EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.2.

COM(2020) 712 final

2020/0345(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2020) 408 final} - {SWD(2020) 541 final} - {SWD(2020) 542 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Mivel az e-CODEX rendszer polgári és büntetőügyekben egyaránt megkönnyíti az igazságügyi együttműködést, a rendszer jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. és 82. cikkének kombinációja. Konkrétabban, polgári ügyekben az e-CODEX rendszer a 81. cikk (2) bekezdésével összhangban megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Büntetőügyekben a 82. cikk (1) bekezdése az EU azon jogosultságának jogalapja, hogy az igazságügyi együttműködés terén a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése érdekében eljárjon a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén.

•Szubszidiaritás

A határokon átnyúló bírósági eljárások során a biztonságos információcserét szolgáló mechanizmus létrehozása uniós szinten valósítható meg a legjobban. Uniós fellépés híján nagy a valószínűsége annak, hogy a tagállamok nemzeti rendszereket fejlesztenek ki anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy az interoperabilitás biztosítható-e közöttük. Bár az uniós szintű üzemeltetési igazgatás költségekkel jár, mégis ez a legjobb módja az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikációt biztosító interoperábilis rendszer megvalósításának, és így az általános cél elérésének is: ez a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség, amely még hatékonyabban működik.

A határokon átnyúló digitális adatcsere közös rendszerének uniós szinten való létrehozása olyan kész megoldást fog kínálni, amely felhasználható különböző jogi eljárásokban, miközben a nemzeti rendszerek közötti interoperabilitást is biztosítja. Egy ilyen rendszer hatékonyabb, mint ha nemzeti szinten eltérő rendszerek léteznének, ami nem feltétlenül biztosítaná a tagállamok közötti határokon átnyúló kommunikáció lehetőségét. Emellett az uniós szintű közös rendszer méretgazdaságosságot is fog eredményezni, mivel az igazságügy terén a határokon átnyúló biztonságos kommunikációhoz az EU-nak csupán egyetlen IT-megoldást kell majd kezelnie. A tagállamoknak is hozzáadott értéket fog jelenteni, mivel várhatóan csökkenni fognak a határokon átnyúló eljárásaik digitalizálásának költségei, és kevésbé fogják akadályozni az együttműködést.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Konzultáció az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az átadási/átvételi folyamat sikeres befejezéséig továbbra is az e-CODEX rendszert irányító szervezet lesz felelős a rendszerért. A rendszer eu-LISA részére történő átadása 2023. január 1-jétől kezdődik és a tervek szerint legfeljebb hat hónapig tart. Ez alatt az időszak alatt az e-CODEX rendszert irányító szervezet továbbra is teljes körű felelősséggel tartozik az e-CODEX rendszerért. Ez az időszak lehetővé teszi az eu-LISA számára a rendszer átvételéhez szükséges előkészületek megtételét. Az ügynökségnek ennek megfelelően kell felvennie a szükséges személyzetet és meg kell terveznie a közbeszerzési tevékenységeket.

Az eu-LISA két évvel azután, hogy átvette az e-CODEX rendszerért való felelősséget, majd ezt követően kétévente átfogó tevékenységi jelentést nyújt be a Bizottságnak az e-CODEX rendszer technikai fejlesztéséről és működéséről, amelyben kitér a rendszer biztonságára is. Ezek a jelentések a tagállamok és a Bizottság által évente szolgáltatott információkon alapulnak. Tartalmazni fogják a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok jegyzékét; az e-CODEX rendszert használó határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások listáját; az egyes határokon átnyúló polgári vagy büntetőeljárás digitalizációs fokát; minden egyes, határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásban részt vevő minden más tagállamnak küldött és azoktól fogadott szolgálati üzenetek számát; valamint az e-CODEX rendszer biztonságát érintő incidensek számát és típusát.

Három évvel azután, hogy az eu-LISA átvette az e-CODEX rendszerért való felelősséget, majd ezt követően a Bizottságnak négyévente átfogó jelentést kell készítenie az e-CODEX rendszerről, amelyben kitér a rendelet alkalmazására, az eredményeknek a célkitűzések fényében történő értékelésére. Az első értékelésnek tartalmaznia kell a programirányítási tanács működésének értékelését is, valamint fennmaradásának szükségességét. Ezen értékelés kimenetelének figyelembevételével a Bizottság meghozhatja a szükséges jövőbeli intézkedéseket.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2020/0345 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére, valamint 82. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A polgárok és a vállalkozások igazságszolgáltatáshoz való eredményes hozzáférésének biztosítása, valamint a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés megkönnyítése az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címében foglalt, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség fő célkitűzései közé tartoznak.

(2)Fontos ezért olyan csatornák kialakítása, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyan digitális együttműködését. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy uniós szinten olyan információtechnológiai eszköz jöjjön létre, amely lehetővé teszi az ügyekkel kapcsolatos adatok gyors, közvetlen, interoperábilis, megbízható és biztonságos cseréjét. Egy ilyen rendszernek, amely a nemzeti vagy uniós jog által előírt esetekben lehetővé teszi dokumentumok és bizonyítékok digitális formában történő cseréjét a polgárok és a vállalkozások, illetve az igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságok között, elő kell segítenie az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítését.

(3)Már ma is léteznek olyan eszközök, amelyeket az esetekkel kapcsolatos adatok digitális cseréje céljából fejlesztettek ki, éspedig oly módon, hogy az nem tette szükségessé a tagállamokban már meglévő back-end rendszerek lecserélését vagy azok költséges módosítását. Az e-igazságügyi kommunikáció online adatcserét biztosító rendszere (e-CODEX) a máig kifejlesztett legfontosabb ilyen eszköz.

(4)Az e-CODEX rendszer kifejezetten arra szolgál, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló elektronikus üzenetváltást az igazságügy területén. A polgári és büntetőügyekben folytatott eljárások növekvő digitalizációjával összefüggésben az e-CODEX rendszer célja az illetékes hatóságok közötti határokon átnyúló kommunikáció hatékonyságának javítása, valamint a polgárok és a vállalkozások igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése. Az e-CODEX rendszer mostanáig tagállamok és szervezetek uniós programokból finanszírozott konzorciumának irányítása alatt állt.

(5)Az e-CODEX rendszer az alábbi két szoftverelemből áll: a Domibus Gateway szoftver (átjáró), amely a többi átjáróval való üzenetváltásra szolgál, és a Domibus Connector szoftver (csatlakozó), amely számos funkciót biztosít az üzenetek nemzeti rendszerek közötti továbbításával kapcsolatosan. Az átjáró a Bizottság által fenntartott eDelivery építőelemen alapul, a csatlakozó üzemeltetési igazgatását pedig a tagállamok és szervezetek uniós programokból finanszírozott konzorciuma (az e-CODEX rendszert irányító szervezet) végzi. A csatlakozó szoftver olyan funkciókat biztosít, mint az elektronikus aláírások biztonsági könyvtáron keresztüli ellenőrzése és a kézbesítés igazolása. Ezenkívül az e-CODEX rendszert irányító szervezet az egyes polgári és büntetőeljárások során használandó digitálisűrlap-sablonokat fejlesztett ki, amelyeket már kísérleti jelleggel alkalmaz az e-CODEX rendszerben.

(6)Mivel az e-CODEX rendszer fontos szerepet tölt be az uniós igazságügyi térségen belüli határokon átnyúló információcserében, az e-CODEX rendszert létrehozó, fenntartható uniós jogi keretre van szükség. Az ilyen jogi keretnek egyértelműen meg kell határoznia és keretbe kell foglalnia az e-CODEX rendszer elemeit, a rendszer technikai fenntarthatóságának garantálása érdekében. A rendszernek meg kell határoznia a hozzáférési pont informatikai összetevőit, amelyek a más azonosított átjárókkal való biztonságos kommunikáció céljára szolgáló átjáróból és az üzenetváltások támogatására szolgáló csatlakozóból állnak. A rendszernek tartalmaznia kell továbbá az igazságügyi együttműködés területén elfogadott, az e-CODEX hozzáférési pontok használatának támogatására szolgáló jogi aktusokban szereplő eljárások keretében használt dokumentumok elektronikus formátumát meghatározó ügymenetfolyamat-modellekből és sablonokból álló digitális eljárási szabványokat, valamint lehetővé kell tennie a hozzáférési pontok közötti információcserét.

(7)Ki kell jelölni egy megfelelő szervezetet a rendszer üzemeltetési igazgatására, mert biztosítani kell az e-CODEX rendszer hosszú távú fenntarthatóságát és irányítását, a nemzeti bíróságok függetlenségének egyidejű figyelembe vételével.

(8)A rendszer üzemeltetési igazgatására legmegfelelőbb szervezet egy ügynökség lehet, mivel irányítási struktúrája lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy részt vegyenek a rendszer üzemeltetési igazgatásában az ügynökség igazgatótanácsában, tanácsadó csoportjaiban és programirányítási tanácsaiban való tagság révén. Az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 33 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) jelentős tapasztalattal rendelkezik a nagyméretű informatikai rendszerek kezelésében. Ezért az eu-LISA-t kell megbízni az e-CODEX rendszer üzemeltetési igazgatásával. Módosítani kell továbbá az eu-LISA jelenlegi irányítási struktúráját az igazgatótanács feladatainak kiigazításával és az e-CODEX tanácsadó csoport létrehozásával. Az (EU) 2018/1726 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. Egy külön programirányítási tanácsot is létre kell hozni.

(9)Az (EU) 2018/1726 rendelet 19. cikkének megfelelően a programirányítási tanács szerepe biztosítani, hogy az ügynökség tiszteletben tartsa az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét valamennyi olyan döntése és intézkedése során, amely érinti a jog érvényesülésén alapuló térségben levő nagyméretű informatikai rendszereket. Az ügynökség irányítási struktúrája és finanszírozási rendszere is garantálja ezen elv tiszteletben tartását. Fontos továbbá bevonni a jogi szakmai szervezeteket és más érdekelt feleket az e-CODEX rendszer irányításába a programirányítási tanácson keresztül.

(10)Figyelembe véve az eu-LISA-nak a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (ECRIS-TCN), a korszerűsített Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac fejlesztésével és irányításával kapcsolatos feladatait, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás keretének létrehozásával kapcsolatos stratégiai feladatát, az eu-LISA nem vállalhatja át 2023. július 1-jét megelőzően az e-CODEX rendszerrel kapcsolatos felelősséget.

(11)Az e-CODEX rendszert a határokon átnyúló polgári és büntetőügyi eljárásokban lehet használni. Tekintettel azonban nyílt forráskódú jellegére, más helyzetekben is felhasználható. Ez a rendelet nem alkalmazandó az e-CODEX rendszer olyan használatára, amely nem az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokon alapul.

(12)Az eu-LISA-nak felelősséget kell vállalnia az e-CODEX rendszer összetevőiért, kivéve a Domibus Gateway szoftver üzemeltetési igazgatását, mivel ezt a szoftvert jelenleg a Bizottság az eDelivery építőelemen belül ágazatközi alapon biztosítja. Az eu-LISA-nak át kell vállalnia a teljes felelősséget az e-CODEX rendszert irányító szervezettől a Domibus Connector szoftver üzemeltetési igazgatásáért és a digitális eljárási szabványokért. Mivel a Domibus Gateway és a Domibus Connector az e-Codex szerves részét képezi, az eu-LISA-nak biztosítania kell, hogy a csatlakozó szoftver kompatibilis legyen az átjáró legújabb verziójával. Ebből a célból a Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől kezdve be kell vonnia az eu-LISA-t az eDelivery építőelem megfelelő irányítási szervébe.

(13)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 34 megfelelően kell gyakorolni. Az ebben a keretrendszerben elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak meg kell határozniuk a biztonságra vonatkozó minimális műszaki előírásokat és szabványokat az e-CODEX rendszerben található elemek támogatása céljából; meg kell határozni az eu-LISA által végzendő tevékenységekkel kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeket, valamint az e tevékenységekhez szükséges egyéb műszaki előírásokat; valamint meg kell határozni az átadási/átvételi folyamat feltételeit. A végrehajtási jogi aktusok állapíthatják meg az e-CODEX rendszernek az igazságügyi együttműködés területén folytatott eljárásokban való használatát támogató technikai rendelkezéseket is.

(14)Meg kell határozni az eu-LISA az e‑CODEX rendszer üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos konkrét feladatait.

(15)A tagállamoknak jegyzéket kell vezetniük a területükön működő felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokról, és e pontokról tájékoztatniuk kell az eu-LISA-t annak érdekében, hogy lehetővé tegyék közöttük a releváns eljárások keretében történő együttműködést. A Bizottságnak ugyanezen okból hasonló jegyzéket kell vezetnie az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által működtetett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokról. A hozzáférési pontokat nemzeti szinten működtető szervezetek lehetnek közhatalmi szervezetek vagy jogi szakembereket képviselő szervezetek, illetve magánvállalkozások. Tekintettel az e-CODEX rendszer decentralizált jellegére az eu-LISA kell ellátnia az e-CODEX rendszer üzemeltetési igazgatását, a felhatalmazott e‑CODEX hozzáférési pontok létrehozásáért és működtetéséért való felelősség azonban kizárólag az érintett hozzáférési pontokat üzemeltető szervezeteket terheli. A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetek felelnek a felhatalmazott e‑CODEX hozzáférési pont üzemeltetéséből eredő károkért.

(16)Az e-CODEX rendszeren keresztül összekapcsolt nemzeti rendszereknek lehetővé kell tenniük a rendszer hatékonyságának és eredményességének nyomon követését azáltal, hogy olyan mechanizmust biztosítanak, amely nyomon követi az Unión belüli határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások keretében az elektronikus adatok átvitelét lehetővé tevő eszközök outputját, eredményeit és hatásait. A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokhoz kapcsolódó rendszereknek ezért képesnek kell lenniük arra, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban átfogó adatokat gyűjtsenek és tároljanak a határokon átnyúló polgári és bűnügyi együttműködési tevékenységekről. Ez – amellett, hogy biztosítja a kölcsönös elszámoltathatóságot és átláthatóságot – nemcsak a vonatkozó adatok gyűjtése terén végzett tagállami munkát segíti elő, hanem jelentősen megkönnyíti a polgári és bűnügyi együttműködés terén elfogadott jogi aktusok Bizottság általi utólagos nyomon követését is. A begyűjtött információk csak összesített adatokat tartalmazhatnak, és nem terjedhetnek ki személyes adatokra.

(17)Feladatainak ellátása során az eu-LISA köteles fenntartani a biztonság magas szintjét. A szoftverek további műszaki fejlesztése során az eu-LISA-nak az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban eleget kell tennie a beépített biztonság, valamint a beépített adatvédelem és alapértelmezett adatvédelem elveinek. A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetek felelősséggel tartoznak e hozzáférési pont közbeiktatásával továbbított adatok biztonságáért.

(18)Abban az esetben, ha minősített adatokat kell feldolgozni az e-CODEX rendszeren keresztül, a rendszert az eu-LISA információbiztonsági szabályainak megfelelően akkreditálni kell.

(19)Az átvétel megfelelő előkészítése érdekében az e-CODEX rendszert irányító szervezetnek 2022. december 31-ig átadási dokumentumot kell készítenie, amelyben meghatározza az e-CODEX rendszer sikeres átadásának részletes szabályait – ideértve a sikeres átadási folyamatot és annak lezárásának kritériumait – az ezen rendelet alapján elfogadott bizottsági végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint. Az átadási dokumentumnak ki kell terjednie az e‑CODEX rendszer összetevőire, azaz az átjáróra, a csatlakozóra és a digitális eljárási szabványokra, valamint a vonatkozó támogató termékekre. A Bizottságnak nyomon kell követnie az átadási/átvételi folyamatot a végrehajtási jogi aktusoknak és az átadási dokumentumnak való megfelelés biztosítása érdekében; az átvételre csak azt követően kerülhet sor, miután a Bizottság megállapította, hogy a folyamat sikeresen lezárult. Az átadási dokumentum benyújtását követően és az e-CODEX rendszernek az eu-LISA részére történő sikeres átadásáig az e-CODEX rendszert irányító szervezet nem bocsáthat ki új szoftververziót, az e-CODEX rendszer javító karbantartási tevékenységeit azonban biztosítania kell.

(20)Az átadásnak azt is biztosítania kell, hogy az e-CODEX rendszerhez és a vonatkozó támogató termékekhez kapcsolódó bármely szellemi tulajdonjog vagy felhasználói jog átruházásra kerüljön annak érdekében, hogy az eu-LISA el tudja látni az e rendelet szerinti feladatait. A rendszer fő szoftverelemei esetében azonban nincs szükség szerződéses átruházásra, mivel a Domibus szoftver nyílt forráskódú, és az európai uniós nyilvános licenc (EUPL) vonatkozik rá.

(21)Annak érdekében, hogy a Bizottság rendszeresen értékelni tudja az e-CODEX rendszert, az eu-LISA-nak kétévente jelentést kell tennie a Bizottságnak az e-CODEX rendszer technikai fejlődéséről és működéséről. A jelentés elkészítése érdekében a tagállamoknak megfelelő információkat kell szolgáltatniuk a területükön működtetett hozzáférési pontokról, és a Bizottságnak is hasonló információkat kell szolgáltatnia az uniós intézmények, szervek és ügynökségek által működtetett hozzáférési pontokra vonatkozóan.

(22)Ez a rendelet nem szolgáltathat konkrét jogalapot a személyes adatok kezelésére. A személyes adatok e rendelet keretében történő kezelésének összhangban kell lennie az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal. A tagállamok területén létrehozott, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok által végzett személyes adatok e rendeletnek megfelelően történő kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 vonatkozik.

(23)A személyes adatok uniós intézmények, szervek és ügynökségek által e rendelet keretében történő kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 37 kell alkalmazni.

(24)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(25)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

[vagy]

(26)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában

(27)Az Európai Adatvédelmi Biztos konzultációt követően ...-án/én véleményt 38 fogadott el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet határokon átnyúló kommunikációra szolgáló decentralizált informatikai rendszert hoz létre abból a célból, hogy elősegítse dokumentumok, megkeresések, jogi űrlapok, bizonyítékok és egyéb információk biztonságos és megbízható elektronikus cseréjét a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások során (az internetes adatcserén alapuló e-igazságügyi kommunikáció – e-CODEX rendszer).

A rendelet az alábbiakra vonatkozó szabályokat állapít meg:

a)az e-CODEX rendszer meghatározása és összetétele;

b)az e-CODEX rendszernek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) általi üzemeltetési igazgatása;

c)a Bizottság, a tagállamok és a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek felelősségi köre.

2. cikk
Hatály

Ezt a rendeletet a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokkal összefüggésben az e‑CODEX rendszer útján történő elektronikus információtovábbításra kell alkalmazni, az I. mellékletben felsorolt, az igazságügyi együttműködés területén elfogadott jogi aktusokkal összhangban.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a.„e-CODEX hozzáférési pont”: a hardver-infrastruktúrán telepített hozzáférési pont szoftver, amely képes megbízhatóan továbbítani és fogadni az e-CODEX hozzáférési pontra érkező és onnan induló információkat;

b.„felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pont”: olyan e-CODEX hozzáférési pont, amelyről az 5. cikk (4) bekezdésével vagy a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban értesítették az eu-LISA-t, és amely a 4. cikk (3) bekezdésében említett digitális eljárási szabványt működtet;

c.„felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet”: felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető uniós intézmény, szerv vagy ügynökség, nemzeti hatóság vagy jogi személy;

d.„kapcsolt rendszer”: olyan informatikai rendszer, amely más e-CODEX hozzáférési pontokkal való kommunikáció céljából kapcsolódik valamely e-CODEX hozzáférési ponthoz;

e.„központi tesztelési platform”: kizárólag tesztelésre használt e-CODEX hozzáférési pont, amely olyan funkciókat biztosít, amelyeket a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek felhasználhatnak arra, hogy ellenőrizzék hozzáférési pontjaik helyes működését és az e-CODEX digitális eljárási szabványai helyes használatát az e hozzáférési pontokhoz csatlakozó kapcsolt rendszerekben;

f.„ügymenetfolyamat-modell”: több kapcsolódó, strukturált tevékenység vagy feladat koncepcionális modelljének grafikus és szöveges ábrázolása a vonatkozó adatmodellekkel együtt, valamint az a sorrend, amelyben a tevékenységeket vagy feladatokat el kell végezni annak érdekében, hogy két vagy több fél között érdemi kapcsolattartás alakuljon ki;

g.„üzemeltetési igazgatás”: mindazok a feladatok, amelyek szükségesek az e‑CODEX rendszer e rendelet szerinti megfelelő működésének fenntartásához.

2. FEJEZET
Az e-CODEX rendszer összetétele, funkciói, és a rendszerrel kapcsolatos felelősségi körök

4. cikk
Az e-CODEX rendszer összetétele

(1)Az e-CODEX rendszer e-CODEX hozzáférési pontból és a digitális eljárási szabványokból áll.

(2)Az e-CODEX hozzáférési pontot a következők alkotják:

a)közös protokollokon alapuló szoftverből álló átjáró, amely lehetővé teszi a távközlési hálózaton keresztül történő biztonságos információcserét az azonos protokollokat használó más átjárókkal;

b)csatlakozó, amely lehetővé teszi a kapcsolt rendszerek összekapcsolását az a) pontban említett átjáróval, és amely az alábbiakat lehetővé tévő közös nyílt protokollokon alapuló szoftverből áll:

i.strukturálás, naplózás és üzenetek összekapcsolása;

ii.az üzenetek integritásának és hitelességének ellenőrzése;

iii.a kicserélt üzenetek átvételére vonatkozó, időponthoz kapcsolt bizonyítékok létrehozása.

(3)A digitális eljárási szabványok az ügymenetfolyamat-modellekből és az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokban meghatározott eljárások keretében használt dokumentumok elektronikus formátumát meghatározó sablonokból állnak.

5. cikk
A Bizottság felelősségi köre

(1)A Bizottság 2022. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a következőket:

a)a 4. cikkben említett e-CODEX rendszer alkotóelemeinek alapjául szolgáló minimális műszaki előírások és szabványok, beleértve a biztonsági előírásokat is;

b)a 6. cikk értelmében az eu-LISA által végzendő tevékenységekkel kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó követelmények, valamint az e tevékenységekhez szükséges egyéb műszaki előírások;

c)a 9. cikkben említett átadási/átvételi folyamatra vonatkozó egyedi szabályok.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott digitális eljárási szabványokra vonatkozó részletes műszaki előírások megállapításáról.

(3)Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A Bizottság jegyzéket vezet az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által működtetett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokról, valamint a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokról, továbbá azokról az űrlapokról, amelyeket egyes hozzáférési pontok használni jogosultak. A 14. cikkben előírt éves értesítés sérelme nélkül, a Bizottság haladéktalanul értesíti az eu-LISA-t a változásokról.

(5)A Bizottság kijelöl legfeljebb öt e-CODEX kapcsolattartót. Kizárólag az e-CODEX kapcsolattartók jogosultak arra, hogy a 6. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett technikai támogatást kérjenek és kapjanak az eu-LISA-tól az uniós intézmények, szervek és ügynökségek által működtetett e-CODEX rendszerrel kapcsolatban.

6. cikk
Az eu-LISA felelősségi köre

(1)Az eu-LISA felel az e-CODEX rendszer 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében említett alkotóelemeinek és a II. mellékletben felsorolt támogató szoftvereknek az üzemeltetési igazgatásáért.

(2)Az e-CODEX rendszer üzemeltetési igazgatása különösen a következőkből áll:

a)az (1) bekezdésben említett szoftvertermékek fejlesztése, karbantartása, programhibáinak javítása és a felhatalmazott e‑CODEX hozzáférési pontokhoz való eljuttatása;

b)az e-CODEX rendszer alkotóelemeire és az (1) bekezdésben említett, azt támogató szoftvertermékekre vonatkozó valamennyi dokumentáció fejlesztése, karbantartása, frissítése és a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokhoz való eljuttatása;

c)a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok teljes körű jegyzékét tartalmazó konfigurációs fájl fejlesztése, karbantartása, frissítése és a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokhoz való eljuttatása, beleértve azokat az eljárásokat és űrlapokat, amelyeket az egyes hozzáférési pontok alkalmazni jogosultak;

d)az e-CODEX technikai változtatásai és új funkciók hozzáadása, amelyeket az e-CODEX új verzióiként tesznek közzé az 5. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban vagy az e-CODEX tanácsadó csoport keretében meghatározott, újonnan felmerülő követelmények teljesítése érdekében;

e)a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok bevonásával végzett tesztelési tevékenységek támogatása és koordinálása, a hálózati összekapcsoltságot is beleértve;

f)az e-CODEX rendszerrel kapcsolatos technikai segítségnyújtás az e-CODEX kapcsolattartók számára;

g)az ügymenetfolyamat-modellek, a 4. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumok elektronikus formátumát meghatározó sablonok és az alapul szolgáló, előre meghatározott adatmodell-gyűjtés karbantartása és a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokhoz való eljuttatása;

h)az eu-LISA-nak bejelentett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok jegyzékének, és azon határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásoknak az eu-LISA weboldalán történő közzététele, amelyeket az egyes hozzáférési pontok alkalmazni jogosultak;

i)az 5. cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusok előkészítésével összefüggésben a Bizottság szolgálataitól érkező, technikai tanácsadásra és támogatásra irányuló kérelmek megválaszolása;

j)az új ügymenetfolyamat-modellek és a 4. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumok elektronikus formátumát meghatározó sablonok elkészítése és a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokhoz való eljuttatása, az e-CODEX kapcsolattartók részvételével zajló munkaértekezletek megszervezését és elősegítését is beleértve.

(3)Az eu-LISA felel a következő további feladatokért is:

a)a feladatai ellátásához szükséges hardver és szoftver informatikai infrastruktúra biztosítása, üzemeltetése és karbantartása az eu-LISA technikai helyszínein;

b)a központi tesztelési platform biztosítása, üzemeltetése és karbantartása;

c)a nagyközönség internetes úton történő tájékoztatása az e-CODEX-ről nagy méretű kommunikációs csatornák, például weboldalak vagy közösségimédia-platformok segítségével;

d)az e-CODEX rendszerrel és az eu-LISA tevékenységeivel kapcsolatos nem technikai jellegű információk összeállítása, frissítése és online terjesztése.

(4)Az eu-LISA hivatali időben készenléti jelleggel erőforrásokat bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy olyan egyedüli kapcsolattartó pontot biztosítson, amely felé a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok bejelenthetik a biztonsági problémákat. E bejelentéseket követően az eu-LISA elemzi a biztonsági problémát, és szükség esetén tájékoztatja azokat a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat, amelyeket az adott biztonsági probléma érint.

7. cikk
A tagállamok felelősségi köre

(1)A tagállamok jegyzéket vezetnek az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által működtetett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokról, valamint a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokról, továbbá azokról az űrlapokról, amelyeket egyes hozzáférési pontok alkalmazni jogosultak. A 14. cikkben előírt éves értesítés sérelme nélkül, a tagállamok haladéktalanul értesítik az eu-LISA-t a változásokról.

(2)Minden tagállam kijelöl legfeljebb öt e-CODEX kapcsolattartót. Kizárólag ezek a kapcsolattartók jogosultak arra, hogy a 6. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett technikai támogatást kérjenek és kapjanak

8. cikk
A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek felelősségi köre

(1)A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet felelős annak biztonságos kialakításáért és működéséért. Ez a felelősség magában foglalja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett csatlakozó ahhoz szükséges átalakítását, hogy kompatibilissé tegyék bármely kapcsolt rendszerrel, továbbá a csatlakozó bármely más, a kapcsolt rendszerek által szükségessé tett technikai adaptációját.

(2)A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet a kapcsolt rendszer(ek)ben olyan mechanizmust biztosít, amely az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban lehetővé teszi a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások alkalmazására vonatkozó adatok lekérdezését.

(3)A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet felel a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pont és bármely kapcsolt rendszer üzemeltetéséből eredő károkért.

9. cikk
Átadás és átvétel

(1)Az e-CODEX rendszert irányító szervezet legkésőbb 2022. december 31-ig közös átadási dokumentumot nyújt be az eu-LISA-hoz, amelyben megállapítja az e-CODEX rendszer átadására vonatkozó – a sikeres átadási folyamatra, annak lezárására és a vonatkozó dokumentációra is kiterjedő – részletes szabályokat, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint, ideértve azokat a rendelkezéseket is, amelyek az e-CODEX rendszerrel, valamint az eu-LISA 6. cikk szerinti feladatainak ellátását az Ügynökség számára lehetővé tévő, a II. mellékletben felsorolt támogató szoftverekkel kapcsolatos szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra és felhasználási jogokra vonatkoznak.

(2)Az (1) bekezdésben említett átadási dokumentum kézhezvételétől számított legfeljebb hat hónapon belül sor kerül az e-CODEX rendszert irányító szervezet és az eu-LISA közötti átadási/átvételi folyamatra. Ez alatt az időszak alatt az e-CODEX rendszert irányító szervezet továbbra is teljes körű felelősséggel tartozik az e-CODEX rendszerért, és gondoskodik arról, hogy a rendszerben kizárólag javító jellegű karbantartási tevékenységeket végezzenek, és semmilyen más típusú változtatást ne hajtsanak végre. Mindenekelőtt nem adja ki az e-CODEX rendszer új verzióját.

(3)A Bizottság figyelemmel kíséri az átadási/átvételi folyamatot annak érdekében, hogy az e-CODEX rendszert irányító szervezet és az eu-LISA az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján megfelelően kövesse a folyamat részletes szabályait.

(4)Az eu-LISA legkorábban 2023. július 1-jétől, illetve attól az időponttól veszi át az e-CODEX rendszerért viselt felelősséget, amikor a Bizottság nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben említett átadási/átvételi folyamat sikeresen lezárult.

10. cikk
Biztonság

(1)Az e-CODEX rendszer sikeres átvételét követően az eu-LISA felel azért, hogy feladatainak ellátása során fenntartsa a magas szintű biztonságot, ideértve a 6. cikk (3) bekezdésében említett hardver- és szoftverinformatikai infrastruktúra biztonságát is. Az eu-LISA gondoskodik különösen az e-CODEX biztonsági terv kidolgozásáról és aktualizálásáról, valamint az e-CODEX rendszer e biztonsági tervnek megfelelő üzemeltetéséről, szem előtt tartva az e-CODEX-ben feldolgozott információk minősítését és az eu-LISA információbiztonsági szabályait. E terv rendelkezik az e-CODEX rendszernek az e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek részvételével történő rendszeres biztonsági ellenőrzéséről és auditjáról, beleértve a szoftverbiztonsági értékeléseket is.

(2)Feladatainak ellátása során az eu-LISA a beépített biztonság és a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveit érvényesíti. Minősített adatok nem továbbíthatók az e-CODEX-en keresztül, kivéve, ha az eu-LISA akkreditálja a rendszert, és a tagállamok illetékes nemzeti biztonsági hatóságai akkreditálják a hozzáférési pontokat.

(3)A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet kizárólagos felelősséggel tartozik e hozzáférési pont biztonságáért, beleértve az annak közbeiktatásával továbbított adatok biztonságát is.

E szervezet bármely biztonsági problémáról haladéktalanul értesíti az eu-LISA-t és a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok azon jegyzékét vezető tagállamot, amelyen az adott hozzáférési pont szerepel, illetve – uniós intézmény, szerv vagy ügynökség által működtetett hozzáférési pont esetében – a Bizottságot.

Az eu-LISA az e-CODEX hozzáférési pontokra vonatkozó biztonsági szabályokat és iránymutatásokat dolgoz ki. A felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet az e-CODEX hozzáférési pontok biztonsági szabályoknak való megfelelését igazoló nyilatkozatokat ad az eu-LISA számára. E nyilatkozatokat évente, illetve minden olyan esetben frissíteni kell, amikor egyébként módosításra van szükség.

11. cikk
Az e-CODEX tanácsadó csoport

(1)2023. január 1-jétől az (EU) 2018/1726 rendelet 27. cikkének dc) pontja alapján létrehozott e-CODEX tanácsadó csoport biztosítja az eu-LISA számára az e-CODEX rendszerrel kapcsolatos szükséges szakértelmet, különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének összeállításával összefüggésben. A szakértői csoport emellett nyomon követi a tagállami végrehajtás alakulását. A tanácsadó csoportot minden biztonsági problémáról tájékoztatni kell.

(2)Az átadási/átvételi folyamat során az e-CODEX tanácsadó csoport rendszeresen, legalább kéthavonta ülésezik mindaddig, amíg az átvétel sikeresen le nem zárul.

(3)Az e-CODEX tanácsadó csoport minden ülés után beszámol a programirányítási tanácsnak. A tanácsadó csoport biztosítja a programirányítási tanács tevékenységét segítő szakértelmet, valamint nyomon követi a tagállami végrehajtás alakulását.

(4)Az e-CODEX tanácsadó csoport bevonja munkájába azokat a szakmai szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, amelyek az átadás időpontjában részt vettek az e-CODEX rendszer igazgatásában.

12. cikk
Programirányítási tanács

(1)Az eu-LISA igazgatótanácsa 2023. január 1-jéig létrehozza a tíz tagból álló e-CODEX programirányítási tanácsot.

(2)A programirányítási tanács az igazgatótanács által kinevezett nyolc tagból, a 11. cikkben említett tanácsadó csoport elnökéből és a Bizottság által kinevezett egy tagból áll. Az igazgatótanács gondoskodik arról, hogy a programirányítási tanácsba általa kinevezett tagok rendelkezzenek az e-CODEX rendszerrel kapcsolatos, szükséges szakértelemmel és szakismerettel.

(3)Az eu-LISA részt vesz a programirányítási tanács munkájában. Ennek érdekében az eu-LISA képviselői részt vesznek a programirányítási tanács ülésein, hogy beszámoljanak az e-CODEX rendszerrel kapcsolatban végzett munkáról, valamint bármely egyéb kapcsolódó munkáról és tevékenységekről.

(4)A programirányítási tanácsnak legalább háromhavonta, szükség esetén pedig gyakrabban kell üléseznie. A programirányítási tanács biztosítja az e‑CODEX rendszer megfelelő igazgatását, különösen az átadási/átvételi folyamat során és az 5. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusok végrehajtása tekintetében. A programirányítási tanács rendszeresen és lehetőleg kéthavonta, írásbeli jelentést nyújt be az eu-LISA igazgatótanácsa számára a projekt előrehaladásáról. A programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, és nem képviselheti az igazgatótanács tagjait.

(5)A programirányítási tanács meghatározza saját eljárási szabályzatát, amely különösen a következőkről rendelkezik:

a)az elnök megválasztása;

b)az ülések helyszíne;

c)az ülések előkészítése;

d)szakértők részvétele az üléseken, beleértve azokat a szakmai szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, amelyek az átadás időpontjában részt vesznek az e-CODEX rendszer igazgatásában;

e)az igazgatótanácsban részt nem vevő tagállamok teljes körű tájékoztatását biztosító kommunikációs tervek.

(6)A programirányítási tanács elnökségét olyan tagállamnak kell betöltenie, amelyre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az I. mellékletben felsorolt és hatályukon belül az e-CODEX-et alkalmazó jogi aktusok, valamint az eu-LISA által üzemeltetett összes nagyméretű informatikai rendszer kifejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök.

(7)A programirányítási tanács tagjainak valamennyi utazási és ellátási költségét az eu-LISA-nak kell fedeznie. Az eu-LISA eljárási szabályzatának 10. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(8)A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA biztosítja.

13. cikk
Képzés

Az eu-LISA az (EU) 2018/1726 rendeletnek megfelelően ellátja az e‑CODEX rendszer technikai használatára vonatkozó képzés nyújtásával kapcsolatos feladatokat, beleértve az online képzési anyagok biztosítását is.

14. cikk
Értesítések

(1)Az e-CODEX rendszernek az eu-LISA általi sikeres átvételét követően a tagállamok minden évben január 31-ig értesítik az eu-LISA-t a következő információkról:

a)a tagállamok területén belül működtetett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok, valamint a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások, továbbá azon űrlapoknak a 7. cikk (1) bekezdésében említett jegyzéke, amelyeket az egyes hozzáférési pontok alkalmazni jogosultak;

b)azoknak a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásoknak a jegyzéke, amelyek esetében a tagállamok az e-CODEX rendszert használják, valamint az, hogy milyen mértékben használható az e-CODEX rendszer az egyes eljárások esetében;

c)a tagállamok területén működő, egyes felhatalmazott e‑CODEX hozzáférési pontok által küldött és fogadott üzenetek száma, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok és határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások szerinti csoportosításban;

d)a tagállam területén belül felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek által észlelt, és az e-CODEX rendszer biztonságát érintő incidensek száma és típusa.

(2)Az e-CODEX rendszernek az eu-LISA általi sikeres átvételét követően a Bizottság minden évben január 31-ig értesíti az eu-LISA-t a következő információkról:

a)az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által működtetett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok jegyzéke, valamint az egyes hozzáférési pontok által alkalmazható határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások és űrlapok az 5. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéke;

b)azoknak a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásoknak a jegyzéke, amelyek esetében a tagállamok az e-CODEX rendszert használják, valamint az, hogy milyen mértékben használható az e-CODEX rendszer az egyes eljárások esetében;

c)az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által működtetett, egyes felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok által küldött és fogadott üzenetek száma, felhatalmazott e‑CODEX hozzáférési pontok és határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások szerinti csoportosításban;

d)az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által működtetett, felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek által észlelt, és az e-CODEX rendszer biztonságát érintő incidensek száma és típusa.

15. cikk
Nomon követés és jelentéstétel

(1)Az eu-LISA első alkalommal két évvel azután, hogy átvette az e-CODEX rendszerért való felelősséget, majd ezt követően kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak az e-CODEX rendszer technikai működéséről és alkalmazásáról, amelyben kitér a rendszer biztonságára is.

(2)Az eu-LISA összefoglalja a Bizottságtól és a tagállamoktól a 14. cikk alapján kapott adatokat, és az (1) bekezdésben előírt jelentés részeként a következő mutatókat bocsátja rendelkezésre:

a)azoknak a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásoknak a jegyzéke, amelyek esetében a jelentéstételi időszakban az e-CODEX rendszert alkalmazták;

b)a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok száma tagállamonként, valamint polgári és büntetőeljárásonként;

c)a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások azon lépései tagállamok szerinti bontásban, amelyek esetében az e-CODEX rendszert alkalmazták;

d)az egyes felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontok között polgári és büntetőeljárásonként a rendszeren keresztük küldött üzenetek száma;

e)az e-CODEX rendszer biztonságát érintő incidensek száma és típusa, valamint az e-CODEX biztonsági terv betartására vonatkozó információk.

(3)Első alkalommal három évvel azután, hogy az eu-LISA átvette az e‑CODEX rendszerért való felelősséget, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít az e-CODEX rendszerről. Ez az átfogó értékelés kiterjed e rendelet alkalmazásának értékelésére, összeveti a célokkal az elért eredményeket, továbbá lehetséges jövőbeli intézkedéseket javasolhat. A Bizottság az első értékelés alkalmával ismét megvizsgálja a programirányítási tanács szerepét és e szerep fenntartását. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

16. cikk
Az (EU) 2018/1726 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1726 rendelet a következőképpen módosul:

1.az 1. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ügynökség felel a határokon átnyúló polgári és büntetőügyekben történő kommunikációra szolgáló számítógépes rendszer (a továbbiakban: e-CODEX rendszer) fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, a technikai fejlesztéseket is beleértve.”;

2.a rendelet a következő 8b. cikkel egészül ki:

„8b. cikk

Az e-CODEX rendszerrel kapcsolatos feladatok

Az e-CODEX rendszerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)az (EU) XXX/20XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel ráruházott feladatokat*;

b)az e-CODEX rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, beleértve az online képzési anyagok biztosítását is.

__________

*    Az Európai Parlament és a Tanács XXX/20XX rendelete (...) a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L...).”;

3.a 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet, az ECRIS-TCN, e-CODEX és az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket.”;

4.a 19. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

(a)az ff) pont helyébe a következő szöveg lép:

„ff)elfogadja a következő rendszerek műszaki működéséről szóló jelentéseket:

i.a SIS, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 60. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 74. cikke (8) bekezdése szerint;

ii.a VIS, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése szerint;

iii.az EES, az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése szerint;

iv.az ETIAS, az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (4) bekezdése szerint;

v.az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás, az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet*** 36. cikkének (8) bekezdése szerint;

vi.az interoperabilitási elemek, az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerint;

vii.az e‑CODEX rendszer, a 20XX-i (EU) XXX rendelet [e rendelet] 14. cikkének (1) bekezdése szerint;

__________

*    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

**    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről. (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

***    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).” ;

(b)az mm) pont helyébe a következő szöveg lép:

„mm)biztosítja a következők évenkénti közzétételét:

i.az (EU) 2018/1861 rendelet 41. cikkének (8) bekezdése és az (EU) 2018/1862 rendelet 56. cikkének (7) bekezdése értelmében a SIS-ben tárolt adatok közvetlen keresésére jogosult illetékes hatóságok jegyzéke, valamint a (EU) 2018/1861 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2018/1862 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján a SIS (N.SIS) nemzeti rendszerek és a SIRENE-irodák jegyzéke;

ii.az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok listája;

iii.az (EU) 2018/1240 rendelet 87. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok listája;

iv.az (EU) 2019/816 rendelet 34. cikkének (2) bekezdése szerinti központi hatóságok listája;

v.az (EU) 2019/817 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése szerinti hatóságok jegyzéke;

vi.a 20XX-i (EU) XXX rendelet [az e-CODEX rendszerről szóló rendelet – e rendelet] 6. cikke (2) bekezdésének h) pontja szerinti felhatalmazott e-CODEX kapcsolattartó pontok jegyzéke;”;

5.a 27. cikk (1) bekezdése a következő dc) ponttal egészül ki:

„dc)e-CODEX tanácsadó csoport;”.

3. FEJEZET
Záró rendelkezések

17. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk
Költségek

(1)A 6. cikkben említett feladatok végrehajtása során felmerülő költségeket az Európai Unió általános költségvetése fedezi.

(2)A 7. cikkben említett feladatok költségeit a tagállamok, a 8. cikkben említett feladatok költségeit a felhatalmazott e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek viselik.

19. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Befektetés az emberekbe, társadalmi kohézió, értékek, jogérvényesülés, jogok és értékek

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 39

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

E jogalkotási javaslat célja, hogy létrehozza az e-CODEX rendszert, valamint megbízza az eu-LISA-t (a továbbiakban: az Ügynökség) annak üzemeltetési igazgatásával és – az Ügynökség 6. cikkben meghatározott felelősségi körén belül – a rendszer további technikai fejlesztésével.

Az e-CODEX-et 2010 és 2016 között 21 tagállam fejlesztette ki más országok/területek és szervezetek részvételével. A projektfejlesztés összköltsége mintegy 24 millió EUR volt, amelynek 50%-át az EU finanszírozta támogatásokkal, 50%-át pedig a részt vevő tagállamok. További 2 millió EUR-t ítéltek oda az e-CODEX karbantartására 2016 és 2018 között (Me-CODEX projekt), és további 3 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre egy a rendszer karbantartására irányuló támogatással 2019 és 2021 között (Me-CODEX II projekt). Az e-CODEX a tervek szerint 2023 első felében kerül át az eu-LISA-hoz. Ezért egy további karbantartási projektre is szükség lesz ahhoz, hogy a 2021–2023 közötti időszakban fedezni lehessen a rendszer karbantartásával kapcsolatos igényeket.

A rendszert a felhasználók (tagállamok) jelenleg és a jövőben is decentralizált módon működtetik, és minden tagállam egy vagy több e-CODEX hozzáférési pontot működtet. Egy hozzáférési pont létrehozásához a tagállam az eu-LISA által karbantartott szoftvertermékeket használná, a hozzáférési pont telepítésének és konfigurálásának szakaszában pedig technikai segítséget kapna az eu-LISA-tól. Az eu-LISA emellett támogatást nyújt a hozzáférési pontok operatív telepítéséhez is.

A Bizottság továbbra is szakpolitikai szerepet tölt be az eu-LISA-nál folyó munka nyomon követésében és irányításában, az e-CODEX rendszer magas szintű elemeinek végrehajtási jogi aktusokkal történő meghatározásában, valamint abban a munkában, amelynek eredményeként – a határokon átnyúló igazságügyi eljárások listáját tekintve – az e-CODEX rendszer lesz az igazságügyi együttműködés biztonságos kommunikációs csatornája az EU-ban.

Rövid távú követelmény: az eu-LISA 2023. június 30-ig váljék működőképessé a 6. cikkben meghatározott feladatok végrehajtását illetően.

Hosszú távú követelmény: Az e-CODEX rendszer fokozatos megszilárdítása oly módon, hogy ez legyen az Európai Unióban az igazságügyi hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés és a határokon átnyúló bírósági eljárások fő digitális megoldása.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes): Uniós fellépés hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok önállóan fejlesztenek ki nemzeti informatikai rendszereket, ami a közöttük lévő interoperabilitás hiányához vezet. Az igazságügyi hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikáció interoperábilis rendszerének egyetlen módja az uniós szintű operatív irányítás és további technikai fejlesztés.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos): A tagállamok által végzett e-CODEX kísérleti projektek rámutatnak arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek az olyan eljárások digitalizálásában, mint például polgári jogi területen a kis értékű követelések vagy az európai fizetési meghagyás, bűnügyi területen pedig a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések és az európai nyomozási határozatok cseréje.

Az eu-LISA által kezelt e-CODEX a következőkkel fog hozzájárulni a korlátozó tényezők felszámolásához:

Olyan kész megoldást kínál, amely méretgazdaságossági előnyöket fog generálni, hiszen az igazságügyi területen történő határokon átnyúló kommunikáció esetében az EU-nak csupán egyetlen informatikai megoldást kell majd fenntartania. A tagállamok számára így a határokon átnyúló eljárásaik digitalizálásával járó költségek várhatóan csökkenni fognak, és kevésbé fognak akadályt jelenteni. Amennyiben a tagállamok nem rendelkeznek a rendszerkövetelmények teljesítéséhez szükséges eszközökkel, e-CODEX-alapú referenciaimplementációkat az EU is biztosíthat.

Ha az e-CODEX stabil és fenntartható megoldásként jön létre, az biztosítani fogja a tagállamokat arról, hogy az e-CODEX-hez csatlakoztatandó helyi rendszerekbe történő beruházások nem rövid élettartamúak lesznek, és így ezek a beruházások várhatóan meg fognak térülni.

Az igazságügyi folyamatok digitalizálására vonatkozó további uniós jogalkotási javaslatok már most is jelezhetnék, hogy a határokon átnyúló kommunikáció előnyben részesített informatikai rendszere az e-CODEX, ami megkönnyítené a későbbi végrehajtási folyamatot.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulságai

Stabil és egyértelműen meghatározott kormányzási struktúra és működési felépítés nélkül az e-CODEX-hez hasonló rendszerek – még ha azokat minden résztvevő rendkívül hasznosnak tartja is – sohasem fejlődnek kísérleti státuszukon túl addig, hogy valódi uniós hozzáadott értéket teremtsenek.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés célja, hogy támogassa az igazságügyi együttműködés területén elfogadott jogi aktusok egy meghatározott csoportjának digitális alkalmazását azáltal, hogy elősegíti az alkalmazásban részt vevő illetékes hatóságok közötti biztonságos kommunikációs csatorna létrehozását.

Az e-CODEX rendszer a tagállamokban és a tagállamok között az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítására irányuló bizottsági e-igazságügyi szakpolitika egyik kulcseleme, és a 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi cselekvési tervben 40 is szerepel. Az e-igazságügy fejlesztését célzó megoldások – a nagy sebességű, biztonságos és megbízható infrastruktúrákat és szolgáltatásokat biztosító digitális egységes piac összefüggésében – a 2016. évi e-kormányzati cselekvési tervnek 41 is részét képezték. Az e-igazságügyi portál, amely egyablakos ügyintézést biztosít az EU-ban az igazságügyi információk megtalálásához, az elektronikus továbbítást megengedő tagállamok polgárai számára már lehetővé teszi, hogy az európai fizetési meghagyásokhoz a kis értékű követeléseket elektronikus úton, az e-CODEX rendszeren keresztül nyújtsák be.

Az e-CODEX az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 42 program keretében finanszírozott e-igazságügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra egyik eleme.

Ezen túlmenően – a CEF eDelivery alkotóelemének egyik részeként – a Bizottság átvette és karbantartja az e-CODEX egyik összetevőjét, ami azt mutatja, hogy a rendszer nemcsak az igazságszolgáltatásban, hanem más területeken is hasznos.

Eddig az e-CODEX-et uniós finanszírozással vagy társfinanszírozással fejlesztették ki és tartották fenn. A javaslat elfogadásával a továbbiakban már nem támogatásokból kell finanszírozni, ami költségmegtakarítást eredményez az uniós költségvetésnek.

A szinergiák szempontjából ez a javaslat biztosítani fogja, hogy az uniós tagállamok profitálhassanak az e-CODEX rendszer létrehozása érdekében már végrehajtott beruházásokból, és elkerülhessék, hogy további költségek merüljenek fel az igazságügyi területen egy másik, azonos üzleti szükséglet kielégítését szolgáló rendszer kifejlesztésével kapcsolatban.

1.5.Időtartam és pénzügyi hatás

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

⌧ határozatlan időtartam

–Végrehajtás bevezetési időszakkal: 2022–2023,

–azt követően: rendes ütem

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

◻ A Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–⌧ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A rendelet 15. cikke – Nyomon követés és jelentéstétel – előírja az Ügynökségnek, hogy az e-CODEX rendszerrel kapcsolatos tevékenységeiről beszámoljon a Bizottságnak.

Ez a konkrét eszköz az Ügynökséget létrehozó (EU) 2018/1726 rendelet 39. cikkében meghatározott jelenlegi mechanizmusok kiegészítésére szolgál.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Ez a rendelet nem befolyásolja az Ügynökséget érintő meglévő irányítási módo(ka)t.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Rövid távon a fő kockázat az, hogy az eu-LISA-nak lesz-e kapacitása időben megbirkózni az e rendeletből eredő további feladatokkal, figyelembe véve a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS-TCN), a korszerűsített Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac fejlesztésére és irányítására vonatkozó jelenlegi kiemelt feladatait.

Ezt a kockázatot csillapítja az, hogy az e-CODEX átadási szakaszának vége 2023. július 1-jére halasztódik, valamint az, hogy az e rendelettel javasolt átadás mérete viszonylag kicsi, az erőforrások pedig nincsenek megosztva az egyéb folyamatban lévő jogalkotási javaslatokban találhatókkal, hanem függetlenek azoktól.

2.2.3.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Uniós ügynökségként az eu-LISA a decentralizált ügynökségek megfelelő horizontális ellenőrzési módszereit alkalmazza.

Az eu-LISA költségvetési szabályai – amelyek az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzaton alapulnak – előírják egy belső ellenőr kinevezését és belső ellenőrzési követelmények alkalmazását.

Az e-CODEX hatálya alá tartozó bírósági eljárásokat kiterjesztő végrehajtási jogi aktusoknak tartalmazniuk kell egy felülvizsgált pénzügyi kimutatást, ami biztosítja, hogy az eu-LISA megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzék.

Az eu-LISA egy olyan belső ellenőrzési keretrendszert alkalmaz, amely az Európai Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerén és a támogató szervezetek bizottságának eredeti integrált belső ellenőrzési keretrendszerén alapul. A belső ellenőrzési rendszerekről az egységes programozási dokumentumnak kell tájékoztatnia, míg az ilyen rendszerek hatékonyságáról és eredményességéről (többek között a kockázatértékelés keretében) a konszolidált éves tevékenységi jelentésnek (CAAR) kell információt tartalmaznia.

A belső felügyeletet az eu-LISA belső ellenőrzési részlege is biztosítja egy éves ellenőrzési terv alapján, amely különösen figyelembe veszi az eu-LISA kockázatértékelését.

2.2.4.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Ez a rendelet nem befolyásolja az Ügynökséget érintő meglévő ellenőrzési módok költséghatékonyságát.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Uniós ügynökségként az eu-LISA megfelelő horizontális intézkedéseket alkalmaz a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése érdekében, az (EU) 2018/1726 rendelet 50. cikkének megfelelően.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

A Bizottság igazgatási kiadásai

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges belső személyzet teljes létszáma 5 teljes munkaidős egyenérték (FTE):

·5 FTE: új belső személyzet – két ideiglenes alkalmazott (AD 5–7) és három szerződéses alkalmazott (IV. besorolási csoport);

·2 FTE (2 szerződéses alkalmazott): a felvételi folyamat megkezdése érdekében már 2022. szeptember 1-jétől fel lesznek véve, hogy az átvételi folyamat kezdetén (2023. január 1.) a teljes csapat rendelkezésre álljon.

A műszaki szolgáltatásokat összesen 8 külső szolgáltató biztosítja majd (az eu-LISA-nak történő átadás befejezését követően).

Minden tagállamból egy képviselő alábbi ülésekkel kapcsolatos utazása és napidíja kapcsán további költségekkel kell számolni:

·a tanácsadó csoport évi 4 ülése 48 ;

·évi 4 ülés a programirányítási tanácsnak;

·évi 4 ülés a projekt haladásáról szóló jelentésről az első három évben, ami később évi 2-re csökken;

·évi 3 üzleti modellezéssel foglalkozó munkaértekezlet.

A kiküldetési költségek azért vannak beszámítva, hogy az eu-LISA személyzete részt vehessen a végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából a rendelet 5. cikke szerint szervezett bizottsági üléseken.

A hardver- és szoftvertermékek költségeinek célja az üzemeltetési igények fedezése és az eu-LISA meglévő hardver-infrastruktúrájának kiegészítése a rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint. A kezdeti beruházást követően a karbantartási költségeknél 20%-os arány szerepel (hardver és szoftverlicencek cseréje stb.). Az adatközpont alapterülete tekintetében a használat elhanyagolható, tekintettel arra, hogy az új hardver (ha egyáltalán szükséges) egy fő- és egy tartalékhelyen csupán négy-négy pengekiszolgálóra (blade szerver) korlátozódik.

3.2.3.Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humán erőforrás		0,075	0,150	0,150	0,150	0,150	0,150	0,825
Egyéb igazgatási kiadások		0,084	0,007	0,007	0,007	0,007	0,007	0,119
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege		0,159	0,157	0,157	0,157	0,157	0,157	0,944

A 7. FEJEZETEN kívül 49   of the multiannual financial framework
Humán erőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívüli részösszeg

ÖSSZESEN

0

0,159

0,157

0,157

0,157

0,157

0,157

0,944

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az igazgatási kiadások a Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának 1 AD besorolású tisztviselőjének költségeit fedezik. Fő feladatai (lásd lejjebb) a következők:

–Felügyeli az 5. cikkben előírt végrehajtási jogi aktusok elfogadásához vezető munkát, megszervezi az átadási folyamatot, ez után pedig szakpolitikai összekötő tisztviselőként jár el az Ügynökség felé;

–a Bizottság személyzetének kiküldetési költségei az eu-LISA által szervezett üléseken való részvételre (10/év – részvétel az igazgatótanács, a programirányítási tanács és a tanácsadó csoport ülésein);

–tagállamonként egy képviselő utazása és napidíja a rendelet 5. cikkében előírt végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából tartott bizottsági üléseken való részvétel céljából (2022-re tervezett).

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

eu-LISA ügynökség: összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)
Tisztviselők (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak		0,053	0,240	0,240	0,240	0,240	0,240	1,253
Ideiglenes alkalmazottak			0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	1,500
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0,053

0,540

0,540

0,540

0,540

0,540

2,753

A Bizottság 5 belső alkalmazottat (két ideiglenes és három szerződéses alkalmazottat) javasol a legfontosabb feladatok ellátására. Az e-CODEX rendszernek elkülönített erőforrás-állományra van szükség annak elkerülése érdekében, hogy a belügyi tevékenységekkel verseny alakuljon ki az erőforrásokért. A tagállami érdekelt felek különösen érzékenyek az e-CODEX rendszer számára elkülönített források biztosításának kérdésére.

A külső szolgáltatók segítségével ezek az erőforrások képesek lesznek kezelni a meglévő rendszer karbantartását, az e-CODEX rendszer további fejlődését, valamint az e-CODEX-támogatásnak – az összetettségtől függően – évi 1-2 további igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos jogi eljárásra való fokozatos kiterjesztését.

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további FTE-k) – létszámterv

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

A rendelet várhatóan 2022. január 1-jéig történő elfogadását követően a kulcsfontosságú személyzet felvételének 2023. január 1-jéig, a fennmaradó személyzet felvételének pedig 2023. július 1-jéig be kell fejeződnie. A kulcsfontosságú személyzet a 2023. január 1. és július 1. között azon fog dolgozni, hogy biztosítsa az e-CODEX rendszer sikeres átvételét az e-CODEX tagállami konzorciumtól. 2023. július 1-jétől kizárólag az Ügynökség lesz felelős a rendelet 6. cikkében meghatározott összes tevékenységért.

Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság: összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–⌧    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról (HL L 189., 2014.6.27., 59. o.).

(5)    Technikailag az internet helyett a TESTA NG hálózat (a közigazgatási rendszerek közötti transzeurópai telematikai szolgáltatás) is használható, ez azonban nem szükséges.

(6)    A biztonságos és interoperábilis kommunikáció megkönnyítése érdekében a kezdeti e-CODEX projekt három fő építőelemet javasolt: kétirányú üzenetküldés (jelenleg CEF eDelivery), üzenet összeállítása és nyomon követése (e-CODEX „Connector”) és a digitális űrlapokra vonatkozó szabványok/sablonok (e-CODEX XML-sémák).

(7)    Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország.

(8)    Jersey, Norvégia, Törökország, valamint a CCBE (Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa) és a CNUE (Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa).

(9)    A Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) IKT-szakpolitikai támogatási programjából (DG CONNECT) és a Jogérvényesülés program (DG JUST) tevékenységi támogatásából.

(10)    A hatásvizsgálat tartalmazza azoknak a határokon átnyúló eljárásoknak a listáját, amelyeknél az e-CODEX-et kísérleti projektekben alkalmazták.

(11)    https://e-justice.europa.eu/

(12)    Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.) összhangban.

(13)    A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.) összhangban.

(14)    A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat (COM(2018) 379 final). A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2018) 378 final).

(15)    Az IKT szakpolitikai támogatási programon belüli versenyképességi és innovációs keretprogram keretében benyújtott, online adatcserével történő e-igazságügyi kommunikáció Bizottság (három külső szakértő) általi értékelése 2016-ban, 270968. sz. támogatási megállapodás.

(16)    COM(2020) 710.

(17)    A kölcsönös elismerés elvének megfelelően az EU számos jogalkotási eszközt elfogadott: európai elfogatóparancs – 2002/584/IB kerethatározat (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.); vagyonnal és bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok – 2003/577/IB kerethatározat (HL L 196., 2003.8.2., 45. o.); pénzbüntetések – 2005/214/IB kerethatározat (HL L 76., 2005.3.22., 16. o.); vagyonelkobzást elrendelő határozatok – 2006/783/IB kerethatározat (HL L 328., 2006.11.24., 59. o.); Elítélt személyek átszállítása és szabadságvesztés-büntetés – 2008/909/IB kerethatározat (HL L 327., 2008.12.5., 27. o.); próbaidőt megállapító határozat és alternatív szankciók – 2008/947/IB kerethatározat (HL L 337., 2008.12.16., 102. o.); igazságügyi felügyeletet elrendelő európai határozat a tárgyalás előtti eljárásokban – 2009/829/IB kerethatározat (HL L 294., 2009.11.11., 20. o.); joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése – 2009/948/IB kerethatározat (HL L 328., 2009.12.15., 42. o.); európai nyomozási határozat – 2014/41/EU irányelv (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.); európai védelmi határozat – 2011/99/EU irányelv (HL L 338., 2011.12.21., 2. o.); Ezen túlmenően a Bizottság 2016-ban elfogadta a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (COM(2016) 0819 final), 2018-ban pedig a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (COM(2018) 225 final).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(19)    Németország (Észak-Rajna-Vesztfália), Franciaország, Hollandia, Ausztria, az Európai Végrehajtói Alapítvány, az Európai Jogászok Alapítvány és a Theszaloníki Arisztotelész Egyetem.

(20)    „Az igazságszolgáltatáshoz való jog – A digitalizáció lehetőségeinek kiaknázása” című tanácsi következtetések (HL C 342 I, 2020.10.14., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén (HL L 138., 2019.5.22., 27. o.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(23)    A 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi cselekvési terv (HL C 96., 2019.3.13., 9. o.).

(24)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása (COM(2016) 179 final).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(27)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52015DC049552015DC0495

(28)    Az e-CODEX projekt 3. munkacsomagja keretében készített tanulmány (e-CODEX D3.5/D3.7/D3.8 WP3 Final Report).

(29)    Európai Bizottság (2017). Long Term Sustainability of Digital Service Infrastructures (A digitális szolgáltatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága), Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala http://publications.europa.eu/resource/cellar/4374d088-c8ee-11e7-9b01-01aa75ed71a1.0001.01/DOC_1.

(30)    Future analysis “Governance model for the European Union IT Agency (eu-LISA)” (Jövőbeli elemzés: Az Európai Unió IT-ügynökségének (eu-LISA) kormányzási modellje) – https://www.riigikantselei.ee/sites/default/files/content-editors/uuringud/governance_mode_for_the_european_union_it_agency_eu-lisa_final_report.pdf  

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg.) (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(38)    HL ...

(39)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(40)    A 2019–2023-as időszakra szóló európai e-igazságügyi cselekvési terv (HL C 96., 2019.3.13., 9. o.).

(41)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása (COM(2016) 179 final).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(43)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(44)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(45)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(46)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(47)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(48)    2023-ban, az átadás/átvételi időszak alatti fokozott együttműködés miatt több üléssel kell számolni.

(49)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-sorok), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(50)    2022. szeptember 1-től.

(51)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(52)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határ (korábban: BA-sorok).

(53)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.2.

COM(2020) 712 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

{SEC(2020) 408 final} - {SWD(2020) 541 final} - {SWD(2020) 542 final}

I. MELLÉKLET

Az e rendelet hatálya alá tartozó jogi eszközök

Eszközök a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén

1.A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1

2.A Tanács határozata (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben (2001/470/EK) 2

3.A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről 3

4.A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról 4

5.A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 5

6.Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 6

7.Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról 7

8.Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről 8  

9.Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) 9

10.Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 10

11.Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól 11

12.Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) 12

13.A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről 13

14.A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 14

15.Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről 15

16.Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (átdolgozás) 16

17.Az Európai Parlament és a Tanács 606/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről 17

18.Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról 18

19.Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról 19

20.A Tanács (EU) 2016/1103 rendelete (2016. június 24.) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 20

21.A Tanács (EU) 2016/1104 rendelete (2016. június 24.) a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 21

22.Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról 22

23.Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) 23

Eszközök a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén

1.Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról 24  

2.Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási eljárásról 25

3.Egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről 26  

4.Jegyzőkönyv a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről 27  

5.A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról 28

6.A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról 2002/465/IB 29

7.A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról 30

8.A Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. április 29.) a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről 31

9.A Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról 32

10.A Tanács 2006/783/IB kerethatározata (2006. október 6.) a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról 33  

11.A Tanács 2008/909/IB kerethatározata (2008. november 27.) a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról 34  

12.A Tanács 2008/947/IB kerethatározata (2008. november 27.) a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról 35  

13.A Tanács 2009/299/IB kerethatározata (2009. február 26.) a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében 36

14.A Tanács 2009/829/IB kerethatározata (2009. október 23.) a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról 37

15.A Tanács 2009/948/IB kerethatározata (2009. november 30.) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről 38

16.Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU irányelve (2011. december 13.) az európai védelmi határozatról 39

17.Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 40

18.Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról 41

19.Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete (2018. november 14.) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről 42

20.[Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) rendelete a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról 43 ]

II. MELLÉKLET

A 9. cikk alapján az eu-LISA-nak átadandó szoftvertermékek és kapcsolódó dokumentáció

21.Központi tesztelési platform (olyan funkciókat biztosító szoftvertermék, amelyek felhasználhatók az e-CODEX hozzáférési pontok helyes működésének és az e-CODEX digitális eljárási szabványok helyes használatának ellenőrzésére az e hozzáférési pontokhoz csatlakozó kapcsolt rendszerekben)

22.Konfigurációkezelő eszköz (a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladat ellátásának elősegítésére használható szoftvertermék)

23.Metaadat Workbench (6. cikkben meghatározott feladatok ellátásának elősegítésére használható szoftvertermék)

(1)    HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

(2)    HL L 174., 2001.6.27., 25. o.

(3)    HL L 174., 2001.6.27., 1. o.

(4)    HL L 26., 2003.1.31., 41. o.

(5)    HL L 338., 2003.12.23., 1. o.

(6)    HL L 143., 2004.4.30., 15. o.

(7)    HL L 399., 2006.12.30., 1. o.

(8)    HL L 199., 2007.7.31., 1. o.

(9)    HL L 199., 2007.7.31., 40. o.

(10)    HL L 324., 2007.12.10., 79. o.

(11)    HL L 136., 2008.5.24., 3. o.

(12)    HL L 177., 2008.7.4., 6. o.

(13)    HL L 7., 2009.1.10., 1. o.

(14)    HL L 343., 2010.12.29., 10. o.

(15)    HL L 201., 2012.7.27., 107. o.

(16)    HL L 351., 2012.12.20., 1. o.

(17)    HL L 181., 2013.6.29., 4. o.

(18)    HL L 189., 2014.6.27., 59. o.

(19)    HL L 141., 2015.6.5., 19. o.

(20)    HL L 183., 2016.7.8., 1. o.

(21)    HL L 183., 2016.7.8., 30. o.

(22)    HL L 200., 2016.7.26., 1. o.

(23)    HL L 172., 2019.6.26., 18. o.

(24)    HL C 313., 1996.10.23., 12. o.

(25)    HL C 78., 1995.3.30., 2. o.

(26)    HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(27)    HL C 326., 2001.11.21., 2. o.

(28)    HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

(29)    HL L 162., 2002.6.20., 1. o.

(30)    HL L 196., 2003.8.2., 45. o.

(31)    HL L 261., 2004.8.6., 15. o.

(32)    HL L 76., 2005.3.22., 16. o.

(33)    HL L 328., 2006.11.24., 59. o.

(34)    HL L 327., 2008.12.5., 27. o.

(35)    HL L 337., 2008.12.16., 102. o.

(36)    HL L 81., 2009.3.27., 24. o.

(37)    HL L 294., 2009.11.11., 20. o.

(38)    HL L 328., 2009.12.15., 42. o.

(39)    HL L 338., 2011.12.21., 2. o.

(40)    HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(41)    HL L 130., 2014.5.1., 1. o.

(42)    HL L 303., 2018.11.28., 1. o.

(43)    COM(2018) 225 final (A javaslat esetében a jogalkotási eljárás folyamatban van).