EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.9.

COM(2020) 791 final

2020/0350(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/1862 rendeletnek a figyelmeztető jelzések Europol általi bevitele tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A bűnözés és a terrorizmus határokon átnyúló jelenség, mivel a bűnözők és a terroristák saját javukra fordítják a globalizáció és a mobilitás előnyeit. Következésképpen a harmadik országok által az EU-val megosztott, bűnözői és terrorista tevékenységekre vonatkozó információk egyre fontosabbak az uniós belső biztonság szempontjából, mind az EU külső határain, mind az Unió területén. Jelenleg azonban csak korlátozottan oszthatók meg az olyan személyekre vonatkozó, harmadik országoktól származó információk, akiket bűncselekmény, illetve terrorista bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak vagy ítéltek el az EU-ban 1 . Konkrétabban, a harmadik országoktól származó információknak a tagállami frontvonalbeli tisztviselőkkel (rendőrtisztekkel és határőrökkel) a megfelelő időben és helyen való megosztása korlátozott. Ugyanez mondható el a nemzetközi szervezetek által az Europollal megosztott információkra is.

Ez a probléma például a külföldi terrorista harcosok felderítésére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítések összefüggésében merül fel. A terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló, 2020. júniusi Europol-jelentés 2 szerint ugyan számos külföldi terrorista harcos esetében feltételezhető, hogy megölték őket vagy őrizetbe, illetve menekülttáborokba kerültek Északkelet-Szíriában, jelentős számú külföldi terrorista harcosról továbbra sem állnak rendelkezésre információk. A jelentés szerint a konfliktusövezettel kapcsolatos káosz és információhiány miatt a külföldi terrorista harcosokról a tagállamok rendelkezésére álló információk korlátozottak és ellenőrizhetetlenek voltak. Hasonlóképpen, az Uniónak a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzését és az azok elleni küzdelmet célzó külső tevékenységről szóló, 2020. júniusi következtetéseiben a Tanács elismeri, hogy „a külföldi terrorista harcosok a következő években is jelentős közös biztonsági kihívást jelentenek majd”, és szorgalmazza a tagállamok, az Europol és az egyéb érintett uniós szereplők közötti megerősített és kellő idejű együttműködést és információmegosztást 3 . Az Europol által az információs rendszereibe bevitt információk – nevezetesen a harmadik országoktól származó adatok alapján végzett saját elemzéseinek eredményei – azonban nem ugyanolyan módon jutnak el a végfelhasználókhoz, mint a tagállamok által a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) továbbított információk.

Az Europol becslése szerint jelenleg a megbízható harmadik országok által az Europolnak és az egyes tagállamoknak szolgáltatott, mintegy 1000 harmadik országbeli külföldi terrorista harcosra vonatkozó információk nem szerepelnek a SIS-ben. Az EU leggyakrabban használt információmegosztási adatbázisaként a SIS valós idejű közvetlen hozzáférést biztosít a frontvonalbeli tisztviselők számára a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, ideértve a gyanúsítottakra és a bűnözőkre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket is. Mivel a SIS nem tartalmaz figyelmeztető jelzéseket az említett 1000 harmadik országbeli külföldi terrorista harcosra vonatkozóan, fennáll annak a kockázata, hogy amennyiben megkísérlik az uniós területre való belépést, a határőrök, illetve az EU területén végzett ellenőrzések során a rendőrök nem észlelik őket. Ez jelentős biztonsági hiányosságnak minősül.

E tekintetben már az együttműködésnek és a SIS használatának a terrorizmusban vagy terrorizmushoz kapcsolódó tevékenységekben részt vevő személyek kezelése céljából történő megerősítéséről szóló, 2018. júniusi tanácsi következtetések is emlékeztettek arra, hogy biztosítani kell, hogy „a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információkat következetesen és szisztematikusan feltöltsék az európai rendszerekbe és platformokra” 4 . A Tanács „a külföldi terrorista harcosokat illetően egy olyan következetes, hárompilléres információmegosztási megközelítés” alkalmazására hivatkozott, „amelynek keretében optimálisan és következetesen használják a SIS-t és azokat az Europol-adatokat, amelyeket az Europol adatösszevetés céljából, valamint a vonatkozó elemzési projektek keretében végzett elemzés céljából kezel”. A tagállamoknak mindazonáltal nem mindig áll módjukban harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezektől származó, külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információkat bevinni a SIS-be, hogy azok a többi tagállam frontvonalbeli tisztviselői számára is elérhetővé váljanak. Először is, egyes harmadik országok csak az Europollal és esetleg néhány tagállammal osztják meg a gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó adatokat. Másodszor, még ha egy tagállam közvetlenül a harmadik országból vagy az Europolon keresztül kapja is meg a gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó információkat, előfordulhat, hogy a nemzeti jogi korlátozások (pl. a nemzeti joghatósággal való kapcsolat megteremtésének követelménye) miatt nem tud figyelmeztető jelzést létrehozni az érintett személyre vonatkozóan. Harmadszor, a tagállamok nem feltétlenül rendelkeznek a kapott információk megfelelő elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges eszközökkel. Emiatt hézag keletkezik abban a tekintetben, hogy a harmadik országok milyen információkat bocsátanak az Europol és a tagállamok rendelkezésére a gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozóan, és hogy ezek az információk mennyiben érhetők el a frontvonalbeli tisztviselők számára a megfelelő időben és helyen.

Ami a lehetséges uniós szintű megoldást illeti, széles körben elismert tény, hogy az Europol harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől kapott, értékes információkkal rendelkezik a gyanúsítottakról és bűnözőkről. Miután az Europol elemezte a harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől kapott, gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó információkat – többek között a helytállóságukról való meggyőződés és a további adatokkal való kiegészítésük céljából összevetette azokat az adatbázisaiban már szereplő információkkal –, az elemzés eredményét valamennyi tagállam rendelkezésére kell bocsátania. E célból az Europol információs rendszereinek felhasználásával elérhetővé teszi a tagállamok számára a harmadik országoktól származó, gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó információkról készített elemzését. Az Europol emellett a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) 5 figyelőlistájába is be fog vinni harmadik országoktól származó információkat. A figyelőlista segíteni fogja a tagállamokat annak értékelésében, hogy az utazási engedélyt kérelmező személy biztonsági kockázatot jelent-e.

Az Europol azonban nem képes közvetlenül és valós időben eljuttatni a tagállami frontvonalbeli tisztviselőkhöz a gyanúsítottakról és bűnözőkről rendelkezésére álló, harmadik országoktól származó információkat. A frontvonalbeli tisztviselők nem rendelkeznek azonnali hozzáféréssel az Europol információs rendszereihez vagy az Europol által az ETIAS figyelőlistára bevitt adatokhoz. Az Europol információs rendszerei támogatják a tagállamokban tevékenykedő nyomozók, bűnügyi hírszerzési tisztviselők és elemzők munkáját. Bár az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely illetékes nemzeti hatóságoknak engedélyezik az Europollal való közvetlen együttműködést 6 , a frontvonalbeli tisztviselők rendszerint nem jogosultak az Europol információs rendszereihez való hozzáférésre.

Az Europol egyrészt képes személyeket ellenőrizni a SIS-ben, és 2021 márciusától tájékoztatást fog kapni a más tagállamok által kiadott, terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatokról, másrészt viszont nem hozhat létre figyelmeztető jelzést a SIS-ben, amely ez a legszélesebb körben használt, a határőrök és a rendőrök számára közvetlenül hozzáférhető uniós információmegosztási adatbázis. Előfordulhat tehát, hogy a nemzeti szintű végfelhasználók nem kapják meg a kellő helyen és időben az Europol birtokában lévő, gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó, harmadik országból származó döntő jelentőségű információkat. Ez a helyzet a harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől kapott, a külföldi terrorista harcosokra, valamint a szervezett bűnözésben (pl. kábítószer-kereskedelemben) vagy a súlyos bűncselekményekben (pl. gyermekek szexuális zaklatásában) érintett személyekre vonatkozó adatok Europol általi elemzésével is.

Az Europol információs rendszerei és a SIS eltérő célokat szolgálnak, és ennek megfelelően e rendszerek hatóköre is jelentősen különbözik egymástól.

E biztonsági hiányosság kezelése érdekében e javaslat egy olyan, kifejezetten az Europol által alkalmazandó új figyelmeztetőjelzés-kategória létrehozására irányul, amely közvetlenül és valós időben nyújt információt a frontvonalbeli tisztviselőknek. E célból módosítani kell mind a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló (EU) 2016/794 rendeletet 9 , mind a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/1862 rendeletet 10 . A változó geometria értelmében a két említett rendeletben különböző tagállamok vesznek részt, ezért a módosítások két különálló, de egymáshoz logikailag kapcsolódó javaslatban szerepelnek.

Ez a javaslat az (EU) 2018/1862 rendelet módosítására irányul. Célja, hogy lehetővé tegye az Europol számára, hogy a SIS-ben új figyelmeztetőjelzés-kategóriaként „információs figyelmeztető jelzéseket” hozzon létre a gyanúsítottakra és a bűnözőkre vonatkozóan, az Europol általi kizárólagos felhasználás céljából konkrét és jól meghatározott esetekben és körülmények között. Ez a SIS szempontjából fontos paradigmaváltás, mivel eddig csak a tagállamok tudtak adatokat bevinni, frissíteni és törölni a SIS-ből, és az Europolnak csak „adatolvasási” jogosultsága volt a figyelmeztető jelzések valamennyi kategóriájára vonatkozóan. Az Europol a harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó információk elemzése alapján figyelmeztető jelzéseket hozhatna létre a hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetében és kizárólag a szabad mozgás jogával nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan.

Az új figyelmeztetőjelzés-kategória célja, hogy „találat” esetén a figyelmeztető jelzés tájékoztassa a frontvonalbeli tisztviselőt arról, hogy az érintett személyt az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményben való részvétellel gyanúsítják. Foganatosítandó intézkedésként (a nemzeti SIRENE-irodán keresztül) jelentenék az Europolnak azt a tényt, hogy az érintett személyt megtalálták, valamint az ellenőrzés helyét, idejét és okát. E jelentéstételen túl a „találat” helye szerinti tagállamot nem terhelné további kötelezettség. Mindazonáltal a figyelmeztető jelzést végrehajtó tagállam eseti alapon – többek között az Europoltól kapott háttér-információk alapján – meghatározhatná, hogy a nemzeti jog alapján és teljes mértékben az adott tagállam mérlegelésétől függően szükség van-e további intézkedésekre az adott személy tekintetében.

Mivel a harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó információk cseréje a személyes adatok kezelését is magában foglalja, az azonosított probléma kezelésére szolgáló szakpolitikai lehetőségek értékelése során teljes mértékben figyelembe veszik az alapvető jogok és különösen a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel és más uniós politikákkal

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik más uniós szakpolitikákhoz, és kiegészíti azokat, nevezetesen az alábbiakat:

(1)belső biztonság, különösen a terrorizmus elleni küzdelemről szóló csomag, amelynek ez a javaslat is részét képezi;

(2)adatvédelem, amennyiben e javaslat szavatolja azon egyének alapvető jogainak védelmét, akiknek a személyes adatait a SIS-ben kezelik;

(3)az Unió külső politikái, különösen az uniós küldöttségek munkája, valamint a harmadik országokra vonatkozó terrorizmus elleni/biztonsági politika.

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik az alábbi hatályos uniós jogszabályokhoz is, és kiegészíti azokat:

(4)az Europolról szóló jogszabály, amennyiben e javaslat megbízatásának keretei között további jogosultságokat biztosít az Europolnak a SIS-ben való adatkezelés és adatcsere tekintetében;

(5)a külső határok igazgatásáról szóló jogszabály: a javaslat kiegészíti a külföldi terrorista harcosok jelenségére reagálva a Schengeni határellenőrzési kódexben 11 rögzített azon elvet, amely szerint a schengeni térségbe való be- és kilépéskor következetesen ellenőriznek minden utazót a releváns adatbázisokban;

(6)az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről (ETIAS) szóló jogszabály, amely előírja az EU-ba utazni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok alapos – a SIS-beli ellenőrzésre is kiterjedő – biztonsági vizsgálatát;

(7)a Vízuminformációs Rendszerről (VIS) szóló jogszabály 12 , amely rendelkezik a vízumkérelmet benyújtó, harmadik országbeli állampolgárok SIS-ben történő ellenőrzéséről.

A javaslat emellett az (EU) 2018/1862 rendelet további módosításait is előirányozza annak érdekében, hogy az adatvédelemre, különösen a hozzáféréshez, a pontatlan adatok helyesbítéséhez és a jogellenesen tárolt adatok törléséhez való jogra, a jogorvoslatra és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseit összhangba hozza az (EU) 2016/794 rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel, amennyiben ezek a kiigazítások az Europol által létrehozandó új figyelmeztetőjelzés-kategória miatt szükségesek.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Változó geometria

Ez a javaslat a rendőrségi együttműködésre és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó schengeni vívmányok rendelkezéseire épül. Ezért figyelembe kell venni a társult országokkal kötött különböző jegyzőkönyvekkel és megállapodásokkal kapcsolatos alábbi következményeket:

Dánia: az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

Írország: Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat 13 6. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2020/1745 tanácsi végrehajtási határozattal 14 összhangban részt vesz ebben a rendeletben. 

Izland és Norvégia: ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 15 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 16 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak. 

Svájc: ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 17 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat 18 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak. 

Liechtenstein: ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 19 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat 20 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak. 

Bulgária és Románia: ez a rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU 21 , illetve az (EU) 2018/934 tanácsi határozattal 22 összefüggésben kell értelmezni. 

Horvátország: ez a rendelet a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal 23 összefüggésben kell értelmezni. 

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szubszidiaritás elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Ez a javaslat az 1995 óta működő, meglévő SIS-re épül, és azt fejleszti tovább. Az eredeti kormányközi keretet 2013. április 9-én uniós jogi eszközök [az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat] váltották fel. 2018. november 28-án három új rendeletet fogadtak el a SIS-ről: a SIS-nek a visszaküldés terén történő használatáról szóló (EU) 2018/1860 rendelet 24 , a SIS-nek a határforgalom-ellenőrzés terén történő használatáról szóló (EU) 2018/1861 rendelet 25 és a SIS-nek a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott gazságügyi együttműködés területén történő használatáról szóló (EU) 2018/1862 rendelet. Ezek a rendeletek 2021 végén hatályon kívül helyezik és felváltják a SIS-t szabályozó korábbi jogi keretet.

Korábban már sor került teljes körű szubszidiaritási elemzésre; a jelen kezdeményezés az (EU) 2018/1862 rendelet módosítása révén egy olyan új figyelmeztetőjelzés-kategória bevezetésére összpontosít, amelyet az Europol visz be a SIS-be.

A SIS keretében a tagállamok és az Europol között megvalósuló jelentős mértékű információcsere decentralizált megoldások révén nem érhető el. A fellépés nagyságrendje, hatásai és következményei miatt e javaslat uniós szinten jobban megvalósítható. E javaslat célkitűzései magukban foglalják többek között a figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelével kapcsolatos, Europolra vonatkozó eljárási és jogi követelményeket, valamint a figyelmeztető jelzések bevitelére, frissítésére és törlésére alkalmas technikai interfész létrehozásával kapcsolatos, Europolra vonatkozó technikai követelményeket.

Ha nem kerül sor a SIS meglévő korlátozásainak kezelésére, fennáll annak a kockázata, hogy a maximális hatékonyság és uniós hozzáadott érték elérésének számos lehetősége kihasználatlan marad, és a biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos „fehér foltok” megnehezítik az illetékes hatóságok munkáját.

•Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegét és intenzitását össze kell hangolni az azonosított problémával. A jelen kezdeményezésben felvetett valamennyi probléma valamilyen módon uniós szintű támogatást tesz szükségessé annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan tudják kezelni e problémákat.

A javasolt kezdeményezés a SIS módosítására irányul a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén. A javaslat a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében megfelel az arányosság elvének, ugyanis konkrét eljárásokat és biztosítékokat irányoz elő a figyelmeztető jelzések Europol általi bevitelére, illetve a figyelmeztető jelzések törlésére vonatkozóan, és nem írja elő, hogy az adatokat hosszabb ideig kellene gyűjteni és tárolni annál, ami a rendszer működéséhez és célkitűzéseinek eléréséhez feltétlenül szükséges. Az Europol által bevitt SIS figyelmeztető jelzések csak a személyek azonosításához szükséges adatokat tartalmazzák. Minden további részletet a SIRENE-iroda útján bocsátanak rendelkezésre, lehetővé téve a kiegészítő információk cseréjét. A javaslat ezenfelül rendelkezik az érintettek alapvető jogainak – mindenekelőtt magánéletük és személyes adataik – hatékony védelméhez szükséges valamennyi biztosíték és mechanizmus megvalósításáról.

A tervezett intézkedés arányos, amennyiben az uniós szintű fellépés nem lépi túl a meghatározott célok eléréséhez szükséges mértéket. Az Europol által bevitt figyelmeztető jelzés végső megoldásnak minősül azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem képesek vagy nem szándékoznak az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést bevinni, és csak akkor alkalmazható, ha a figyelmeztető jelzés bevitele szükséges és arányos. A foganatosítandó intézkedés arra korlátozódik, hogy tájékoztatást nyújtson az Europol figyelmeztető jelzésére vonatkozóan találatot adó ellenőrzés helyéről és időpontjáról.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt felülvizsgálat rendelet formáját ölti, és az Europol által a SIS-ben rögzítendő új figyelmeztetőjelzés-kategória bevezetése érdekében módosítja az (EU) 2018/1862 rendeletet. E javaslat jogalapja az EUMSZ 88. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amely egyben a módosítandó (EU) 2018/1862 rendelet jogalapja is.

Azért szükséges az európai parlamenti és tanácsi rendelet formáját választani, mivel a rendelkezéseknek kötelező erejűnek és közvetlenül alkalmazandónak kell lenniük valamennyi tagállamra és az Europolra nézve egyaránt. A javaslat a tagállamok együttműködésének keretét képező, meglévő központosított rendszerre épül, amely közös struktúrát és kötelező erejű működési szabályokat tesz szükségessé.

A jogalap a rendes jogalkotási eljárás alkalmazását írja elő.

A javaslat továbbá olyan közvetlenül alkalmazandó szabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintettek betekintsenek saját adataikba és jogorvoslathoz jussanak anélkül, hogy ehhez további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség. Következtetésképpen jogi eszközként kizárólag rendelet választható.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·a bevezető hatásvizsgálatról szóló konzultáció, amelynek keretében valamennyi érdekelt fél véleményét kikérték;

·célzott konzultáció az érdekelt felekkel kérdőív segítségével;

·szakértői interjúk; valamint

·az érdekelt felek célzott tematikus munkaértekezletei, amelyeken elsősorban a téma szakértői vettek részt, beleértve a nemzeti szintű gyakorló szakembereket is. Figyelembe véve a téma technikai jellegét és sajátosságait, a Bizottság szolgálatai a célzott konzultációkra összpontosítottak, amelyekbe a nemzeti és uniós szintű érdekelt felek széles körét bevonták.

•Hatásvizsgálat

A minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban hatásvizsgálat készült, amely a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló, az (EU) 2016/794 rendeletet módosító rendeletjavaslatot kíséri. Ez a jelentés a kizárólag az Europolra vonatkozó, annak szerepét és hatásköreit tükröző új SIS figyelmeztetőjelzés-kategória létrehozásának kérdését, illetve a szükséges biztosítékokat vizsgálta.

Több jogalkotási szakpolitikai lehetőség merült fel. A következő szakpolitikai lehetőségekről részletes értékelés készült:

·1. szakpolitikai lehetőség: annak lehetővé tétele, hogy az Europol „rejtett ellenőrzésre” vonatkozó figyelmeztető jelzéseket hozzon létre a SIS-ben;

·2. szakpolitikai lehetőség: új SIS figyelmeztetőjelzés-kategória létrehozása, amelyet kizárólag az Europol használhat.

Az előnyben részesített 2. szakpolitikai lehetőség hatékonyan kezeli az azonosított problémákat, és javítaná az Europol azon képességét, hogy a frontvonalbeli tisztviselők rendelkezésére bocsássa a gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó, harmadik országoktól származó információk elemzését.

•Alapjogok

Ez a javaslat egy – az Europol által rögzítendő – új figyelmeztetőjelzés-kategóriával egészíti ki a meglévő rendszert, és ezért a már bevezetett fontos és hatékony biztosítékokra épül. Mindazonáltal, mivel a rendszer új célból kezel adatokat, ez hatással lehet az egyének alapvető jogaira. Ezeket a potenciális hatásokat alaposan mérlegelték, és további biztosítékokat vezettek be annak érdekében, hogy az Europol általi adatkezelés a feltétlenül szükséges és operatív szempontból szükséges mértékre korlátozódjon.

Ez a javaslat egyértelmű határidőket határoz meg az adatok felülvizsgálatára a figyelmeztető jelzések új kategóriájára vonatkozóan. A felülvizsgálati időszak legfeljebb egy év, ami a SIS-ben alkalmazott legrövidebb felülvizsgálati időszak. A javaslat kifejezetten elismeri és előírja az egyének azon jogát, hogy alapvető jogaikkal összhangban betekinthessenek a rájuk vonatkozó adatokba, helyesbítsék azokat, illetve kérjék azok törlését.

A SIS fejlesztése és folyamatos hatékonysága hozzájárul a személyek biztonságához a társadalmon belül.

A javaslat garantálja az érintettek azon jogát, hogy hatékony jogorvoslatot vegyenek igénybe bármely határozat megtámadásához. Ez mindenképpen magában foglalja az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti, bíróság előtti hatékony jogorvoslatot.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat az Europol által alkalmazandó új figyelmeztetőjelzés-kategória bevezetése révén kiterjeszti a SIS jelenlegi alkalmazási körét.

A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tükrözi a SIS Központi Részben a figyelmeztető jelzések ezen új kategóriájának az eu-LISA – a SIS Központi Rész igazgatásáért és fejlesztéséért felelős uniós ügynökség – általi létrehozásához szükséges változtatásokat. A SIS Központi Rész tekintetében az eu-LISA által végzendő munka különböző vetületeinek elemzése alapján a javasolt rendelet teljes forrásigénye a 2021–2022-es időszakban 1 820 000 EUR.

A javaslat hatással lesz a tagállamokra is, mivel előírja számukra a SIS Központi Részhez kapcsolódó nemzeti rendszereik frissítését annak érdekében, hogy a végfelhasználók meg tudják jeleníteni az Europol által létrehozott figyelmeztető jelzést. A SIS Központi Részhez kapcsolódó nemzeti rendszerek fejlesztésével összefüggő költségeket a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretben a SIS fejlesztése és karbantartása céljából a tagállamok rendelkezésére álló forrásokból kell fedezni.

A javaslat emellett arra kötelezi az Europolt, hogy hozzon létre egy technikai interfészt a SIS Központi Részbe történő adatbevitel, valamint ezen adatok frissítése és törlése céljából. Az Europol-rendelet módosítására irányuló javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza az interfész Europol általi létrehozásával kapcsolatos költségeket.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az (EU) 2018/1862 rendelet alapján a Bizottság, a tagállamok és az eu-LISA rendszeresen felülvizsgálják és nyomon követik a SIS használatát annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer továbbra is hatékonyan és eredményesen működjön.

A SIS-SIRENE rendőrségi bizottság segítséget nyújt a Bizottságnak ahhoz, hogy a vonatkozó bizottsági végrehajtási határozatok módosítása révén végrehajtsa a javaslatban leírt műszaki és operatív intézkedéseket.

Az (EU) 2018/1862 rendelet 51. cikke előírja, hogy a Bizottság legalább ötévente értékelje a SIS Europol, Eurojust és Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi használatát. Ez az értékelés kiterjed az Europol SIS-be történő adatbevitelre vonatkozó eljárásaira. Az Europolnak biztosítania kell az értékelés keretében megfogalmazott megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését. Az értékelés eredményeiről és az annak nyomán hozott intézkedésekről jelentést kell küldeni az Európai Parlament és a Tanács számára.

Emellett az (EU) 2018/1862 rendelet 74. cikkének (9) bekezdése rendelkezik a hivatalos, rendszeres felülvizsgálati és értékelési folyamatról, amely az e módosítással bevezetett új figyelmeztetőjelzés-kategóriára is alkalmazandó lesz.

A Bizottság köteles négyévente elvégezni a SIS és a tagállamok közötti információcsere átfogó értékelését, és megosztani azt a Parlamenttel és a Tanáccsal. Az értékelés keretében:

·összeveti az elért eredményeket a kitűzött célokkal;

·értékeli, hogy változatlanul helytállók-e a rendszer alapjául szolgáló megfontolások;

·megvizsgálja, hogy miként alkalmazzák a rendeletet a Központi Részre;

·értékeli a Központi Rész biztonságát;

·feltérképezi a következményeket a rendszer jövőbeni működésére nézve.

Az eu-LISA köteles kétévente beszámolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a SIS műszaki működéséről – a biztonságot is beleértve –, a rendszert támogató kommunikációs infrastruktúráról, a tagállamok közötti két- és többoldalú kiegészítő információcseréről, valamint az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerről.

Az eu-LISA-nak emellett napi, havi és éves statisztikai adatokat is kell szolgáltatnia a SIS használatáról, biztosítva a rendszernek és működésének folyamatos figyelemmel kísérését a kitűzött célok tükrében.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat lehetővé teszi az Europol számára, hogy a SIS-ben új figyelmeztetőjelzés-kategóriaként „információs figyelmeztető jelzéseket” hozzon létre gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozóan, az Europol általi kizárólagos felhasználás céljából, konkrét és jól meghatározott esetekben és körülmények között. Az Europol a harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó információk elemzése alapján hozhatna létre ilyen figyelmeztető jelzéseket a hatáskörébe tartozó bűncselekmények kapcsán, és kizárólag harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan 27 . Ez a konkrét célkitűzés a harmadik országoktól származó információk megosztását a gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó információkra korlátozza.

Az új figyelmeztetőjelzés-kategória célja, hogy „találat” esetén a figyelmeztető jelzés tájékoztassa a frontvonalbeli tisztviselőt arról, hogy az Europol információkkal rendelkezik az adott személyre vonatkozóan. Konkrétabban, a figyelmeztető jelzés arról tájékoztatna, hogy az Europol olyan információnak van birtokában, amely alapján feltételezhető, hogy az adott személy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények valamelyikét tervezi elkövetni vagy elköveti azt, vagy hogy az Europol rendelkezésére álló információk átfogó értékelése alapján okkal feltételezhető, hogy az adott személy a jövőben elkövethet ilyen bűncselekményt.

A javaslat részletes rendelkezéseket állapít meg azokra az eljárási követelményekre vonatkozóan, amelyeket az Europolnak teljesítenie kell a figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelét megelőzően. Ezek az eljárási lépések biztosítják a figyelmeztető jelzés bevitelének jogszerűségét, a tagállamok által bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbségét, valamint a tagállamok esetleges kifogásainak figyelembevételét.

Először is az Europolnak elemeznie kell a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által kapott információkat – például a rendelkezésre álló egyéb információkkal való összevetés útján –, hogy megbizonyosodjon azok helytállóságáról, és kiegészítse a helyzetképet. Szükség esetén az Europolnak további információcserét kell folytatnia a harmadik országgal vagy a nemzetközi szervezettel. Az Europolnak azt is értékelnie kell, hogy a figyelmeztető jelzés bevitele szükséges-e az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez.

Másodszor, az Europolnak meg kell róla győződnie, hogy a SIS nem tartalmaz-e már ugyanarra a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést.

Harmadszor, az Europolnak meg kell osztania az érintett személyre vonatkozóan gyűjtött információkat valamennyi tagállammal, és előzetes konzultációt kell folytatnia annak megerősítése érdekében, hogy az általa gyűjtött információk alapján egyetlen tagállam sem szándékozik maga bevinni a figyelmeztető jelzést, és hogy a tagállamok nem kifogásolják a figyelmeztető jelzés Europol általi bevitelét. Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy elegendő információval és indokkal rendelkezik a figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó, az (EU) 2018/1862 rendeletben előírt követelmények és nemzeti rendelkezések teljesítéséhez, ezt megtehesse, és ez a figyelmeztető jelzés elsőbbséget élvezzen. Ebben az esetben a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az (EU) 2018/1862 rendelet alapján meghatározzák a rendelkezésükre álló megfelelő figyelmeztetőjelzés-kategóriát, és figyelmeztető jelzést hozzanak létre. A tagállamoknak arra is lehetőségük van, hogy indokolt esetben kifogást emeljenek a figyelmeztető jelzés Europol általi bevitele ellen, különösen, ha nemzetbiztonságuk ezt megköveteli, vagy ha valószínűsíthető, hogy a figyelmeztető jelzés kockáztatná a hivatalos vagy jogi vizsgálatokat, nyomozásokat vagy eljárásokat, vagy ha olyan új információt szereznek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyre vonatkozóan, amely megváltoztatja az ügy értékelését.

Az európai adatvédelmi biztos által végzett adatvédelmi ellenőrzés biztosítása érdekében az Europol részletes nyilvántartást vezet a figyelmeztető jelzések SIS-be történő beviteléről és a bevitel indokairól, ami lehetővé teszi az anyagi és eljárási követelményeknek való megfelelés ellenőrzését.

Végül, az Europolnak kiegészítő információk cseréje révén valamennyi tagállamot tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzés SIS-be történő beviteléről.

Emellett a javaslatok összehangolják az Europolra, illetve a figyelmeztető jelzést létrehozó tagállamokra vonatkozó, a figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelével kapcsolatos kötelezettségeket és követelményeket. E követelmények az alábbiakra terjednek ki: adatkategóriák, arányosság, a bevivendő figyelmeztető jelzések minimális adattartalma, biometrikus adatok bevitele, általános adatkezelési szabályok, a SIS-ben szereplő adatok minősége, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek közötti különbségtételre, a személyazonossággal visszaélésre és a kapcsolatokra vonatkozó szabályok.

Foganatosítandó intézkedésként a frontvonalbeli tisztviselőnek haladéktalanul jelentenie kell a „találat” előfordulását a SIRENE-irodának, amely pedig felveszi a kapcsolatot az Europollal. A frontvonalbeli tisztviselő kizárólag azt jelenti, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt megtalálták, és megjelöli a végrehajtott ellenőrzés helyét, időpontját és indokát. A kényszerintézkedésnek nem minősülő fenti jelentéstételi kötelezettségen túl további kötelezettség nem terheli a „találat” helye szerinti tagállamot. Az „információs figyelmeztető jelzés” nem kötelezi a tagállamok frontvonalbeli tisztviselőit arra, hogy rejtett ellenőrzést végezzenek és részletes információkat gyűjtsenek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyről, ha a külső határon vagy az EU területén belül találkoznak vele. Ehelyett a figyelmeztető jelzést végrehajtó tagállam eseti alapon – többek között az Europoltól kapott háttér-információk alapján – szabadon határozhat arról, hogy az érintett személlyel kapcsolatban szükség van-e további intézkedésekre. E további intézkedéseket a nemzeti jog alapján hoznák meg, és azok a tagállam kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartoznának.

Más figyelmeztetőjelzés-kategóriákhoz hasonlóan a javaslat meghatározza az Europol által bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó felülvizsgálati időszakot, valamint az ilyen típusú figyelmeztető jelzések törlésére vonatkozó különös szabályokat. Főszabály szerint a figyelmeztető jelzés csak annyi ideig őrizhető meg, amennyi idő a bevitele céljának eléréséhez szükséges. Az Europol által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzést különösen akkor kell törölni, ha a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy már nem tartozik e figyelmeztető jelzés kategória hatálya alá, ha valamely tagállam kifogást emel az ilyen figyelmeztető jelzés rögzítésével szemben, ha egy tagállam egy másik figyelmeztető visz be a SIS-be, vagy ha az Europol tudomására jut, hogy a harmadik országtól vagy nemzetközi szervezettől kapott információ helytelen, vagy azt jogellenes célból továbbították az Europolnak, például ha az adott személyre vonatkozó információ megosztását politikai okok indokolták.

A javaslat módosítja az (EU) 2018/1862 rendeletet annak érdekében, hogy annak az adatvédelemre – különösen a hozzáférési jogra, a pontatlan adatok helyesbítésére és a jogellenesen tárolt adatok törlésére, a jogorvoslatokra és a felelősségre – vonatkozó rendelkezéseit összhangba hozza az (EU) 2016/794 rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel, amennyiben ezek a kiigazítások az Europol által bevivendő új figyelmeztetőjelzés-kategória miatt szükségesek.

2020/0350 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/1862 rendeletnek a figyelmeztető jelzések Europol általi bevitele tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) alapvető eszközt jelent az Unióban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas fokú biztonságának fenntartásához azáltal, hogy támogatja az operatív együttműködést az illetékes nemzeti hatóságok, különösen a határőrségek, a rendőrségek, a vámhatóságok, a bevándorlási hatóságok, valamint a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, nyomozásáért, a vádeljárás lefolytatásáért és a büntetőjogi szankciók végrehajtásáért felelős hatóságok között. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 alkotja a SIS jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) V. címe 4. és 5. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(2)A SIS-be bevitt, személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket valós időben közvetlenül hozzáférhetővé tették a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak az (EU) 2018/1862 rendelet alapján a SIS-t használó valamennyi végfelhasználója számára. A SIS figyelmeztető jelzések konkrét személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos információkat, valamint az illetékes hatóságoknak szóló utasításokat tartalmaznak arra nézve, hogy mi a teendő az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén.

(3)Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 29 létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) fontos szerepet játszik a SIS használatában és a SIS figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk tagállamokkal történő cseréjében. Mindazonáltal a hatályos szabályok szerint kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai adhatnak ki figyelmeztető jelzéseket a SIS-ben.

(4)Mivel a növekvő mobilitás következtében a súlyos bűnözés és a terrorizmus egyre globálisabbá válik, az Unió biztonsága szempontjából egyre fontosabbak azok az információk, amelyeket harmadik országok és nemzetközi szervezetek – például a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete és a Nemzetközi Büntetőbíróság – szereznek a bűnözőkről és a terroristákról. Helyénvaló, hogy ezek az információk hozzájáruljanak az Európai Unió belső biztonságának biztosítására irányuló átfogó erőfeszítésekhez. Ezen információk egy részét kizárólag az Europollal osztják meg. Bár az Europol külső partnerektől kapott értékes információkkal rendelkezik a súlyos bűnözőkről és terroristákról, nem adhat ki SIS-ben elhelyezett figyelmeztető jelzéseket. A tagállamok szintén nem minden esetben adhatnak ki figyelmeztető jelzéseket a SIS-ben ilyen információk alapján.

(5)A súlyos bűnözésre és a terrorizmusra, mindenekelőtt a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információhiány áthidalása érdekében – amennyiben az érintett személyek mozgásának nyomon követése döntő jelentőségű – biztosítani kell, hogy az Europol közvetlenül és valós időben a tagállamokban dolgozó frontvonalbeli tisztviselők rendelkezésre bocsássa ezeket az információkat.

(6)Ezért az Europolt fel kell hatalmazni arra, hogy az (EU) 2018/1862 rendeletnek megfelelően figyelmeztető jelzéseket vigyen be a SIS-be, az alapvető jogok és az adatvédelmi szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.

(7)E célból a SIS-ben létre kell hozni a figyelmeztető jelzések egy külön kategóriáját, amelyet kizárólag az Europol ad ki annak érdekében, hogy a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználókat tájékoztassák arról, hogy az érintett személyt olyan bűncselekményben való részvétellel gyanúsítják, amely az Europol hatáskörébe tartozik, valamint hogy az Europol megerősítést kapjon arról, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt megtalálták.

(8)Annak értékelése érdekében, hogy valamely konkrét eset kellő mértékben megfelelő, releváns és fontos-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS-be való bevitelét, valamint hogy megerősítse az információforrás megbízhatóságát és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságát, az Europolnak minden egyes esetben részletes egyedi értékelést kell végeznie, beleértve az érintett személyre vonatkozó adatokat megosztó harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel való további konzultációkat, valamint az eset további elemzését, különösen az adatbázisaiban már tárolt adatokkal való összevetés révén, annak érdekében, hogy megerősítse az információk pontosságát és saját adatbázisai alapján kiegészítse azokat más adatokkal. A részletes egyedi értékelésnek ki kell terjednie annak elemzésére, hogy kellő alappal feltételezhető-e, hogy az adott személy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt követett el, annak elkövetésében vett részt vagy ilyen bűncselekményt fog elkövetni.

(9)Az Europol kizárólag akkor vihet be figyelmeztető jelzést a SIS-be, ha az érintett személy még nem tartozik valamely tagállam által kiadott SIS figyelmeztető jelzés hatálya alá. Az ilyen figyelmeztető jelzés létrehozásának további előfeltétele, hogy a tagállamok ne emeljenek kifogást a SIS-ben elhelyezett figyelmeztető jelzés kiadása ellen. Ezért szabályokat kell megállapítani az Europolnak az adatok SIS-be való bevitelét megelőző kötelezettségei, különösen a tagállamokkal való konzultációra vonatkozó, az (EU) 2016/794 rendelet szerinti kötelezettség tekintetében. Lehetővé kell tenni továbbá a tagállamok számára, hogy valamely figyelmeztető jelzés törlését kérjék az Europoltól, különösen akkor, ha új információkat szereznek a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyről, ha ez nemzetbiztonságuk érdekében szükséges, vagy ha valószínűsíthető, hogy a figyelmeztető jelzés veszélyeztetné a hivatalos vagy jogi vizsgálatokat, nyomozásokat vagy eljárásokat.

(10)Az Europolnak nyilvántartást kell vezetnie az egyes esetek egyedi értékeléséről, amelynek tartalmaznia kell a figyelmeztető jelzés bevitelének indokait is, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából. Az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban az Europolnak együtt kell működnie az európai adatvédelmi biztossal, és kérésre rendelkezésre kell bocsátania ezeket a nyilvántartásokat annak érdekében, hogy azok felhasználhatók legyenek az adatkezelési műveletek nyomon követése céljából.

(11)Szabályokat kell megállapítani az Europol által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések törlése tekintetében. A figyelmeztető jelzés csak annyi ideig őrizhető meg, amennyi idő a bevitele céljának eléréséhez szükséges. Ezért helyénvaló részletes kritériumokat megállapítani annak meghatározása céljából, hogy a figyelmeztető jelzést mikor kell törölni. Az Europol által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzést különösen akkor kell törölni, ha valamely tagállam kifogást emel, ha egy tagállam egy másik figyelmeztető visz be a SIS-be, vagy ha az Europol tudomására jut, hogy a harmadik országtól vagy nemzetközi szervezettől kapott információ helytelen, vagy azt jogellenes célból továbbították az Europolnak, például ha az adott személyre vonatkozó információ megosztását politikai okok indokolták.

(12)Figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelekor az Europolnak ugyanazoknak a követelményeknek és kötelezettségeknek kell megfelelnie, mint amelyek az (EU) 2018/1862 rendelet értelmében a tagállamokra vonatkoznak, amikor figyelmeztető jelzéseket visznek be a SIS-be. Az adatok gyors és eredményes továbbítása érdekében az Europolnak be kell tartania a saját technikai interfésze és a SIS Központi Rész közötti összeegyeztethetőség biztosítása céljából megállapított közös szabványokat, protokollokat és műszaki eljárásokat. A figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelekor az Europolra is alkalmazni kell az általános adatkezelési szabályokat, az arányosságra, az adatminőségre, az adatbiztonságra, a jelentéstételre és a tagállamokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtési kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(13)A személyes adatoknak az Europol általi, e rendelet szerinti feladatainak ellátása során történő kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 30 és az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni. Az európai adatvédelmi biztosnak rendszeresen ellenőriznie kell az Europolnak a SIS-el és a kiegészítő információk cseréjével kapcsolatos adatkezelését,

(14)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az Európai Unió belső biztonságára veszélyt jelentő személyekre vonatkozó információcsere céljából az Europol által a SIS-ben rögzített figyelmeztető jelzések külön kategóriájának létrehozását és szabályozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani azok jellege miatt, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15)Ez a rendelet tiszteletben tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket. E rendelet mindenekelőtt teljes mértékben tiszteletben tartja a személyes adatok védelmét az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkével összhangban, miközben arra irányul, hogy biztonságos környezetet biztosítson az Unió területén lakó valamennyi személynek.

(16)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(17)Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat 31 6. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2020/1745 tanácsi végrehajtási határozattal 32 összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(18)Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 33 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 34 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 35 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat 36 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(20)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 37 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat 38 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(21)Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU 39 , illetve az (EU) 2018/934 tanácsi határozattal 40 összefüggésben kell értelmezni.

(22)Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal 41 összefüggésben kell értelmezni.

(23)Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus [esetleges tanácsi határozattal kiegészítendő].

(24)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(25)A 2018/1862/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk 
Az (EU) 2018/1862 rendelet módosításai

1.A 2. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    Ez a rendelet megállapítja továbbá a SIS műszaki architektúrájára, a tagállamok, a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynöksége (a továbbiakban: Europol), illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (a továbbiakban: az eu-LISA) feladataira, az adatkezelésre, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is.”

2.A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„22.    „»harmadik országbeli állampolgár«: bármely személy, aki nem az EUMSZ 20. cikke (1) bekezdésének értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akiket a 2004/38/EK irányelv, vagy egyrészt az Unió, illetve az Unió és tagállamai, másrészt valamely harmadik ország között létrejött megállapodás alapján megillet az Unión belüli szabad mozgás joga;”

3.A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., 32., 36. vagy 37a. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzés végrehajtása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, kérheti egy olyan értelmű megjelölésnek a figyelmeztető jelzéshez való csatolását, hogy a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A 26., 32. vagy 36. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó megjelölések csatolása a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a feladata, a 37a. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó megjelölések csatolása az Europol feladata.”

b)az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Ha különösen sürgős és súlyos esetekben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam vagy az Europol az intézkedés végrehajtását kéri, a végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy módjában áll-e engedélyezni a kérésére csatolt megjelölés visszavonását. Ha a végrehajtó tagállamnak módjában áll ezt megtenni, a foganatosítandó intézkedés haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.”

1.A szöveg a következő IXa. fejezettel egészül ki:

„IXa. FEJEZET

Az Europol által bevitt, célszemélyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

37a. cikk 
A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1)    Az Europol személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket vihet be a SIS-be abból a célból, hogy tájékoztassa a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználókat az érintett személyeknek az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikke szerint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményben való részvételének gyanújáról, valamint abból a célból, hogy e rendelet 37b. cikkével összhangban információt szerezzen arról, hogy az érintett személyt megtalálták.

(2)    Az Europol kizárólag akkor vihet be harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzést a SIS-be harmadik országtól vagy nemzetközi szervezettől az (EU) 2016/794 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kapott információk alapján, ha az információk az alábbiak valamelyikére vonatkoznak:

a)olyan személyek, akiket az érintett tagállamok nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy olyan bűncselekmény elkövetésében való részvétellel gyanúsítanak, amely az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikke szerint az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;

b)olyan személyek, akikkel kapcsolatban tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikke szerint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni;

(3)    Az Europol kizárólag akkor vihet be figyelmeztető jelzést a SIS-be, ha az alábbiak mindegyikéről gondoskodott:

a)a (2) bekezdéssel összhangban szolgáltatott adatok elemzése megerősítette az információforrás megbízhatóságát és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságát, és ennek alapján az Europol – szükség esetén az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikke szerint az adatszolgáltatóval folytatott további információcserét követően – meg tudja állapítani, hogy az adott személy a (2) bekezdés hatálya alá tartozik;

b)az ellenőrzés megerősítette, hogy a figyelmeztető jelzés bevitele szükséges az Europol (EU) 2016/794 rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez;

c)az e rendelet 48. cikke szerint a SIS-ben végzett lekérdezés nem mutatta ki az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés meglétét;

d)az érintett személyre vonatkozó információknak az (EU) 2016/794 rendeletben részt vevő tagállamokkal történő, az említett rendelet 7. cikke szerinti megosztását is magában foglaló konzultáció megerősítette, hogy:

i.    a tagállamok nem fejezték ki azon szándékukat, hogy az érintett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kívánnak bevinni a SIS-be;

ii. a tagállamok nem emeltek indokolt kifogást az Europol által az érintett személyre vonatkozóan a SIS-be bevinni javasolt figyelmeztető jelzés ellen.

(4)    Az Europol részletes nyilvántartást vezet a figyelmeztető jelzés SIS-be történő beviteléről és e bevitel okairól annak érdekében, hogy lehetővé tegye az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított anyagi jogi és eljárási követelményeknek való megfelelés ellenőrzését. Ennek a nyilvántartásnak kérésre elérhetőnek kell lennie az európai adatvédelmi biztos számára.

(5)    Az Europol a kiegészítő információk e rendelet 8. cikkének megfelelő cseréje útján valamennyi tagállamot tájékoztatja a figyelmeztető jelzés SIS-be történő beviteléről.

(6)    A SIS-ben történő adatkezelés során a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamra vonatkozóan a 20., 21., 22., 42., 56., 59., 61., 62. és 63. cikkben meghatározott követelmények és kötelezettségek alkalmazandók az Europolra.

37b. cikk 
Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1)    Amennyiben a rendszer az Europol által bevitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó találatot jelez, a végrehajtó tagállam

a)összegyűjti és közli a következő információkat:

       i. az a tény, hogy megtalálták a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt;

       ii. az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és oka;

b)a nemzeti jognak megfelelően dönt arról, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

(2)    Az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje keretében közli az Europollal.”

5.A 48. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Europol általi adatbevitel és adatkezelés a SIS-ben”

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az Europol megbízatásának teljesítéséhez szükséges esetekben jogosult hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat, valamint e rendelet 37a. cikkének megfelelően figyelmeztető jelzéseket bevinni, frissíteni és törölni. Az Europol egy erre a célra létrehozott technikai interfészen keresztül viszi be, frissíti, törli és kérdezi le a SIS-adatokat. Az Europol az e rendelet 9. cikkében meghatározott közös szabványoknak, protokolloknak és műszaki eljárásoknak megfelelően hozza létre és tartja karban a technikai interfészt, amely lehetővé teszi a SIS Központi Részhez való közvetlen csatlakozást.

Az Europol a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban kiegészítő információkat cserél. E célból az Europol gondoskodik arról, hogy a saját figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos információk a hét minden napján, napi 24 órában rendelkezésre álljanak.”

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)    A SIS-ben végzett lekérdezéssel, illetve kiegészítő információk kezelése során szerzett információknak az Europol általi felhasználásához az információt – figyelmeztető jelzést kiadó tagállamként vagy végrehajt ó tagállamként – szolgáltató tagállam hozzájárulása szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi ezen információk felhasználását, annak az Europol általi kezelésére az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az Europol kizárólag az információt szolgáltató tagállam hozzájárulásával és az adatvédelemről szóló uniós jognak való maradéktalan megfelelés mellett továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.”

d)    a cikk a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a)    Az európai adatvédelmi biztosnak a nemzetközi auditálási szabályoknak megfelelően legalább négyévente el kell végeznie az Europol által e rendelet alapján végzett adatkezelési műveletek auditálását.”

6.Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a)    Az Europol a 37a. cikk (1) bekezdése tekintetében egyéves időtartamra vihet be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. Az Europol ezen időszakon belül felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét. Az Europol adott esetben rövidebb felülvizsgálati időtartamokat is megállapíthat.”

b)    a (6), (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)    A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), a (3), (4), (5) illetve az (5a) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül, valamint – az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol egy nyilvántartásban rögzítendő, átfogó egyedi elbírálás alapján úgy határozhat, hogy a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést az eredeti időtartamon túl is megőrzi a rendszerben, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés bevitelének célja miatt szükségesnek és arányosnak bizonyul. Ilyen esetekben e cikk (2), (3), (4), (5), illetve (5a) bekezdését a meghosszabbításra is alkalmazni kell. Az ilyen meghosszabbításról értesíteni kell a CS-SIS-t.”

„(7)    A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a (2), a (3), a (4), az (5), illetve az (5a) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartam elteltével automatikusan törölni kell, kivéve, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam vagy – az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések esetében – az Europol az e cikk (6) bekezdése szerinti meghosszabbításról értesítette a CS-SIS-t. A CS-SIS az adatok programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot vagy az Europolt.”

„(8)    A tagállamok és az Europol statisztikát vezetnek azoknak a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a számáról, amelyek megőrzési időtartamát e cikk (6) bekezdésével összhangban meghosszabbították, és azt kérésre a 69. cikkben említett felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.”

7.Az 55. cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a)    Az Europol által a 37a. cikk szerint bevitt, személyre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a)a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejáratkor;

b)az Europolnak az adatok törlésére vonatkozó határozatakor, különösen, ha a figyelmeztető jelzés bevitelét követően az Europol tudomására jut, hogy a 37a. cikk (2) bekezdése alapján kapott információ helytelen, vagy azt jogellenes célból továbbították az Europolnak, vagy ha az Europol tudomást szerez, illetve valamely tagállamtól tájékoztatást kap arról, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy már nem tartozik a 37a. cikk (2) bekezdésének hatálya alá;

c)valamely tagállam által a kiegészítőinformáció-csere útján az Europolnak küldött arra vonatkozó értesítéskor, hogy az adott tagállam az Europol által kiadott figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést vitt be vagy kíván bevinni;

d)az (EU) 2016/794 rendeletben részt vevő valamely tagállam által a figyelmeztető jelzéssel szembeni indokolt kifogására vonatkozóan az említett rendelet 7. cikke alapján küldött értesítéskor.”

8.Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A tagállamok kizárólag a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben említett figyelmeztetőjelzés-kategóriákra vonatkozóan meghatározott célokból kezelhetik a 20. cikkben említett adatokat.”

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)    Az e rendelet 26., 32., 34., 36., 37a., 38., és 40. cikkében meghatározott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan a SIS-ben szereplő információk kizárólag akkor kezelhetők a SIS-be való bevitelük céljától eltérő célokból, ha az adatkezelés egy konkrét ügyhöz kapcsolódik, és azt a közrendet és a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésének szükségessége, jelentős nemzetbiztonsági ok, illetve súlyos bűncselekmény megelőzésének célja indokolja. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam, vagy – ha az adatot e rendelet 37a. cikke alapján vitték be – az Europol előzetes engedélyét.”

9.A 61. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során kiderül, hogy a SIS-ben már létezik egy azonos személyleírással rendelkező személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés, a SIRENE-iroda 12 órán belül kiegészítő információk cseréje révén kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, vagy – ha a figyelmeztető jelzést e rendelet 37a. cikke alapján vitték be – az Europollal, hogy ellenőrizze, a két figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e.”

 „(2)    Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az új figyelmeztető jelzéssel érintett személy és a SIS-be már bevitt személy valóban azonos, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak SIRENE-irodájának a 23. cikkben említett, többszörös figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia. Ettől eltérve, az Europol törli az 55. cikk (6a) bekezdésének c) pontjában említett, általa bevitt figyelmeztető jelzést.”

10.A 67. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„67. cikk 
A hozzáférési jog, valamint a pontatlan adatok helyesbítéséhez és a jogellenesen tárolt adatok törléséhez való jog

(1)Az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolhassák az (EU) 2016/679 rendelet 15., 16. és 17. cikkében, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 14. cikkét és 16. cikkének (1) és (2) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekben, továbbá az (EU) 2018/1725 rendelet IX. fejezetében megállapított jogokat.

(2)A figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam kizárólag akkor bocsáthat az érintett rendelkezésére az érintett bármely személyes adatának kezelésével kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Ha a személyes adatot az Europol vitte be a SIS-be, a kérelmet átvevő tagállam haladéktalanul, de mindenesetre az átvételtől számított 5 napon belül továbbítja a kérelmet az Europol felé, az Europol pedig az (EU) 2016/794 rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően feldolgozza a kérelmet. Ha az Europolhoz valamely tagállam által a SIS-be bevitt, személyes adatokra vonatkozó kérelem érkezik, az Europol haladéktalanul, de mindenesetre az átvételtől számított 5 napon belül továbbítja a kérelmet a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felé. Az e tagállamok, valamint a tagállamok és az Europol közötti kommunikációt kiegészítő információk cseréje útján kell megvalósítani.

(3)A tagállamok a nemzeti joggal – így az (EU) 2016/680 irányelvet átültető jogszabályokkal – összhangban, valamint – az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol az (EU) 2018/1725 rendeletet IX. fejezetével összhangban úgy dönthetnek, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás – kellő tekintettel az érintett alapvető jogaira és jogos érdekeire – egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a)ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b)ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c)biztosított legyen a közbiztonság védelme;

d)biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme; vagy

e)biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok, vagy– az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az e bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok, vagy– az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol tájékoztatják az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.

A tagállam, vagy– az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol dokumentálja az érintett tájékoztatásának megtagadására vonatkozó döntés alapjául szolgálóténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett számára is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa a jogait.

(4)Hozzáférési, helyesbítési vagy törlési kérelem benyújtását követően a tagállam, vagy– az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol az érintettet a lehető leghamarabb, de mindenesetre a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az e cikk szerinti jogai gyakorlása nyomán tett intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A tagállam, vagy– az e rendelet 37a. cikke alapján a SIS-be bevitt személyes adatok esetében – az Europol a határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni a tájékoztatást, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. ”

11.A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„68. cikk 
Jogorvoslat

(1)Az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2016/680 irányelvben foglalt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy kérelmet nyújthat be bármely illetékes felügyeleti hatósághoz vagy bírósághoz bármely tagállam nemzeti joga értelmében, hogy a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatokhoz hozzáférjen, azok helyesbítését, törlését kérje vagy e figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban információkat szerezzen, illetve kártérítést kapjon.

(2)Az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, hogy az Europol által bevitt, rá vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatokhoz hozzáférjen, azok helyesbítését, törlését kérje vagy e figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban információkat szerezzen, illetve kártérítést kapjon.

(3)A tagállamok és az Europol kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 72. cikk sérelme nélkül – végrehajtják az e cikk (1) és(2) bekezdésében említett bíróságok, hatóságok és szervek jogerős határozatait.

(4)A tagállamok és az Europol évente beszámolnak az Európai Adatvédelmi Testületnek a következőkről:

a)az adatkezelőhöz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;

b)a felügyeleti hatósághoz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;

c)az adatkezelőhöz benyújtott, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor sor került az adatok helyesbítésére vagy törlésére;

d)a felügyeleti hatósághoz benyújtott, pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma;

e)a megindított bírósági eljárások száma;

f)azon ügyek száma, amelyekben a bíróság a felperes javára döntött;

g)a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam vagy az Europol által létrehozott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, más tagállamok bíróságai vagy hatóságai által hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerésének eseteivel kapcsolatos észrevételek.

Az e bekezdésben említett beszámolás céljára szolgáló formanyomtatványt bele kell foglalni a SIRENE-kézikönyvbe.

(5)A tagállamok és az Europol beszámolóit bele kell foglalni a 71. cikk (4) bekezdésében említett együttes jelentésbe.”

12.A 72. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„72. cikk 
Felelősség

(1)Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv, az (EU) 2018/1725 rendelet és az (EU) 2016/794 rendelet szerinti kártérítéshez való jog és bármely felelősség sérelme nélkül:

a)minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az N.SIS használatán keresztül megvalósuló jogellenes személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az említett tagállamtól;

b)minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az Europol által végrehajtott, e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az Europoltól.

c)minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az eu-LISA által végrehajtott, e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az eu-LISA-tól.

Az adott tagállam, az Europol vagy az eu-LISA teljes mértékben vagy részben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért nem terheli felelősség.

(2)Ha egy tagállam vagy az Europol az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz a SIS-ben, az okozott kárért való felelősséget e tagállam vagy az Europol viseli, kivéve, ha és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a SIS-ben részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó, észszerűen elvárható intézkedéseket.

(3)A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre e tagállam nemzeti joga az irányadó. Az Europollal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre a Szerződésekben előírt feltételek vonatkoznak, és az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az eu-LISA-val szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre a Szerződésekben előírt feltételek vonatkoznak.”

13.A 74. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az eu-LISA-nak napi, havi és éves statisztikákat kell készítenie, amelyekben tagállamok és az Europol szerinti bontásban és összesítve is fel kell tüntetnie a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések számát. Az eu-LISA-nak emellett éves jelentéseket kell készítenie a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó találatok számáról, arról, hogy a SIS-t hány alkalommal kérdezték le, és a SIS-hez hány alkalommal fértek hozzá figyelmeztető jelzések rögzítése, frissítése vagy törlése céljából, minden esetben tagállamok és az Europol szerinti bontásban és összesítve is megadva az adatokat. A statisztikák nem tartalmazhatnak személyes adatokat. Az éves statisztikai jelentést közzé kell tenni.”

14.A 79. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)    A Bizottság határozatot fogad el, amelyben meghatározza azt az időpontot, amikor az Europol az [XXX] rendelettel módosított ezen rendeletnek megfelelően megkezdi az adatok SIS-be való bevitelét, frissítését és törlését, annak ellenőrzése után, hogy teljesültek a következő feltételek:

a)az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokat az [XXX] rendelettel módosított ezen rendelet alkalmazásához szükséges mértékben módosították;

b)az Europol értesítette a Bizottságot, hogy megtette a SIS-ben szereplő adatok kezeléséhez és a kiegészítő információk cseréjéhez az [XXX] rendelettel módosított ezen rendelet alapján szükséges technikai és jogi intézkedéseket;

c)az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az Europolnak az [XXX] rendelettel módosított ezen rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében említett technikai interfésze közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”

2. cikk 
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott időponttól kell alkalmazni

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület

1.3.A javaslat a következőre irányul:

1.4.Célkitűzések

1.5.A javaslat indokolása

1.6.A javaslat időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete és a költségvetés érintett kiadási sora

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület

1.3.A javaslat a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 43  

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzések

1.4.1.Általános célkitűzések

1.4.2.Konkrét célkitűzés

1.4.3.Várható eredmények és hatás

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükségletek a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    a javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2021-től 2022-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer 49  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☒ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☒ a 70. és 71. cikkben említett szervek

–◻közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Az irányítási módszer, a finanszírozás végrehajtási mechanizmusa, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az eu-LISA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

A munkaerő-felvétel a tervek szerint 2021-ben valósul meg, hogy rendelkezésre álljon az ahhoz szükséges személyzet, hogy időben megkezdődhessen a SIS Központi Rész fejlesztése az újonnan létrehozott figyelmeztetőjelzés-kategória 2022-ig történő megvalósítása érdekében.

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–⌧    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 67 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés előirányoz társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

– ◻ kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszert.

(1)    Ebben az összefüggésben a „gyanúsítottak és bűnözők” kifejezés a következőket foglalja magában: a) olyan személyek, akiket olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek; b) olyan személyek, akikkel kapcsolatban tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni.

(2)     https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-te-sat-2020

(3)     https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/06/16/preventing-and-countering-terrorism-and-violent-extremism-council-adopts-conclusions-on-eu-external-action/

(4)     https://www.consilium.europa.eu/media/36284/st09680-en18.pdf .

(5)    Az (EU) 2018/1240 rendelet.

(6)    Az (EU) 2016/794 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése.

(7)    A Schengeni Információs Rendszerben 25 tagállam vesz részt (Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia). Írország és Ciprus esetében folyamatban van a rendszerbe való bekapcsolódás, csatlakozásuk 2021-ben esedékes. Négy schengeni társult ország is részt vesz a rendszerben (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc). Az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) által kiküldött csoportok hozzáférnek a rendszer meghatározott részeihez, de nem hozhatnak létre figyelmeztető jelzést a rendszerben.

(8)    A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázat a rendszerhez hozzáféréssel rendelkező valamennyi felhasználó által 2019-ben végzett összes ellenőrzést tartalmazza. A Schengeni Információs Rendszerben végzett ellenőrzés során a felhasználók az adatokat összevetik az általuk hozzáférhető figyelmeztető jelzésekkel (amelyek nem minden esetben foglalják magukban a bűnüldözési figyelmeztető jelzéseket).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(13)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(14)    A Tanács (EU) 2020/1745 végrehajtási határozata (2020. november 18.) Írország tekintetében a schengeni vívmányok adatvédelmi rendelkezéseinek hatályba léptetéséről, valamint a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes hatályba léptetéséről (HL L 393., 2020.11.23., 3. o.).

(15)    HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(16)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(17)    HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(18)    A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(19)    HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(20)    A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(21)    A Tanács 2010/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(22)    A Tanács (EU) 2018/934 határozata (2018. június 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 37. o.).

(23)    A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

(24)    HL L 312., 2018.12.7., 1. o.

(25)    HL L 312., 2018.12.7., 14. o.

(26)    Meg kell jegyezni, hogy a végrehajtott konzultációs tevékenységek információk és érvek összegyűjtésére szolgáltak. Nem felmérésekről van szó, mivel az érdekelt felek vagy a lakosság nem reprezentatív mintáira vonatkoznak, és így nem teszik lehetővé következtetések levonását.

(27)    Az (EU) 2018/1862 rendelet 36. cikkével összhangban ez azokra a személyekre vonatkozna, akik esetében egyértelmű jel mutat arra, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények bármelyikét tervezik elkövetni vagy elkövetik, vagy akik esetében az átfogó értékelés – különösen az adott személy által elkövetett múltbeli bűncselekmények – alapján okkal feltételezhető, hogy a jövőben elkövethetik az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények valamelyikét.

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(31)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(32)    A Tanács (EU) 2020/1745 végrehajtási határozata (2020. november 18.) Írország tekintetében a schengeni vívmányok adatvédelmi rendelkezéseinek hatályba léptetéséről, valamint a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes hatályba léptetéséről (HL L 393., 2020.11.23., 3. o.).

(33)    HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(34)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(35)    HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(36)    A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(37)    HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(38)    A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(39)    A Tanács 2010/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(40)    A Tanács (EU) 2018/934 határozata (2018. június 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 37. o.).

(41)    A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(43)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(44)    COM(2020) 456 (2020.5.27.)

(45)    COM(2020) 440 final – 1–2. melléklet (2020.5.27.)

(46)    COM(2020) 605 final (2020.7.24.).

(47)     https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/political-guidelines-next-commission_hu.pdf .

(48)    Az eu-LISA-nak a Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó 2019. évi működési mutatói azt jelzik, hogy a keresések és a találatok száma háromszorosára: a 2014. évi 6 millióról 2019-re 18 millióra nőtt.

(49)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(50)    A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma – Decentralizált ügynökségek és az Európai Ügyészség.

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(52)    Az igazgatótanács 2019-198. sz. határozata (2019.8.28.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) pénzügyi szabályzatának megállapításáról.

(53)    https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf

(54)    Az eu-LISA pénzügyi szabályzatának 30. cikke

(55)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(56)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(57)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(58)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(59)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(60)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(61)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(62)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(63)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(64)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(65)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(66)    Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(67)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(68)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.