új bevételszerzési lehetőségeket nyithat meg a vállalkozások számára, emellett pedig hozzájárulhat a szénlábnyom csökkentéséhez. Támogathatja továbbá a munkaerőpiaci mobilitás növelését, fokozhatja a termelékenységet és a munkahelyi rugalmasságot, valamint lehetővé teheti a munka és a magánélet összeegyeztetését, amikor a munkavállalók távolról, otthonról dolgoznak, ahogyan az a Covid19-világjárvány idején is történt.

2.13.

A valóság azonban egészen más lehet, és fel kell tenni a kérdést, hogy a digitalizáció és különösen a távmunka valóban jobb egyensúlyt teremtett-e a munka és a magánélet között. Bár sok munkavállaló támogatja a távmunkát, azt gyakran rendszertelenül végzik el, ami hatással van a munkakörülményekre, különösen a dolgozó anyák és a nem megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalók esetében. Ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy a digitalizáció elmossa-e a magánélet és a szakmai élet közötti határokat. Miközben a digitalizáció növelheti a munkavállalók és a vállalkozások teljesítményét, egészen más következményei lehetnek a családi életre és esetleg az egészségre nézve. A világjárvány idején sietve bevezetett, mesterséges intelligencián alapuló eszközök inkább növelték a stresszt és az egészségügyi és biztonsági kockázatokat a munkavállalók körében.

2.14.

Egyre inkább megfigyelhető az a tendencia is, hogy az egyének nem „kapcsolódnak le” a digitális munkafolyamatoktól. Mivel a távmunka egyre inkább általánossá válik a vállalkozások és a közszolgáltatások körében, rendkívül fontos, hogy a távmunka a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások keretében valósuljon meg. A lekapcsolódáshoz való jogot egy uniós szintű eszközzel is el kell ismerni.

2.15.

A digitalizáció utolsó szempontja nemcsak a vállalkozókat, hanem általában a társadalmat is érinti. Az elmúlt három évtizedben, de leginkább az elmúlt tíz évben drámai elmozdulás történt a digitális technológiák alkalmazása felé minden társadalmi berendezkedésben és emberi tevékenységben. Ez lényegében az úgynevezett „digitális ügyfelek” kialakulásához vezetett, mivel egyre több ember támaszkodik egyre nagyobb mértékben a digitalizációra a mindennapi élet gyakorlatilag minden területén. Lassan a digitalizáció válik az alapjává annak, ahogyan a különböző formájú és méretű szervezetek kapcsolatot tartanak az ügyfelekkel, de tévedés lenne azt feltételezni, hogy életkortól függetlenül minden ember lépést tud tartani az új digitális fejlesztésekkel.

2.16.

Ezzel elérkeztünk a digitalizáció és a digitális átállás közötti különbségtételhez. Ez utóbbi arról szól, hogy az üzleti és társadalmi műveletek a digitális világ elemeivé alakulnak át, ahogy azt mindannyian számtalan módon megtapasztalhattuk a világjárvány során, például a megnövekedett távmunka révén.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.

Társadalmunk és gazdaságunk folyamatban lévő digitalizációja tovább fog növekedni és mélyülni, és bár a digitalizáció további társadalmi és gazdasági előnyöket ígér, aggályok merülnek fel a társadalomra gyakorolt megosztó hatása miatt, valamint azzal kapcsolatban, hogy valóban egyre több ember rendelkezik-e digitális jártassággal. Papíron úgy tűnik, hogy az átalakító hatású technológiák inkább a társadalmi befogadást erősítik, semmint a digitális jártassággal rendelkezők és a hátrányos helyzetűek közötti szakadékot növelnék, de a kézzelfogható valóság ettől némileg eltérő lehet. Sokan egyszerűen nem tudnak alkalmazkodni a digitális átállás gyors üteméhez. Ez különösen az idősekre, a fogyatékkal élőkre, valamint a vidéki és távoli régiókban élőkre igaz.

3.2.

Miközben a hatékonyság és a termelékenység fokozása, valamint a világjárványt követő világban a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsítása érdekében a digitalizációt mindenkire ki kell terjeszteni, fontos, hogy a digitális átállást megfelelő módon valósítsuk meg. Ezen azt értjük, hogy a digitális átállással kapcsolatos szakpolitikának mind az állami, mind a magánszektor szempontjából inkluzívnak kell lennie, mindenáron elkerülve az olyan társadalmi csoportok kirekesztését, mint az idősek, a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és a vidéki térségekben élők.

3.3.

Az inkluzivitás megvalósítása érdekében a kormányoknak átfogó stratégiákat és támogató intézkedéseket kell bevezetniük, hogy biztosítsák a digitális közszolgáltatások és termékek interoperabilitását, minőségét, emberközpontúságát, átláthatóságát, biztonságát, biztonságosságát és hozzáférhetőségét, valamint az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a gazdasági és kulturális lehetőségekhez való optimális hozzáférést. Ebben az összefüggésben a digitális eszközöket a közigazgatás arra használhatja, hogy bevonja a polgárokat a digitális közszolgáltatások létrehozásába, biztosítva, hogy ezek a szolgáltatások megfeleljenek az őket használó polgárok szükségleteinek és preferenciáinak.

3.4.

Az inkluzivitás megvalósításához mindenekelőtt hatalmas beruházásokra van szükség a kormányok részéről, és feltételezhető, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben az inkluzivitás igen hangsúlyos szerepet fog játszani a tervezett digitális átállásban, felhasználva az EU Igazságos Átmenet Alapját a Next Generation EU részeként, valamint a Digitális Európa programot és az európai strukturális és beruházási alapokat (különösen az ERFA-t és az ESZA+-t). Az Igazságos Átmenet Alap esetében azonban fenntartások fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy az Alap mennyire alkalmas arra, hogy megbirkózzon mind a digitalizációból, mind pedig az éghajlatváltozásból adódó átállás kihívásaival (2). A nemzeti kormányoknak és a regionális és helyi önkormányzatoknak véghez kell vinniük a digitalizációt, és fel kell gyorsítaniuk az új digitális infrastruktúrák, köztük az 5G bevezetését is.

3.5.

A digitális átállás példa nélküli a sebességgel, minden eddiginél nagyobb körben és mértékben megy végbe. Nem reális elvárás, hogy minden vállalkozás, kkv és szociális vállalkozás gyorsan és sikeresen alkalmazkodjon ehhez a példa nélküli változáshullámhoz. Az átállás sok sikertörténetet eredményezhet, de ugyanannyi áldozattal is járhat, ha a vállalkozásoknak nem hagynak időt az alkalmazkodásra, és nem támogatják őket megfelelő intézkedésekkel.

3.6.

Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a vállalkozások számára a digitális átállás támogatásához szükséges infrastruktúra megteremtését, valamint az ehhez kapcsolódó, arányos és célnak megfelelő jogi keret biztosítását. Az is fontos, hogy a tagállamok szorosan együttműködjenek a digitális megoldások fejlesztése és validálása terén, ami elvezetne egy bevált gyakorlatok megosztására szolgáló hálózat kialakításához. További intézkedések lehetnének még az adójóváírások, amelyek tovább támogatnák a vállalkozások által a működésük és munkafolyamataik digitális átalakításához megvalósítandó beruházásokat.

3.7.

A megbízható digitalizáció előfeltételei közé tartoznak azok a piacok, amelyekben a fogyasztók megbízhatnak, amelyek nem manipulálhatók, és ahol valóban egy nyitott és versengő környezetben választhatnak. Ez gyakran nem adott, főleg ha megnézzük, bizonyos piacok mennyire koncentráltak (közösségi média, kommunikációs alkalmazások, keresőmotorok, operációs rendszerek stb.), és milyen gyakran sérülnek a fogyasztói jogok. Az EGSZB az új fogyasztóügyi stratégiáról szóló véleményében (INT/922 (3)) kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi szabályokat is hozzá kell igazítani a digitalizált világhoz. Az olyan új digitális technológiák, mint például a mesterséges intelligencia (MI), a dolgok internete (IoT) és a robotika által támasztott új kihívások a jelenlegi védelem megerősítését teszik szükségessé.

3.8.

A digitális átállás kívánt eredményei elérésének további előfeltétele, hogy a különböző méretű vállalkozások, köztük a szociális vállalkozások is felkészüljenek a digitális átállásra. Ez magában foglalja a megfelelő pénzügyi forrásokból nyújtott támogatást és a kisvállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai számára szervezett képzési programokat, hogy megismerkedhessenek a legújabb technológiákkal és az azokból adódó lehetőségekkel. Másodszor, e mélyreható változás bevezetésének minden szempontját kommunikálni kell minden munkahelyi szinten. Harmadszor, arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a szervezeti kultúrában bekövetkezett példátlan változással összhangban új munkamódszereket, viselkedési módokat és kommunikációs módokat kell bevezetni.

3.9.

A digitális átállás gyakorlatilag minden iparágban növelte a digitális készségek iránti keresletet, a feldolgozóipartól kezdve a pénzügyi szolgáltatásokig és azon túlmenően is, és a belátható jövőben a kereslet csak növekedni fog. Ezért elengedhetetlen, hogy a kormányok és a vállalkozások továbbra is beruházzanak a mindenki számára elérhető oktatásba és képzésbe, beleértve a szakképzést is, annak biztosítása érdekében, hogy a digitális átállás zökkenőmentesen és a megfelelő tehetségek bevonásával menjen végbe, hogy az egyének és a vállalkozások kiaknázhassák ezen átállás előnyeit. Ennek magában kell foglalnia a digitális platformokon való részvételre vonatkozó oktatást is.

3.10.

A digitális átállás térnyerésével a következő években jelentősen növelni kell a beiskolázási arányt a természettudományokhoz, a technológiához, a műszaki tudományokhoz és a matematikához (STEM) kapcsolódó oktatási területeken. Az átállás támogatása, a nemek közötti szakadék áthidalása és az innovátorok következő generációjának megteremtése érdekében fejleszteni kell a STEM-készségeket. A STEM oktatása elősegíti a gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést.

3.11.

A digitális átállás a munkaintenzitás növekedéséhez és a munkahelyek bizonytalanságához vezetett, ami komoly kihívások elé állítja a munkavállalók védelmét, képviseletét és a velük szembeni méltányos bánásmódot. Az ILO 2019-ben elfogadott, a munka jövőjéről szóló centenáriumi nyilatkozata emberközpontú megközelítést javasolt a munka világának új technológiáival kapcsolatban. Most azonban az a kérdés, hogy miként lehet ezt hatékony szakpolitikai intézkedésekbe, jogszabályokba és intézkedésekbe átültetni, amelyek védik a munkavállalókat, és lehetővé teszik a megfelelő képviseletet. Ezért van szükség a szakpolitikák (és valószínűleg az arányos és célnak megfelelő jogszabályok) és intézkedések uniós szintű felülvizsgálatára, nemcsak a szakpolitikák koherenciája érdekében, hanem azért is, hogy az érintett érdekelt felek részt vegyenek a társadalmi igazságosság elérésének alapvető célkitűzésén alapuló politika kialakításában.

3.12.

Végezetül, a mindenkire kiterjedő digitalizációról folyó viták nem hagyhatják figyelmen kívül a digitalizáció, valamint az uniós gazdaságok ökologizálása és az uniós karbonsemlegességi célkitűzések közötti kapcsolatot, ahogy azt sem, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben hangsúlyt fektetnek az e célkitűzéseket támogató kezdeményezésekre.

3.13.

A „digitális és a zöld” átállásnak nem csupán kéz a kézben kell járnia, hanem alapvető szerepe van abban is, hogy az egész EU-ban előmozdítsuk az innovációt. Ilyen például az ellátási lánc optimalizálására és a hatékonyság növelésére szolgáló blokklánc-technológia, amely az alkatrészek, termékek és anyagok nyomon követése mellett segítené az erőforrás-fogyasztás csökkentését, hozzájárulva ezzel a körforgásos gazdasághoz. Ezen túlmenően a digitális technológiák segíthetnek semlegesíteni vagy ellensúlyozni a technikailag kihívást jelentő vagy költséges kibocsátásokat. A digitalizálás és az ökologizálás létfontosságú, azonban – ahogy azt ebben a véleményben hangsúlyoztuk – a megvalósítás során mindig a társadalmi igazságosság elvét kell követni. Másképp fogalmazva, mindenki számára elérhetővé kell tenni a digitális átállás előnyeit, amelyek például az energia, a biztonság, a mobilitás, a jólét és a közösség területén a karbonsemlegesség elérését elősegítő intelligens, gördülékeny és feltűnésmentes szolgáltatások nyújtására használt legújabb technológiák alkalmazásában nyilvánulnak meg.

3.14.

Elismerjük, hogy ez nem könnyen megvalósítható cél, de éppen ezért az uniós gazdaságok ökologizálásához kapcsolódó digitalizációs terveknek tartalmazniuk kell egy több érdekelt fél részvételével zajló konzultációs folyamatot és elemzést, amely a szociális párbeszédre és a kollektív tárgyalásokra épül, és amelynek középpontjában az európaiak életébe tényleges változást hozó közép- és hosszú távú célok állnak.

---

(1)  Ez összhangban van az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló tanácsi következtetésekkel (2020. június 9.), amelyben a Tanács „felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, a digitális kormányzásra vonatkozó megerősített uniós szakpolitikára […] annak érdekében, hogy koordinálni és támogatni lehessen a közigazgatás digitális transzformációját valamennyi uniós tagállamban, beleértve az interoperabilitásnak, valamint a biztonságos és határokon átívelő közadatáramlásra és közszektorbeli szolgáltatásokra vonatkozó közös szabványoknak a biztosítását is”.

(2)  https://www.epsu.org/article/proposed-transition-fund-really-just.

(3)  HL C 286., 2021.7.16., 45. o.