EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.14.

COM(2020) 652 final

2020/0300(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2019. december 4-én közzétette „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentését (SOER) 1 , amely nagyon aggasztó képet fest. A környezettel, az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatos jelenlegi kihívások példátlan mértéke és sürgőssége azonnali és összehangolt fellépést és rendszerszintű megoldásokat tesz szükségessé. Az Unió környezetvédelmi politikái jelentős előnyökkel jártak az elmúlt évtizedekben anélkül, hogy kihatottak volna az EU hosszú távú versenyképességére, és az utóbbi években a vívmányokat egyre inkább ambiciózus, hosszú távú elképzelések, célok és stratégiai keretpolitikák formálták, amelyek hatékonyan csökkentették a környezeti terhelést. A biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása, az éghajlatváltozás és annak hatásai, az erőforrások nem fenntartható módon történő felhasználása, a szennyezés és az ahhoz kapcsolódó, az emberi egészséget és jólétet, a természetet, az ökoszisztémákat és a gazdaságot érintő kockázatok azonban további határozott fellépést igényelnek az EU-ban és világszinten egyaránt.

Az Európai Bizottság a kihívásokra reagálva 2019. december 11-én elfogadta az európai zöld megállapodást 2 : egy ambiciózus menetrendet annak érdekében, hogy az EU 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen, hogy védelmezze, megőrizze és növelje az EU természeti tőkéjét, valamint hogy védje a polgárok egészségét és jólétét a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szemben. A megállapodás egy olyan regeneratív növekedési modellt vesz alapul, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, és felvázolja az elkövetkező évek környezetvédelmi prioritásait és az Unió azon törekvését, hogy az uniós gazdaságot felkészítse a fenntartható jövőre oly módon, hogy senki ne maradjon ki. E célkitűzések gyakorlati megvalósítása érdekében a megállapodás jelentős átalakulást hozó szakpolitikákat dolgoz ki, és sürgeti az Uniót, hogy fokozza vezető szerepét a nemzetközi színtéren az éghajlat- és környezetvédelmi kérdések terén.

A „Tiszta bolygót mindenkinek” című közleményről 3 folytatott széles körű vitát követően az EU 2020 márciusában az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás alapján benyújtotta hosszú távú stratégiáját 4 , amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig klímasemleges gazdasággá válik. A Bizottság javaslatot tett e célkitűzésnek az európai klímarendeletben való rögzítésére 5 . Az Európai Bizottság ezenkívül számos új stratégiai kezdeményezést is elfogadott, nevezetesen a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet a tiszta és versenyképes Európáért 6 , a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiát 7 és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát 8 .

Az EU továbbá átfogó válaszintézkedéseket fogadott el a koronavírus-járvány kezelésére, amely súlyos következményekkel jár mindennapjainkra és megélhetésünkre nézve, valamint példátlan kihívások elé állította a politikai döntéshozatalt és súlyos gazdasági visszaesést okozott. Az Európai Bizottság által 2020. május 27-én javasolt és az Európai Tanács 2020. júliusi rendkívüli ülésén jóváhagyott NextGenerationEU helyreállítási terv hangsúlyozza, hogy az európai zöld megállapodás Európa új növekedési stratégiája, amely kiemelt szerepet tölt be a fenntartható és gyors fellendülés elérésében, valamint a klímasemlegességhez és végső soron az igazságos és méltányos, senkiről meg nem feledkező átmenethez vezető hosszú távú kiszámíthatóság biztosításában. A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú jövőképével és a zöld megállapodásban is szereplő kiemelt környezetvédelmi célkitűzéseivel támogatja az EU zöld helyreállítás iránti egyöntetű elkötelezettségét.

Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.

A Tanács, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága felkérte a Bizottságot, hogy legkésőbb 2020 elejéig nyújtsa be a 8. környezetvédelmi cselekvési programra irányuló javaslatot.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG 

A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programot létrehozó európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdése. Annak érdekében, hogy az EU és tagállamai magukénak érezzék a programot, és megvalósítsák annak kiemelt célkitűzéseit, ez a határozatjavaslat támogató keretet határoz meg a kiemelt célkitűzések megvalósításának elősegítése és a célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás rendszeresen mérésének biztosítása érdekében.

E határozatjavaslat célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani. Mivel a környezetvédelmi és éghajlat-politika az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik és decentralizált politika, e program egyik célja, hogy mindhárom uniós intézmény és a tagállamok közös felelősséget vállaljanak annak célkitűzéseiért, kiszámítható keretet és irányt biztosítva a politikai döntéshozóknak és más érdekelt feleknek, köztük a régióknak és városoknak, a vállalkozásoknak, a szociális partnereknek, a civil társadalmi szervezeteknek és az egyes polgároknak.

3.AZ ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Bizottság 2019. május 15-én jelentést tett közzé a 7. környezetvédelmi cselekvési program értékeléséről 9 . A jelentést széles körű konzultációs folyamat előzte meg, amelyre 2018 folyamán került sor, és amely egy nyilvános konzultációból, egy célzott tagállami konzultációból, az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációból, valamint két nyilvános munkaértekezletből állt.

Az értékelés megállapításai szerint a 7. környezetvédelmi cselekvési program általában a környezetvédelmi politika számára iránymutatásul szolgáló, hatékony és magas szintű stratégiai eszköznek számít. Sokak számára a környezetvédelmi cselekvési program egyben tervezési eszköz is, amely biztosítja a környezetvédelmi politika folytonosságát – többek között az Európai Bizottság intézkedései tekintetében hosszú távú jövőképe, elszámoltathatósága és kiszámíthatósága révén –, valamint pozitív hatást gyakorol a környezetvédelmi politika általános érvényesítésére és egyszerűsítésére. A 7. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései általában továbbra is érvényesnek számítanak, különösen annak 2050-es jövőképe.

Az Európai Parlament 2017. november 22-én közzétette a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának értékelését 10 , majd 2018. március 6-án a program végrehajtásáról szóló jelentést, 2018. április 17-én pedig egy állásfoglalást 11 .

2018. július 31-én a Régiók Európai Bizottsága tanulmányt tett közzé a 8. környezetvédelmi cselekvési program helyi és regionális dimenziójáról 12 , amelyet egy 2019. február 7-én elfogadott vélemény 13 követett.

A Környezetvédelmi Tanács 2018. október 29–30-i grazi (Ausztria) informális ülésén folytatott megbeszéléseket követően 2019. június 11–12-én munkaértekezletre került sor a jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programról az ausztriai Hainburgban. 2019. október 4-én a Tanács finn elnöksége alatt a Tanács következtetéseket fogadott el „Nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program – Fordítsuk meg közösen a trendeket” címmel 14 .

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E határozatjavaslat összhangban áll a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslattal. A javaslat részét képező pénzügyi adatlap tartalmazza a további erőforrások iránti szükségletet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) esetében e program új nyomonkövetési, mérési és jelentéstételi keretének támogatása céljából.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bevonása alapvető fontosságú e munka és a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek elérése szempontjából. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összefüggésben javasolt új nyomonkövetési és jelentéstételi keret a lehető legnagyobb mértékben tartalmazni fogja a meglévő nyomonkövetési eszközöket és mutatókat, amelyek elsősorban az európai statisztikákon, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől és az Európai Vegyianyag-ügynökségtől (ECHA) származó adatokon alapulnak, ezáltal elkerülve az átfedéseket és korlátozva a tagállamok adminisztratív terheit. Ez azt jelenti, hogy ezek az ügynökségek további feladatokat fognak ellátni, hogy teljes mértékben hozzá tudjanak járulni a prioritások megvalósításához és az e program 2. és 3. cikkében meghatározott előfeltételek megteremtéséhez.

5.EGYÉB ELEMEK

A javaslat egyes rendelkezéseinek magyarázata:

A 8. környezetvédelmi cselekvési program átfogó célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa az Unió átállását egy klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra, valamint hogy megvalósítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének környezetvédelmi célkitűzéseit és fenntartható fejlesztési céljait, teljes mértékben támogatva az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit.

1. cikk

A jelenlegi javaslat célja, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítása terén elért eredmények integrált módon történő mérésével valamennyi kormányzati szinten növelje a fellépések közötti koherenciát és szinergiákat. Az európai zöld megállapodás „ne árts” elvével összhangban a javaslat támogatja a környezetre és az éghajlatra nehezedő nyomás csökkentését, valamint a szakpolitikák kialakítására és végrehajtására vonatkozó integrált megközelítés megerősítését, különösen azáltal, hogy valamennyi releváns kezdeményezésben és projektben nemzeti és uniós szinten érvényesíti a fenntarthatóság szempontjait.

2. cikk

A környezet- és éghajlat-politikai célok teljesítésének felelősségét az EU és tagállamai közösen viselik, és valamennyi szereplő, az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű kormányok, a szociális partnerek, a civil társadalom, a polgárok és a vállalkozások fellépése egyaránt szükséges.

A 2. cikk a 7. környezetvédelmi cselekvési programban már meghatározott, a 2050-ig tartó időszakra szóló „Jólét bolygónk tűrőképességének határain belül” hosszú távú célkitűzéssel összefüggésben meghatározza a kiemelt tematikus célkitűzéseket.

3. cikk

Az európai zöld megállapodás hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szakpolitikák és jogszabályok hatékony végrehajtását és eredményességét.

A 3. cikk képezi az e kiemelt tematikus célkitűzések eléréséhez szükséges feltételek közös értelmezésének és kötelezettségvállalásának alapját, ezáltal biztosítva a megfelelő szinten a végrehajtás koherenciáját. A Bizottság bejelentette, hogy javítani fogja a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásait és támogató eszközeit, hogy azokkal jobban lehessen kezelni a fenntarthatósággal és innovációval kapcsolatos kérdéseket, azzal a céllal, hogy az összes uniós kezdeményezés megfeleljen a károkozás elkerülésére vonatkozó környezetvédelmi vállalásnak.

4. cikk

Míg az egyes környezetvédelmi jogalkotási eszközök előírják, hogy a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük az adott környezetvédelmi politikákról, az uniós jog nem rendelkezik olyan átfogó keretről, amely összehangolt megközelítést biztosítana az uniós környezetvédelmi célkitűzések átfogó megvalósításához. Az európai zöld megállapodás bejelentette, hogy az új környezetvédelmi cselekvési program egy új nyomonkövetési mechanizmust fog tartalmazni, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Unió ne térjen le a környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése felé vezető útról.

A 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési kerete nem érintheti a meglévő környezetvédelmi és éghajlat-politikai jelentéstételi és irányítási eszközöket, beleértve az energiaunió és az éghajlat-politikai irányítás eszközeit is.

–A környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítása terén elért eredmények mérése a fenntarthatóság, a jólét és az ellenálló képesség tágabb összefüggésében

Az EU és tagállamai által az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak elérése felé tett előrehaladás méréséhez a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések integrált keretére van szükség. A Tanács 15 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 16 a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés „GDP-n túli” mutatókkal való mérésére, valamint a „jólét” szakpolitikai iránytűként való alkalmazására szólított fel, amely elmozdulást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 17 is támogatott. Az Európai Parlament képviselői az érdekelt felekkel közösen „Post Growth 2018” konferenciát 18 szerveztek.

Ebben az összefüggésben a 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési kerete környezeti és éghajlati adatokkal fog szolgálni a fenntarthatóság, a jólét és az ellenálló képesség – többek között a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség – irányába tett előrehaladás mérésére irányuló általános erőfeszítésekhez az Unión belül; tájékoztatást fog nyújtani a politikai döntéshozók és az érdekeltek számára arról, hogy az Unió és a tagállamok jó úton haladnak-e a rendszerszintű átalakulás megvalósítása felé.

A 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretének megvalósítását más nyomonkövetési és ellenőrzési tevékenységekkel, például az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével és az éves stratégiai előrejelzési jelentéssel összefüggésében is meg kell vizsgálni, amelyek szintén a rendelkezésre álló adatokra támaszkodnak és az adott szakpolitikai célkitűzések szempontjából legrelevánsabb mutatókat alkalmaznak. Bár ezek az irányítási és nyomonkövetési eszközök eltérő célokat szolgálnak, koherenciájuk további javítása érdekében egyre inkább össze kell őket kapcsolni.

–A 8. környezetvédelmi cselekvési program elsődleges mutatóinak meghatározása felé

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program nyomon követését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség végezte, amely éves környezetvédelmi mutatókról szóló jelentéseket 19 tett közzé. A 7. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek nyomon követése érdekében egy közel 30 mutatóból álló eredménytáblát dolgozott ki.

A 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretének tükröznie kell a program új kiemelt célkitűzéseit. Korlátozott számú kulcsfontosságú mutatót kell tartalmaznia a magas szintű kommunikációval összefüggésben, amely koherens képet mutat a környezet állapotáról, a fő terhelésekről és válaszlépéseink hatékonyságáról. Ezeknek a mutatóknak relevánsnak kell lenniük a gazdaságaink és társadalmaink jólétének és rezilienciájának növelésére irányuló átfogó célok szempontjából is.

A 8. környezetvédelmi cselekvési program elsődleges mutatóinak kiválasztása során megfelelően figyelembe kell venni a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság és a szennyezőanyag-mentesség nyomon követésének javítására irányuló, folyamatban lévő munkafolyamatokat, amelyek mindegyikének véglegesítésére a tervek szerint 2021/22-ig kerül sor, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politika – többek között az energiaunió és az éghajlat-politika irányításának – területét érintő egyéb nyomonkövetési eszközöket. Ennek a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló adatokra kell épülnie, különösen azokra, amelyeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer kezel.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában. Ez magában foglalja a mutatók hiányosságainak megszüntetését, különösen a szennyezőanyag-mentességi célkitűzéssel kapcsolatos politikák nyomon követését, valamint a környezetvédelmi, szociális és egészségügyi politikák közötti kapcsolatokat.

A 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretének létrehozását a környezeti mutatók új adatbázisa – a mutatók online és könnyen hozzáférhető könyvtára – fogja támogatni, amely teljes és strukturált áttekintést nyújt a több száz meglévő környezeti mutatóról.

–Bolygónk tűrőképességének határai

A 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretének kidolgozására irányuló folyamat lehetőséget nyújt arra, hogy feltárjuk a Bizottság Közös Kutatóközpontjában, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és máshol a bolygónk tűrőképességének határaival (pl. édesvízhasználat, földhasználat-változás, az óceánok elsavasodása) és az uniós fogyasztás éghajlati lábnyomával – többek között harmadik országokban zajló erdőirtással és erdőpusztulással – kapcsolatos munkafolyamatban rejlő lehetőségeket.

Bár az éghajlattudomány és különösen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület munkája megbízható adatokat és információkat szolgáltat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás azon szintjéről, amely összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt kell tartani, illetve törekedni kell annak 1,5 °C-ra való korlátozására, a bolygónk tűrőképességének határaival kapcsolatos egyéb munka még nem zárult le. E munka előmozdítása fontos ahhoz, hogy a politikai döntéshozók és az érdekelt felek tájékoztatást kaphassanak arról, hogy a környezetvédelmi politikák elég ambiciózusak-e ahhoz, hogy Európa a bolygó biztonságos cselekvési mozgásterén belül maradjon 20 .

–Konzultációs folyamat a 8. környezetvédelmi cselekvési program elsődleges mutatóiról

A Bizottság széles körű konzultációt fog indítani a többi uniós intézménnyel, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a környezetvédelmi cselekvési program átfogó nyomonkövetési keretének kialakítása érdekében, amely a javasolt módszertant és a szükséges lépéseket felvázoló konzultációs dokumentumon alapul.

E konzultációk alapján a Bizottság 2021 végéig be kívánja nyújtani a 8. környezetvédelmi cselekvési program elsődleges mutatóit.

Az eljárást szorosan össze kell hangolni az európai zöld megállapodás által bejelentett, folyamatban lévő munkafolyamatokkal, amelyek célja a körforgásos gazdaságra, a biológiai sokféleségre és a szennyezőanyag-mentességre vonatkozó nyomonkövetési keretek kialakítása vagy felülvizsgálata az általános koherencia biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

5. cikk – Értékelés

Az 5. cikk szerint a 8. környezetvédelmi cselekvési programot 2029-ben, a program 2030 végén esedékes lejárta előtt kell értékelni.

2020/0300 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 192. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 21 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 22 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban 1973 óta a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén az általános környezetvédelmi cselekvési programok biztosítják az uniós fellépés kereteit.

(2)Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 23 létrehozta a 7. környezetvédelmi cselekvési programot, amely az Unió 2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi menetrendje mellett meghatároz egy 2050-ig teljesítendő hosszú távú jövőképet is.

(3)A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése 24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.

(4)Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a 2020. év egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén, és szembenézzen a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokkal. A SOER 2020 szerint a globális éghajlatban és ökoszisztémákban az 1950-as évek óta észlelt változások nagy része a korábbi évtizedek, sőt évezredek során nem volt tapasztalható. A világ népessége 1950 óta megháromszorozódott, míg a városokban élő lakosság száma megnégyszereződött. A jelenlegi növekedési modell várhatóan tovább növeli a környezeti terhelést, ami közvetlen és közvetett káros hatást gyakorol az emberi egészségre és jólétre. Ez különösen igaz a legnagyobb környezeti hatással járó ágazatokra, így az élelmiszer-, a mobilitási és az energiaágazatra, valamint az infrastrukturára és az épületekre.

(5)Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást 25 , a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.

(6)Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.

(7)Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.

(8)A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.

(9)A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.

(10)A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését.

(11)Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a lehetséges kompromisszumokra és a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire. Ezenkívül a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményessége és a kiemelt célkitűzések teljesítése érdekében nem kormányzati szereplőket is fontos – átlátható módon – bevonni.

(12)A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.

(13)Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a fokozott mértékű fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács 27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 28 – OECD által is támogatott 29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.

(14)A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 30 , a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével 31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.

(15)A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.

(16)Ezenkívül a 2003/4/EK, a 2007/2/EK és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott követelményekkel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának nyomon követésére szolgáló releváns adatok, információk és mutatók szabadon és megkülönböztetéstől mentesen, nyílt hozzáféréssel, megfelelő módon, jó minőségben, összehasonlítható, naprakész, felhasználóbarát és online könnyen hozzáférhetők legyenek.

(17)A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.

(18)A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot.

(19)Mivel e határozat célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, viszont az a javasolt cselekvési program terjedelme és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk – Tárgy

(1)Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.

(2)A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit.

(3)A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi.

2. cikk – Kiemelt célkitűzések

(1)A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.

(2)A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:

a)az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben 32 meghatározottak szerint;

b)folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;

c)előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;

d)szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;

e)a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;

f)a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.

3. cikk – Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek

(1)A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez a következőkre van szükség:

a)a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között megfelelő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűnözés elleni fellépés fokozása;

b)a szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására vonatkozó integrált megközelítés megerősítése, különösen az alábbiak révén:

–a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;

–a 2014/52/EU 33 és a 2001/42/EK 34 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásából származó előnyök maximalizálása;

–kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;

–a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;

c)a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;

d)az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;

e)a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;

f)annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;

g)a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett;

h)a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása;

i)a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény) 35 összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása;

j)a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó adatok és bizonyítékok nyilvánosan és könnyen hozzáférhető módon történő elérhetővé tétele, a területspecifikus jogszabályok bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;

k)a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések globális megvalósításának támogatása, az Unión belül és kívül használt megközelítések közötti koherencia és az összehangolt fellépés biztosítása különösen az alábbiak tekintetében:

(2)A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.

4. cikk – Nyomonkövetési keret

(1)A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.

(2)Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.

(3)Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:

a)bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével;

b)a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;

c)szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához;

d)a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;

e)az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;

f)az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása;

g)a civil társadalom, a hatóságok, a polgárok, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, valamint az azok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása.

(4)A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.

5. cikk – Értékelés

A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel.

6. cikk – Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

Tartalom

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzések

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az EEA és az ECHA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az EEA és az ECHA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

☑ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 36  

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzések 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    a javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2021-től;

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 38   

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☑ a 70. és 71. cikkben említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 39  

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 43  

millió EUR (három tizedesjegyig)

A 3. fejezet várhatóan megőrzi a semlegességet, és e javaslatok nem érintik. Az EEA és az ECHA számára szükséges forrásokat a LIFE költségvetéséből kerül levonásra. az EEA esetében a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV) a költségek 2/3-a és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) a költségek 1/3-a közötti felosztás szerint, míg az ECHA esetében szükséges forrásokat teljes egészében a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV) fedezi.

Változatlan árak

3.2.2.Az EEA és az ECHA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) változatlan árakon

3.2.3.Az EEA és az ECHA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    TA javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig) változatlan árakon

Megjegyzés: Feltételezve az árak 31,9 %-os kiigazítását az EEA álláshelyeire (Koppenhágában), valamint a fizetés 2 %-os indexálását a PPA teljes időszakára (mind az EEA, mind az ECHA álláshelyei tekintetében).

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

3.2.3.2.A (felügyeletet ellátó) főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem igényel további humánerőforrást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

Az e tevékenységhez szükséges emberi erőforrásokat és különösen a létrehozandó megerősített ellenőrzési keretet a főigazgatóságoknak a fellépés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzete fogja kielégíteni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–☑    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 49 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése: Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért (2019).

(2)    COM(2019) 640 final.

(3)    COM (2018)773 final.

(4)    Horvátországnak és az Európai Bizottságnak az Európai Unió és tagállamai nevében benyújtott beadványa, az Európai Uniónak és tagállamainak az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást támogató, hosszú távú fejlesztési stratégiája (2020, https://unfccc.int/sites/default/files/resource/HR-03-06-2020%20EU%20Submission%20on%20Long%20term%20strategy.pdf ).

(5)    COM(2020) 80 final.

(6)    COM (2020) 98 final.

(7)    COM(2020) 380 final.

(8)    COM(2020) 381 final.

(9)    COM (2019) 233 final.

(10)    Az Európai Parlament európai hatásvizsgálata: A 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtása – félidős értékelés (2017).

(11)    Az Európai Parlament 2018. április 17-i állásfoglalása a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásáról (2017/2030(INI)).

(12)    Régiók Bizottsága: Úton a 8. környezetvédelmi cselekvési program felé – Helyi és regionális dimenzió (2018).

(13)    HL C 168., 2019.5.16., 27–36. o.

(14)    A Tanács 2019. október 4-i következtetései, (12795/19).

(15)    Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf .

(16)

    https://www.eesc.europa.eu/en/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030 .

(17)    Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.

(18)    https://www.postgrowth2018.eu/

(19)    Lásd: https://www.eea.europa.eu/publications/environmental-indicator-report-2018

(20)    COM(2020) 98 final, 18. o.

(21)    Kérjük beilleszteni, amennyiben az EGSZB véleményt fogad el a javaslatról

(22)    Kérjük beilleszteni, amennyiben az RB véleményt fogad el a javaslatról

(23)    HL L 354., 2013.12.28., 171. o.

(24)    COM(2019) 233 final.

(25)    COM(2019) 640 final.

(26)    COM(2020) 80 final.

(27)    Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf

(28)    https://www.eesc.europa.eu/en/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030.

(29)    Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).

(31)    COM/2020/493 final.

(32)    COM/2020/80 final.

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(35)    https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43e.pdf.

(36)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(37)    Lásd: https://ec.europa.eu/environment/legal/reporting/fc_actions_en.htm

(38)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(39)

   Az itt szereplő költségvetési adatok tájékoztató jellegűek, és nem érintik a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadását követő költségvetési eljárásokat.

(40)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(41)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(42)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(43)

   Az itt szereplő költségvetési adatok tájékoztató jellegűek, és nem érintik a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadását követő költségvetési eljárásokat.

(44)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl.: finanszírozott hallgatói csereprogramok száma, az épített utak hossza kilométerben megadva stb.).

(45)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(46)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(47)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(48)    Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(49)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(50)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.