1.   

EMLÉKEZTET a 2020. februári következtetéseire (1), amelyekben HANGSÚLYOZTA, hogy a minőségi jogalkotás a fenntartható és inkluzív növekedés egyik legfontosabb ösztönzője, amely emellett előmozdítja a versenyképességet, az innovációt, a digitalizációt és a munkahelyteremtést, továbbá fokozza az átláthatóságot és biztosítja az uniós jogszabályokba vetett közbizalmat; valamint ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZTA, hogy az uniós szabályozásnak átláthatónak, egyszerűnek és minimális költséggel megvalósíthatónak kell lennie, továbbá mindig figyelembe kell vennie a fogyasztók, a munkavállalók, az egészség, az éghajlat és a környezet magas szintű védelmét. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy előmozdítsa a leginkább hatékony szabályozási eszközök, például a harmonizáció és a kölcsönös elismerés alkalmazását (2).

2.   

HANGSÚLYOZZA, hogy különösen annak érdekében, hogy az EU megerősödve lábaljon ki a Covid19-válságból – amely komoly hatást gyakorol az EU vállalkozásainak többségére, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), ideértve a mikrovállalkozásokat és az induló innovatív vállalkozásokat is, és közülük sokak számára egzisztenciális fenyegetést jelent –, az uniós szabályozási keretnek a lehető leginkább versenyképesnek, eredményesnek, hatékonynak, koherensnek, kiszámíthatónak, innovációbarátnak, időtállónak, fenntarthatónak és reziliensnek kell lennie. Emellett bizonyítékokon kell alapulnia, védelmeznie és támogatnia kell mind a polgárokat, mind a vállalkozásokat a teljeskörűen működő uniós egységes piacra irányuló célkitűzés összefüggésében, anélkül, hogy újabb szükségtelen terheket róna rájuk, és egyúttal csökkentenie kell a már meglévő szükségtelen terheket.

3.   

EMLÉKEZTET a szubszidiaritás és az arányosság, valamint az elővigyázatosság elvére, továbbá a 2016. májusi következtetéseire (3), amelyekben KIEMELTE, hogy az uniós szakpolitikák és szabályozási intézkedések kidolgozásának vagy aktualizálásának mérlegelésekor az innovációs elvet kell alkalmazni, ami azzal jár, hogy az összes szakpolitikai területen a jogszabályok kidolgozásának és felülvizsgálatának folyamatában figyelembe kell venni a kutatásra és az innovációra gyakorolt hatást; valamint FELSZÓLÍTOTTA a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy az innovációbarát, időtálló jogszabályok szempontját juttassák érvényre a jelenlegi szabályozásról a REFIT program keretében folytatott megbeszéléseik során; továbbá FELHÍVTA a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy tárják fel és cseréljék ki egymással a bevált gyakorlatokat arra vonatkozóan, hogy a szabályozás miként tehető időtállóbbá, valamint a kutatást és az innovációt előmozdító tényezővé, ideértve a kísérletezés és a rugalmasság lehetőségeit is. EMLÉKEZTET a bevált gyakorlatoknak a Tanács máltai elnöksége által 2017-ben szervezett cseréjére, amelynek során nyilvánvalóvá vált, hogy számos tagállam már jelenleg is fontolóra veszi a kísérletezést és az innovációhoz kapcsolódó egyéb eszközöket a szakpolitikák kialakítása során (4).

4.   

KIEMELI, hogy a rugalmasság és a kísérletezés fontos eleme lehet egy hatékony, innovációbarát, időtálló, bizonyítékokon alapuló és reziliens szabályozási keretnek, amely előmozdítja a versenyképességet, a növekedést, a fenntarthatóságot, a „szabályozási tanulást”, valamint az európai technológiai szuverenitást és vezető szerepet, továbbá elősegíti a rendszerszintű sokkhatások, valamint a gyökeres változtatást igénylő, illetve a hosszú távú jövőbeli kihívások kezelését.

5.   

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a szabályozói tesztkörnyezeteket egyre gyakrabban alkalmazzák számos ágazatban, így például a pénzügyek, az egészségügy, a jogi szolgáltatások, a légi közlekedés, a szállítás, a logisztika és az energetika területén, gyakran új, kialakulóban lévő technológiák alkalmazásával – ezek közé tartozik például a mesterséges intelligencia (AI) és a blokklánc/megosztott főkönyvi technológia (DLT) – vagy a már létező technológiák innovatív alkalmazásával együtt (5).

6.   

NYUGTÁZZA az innovációs elv időközi értékelésének alátámasztásához a Bizottság számára 2019-ben készült tanulmányt („Study supporting the interim evaluation of the innovation principle”), amely kiemelte, hogy az EU-ban az innovációt jobban elősegítő környezetet kell teremteni azáltal, hogy megerősítik a Bizottságnak a kísérleti szabályozás – többek között a szabályozói tesztkörnyezetek – kidolgozására vonatkozó megközelítését (6). NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság 2020. évi tudományos, kutatási és innovációs teljesítményjelentése megállapítja, hogy a technológiai fejlődés gyorsulása egyben kevésbé tradicionális megközelítéseket – mint amilyen például a szabályozói tesztkörnyezet – tesz szükségessé a szabályozás és a szakpolitikák tekintetében (7).

7.   

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a Bizottság a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című közleményében bejelentette, hogy kísérleti projekt indításával ösztönözni fogja a tagállamokat szabályozói tesztkörnyezetre vonatkozó javaslatok kidolgozására (8). NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság az európai blokkláncpartnerséggel együttműködésben a blokkláncra vonatkozóan egy páneurópai szabályozói tesztkörnyezet kialakítását tervezi, amelynek 2021–22-ben kell működőképessé válnia. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatósága segítséget nyújt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak ahhoz, hogy Görögországban, Észtországban és Lengyelországban támogatást nyújtson a szabályozói tesztkörnyezetek kialakításához (9).

8.   

Olyan konkrét keretnek TEKINTI a szabályozói tesztkörnyezeteket, amelyek a kísérletezéshez strukturált környezetet biztosítva, korlátozott időtartamra és egy ágazat vagy terület korlátozott részében adott esetben lehetővé teszik valós környezetben – jelenleg főként a digitalizáció keretében – innovatív technológiák, termékek, szolgáltatások és megközelítések szabályozási felügyelet keretében történő, a megfelelő biztosítékok garantálása melletti tesztelését (10).

9.   

A kísérleti záradékokat olyan jogi rendelkezésekként ÉRTELMEZI, amelyek lehetővé teszik a jogszabályok végrehajtásával és betartatásával megbízott hatóságok számára, hogy eseti alapon bizonyos fokú rugalmasságot biztosítsanak az innovatív technológiák, termékek, szolgáltatások és megközelítések tesztelését illetően (11). MEGÁLLAPÍTJA, hogy a kísérleti záradékok képezik gyakran a szabályozói tesztkörnyezetek jogalapját, és azokat már alkalmazzák uniós jogszabályokban és számos tagország jogi keretében.

10.   

HANGSÚLYOZZA, hogy a szabályozói tesztkörnyezetek lehetőséggel szolgálhatnak a szabályozás előmozdítására a proaktív „szabályozási tanulás” révén, lehetővé téve a szabályozó hatóságok számára, hogy megfelelőbb szabályozási ismereteket szerezzenek, és – különösen a nagyon korai szakaszban – a legmegfelelőbb módon, a valós életből származó bizonyítékok alapján szabályozzák az innovációkat, ami különösen fontos lehet nagy fokú bizonytalanság és gyökeres változtatást igénylő kihívások esetén, illetve új szakpolitikák kidolgozásakor.

11.   

KIEMELI, hogy a szabályozói tesztkörnyezetek jelentős lehetőségeket kínálhatnak mindenekelőtt az innovációra és a növekedésre az ipar, a szolgáltatások és más ágazatok területén valamennyi vállalkozás számára, különös tekintettel a kkv-kra, a mikrovállalkozásokra és az induló innovatív vállalkozásokra.

12.   

KIEMELI, hogy a szabályozói tesztkörnyezeteknek és a kísérleti záradékoknak mindig tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét, illetve az elővigyázatosság elvét, és elő kell mozdítaniuk ezek alkalmazását. Minden esetben biztosítani kell többek között a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók, az egészség, az éghajlat és a környezet magas szintű védelmét, valamint a jogbiztonságot, a pénzügyi stabilitást, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt, és tiszteletben kell tartani a védelem meglévő szintjeit.

13.   

14.   

15.   

FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2021 első felében nyújtson be jelentést a szabályozói tesztkörnyezetekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok e cseréje, valamint az uniós jogban jelenleg létező kísérleti záradékok áttekintése során elért eredményekről annak érdekében, hogy a minőségi jogalkotással foglalkozó munkacsoport a Tanács portugál elnöksége során megbeszélést folytathasson arról; továbbá 2021 második felében terjessze elő a szabályozói tesztkörnyezeteknek és kísérleti záradékoknak az Unión belüli és uniós szinten való lehetséges jövőbeli alkalmazásával kapcsolatos végső eredményeket és elemzéseket, illetve gyakorlati ajánlásokat annak érdekében, hogy a minőségi jogalkotással foglalkozó munkacsoport a Tanács szlovén elnöksége alatt megvitathassa és nyomon követhesse azokat.