Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról

(COM(2021) 189 final – 2021/104 (COD))

(2021/C 517/07)

Előadó:

Marinel Dănuț MURESAN

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2021.6.22. Európai Parlament, 2021.6.23.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. és 114. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.9.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.9.22.
Plenáris ülés száma:	563.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	226/0/7

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslatot, és úgy véli, hogy a magas színvonalú fenntarthatósági jelentéstétel kulcsfontosságú eleme lesz az európai zöld megállapodás végrehajtásának, ideértve az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag ambiciózus céljait is.

1.2.

A fő előny, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásnak a bizonyos feltételeknek megfelelő valamennyi nagyvállalatra, valamint a tőzsdén jegyzett kkv-kra történő kiterjesztése támogatni fogja az európai gazdaságnak a Párizsi Megállapodással összhangban történő átalakítását, akárcsak az EFRAG arra vonatkozó megbízása, hogy koherens uniós nem pénzügyi beszámolási standardokat dolgozzon ki.

1.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervet követően arra összpontosít, hogy ösztönözze a jó minőségű fenntarthatósági adatok vállalatok és pénzügyi intézmények általi közzétételét. A köz- és a magánszektornak egymással karöltve kell munkálkodnia e cél elérésén, és ebből a szempontból döntő szerepet játszik a fenntartható finanszírozás és a vállalati beszámolás jogszabályi kerete.

1.4.

Az EGSZB arra kívánja biztatni a társjogalkotókat, hogy értékeljék a kkv-knak az irányelv hatálya alá való fokozatos és önkéntes bevonásával járó működési és igazgatási költségeket, és mérlegeljenek olyan további lehetséges támogató intézkedéseket, amelyek segíthetik az esetleges igazgatási és működési terhek ellensúlyozását a gazdaság e kritikus jelentőségű szegmense számára.

1.5.

Az EGSZB határozottan üdvözli, hogy az Európai Bizottság tisztázza a „kettős lényegesség” elvét, és tartja magát ezen elvhez, valamint örömmel fogadja a javaslat (3) bekezdésében erre vonatkozóan adott leírást.

1.6.

Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) megbízást kapott arra, hogy adjon szakmai tanácsot az európai nem pénzügyi beszámolási standard kidolgozásával kapcsolatban. E standardalkotási folyamatba az összes érdekelt felet be kell vonni, akinek lényeges érdeke fűződik a fenntarthatósági beszámolók elkészítéséhez és használatához: az érintett pénzügyi és nem pénzügyi vállalati érdekelt felek, a szociális partnerek és a civil társadalom számára minden szakaszban egyértelmű szerepet kell garantálni.

1.7.

Az EGSZB ösztönözni kívánja az Európai Bizottságot, az európai felügyeleti hatóságokat és a társjogalkotókat, hogy biztosítsák a fenntarthatósági beszámolási keret különböző alkotóelemeinek – köztük a pénzügyi intézményekre vonatkozó elemek – tartalmi és időrendi szempontból való gondos összehangolását.

1.8.

Az EGSZB arra is ösztönzi az Európai Bizottságot és az EFRAG-ot, hogy fontolják meg, hogy a fenntarthatósági kockázatokra és hatásokra vonatkozó specifikus, országonkénti jelentéstételi követelmények az alkalmazási körbe tartozó valamennyi szervezet esetében hogyan ösztönözhetik a részletesebb és lényegesebb adatok közzétételét.

1.9.

Végezetül az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne előmozdítani a pénzügyi jártasságot és a fenntarthatósággal kapcsolatos tájékozottságot. Noha e javaslat biztosítani fogja, hogy a vállalatok és pénzügyi intézmények pontos adatokkal tudjanak szolgálni a végfelhasználók, a jövőbeli kedvezményezettek és más végső befektetők számára, kiegészítő erőfeszítésre is szükség van annak érdekében, hogy képessé tegyék őket arra, hogy megtakarításaikat kellő magabiztossággal a fenntartható befektetések felé irányítsák. Az EGSZB ezért üdvözli a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája (1) részeként e tekintetben tett kötelezettségvállalásokat.

2.   Az európai bizottsági javaslat

2.1.

A számviteli irányelvet módosító, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet (2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), NFRD) 2014-ben fogadták el. Az NFRD hatálya alá tartozó vállalatoknak először 2018-ban (a 2017-es pénzügyi évre vonatkozóan) kellett az irányelv rendelkezéseinek megfelelően beszámolniuk.

2.2.

Az Európai Bizottság az NFRD-vel összhangban 2017-ben nem kötelező erejű iránymutatást tett közzé a beszámolókhoz a vállalatok számára (3). 2019-ben további iránymutatást tett közzé az éghajlattal kapcsolatos információkról szóló jelentéstételre vonatkozóan (4). Ezek az iránymutatások nem javították kellőképpen a vállalatok által az NFRD alapján közzétett információk minőségét.

2.3.

Az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy az európai zöld megállapodásban és a 2020. évi munkaprogramjában javaslatot tesz a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatára (5).

2.4.

Az Európai Bizottság 2018 márciusában kiadta a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervet (6), amelyben megerősítette, hogy a befektetési döntések alátámasztásához szükséges, vállalatok által szolgáltatandó nem pénzügyi információk mindenképpen további szabványosításra szorulnak. A cselekvési tervet követően az Európai Bizottság három jogalkotási javaslatot adott ki, amelyek részletesebben meghatározták a vállalatoktól e célból kért adatokat: taxonómiai rendelet (7), a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (8) és a karbonszegénységi referenciamutatókról szóló rendelet (9).

2.5.

A fenntartható finanszírozásról szóló, 2018. májusi saját kezdeményezésű jelentésében az Európai Parlament a beszámolási követelmények továbbfejlesztését kérte a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv keretében (10). A fenntartható vállalatirányításról szóló, 2020. decemberi állásfoglalásában üdvözölte az Európai Bizottság elkötelezettségét a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálata mellett, kérte a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatályának további vállalati kategóriákra történő kiterjesztését, és üdvözölte az Európai Bizottság uniós nem pénzügyi beszámolási standardok kidolgozására irányuló kötelezettségvállalását (11). Az Európai Parlament emellett úgy vélte, hogy a vállalatok által az NFRD alapján közzétett nem pénzügyi információkat kötelező könyvvizsgálatnak kell alávetni.

2.6.

Az NFRD, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelettel (SFDR) és a taxonómiai rendelettel együtt az EU fenntartható finanszírozási stratégiáját alátámasztó fenntarthatósági beszámolási követelmények központi elemét képezi.

2.7.

E javaslat célja ezért, hogy javítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolást annak érdekében, hogy jobban kiaknázza a belső piacban rejlő lehetőségeket, és ezáltal hozzájáruljon a teljes mértékben fenntartható és inkluzív gazdasági és pénzügyi rendszerre való átálláshoz, összhangban az európai zöld megállapodással – és ezen belül az „Irány az 55!” intézkedéscsomaggal –, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Európa jelenleg lábal ki egy egészségügyi vészhelyzetből, amely rávilágított egy olyan reziliens pénzügyi és gazdasági rendszer szükségességére, amely védelmet nyújthat a jövőben a váratlan válságokkal szemben. Az Európai Központi Bank szerint a világjárvány „felrázott minket a tekintetben, hogy ha nem akarjuk, hogy az éghajlatváltozás tartós károkat okozzon a világgazdaságban, akkor alapvető strukturális változtatásokat kell végrehajtanunk gazdaságunkban, az energia-előállítás és -fogyasztás módjában is rendszerszintű változásokat indítva el” (12). Az EKB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a sürgős fellépés elmulasztása magát az emberi életet is veszélyezteti, különös tekintettel a legszegényebbekre és a legkiszolgáltatottabbakra. A jó minőségű nem pénzügyi vállalati beszámolás alapvető annak biztosításához, hogy e probléma mindkét vetületét kellően kezelni lehessen.

3.2.

Ezzel párhuzamosan a tőkepiaci unió terén elért haladás biztosítani fogja, hogy az európai ipar – amelynek gerincét az európai GDP több mint felét előállító kkv-k alkotják (13) – tovább virágozzon, színvonalas munkahelyeket teremtsen, és az Európai Unió hosszú távú versenyképességéhez vezessen. E haladás feltétele, hogy tőkéhez jussanak azok a vállalatok, amelyek a Párizsi Megállapodás céljainak való megfelelés érdekében az átálláson dolgoznak, és amelyek támogatni fogják az európai zöld megállapodás céljait; emellett annak biztosítása is feltétel, hogy a pénzügyi és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás Európa kötelezettségvállalásainak szerves részévé váljon.

3.3.

A „kettős lényegesség” megközelítését követő, jó minőségű, összehasonlítható, releváns vállalati adatok rendelkezésre állása fontos előfeltétel ahhoz, hogy a pénzügyi ágazat képes legyen értékelni a nem pénzügyi és pénzügyi ügyfelek és partnerek fenntarthatósági profilját, és így támogatni tudja ügyfeleit a Párizsi Megállapodás céljainak az elérésében. Az EGSZB ösztönzi a társjogalkotókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy e javaslat megfeleljen e kulcsfontosságú célkitűzésnek, amely a Covid19-világjárványból való fenntartható kilábalás alapját fogja képezni, és biztosítani fogja az egységes piac hosszú távú versenyképességét és növekedését.

3.4.

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport kapta azt a feladatot, hogy kidolgozza azokat a technikai standardokat (a továbbiakban: standardok), amelyek a jogszabályi szöveget át fogják ültetni a gyakorlatba. Az EFRAG-nak az ebben a témában készült végső jelentését (14) követően az EGSZB arra szeretné ösztönözni a fenntartható finanszírozással foglalkozó uniós platformot és a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platformot, hogy folytassanak szoros konzultációt az EFRAG-gal a standardok megfelelő szintű részletezettségének felméréséről, biztosítva, hogy a beszámolót készítő gazdálkodó egységek lényeges és összehasonlítható adatokat szolgáltassanak. A fenntarthatósági beszámolás területén végbemenő nemzetközi fejlemények gyors ütemére tekintettel, ideértve a GRI, az SASB és a TCFD keret vállalatok és pénzügyi intézmények általi széles körű használatát, az EGSZB azt javasolja, hogy a standardokhoz e keretek főbb rendelkezései szolgáljanak alapul. Ahogy azt az EFRAG is körvonalazta, az e tekintetben folyó nemzetközi együttműködés mindazonáltal az uniós szabályozási keret hatóköre és fejlesztésének gyorsasága szempontjából nem hátráltathatja az EU arra irányuló törekvését, hogy a fenntarthatóság terén globális vezetővé váljon. Ha az EFRAG struktúráján belül biztosítják az érdekelt felek alkotta kulcsfontosságú csoportok, köztük a szociális partnerek kiegyensúlyozott képviseletét, az szavatolni fogja, hogy ez a folyamat a lehető legstabilabban menjen végbe.

3.5.

Az összehasonlítható, jó minőségű adatok szolgáltatását illetően kritikus jelentősége lesz annak, hogy a 27 tagú EU valamennyi joghatóságában koherens gyakorlatokat vezessenek be a fenntarthatósági beszámolás területén. Az EGSZB arra kívánja biztatni a társjogalkotókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tárgyalások olyan eredményre vezessenek, amely kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy az irányelv rendelkezései az átültetési folyamat során ne módosuljanak túlzott mértékben, tekintve, hogy nem rendelet elfogadására került sor. Ez az elem rendkívül fontos lenne annak biztosításához, hogy a 27 tagú EU-ban mindenütt biztosított legyen a beszámolási követelmények egységessége, megelőzné a piac széttagoltságát, és valamennyi joghatóságban egyformán ösztönözné a tőke akadálytalan áramlását. Jóllehet az EGSZB teljes mértékben arra számít, hogy a küszöbön álló standardokat a 27 tagú EU-ban mindenütt következetesen fogják alkalmazni, hangsúlyozni kell, hogy fontos garantálni azt, hogy mind a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv átültetése, mind a standardalkotás jó minőségű, összehasonlítható és lényeges fenntarthatósági információk közzétételéhez vezessen a 27 tagú EU egészében. A civil társadalom által elvégzett korábbi empirikus munka kimutatta, hogy jelentős regionális különbségek állnak fenn, amelyek alááshatják ezt a célt (15).

4.   Részletes megjegyzések

4.1.   Hatály

4.1.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelv hatályát (a multilaterális kereskedési rendszerekben [MTF] és a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett kkv-k kivételével) a tőzsdén jegyzett kkv-kra is kiterjesztették, és üdvözli a tőzsdén nem jegyzett kkv-k általi önkéntes beszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkozó hároméves átmeneti időszakot és egyszerűsített standardot is. A megfelelő adatok megszerzésével és beszámolóik elkészítésével kapcsolatban a kkv-kra nehezedő – a Covid19-világjárvány hatásai által tovább súlyosbított – jelentős igazgatási és működési terhekre tekintettel az EGSZB e tekintetben támogatja a javaslat jelenlegi hatályát. Ez a kiegyensúlyozott megközelítés lehetővé teszi, hogy a kkv-k egy kiszámítható pályát követve eleget tegyenek a fenntarthatósági információk kapcsán befektetőik és érdekelt feleik tágabb körében megnövekedett elvárásoknak, ugyanakkor pedig kellő rugalmasságot és időt hagy arra, hogy e követelményeket fokozatosan és önkéntesen teljesítsék.

4.1.2.

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság mielőbb készítsen külön hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést, amely kifejezetten a fokozatos bevezetési időszak és az egyszerűsített beszámolási standard jegyzett és nem jegyzett kkv-kra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Ezen elemzés lényeges elemét kell képezniük konkrét empirikus bizonyítékoknak és ajánlásoknak az irányelv hatályának a nagy kockázatú ágazatokban működő, tőzsdén jegyzett és ott nem jegyzett kkv-kra való, észszerű időn belüli kiterjesztéséről. Amennyiben szükséges, az Európai Bizottságnak további támogató intézkedéseket is mérlegelnie kell, hogy segítse a kkv-kat a hamarosan alkalmazandóvá váló beszámolási követelmények teljesítésében.

4.2.   Az értékláncok mentén felmerülő kockázatok és hatások közzététele

4.2.1.

Az EGSZB üdvözli a javasolt irányelv megközelítését, amelynek értelmében beszámolási követelményeket fogalmaz meg a hatálya alá tartozó szervezetek értékláncára vonatkozóan. A modern értékláncok összetettségére tekintettel az EGSZB olyan világosabb és részletesebb kritériumok megfogalmazását ajánlja, amelyek alapján eldönthető, hogy mikor kell alkalmazni a teljes értékláncra vonatkozó beszámolási megközelítést, összhangban a javasolt irányelv (29) preambulumbekezdésében foglalt rendelkezéssel, amely szerint e beszámolást „adott esetben” kell teljesíteni. Mivel az értékláncokban folytatott tevékenységek jelentős környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok és hatások forrásai, az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy e további meghatározások nem csorbíthatják azt a követelményt, amely szerint a beszámolást olyan módon kell megvalósítani, hogy az előmozdítsa az értékláncokban végzett tevékenységek hatásainak teljes átláthatóságát.

4.3.   A beszámolási követelmények összhangjának biztosítása időzítési és tartalmi szempontból

4.3.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a javaslat sikere a beszámolási követelmények sorrendjének gondos megállapításától, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv és más jogszabályi keretek beszámolási követelményeinek összehangolásától függ. Mivel a javaslat az irányelv hatálya alá tartozó azon szervezetek szükségleteit érinti, amelyek a nem pénzügyi információknak felhasználói és elkészítői is egyben, különösen fontos lesz annak biztosítása, hogy elegendő idő maradjon az érintett adatok összegyűjtésére, értékelésére és közzétételére. E koordinációnak biztosítania kell, hogy első körben az irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetek nem pénzügyi ügyfeleinek kelljen közzétenniük a szükséges adatokat, hogy ezt követően a pénzügyi szervezetek értékelni tudják ezeket az adatokat, és el tudják készíteni saját beszámolóikat.

4.3.2.

Az Európai Bizottságnak és a társjogalkotóknak értékelniük kell e sorrendiséggel kapcsolatos követelményeket, különösen, mivel ezek az irányelv hatálya alá tartozó azon szervezetekre vannak befolyással, amelyek a tőkekövetelményekről szóló rendelet (16), a taxonómiai rendelet 8. cikke, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) felhatalmazáson alapuló jogi aktusai (17), valamint a szociális taxonómia és más taxonómiák kidolgozásával kapcsolatos soron következő standardok szerinti fenntarthatósági beszámolás hatálya alá fognak tartozni. Az e követelményeknek való megfelelés a vizsgált javaslat alapján nyújtott jó minőségű adatok rendelkezésre állásától fog függni. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv szerinti közzétételek keretében előírt információknak hasonló kört kell lefedniük, mint az e kapcsolódó követelmények alapján közzéteendő adatoknak, beleértve a taxonómiai rendelet felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt követelményeket, amelyeket a javasolt irányelvben és adott esetben az EFRAG standardok kidolgozására irányuló munkája során tovább lehet pontosítani.

4.4.   Bizonyosság

4.4.1.

Az EGSZB elismeri annak jelentőségét, hogy biztosított legyen a javasolt irányelv alapján közzétett nem pénzügyi adatok jó minősége és ellenőrizhetősége. E tekintetben kritikus fontosságú a bizonyosság szerepe, és az EGSZB üdvözli azt a javaslatban megfogalmazott ajánlást, miszerint az irányelv hatálya alá tartozó szervezetek nem pénzügyi adatainak ellenőrzéséhez alkalmazzanak korlátozott bizonyosságot.

4.4.2.

A fenntarthatósági információk megalapozott bizonyosságára vonatkozó, közösen elfogadott keret hiánya és a nem pénzügyi adatok bizonyos formáinak kiforratlansága miatt ajánlatos, hogy a bizonyossági követelmények a korlátozott bizonyossághoz szükséges értékelés szintjén maradjanak.

4.5.   Emberi jogok

4.5.1.

Az EGSZB üdvözli az olyan fenntarthatósági témák részletesebb azonosítását, amelyek vonatkozásában adatokat kell közzétenni, beleértve a veszélyeztetett közösségekre és munkavállalókra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos témákat. A fenntartható vállalatirányításról szóló javaslat kiadásával kapcsolatban tervezett lépéseket illetően az EGSZB úgy véli, hogy e javaslat jó lehetőséget kínál a közösségeket befolyásoló üzleti tevékenységekből származó pénzügyi kockázatok értékelésére szolgáló gyakorlati keret kialakítására, ugyanakkor pedig előmozdítja az üzleti tevékenységek ugyanezen közösségekre gyakorolt hatásainak alapos megismerését. A beszámolási és átvilágítási követelmények további meghatározása során gondoskodni kell a szociális partnerek igényeinek kiegyensúlyozásáról, mégpedig a hivatalos konzultációhoz való jog biztosítása révén.

4.5.2.

Az EGSZB arra kívánja biztatni a társjogalkotókat, hogy mérlegeljék az e folyamat során figyelembe veendő és megkérdezendő érdekelt felek világosabb meghatározását, és biztosítsák e követelményeknek a fenntartható vállalatirányításról szóló küszöbön álló javaslat rendelkezéseivel való teljeskörű összehangolását. Azt a folyamatot, amelyet a vállalatoknak végig kell vinniük ahhoz, hogy megfeleljenek az érdekelt felekkel való konzultációra vonatkozó követelményeknek, egyrészt azzal kell hangsúlyozni, hogy kizárólag a legjelentősebb érdekelt feleket azonosítják, másrészt pedig biztosítani kell, hogy ezek a folyamatok megfelelően megtervezett, egyszerű folyamatok legyenek, és ne terheljék indokolatlanul összetett feladatokkal a javasolt irányelv kiterjesztett hatálya alá tartozó vállalatokat.

4.6.   Az átállás megtervezése

4.6.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az átállást lebonyolító vállalatoknak finanszírozást kell magukhoz vonzaniuk. Ezért kritikus jelentőségű az, hogy a javaslat hangsúlyt helyez arra, hogy be kell számolni az üzleti modelleknek és stratégiáknak a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 oC-ra való korlátozásával való összeegyeztethetőségéről. A Nemzetközi Energia Ügynökségnek a nulla nettó kibocsátás 2050-ig való eléréséről szóló jelentésére (18) tekintettel a megalapozott, jó minőségű adatoknak a javasolt irányelv e követelményének való megfelelés érdekében történő biztosítása döntő fontosságú előfeltétele lesz annak, hogy a vállalatok hiteles átállási tervekkel rendelkezzenek, és a bankok és tőkepiacok segíthessék őket a céljaik elérésében. Az EGSZB támogatná, ha az ezen összehangolást megalapozó követelményeket arányos módon, nagyobb részletességgel határoznák meg. E követelményeknek további információkat kell magukban foglalniuk a vállalatok által elfogadott átállási forgatókönyvekre, valamint az igazságos átmenet célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségüket meghatározó elemekre vonatkozóan.

4.7.   Az uniós nem pénzügyi beszámolási standardok kidolgozása

4.7.1.

Az EGSZB megismétli, hogy támogatja, hogy az EFRAG megbízatást kapott arra, hogy szakmai tanácsadást nyújtson az uniós nem pénzügyi beszámolási standardok kidolgozása tekintetében. Az EGSZB fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy e megbízatáshoz „szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság” szükséges, beleértve a standardok kidolgozása során az érdekelt felek széles körével folytatott konzultációt, és hangsúlyozni kívánja, hogy a szakmai tanács kidolgozása során fontos biztosítani a szakszervezetek, a szociális partnerek tágabb köre, a kkv-k és más, a standardok kidolgozását illetően lényeges érdekkel rendelkező érdekelt felek – köztük a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok és a civil társadalmi szervezetek – bevonását és a velük való konzultációt. E tekintetben az EGSZB támogatja az EFRAG által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy szabályszerű eljárásának kialakításával kapcsolatban kikérje az érdekelt felek véleményét (19), és olyan eredményre számít, amely biztosítani fogja az összes fent említett érdekelt fél bevonását.

---

(1)  COM(2021) 390 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(3)  Az Európai Bizottság C(2017) 4234 final közleménye (HL C 215., 2017.7.5., 1. o.).

(4)  Az Európai Bizottság C(2019) 4490 final közleménye (HL C 209., 2019.6.20., 1. o.).

(5)  A Bizottság közleménye az európai zöld megállapodásról (COM(2019) 640 final), A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja (COM(2020) 440 final).

(6)  COM(2018) 97 final.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2089 rendelete (2019. november 27.) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 17. o.).

(10)  Az Európai Parlament 2018. május 29-i állásfoglalása a fenntartható finanszírozásról (2018/2007(INI)) (HL C 76., 2020.3.9., 23. o.)

(11)  Az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a fenntartható vállalatirányításról (2020/2137(INI)) (HL C 445., 2021.10.29., 94. o.).

(12)  https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2020/html/ecb.sp200717~1556b0f988.en.html.

(13)  https://ec.europa.eu/growth/smes_hu.

(14)  https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/business_economy_euro/banking_and_finance/documents/210308-report-efrag-sustainability-reporting-standard-setting_en.pdf

(15)  https://www.allianceforcorporatetransparency.org/assets/Research_Report_EUKI_2020.pdf, 51. o.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(17)  C(2021) 2800 final.

(18)  https://www.iea.org/reports/net-zero-by-2050.

(19)  https://www.efrag.org/Assets/Download?assetUrl=%2fsites%2fwebpublishing%2fSiteAssets%2fEFRAG%2520Due%2520Process%2520Procedures_V04.pdf