EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.14.
COM(2020) 802 final
2020/0354(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás
A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) az első olyan kötelező erejű nemzetközi megállapodás, amely kifejezetten a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozik.
Fő célja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása, amit úgy ér el, hogy megakadályozza, hogy a szóban forgó halászatot folytató hajók kikötőket vegyenek igénybe és fogásaikat piacra dobják. A megállapodás ily módon csökkenti az ilyen hajók tevékenységének folytatására késztető ösztönzőket, ugyanakkor megakadályozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek eljussanak a nemzeti és nemzetközi piacokra. A megállapodás hatékony végrehajtása végső soron hozzájárul az élő tengeri erőforrások és tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelméhez és fenntartható hasznosításához. A megállapodás rendelkezései azokra a halászhajókra vonatkoznak, amelyek a lobogójuk szerinti államtól eltérő állam kikötőjébe kívánnak belépni.
A megállapodást az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) keretében tárgyalták meg, amelynek az Európai Unió is tagja. Jóváhagyására a FAO-konferencia 2009. november 22-én megtartott harminchatodik ülésén, az 12/2009. sz. határozattal került sor a FAO alapokmánya XIV. cikkének (1) bekezdése alapján. A megállapodás 2016. június 5-én lépett hatályba, és immár 67 részes fele 1 van.
Az Európai Unió 2011-ben az elsők között csatlakozott 2 a megállapodáshoz.
2.2.A felek ülése
A megállapodás értelmében a felek ülése a döntéshozó szerv, amely kétévente vagy – ha úgy határoz – gyakrabban ülésezik 3 .
Ezenkívül a megállapodás 24. cikkének (2) bekezdése értelmében négy évvel a megállapodás hatálybalépése után a FAO ülést 4 hív össze a felek számára, hogy megvizsgálják és értékeljék az említett megállapodás célkitűzésének elérésében mutatott hatékonyságát. A felek szükség szerint döntenek további ülések megtartásáról.
A felek rendkívüli üléseit a felek által szükségesnek ítélt egyéb időpontokban vagy bármely fél írásbeli kérelmére is meg lehet tartani 5 .
2.3.A felek ülésének határozatai
A felek ülése jogosult a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseket elfogadni, amelyek kötelező érvényűek a szerződő felekre nézve.
A felek elvben konszenzussal hoznak érdemi határozatokat, de ha az elnök megállapítja, hogy a konszenzus elérésére irányuló minden erőfeszítést kimerítettek, akkor az adott határozatot a leadott szavazatok egyszerű többségével kell meghozni 6 .
A felek ülésére irányadó eljárási szabályzat módosításait konszenzussal lehet elfogadni, amennyiben pedig nem érhető el konszenzus, az adott határozatot a leadott szavazatok kétharmados többségével kell meghozni, feltéve, hogy ezt a többséget a felek több mint fele alkotja 7 . Az Unió részvételi és szavazati joggal rendelkezik.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Javasoljuk, hogy az Unió által a felek ülésein képviselendő álláspontot kétlépcsős megközelítéssel alakítsák ki. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat, majd ezt az álláspontot az egyes ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.
Ezt a megközelítést alkalmazzák jelenleg a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben, és az ezek ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont kialakításánál is.
Ez a határozat szem előtt tartja az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 8 meghatározott közös halászati politikai alapelveket és irányvonalakat, és irányadó rá a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, az 1005/2008/EK rendelettel létrehozott közösségi rendszer. Figyelembe veszi a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet 9 , a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 , a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 , valamint a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 404/2011 bizottsági végrehajtási rendelet 12 rendelkezéseit.
Ez a határozat figyelembe veszi továbbá az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló, 1995. augusztus 4-i ENSZ-megállapodás (az ENSZ halállományokról szóló megállapodása), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodását, valamint egyéb idevágó többoldalú és kétoldalú megállapodásokat.
Ez a határozat tükrözi a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 13 és a kapcsolódó tanácsi következtetésekben, az óceánokról és tengerekről szóló tanácsi következtetésekben 14 , valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményéről 15 szóló tanácsi következtetésekben 16 megfogalmazott célkitűzéseket, többek között a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló megállapodás végrehajtása érdekében harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatban. Figyelembe veszi továbbá az uniós tengerhajózási biztonsági stratégiának 17 és felülvizsgált végrehajtási cselekvési tervének 18 a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot érintő vonatkozásait.
Végezetül merít az európai zöld megállapodásról szóló közleményben 19 a Bizottság által tett azon nyilatkozatból, amely szerint zéró toleranciát fog alkalmazni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben. Ezt a célkitűzést az „Uniós biodiverzitási stratégia 2030-ig” 20 és „»termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” 21 című két bizottsági közlemény is megerősítette.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Alapelvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 22 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A felek ülését megállapodás, nevezetesen a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás hozta létre.
A felek ülése által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A felek ülésének tervezett jogi aktusai a nemzetközi jog értelmében kötelező erejűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogszabályok tartalmát, nevezetesen:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 23 ;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 24 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 25 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről 26 ;
·a Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 27 .
A tervezett jogi aktusok azonban nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktusok fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2020/0354 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Unió az (EU) 2011/443 tanácsi határozattal 28 jóváhagyta a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) égisze alatt megtárgyalt megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodás 2016. június 5-én lépett hatályba.
(2)A megállapodás értelmében a felek ülése a döntéshozó szerv, amely jogosult a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, a szerződő felekre nézve kötelező érvényű intézkedéseket elfogadni. A felek ülése kétévente vagy – ha úgy határoz – gyakrabban ülésezik.
(3)Ezenkívül a megállapodás 24. cikkének (2) bekezdése értelmében a FAO négy évvel a megállapodás hatálybalépése után ülést hív össze a felek számára, hogy megvizsgálják és értékeljék a megállapodás célkitűzésének elérésében mutatott hatékonyságát. A felek szükség szerint döntenek további ülések megtartásáról. A felek rendkívüli üléseit a felek által szükségesnek ítélt egyéb időpontokban vagy bármely fél írásbeli kérelmére is meg lehet tartani.
(4)Helyénvaló megállapítani, hogy az Unió milyen álláspontot képviseljen a megállapodás részes feleinek a megállapodás 24. cikkének (2) bekezdése szerinti első felülvizsgálati ülésén 29 , a felek ezt követő három kétévenkénti ülésén és az ezen álláspont elfogadása után tartandó valamennyi idevágó, ülésszakok közötti ülésen, mivel a megállapodás szerinti intézkedések kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós jog, nevezetesen az 1005/2008/EK 30 és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 31 , az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 , valamint a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 33 tartalmát.
(5)Tekintettel arra, hogy az Unió álláspontjának a felek ülései előtt vagy alatt benyújtott releváns információk alapján figyelembe kell vennie az új fejleményeket, az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt, az uniós intézmények közötti lojális együttműködés elvével összhangban eljárásokat kell kialakítani a feleknek a megállapodás 24. cikkének (2) bekezdése szerinti első felülvizsgálati ülésén, a felek ezt követő három kétévenkénti ülésén és minden kapcsolódó, ülésszakok közötti ülésen képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározására is.
(6)A megállapodás fő célja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása azáltal, hogy megakadályozza, hogy a szóban forgó halászatot folytató hajók kikötőket vegyenek igénybe és fogásaikat piacra dobják. A megállapodás ily módon csökkenti az ilyen hajók tevékenységének folytatására késztető ösztönzőket, ugyanakkor megakadályozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek eljussanak a nemzeti és nemzetközi piacokra.
(7)A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázása szempontjából az egyik legsúlyosabb fenyegetés, valamint alapjaiban veszélyezteti az uniós közös halászati politikát és a világtenger felelősségteljesebb kezelésének előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
(8)A megállapodás részes feleinek ülése felel azon intézkedések elfogadásáért, amelyek a megállapodás végrehajtását, és ezáltal az élő tengeri erőforrások és tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását hivatottak biztosítani. Az Uniónak aktív, hatékony és konstruktív szerepet kell játszania ezeken az üléseken a megállapodás végrehajtásának biztosítása és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő álláspontot az I. melléklet határozza meg.
Ez az álláspont a megállapodás 24. cikkének (2) bekezdése szerinti első felülvizsgálati ülésre, valamint a felek ezt követő három kétévenkénti ülésére és minden kapcsolódó, ülésszakok közötti ülésre érvényes.
2. cikk
Az 1. cikk második bekezdésében említett megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. melléklettel összhangban kell elvégezni.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a megállapodás részes feleinek az 1. cikk második bekezdésében említett harmadik kétévenkénti üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.14.
COM(2020) 802 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő álláspontról
I. MELLÉKLET
Az Európai Unió által a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő álláspont
1. ALAPELVEK
A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás keretében az Unió többek között a következő elveket tartja szem előtt:
a)gondoskodik arról, hogy a megállapodás keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek magával a megállapodással, a nemzetközi joggal és különösen az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezmény (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) 1 keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi megállapodással (a továbbiakban: a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás) 2 , valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással 3 ;
b)az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott közös halászati politika keretében az Unió által követett célkitűzésekkel és elvekkel, valamint az 1005/2008/EK rendelettel létrehozott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendszer rendelkezéseivel összhangban jár el;
c)a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 4 összhangban jár el, valamint célul tűzi ki, hogy a szakpolitika külpolitikai vetülete az uniós vizekre alkalmazottakkal azonos elveket kövessen, és ugyanazokat az előírásokat alkalmazza a halászat gazdálkodásra vonatkozóan, mint amelyek az uniós vizekre is érvényesek; elősegíti az egyenlő versenyfeltételek biztosítását többek között azért, hogy támogassa a halászati termékek átlátható kereskedelmét, amelynek szigorúan betartott és ellenőrzött előírásokon kell alapulnia; valamint előmozdítja a kikötő szerinti államoknak és a lobogó szerinti államoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben betöltött szerepével kapcsolatos kezdeményezéseket;
d)az óceánokról és tengerekről szóló tanácsi következtetésekkel 5 , valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményéről 6 szóló tanácsi következtetésekkel 7 összhangban jár el, és a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló megállapodás hatékony végrehajtásának támogatására és javítására irányuló intézkedéseket szorgalmaz, ezáltal hozzájárulva az óceánokkal való fenntartható gazdálkodás valamennyi vonatkozásához;
e)zéró toleranciát alkalmaz a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben, figyelembe véve különösen azt, hogy a Covid19-világjárvány következtében kialakult politikai és társadalmi-gazdasági feltételek kedvező környezetet teremthettek a gátlástalan szereplők számára ahhoz, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytassanak, vagy megkönnyítsék az ilyen halászatból származó termékek kereskedelmét, ami még inkább szükségessé teszi az e megállapodás szerinti drasztikus intézkedések meghozatalát.
2. IRÁNYVONALAK
Az Unió arra törekszik, hogy kidolgozza a következő intézkedéseket és iránymutatásokat, illetve támogassa elfogadásukat azzal a céllal, hogy biztosítsa a megállapodásban való egyetemes részvételt és a megállapodás hatékony végrehajtását:
a)biztosítja az összhangot az egyéb uniós szakpolitikákkal, különösen a külkapcsolatok, a környezetvédelem, a kereskedelem, a foglalkoztatás, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén, valamint következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával;
b)olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális halászati szervek már bevált gyakorlataival, valamint előmozdítja az említett szervezetek és a megállapodás közötti koordinációt;
c)támogatja olyan globális kapacitásfejlesztési programok elfogadását, amelyek segítik a fejlődő államokat a megállapodás végrehajtásának előkészítésében vagy végrehajtásában, ugyanakkor szükség esetén gondoskodik arról, hogy ez a támogatás kiegészítse az Unió által a harmadik országoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez nyújtott segítséget;
d)előmozdítja azokat az intézkedéseket, amelyek szorosabbra fűzik az együttműködést a megállapodás és – adott esetben – más globális és regionális szervezetek, valamint a megállapodás nem részes államai között, amennyiben az kívánatos és alkalmazható;
e)támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek többek között globális figyelemfelkeltés és kapacitásépítés révén előmozdítják a megállapodás nem részes felek általi megerősítését, így biztosítva azt, hogy az államok tisztában legyenek mind a megállapodás előnyeivel, mind pedig a végrehajtás követelményeivel, amennyiben részes féllé válnak;
f)előmozdítja a megállapodás végrehajtásának támogatására és megkönnyítésére szolgáló eszközök (technológiák, információcsere-rendszerek, nyilvántartások stb.) fejlesztésére és használatuk előmozdítására irányuló intézkedéseket, valamint biztosítja, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az Unióban hasonló célokra kifejlesztett eszközökkel;
g)támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja az átláthatóság, valamint az érintett érdekelt felekkel – többek között, de nem kizárólag, a halászokkal, a halászati ágazattal, a civil társadalmi szervezetekkel, a tudósokkal és a tudományos körökkel – folytatott párbeszéd és együttműködés megerősítése a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá adott esetben támogatja az érintett feleknek a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos munkában való részvételét javítani hivatott intézkedéseket, összhangban az egyéb többoldalú megállapodásokban elfogadott közös gyakorlattal.
II. MELLÉKLET
Az Unió által a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő álláspont évenkénti meghatározása
A megállapodás részes feleinek minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadnia, meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében a Bizottság a megállapodás részes feleinek minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelynek alapján a Tanács megvitatja, majd elfogadja az Unió által képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben a megállapodás részes feleinek valamely ülése során nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.