EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.20.

COM(2020) 655 final

2020/0294(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az EU–Kanada vámegyüttműködési vegyes bizottságban Kanada Partners in Protection programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjának a kölcsönös elismeréséről szóló határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Európai Unió által az EU–Kanada vámegyüttműködési vegyes bizottságban Kanada Partners in Protection (a továbbiakban: Védelmi Partnerek) programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjának a kölcsönös elismeréséről szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.A vámügyi együttműködésről és kölcsönös jogsegélyről szóló, az Európai Közösség és Kanada közötti megállapodás, valamint az Európai Unió és Kanada közötti, a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló megállapodás

A vámügyi együttműködésről és kölcsönös jogsegélyről szóló, az Európai Közösség és Kanada közötti megállapodás (a továbbiakban: CMAA) célja, hogy kétoldalú vámügyi együttműködést alakítson ki, amely kiterjed a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő valamennyi területre, és hogy jogalapot biztosítson a kölcsönös igazgatási segítségnyújtáshoz. A CMAA 1998 júniusában lépett hatályba.

2.2.Az Európai Unió és Kanada közötti, a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló megállapodás

Az Európai Unió és Kanada közötti, a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: SCSA) célja a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos gyakorlatok javítása, ami a vámügyi hatékonyság növelése révén biztosítja a szállítási lánc egészének biztonságát és előmozdítja a jogszerű kétoldalú kereskedelmet. Az SCSA 2014 júniusában lépett hatályba.

2.3.A vámegyüttműködési vegyes bizottság

A CMAA 20. cikke alapján létrehozott vámegyüttműködési vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság) az EU és Kanada vámhatóságainak képviselőiből áll. Az SCSA 5. cikke értelmében a vegyes bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismeréséről.

2.4.A vámegyüttműködési vegyes bizottság tervezett jogi aktusa

A vegyes bizottság a tervek szerint 2020 őszén tartandó ötödik ülésén határozatot (a továbbiakban: tervezett jogi aktus) fog elfogadni Kanada Védelmi Partnerek programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjának a kölcsönös elismeréséről.

A tervezett jogi aktus célja, hogy megerősítse a nemzetközi szállítási láncok egészének biztonságát azáltal, hogy a vámhatóságok számára hatékonyabb határellenőrzés végrehajtását teszi lehetővé, és közben megkönnyíti a jogszerű kereskedelmet.

Az SCSA 5. cikkének a CMAA 20. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseivel összhangban a tervezett jogi aktus kötelező lesz a felekre nézve.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

Az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó uniós jogszabályokat az Európai Unió Közösségi Vámkódexének (a 2005 áprilisában elfogadott 648/2005/EK rendelet) módosítása vezette be. Az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó program jelenlegi jogi keretét az Uniós Vámkódex és annak végrehajtási rendelkezései (a 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet); a 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet; a 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet) tartalmazzák, és az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó iránymutatások egészítik ki, amelyeket a vámügyi szakértői csoport fogadott el és frissít rendszeresen. Az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programhoz hasonló kereskedelmi partnerségi programok célja olyan kereskedők támogatása, akik bizonyítják, hogy erőfeszítéseket tesznek a szabályok betartására annak érdekében, hogy a nemzetközi szállítási láncon belüli részüket biztonságossá tegyék. Az Unió engedélyezett gazdálkodókat tartalmazó adatbázisa szerint 2019 végére több mint 9000 uniós vállalat kapott engedélyezett gazdálkodónak kiállított, „biztonság és védelem” típusú engedélyt.

A kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerése fokozza a szállítási lánc egészének biztonságát, és elősegíti a kereskedelmet. Ezenkívül megszilárdítja a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabványkeretrendszerében (SAFE-keretrendszer) elfogadott megközelítést. Továbbá kielégíti az üzleti világnak az unióban és globálisan is felmerülő azon igényét, hogy a szabványok azonos módon legyenek végrehajtva, és elkerüljék az országspecifikus követelmények és gyakorlatok terjedését.

Az uniós és a kanadai kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerése régóta fennálló, kétoldalú vámügyi együttműködési projekt, amelyet a Kanadával folytatott transzatlanti kereskedelemben részt vevő uniós vállalatok, valamint az uniós tagállamok és Kanada is támogatnak. A kölcsönös elismeréssel kapcsolatos munkát a Bizottság és a Kanadai Határszolgálati Ügynökség (CBSA) 2014-ben, az SCSA hatálybalépésével kezdte meg. Mélyreható összehasonlítást végeztek Kanada Védelmi Partnerek programja és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programja között, melynek keretében több közös ellenőrző látogatásra is sor került az EU-ban és Kanadában. 2015-ben lezárult annak értékelése, hogy Kanada Védelmi Partnerek programja egyenértékű-e az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjával, és a programok egyenértékűségére vonatkozó következtetéseket 2019-ben megerősítették, amikor a két fél tájékoztatta egymást a kereskedelmi partnerségi programjaikat érintő legújabb fejleményekről.

A 2019. július 17–18-i EU–Kanada csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozat megállapította, hogy az EU és Kanada elégedett az engedélyezett gazdálkodói programok kölcsönös elismerésére irányuló tárgyalások előrehaladásával, és elkötelezettek a programok gyors kölcsönös elismerése mellett. A nyilatkozat megállapította továbbá, hogy a kölcsönös elismerés egyszerűsítené a határokon zajló folyamatokat és biztonságosabbá tenné a szállítási láncot a nyilvántartásba vett kanadai és európai vállalkozások számára, valamint az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással együtt még egyszerűbbé tenné az Atlanti-óceánon átnyúló kétirányú kereskedelmet.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 1 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A vegyes bizottságot megállapodás, nevezetesen a CMAA hozta létre.

A vegyes bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus.

Az SCSA 5. cikkének a CMAA 20. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseivel összhangban a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a CMAA intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke, és különösen a 207. cikk (4) bekezdésének első albekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 207. cikke, és különösen a 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

2020/0294 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A vámügyi együttműködésről és kölcsönös jogsegélyről szóló, az Európai Közösség és Kanada közötti megállapodást (a továbbiakban: CMAA) az Unió az 1998. november 27-i 98/18/EK tanácsi határozattal 2 kötötte meg, és az 1998. január 1-jén hatályba lépett.

(2)A CMAA 2. cikke felszólítja a vámhatóságokat, hogy a lehető legszélesebb körű vámügyi együttműködést alakítsák ki.

(3)A CMAA 20. cikke értelmében létrejön a vámegyüttműködési vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság), amely meghozhatja a vámügyi együttműködéshez szükséges intézkedéseket.

(4)Az Európai Unió és Kanada közötti, a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló megállapodást (a továbbiakban: SCSA) az Unió a 2013. június 27-i 2014/941/EU tanácsi határozattal kötötte meg, és az 2014-ben hatályba lépett.

(5)Az SCSA 5. cikke értelmében a vegyes bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismeréséről.

(6)Javasoljuk, hogy a vegyes bizottság az ötödik ülésén határozatot fogadjon el Kanada Partners in Protection (a továbbiakban Védelmi Partnerek) programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjának a kölcsönös elismeréséről.

(7)Helyénvaló meghatározni az Unió által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontot, mivel Kanada Védelmi Partnerek programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjának a kölcsönös elismeréséről szóló határozatnak joghatása lesz,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A vámügyi együttműködésről és kölcsönös jogsegélyről szóló, az Európai Közösség és Kanada közötti megállapodással létrehozott vámegyüttműködési vegyes bizottság ülésén Kanada Védelmi Partnerek programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjának a kölcsönös elismerésével kapcsolatban képviselendő álláspont a vámegyüttműködési vegyes bizottság határozatának az e határozathoz csatolt tervezetén alapul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(2) HL L 7., 1998.1.13., 37. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.20.

COM(2020) 655 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

TERVEZET

A KANADA–EURÓPAI UNIÓ VÁMEGYÜTTMŰKÖDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG [.../2020] HATÁROZATA KANADA PARTNERS IN PROTECTION PROGRAMÁJNAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓ PROGRAMJÁNAK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉRŐL

A VÁMEGYÜTTMŰKÖDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG (a továbbiakban: vegyes bizottság),

tekintettel az 1997. december 4-én, Ottawában létrejött, a vámügyi együttműködésről és kölcsönös jogsegélyről szóló, az Európai Közösség és Kanada közötti megállapodásra (a továbbiakban: CMAA) és különösen annak a CMAA szerződő felei vámhatóságainak képviselőiből álló vegyes bizottságot létrehozó 20. cikkére;

tekintettel a 2013. március 4-én, Brüsszelben létrejött, az Európai Unió és Kanada közötti, a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló megállapodásra (a továbbiakban: SCSA) és különösen annak 5. cikkére, valamint a 4. cikkének c), d) és f) pontjában foglalt, a szállítási lánc biztonságára vonatkozó programok kölcsönös elismerésére és az azokhoz kapcsolódó információ- és adatcserére vonatkozó rendelkezésekre;

elismerve, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) és Kanada (a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek) elkötelezettek amellett, hogy a CMAA-val és az SCSA-val összhangban megerősítsék vámügyi együttműködésüket;

megerősítve a Szerződő Felek azon kötelezettségvállalását, hogy kereskedelmi partnerségi programok révén megkönnyítsék a kereskedelmet és megerősítsék a szállítási lánc biztonságát;

megerősítve, hogy a biztonság és a védelem jelentősen fokozható, valamint a nemzetközi kereskedelmi szállítási lánc működése jelentősen könnyíthető a vonatkozó kereskedelmi partnerségi programok – nevezetesen a kanadai Partners in Protection (Védelmi Partnerek) program (a továbbiakban: PIP) és az EU engedélyezett gazdálkodókra (a továbbiakban: AEO) vonatkozó programjának – kölcsönös elismerése révén;

megerősítve, hogy az AEO- és a PIP-programok a Vámigazgatások Világszervezete által 2005 júniusában elfogadott, a globális kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabványkeretrendszer szerinti, nemzetközileg elismert biztonsági szabványokra támaszkodnak;

figyelembe véve, hogy a helyszíni látogatások és az uniós AEO-program, illetve a kanadai PIP-program közös értékelése során feltárásra került, hogy az EU és Kanada biztonsági és védelmi célú minősítési szabványai összeegyeztethetők, és egyenértékű eredményekhez vezetnek;

figyelembe véve, hogy a kölcsönös elismerés lehetővé teszi, hogy a Szerződő Felek könnyítéseket biztosítsanak azon gazdálkodók számára, amelyek beruháztak a szállítási lánc biztonságába és engedélyt szereztek a rájuk vonatkozó programok keretében;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

„vámhatóság”: az SCSA 1. cikkében meghatározott vámhatóság (a továbbiakban együttesen: vámhatóságok, vagy külön-külön: vámhatóság);

„gazdálkodó”: az áruk nemzetközi szállításban részt vevő fél;

„személyes adatok”: valamely azonosított vagy azonosítható személlyel kapcsolatos valamennyi információ;

„program”:

(a) az EU-ban: a „Biztonság és védelem” típusú AEO-engedélyre és a kombinált „Vámügyi egyszerűsítések” és „Biztonság és védelem” típusú (AEOC/AEOS) AEO-engedélyre kiterjedő AEO-program;

(b) Kanadában: a PIP-program; valamint

„programtagok”: az AEO-programban tagsággal rendelkező gazdálkodók az EU-ban és a PIP-programban tagsággal rendelkező gazdálkodók Kanadában együttesen, a „program” meghatározásában leírtak szerint.

2. cikk

A határozat kölcsönös elismerése és végrehajtása

1. Mindegyik Szerződő Fél a vámhatóságán keresztül elismeri, hogy a másik Szerződő Fél programja összeegyeztethető és egyenértékű a saját programjával, és a másik Szerződő Fél programtagjait a 4. cikkel összhangban kezeli.

2. A Szerződő Felek saját vámhatóságaikon keresztül hajtják végre ezt a határozatot.

3. cikk

Összeegyeztethetőség

A vámhatóságok együttműködnek programjaik összeegyeztethetőségének és egyenértékűségének fenntartása érdekében, különösen a következő kérdések tekintetében:

(a) a tagság megadására irányuló kérelmezési eljárás;

(b) a kérelmek értékelése; valamint

4. cikk

Előnyök

1. Mindegyik vámhatóság a másik vámhatóság programtagjainak olyan előnyöket biztosít, amelyek hasonlóak a saját programtagjainak nyújtott előnyökhöz.

2. Az (1) bekezdésben említett előnyök a következőkre terjednek ki:

(a) a másik vámhatóság programtagja „engedélyezett” tagsági státusának előnyként való figyelembevétele a kockázatelemzés során, ami adott esetben csökkentett vizsgálatokhoz vagy ellenőrzésekhez vezethet, és – amennyiben van ilyen – más, biztonsággal kapcsolatos intézkedések során;

(b) a másik vámhatóság programtagja „engedélyezett” tagsági státusának előnyként való figyelembevétele az üzleti partnerekkel szembeni követelmények értékelése során a saját programban való részvételt kérelmezők esetében;

(c) a másik vámhatóság programtagja „engedélyezett” tagsági státusának figyelembevételére való törekvés a programtagok és szállítmányaik elsőbbségi kezelésének biztosítása által, az előnyöket biztosító vámhatóság által megfelelőnek ítélt módon, amely jelentheti a programtagokkal kapcsolatos szállítmányok vizsgálati elsőbbségét, gyorsított feldolgozását és gyorsított kiadását; valamint

(d) törekvés olyan üzletfolytonossági mechanizmus kialakítására, amely – az előnyöket biztosító vámhatóság által megfelelőnek ítélt módon – gyorsított vámkezelést biztosít a programtagok és szállítmányaik számára a nemzetközi kereskedelemben a biztonsági riasztási szintek emelkedése, határlezárások, természeti katasztrófák, veszélyes anyagok által előidézett vészhelyzetek vagy más jelentős események következtében jelentkező fennakadásokat követően a szolgáltatások helyreállításakor.

3. A 7. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgálati eljárást követően az egyes Szerződő Felek vámhatóságai – a területükön működő más kormányzati hatóságokkal együttműködve – további előnyöket biztosíthatnak, beleértve az eljárások egyszerűsítését és a határon történő mozgás kiszámíthatóságának fokozását a lehetséges mértékig.

4. Mindegyik vámhatóság:

(a) felfüggesztheti a másik vámhatóság programtagjainak e határozat alapján nyújtott előnyöket;

(b) észszerű időn belül tájékoztatja a másik vámhatóságot az a) pontban leírt felfüggesztésről és annak okairól; valamint

(c) csak olyan okokból függesztheti fel a nyújtott előnyöket az a) pontnak megfelelően, amelyek miatt felfüggesztené saját programtagjainak tagságát saját programjában.

5. A vámhatóságok – amennyiben megfelelőnek ítélik – jelentést küldenek a másik vámhatóságnak a programjában tagsági státussal rendelkezőket érintő szabálytalanságokról annak érdekében, hogy biztosítsák az általa megadott előnyök és státus helyénvalóságának haladéktalan megvizsgálását.

6. A nagyobb jogbiztonság érdekében ez a határozat nem korlátozza a Szerződő Feleket vagy a vámhatóságokat abban, hogy a CMAA vagy más alkalmazandó jogi eszköz értelmében információt kérjenek a Szerződő Felektől vagy a vámhatóságoktól.

5. cikk

Információcsere és kommunikáció

1. A vámhatóságok e határozat eredményes végrehajtása érdekében a következő módon fokozzák az egymással folytatott kommunikációt:

(a) részletesen tájékoztatják egymást a programtagjaikról, az 5. cikk (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

(b) kellő időben eljuttatják egymásnak a programjaik működésére és alakulására vonatkozó friss információkat;

(d) biztosítják a hatékony kommunikációt az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és Kanada vámhatósága között a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kockázatkezelési gyakorlatok javítása érdekében.

2. Az e határozat keretében történő információcserére és kommunikációra az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és Kanada vámhatósága között kerül sor, kivéve, ha az információcserét vagy kommunikációt megelőzően kölcsönös egyetértésben ettől eltérő határozatot hoznak.

3. A programtag hozzájárulásának kézhezvételét követően minden vámhatóság köteles megküldi a másik vámhatóságnak az adott programtagra vonatkozó következő adatokat:

(a) név;

(b) cím;

(c) tagsági státus, amely nevezetesen a következők valamelyike lehet: engedélyezett, felfüggesztett, visszavont vagy megszüntetett tagsági státus;

(d) a hitelesítés vagy engedélyezés dátuma, ha rendelkezésre áll;

(e) egyedi azonosító szám (például: PIP-, EORI- vagy AEO-szám); valamint

(f) egyéb olyan adatok, amelyeket a vámhatóságok esetlegesen kölcsönösen meghatároztak, adott esetben a szükséges biztosítékok függvényében.

A nagyobb jogbiztonság érdekében a c) pont értelmében megadott adatok nem tartalmazzák a felfüggesztés, visszavonás vagy megszüntetés okait.

4. A vámhatóságok a (3) bekezdésben említett információkat szisztematikusan, elektronikus úton cserélik ki.

6. cikk

Az információk kezelése

1. Mindegyik vámhatóság:

(a) amennyiben e határozat másként nem rendelkezik, az e határozat alapján kapott bármely információt – beleértve a személyes adatokat is – kizárólag a határozat végrehajtása – többek között nyomon követés és jelentéstétel – céljából használhat fel; valamint

(b) ha az a) pont ellenére az információt más célra szándékozik felhasználni, előzetesen írásbeli jóváhagyást szerez be az információt beküldő vámhatóságtól. Az ilyen felhasználásra ezután a beküldő hatóság által megállapított korlátozások vonatkoznak.

2. Mindegyik vámhatóság:

(a) az e határozat alapján kapott információkat bizalmasan kezeli; valamint

(b) legalább ugyanolyan szintű védelmet biztosít az e határozat alapján kapott információknak, mint a saját programja tagjaitól kapott információknak.

3. Az (1) bekezdés a) pontja ellenére a vámhatóság – például az általa benyújtott jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban – felhasználhatja az e határozat alapján kapott információkat bármely olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás során, amelyet saját Szerződő Fele vámjogszabályainak be nem tartása miatt indítottak. Az információt fogadó vámhatóság az információ ilyen célú felhasználása előtt értesíti erről az információt küldő vámhatóságot.

4. Mindegyik vámhatóság:

(a) az e határozat alapján kapott információkat csak azzal a céllal adhatja tovább, amelyre azokat kapta; valamint

(b) amennyiben az a) pont ellenére a vámhatóságnak bírósági vagy közigazgatási eljárás során vagy saját Szerződő Fele jogszabályainak megfelelően információt kell közölnie, írásban előzetesen értesíti az információt küldő vámhatóságot az információ közléséről, kivéve, ha ez jogszabály vagy folyamatban lévő vizsgálat miatt nem lehetséges. Ebben az esetben az információ közlését követően a lehető leghamarabb tájékoztatja arról az információt küldő vámhatóságot.

5. Mindegyik vámhatóság:

(a) biztosítja, hogy az általa küldött információk pontosak legyenek, és gondoskodik rendszeresen frissítésükről;

(b) megfelelő törlési eljárásokat fogad el vagy tart fenn;

(c) haladéktalanul értesíti a másik vámhatóságot, ha megállapítja, hogy az általa a másik vámhatóságnak küldött információk pontatlanok, hiányosak, megbízhatatlanok, vagy ha azok átvétele vagy további felhasználása sérti ezt a határozatot;

(d) megtesz minden általa megfelelőnek ítélt intézkedést – beleértve a c) pontban említett információk kiegészítését, törlését vagy helyesbítését – annak érdekében, hogy megakadályozza az ilyen információk téves felhasználását; valamint

(e) az e határozat alapján kapott információkat csak addig őrizheti meg, ameddig azok e határozat végrehajtásához szükségesek, kivéve, ha saját Szerződő Felének joga másként rendelkezik, vagy ha azok bírósági vagy közigazgatási eljáráshoz szükségesek.

6. A (4) és (5) bekezdésben meghatározottakon túl mindegyik vámhatóságnak biztosítania kell különösen a következőket:

(a) olyan biztonsági biztosítékok (beleértve az elektronikus biztosítékokat is) alkalmazása, amelyek a szükséges ismeret elve alapján szabályozzák a másik vámhatóságtól e határozat alapján kapott információkhoz való hozzáférést;

(b) a másik vámhatóságtól e határozat alapján kapott információk védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, a terjesztéstől, a módosítástól, a törléstől vagy a megsemmisítéstől;

(c) a másik vámhatóságtól e határozat alapján kapott információkat nem közlik magánszemélyekkel vagy más jogalanyokkal, olyan államokkal vagy nemzetközi szervekkel, amelyek nem részes felei a CMAA-nak vagy az SCSA-nak, vagy az EU vagy Kanada bármely más hatóságával, kivéve, ha azok bírósági vagy közigazgatási eljárás során szükségesek, vagy ha az információk közlését saját Szerződő Felük jogszabályai írják elő; valamint

(d) a másik vámhatóságtól e határozat alapján kapott információkat mindenkor biztonságos elektronikus vagy papíralapú tárolórendszerekben tárolják, valamint a másik vámhatóságtól kapott információkhoz való minden hozzáférést, illetve azok minden közlését és felhasználását jegyzőkönyvezik vagy dokumentálják.

7. Mindegyik vámhatóság:

(a) a másik vámhatóság programtagjai személyes adatainak – az azokhoz való hozzáférés, azok helyesbítése és a helyesbítés időzítése, illetve az adatok felhasználásának ideiglenes felfüggesztése esetén – legalább a saját programtagjainak személyes adatai esetében alkalmazottal egyenértékű adatkezelést biztosít; valamint

(b) információkat tesz közzé annak érdekében, hogy tájékoztassa programtagjait az a) pontban említett kérelmekre a saját Szerződő Felének jogszabályai szerint alkalmazandó eljárásról.

8. Mindegyik vámhatóság az állampolgárságuktól vagy a lakóhelyük szerinti országtól függetlenül lehetőséget biztosít a programtagoknak – személyes adataik tekintetében – közigazgatási jogorvoslati vagy bírósági felülvizsgálati eljárás igénybevételére.

9. A vámhatóságok információkat tesznek közzé, amelyekben tájékoztatják a programtagokat a közigazgatási jogorvoslati vagy bírósági felülvizsgálati eljárás igénybevételének lehetőségéről.

10. A 6. cikk rendelkezéseinek az egyes vámhatóságok általi betartását az illetékes hatóságok felülvizsgálhatják, ami biztosítja, hogy az információk nem megfelelő kezelésével kapcsolatos panaszokat az illetékes hatóság megkapja, kivizsgálja, megválaszolja és megfelelő módon orvosolja. Az illetékes hatóságok a következők:

(a) az EU-ban: az európai adatvédelmi biztos vagy jogutódja, valamint az uniós tagállamok adatvédelmi hatóságai;

b) Kanadában: Kanada vámhatóságán belül a jogorvoslati igazgatóság (Recourse Directorate) vagy annak jogutódja.

7. cikk

Konzultáció és felülvizsgálat

1. A vámhatóságok az e határozat végrehajtásával kapcsolatos problémákat a vegyes bizottság égisze alatt folytatott konzultációk révén oldják meg.

2. A vegyes bizottság rendszeresen felülvizsgálja e határozat végrehajtását. A felülvizsgálati eljárás különösen a következőkre terjedhet ki:

(a) közös ellenőrzések a kölcsönös elismerés terén mutatkozó erősségek és gyengeségek azonosítása érdekében;

(b) eszmecsere a kicserélt adatokról és a programtagok számára nyújtott előnyökről, beleértve bármilyen jövőbeli adatot és előnyt is, a 4. cikkel összhangban;

(c) eszmecsere az olyan biztonsági rendelkezésekről, mint például a biztonságot fenyegető súlyos események során és után (az üzleti tevékenység újraindításakor), illetve a kölcsönös elismerés felfüggesztését indokolttá tévő körülmények fennállása esetén követendő eljárásrend;

(d) az előnyök 4. cikkben említett felfüggesztésének vizsgálata; valamint

(e) a 6. cikk végrehajtásának felülvizsgálata.

8. cikk

Általános rendelkezések

Ez a határozat kizárólag Kanada és az EU között teremt jogokat és kötelezettségeket a nemzetközi közjog értelmében.

9. cikk

Záró rendelkezések

1. Ez a határozat azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen Kanada értesíti az EU-t a határozat hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséről.

2. A vegyes bizottság módosíthatja ezt a határozatot. A módosítás az (1) bekezdésben említett eljárással összhangban lép hatályba.

3. Bármelyik vámhatóság bármikor felfüggesztheti az e határozat alapján folytatott együttműködést egy erről legalább harminc (30) nappal a felfüggesztést megelőzően megküldött írásbeli értesítés útján. Ezt az értesítést az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és Kanada vámhatósága küldi meg, illetve az értesítést az említett szolgálatok és hatóság részére kell megküldeni. E határozat felfüggesztése ellenére a vámhatóságoknak az adatok védelmének biztosítása érdekében továbbra is meg kell felelniük a 6. cikk (1), (2), valamint (4)–(6) bekezdésében foglaltaknak.

4. Ezt a határozatot bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja a másik Szerződő Fél diplomáciai úton történő értesítésével. A határozat harminc (30) nappal azt követően szűnik meg, hogy a másik Szerződő Fél megkapta az írásbeli értesítést. E határozat megszűnése ellenére a vámhatóságoknak az adatok védelmének biztosítása érdekében továbbra is meg kell felelniük a 6. cikk (2), (4) és (6) bekezdésében foglaltaknak.

Kelt […]-ban/-ben, a kétezer-[…] év […] havának […] napján két-két eredeti példányban angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Készítette a KANADA–EU VÁMEGYÜTTMŰKÖDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG

az EU részéről Kanada részéről

(a társelnökök)