EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.30.

SWD(2020) 301 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2020. évi jogállamisági jelentés


Országfejezet – A jogállamiság helyzete Bulgáriában

amely a következő dokumentumot kíséri

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2020. évi jogállamisági jelentés


A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2020) 580 final} - {SWD(2020) 300 final} - {SWD(2020) 302 final} - {SWD(2020) 303 final} - {SWD(2020) 304 final} - {SWD(2020) 305 final} - {SWD(2020) 306 final} - {SWD(2020) 307 final} - {SWD(2020) 308 final} - {SWD(2020) 309 final} - {SWD(2020) 310 final} - {SWD(2020) 311 final} - {SWD(2020) 312 final} - {SWD(2020) 313 final} - {SWD(2020) 314 final} - {SWD(2020) 315 final} - {SWD(2020) 316 final} - {SWD(2020) 317 final} - {SWD(2020) 318 final} - {SWD(2020) 319 final} - {SWD(2020) 320 final} - {SWD(2020) 321 final} - {SWD(2020) 322 final} - {SWD(2020) 323 final} - {SWD(2020) 324 final} - {SWD(2020) 325 final} - {SWD(2020) 326 final}

Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (EEM) az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor, 2007-ben átmeneti intézkedésként hozták létre, hogy elősegítsék Bulgária folyamatos erőfeszítéseit az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén 1 . A mechanizmust létrehozó határozatnak megfelelően és amint azt a Tanács következtetései is kiemelték, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus akkor zárul le, amikor a Bulgáriára vonatkozó minden értékelési kritérium kielégítő mértékben teljesül 2 . A 2019 októberében elfogadott legutóbbi EEM-jelentés rögzíti, hogy Bulgária számos további vállalást tett, a Bizottság pedig arra a következtetésre jutott, hogy a Bulgária által az EEM keretében elért előrehaladás elegendő a csatlakozáskor tett vállalásai teljesítéséhez. A Bizottság azonban azt is hangsúlyozta, hogy Bulgáriának következetesen tovább kell munkálkodnia azon, hogy a jelentésben rögzített kötelezettségvállalásokat konkrét jogszabályok formájába ültesse, és a vállalásait végre is hajtsa. A végső döntés meghozatala előtt a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament észrevételeit is. 3

I.Igazságszolgáltatási rendszer

A Bolgár Köztársaság igazságszolgáltatási rendszere 4 összesen 182 rendes és szakosított bíróságból áll. A rendes bíróságok főszabály szerint három fokon járnak el, és rendszerük 113 regionális bíróságból, 28 kerületi bíróságból és 5 fellebbviteli bíróságból áll. A szakosított bíróságok közé tartoznak katonai, büntető- és közigazgatási bíróságok is. A rendes, a katonai és a szakosított büntetőbíróságok által tárgyalt ügyekben a Legfelsőbb Semmítőszék, míg közigazgatási ügyekben a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jár el végső fokon. A rendes bírósági rendszeren kívül elhelyezkedő Legfelsőbb Semmítőszék és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jár el végső fokon. Az igazságszolgáltatási rendszernek részét képezi az ügyészség is, a bolgár Alkotmánybíróság azonban nem 5 . Az ügyészség egységes szerkezettel, a legfőbb ügyész vezetésével működik. A bolgár igazságszolgáltatási rendszer legfelsőbb szintű igazgatási hatósága a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács. Feladata az igazságszolgáltatás vezetése és függetlenségének biztosítása. A bírákat, ügyészeket és vizsgálókat 6 a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács 7 illetékes (bírói vagy ügyészi) tanácsa nevezi ki, lépteti elő, helyezi át vagy menti fel. A Legfelsőbb Ügyvédi Tanács jogszabály által létrehozott, független és önszabályozó szervezet 8 .

Függetlenség

Folyamatban van a legfőbb ügyész és helyettesei elszámoltathatóságát célzó reform. Az elmúlt években az ügyészség szerkezetátalakítási reformok sorozatán ment keresztül 9 . Az előrelépés ellenére Bulgáriában a legfőbb ügyész – hatásköreinél és pozíciójánál fogva – még mindig jelentős befolyással rendelkezik, mivel bármely ügyész bármely, bírói felülvizsgálaton át nem esett határozatát jogosult hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni 10 . Továbbá, naptári évenként 3 hónapra az ügyész hozzájárulása nélkül elrendelheti a kiküldetését, és – akár egyedi ügyekben is – írásban utasíthatja az ügyészeket 11 . A legfőbb ügyész a kerületi és regionális szintű ügyészségeket vezető ügyészek felett is jelentős hatáskörökkel rendelkezik 12 . Következésképp valamennyi ügyész és vizsgáló a legfőbb ügyész de facto alárendeltje. Elszámoltathatóságát tekintve a legfőbb ügyész kizárólag a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (LIT) teljes ülése által a köztársasági elnökhöz 13 benyújtott javaslat alapján menthető fel tisztségéből. Bár a legfőbb ügyész hatáskörei tekintetében a bolgár igazságszolgáltatási rendszer nem egyedülálló 14 , a legfőbb ügyész LIT-ben betöltött pozíciójával együtt azonban már aggályokra ad okot. A legfőbb ügyész, aki hivatalból tagja és elnöke az Ügyészi Tanácsnak, döntő szerepet játszik az ügyészek életpályája és fegyelmi eljárásai során 15 . Régóta fennálló aggály a legfőbb ügyész és helyettesei elleni hatékony bűnügyi vizsgálat lefolytathatóságának hiánya, amelyet nemcsak az Európai Bizottság 16 , hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága 17 és az Európa Tanács 18 is felvetett. 2019 júniusában napirendre került egy jogszabálytervezet a kérdéssel kapcsolatban, azonban több érdekelt is aggályait fejezte ki. A Bizottság ajánlására Bulgária a Velencei Bizottság véleményét kérte, hogy elkerülhesse az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülését, de egyben biztosíthassa a javasolt mechanizmus hatékonyságát. 2019 decemberében az Igazságügyi Minisztérium új jogszabálytervezetet tett közzé, amely figyelembe vette a Velencei Bizottság egyes ajánlásait 19 . Jelenleg a Parlament előtt van 20 ez az új jogszabálytervezet, amely egy „szakosított ügyész” 21 feladatává tenné a legfőbb ügyész által esetlegesen elkövetett bűncselekmények vizsgálatát. Ezt a szakosított ügyészt az LIT Ügyészi Tanácsa választaná meg három tagja javaslatára és a tizenegyből legalább nyolc szavazatos többséggel, hét éves határozott időtartamra. A legfőbb ügyész vagy helyettesei elleni vizsgálatok felügyelete során eljárási függetlenséget élvezne, egyéb tevékenységei tekintetében azonban a legfőbb ügyésznek alárendelt maradna 22 . A szakosított ügyész kinevezési eljárásának és vizsgálati hatásköreinek egyes elemei kapcsán aggályok merültek fel, és fontos lenne, hogy a jogszabálytervezet figyelembe vegye az Európa Tanács ajánlásait 23 . 2019. december 18-án a kormány azzal a kérdéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a legfőbb ügyész általi törvényességi felügyelet 24 mint Alkotmányban rögzített hatáskör vajon a legfőbb ügyész ellen folytatott vizsgálatokra is kiterjed-e. Ez a kérdés közvetetten megkérdőjelezte a jogszabálytervezet alkotmányosságát. 2020. július 23-án az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a legfőbb ügyész nem gyakorolhat törvényességi felügyeletet az őt vizsgáló ügyészek felett 25 . Ez a döntés lehetővé teszi, hogy a Parlament folytassa a munkáját. Nem oldja azonban meg a szakosított ügyész kinevezési eljárásával, valamint az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy a legfőbb ügyész vagy helyettesei elleni vizsgálatokat leszámítva a szakosított ügyész továbbra is a legfőbb ügyész alárendeltje lesz. A Velencei Bizottsággal a jogszabálytervezetről folytatott további egyeztetés megerősítésként szolgálhatna az új elszámoltatási mechanizmus hatékonyságát illetően.

Az előrelépés ellenére további vita folyt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács összetételéről és működéséről. A korábbi reformok és előrehaladás ellenére 26 az Európa Tanács 27 és különböző érdekeltek 28 az LIT helyzetét aggasztónak tartották. Az összetételt tekintve a fent említett reformok kiegyensúlyozottabbá tették az LIT szerkezetét 29 . Azonban a bírák által maguk közül választott bírók összlétszáma nem teszi ki a többséget. 30 Emellett a legfőbb ügyész döntő szerepet játszik az Ügyészi Tanácsban 31 , befolyással bír a teljes ülésben 32 és potenciálisan a Bírói Tanácsban 33 is, mivel a jogszabály értelmében a Bírói Tanács Parlament által választott laikus tagjai elméletileg akár az ügyészség soraiból is jöhetnek 34 . A Velencei Bizottság 35 ezt aggályosnak tartja, mivel az ügyészek – és különösen a legfőbb ügyész – még mindig jelentős szerepet játszanak a bírák irányításában. Az LIT szerkezete összességében korlátozhatja azt a képességét, hogy megvédje az igazságszolgáltatás függetlenségét 36 a végrehajtó, a törvényhozó és a jogalkalmazó hatalmi ág (ezen belül a legfőbb ügyész hivatala és maga az LIT) nyomásával szemben. Az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető veszélyt jól mutatja a támadások célpontjait képező bírák száma 37 , a döntéseik tartalma miatti célzott kritikák 38 , valamint a közszereplők nemrégiben tett kijelentései. 39 2020. augusztus 14-én a miniszterelnök bejelentette, hogy tervben van egy új Alkotmány elfogadása 40 , amely megreformálná a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács 41 és Felügyelete összetételét 42 ; továbbá módosítaná a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész kinevezési folyamatát és megbízatásának tartamát 43 . Fontos lenne, hogy a reformok mindenképp figyelembe vegyék az Európa Tanács ajánlásait 44 .

A bírói függetlenség érzékelt szintje Bulgáriában továbbra is alacsony. A lakosság pusztán 37 %-a tartja azt „elég jónak vagy nagyon jónak”, a cégek körében mért eredmény pedig szintén átlagos: itt az „elég jó vagy nagyon jó” értékelést 45 % választotta. 45

A vizsgálóbírók kiegészítő illetményének és előléptetésének rendszere aggályokat vet fel. A jelenlegi rendszerben egy vizsgálóbíró az LIT által meghatározott kritériumok alapján részesülhet kiegészítő illetményben, öt év szolgálat után nem mozdítható el és pályáztatás alapján léptethető elő. Az Európa Tanács az LIT által 2018–2019-ben hozott szabályok kapcsán aggályosnak találta a kiegészítő illetmény kritériumait, mivel e szabályok széles mérlegelési jogkört biztosítanak a bíróságok elnökeinek 46 . E körben szintén aggályossá teheti az igazságszolgáltatás függetlenségét a határozatlan idejű kinevezéshez szükséges hosszú időtartam 47 . Továbbá, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény (Irtv.) nemrég elfogadott módosítása 48 nyomán az LIT tagjai mandátumuk lejártakor automatikusan magasabb pozícióba léptethetők elő. Az Európa Tanács ajánlásai 49 fényében ez aggályokat vetett fel, és – ahogy arra a Legfelsőbb Semmítőszék rámutatott 50 – a bolgár Alkotmány által rögzített jogrendi felépítésre figyelemmel befolyásolhatja a bírói függetlenséget. Ezen aggályok nyomán az Irtv.-t a közelmúltban ismét módosították, és a jelenlegi rendelkezés a magasabb pozícióba lépést számos feltételtől teszi függővé 51 .

Az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény (Irtv.) módosítását elfogadták. 2020. februárjában visszavonták azt a rendelkezést, amely a vizsgálóbírók automatikus felfüggesztését írja elő az ellenük indult bűnügyi nyomozás esetén. 52 Korábban az LIT illetékes tanácsa a kérdéses vizsgálóbírót köteles volt mérlegelés nélkül felfüggeszteni. Az Irtv. 230. cikkének hatályon kívül helyezése összhangban áll az Alkotmánybíróság döntésével 53 , valamint megfelel az Európai Bizottság elvárásainak és az Európa Tanács ajánlásainak 54 . Az Irtv. további módosításai a vizsgálóbírók azon kötelezettségére vonatkoznak, miszerint be kell jelenteniük a szakmai szervezetekben betöltött tagságukat. A korábbi követelmény, mely szerint a bíráknak, ügyészeknek és vizsgálóbíróknak be kellett jelenteniük a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a szakmai szervezetekben való tagságukat, aggályokat vetett fel az egyesülési szabadságot illetően 55 . A módosítások értelmében erre a bejelentésre már nincs szükség 56 . Ennek ellenére a szakmai szervezetekben részt vevő vizsgálóbírók jegyzéke még mindig elérhető az LIT honlapján, és közszereplők állítólag fel is használták a bírói nyomásgyakorlás érdekében 57 .

Javaslatot nyújtottak be a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács Felügyeletének reformjára. A jelenlegi rendszerben a Felügyelet ellenőrzi a bírói kar tevékenységét, vizsgálja a vizsgálóbírók feddhetetlenségét és esetleges összeférhetetlenségét, valamint javaslatot tesz a vizsgálóbírók elleni fegyelmi eljárás megindítására az LIT-nek. A Felügyelet egy főellenőrből és tíz ellenőrből áll, akik függetlenek, és akiket az Országgyűlés választ 58 . A Velencei Bizottság korábban már felvetette a politikai befolyásolás kockázatát 59 . „Az LITI kapacitásnövelésének támogatása” 60 projektet követően maga a Felügyelet javasolta az Irtv. módosítását, amelynek értelmében a főellenőr és az ellenőrök személyére a Parlament helyett más testületek, például a Legfelsőbb Semmítőszék és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság teljes ülése, a vizsgálóbírók közgyűlése vagy szakmai szervezetek tennének javaslatot 61 . A Felügyelet jelenleg – a folytonosság elve 62 jegyében – lejárt mandátum alapján dolgozik 63 . A Felügyelet összetétele mellett az érdekeltek a testület tevékenysége kapcsán is aggályaikat fejezték ki 64 . Aggályosnak találták, hogy azon rendelkezés alapján, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára a vizsgálóbírók elleni fegyelmi eljárás kezdeményezését 65 , az LIT 66 és a legfőbb ügyész 67 értesítette a Felügyeletet a vizsgálat szükségességéről, amely az egyes bírókkal szembeni nyomásgyakorláshoz vezetett 68 .

Minőség

Az igazságszolgáltatáshoz való jog fejlesztésre szorul. Felvetődött a jogi segítségnyújtás küszöbértékének csökkentése 69 , a kedvezményezettek bírósági költségek alóli felmentése 70 , a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összegének csökkentése 71 , és a bírói kar digitalizációjának fejlesztése 72 . A jelenlegi bolgár jogi segítségnyújtási rendszerben még az sem jogosult jogi segítségnyújtásra, akinek a jövedelme az Eurostat által meghatározott szegénységi küszöbnél vagy kicsivel az alatt van. Külön felhívták a figyelmet a közigazgatási bíráskodásban tapasztalható magas bírósági illetékekre 73 . Ami a digitalizációt illeti, az online keresetindítás nem lehetséges, azonban van lehetőség idézések megküldésére és bizonyos ügyek nyomon követésére 74 . Emellett csak korlátozottan használják fel és követik nyomon a bírósági felhasználók körében végzett felmérések eredményeit 75 . Az e-igazságügy helyzetének átfogó képe 2020 végén lesz elérhető, amikor elméletileg lezárul a jelenleg folyó „A bolgár bíróságok és ügyészségek bírói térképének optimalizációs modellje és a bíróságok egységes információs rendszerének kidolgozása” projekt 76 . A Covid19-világjárvány rámutatott a bírósági rendszer e-igazságügy területén fennálló hiányosságaira. Az LIT Bírói Tanácsának döntése 77 nyomán az ügyek feldolgozását – a sürgős ügyek kivételével – a veszélyhelyzet során egy hónapra felfüggesztették 78 .

A pénzügyi és emberi erőforrások miatt aggályok merülnek fel. A hatóságok – és közöttük az ügyészség és a szakosított büntetőbíróság – a kormány elmúlt években a bírósági rendszerbe állítólagosan eszközölt beruházásai 79 ellenére az emberi és pénzügyi erőforrások hiányáról számolnak be.

Hatékonyság

Az első és másodfokú polgári és kereskedelmi bíróságokra vonatkozó adatok hiánya még mindig hátráltatja az igazságszolgáltatás hatékonyságának nyomon követését. Mivel a statisztikai adatokat összesítetten gyűjtik, azok nem bonthatók le (első és másodfokú) peres és nemperes polgári és kereskedelmi ügyekre, és nem lehetséges a bírósági rendszer átfogó hatékonyságának megfelelő vizsgálata 80 . Mégis van azonban két pozitív fejlemény. A Legfelsőbb Semmítőszék eljárásainak hosszát vizsgálva Bulgária a többi tagállamhoz képest jól teljesít 81 . A közigazgatási bíróságok is fejlődést mutatnak ezen a téren. Az elmúlt években minden fokon javult a közigazgatási ügyek lefolytatásának becsült időtartama 82 .

II.Korrupcióellenes keret

2017-ben és 2018-ban Bulgária a korrupcióellenes jogi és intézményi keretei átfogó reformját hajtotta végre. A reform – több meglévő intézmény egyesítésével – bizottságot állított fel a korrupció elleni küzdelem és a jogellenesen szerzett vagyoni eszközök elkobzása céljából (a továbbiakban: Korrupcióellenes Bizottság). A magas szintű korrupciós ügyek a szakosított büntetőbíróság hatáskörébe kerültek, a nyomozás pedig ezekben az ügyekben a szakosított ügyészség felügyelete alatt folyik. A jelenlegi korrupcióellenes stratégia a 2015-2020-as időszakra vonatkozik, és most készül 2021-2027-es periódusra vonatkozó új stratégia. A korrupció elleni küzdelmet a kormány 2017-2021-es programjában elsődleges prioritásnak minősítette 83 . A 2020. nyarán kitört tüntetések ugyanakkor azt mutatják, hogy a társadalom szerint nem történt kellő előrelépés a hatékony korrupcióellenes küzdelem terén. A tüntetések hatására 2020 júliusában és szeptemberében öt miniszter lemondott.

A Transparency International legutóbbi, 2019-es korrupcióérzékelési indexében Bulgária 100-ból 43 pontot ért el, az Unión belül az utolsó, globálisan pedig a 74. helyen végezve 84 . Az Eurobarométer legutóbbi korrupciós felmérésén a bolgár válaszadók 80 %-a vélekedett úgy, hogy országukban széles körben elterjedt a korrupció (az uniós átlag 71 %) 85 , míg a cégek 85 %-a szerint széles körben elterjedt a korrupció (uniós átlag: 63 %). A vállalkozások 51 %-a mondta azt, hogy az országban végzett üzleti tevékenység során problémát okoz a korrupció. A válaszadók 28 %-a érzi úgy, hogy személyesen érinti mindennapi életét a korrupció (uniós átlag: 26 %), és 63 % szerint nincs elég sikeres vádemelés ahhoz, hogy visszatartsa az embereket a korrupt gyakorlatoktól (az uniós átlag 36 %). Végezetül, a cégeknek pusztán 13 %-a válaszolta azt, hogy a magas rangú tisztviselő megvesztegetésén kapott személyeket vagy vállalkozásokat megfelelően megbüntetik (uniós átlag: 31 %) 86 .

A nemzeti korrupciómegelőzési és -visszaszorítási stratégia a 2015-2020-as időszakra vonatkozik. 87 A stratégia végrehajtását a Korrupcióelleni Politikák Nemzeti Tanácsa követi figyelemmel és koordinálja. A stratégia 2019. január 31. napjával 88 záruló időszakra készült legutóbbi végrehajtási jelentése az intézményi keretrendszer folyamatos fejlesztéséről, a felügyeletek erősebb jogköreiről és a közigazgatásban lezajlott korrupcióellenes képzésekről számol be. A Tanács bejelentette, hogy konzultációt indított a 2015-2020-as stratégia végrehajtásának értékeléséről és a 2021-2027-es időszakra szóló új stratégia kialakításáról. A Tanács honlapja nem nyújt funkcionális hozzáférést a jelenlegi tagokra és a Tanács tevékenységeire, így például az ülésekre és a megvitatott témákra vonatkozó információkhoz 89 . Továbbá, 2020 áprilisában új közigazgatási magatartási kódexet fogadtak el 90 . Az új kódex nagy hangsúlyt fektet a korrupcióellenes magatartásra a közigazgatásban.

A korrupcióellenes küzdelem jogi keretrendszere nagyrészt rendelkezésre áll, de továbbra is maradnak kihívások. A bolgár büntető törvénykönyv különös része szabályozza a korrupciót és a kapcsolódó bűncselekményeket. A magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló 2003/568/IB számú tanácsi kerethatározat végrehajtása összességében kielégítőnek tekinthető 91 . Bulgáriában kizárólag természetes személyeket terhelhet büntetőjogi felelősség. Jogi személyekre csak a közigazgatási szabálysértésekről és szankciókról szóló törvény szerinti közigazgatási (nem büntetőjogi) szankciók szabhatók ki. Az évek során több jelentés és elemzés is rávilágított arra, hogy a bolgár büntető eljárásjogi rendszer összetettsége és merev formalitása akadályozza a magas szintű korrupció hatékony kivizsgálását és a vádemelést 92 . Ezt az Korrupcióellenes Alap Alapítvány is felvetette, rámutatva, hogy a büntetőeljárások formai merevsége akadályozza az innovatív és eredeti nyomozati stratégiák kialakítását 93 . A nemzeti hatóságok észrevételei a jogi keretrendszer számos hiányosságára rávilágítanak; ilyen például a jóhiszemű eljárási magatartás bátorítása azáltal, hogy a büntetést mellőzik vagy enyhébb ítéletet szabnak ki, ha a vesztegetés elkövetői azt önként jelentik és együttműködnek a nyomozóhatóságokkal 94 .

Az intézményi keret konszolidációja nemrég megtörtént. A korrupció elleni küzdelemről és az illegálisan szerzett vagyon elkobzásáról szóló 2018. évi törvény (a továbbiakban: korrupcióellenes törvény) – több intézmény egyesítésével – új bizottságot állított fel a korrupció elleni küzdelem és az illegális vagyon elkobzása céljából. A Korrupcióellenes Bizottság széles feladatkörrel rendelkezik 95 . A Korrupcióellenes Bizottság elnökét, helyettesét és három tagját az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg. A választási eljárás kapcsán az érdekeltek aggályaikat fejezték ki, megjegyezve, hogy az veszélyeztetheti a Korrupcióellenes Bizottság munkájának politikai függetlenségét. A büntetőeljárási kódex 2017. évi módosítása a vezető közhivatalt betöltők által elkövetetett magas szintű korrupciós ügyeket a Szófiai Városi Bíróságtól a szakosított büntetőbíróság hatáskörébe 96 helyezte át. A nyomozást ezekben az ügyekben a szakosított ügyészség nyomozati osztályának vizsgálóbírói végzik. Az e körbe nem tartozó, tehát nem vezető közhivatalt betöltők által elkövetett korrupciós bűncselekmények felderítése és vizsgálata a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

A Korrupcióellenes Bizottság felállítása óta számos kihívással került szembe. Nagy médiafigyelmet kapott botrányok sora tört ki 2019 tavaszán bizonyos magas rangú közhivatalnokok piaci ár alatti ingatlanvásárlásai kapcsán. A Korrupcióellenes Bizottság nem talált összeférhetetlenségre utaló bizonyítékot. A „lakásgate” botrányként hivatkozott ügy számos magas rangú közhivatalnok, köztük a Korrupcióellenes Bizottság korábbi elnökének lemondásához vezetett. A Korrupcióellenes Bizottság legutóbbi éves jelentése felhívja a figyelmet a humán erőforrások területén fennálló hiányosságokra: a 477 posztból jelenleg 100 (több mint 20 %) betöltetlen 97 . Ez hatással lehet a Korrupcióellenes Bizottság hatékonyságára. A hatóságok jelezték, hogy lépéseket tettek a helyzet orvoslása érdekében. Az legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint a bolgár válaszadók mindössze 18 %-a bízik abban, hogy a Korrupcióellenes Bizottság kezelni tudja a korrupciós ügyeket; ez 4 %-os csökkenést jelent az előző évekhez képest.

A reformok első eredményei már kezdenek látszani, továbbra is maradnak azonban kihívások. 2019-ben az ügyészség 553 nyomozást tett át a Korrupcióellenes Bizottsághoz, míg 2018-ban ez a szám 343 volt. Az eljárást 450 ügyben folytatták le és jelentették az eredményeket az ügyészség számára, és ebből 83 ügyben találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot. A Korrupcióellenes Bizottság legutóbbi jelentése javuló együttműködésről számol be a többi közintézménnyel folytatott automatikus információcsere területén 98 . A nyomozó hatóságokat érintő számos kihívásra felhívták a figyelmet, többek között a büntetőeljárásokhoz kompetens és magasan képzett szakemberek alkalmazásának szükségességére, valamint az ügyészek és a szakosított ügyészség vizsgálóinak munkaterhe között tapasztalható jelentős kiegyensúlyozatlanságra 99 .

A magas szintű korrupciós ügyekben hozott jogerős elmarasztaló ítéleteknek még nem alakult ki stabil gyakorlata. A korrupciós bűncselekmények vizsgálati és vádemelési statisztikája szerint 2019-ben 486 vádlott ellen folyt tárgyalás korrupciós bűncselekmény miatt (2018-ban ez a szám 508, 2017-ben 582, 2016-ban 614 volt). A Legfelsőbb Semmítőszék 2019. évi éves jelentése szerint 28 korrupciós ügyből 20-ban helybenhagyták a marasztaló ítéletet, és ebből hét ügyben közhivatalok betöltőit marasztalták el 100 . Egy bolgár korrupcióellenes megfigyelő szerv nemrégiben készült jelentése számos magas szintű korrupciós ügy alakulását kíséri végig, és rámutat, hogy mindössze néhányban született jogerős elmarasztalás. A fenti jelentés azt is kimutatja, hogy 2018-ban és 2019-ben sem született jogerős elmarasztaló ítélet magas szintű korrupciós ügyben 101 . Emellett a legutóbbi Eurobarométer felmérés válaszadóinak 78 %-a mondta azt, hogy a magas szintű korrupciós ügyeket nem üldözik eléggé (uniós átlag: 68 %), és 72 % szerint nem hatékonyak a kormány korrupcióellenes erőfeszítései (uniós átlag: 55 %). Különösen figyelemre méltó, hogy az Eurobarométer felmérést kitöltő vállalkozások 77 %-a tartja valószínűtlennek, hogy a bíróságok bírságot vagy szabadságvesztést szabnának ki a korrupt személyekre.

A Belbiztonsági Igazgatóság vizsgálja a Belügyminisztérium tisztviselői által elkövetett bűncselekményeket, valamint feddhetetlenségi vizsgálatokat folytat le. Az Igazgatóság az utóbbi fél évben kulcsszerepet játszott néhány vesztegetéssel vádolt, magas rangú rendőrségi és vámtisztviselő letartóztatásában. Az Igazgatóság 2019. évi vizsgálati tevékenysége során 562, bűncselekményre vonatkozó bejelentést dolgozott fel, köztük a Belügyminisztérium tisztviselői által elkövetett korrupciós bűncselekményre vonatkozó jelentéseket is (2018-ban ez a szám 172 volt). 81 tárgyalást megelőző nyomozást is lefolytatott rendőri szabályszegés miatt (2018-ban 98 ilyen eljárás volt) 102 . A Legfelsőbb Semmítőszék által 2019-ben hozott korrupciós ítéletek többsége a Belügyminisztérium tisztviselői számára kínált/adott, illetve általuk kért/elfogadott vesztegetésre vonatkozott (28 ügyből tízben született marasztaló ítélet). Megjegyzésre érdemes, hogy az Eurobarométer-felmérés kitöltőinek 61 %-a gondolja úgy, hogy a vesztegetés és a hatalommal való, személyes érdekeket szolgáló visszaélés széles körben elterjedt a rendőrség és a vámhatóság köreiben.

Bulgária 2012-ben vezette be a polgári eljáráson alapuló elkobzást. Az elkobzást a Korrupcióellenes Bizottság kezdeményezi, ha valaki ellen a korrupcióellenes törvényben szabályozott bűncselekmény miatt indul eljárás. Az adott személy vagyoni viszonyait 10 évre visszamenőleg megvizsgálják, és a Bizottságnak „jelentős eltérést” kell megállapítania a gyanúsított vagy vádlott jogszerű nettó jövedelme és a vagyonának értéke között 103 . Ez a polgári eljáráson alapuló elkobzás független a büntetőeljárásoktól, és bűncselekmény miatt hozott ítélet hiányában is lehetővé teszi a vagyon elkobzását 104 . A jogszerűen szerzett vagyon általános értékelési módszertanát a korrupcióellenes törvény 148. cikke rögzíti. Az érdekeltek komoly aggályaikat fejezték ki annak kapcsán, hogy a polgári eljáráson alapuló elkobzási ügyeket nem független és pártatlan módon folytatják le 105 . 2020 júniusáig 309 jogerős bírósági ítélet erősítette meg összesen 133 133 611,25 BGN (megközelítőleg 68 273 646 EUR) értékű vagyon elkobzását.

A Korrupcióellenes Bizottság ellenőrzi a vezető közhivatalt betöltők által tett vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat és megállapítja az összeférhetetlenséget. A korrupcióellenes törvény meghatározza a „vezető közhivatalt betöltő” kifejezést. A vezető közhivatalt betöltők nyilatkozatai a vezető közhivatalt betöltők jegyzékében elérhetők 106 . A korrupcióellenes törvény értelmében a vezető közhivatalt betöltők kérhetik, hogy házastársuk, élettársuk és 18 év alatti gyermekeik adatait ne tegyék nyilvánosan elérhetővé. 2019-ben a Korrupcióellenes Bizottság 8573 vezető közhivatalt betöltő vizsgálatát végezte el. A Bizottság 2019-ben 162 összeférhetetlenségi döntést hozott (2018-ban 140-et). Ezek közül tizennégy állapított meg összeférhetetlenséget (2018-ban 28), és 173 511 BGN (megközelítőleg 88 980) EUR bírságot szabtak ki 107 . A regionális és helyi szinten dolgozó tisztségviselők szintén a korrupcióellenes törvény hatálya alá tartoznak 108 .

A nemrégiben elfogadott jogszabálymódosítások 109 erősítették a Főfelügyelet és a minisztériumi felügyeletek szerepét és funkcióit. Feladatkörükbe tartozik az összeférhetetlenségek és a köztisztviselők, tanácsadók és szakértők által benyújtott kötelező vagyonnyilatkozatok tartalmának ellenőrzése, és jelzés küldése a vádhatóságoknak, ha bűncselekményre utaló bizonyíték merül fel. A felügyeletek emellett felmérik a korrupciós kockázatokat és intézkedéseket javasolnak azok korlátozására. A felügyeletek 2019. évi tevékenységéről szóló jelentés azt mutatja, hogy egyre aktívabb szerepet vállalnak az ellenőrzésekben és eseti vizsgálatokban (állampolgári, szervezeti vagy intézményi bejelentések nyomán) 110 .

A lobbizást Bulgáriában nem szabályozzák. A lobbistáknak nincs regisztrációs kötelezettségük, és nem kell bejelenteni a köztisztviselők és a lobbisták között fennálló kapcsolatokat. A Parlamenti Nemzeti Kutatóközpont által nemrégiben végzett, a 2017 áprilisa és 2019 decembere közötti időszakra vonatkozó elemzés szerint az elfogadott jogszabályok közel 37 %-a módosít (többek között az átmeneti vagy záró rendelkezéseiben) más jogszabályokat 111 . Bizonyos esetekben a módosítások olyan jogszabályokat érintenek, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak a módosító jogszabályhoz 112 . Az érdekeltek komoly aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nemcsak hogy negatívan befolyásolja az ország jogalkotási folyamatának átláthatóságát, de egyes esetekben a szabálytalan lobbizás jele is lehet 113 .

A korrupcióellenes törvény intézkedéseket vezetett be a visszaélést bejelentők védelmére és a korrupciós bejelentések bátorítására. A bejelentéseket kivizsgálók kötelesek bizalmasan kezelni a bejelentő személyét, nem tehetnek közzé semmilyen, a bejelentés vizsgálata során tudomásukra jutott tényt vagy adatot, és kötelesek megvédeni a rájuk bízott írásos dokumentumokat az illetéktelen harmadik személyek hozzáférése ellen.  114  A Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet rámutatott, hogy a jelenlegi rendszer egyik lehetséges hiányossága, hogy nem teszi lehetővé névtelen bejelentések benyújtását 115 . A Korrupcióellenes Alap hasonló aggályokat fogalmazott meg annak kapcsán, hogy a bejelentőnek meg kell adnia a személyi számát 116 .

III.Médiapluralizmus

A médiapluralizmus tekintetében a bolgár jogi keretrendszer alkotmányos biztosítékokon és jogszabályi intézkedéseken, például a rádió- és televíziótörvényen alapszik 117 . A közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény szabályozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférést és a közszférából származó információk felhasználását. 2019-ben Közérdekű Információs Platformot indítottak, egyszerűsítve a kérvényezési folyamatot és biztosítva, hogy a kérelem nyomán közzétett információhoz minden állampolgár hozzáférhessen 118 .

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó Elektronikus Médiatanács a rádió- és televíziótörvény szerint megadott hatásköröket gyakorolja 119 . Az Elektronikus Médiatanács öt tagból álló független testület: három tagját az Országgyűlés választja, kettőt pedig a köztársasági elnök nevez ki. A tagok hivatali ideje 6 év. Az Országgyűlés által választott tagok kétévente, a köztársasági elnök által kinevezett tagok pedig háromévente rotálódnak 120 .

Az Elektronikus Médiatanács függetlenségét az elemzések szerint alacsony kockázat fenyegeti 121 . A Médiapluralizmus Monitor (MPM 2020) szerint az Elektronikus Médiatanács feladatait és felelősségi köreit a jogszabály egyértelműen meghatározza, a hatóság tevékenységei pedig átláthatóak 122 . Széles körben ismert azonban, hogy az Elektronikus Médiatanács nem rendelkezik elegendő erőforrással a feladatai hatékony ellátásához, és a szükséges erőforrások tekintetében pénzügyileg függ az államtól 123 . Az átdolgozott audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv konkrét garanciák sorát rögzíti a nemzeti médiaszabályozó hatóságok függetlenségének és hatékonyságának biztosítására 124 . A Kulturális Minisztérium berkein belül felállított munkacsoport előkészítette a rádió- és televíziótörvény módosítását, amely az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetését célozza 125 .

Ami az önszabályozást illeti, Bulgária médiaetikai bizottsággal is rendelkezik. Az Újságírói Etikai Alapítvány Bolgár Nemzeti Tanácsa (NSW) 2005-ben jött létre nonprofit jogi személyként közérdekű tevékenységek végzése céljából. Az Alapítvány célja, hogy a 2005-ben elfogadott Bolgár Médiaetikai Kódex 126 alapján kialakítsa és fenntartsa a bolgár nyomtatott és elektronikus média önszabályozó rendszerét. Az NSW kezeli az állampolgárok és szervezetek által a nyomtatott és elektronikus média ellen benyújtott médiaetikai panaszokat 127 .

Aggályokra ad okot Bulgáriában a médiatulajdon átláthatóságának hiánya. Az Elektronikus Médiatanács vezeti és rendszeresen aktualizálja a lineáris és nem lineáris médiaszolgáltatások nyilvános jegyzékét, valamint a bolgár és külföldi műsorokat szolgáltató vállalkozások listáját 128 . 2018 novemberében módosult a nyomtatott és egyéb művek kötelező archív példányaira vonatkozó törvény, és előírták a médiumok számára, hogy szolgáltassanak információt a tulajdonosukról és minden kapott finanszírozásról, beleértve az adományozóik nevét is. Bizonyos megfigyelők szerint ez aránytalan terhet rótt a kis, független, főként adományokból (pl. közösségi finanszírozással) finanszírozott médiumokra, és eltántoríthatja a magánszemélyeket a médiumok támogatásától 129 . A jogszabályt amiatt is kritika érte, hogy bizonyos egyéb bevételi forrásaik, például a kormányzati finanszírozás közlésére nem kötelezi a médiumokat (leszámítva az illetékes ajánlatkérő szervekkel kötött szerződések alapján kapott pénzeszközöket). Az érdekeltek és az MPM 2020 szerint a gyakorlatban számos médium nem tartja be a törvényt, és a közzétett információ nem mindig könnyen hozzáférhető a nyilvánosság számára.  A sajtó- és médiaszabadság európai központja (ECPMF) által egy 2018-as közös tényfeltáró missziót követően kiadott jelentés a médiatulajdon átláthatóságával kapcsolatos számos problémára rámutat 130 . Továbbá, az Európa Tanács emberi jogi biztosa által 2019 novemberében Bulgáriában tett látogatást követő jelentés jelzi, hogy a tulajdonosi szerkezet közzétételére vonatkozó előírásokat még mindig csak részben tartják be. Sok esetben az átláthatóság sem biztosított, mivel a médiumok sokszor meghatalmazottak vagy offshore cégek neve alatt működnek 131 .

A jelentések szerint az állami hirdetések fontos szerepet játszanak az ország médiapalettáján, főként helyi szinten. Az MPM 2020 arról számol be, hogy Bulgáriában nem állnak rendelkezésre szabályozói garanciák az állami hirdetések tisztességes és átlátható terjesztése kapcsán 132 . Az érdekeltek elmondása szerint a politikai hirdetéseket szabályozó keret nem terjed ki a közösségi médiára 133 . Úgy tűnik, hogy az állam hirdetési kiadásai nem egyértelmű és diszkriminációmentes kritériumok alapján oszlanak el 134 . Szintén az érdekeltek szerint az uniós forrásokat a helyi hatóságok a helyi újságok és tévécsatornák feletti befolyásuk erősítésére használják 135 .

A média politikai befolyásolása elleni jogi keretrendszer nem tiltja kifejezetten, hogy a politikusok médiaorgánumokkal rendelkezzenek. A jelentések szerint számos médium tulajdonjoga szorosan kapcsolódik bolgár politikai szereplőkhöz, még akkor is, ha nem ők a hivatalos tulajdonosok 136 . Az érdekeltek beszámolói szerint a politikai környezet nem kedvez a független médiának, és számos médiatulajdonos inkább a kormányközeli működést választja a marginalizálódás helyett. Az országos és helyi médiumok minden szektorban szisztematikus politikai ellenőrzés alatt állnak, és az ország vezető napilapjainak többsége a kormányra nézve kedvező szerkesztői narratívát követ 137 . Emellett számos bolgár újságíró úgy nyilatkozott, hogy a médiába való politikai beavatkozás „általános” és „széles körű” 138 .

A Covid19-világjárvány alatt a Parlament módosítani akarta a büntető törvénykönyvet, hogy kriminalizálja a félretájékoztatást 139 . Az eredetileg 2020. március 20-án elfogadott veszélyhelyzeti törvény a büntető törvénykönyv módosításával három évig terjedő szabadságvesztést és 10 000 BGN-ig (körülbelül 5100 EUR) terjedő bírságot helyezett kilátásba „a fertőző betegség terjedésével kapcsolatos valótlan információk” terjesztéséért. Bár a valótlan információ fogalmát nem határozták meg, az állampolgárokat súlyos bírságok és szabadságvesztés fenyegette. Ennek fényében a szakértők, újságírók és az állampolgárok öncenzúrára kényszerültek volna 140 . E rendelkezést azonban a köztársasági elnök a szólásszabadságra hivatkozással megvétózta. Később, 2020. március 23-án a Parlament e nélkül az ellentmondásos rendelkezés nélkül fogadta el a törvényt.

A bolgár jogszabályok biztosítják az újságírók és a média védelmére és tevékenységeire vonatkozó fő garanciákat. A szólásszabadság jogát az Alkotmány védi 141 . A közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény szabályozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférést és a közszférából származó információk felhasználását. Az érdekeltek beszámolói szerint a törvény az oknyomozó újságírók és az állampolgárok számára is hatékony eszköznek bizonyult. 2019-ben Közérdekű Információs Platformot indítottak, egyszerűsítve a kérvényezési folyamatot és biztosítva, hogy a kérelem nyomán közzétett információhoz minden állampolgár hozzáférhessen 142 . A nyilvános közérdekűadat-források növekvő száma ellenére még mindig nehézkes Bulgáriában a közérdekű információkhoz való hozzáférés 143 . A jelek szerint néhány független újságíró és kiadvány kénytelen volt közérdekű információkéréshez folyamodni annak érdekében, hogy bizonyos intézményekkel kommunikálni tudjon 144 .

A bolgár Parlament 2019 februárjában módosította a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt. Bár az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) az újságírók munkája kapcsán kivételeket állapít meg, ők nem kerültek be az új bolgár törvénybe, amely szintén szankciókat helyezett kilátásba a médiára nézve. Jogi és médiaszakértők is kritikával illették a törvényt, mivel rossz hatással lehet az oknyomozó újságírásra 145 . A bolgár Alkotmánybíróság 2019. november 15-én alkotmányellenesnek minősítette a törvény vonatkozó rendelkezéseit 146 .

Gyakoriak az újságírókat ért támadásokról szóló beszámolók. Az érdekeltek szerint rágalmazó kampányok folynak a korrupciós ügyeket nyilvánosságra hozó független és oknyomozó újságírók ellen.  147 2019-ben és 2020-ban Bulgária kapcsán nyolc esetet jelentettek az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát szolgáló platformján, amelyek újságírók elleni támadásokról, újságírók és más médiaszereplők zaklatásáról és visszaélésszerű perekről szólnak 148 . Nemrégiben is hasonló fenyegetések és támadások sorozatáról számoltak be 149 . A médiaszabadságért küzdő szervezetek szerint az újságíróknak és médiatulajdonosoknak politikai indíttatású vádemelésekkel kell szembenézniük, amelyek célja a kritikus hangok elhallgatása. Az MPM 2020 olyan állítólagos ügyekről számol be, ahol az állam politikai, közigazgatási és bírói nyomásgyakorlás útján igyekszik fenyegetni a média függetlenségét. Az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát szolgáló platformja 150 , valamint a Mapping Media Freedom 151 szintén említ hasonló állítólagos eseteket. Szintén beszámolnak az újságírókat az online tevékenységükhöz kapcsolódóan érő fenyegetésekről. A megfigyelések szerint a kritikus hangvételű és az oknyomozó újságírók a leginkább sebezhető célpontok 152 . Folyamatban vannak újságírókkal szemben, a közösségi médiában közzétett kritikus hangú információk miatt indított bírósági ügyek 153 .

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

Bulgária közvetlenül választott elnökkel, egykamarás Országgyűléssel és a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatáért felelős Alkotmánybírósággal rendelkező képviseleti demokratikus köztársaság. Az Országgyűlés végső döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a jogszabályalkotás terén 154 . Bulgáriában két nemzeti emberi jogi intézmény működik. Ezek egyike, az ombudsman az Országgyűlés által választott független, alkotmányos testület, amelynek feladata az emberi jogok és alkotmányos szabadságok elősegítése és védelme. A másik, a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Bizottság a nemek közötti egyenlőség és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén hozott politikák végrehajtását végzi.

Folyamatban van egy utólagos nyomonkövetési mechanizmus kialakítása. Ahogy az az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (EEM) 2019 októberi jelentésében 155 is szerepel, a kormány nemrég úgy határozott, hogy további, átfogóbb jellegű mechanizmust hoz létre a hazai utólagos nyomon követés céljára, amelynek központi elemeként létrehozott egy koordinációs és együttműködési testületet (a továbbiakban: az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület). A testület célja, hogy független, átlátható és objektív módon mérje fel, Bulgária milyen előrehaladást ért el az igazságügyi reformok, valamint a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén 156 . Az új testület az érintett intézmények széles körétől tájékoztatást fog kapni, és részét képezi majd egy Civil Tanács is, amelyben a civil társadalom és a bírák szakmai szövetségei képviseltetik magukat. A testület az EEM végeztével kezdi meg tevékenységét. A bolgár hatóságok megkezdték az úgynevezett Civil Tanács (amely a testület feladataihoz kapcsolódóan különböző területen működő nem kormányzati szervezeteket tömörít) tagjainak kiválasztását. A civil társadalom képviselőinek kiválasztására vonatkozó eljárás eredményeit azonban érvénytelenítették, és új eljárást indítottak 157 .

A nyilvános konzultációk és a hatásvizsgálatok alkalmazása korlátozott. Bulgária szabályozói folyamataiból – a gyakori jogszabályváltozások miatt – a vélemények szerint hiányzik a kiszámíthatóság és a stabilitás. Például csak a közbeszerzési törvényt tizenegy alkalommal módosították 2018-ban 158 . Az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvényt (Irtv.) 2007-es elfogadása óta már 51-szer módosították 159 . Emellett a korrupcióellenes fejezetben már észrevételezett „jogi technika”, vagyis hogy a jogszabályokat más jogszabályok révén módosítják, lehetővé teszi a nyilvános konzultáció és a hatásvizsgálatok megkerülését 160 . Az érdekeltek egy olyan trendet is megfigyeltek, hogy a jogszabályalkotási folyamat során az Országgyűlésben az első és második olvasat között módosításokat eszközölnek, amelyek révén nyilvános eszmecsere nélkül jelentős változtatások érhetők el 161 .

A Covid19-világjárvány kezelésére veszélyhelyzetet, azt követően pedig egy új veszélyhelyzeti rendszert vezettek be. 2020. március 13-án a Parlament a járvány kezelése érdekében egy hónapra 162 veszélyhelyzetet hirdetett, amelyet később még egy hónapra meghosszabbított 163 . Ez a döntés jogosítványok széles körével ruházta fel a kormányt a veszélyhelyzet kezelését célzó intézkedések meghozatala érdekében. Május 12-én módosították az egészségügyi törvényt 164 , bevezetve egy új veszélyhelyzeti rendszert (járványügyi veszélyhelyzet) 165 . A Minisztertanács május 13-án az egészségügyminiszter javaslatára egy hónap időtartamra járványügyi veszélyhelyzetet hirdetett, amelyet később több alkalommal meghosszabbítottak, és a jelenlegi állapot szerint szeptember 30-ig tart. Az új rendszert az Alkotmánybíróság is megvizsgálta 166 , és július 23-án úgy határozott, hogy az összhangban van az Alkotmánnyal 167 .

Az ombudsman jelenleg az ENSZ Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottsága (GANHRI) szerinti „A” akkreditációval rendelkező testület 168 . Az ombudsman legfelsőbb szintű, független, alkotmányos testület, amelyet az Országgyűlés nyilvános és átlátható módon 5 évre választ. Az ombudsmantörvény legutóbbi, 2018. évi módosítása felruházta az intézményt azzal a hatáskörrel, hogy fogadja és kezelje az állampolgárok állami és helyi hatóságok, valamint ügyintéző szerveik, közszolgáltatásokat nyújtó személyek, valamint magánjogi szervezetek viszonylatában benyújtott panaszait és az állampolgári jogok és szabadságok megsértésére vonatkozó bejelentéseit. Hatásköre gyakorlása során az ombudsman javaslatokat és ajánlásokat is tehet az állampolgári jogok és szabadságok előmozdítása és magánjogi szervezetektől való védelme érdekében 169 . Az ombudsmanon kívüli másik szerv, a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Bizottság független szakosított állami testület, amely a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó panaszokat, bejelentéseket és ügyeket vizsgálja. Mindkét intézmény esetében hiányosságként merültek fel a pénzügyi és emberi erőforrásokkal kapcsolatos problémák 170 .

A nem kormányzati szervezetek átláthatóságának növeléséről szóló új tervezett szabályok aggodalomra adnak okot. A már amúgy is leszűkült polgári teret 171 Bulgáriában tovább korlátozhatja a 2020. július 3-án benyújtott új jogszabálytervezet 172 . Az új jogszabálytervezet új kötelezettségeket róna azokra a nonprofit jogi személyekre, amelyek több mint 1000 BGN (körülbelül 500 EUR) összeget kapnak külföldi adományozóktól (kivéve, ha ez magától az EU-tól érkezik). A tervezet szerint a szervezet igazgatóinak és irányító testületei tagjainak vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amelynek adatait egy jegyzékben tárolnák. Az érdekeltek aggályosnak találják 173 a tervezetet, többek között a tekintetben, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal. Fontos, hogy a tervbe vett módosítások összhangban legyenek az uniós jog követelményeivel 174 .

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2020. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható az (EB weboldalán).

A Bolgár Köztársaság Alkotmánybírósága (1993), 18/1993. sz. ügy.

A Bolgár Köztársaság Alkotmánybírósága (2010), a 12/2010. sz. ügyben hozott 13/2010. sz. határozat.

A Bolgár Köztársaság Alkotmánybírósága (2019), 15/2019. sz. ügy.

A Bolgár Köztársaság Alkotmánybírósága (2020), a 7/2020. sz. ügyben hozott 10/2020. sz. határozat.

A Bolgár Köztársaság elnöke (2020), Rumen Radev elnök nyilatkozata a veszélyhelyzeti törvény Parlament általi elfogadása alkalmából. https://m.president.bg/en/speeches-and-statements5437/izyavlenie-na-prezidenta-rumen-radev-po-povod-prietiya-ot-parlamenta-zakon-za-merkite-i-deystviyata-po-vreme-na-izvanrednoto-polozhenie.html

A Bolgár Köztársaság Kormánya (2015), A Bolgár Köztársaság 2015-2020-as nemzeti korrupciómegelőzési és -leküzdési stratégiája. http://www.strategy.bg/StrategicDocuments/View.aspx?lang=bg-BG&Id=956  

A Bolgár Köztársaság Kormánya, Közérdekű információs platform. https://pitay.government.bg/PDoiExt/  

A Bolgár Köztársaság Kormányának 2017-2021-re szóló gazdálkodási programja. www.strategy.bg/StrategicDocuments/View.aspx?lang=bg-BG&Id=1240  

A Bolgár Köztársaság Országgyűlése (2020), a jogi ügyekben eljáró parlamenti bizottság ülésének jegyzőkönyve. https://www.parliament.bg/bg/parliamentarycommittees/members/2577/steno/ID/6005  

A Bolgár Ügyvédek Csoportja (informális aktivistacsoport) észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

A Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

A Bulgarian Prisoners' Association for Rehabilitation észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

A közigazgatási törvény 46. cikke alapján létrehozott felügyeletek (2019), 2019. évi tevékenységi jelentés.

A Legfelsőbb Semmítőszék teljes ülése (2020), A teljes ülés Alkotmánybírósághoz intézett kérdése. http://www.vks.bg/novini/2020-05-27-iskane-KC-ZSV-2020.pdf  

A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexe. https://rsf.org/en/ranking  

A sajtó- és médiaszabadság európai központja (2018), Bulgária: media ownership in a captured state. https://www.ecpmf.eu/monitor/fact-finding-mission/  

A sajtó- és médiaszabadság európai központja (2020), Mapping Media Freedom: Bulgaria – newspaper editor left unconscious after being attacked by masked men. https://mappingmediafreedom.ushahidi.io/posts/23231  

A sajtó- és médiaszabadság európai központja (2020), Mapping Media Freedom: Bulgaria. https://mappingmediafreedom.org/country-profiles/bulgaria/  

Anti-Corruption Fund (Korrupcióellenes Alap), észrevételek a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

Anti-Corruption Fund és Konrad Adenauer Stiftung (2020), Anti-corruption institutions: activity without visible results. https://acf.bg/en/godishen-monitoringov-doklad-na-akf-za-20-2/

Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja – ERGA (2016), Jelentés a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségéről. https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/erga-report-independence-national-regulatory-authorities  

Az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát szolgáló platformja: Bulgária. https://www.coe.int/en/web/media-freedom/bulgaria  

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról L 303/69.

Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

Az International Social Justice Commission észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

Belbiztonsági Igazgatóság (2018), Jelentés a 2018. évi korrupcióellenes terv végrehajtásáról.

Belbiztonsági Igazgatóság (2019), Jelentés a 2019. évi korrupcióellenes terv intézkedéseinek végrehajtásáról.

Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) (2019): A bírói kar függetlensége és elszámoltathatósága – Az ENCJ felmérése a bírák függetlenségéről, 2019. https://pgwrk-websitemedia.s3.eu-west-1.amazonaws.com/production/pwk-web-encj2017-p/Reports/Data%20ENCJ%202019%20Survey%20on%20the%20Independence%20of%20judges.pdf  

Bolgár Médiaetikai Kódex - http://mediaethics-bg.org/  

Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (2015-2017), Médiafigyelés és a bíróságokat ért támadások elemzése 2015. 01. 01. és 2017. 07. 01. között.

Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (2017-2019), Médiafigyelés és a bíróságokat ért támadások elemzése 2017. 08. 01. és 2019. 11. 30. között.

Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (2020), A bolgár igazságügyi reformhoz kapcsolódó jogszabályi kezdeményezések és változások áttekintése, leltára és katalógusa. http://www.bili-bg.org/cdir/bili-bg.org/files/Анализ_1.5_Категоризация_на_данни_fin.pdf  

Centre for Media Pluralism and Media Freedom (2020), 2020 Media pluralism monitor. https://cmpf.eui.eu/media-pluralism-monitor/mpm-2020  

CEPEJ (2020), Study on the functioning of the judicial systems in the EU Member States (Tanulmány az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről).

CIVICUS monitor – Bulgaria. https://monitor.civicus.org/country/bulgaria/

EJEB, a Kolevi kontra Bulgária ügyben 2010. február 5-én hozott ítélet ECLI:CE:ECHR:2009:1105JUD000110802.

ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala: A bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ-előadó (2019), Report of the Special Rapporteur on the independence of judges and lawyers.

ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács: Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (2019), Sixth periodic report submitted by Bulgaria under articles 16 and 17 of the Covenant, due in 2017. https://tbinternet.ohchr.org/_layouts/15/treatybodyexternal/Download.aspx?symbolno=E%2fC.12%2fBGR%2f6&Lang=en

Európa Tanács: A Miniszteri Bizottság (2010) CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.

Európa Tanács: A Miniszteri Bizottság (2016) CM/Rec(2016)4. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása az újságírás védelméről, valamint az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról.

Európa Tanács: Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović (2020) 2019. november 25-29. között Bulgáriában tett látogatásáról készült jelentés, CommDH(2020)8. https://rm.coe.int/report-on-the-visit-to-bulgaria-from-25-to-29-november-2019-by-dunja-m/16809cde16  

Európa Tanács: CCJE Bureau (az Európai Bírák Konzultatív Tanácsának elnöksége) (2019), Report on judicial independence and impartiality in the Council of Europe member States.

Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2019) CM/ResDH(2019)367 számú átmeneti állásfoglalása.

Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2019), az Európai Bíróság ítéletei végrehajtásának felügyelete, CM/Notes/1362/H46-6.

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2010), 494 / 2008. sz. tanulmány az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségéről – I. rész: a bírák függetlensége.

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2017), 855 / 2016. sz. vélemény az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvényről (CDL-AD(2017)018).

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2019), Vélemény a büntetőeljárási kódex és az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény vezető vizsgálóbírókat érintő módosításának tervezetéről (CDL-AD(2019)031).

Európai Bizottság (2019), A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról COM(2019) 498.

Európai Bizottság (2019), A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelés érdekében szükséges intézkedések tagállamok általi bevezetése mértékének értékeléséről COM(2019) 355 final.

Európai Bizottság (2019), Bizottsági szolgálati munkadokumentum, Bulgária: a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról szóló jelentéséhez {SWD(2019) 392 final} készült technikai jelentés.

Európai Bizottság (2019), Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A Bizottság Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és az Eurócsoportnak (2020. évi európai szemeszter) szóló közleményéhez csatolt, Bulgáriáról szóló 2019. évi országjelentése: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről SWD(2019) 1001 final/2.

Európai Bizottság (2019), EUPACK 2019: Public administration characteristics in Bulgaria (még nem kiadott).

Európai Bizottság (2019-2020), Uniós igazságügyi eredménytábla.

Európai Bizottság (2020), Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A Bizottság Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és az Eurócsoportnak (2020. évi európai szemeszter) szóló közleményéhez csatolt, Bulgáriáról szóló 2020. évi országjelentése: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről SWD(2020) 501 final.

Európai Szociális Alap (2016-2020), Development of a Model for Optimization of the Judicial Map of Bulgarian Courts and Prosecutor’s Offices and of a Unified Information System for Courts. http://2020.eufunds.bg/en/1/0/Project/BasicData?contractId=IwpyI6fyBUY%3D&isHistoric=False  

Európai Újságírók Szövetsége (2017), Bulgária: Report on the state of journalism and freedom of speech in 2017. https://www.aej.org/page.asp?p_id=622

GRECO (2020), Negyedik értékelési kör. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése. Második megfelelőségi jelentés. Bulgária.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: az uniós vállalkozások korrupcióval kapcsolatos attitűdjei.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), Az Eurobarométer 502. sz. tematikus felmérése: korrupció.

Korrupcióellenes Bizottság (2019), A Korrupcióellenes Bizottság korrupció elleni és az illegális vagyon elkobzását célzó 2019. évi tevékenységéről szóló jelentés.

Korrupcióellenes Bizottság, Vezető közhivatalt betöltők jegyzéke. https://register.caciaf.bg/

Korrupcióelleni Politikák Nemzeti Tanácsa (2019), A 2015-2020-as nemzeti korrupcióellenes stratégia 2019. január 31-ig tartó időszakra vonatkozó végrehajtási jelentése.

Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (2018-2019), A kiegészítő illetmény megállapításának és folyósításának szabályai.

Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (2019), A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács állásfoglalása. http://www.vss.justice.bg/page/view/9671  

Legfelsőbb Semmítőszék (2019), A Legfelsőbb Semmítőszék 2019. évi tevékenységi beszámolója. http://www.vks.bg/analizi-i-dokladi.html

Parlamenti Nemzeti Kutatóközpont (2020), A bolgár Országgyűlés 44. ülésszakán lefolytatott jogalkotási tevékenységek tanulmányozása. http://www.strategy.bg/Publications/View.aspx?lang=bg-BG&categoryId=&Id=301&y=&m=&d=

Reuters Institute és University of Oxford (2020), Digital news report 2020. http://www.digitalnewsreport.org/survey/2020/bulgaria-2020/

Transparency International (2020), 2019. évi korrupcióérzékelési index.

Újságírói Etikai Alapítvány Bolgár Nemzeti Tanácsa, Médiaetika. http://mediaethics-bg.org/

Vilnius Institute for Policy Analysis (2020), Journalistic exemption under the European data protection law. https://vilniusinstitute.lt/wp-content/uploads/2020/01/VIPA_Bitiukova_2020_v4_f.pdf  

Virtuális országlátogatás Bulgáriában a 2020. évi jogállamisági jelentéssel összefüggésben.

II. melléklet: Országlátogatás Bulgáriában

A Bizottság szolgálatai 2020 júniusában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·A korrupció elleni küzdelem és az illegális vagyon elkobzása céljából felállított bizottság

·A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács Felügyelete

·A Legfőbb Ügyész Hivatala

·Belügyminisztérium

·Bolgár Bírák Szövetsége

·Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet

·Demokráciakutató Központ

·Elektronikus Médiatanács

·Európai Újságírók Szövetsége

·Igazságügyi Minisztérium

·Institute for Market Economics

·Korrupcióelleni Politikák Nemzeti Tanácsa

·Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács

·Legfelsőbb Semmítőszék

·Media Democracy Bulgaria

·Miniszterelnök-helyettes Hivatala

·Open Society Institute

·szakosított büntetőbíróság

·Union of Publishers

·Ügyészek Szövetsége

* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:

·A sajtó- és médiaszabadság európai központja

·Amnesty International

·Az egész életen át tartó tanulás platformja

·Civil Society Europe

·EuroCommerce

·Európai Civil Fórum

·Európai Egyházak Konferenciája

·Európai Nonprofit Jogi Központ

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·Free Press Unlimited

·Front Line Defenders

·ILGA-Europe

·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Sajtóintézet

·Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés / Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet

·Riporterek Határok Nélkül

·Transparency International EU

(1)      A Miniszterek Tanácsának 2006. október 17-i következtetései (13339/06) nyomán a Bizottság 2006. december 13-i határozatával (C (2006) 6570) hozta létre a mechanizmust.

(2)      A Tanács következtetései az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról, 2017. december 12. https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15587-2017-INIT/hu/pdf

(3)      Az Európai Parlament Polgári Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnöke 2019. december 18-án levélben tájékoztatta Sassoli elnököt arról, hogy a LIBE támogatja a Bizottság jelentését, és ezen belül Bulgária esetében az EEM megszüntetését. Ezt az üzenetet Sassoli elnök a von der Leyen elnöknek küldött 2019. december 20-i levelében megerősítette. Eközben a Tanácsban nem született konszenzus a következtetésekről, és a finn elnökség 2019. december 13-án elnökségi jelentést adott ki, felhívva a figyelmet a tagállamok Bulgáriával kapcsolatos, a Tanácsban tapasztalható megosztottságára. A LIBE Bizottság 2020 augusztusában és szeptemberében további egyeztetéseket szervezett Bulgária és az EEM kérdésében.

(4)      Az igazságszolgáltatás felépítését lásd pl.: CEPEJ (2020), Study on the functioning of the judicial systems in the EU Member States (Tanulmány az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről).

(5)      Az Alkotmánybíróság nem az Alkotmány Igazságszolgáltatás című 6. fejezetében szerepel; az Alkotmány 8. fejezete külön szabályozza. A 18/1993. sz. ügyben maga az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a bírósági rendszeren kívül helyezkedik el.

(6)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye, 13–14. bekezdés: A vizsgálók többsége rendőrtiszt, munkájuk eljárási felügyeletét az ügyészek látják el; a vizsgálók kisebb száma vizsgálóbírói jogállással bír és a Nemzeti Vizsgálati Szolgálatnál vagy a régiós szintű ügyészségek részeként működő vizsgálati egységeknél dolgozik. Eljárásilag mindegyiküket az ügyészek felügyelik. Az eljárási felügyelet azt jelenti, hogy a felügyeletet ellátó ügyész a vizsgáló bármely döntését jogosult megváltoztatni. A felügyelő ügyészt mindig a hierarchiában magasabban elhelyezkedő ügyész felügyeli, a sor végén pedig a legfőbb ügyész helyezkedik el.

(7)      Az Alkotmány és az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény (Irtv.) értelmében.

(8)      Az Alkotmány 134. cikk (1) és (2) bekezdése.

(9)      Az Irtv. 2016. évi reformja eltörölte a szóbeli utasítás lehetőségét (Irtv. 143. cikk (2) bek.) és rögzítette, hogy az ügyészek az adott ügyészség közigazgatási vezetőinek, és nem közvetlenül a legfőbb ügyésznek vannak alárendelve (136. cikk (3) és (4) bek.).

(10)      Lásd az Alkotmány 126. cikke, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény 139. cikk (2) bek. és a büntetőeljárási kódex 243. cikke szerinti jogköröket. Lásd még az Alkotmánybíróság 2020. július 23-i 15/2019. számú ügyét.

(11)      Egyéb hatáskörök: jogszabály által meghatározott esetekben az alacsonyabb beosztású ügyészek hatáskörébe tartozó intézkedések elvégzése, az ügyészek által elkövetett mulasztások és szabályszegések felderítése, a megfelelő szervezeti és/vagy fegyelmi intézkedések jogalapjának megállapítása. Irtv. 138. cikk (1) bek. 6. pont, 227. cikk (1) bek., 147. cikk (2) és (3) bek., 143. cikk (3) bek., 139. cikk (2) bek.; bolgár Alkotmány 126. cikk (2) bek.; 2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 55. ábra; 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla 56. ábra.

(12)      Irtv. 136. cikk (3) és (4) bek. Lásd még: a Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye, 8. bek. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot 2015-ben átszervezték, két külön tanácsot hozva létre a bírák és az ügyészek számára. A külön bírói tanács létrehozása egyrészt csökkentette a legfőbb ügyész alacsonyabb szintű bíróságok bíráinak életpályájára és fegyelmi ügyeire gyakorolt befolyását, másrészt viszont az Ügyészi Tanácson belül növelte az ügyészek és vizsgálóbírók előmenetelére és fegyelmi ügyeire, valamint az ügyészségi vezetők kinevezésére és felmentésére gyakorolt befolyását. Emellett megőrizte a legfelsőbb bíróságok elnökeinek kinevezésére nézve – az LIT teljes ülésén keresztül – fennálló befolyását.

(13)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye, 17. bek: Amennyiben a bírót/ügyészt szándékosan elkövetett bűncselekményben bűnösnek találják, automatikusan felmentik a hivatalából. Felmentésre sor kerülhet továbbá súlyos fegyelmi vétség miatt, az LIT illetékes tanácsának döntése alapján, illetve a legfőbb ügyész vagy a két legfelsőbb bíró esetében az LIT plenáris ülésén (25-ből) leadott 17 szavazattal meghozott döntés alapján. Lásd még: Irtv. 320. cikk (4) és (6) bek., Alkotmány 33. cikk (3) bek., 129. cikk (2) és (3) bek.

(14)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 55. ábra. Lásd még: 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla 55. és 56. ábra.

(15)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye, 8. bek. Az LIT átszervezése az Ügyészi Tanácson belül növelte a [legfőbb ügyész] befolyását az ügyészek és vizsgálóbírók előmenetelére és fegyelmi ügyeire, valamint az ügyészségi vezetők kinevezésére és felmentésére gyakorolt befolyását; lásd még: 18. pont. Ez a döntő szerep abból is ered, hogy a hierarchiában elhelyezkedve a legfőbb ügyész a többi választott tag (négy ügyész és egy vizsgáló) felettese, a többség pedig az LIT Ügyészi Tanácsában az ő szavazataikból és a legfőbb ügyész saját szavazatából áll össze. Továbbá, a Bírói Tanács Parlament által választott laikus tagjai szintén jöhetnek az ügyészek soraiból. Lásd még a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács összetételére vonatkozó pontot.

(16)      Bulgária előrehaladási jelentése 2019[COM(2019)498], 6. o.

(17)      EJEB, a Kolevi kontra Bulgária ügyben 2010. február 5-én hozott ítélet, 121–127, 129, 135 és 136. bekezdések.

(18)      Európa Tanács, az Európai Bíróság ítéletei végrehajtásának felügyelete, 2020. szeptember 1–3-i CM/Notes/1377bis/H46-9, valamint Miniszteri Bizottság (CM/Del/Dec(2020)1377bis/H46-9. sz. határozat); Lásd még: 2019. december 3–5-i CM/Notes/1362/H46-6, Miniszteri Bizottság (2019. december 5-i CM/ResDH(2019)367 számú átmeneti állásfoglalása; A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye.

(19)      Az új tervezet a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően kihagyta a legfőbb ügyész tervezett felfüggesztési mechanizmusát, valamint az elszámoltathatóság két legfelsőbb bíróság elnökére való kiterjesztését. A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye, 66-67. bek.

(20)      A jogszabálytervezetet a bolgár kormány 2019. december 7-én hagyta jóvá.

(21)      A Legfelsőbb Semmítőszék Ügyészi Hivatala „Felügyeleti” Osztályának vezetője.

(22)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye, 55. és 63. bek. Kifejti, hogy a legfőbb ügyészt érintő ügyeket ki kellene vonni a legfőbb ügyésznek alárendelt rendes vizsgálók és ügyészek hatásköréből, és olyan testületre vagy tisztségviselőre bízni, akit vagy amelyet a legfőbb ügyész nem utasít, nem a legfőbb ügyész nevez ki, és előmenetele hosszú távon sem függ a legfőbb ügyésztől; továbbá, hogy fontos lenne biztosítani, hogy megbízásuk lejártát követően ezeknek az eseti ügyészeknek ne kelljen visszatérniük az ügyészi rendszerbe és ne kelljen a legfőbb ügyész alárendeltjeiként dolgozniuk.

(23)      2019. december 5-i CM/ResDH(2019)367 számú átmeneti állásfoglalás 7. bek: „a vizsgálatot felügyelő és lefolytató testületek hierarchikus és intézményi függetlenségét biztosítani hivatott intézkedéseknek az erős gyakorlati függetlenséget is biztosítaniuk kell, többek között olyan szabályokon keresztül, amelyek lehetetlenné teszik a legfőbb ügyész számára az őt vizsgáló személyek kinevezésének és előmenetelének befolyásolását”.

(24)      Az Alkotmány a „törvényességi felügyelet” kifejezést használja az ügyészségi tevékenységek (ideértve az ügyészi intézkedések) jogszabályszerűsége kapcsán.

(25)      Alkotmánybíróság 15/2019. számú ügy , 2020. július 23. A határozat kapcsán lásd az Európa Tanács 2020. szeptember 3-i CM/Del/Dec(2020)1377bis/H46-9. sz. határozatát: a legfőbb ügyész által gyakorolt felügyelet nem terjed ki az ellene indult vizsgálatokra; úgy tűnik, hogy ez a korlátozás nem érinti a legfőbb ügyészhez közel álló magas rangú tisztviselők, különösen az ügyészek ellen indult vizsgálatokat, és nem oldja meg a meglévő kinevezési, elszámoltatási, karrier-, felügyeleti és alá-fölérendeltségi rendszerek által okozott, a függetlenséget fenyegető kockázatokat sem.

(26)      A bolgár Alkotmány módosítása (2015) – 130a. cikk; Az Irtv. módosítása (2016) – 30. cikk (1) bek.

(27)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelőségi jelentés, v.) ajánlás, 13-15. bek; CCJE Bureau (az Európai Bírák Konzultatív Tanácsának elnöksége), „Report on judicial independence and impartiality in the Council of Europe member States” (Jelentés a bírói függetlenségről és pártatlanságról az Európa Tanács tagállamaiban), 2019. kiadás.

(28)      Az Anti-Corruption Fund (Korrupcióellenes Alap) és a Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet Alapítvány) észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(29)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2017)018) véleménye, 9. bek.

(30)      CM/Rec(2010)12, 27. bek; Irtv., 16. cikk (3) és (4) bek. – Az LIT Bírói Tanácsában (14 tag) valamelyik hivatalból tagnak minősülő személy, a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke vagy a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke elnököl. Hat tagot közvetlenül a bírák választanak, másik hat tagot pedig a Parlament. Az LIT teljes ülésén és a Bírói Tanácsban is elérhető a többség a bírák által maguk közül választott bírók szavazata nélkül.

(31)      Irtv. 16. cikk (3) és (4) bek. – Az Ügyészi Tanács (11 tag) elnöke a hivatalból választott tag, azaz a legfőbb ügyész, és a Parlament által választott öt tagból, az ügyészek által maguk közül választott négy tagból és a vizsgálók által maguk közül választott egy tagból áll.

(32)      Irtv. 30. cikk (1) bek. és 32. cikk – Az LIT teljes ülésén (25 tag) a fent említett mindkét tanács rész vesz, és azon az igazságügyminiszter elnököl, aki azonban nem rendelkezik szavazati joggal. Az LIT teljes ülése dönt a költségvetés tervezetéről, valamint a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész fegyelmi felmentéséről és kinevezéséről (Irtv. 30. cikk (2) bek.). A két tanács dönt a kinevezésről, előléptetésről, áthelyezésről és tisztségből való felmentésről, a hivatal betöltésével és visszaállításával kapcsolatos ügyekről, valamint a fegyelmi szankciókról (Irtv. 30. cikk (5) bek.).

(33)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2017)018) véleménye, 19. bek.

(34)      Az Irtv. 16. cikk (3) bekezdésében foglalt követelmény értelmében „a tagokat a bírák, ügyészek, vizsgálóbírók, felsőfokú végzettségű jogtudósok, ügyvédek és egyéb, szakmailag elismert és morálisan feddhetetlen jogászok közül kell választani, figyelemmel a szakmai képesítésükre és szakterületükre.” – A Bírói Tanácsnak jelenleg nincs ügyész tagja, azonban úgy tűnik, hogy a korábbi Bírói Tanácsokban voltak olyan tagok, akik előzőleg ügyészek voltak.

(35)      A Velencei Bizottság 2017 októberében elfogadott (CDL-AD(2017)018) véleménye, 16., 17. és 19. bek.

(36)      Irtv. 16. cikk (1) bek. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács jelképezi a bírói hatalmi ágat, biztosítja és fenntartja annak függetlenségét, meghatározza a bíróságok, az ügyészségek és a vizsgáló testületek összetételét és szervezetét, valamint biztosítja azok működésének pénzügyi és technikai feltételeit, azonban a tevékenységükbe nem avatkozik bele; Az országlátogatás során is megerősített információk.

(37)      A bírákra gyakorolt nyomás példái megtalálhatók a „Médiafigyelés és a bíróságokat ért támadások elemzése 2017. 08. 01. és 2019. 11. 30. között” c. tanulmányban (99 bíróra a média gyakorolt nyomást; 16 bíróra pedig 23 közszereplő és intézmény, köztük a három hatalmi ág képviselői). Ez a témában készült második tanulmány; az első a 2015. 01. 01. és 2017. 07. 01. közötti időszakra nézve készült (44 bíróra gyakorolt nyomást a média; 8 bíróra 15 közszereplő és intézmény, köztük a három hatalmi ág képviselői).

(38)      COM(2019) 498 final, 2. o., 3. bek. és 11. lábjegyzet; Lásd még a téma folytatásaként: Az LIT Bírói Tanácsának nyilatkozata (2019. szeptember 24.) a Szófiai Fellebbviteli Bíróság feltételes szabadlábra helyezést elrendelő (2019. 09. 19-i 429. számú) határozata kapcsán – http://www.vss.justice.bg/page/view/9671 Miután 2019. szeptember 26-án 292 bíró nyilvános nyilatkozatban fordult a bolgár társadalomhoz, kérve, hogy lépjenek fel az igazságszolgáltatás függetlensége, az ország jogállamisága és demokráciája érdekében, az LIT Bírói Tanácsa 2019. szeptember 27-én új nyilatkozatot adott ki – http://www.vss.justice.bg/page/view/9686 2020. június 10-én az LIT Felügyelete azt állapította meg, hogy nem történt szabályszegés a bírák részéről.

(39)      A végrehajtó hatalom részéről tett és az LIT képviselője által megerősített támadó kijelentések mostanában elhangzott példája. https://www.parliament.bg/bg/parliamentarycommittees/members/2577/steno/ID/6005

(40)      Hetek óta tartó tüntetéseket követően a miniszterelnök bejelentette, hogy tervben van az Alkotmány reformja. A tervezetet 2020. augusztus 17-én nyújtották be az Országgyűléshez.

(41)      Az LIT két igazságszolgáltatási tanácsra bomlana: az egyikben a bírák, a másikban az ügyészek és a vizsgálók vennének részt, és nem lenne közös teljes ülés. A bírák igazságszolgáltatási tanácsa a bírák által maguk közül választott 7 bíróból, az Országgyűlés által választott 6 tagból, valamint a Legfelsőbb Semmítőszék elnökéből és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnökéből mint hivatalból részt vevő tagokból állna. Az ügyészek igazságszolgáltatási tanácsának összetétele megegyezne az ügyészi tanács jelenlegi összetételével. Nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az LIT jelenlegi tagjainak megbízatása idő előtt megszűnne-e.

(42)      Két felügyelet jönne létre: egy a bírák, egy az ügyészek és a vizsgálók számára.

(43)      A tervezetben a jelenlegi 7 éves mandátum helyett 5 év szerepel. Nincs rendelkezés arra nézve, hogy a legfelsőbb bíróságok jelenlegi elnökei és a legfőbb ügyész kitöltenék-e a mandátumukat, vagy az idő előtt megszűnne.

(44)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)1. számú ajánlása; A Velencei Bizottság (CDL-AD(2019)031) véleménye.

(45)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 44. és 46. ábra. A bírói függetlenség érzékelt szintjét az alábbi kategóriákba sorolják: nagyon alacsony (a válaszadók kevesebb mint 30 %-a tartja a bírói függetlenséget elég jónak vagy nagyon jónak); alacsony (30–39 % között), átlagos (40–59 % között), magas (60–75 % között), nagyon magas (75 % felett). Lásd még: a bírák körében 2019-ben végzett felmérés szerint 50 %-uk tapasztalta azt a kormány vagy média részéről, hogy nem tartották tiszteletben a függetlenségüket. Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), A bírói kar függetlensége és elszámoltathatósága – Az ENCJ felmérése a bírák függetlenségéről, 2019., 43. és 45. ábra. A felmérés 21 uniós tagállamra terjedt ki.

(46)      A GRECO szerint úgy tűnik, hogy a kiegészítő illetmények alkalmazásának rendszere még mindig széles körű mérlegelési lehetőséget biztosít, és felveti az indokolatlan befolyásolás kockázatát. GRECO, Negyedik értékelési kör. Megfelelőségi jelentés, x.) ajánlás, 26. bek; Lásd még: A Velencei Bizottság (CDL-AD(2010)004) véleménye, 46. és 51. bek; Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)1. számú ajánlása 55. bek.

(47)      GRECO (2019), Negyedik értékelési kör. Megfelelőségi jelentés, vi.) ajánlás, 17–21. bek.

(48)      Az Irtv. módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvény – https://www.parliament.bg/bg/laws/ID/157167

(49)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2010)004) véleménye, 23-24. bek.

(50)      A Legfelsőbb Semmítőszék teljes ülésének 2020. május 27-i kérdése az Alkotmánybírósághoz. http://www.vks.bg/novini/2020-05-27-iskane-KC-ZSV-2020.pdf

(51)      Az Országgyűlés 2020. szeptember 3-án fogadta el az Irtv. 28. cikk (1) bekezdésének módosítását.

(52)      2020. január 23-án az Országgyűlés elfogadta az Irtv. módosítását.

(53)      Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak esetileg kell értékelnie a felfüggesztő intézkedés szükségességét és arányosságát.

(54)      Miniszteri Bizottság CM/ResDH(2019)367 számú átmeneti állásfoglalás; Bulgária 2019. évi előrehaladási jelentése, COM(2019)498, 6. o.

(55)      COM(2019)489, 6. o., 29. lábjegyzet; Velencei Bizottság (CDL-AD(2020)017) 29. bek.

(56)      2020. január 23-án az Országgyűlés elfogadta az Irtv. módosítását.

(57)      Lásd a 39. sz. lábjegyzetet – a nyilatkozatot a jegyzékben elérhető információk alapján tették.

(58)      A Bolgár Köztársaság Alkotmánya, 132a. cikk.

(59)      Velencei Bizottság (CDL-AD(2017)018), 58. bek.

(60)      Az Európai Bizottság Strukturális Támogatási Programja által finanszírozott projekt, amely 2020 februárjában zárult.

(61)      A Társadalmi Igazságosság Nemzetközi Bizottságának észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(62)      Az új ellenőrök és főellenőr megválasztási eljárásának a főellenőr esetében legkésőbb 2020. február 9-ig, az ellenőrök esetében pedig 2020. január 14-ig kellett volna megkezdődnie (Irtv. 44. cikk (1) bek.). Az eljárás a mai napig nem indult meg. Hasonló helyzet állt fenn a korábbi főellenőr esetében is, aki a mandátuma kétéves de facto meghosszabbítása alapján működött.

(63)      A Bolgár Köztársaság Alkotmánybíróságának 12/2010. sz. ügyben hozott 13/15.12.2010. sz. határozata, amelynek értelmében a kollégium által vezetett testületekre alkalmazandó a folytonosság elve.

(64)      Az LITI hatáskörgyakorlásának példája – 2019. július 18-án az LITI úgy tette közzé egy (szakmai szervezetben részt vevő) bíró vagyonnyilatkozatát, hogy nem törölte belőle a személyes és családi adatait; Irtv. 54-60. cikk. – az LIT Felügyeletének hatáskörei. Lásd még a Bolgár Bírók Szövetségének honlapját: http://judgesbg.org/wp-content/uploads/2020/07/Declaracia_IVSS.pdf

(65)      Irtv., 312. cikk (1) bek. 3. pont az 54. cikk (1) 6. pontjával összefüggésben értelmezve.

(66)      A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke 2018. november 28-án belső vizsgálatot kezdeményezett a szakosított fellebbviteli büntetőbíróság egy határozata kapcsán; az adott bíróságról 11 bíró emelt nyílt levélben panaszt a fenti vizsgálat kapcsán; miután a vizsgálat eljárási szabálytalanságokat tárt fel, a Legfelsőbb Bíróság elnöke fegyelmi eljárás megindítását kérelmezte az LIT Bírói Tanácsánál, amelyet elutasítottak. Az LIT Bírói Tanácsa 2018. december 14-én kérelmezte a Felügyeletnél, hogy a függetlenség elvének állítólagos megsértése miatt indítson vizsgálatot a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke ellen. A Felügyelet 2019. április 1-jén a szabályszegésre vonatkozó kellő bizonyíték hiányában lezárta a vizsgálatot.

(67)      A legfőbb ügyész 2019. november 4-én kérelmezte a Felügyeletnél egy bíró által hozott határozat érdemi vizsgálatát. A Felügyelet 2020. február 22-én hatáskörének hiányát nyilvánította ki, mondván, hogy „nem rendelkezik jogkörrel a vizsgálóbírók intézkedéseinek érdemi felülvizsgálatára”. A bolgár hatóságok szerint a jelentés előzetes vizsgálatakor az eljáró ellenőr kimondta, hogy az LITI-nek nincs hatásköre a bírói döntések érdemi vizsgálatára, és mivel a 2020. január 2-i vélemény nem állapított meg szabályszegést az ügy indulása, vitele és lezárása kapcsán, az eljáró ellenőr szerint a vizsgálat megindítása nem indokolt. Lásd még az ENSZ különleges előadója bírók és ügyvédek függetlenségéről szóló jelentéséhez küldött észrevételeket – a legfőbb ügyész gyakorlata, hogy jelzéseket küld a bírákkal kapcsolatban a Felügyeletnek.

(68)      A Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet Alapítvány) észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(69)      Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért és a Bulgarian Prisoners' Association for Rehabilitation (Bolgár Fogvatartottak Rehabilitációs Egyesülete) észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez; 2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 23. ábra.

(70)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 25. o.

(71)      Az Anti-Corruption Fund Foundation (Korrupcióellenes Alap Alapítvány), a Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet Alapítvány) és a Bolgár Ügyvédek Csoportja (informális aktivistacsoport) észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez; 2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 24. ábra.

(72)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 27. ábra.

(73)      A Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet Alapítvány), az Anti-Corruption Fund Foundation (Korrupcióellenes Alap Alapítvány) és a Bolgár Ügyvédek Csoportja észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez. A jelenlegi jogszabályok szerint minden állampolgár kérelmezheti az illetékes bíróságnál a költségmentességet. A kérelem jóváhagyása teljes mértékben a bíróság adott tanácsának hatáskörébe tartozik. A közigazgatási eljárási kódex az érintett személy vagyoni helyzete függvényében szintén tartalmaz mechanizmusokat a bírósági illeték alóli mentesítésre vagy annak csökkentésére.

(74)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 27. ábra.

(75)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 41. és 42. ábra. Lásd még: Európai Bizottság, Bulgária országjelentése 2019, SWD(2019) 1001 final/2, 59. o.

(76)      ESZA által finanszírozott projekt (2016-2020). http://2020.eufunds.bg/en/1/0/Project/ A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács költségvetési forrásból és külső adományozói programok segítségével számos projektet hajt végre az e-igazságügy fejlesztése és elérhetőségének megkönnyítése érdekében.

(77)      LIT Bírói Tanács, rendkívüli ülés, 9. sz. rövid jegyzőkönyv, 2020. március 10.

(78)      Úgymint az előzetes letartóztatás felülvizsgálata, áldozatvédelmi vagy gyermekvédelmi intézkedések. Lásd még: Alapjogi Ügynökség, „A Covid19-világjárvány az EU-ban: Alapjogi vonatkozások” 3. o. https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/bulgaria-report-covid-19-april-2020_en.pdf

(79)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 32–35. és 37. ábra.

(80)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 6. ábra.

(81)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 7. ábra.

(82)      2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 8. és 9. ábra.

(83)      A Bolgár Köztársaság Kormányának 2017-2021-re szóló gazdálkodási programja.

(84)      Transparency International (2020), 2019. évi korrupcióérzékelési index.

(85)      Az Eurobarométer 502. sz. gyorsfelmérése (2020), Corruption (Korrupció).

(86)      Az Eurobarométer 482. sz. gyorsfelmérése (2019), Business attitudes towards corruption in the EU (A vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az Európai Unióban).

(87)      A Bolgár Köztársaság 2015-2020-as nemzeti korrupciómegelőzési és -leküzdési stratégiája.

(88)      A 2015-2020-as nemzeti korrupcióellenes stratégia 2019. január 31-ig tartó időszakra vonatkozó végrehajtási jelentése.

(89)      Nyilvános konzultációs portál – http://www.strategy.bg/

(90)      Elérhető itt: https://dv.parliament.bg/DVWeb/showMaterialDV.jsp?idMat=147322

(91)      COM(2019) 355 final.

(92)      A Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról szóló jelentéséhez {SWD(2019) 392 final} készült technikai jelentés.

(93)      Az Anti-Corruption Fund Foundation (Korrupcióellenes Alap Alapítvány) észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(94)      Bulgária által szolgáltatott adatok a 2020. évi jogállamisági jelentéshez, 44. o.

(95)      Idetartoznak például a következők: (i) megelőző jellegű korrupcióellenes tevékenységek végrehajtása; (ii) vezető közhivatalt betöltők által elkövetett korrupció gyanúja esetén információk gyűjtése, elemzése és helytállóságuk ellenőrzése; (iii) a vezető közhivatalt betöltők által tett vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése és elemzése; (iv) a vezető közhivatalt betöltők összeférhetetlenségének megállapítása; (v) az illegálisan szerzett vagyon elkobzásának kezdeményezése, és (vi) a korrupciós kockázatokra vonatkozó elemzések készítése és módszertanok kidolgozása.

(96)      A vezető közhivatalok betöltőit a korrupció elleni küzdelemről és az illegálisan szerzett vagyon elkobzásáról szóló törvény 6. cikke sorolja fel.

(97)      A Korrupcióellenes Bizottság korrupció elleni és az illegális vagyon elkobzását célzó 2019. évi tevékenységéről szóló jelentés.

(98)      Lásd az előző lábjegyzetet.

(99)      Bulgária által szolgáltatott adatok a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(100)      A Legfelsőbb Semmítőszék 2019. évi tevékenységéről szóló jelentés.

(101)      Anti-Corruption Fund (Korrupcióellenes Alap), Konrad Adenauer Alapítvány (2020), „Anti-corruption institutions: activity without visible result”.

(102)      A hivatkozott adatok a 2018. évi korrupcióellenes terv végrehajtásáról szóló jelentésben és a 2019. évi korrupcióellenes terv intézkedéseinek végrehajtásáról szóló jelentésben szerepelnek.

(103)      A „jelentős eltérést” a korrupcióellenes törvény kiegészítő rendelkezései a vizsgált személy jogszerű nettó jövedelme és a vagyona értéke közötti legalább 150 000 BGN (76 700 EUR) összegű különbségként határozzák meg.

(104)      A korrupcióellenes törvény 108. cikk (4) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a polgári eljáráson alapuló elkobzás a büntetőeljárás lezárulása esetén is megkezdődhet és lefolytatható.

(105)      A Bolgár Ügyvédek Csoportja észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(106)      A Korrupcióellenes Bizottság nyilvántartása. https://register.caciaf.bg/

(107)      Korrupcióellenes Bizottság (201), 2019. évi éves jelentés (12. sz.).

(108)      A 2019. évi regionális választásokat követően a Korrupcióellenes Bizottság a kimutatásai szerint 6300 polgármesteri és helyi képviselői nyilatkozatot kapott, akik közül 5116 nyújtotta be a kezdeti nyilatkozatát. A helyi intézmények 272 képviselője nem az előírt határidőn belül, 102 pedig egyáltalán nem nyújtotta be a nyilatkozatát.

(109)      Módosult a közigazgatási és a korrupcióellenes törvény.

(110)      2019-ben összesen 2221 ellenőrzést folytattak le (2018-ban 1485-öt, 2017-ben 1365-öt). Az (állampolgári, szervezeti vagy intézményi bejelentések nyomán lefolytatott) eseti vizsgálatok teljes száma 1902 (2018-ban 1219) volt. Az állampolgárok és szervezetek összesen 1297 bejelentést tettek, amelyek közül 1192 utalt közigazgatási eljárási szabályszegésekre és 105 korrupcióra; a Felügyeletek 2019. évi éves tevékenységi jelentése; közigazgatási törvény 46. cikk.

(111)      Parlamenti Nemzeti Kutatóközpont (2019), Az Országgyűlés 44. ülésszakán lefolytatott jogalkotási tevékenységek tanulmányozása: összehasonlító adatok a 8 parlamenti ülésen benyújtott jogszabálytervezetekre kiterjedően.

(112)      Például az Országgyűlés a független pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény átmeneti és záró rendelkezésein keresztül módosított egyéb, nem kapcsolódó, adózási tárgyú jogszabályokat, valamint a bankszámlák befagyasztására vonatkozó rendelkezéseket is. Emellett 2020 áprilisában az Információhozzáférési Program aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jövedéki adóra és az adóraktárakra vonatkozó törvényt kiegészítő és módosító törvényjavaslat átmeneti és záró rendelkezései módosítják a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvényt.

(113)      A Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet Alapítvány) 2020. évi jogállamisági jelentéshez nyújtott észrevételei külön kiemelik a szabálytalan lobbizáshoz kapcsolódó kockázatokat.

(114)      A korrupció elleni küzdelemről és az illegálisan szerzett vagyon elkobzásáról szóló törvény VI. és VII. fejezete.

(115)      A Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet írásos észrevételei.

(116)      Az Anti-Corruption Fund (Korrupcióellenes Alap) írásos észrevételei.

(117)      Rádió- és televíziótörvény. https://www.mtitc.government.bg/en/category/168/radio-and-television-act

(118)      2020-ban Bulgária világviszonylatban 111. helyen van a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexén. Lásd: https://rsf.org/en/ranking

(119)      Rádió- és televíziótörvény III. fejezet. Az Elektronikus Médiatanács felügyeletet gyakorolhat a médiaszolgáltatók műsorszolgáltató tevékenysége felett; megválasztja és visszahívhatja a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) és a Bolgár Nemzeti Rádió (BNR) főigazgatóit, valamint jóváhagyja a BNR és a BNT főigazgatók által jelölt igazgatósági tagjait.

(120)      Rádió- és televíziótörvény, Átmeneti és záró rendelkezések.

(121)      2020 Médiapluralizmus Monitor.

(122)      Minden ülése nyilvános.

(123)      ERGA jelentés a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségéről: valamint országlátogatások .

(124)      2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv), 30. cikk .  

(125)      Bulgária által szolgáltatott adatok a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(126)      Bolgár Médiaetikai Kódex.

(127)      Bár az országlátogatás alapján úgy tűnik, hogy a média gyakran figyelmen kívül hagyja a Tanács döntéseit és ajánlásait.

(128)      A bolgár hatóságok jelezték, hogy 2020 eleje óta az Elektronikus Médiatanács a médiaszolgáltatók adataival együtt közzéteszi a kereskedelmi jegyzékre mutató hivatkozást

(129)      Az Európa Tanács emberi jogi biztosa (2019), A Bulgáriában tett látogatásról készült jelentés.

(130)      https://www.ecpmf.eu/archive/news/press-releases/ecpmf-fact-finding-mission-bulgaria.html

(131)      A jelentés szerint továbbra is működnek offshore cégek, annak ellenére, hogy a törvény 2014. óta tiltja, hogy ezek a cégek tévé- vagy rádióengedéllyel rendelkezzenek.

(132)      2020 Médiapluralizmus Monitor.

(133)      Az országlátogatás kapcsán és a jelentés készítését célzó konzultációk során pl. az Elektronikus Médiatanácstól kapott információk. A bolgár hatóságok azonban jelezték, hogy a rádió- és televíziótörvény tervezett módosítása rendelkezik a videómegosztó platformokon és a közösségi médiában közzétett politikai hirdetésekről.

(134)      A Bulgáriába indított közös tényfeltáró misszió. https://www.ecpmf.eu/archive/activities/fact-finding- /bulgaria.html Lásd még: MPM 2020.

(135)      Lásd az előző lábjegyzetet.

(136)      Lásd az előző lábjegyzetet.

(137)      2020 Médiapluralizmus Monitor.

(138)      Az AEJ-Bulgaria által 2017 közepén végzett felmérés szerint. https://www.aej.org/page.asp?p_id=622

(139)      A veszélyhelyzet alatti intézkedésekre vonatkozó törvény. https://www.parliament.bg/bg/laws/ID/157379

(140)      A bolgár elnökség honlapja. https://m.president.bg/en/speeches-and-statements5437/izyavlenie-na-prezidenta-rumen-radev-po-povod-prietiya-ot-parlamenta-zakon-za-merkite-i-deystviyata-po-vreme-na-izvanrednoto-polozhenie.html

(141)      Alkotmány 39., 40. és 41. cikk.

(142)      Közérdekű Információs Platform.

(143)      2020 Médiapluralizmus Monitor.

(144)      Az országlátogatás kapcsán és a jelentés készítését célzó konzultációk során kapott információk.

(145)      2020 Médiapluralizmus Monitor.

(146)      Az európai adatvédelmi jogszabályok szerinti újságírói kivétel.

(147)      Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(148)      Az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát szolgáló platformja.

(149)      Mapping Media Freedom. https://mappingmediafreedom.ushahidi.io/posts/23231 2020. március 17-én megtámadták és súlyosan bántalmazták Slavi Angelovot, aki régóta a 24Chasa című napilap bűnügyi újságírója és jelenleg annak heti kiadása, a 168Chasa szerkesztője. Három emberrel szemben emeltek vádat az ügy kapcsán.

(150)      Az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát szolgáló platformja.

(151)      Mapping Media Freedom: Bulgária. https://mappingmediafreedom.org/country-profiles/bulgaria/

(152)      2020 Médiapluralizmus Monitor.

(153) Ennek kapcsán fontos felidézni, hogy az Európa Tanács olyan átfogó jogszabályi keretrendszer kialakítását javasolja, amely lehetővé teszi, hogy az újságírók és más médiaszereplők hatékonyan és félelem nélkül járuljanak hozzá a nyilvános eszmecseréhez. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/REC(2016)4. számú ajánlása.

(154)      Alkotmány 87. cikk: az Országgyűlés vagy a Minisztertanács bármely tagja jogosult jogszabálytervezetet benyújtani. Azokat az Országgyűlés két olvasatban fogadja el. Az elfogadott jogszabálytervezet a köztársasági elnökhöz kerül, aki elrendeli annak kihirdetését. A jogszabályt kihirdetik a Közlönyben, és – eltérő rendelkezése hiányában – a közzétételt követő három nap múlva hatályba lép. Lásd még az Alkotmány 40. lábjegyzetben említett, nemrégiben javasolt reformját, amely a jogszabálykezdeményezés jogát kiterjesztette az igazságszolgáltatási tanácsokra is. Később azonban ezt törölték a tervezetből.

(155)      COM(2019)498, 3. o.

(156)      A 2020. február 14-i 21. sz. rendelet módosította a nemzeti nyomonkövetési mechanizmust létrehozó rendelet (240/2019. minisztertanácsi rendelet) eredeti hatálybalépését.

(157)      Az Igazságügyminiszter 2020. június 2-án érvénytelenítette a sorsolást, amelyen kiválasztották a Civil Tanács részeként korrupcióellenes feladatokat ellátó NGO-t. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtti fellebbezés eredményeként a Civil Tanácsba választandó NGO-k kiválasztási folyamatát egyelőre befagyasztották.

(158)      Európai Bizottság, Bulgária országjelentése 2020, SWD(2020) 501 final, 57. o.

(159)      A bolgár igazságügyi reformhoz kapcsolódó jogszabályi kezdeményezések és változások áttekintése, leltára és katalógusa – Bulgarian Institute for Legal Initiatives Foundation (Bolgár Jogi Kezdeményezési Intézet Alapítvány).

(160)      Study on the lawmaking activity of the 44th National Assembly of Bulgaria.

(161)      A témában az ESZA által támogatott „Közigazgatás és civil társadalom – partnerség a kormányzásban” projekt keretében készült felmérés. Lásd EUPACK 2019, 94. o. – kihívások: nem tisztázott, hogy a köztisztviselőket és a döntéshozókat a konzultatív folyamat során milyen felelősségi körök terhelik a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásban; sem a döntéshozóknak, sem a köztisztviselőknek nem áll rendelkezésükre megfelelő kapacitás arra, hogy együtt dolgozzanak a civil társadalom résztvevőivel; nincs elégséges igazgatási kapacitás a konzultatív struktúrák működésének kialakítására és fenntartására; nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás a nyilvános vitákhoz és konzultációkhoz kapcsolódó tevékenységekre.

(162)      Döntés a veszélyhelyzet kihirdetéséről. https://www.parliament.bg/bg/desision/ID/157374

(163)      Döntés a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. https://www.parliament.bg/bg/desision/ID/157396

(164)      Az egészségügyi törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló jogszabály. https://www.parliament.bg/bg/laws/ID/157427

(165)      Egészségügyi törvény 63. cikk. Az új rendszer szerint a Minisztertanács hirdetheti ki a járványügyi veszélyhelyzetet meghatározott időtartamra az egészségügyi miniszter javaslatára. Ez lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet alatt bevezetett bizonyos intézkedések a veszélyhelyzet vége után is érvényben maradjanak, és újak is bevezethetők.

(166)      A köztársasági elnök kérésére; Alkotmánybíróság 7/2020. számú ügy, 2020. május 14.

(167)      Az Alkotmánybíróság által a 7/2020. számú ügyben hozott 10/2020. sz. határozat, 2020. július 23.

(168)      Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottsága (GANHRI), Akkreditációs Albizottság (SCA), Akkreditációs jelentés – 2019. március.

(169)      Az ombudsman 2019-ben több mint 49 000 állampolgár és szervezeti képviselő számára nyújtott segítséget, és a panaszok és bejelentések nyomán 13 762 befejezett ellenőrzést végzett. (2018 – 12 258). Az ombudsman mint jogvédő szerv tevékenységének hatása nagyban függ attól, hogy milyen mértékben hajtják végre az állampolgári panaszok és bejelentések nyomán tett ajánlásait. 2019-ben az összes ajánlása 96 %-át legalább részben végrehajtották. Bulgária által szolgáltatott adatok a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(170)      ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (CESCR) által Bulgáriáról készített felmérés 2019 – tagállami jelentés .

(171)      Lásd a CIVICUS besorolását. A besorolás során az alábbi öt kategóriát alkalmazzák: nyitott, szűk, akadályozott, elnyomott és zárt.

(172)      Jogszabálytervezet 054-01-60 - https://www.parliament.bg/bg/bills/ID/157496

(173) A jogszabályelfogadási folyamat részeként a Parlament honlapján közzétett érdekelti vélemények aggályként vetik fel az egyesülési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozását, valamint a jegyzék nyilvánosságát, amely a végrehajtási jogszabályokból is következhet (lásd a Bolgár Nonprofit Jogi Központ, a Bolgár Adományozási Fórum és a Bolgár Helsinki Bizottság észrevételeit) – https://www.parliament.bg/bg/bills/ID/157496

(174)      Az Európai Unió Bírósága, 2020. június 18-i ítélet, Bizottság kontra Magyarország, C‑78/18. sz. ügy.