EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.9.24.
COM(2020) 596 final
2020/0268(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2006/43/EK irányelv, a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SEC(2020) 309 final} - {SWD(2020) 203 final} - {SWD(2020) 204 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
·A javaslat indokai és céljai
Ez a javaslat annak az intézkedéscsomagnak a részét képezi, amelynek célja a digitális pénzügyi szolgáltatásokban az innováció és verseny tekintetében rejlő lehetőségek további előmozdítása és támogatása, a kockázatok csökkentése mellett. A javaslat összhangban van a Bizottság azon prioritásaival, amelyek célja egyfelől Európának a digitális kor kihívásaira való felkészítése, másfelől a jövő kihívásaira felkészült, az emberek javát szolgáló gazdaság kiépítése. A digitális pénzügyi csomag új digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiát fogalmaz meg az Unió pénzügyi ágazata számára annak biztosítása érdekében, hogy az EU megragadja a digitális forradalomban rejlő lehetőségeket és innovatív európai vállalkozásokon keresztül vezető szerepet vállaljon abban, és ezáltal elérhetővé tegye az európai fogyasztók és vállalkozások számára a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyeit. E javaslat mellett a csomag részét képezi még a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletjavaslat, a megosztott főkönyvi technológián (DLT) alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről szóló rendeletjavaslat, valamint a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendeletjavaslat.
A két jogalkotási intézkedéscsomag indokait és célkitűzéseit a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről szóló rendeletjavaslat, a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletjavaslat, illetve a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslat indokolása fogalmazza meg, és itt is alkalmazandók. Ezen irányelvjavaslat különös indoka az, hogy a kriptoeszközök tekintetében a jogbiztonság megteremtése, továbbá a digitális működési reziliencia megerősítésére vonatkozó célkitűzés megvalósítása érdekében ideiglenes mentességet kell létrehozni a multilaterális kereskedési rendszerek számára, és módosítani vagy pontosítani kell a meglévő uniós pénzügyi szolgáltatási irányelvek bizonyos rendelkezéseit.
·Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat – az általa kísért rendeletjavaslatokhoz hasonlóan – az európai és nemzetközi szinten folyamatban lévő szélesebb körű munka része, amelynek célja i. a pénzügyi szolgáltatások kiberbiztonságának megerősítése és a tágabb működési kockázatok kezelése, valamint ii. világos, arányos és támogató uniós jogi keret biztosítása a kriptoeszköz-szolgáltatók számára.
·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Amint azt von der Leyen elnök a politikai iránymutatásában kijelentette, és az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény meghatározta, Európa számára létfontosságú, hogy a digitális kor minden előnyét kihasználja, és biztonságos és etikus keretek között megerősítse iparát és innovációs kapacitását.
A kriptoeszközök tekintetében ez a javaslat szorosan kapcsolódik a blokklánc-technológiára vonatkozó szélesebb körű bizottsági szakpolitikákhoz, mivel a blokklánc-technológiák fő alkalmazásaként a kriptoeszközök elválaszthatatlanul kapcsolódnak a blokklánc-technológia Európa egészére kiterjedő előmozdításához.
Ami a működési rezilienciát illeti, az európai adatstratégia négy pillért határoz meg – adatvédelem, alapjogok, biztonság és kiberbiztonság – az adathasználaton alapuló társadalom nélkülözhetetlen előfeltételeként. Az uniós pénzügyi szervezetek digitális működési rezilienciáját megerősítő jogi háttér összhangban van ezekkel a szakpolitikai célkitűzésekkel. A javaslat a koronavírus-járvány utáni helyreállításra irányuló szakpolitikákat is támogatná, mivel biztosítaná, hogy a digitális pénzügyi szolgáltatások fokozott használata működési rezilienciával járjon együtt. Emellett mindkét javaslat megfelel a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum azon felhívásaira, hogy egyértelmű szabályokat kell kialakítani a kriptoeszközök használatára vonatkozóan (7. ajánlás) és új szabályokat kell bevezetni a kiberrezilienciára vonatkozóan (10. ajánlás).
2.
JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
·Jogalap
Az irányelvjavaslat az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén és 114. cikkén alapul.
·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·Arányosság
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·A jogi aktus típusának megválasztása
Ez az irányelvjavaslat a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatokat kíséri. Ezek a rendeletek meghatározzák i. a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó legfontosabb szabályokat, ii. a DLT-alapú piaci infrastruktúrák kísérleti rendszerének feltételeit, és iii. az IKT-vel kapcsolatos kockázatkezelésre, eseményjelentésre, tesztelésre és felvigyázásra vonatkozó fő szabályokat. Az említett rendeletekben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében továbbá ideiglenes mentességet kell biztosítani a multilaterális kereskedési rendszerek számára, és módosítani kell több, az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése és 114. cikke alapján elfogadott európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Ezért erre az irányelvjavaslatra az említett irányelvek módosítása céljából van szükség.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·Hatásvizsgálat
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·Alapjogok
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
5.EGYÉB ELEMEK
·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Lásd a kriptoeszközök piacairól, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes rendszeréről és a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletjavaslatok indokolását.
·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Minden cikk a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz kapcsolódik és azt egészíti ki. A 2006/43/EK, 2009/65/EK, 2009/138/EK, 2011/61/EU, 2013/36/EU, 2014/65/EU, (EU) 2015/2366 és (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a működési kockázatra vagy kockázatkezelésre vonatkozóan előírt követelményeket módosítják a szóban forgó rendelkezésekbe pontos kereszthivatkozások bevezetésével, és ezáltal biztosítják a jogi egyértelműséget. Konkrétabban:
–A 2–4., a 6. és a 8. cikk azzal a céllal módosítja az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvet, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009/138/EK irányelvet, az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvet (ABAK-irányelv), az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2014/56/EU irányelvet, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló (EU) 2016/2341 irányelvet, hogy ezen irányelvek mindegyikébe az (EU) 2021/xx [DORA] rendeletre való külön kereszthivatkozásokat vezessen be a szóban forgó pénzügyi szervezetek IKT-rendszereinek és eszközeinek e rendelet előírásainak megfelelő kezelésére vonatkozóan.
–Az 5. cikk a vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervek kapcsán módosítja a 2013/36/EU irányelvet (a tőkekövetelményekről szóló irányelv, CRD), hogy belefoglalja az (EU) 2021/xx [DORA] rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban létrehozott IKT üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási terveket.
–A 6. cikk úgy módosítja a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelvet (MIFID2), hogy az (EU) 2021/xx [DORA] rendeletre való kereszthivatkozásokat illeszt be, és módosítja a befektetési szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének folyamatosságával és szabályosságával, a kereskedési rendszerek rugalmasságával és elegendő kapacitásával, a hatékony üzletmenet-folytonossági mechanizmusokkal és a kockázatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket.
–A 7. cikk a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló (EU) 2015/2366 irányelvet (PSD2), pontosabban az engedélyezési szabályokat módosítja az (EU) 2021/xx [DORA] rendeletre való kereszthivatkozások bevezetésével. Emellett a szóban forgó irányelv események bejelentésére vonatkozó szabályai nem tartalmazhatják az IKT-vel kapcsolatos események bejelentését, amelyet az (EU) 2021/xx [DORA] rendelet teljes mértékben harmonizál.
A 6. cikk első bekezdése hozzájárul továbbá a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök jogi kezelésének egyértelműsítéséhez. Ezt a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv szerinti „pénzügyi eszköz” fogalommeghatározásának módosításával teszi, hogy minden jogi kétséget kizáróan egyértelművé váljon, hogy ilyen eszközök kibocsáthatók megosztott főkönyvi technológia alkalmazásával.
A 6. cikk negyedik bekezdése kiegészíti a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről szóló rendeletjavaslatot azáltal, hogy ideiglenesen mentesíti a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrákat a 2014/65/EU irányelv egyes rendelkezései alól, lehetővé téve számukra a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és az azokkal végzett ügyletek kiegyenlítésére vonatkozó megoldások kifejlesztését.
2020/0268 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2006/43/EK irányelv, a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 53. cikkének (1) bekezdésére és 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Uniónak megfelelően és átfogóan kell kezelnie a valamennyi pénzügyi szervezetet érintő digitális kockázatokat, amelyek a pénzügyi szolgáltatások nyújtása és igénybevétele során az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fokozott használatából erednek.
(2)A pénzügyi szektor szereplői nagymértékben támaszkodnak digitális technológiák használatára mindennapi tevékenységük során, ezért rendkívül fontos digitális műveleteik IKT-kockázatokkal szembeni működési rezilienciájának biztosítása. Ez az igény annál is sürgetőbb az áttörést hozó technológiák, konkrétan az elektronikusan, megosztott főkönyv vagy hasonló technológia használatával átruházott és tárolt digitális érték- vagy jogmegjelenítőket (kriptoeszközöket) lehetővé tevő technológiák, illetve az ilyen eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások piacának növekedése miatt.
(3)Uniós szinten a pénzügyi szektor IKT-kockázatával kapcsolatos követelmények jelenleg a 2006/43/EK, 2009/66/EK, 2009/138/EK, 2011/61/EU, 2013/36/EU, 2014/65/EU, (EU) 2015/2366, (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvekben elszórtan szerepelnek, különbözőek és esetenként hiányosak. Egyes esetekben az IKT-kockázatot csak a működési kockázat részeként, implicit módon kezelik, míg más esetekben egyáltalán nem kezelik. Ezt orvosolni kell az (EU) xx/20xx európai parlamenti és tanácsi rendelet [DORA] és az említett jogi aktusok összehangolásával. Ez az irányelv egy sor olyan módosítást terjeszt elő, amelyek szükségesnek tűnnek ahhoz, hogy jogi egyértelműség és következetesség jöjjön létre az említett irányelvekkel összhangban engedélyezett és felügyelt pénzügyi szervezetek tevékenységeinek folytatásához szükséges, digitális működési rezilienciára vonatkozó követelmények általuk történő alkalmazása tekintetében, ami így garantálja a belső piac zavartalan működését.
(4)A banki szolgáltatások területén a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2013/36/EU irányelv jelenleg csak általános belső irányítási szabályokat és a vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervekre vonatkozó követelményeket magukban foglaló, működési kockázatra vonatkozó rendelkezéseket határoz meg, amelyek implicit módon az IKT-val kapcsolatos kockázatok kezelése alapjául szolgálnak. Mindazonáltal az IKT-kockázat kifejezett kezelésének biztosítása érdekében a vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervekre vonatkozó követelményeket módosítani kell, hogy magukban foglalják az IKT-kockázatra vonatkozó üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási terveket is, az (EU) 2021/xx rendeletben [DORA] meghatározott követelményekkel összhangban.
(5)A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv csak algoritmikus kereskedés végzése esetén ír elő szigorúbb IKT-szabályokat a befektetési vállalkozások és kereskedési helyszínek számára. Kevésbé részletes követelmények alkalmazandók az adatszolgáltatókra és a kereskedési adattárakra. Az irányelv továbbá korlátozottan hivatkozik az adatfeldolgozó rendszerekre vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokra, valamint az üzleti szolgáltatások folyamatosságának és szabályosságának biztosítását szolgáló megfelelő rendszerek, erőforrások és eljárások használatára. Az említett irányelvet össze kell hangolni az (EU) 2021/xx [DORA] rendelettel a befektetési szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének folyamatossága és szabályossága, a működési reziliencia, a kereskedési rendszerek kapacitása, valamint az üzletmenet-folytonossági mechanizmusok és a kockázatkezelés hatékonysága tekintetében.
(6)Jelenleg a „pénzügyi eszköz” 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározása nem foglalja magában kifejezetten a titkosított adatok megosztott rögzítését támogató technológiák kategóriájának (megosztott főkönyvi technológia, DLT) alkalmazásával kibocsátott pénzügyi eszközöket. Annak biztosítása érdekében, hogy az említett pénzügyi eszközökkel a jelenlegi jogi keret alapján lehessen kereskedni a piacon, a 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározást módosítani kell, hogy magában foglalja ezeket az eszközöket.
(7)Mindenekelőtt a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök és a DLT fejlesztésének lehetővé tétele érdekében – a pénzügyi stabilitás, a piaci integritás, az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjének megőrzése mellett – előnyös lenne a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozó ideiglenes rendszer létrehozása. Ennek az ideiglenes jogi keretnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy ideiglenesen engedélyezzék a DLT-alapú piaci infrastruktúrák számára, hogy a hozzájuk való hozzáférés tekintetében alternatív követelményrendszer alapján működjenek, az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok alapján egyébként alkalmazandók helyett, amelyek nem tennék lehetővé, hogy a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és az azokkal végzett ügyletek kiegyenlítésére vonatkozó megoldásokat dolgozzanak ki. E jogi keretnek ideiglenesnek kell lennie, és célja, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak és a nemzeti illetékes hatóságoknak lehetőségük legyen tapasztalatot szerezni a szóban forgó infrastruktúrákon kereskedett kriptoeszközök által teremtett lehetőségekről és konkrét kockázatokról. Ez az irányelv következésképpen a [megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről] szóló rendelethez kapcsolódik azáltal, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ezen új uniós szabályozási keretét alátámasztja az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok azon konkrét rendelkezései alóli célzott mentesítéssel, amelyek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkoznak, és amelyek egyébként nem biztosítanák a teljes szükséges rugalmasságot a kriptoeszközökkel végzett ügyletek kereskedési és kereskedés utáni szakaszait érintő megoldások alkalmazásához.
(8)A DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszernek a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszernek kell lennie, amely külön engedélyt kapott az (EU) 20xx/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján [a DLT-alapú piaci infrastruktúrára vonatkozó kísérleti rendszerről szóló rendeletre irányuló javaslat]. A DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszerekre az említett irányelv értelmében a multilaterális kereskedési rendszerre alkalmazandó valamennyi követelménynek vonatkoznia kell, kivéve, ha nemzeti illetékes hatósága ezen irányelvvel összhangban mentességet biztosít számára. A DLT alkalmazásával kibocsátott átruházható értékpapírok multilaterális kereskedési rendszerének fejlesztése előtt álló egyik potenciális szabályozási akadály lehet a 2014/65/EU irányelvben meghatározott közvetítési kötelezettség. A hagyományos multilaterális kereskedési rendszer csak kellő szintű kereskedési képességgel és alkalmassággal, továbbá megfelelő szervezeti megoldásokkal és erőforrásokkal rendelkező befektetési vállalkozásokat, hitelintézeteket és egyéb személyeket fogadhat el tagokként vagy résztvevőkként. A DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer számára lehetővé kell tenni, hogy eltérést kérjen e kötelezettség alól, hogy könnyű hozzáférést biztosíthasson a lakossági befektetők számára a kereskedési helyszínhez, feltéve, hogy a befektetővédelem tekintetében megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre.
(9)A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló (EU) 2015/2366 irányelv külön szabályokat határoz meg az IKT-vel kapcsolatos biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési elemekre vonatkozóan a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának engedélyezése céljából. Ezeket az engedélyezési szabályokat az (EU) 2021/xx [DORA] rendelettel való összehangolásuk érdekében módosítani kell. Továbbá a szóban forgó irányelv események bejelentésére vonatkozó szabályai nem alkalmazandók az IKT-vel kapcsolatos események bejelentésére, amelyet az (EU) 2021/xx [DORA] rendelet teljes mértékben harmonizál.
(10)A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló (EU) 2016/2341 irányelv részben beépíti az IKT-kockázatot az irányításra és a kockázatkezelésre vonatkozó általános rendelkezéseibe, bizonyos követelmények részletes meghatározását pedig felhatalmazáson alapuló rendeletekre hagyja, az IKT-kockázatra való külön hivatkozással vagy anélkül. Még ennél is kevesebb konkrét rendelkezés alkalmazandó a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre, mivel a 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv csak általános rendelkezéseket tartalmaz a belső szervezetre vonatkozóan. Hasonlóképpen csak nagyon általános szabályok vonatkoznak a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó alternatívbefektetésialap-kezelőkre és alapkezelő társaságokra. Ezeket az irányelveket ezért össze kell hangolni az (EU) 2021/xx rendeletben [DORA] az IKT-rendszerek és -eszközök kezelése tekintetében megállapított követelményekkel.
(11)Számos esetben az illetékes európai felügyeleti hatóság által kidolgozott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban már meghatároztak további IKT-követelményeket. Annak jogi egyértelműsítése érdekében, hogy az IKT-kockázatokkal kapcsolatos rendelkezések jogalapja ezentúl kizárólag az (EU) 2021/xx rendeletből [DORA] ered, az említett irányelvekben foglalt felhatalmazásokat módosítani kell, kifejtve, hogy az IKT-kockázatra vonatkozó rendelkezések nem tartoznak e felhatalmazások hatálya alá.
(12)Az (EU) 20xx/xx [DORA] rendelet és ezen irányelv – amelyek együtt alkotják a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájára vonatkozó új keretet – következetes és egyidejű alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamoknak az ezt az irányelvet átültető nemzeti jogszabályaik rendelkezéseit az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazniuk.
(13)A 2006/43/EK, a 2009/66/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelvet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 53. cikkének (1) bekezdése és 114. cikke alapján fogadták el. Az ebben az irányelvben szereplő módosításokat egyetlen jogi aktusba kell foglalni, mivel a módosítások tárgya és célkitűzései összekapcsolódnak, és ezt az egyetlen jogi aktust az Európai Unió működéséről szóló szerződés 53. cikkének (1) bekezdése és 114. cikke alapján kell elfogadni.
(14)Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert azok az irányelvek által már tartalmazott követelmények aktualizálása és módosítása révén történő harmonizációját jelentik, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(15)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/43/EK irányelv módosításai
A 2006/43/EK irányelv 24a. cikke (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megbízható ügyviteli és számviteli eljárásokat, belső minőség-ellenőrzési mechanizmusokat, hatékony kockázatértékelési eljárásokat, valamint az (EU) 2021/xx [DORA] európai parlamenti és tanácsi rendelet* 6. cikke szerinti IKT-rendszerei és -eszközei kezelése érdekében hatékony ellenőrzési és óvintézkedéseket kell alkalmaznia.
___________________________________
* [teljes cím] (HL L […], […], […] o.).”
2. cikk
A 2009/65/EK irányelv módosításai
A 2009/65/EK irányelv 12. cikke a következőképpen módosul:
1. Az (1) bekezdés második albekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„a) rendelkezzen szilárd és megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, és az elektronikus adatfeldolgozásra – többek között az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA] 6. cikkével összhangban létrehozott és kezelt információs és kommunikációs technológiai rendszerekre – vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve az alkalmazottai által lebonyolított személyes tranzakciókra vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetések birtoklására és kezelésére vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják legalább az ÁÉKBV részvételével vagy közreműködésével lebonyolított tranzakciók eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakeresését és ellenőrzését, valamint azt, hogy az ÁÉKBV-nek az alapkezelő társaságok kezelésében levő eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;
________________________________
* [teljes cím] (HL L […], […], […] o.).”
2. A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság – a 112a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el az alábbiak meghatározása céljából:
a)
az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett, az információs és kommunikációs technológiai kockázatkezeléshez kapcsolódóktól eltérő eljárások és szabályok;
b)
az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett érdekellentét minimalizálására irányuló szerkezeti és szervezeti követelmények. ”
3. cikk
A 2009/138/EK irányelv módosítása
A 2009/138/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 41. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A biztosító vagy viszontbiztosító – többek között készenléti tervek kidolgozásával – indokolt lépéseket tesz tevékenységei folyamatos és szabályszerű végrehajtásának biztosítására. A vállalkozás e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz, és az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA] 6. cikkével összhangban információs és kommunikációs technológiai rendszereket hoz létre és kezel.”
____________________________
*
[teljes cím] (HL L […], […], […] o.).
2.Az 50. cikk (1) bekezdésében az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) a 41., 44., 46. és 47. cikkben említett rendszereknek az információs és kommunikációs technológiai kockázatok kezelésére vonatkozó elemektől eltérő elemei, és a 44. cikk (2) bekezdésében felsorolt területek;
b) a 44., 46., 47. és 48. cikkben említett, az információs és kommunikációs technológiai kockázatkezeléshez kapcsolódó feladatköröktől eltérő feladatkörök.”
4. cikk
A 2011/61/EU irányelv módosításai
A 2011/61/EU irányelv 18. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„18. cikk
Általános elvek
(1) A tagállamok előírják, hogy az ABAK-ok mindig az ABA-k helyes kezeléséhez szükséges, megfelelő és célszerű emberi és technikai erőforrást alkalmazzanak.
Az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, figyelembe véve az ABAK kezelésében lévő ABA-k jellegét is, előírják az ABAK számára, hogy rendelkezzen megbízható igazgatási és számviteli eljárásokkal, az [(EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA]] 6. cikkében előírt információs és kommunikációs technológiai rendszerek kezelésére vonatkozó ellenőrzési és biztonsági szabályokkal, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések birtoklására és kezelésére vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják legalább az ABA-k részvételével vagy közreműködésével lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének utólagos visszakereshetőségét és ellenőrizhetőségét, valamint azt, hogy az ABA-knak az ABAK kezelésében levő eszközeit az ABA-k alapszabályával vagy létesítő okiratával és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be.
(2) A Bizottság az 56. cikk szerinti és az 57. és 58. cikk feltételeinek megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett, az információs és kommunikációs technológiai rendszerekre vonatkozóktól eltérő eljárásokat és szabályokat.
_________________________________
* [teljes cím] (HL L […], […], […] o.).”
5. cikk
A 2013/36/EU irányelv módosítása
A 2013/36/EU irányelv 85. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az intézmények megfelelő vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervekkel rendelkezzenek, beleértve az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA] 6. cikkével összhangban létrehozott, általuk az információk kommunikálásához használt technológiára („infokommunikációs technológia”) vonatkozó üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási terveket, hogy az intézmények folyamatosan működjenek súlyos üzletviteli fennakadások esetén, és mérsékeljék az ilyen fennakadások következtében felmerülő veszteségeket.
*
[teljes cím] (HL L […], […], […] o.).”
6. cikk
A 2014/65/EU irányelv módosításai
A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.A 4. cikk (1) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„»pénzügyi eszköz«: az I. melléklet C. szakaszában meghatározott eszközök, beleértve a megosztott főkönyvi technológia révén kibocsátott ilyen eszközöket;”.
2.A 16. cikk a következőképpen módosul:
a)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A befektetési vállalkozás minden észszerű lépést megtesz a befektetési szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének folyamatossága és szabályossága biztosításának érdekében. A befektetési vállalkozás e célból megfelelő és arányos rendszereket, beleértve az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA] 6. cikkével összhangban létrehozott és kezelt információs és kommunikációs technológiai („IKT”) rendszereket, valamint megfelelő és arányos erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.”
b)az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A befektetési vállalkozásnak megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, belső ellenőrzési mechanizmusokkal és hatékony kockázatértékelési eljárásokkal kell rendelkeznie.
Annak sérelme nélkül, hogy az illetékes hatóságok ezzel az irányelvvel és a 600/2014/EU rendelettel összhangban hozzáférést kérjenek a kommunikációhoz, a befektetési vállalkozásnak – az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletben* [DORA] meghatározott követelményekkel összhangban – az információk továbbítására használt eszközök biztonságát és hitelesítését garantáló, hatékony és eredményes biztonsági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, minimalizálnia kell az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és az adatok titkosságát mindenkor megőrizve meg kell előznie az információk kiszivárgását.”
3.A 17. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az algoritmikus kereskedéssel foglalkozó befektetési vállalkozásnak az általa működtetett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázat-ellenőrzési mechanizmussal kell rendelkeznie, hogy – az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] II. fejezetében meghatározott követelményekkel összhangban – kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek, és elegendő kapacitással rendelkezzenek, illetve megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartozzanak, és megakadályozzák a hibás megbízások kiküldését vagy a rendszerek egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet eredményező vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működését.
Az ilyen vállalkozásnak hatékony rendszerekkel és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítására is, hogy a kereskedési rendszerek ne legyenek felhasználhatók semmiféle olyan célra, amely ellentétes az 596/2014/EU rendelettel vagy annak a kereskedési helyszínnek a szabályaival, amelyhez kapcsolódnak.
A befektetési vállalkozásnak hathatós mechanizmusokkal kell rendelkeznie az üzletvitel folyamatosságának biztosítására, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, beleértve az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] 6. cikkével összhangban létrehozott információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási terveket, és gondoskodnia kell rendszerei teljes körű teszteléséről és megfelelő ellenőrzéséről annak biztosítása érdekében, hogy e bekezdés általános követelményeinek és az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] II. és IV. fejezetében meghatározott bármely egyedi követelménynek mindenkor megfeleljenek.”;
b) a (7) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„a) a különböző befektetési szolgáltatásokat nyújtó, befektetési tevékenységeket folytató és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó, vagy ezek különböző kombinációival foglalkozó befektetési vállalkozásokra vonatkozóan az (1)–(6) bekezdésben előírt, az IKT-kockázatkezeléssel kapcsolatosaktól eltérő szervezeti követelmények részletei, amelyek keretében az (5) bekezdésben foglalt szervezeti követelményekkel kapcsolatos előírásoknak oly módon kell egyedi követelményeket meghatározniuk a közvetlen piaci hozzáférés és a szponzorált hozzáférés vonatkozásában, hogy az biztosítsa, hogy a szponzorált hozzáférésre vonatkozó kontrollmechanizmusok legalább egyenértékűek legyenek a közvetlen hozzáférésre vonatkozóakkal;”.
4.A 19. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha azonban a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az (EU) 20xx/xx rendelet [a DLT-alapú piaci infrastruktúrára vonatkozó kísérleti rendszerről szóló rendeletjavaslat] 2. cikkének 3. pontjában meghatározott megosztott főkönyvi technológiájú multilaterális kereskedési rendszert (a továbbiakban: DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer) működtet, a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti, hogy a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a 18. cikk (3) bekezdésében említett hozzáférési szabályai szerint és legfeljebb négy évre befogadjon természetes személyeket a DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszerbe tagként vagy résztvevőként, feltéve, hogy a szóban forgó személyek teljesítik a következő követelményeket:
a)kellően jó hírnévvel rendelkeznek, továbbá szakmailag alkalmasak és üzletileg megbízhatók; valamint
b)kellő szintű kereskedési képességgel, alkalmassággal és tapasztalattal rendelkeznek, beleértve a kereskedés és megosztott főkönyvi technológia (DLT) működésének ismeretét.
Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság megadja az első albekezdésben említett mentességet, további befektetővédelmi intézkedéseket írhat elő a DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszerbe tagként vagy résztvevőként befogadott természetes személyek védelme érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a résztvevők vagy tagok kockázati profiljával.”
5.A 47. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„b) legyen megfelelően felszerelt azon kockázatok kezelésére, amelyeknek ki van téve, beleértve az (EU) 2021/xx rendelet* [DORA] 6. cikke szerinti IKT-rendszerek és -eszközök kockázatainak kezelését, hogy megfelelő megállapodásokat és rendszereket hozzon létre a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítására, és hatékony intézkedéseket hozzon az ilyen kockázatok csökkentésére.”;
b) a c) pontot el kell hagyni.
6.A 48. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] II. fejezetében meghatározott követelményekkel összhangban építse ki működési rezilienciáját annak biztosítására, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek, rendelkezzenek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, képesek legyenek a szabályos kereskedést biztosítani jelentős piaci stressz körülményei között, teljes körű tesztelésen estek át annak biztosítására, hogy ezeket a feltételeket teljesítik és az üzletmenet folyamatosságára hatékony mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát, amennyiben a kereskedési rendszerekben meghibásodás következne be.”;
b)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(6) A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek – ideértve a tagok vagy résztvevők arra való felszólítását, hogy végezzék el az algoritmusok megfelelő tesztelését, és biztosítsanak megfelelő környezetet az ilyen tesztelés elvégzésének megkönnyítéséhez az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] II. és IV. fejezetében meghatározott követelményekkel összhangban – annak biztosítására, hogy az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához, továbbá hogy kezelni tudja az ilyen algoritmikus kereskedési rendszerek által ennek ellenére előidézett rendellenes kereskedési feltételeket, ideértve az olyan rendszereket, melyek lehetővé teszik a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerbe egy tag vagy résztvevő által bevihető ügyleti megbízásokhoz képest, a megbízások áramlásának lelassítását, ha fennáll a rendszer határkapacitása elérésének kockázata, valamint a piacon végrehajtható legkisebb árlépésköz korlátozását és betartatását.”;
c)a (12) bekezdés a következőképpen módosul:
i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) a szabályozott piacok kereskedési rendszereinek rugalmasságáról és megfelelő kapacitásáról való gondoskodásra vonatkozó követelmények, a digitális működési rezilienciával kapcsolatos követelmények kivételével;”
ii. a g) pont helyébe a következő szöveg lép:
„g) az algoritmusok megfelelő tesztelésének – kivéve a digitális működési reziliencia tesztelését – biztosítására vonatkozó követelmények annak érdekében, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek – ideértve a nagysebességű algoritmikus kereskedési rendszereket – ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához.”
7. cikk
Az (EU) 2015/2366 irányelv módosításai
Az (EU) 2015/2366 irányelv a következőképpen módosul:
7.Az 5. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az első albekezdés j) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket, az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA] II. fejezetével összhangban. Ezen intézkedések között a 95. cikk (1) bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell. Az intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni az EBH biztonsági intézkedésekről szóló, a 95. cikk (3) bekezdésében említett iránymutatását.” ____________________________
*
[teljes cím] (HL L […], […], […] o.).
8.A 95. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az általuk nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatok kezelése érdekében megfelelő kockázatmérséklési intézkedéseket és ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazó keretrendszert alakítanak ki, és ennek a keretrendszernek a részeként a pénzforgalmi szolgáltatóknak – a súlyosabb működési és biztonsági események felderítését és osztályozását is tartalmazó – hatékony eseménykezelési eljárásokat kell létrehozniuk és fenntartaniuk, ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos kockázatokat az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] II. fejezetével összhangban kell kezelniük.”;
b)a (4) bekezdést el kell hagyni;
c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5)
Az EBH-nak elő kell mozdítania az illetékes hatóságok körében, valamint az illetékes hatóságok és az EKB között a pénzforgalmi szolgáltatásokkal összefüggő működési kockázatok területén folytatott együttműködést, beleértve az információk megosztását is.”
9.A 96. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A súlyosabb működési vagy biztonsági esemény – amely nem az (EU) 20xx/xx rendelet [DORA] 3. cikkének 6. pontjában meghatározott IKT-vonatkozású esemény – bekövetkezésekor a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek indokolatlan késedelem nélkül értesíteni a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságát.”;
b)az (5) bekezdést el kell hagyni.
10.A 98. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 10. cikkével összhangban rendszeresen felül kell vizsgálnia, és adott esetben aktualizálnia kell a szabályozástechnikai standardokat többek között annak érdekében, hogy figyelembe vegye az innovációt és a műszaki fejlődést, valamint az (EU) 2021/xx rendelet [DORA] II. fejezetének rendelkezéseit.”
8. cikk
Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítása
Az (EU) 2016/2341 irányelv 21. cikke (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak, és az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet* [DORA] 6. cikkével összhangban IKT-rendszereket és -eszközöket hoznak létre és kezelnek.
_________________________________
* [teljes cím] (HL L […], […], […] o.).”
9. cikk
Átültetés
(1)A tagállamok legkésőbb [egy évvel az elfogadás után]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
E rendelkezéseket [a DORA hatálybalépésének napja/alkalmazásának kezdőnapja, ha eltér]-tól/-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
11. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök