INDOKOLÁS

1.BEVEZETÉS

A Covid19-világjárvány széles körű és súlyos népegészségügyi válságot okozott, és világszerte súlyosan érinti a polgárokat, a társadalmakat és a gazdaságokat. Az egészségügyi válság kiterjedése és az annak ellenőrzésére tett szakpolitikai válaszlépések példa nélküliek. Ennek következtében társadalmi-gazdasági hatásának mélysége rendkívül bizonytalan. Már ebben a szakaszban biztos, hogy példa nélküli és súlyos kihívást jelent a tagállamok pénzügyi és gazdasági rendszerei számára. A Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzései 1 szerint az uniós GDP idén mintegy 7,5 %-kal zsugorodik, vagyis jóval jelentősebb mértékben, mint a 2009. évi globális pénzügyi válság idején, és 2021-ben csak 6 %-kal fog nőni, miközben az uniós munkanélküliségi ráta 2020-ban 9 %-ra emelkedik, ami az elszegényedés és az egyenlőtlenség fokozódásának kockázatával jár.

A válságra válaszul a tagállamok kivételes diszkrecionális gazdasági és pénzügyi intézkedéseket fogadtak el. Az úgynevezett „automatikus stabilizátorok” hatásával, azaz a munkanélküliségi biztosítás és a társadalombiztosítási rendszerek keretében előirányzott kifizetésekkel és az adóbevétel-kieséssel együtt ezek az intézkedések jelentős hatást gyakorolnak államháztartásukra, mivel az összesített államháztartási hiány a 2019. évi GDP 0,6 %-áról idén az euróövezetben és az Unióban egyaránt a GDP 8,5 %-ára nőtt.

Az uniós gazdaságot érő sokk szimmetrikus, mivel a világjárvány valamennyi tagállamot érintette, a világjárvány hatása azonban tagállamonként jelentős eltéréseket mutat, csakúgy, mint a gazdasági és költségvetési sokkhelyzetek elnyelésére és az azokra való reagálásra irányuló képességük, ami függ a tagállamok sajátos gazdasági szerkezetétől és kiinduló helyzetétől is. Ennek következtében fennáll annak a kockázata, hogy a válság növeli az Unión belüli egyenlőtlenségeket, veszélyeztetve a kollektív gazdasági és társadalmi ellenálló képességet. Ezt az általános képet mélyreható igényfelmérés 2 is megerősíti.

Az Unió – a 2020-ban lejáró jelenlegi többéves pénzügyi keret korlátain belül – gyorsan cselekedett annak érdekében, hogy összehangolt és hathatós kollektív választ adjon a válság társadalmi és gazdasági következményeire. Ez a válaszintézkedés kiegészíti a tagállamok által hozott diszkrecionális gazdasági és pénzügyi intézkedéseket.

A válság tartós károkat okozhat az Unió gazdasági szövetében, kivéve, ha uniós szintű, arányos rövid és középtávú szakpolitikai válaszintézkedésekkel találkozik. E kihívás leküzdése érdekében sürgősen további azonnal rendelkezésre álló pénzügyi kapacitást kell biztosítani a fellendülés és az ellenálló képesség támogatására Unió-szerte.

A válságra adott válaszintézkedésnek átfogónak, merésznek és tartósnak kell lennie. Az európai gazdaságélénkítési tervhez jelentős, európai szintű köz- és magánberuházásokra lesz szükség ahhoz, hogy az Unió határozottan a gazdaság fenntartható és rugalmas talpra állítása felé vezető útra léphessen, mindeközben minőségi munkahelyeket teremt és helyreállítja a Covid19-világjárvány által okozott azonnali károkat, ugyanakkor támogatja az Unió zöld és digitális prioritásait. A fő eszköz az új Európai Helyreállítási Eszköz által megerősített hosszú távú uniós költségvetés lesz.

A gazdasági és társadalmi helyzet kivételes jellege rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé a gazdaságok fellendülésének és ellenálló képességének támogatása érdekében. E célkitűzések elérése érdekében az Uniónak biztosítania kell a szükséges eszközöket, és meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket a Covid19-világjárvány jelentette kihívások kezelésére. Ezért helyénvaló lehetővé tenni, hogy a szükséges finanszírozás egy részét tőkepiacokon történő hitelfelvétellel mozgósítsák. Ezeket a hitelfelvételeket akkor fogják visszafizetni, amikor az Unió ismét pozitív növekedési pályára áll.

2.A MÓDOSÍTOTT JAVASLAT TARTALMA

Az EU-nak rendelkeznie kell a célja eléréséhez szükséges eszközökkel

A módosított javaslat értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon 750 milliárd EUR összegig hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. A bevételeket az Európai Helyreállítási Eszközével összhangban átcsoportosítják az uniós programokba. Tekintettel arra, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz az említett ideiglenes, de szélsőséges körülményekre adott kivételes válasz, az e határozatban a Bizottságra ruházott hitelfelvételi hatáskör egyértelműen korlátozott méret, időtartam és hatály tekintetében. Ez megszünteti annak lehetőségét, hogy az e javaslat szerinti kivételes hatásköröket a Covid19-világjárvány közvetlen gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésén kívül más célra is fel lehessen használni.

A saját források felső határának növelése

A saját forrásokról szóló határozatban meghatározott felső határok meghatározzák a saját források maximális összegét, amelyet az Unió egy adott évben kiadásai fedezéséhez a tagállamoktól kérhet, hogy azt rendelkezésére bocsássák.

A Bizottság 2018. május 2-án az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,35 %-át, illetve 1,29 %-át kitevő felső határt javasolt az éves kötelezettségvállalási előirányzatok és az éves kifizetési előirányzatok fedezésére. A többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló rendelettervezetben meghatározott, euróban kifejezett felső határok meghatározzák a 2021–2027-es időszakban leköthető vagy elkölthető maximális összeget. A saját forrásokról szóló határozat felső határai és a többéves pénzügyi keret felső határai közötti mozgástérnek kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy az Unió bármely évben és minden körülmények között képes legyen fedezni valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét, még negatív gazdasági fejlemények esetén is.

A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban rekordmértékben, 7,75 %-kal, az EU gazdasága pedig 7,5 %-kal zsugorodik 2020-ban. Az EU-ra és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak. Bár a tavaszi előrejelzést a szokásosnál nagyobb mértékű bizonytalanság övezi, nem kétséges, hogy a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határok, amelyeket az EU bruttó nemzeti jövedelmének százalékában határoznak meg, abszolút értékben csökkenni fognak.

Annak érdekében, hogy a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határok keretében elegendő tartalék álljon az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy fedezze az adott évben esedékessé váló valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét, a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határokat az Unió bruttó nemzeti jövedelmének százalékában meghatározottak szerint meg kell emelni.

E célból a 2018. május 2-i bizottsági javaslatot módosítani kell annak érdekében, hogy lehetővé váljon mind a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határának, mind a kifizetési előirányzatok felső határának 0,11 százalékponttal történő további növelése. Ez a növekedés kiegészíti a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határok abszolút összegének az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatti automatikus csökkentése és az Unió bruttó nemzeti jövedelmének ennek megfelelő csökkenése érdekében már javasolt kiigazításokat. Az éves kifizetési előirányzatok felső határa így az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,40 %-a, az éves kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa pedig az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,46 %-a.

A saját források felső határának a Covid19-válság kezelése céljából történő rendkívüli és ideiglenes emelése

A módosított javaslat felhatalmazza továbbá a Bizottságot arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd EUR összegű hitelt vegyen fel. A bevételeket a javasolt Európai Helyreállítási Eszköz keretében különítik el. Az EUMSZ 310. cikkének (4) bekezdése értelmében, amennyiben egy jogi aktus jelentős hatást gyakorolhat a költségvetésre, az Unió azt nem fogadhatja el mindaddig, amíg nem biztosítja, hogy az ebből a jogi aktusból eredő kiadások az Unió saját forrásainak határán belül finanszírozhatók. Az EUMSZ 323. cikke értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak.

Annak érdekében, hogy bármely évben és minden körülmények között biztosított legyen az említett rendelkezéseknek való megfelelés, a tagállamoknak el kell különíteniük az Unió számára az e kivételes és ideiglenes hitelfelvételi felhatalmazásból eredő pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek fedezéséhez szükséges forrásokat. Ezért a saját forrásokról szóló határozat felső határait ideiglenesen 0,6 százalékponttal felfelé kell kiigazítani. Ez a kiegészítő allokáció csak a rendkívüli és ideiglenes hitelfelvételi felhatalmazásból eredő pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek teljesítésére használható fel. Ebben a keretben e kiegészítő allokáció lehetséges igénybevételének mértéke idővel csökkenni fog, mivel a vonatkozó pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek csökkennek a felvett források visszafizetésével és a hitelek lejáratával. Ez a növekedés akkor ér véget, amikor az összes kötelezettség megszűnik, azaz amikor a kölcsönvett összes pénzeszközt – legkésőbb 2058. december 31-ig – visszafizették, és a függő kötelezettségekhez kapcsolódó valamennyi kockázat megszűnt.

2018/0135 (CNS)

Módosított javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről

A Bizottság COM(2018) 325 közleménye a következőképpen módosul:

1.A (13) preambulumbekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;

2.A határozat szövege a következő (13a)–(13k) preambulumbekezdéssel egészül ki:

(13a) Annak érdekében, hogy a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határok keretében elegendő tartalék álljon az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy fedezni tudja az adott évben esedékes valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét, a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határt a kifizetési előirányzatok esetében a tagállamok piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelme összegének 1,40 %-ára, a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében pedig 1,46 %-ára kell emelni.

(13b) A Covid19-válság gazdasági hatása kiemeli annak fontosságát, hogy gazdasági sokkok esetén megfelelő pénzügyi kapacitás álljon az Unió rendelkezésére. Az Uniónak biztosítania kell a célja eléréséhez szükséges eszközöket. A pénzügyi források rendkívüli léptékű összegére van szükség a Covid19-válság következményeinek kezeléséhez, amelyet a tagállamok államháztartásaira nehezedő nyomás növelése nélkül kell megvalósítani egy olyan időszakban, amikor a válsággal kapcsolatos nemzeti gazdasági és szociális intézkedések finanszírozása már óriási nyomást helyez költségvetésükre. Ezért uniós szinten kivételes választ kell adni. Ennélfogva helyénvaló kivételesen engedélyezni az Unió számára, hogy a tőkepiacokon ideiglenesen 2018-as árakon 750 milliárd EUR hitelt vegyen fel, amelyet 2018-as árakon kizárólag 500 milliárd EUR összegű kiadásokra és 2018-as árakon 250 milliárd EUR összegű kölcsönökre használnának fel a Covid19-válság következményeinek kezelésére.

(13c) E kivételes válaszlépésnek foglalkoznia kell a Covid19-világjárvány következményeivel, és el kell kerülnie annak újbóli megjelenését. Ezért a támogatást időben korlátozni kell, és a finanszírozás nagyobb részét közvetlenül a világjárványt követően kell biztosítani.

(13d) A saját források felső határának rendkívüli és ideiglenes megemelésére van szükség ahhoz, hogy az Unió viselje a források e hitelfelvételével kapcsolatos kötelezettséget. A Bizottság arra való felhatalmazása, hogy kizárólag a Covid19-járvány következményeinek kezelésére irányuló intézkedések finanszírozása céljából az Unió nevében hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, szorosan kapcsolódik a saját források e határozat szerinti felső határának emeléséhez és végső soron az uniós saját források rendszerének működéséhez. Ennek megfelelően ezt a felhatalmazást bele kell foglalni ebbe a határozatba. E művelet példa nélküli jellege és e pénzeszközök rendkívüli összege szükségessé teszi, hogy a tagállamok bizonyosságot szerezzenek az Unió felelősségének teljes mértékéről és a visszafizetés alapvető jellemzőiről, valamint hogy egységes hitelfelvételi stratégiát kövessenek.

(13e) A tőkepiacokon történő hitelfelvételnek jelentősnek kell lennie, és viszonylag rövid idő alatt kell megtörténnie. A Bizottságnak a műveletek diverzifikált finanszírozási stratégia révén történő végrehajtása során a lehető legjobban ki kell használnia a piacok azon képességét, hogy felvegye az ilyen jelentős összegű, eltérő futamidejű pénzeszközök felvételét, és biztosítsa a legkedvezőbb visszafizetési feltételeket.

(13f) A vissza nem térítendő támogatás, a pénzügyi eszközökön keresztül visszafizetendő támogatás vagy a költségvetési garanciák feltöltése céljából felvett pénzeszközök, valamint az esedékes kamatok visszafizetését az uniós költségvetésből kell finanszírozni. A tagállamoknak kölcsönként nyújtott hitelösszegeket a kedvezményezett tagállamoktól kapott összegekből kell visszafizetni. A szükséges forrásokat el kell különíteni és az Unió rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy az EUMSZ 310. cikkének (4) bekezdésével és 323. cikkével összhangban bármely évben és minden körülmények között fedezni tudja a hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét.

(13g) A költségvetésből történő visszafizetéseknek 2028-ban kell megkezdődniük, míg az e rendkívüli és ideiglenes hitelfelvételi felhatalmazásból eredő valamennyi kötelezettséget 2058. december 31-ig teljes mértékben vissza kell fizetni. A felvett pénzeszközök visszafizetésének fedezéséhez szükséges előirányzatok hatékony költségvetési kezelésének biztosítása érdekében helyénvaló rendelkezni az alapul szolgáló költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bontásának lehetőségéről. A visszafizetés ütemezésének tiszteletben kell tartania a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, beleértve a maximális éves kitettséget is annak érdekében, hogy a kötelezettségek a teljes időszak alatt folyamatosan és kiszámítható mértékben csökkenjenek.

(13h) Tekintettel a Covid19-válság kezelését célzó forrásfelvételre vonatkozó kivételes, ideiglenes és korlátozott felhatalmazásra, egyértelművé kell tenni, hogy az Unió főszabályként nem használhatja fel a tőkepiacokon felvett forrásokat operatív kiadások finanszírozására.

(13i) A kifizetési előirányzatok felső határát és a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határát kizárólag a rendkívüli és ideiglenes hitelfelvételi felhatalmazásból eredő további pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek fedezése, valamint a pénzügyi fenntarthatóságnak – akár gazdasági visszaesés idején történő – biztosítása érdekében egyenként 0,6 százalékponttal meg kell emelni.

(13j) A növelésre azért van szükség, mert a jelenlegi felső határok nem elegendők azon további források biztosításához, amelyekre az Uniónak szüksége van a hitelfelvételre vonatkozó rendkívüli és ideiglenes felhatalmazásból eredő kötelezettségek teljesítéséhez. E kiegészítő allokáció igénybevételének szükségessége csak átmeneti lesz, mivel a vonatkozó pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek – a felvett források visszafizetésének megvalósulásával és a hitelek lejártával – idővel csökkennek. Ezért a növelésnek akkor kell lejárnia, amikor a felvett pénzeszközök teljes összegét visszafizették, és az ezen pénzeszközök alapján nyújtott hitelekből eredő valamennyi függő kötelezettség legkésőbb 2058. december 31-ig megszűnik.

(13k) Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió mindig képes legyen harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítésére, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott rendeletekben megállapított feltételekkel összhangban az ideiglenes növelés időszaka alatt felkérje a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre a megfelelő készpénzforrásokat, amennyiben a költségvetésben engedélyezett előirányzatok nem elegendők.

3.A 3. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelme összegének 1,40 %-át.

(2) Az Unió költségvetésében szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok teljes éves összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének 1,46 %-át.”;

4.A szöveg a következő 3a., 3b. és 3c. cikkel egészül ki:

„3a. cikk
A tőkepiacokon felvett pénzeszközök felhasználása

Az Unió a tőkepiacokon felvett pénzeszközöket nem használhatja fel operatív kiadások finanszírozására.

3b. cikk
Rendkívüli és ideiglenes kiegészítő eszközök a Covid19-válság kezelésére

(1)Kizárólag a Covid19-válság következményeinek kezelése céljából:

(i)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon 750 000 000 000 EUR összegig hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. A hitelfelvételi műveleteket euróban kell végrehajtani.

(ii)A felvett pénzeszközök 2018-as árakon legfeljebb 250 000 000 000 EUR összegű kölcsönökre, valamint – a 3a. cikktől eltérve – 2018-as árakon legfeljebb 500 000 000 000 EUR összegű kiadásokra használhatók fel.

(2)Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiadásokra felhasznált pénzeszközök tőkeösszegének és a kapcsolódó esedékes kamatnak a visszafizetését az Unió általános költségvetéséből kell fedezni. A költségvetési kötelezettségvállalás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 112. cikkének (2) bekezdésével összhangban több éven át éves részletekre bontható.

A visszafizetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban úgy kell ütemezni, hogy 2028. január 1-jétől 2058. december 31-ig biztosítsa a kötelezettségek folyamatos és kiszámítható csökkentését. Az Unió által egy adott évben a tőketörlesztésért fizetendő összegek nem haladhatják meg az (1) bekezdés a) pontjában említett maximális összeg 7,5 %-át.

(3)A Bizottság megállapítja a hitelfelvételi műveletek kezeléséhez szükséges szabályokat.

3c. cikk
A saját források felső határának a Covid19-válság kezeléséhez szükséges források elosztása céljából történő rendkívüli és ideiglenes növelése

A 3. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított összegeket ideiglenesen 0,6 százalékponttal növelni kell kizárólag abból a célból, hogy azok fedezzék az Uniónak a 3b. cikkben említett hitelfelvételből eredő valamennyi kötelezettségét mindaddig, amíg e kötelezettségek mindegyike meg nem szűnik, de legkésőbb 2058. december 31-ig.

Ezek a megnövelt összegek nem használhatók fel az Unió egyéb kötelezettségeinek kifizetésére.”

5.A 6. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a költségvetésben szereplő engedélyezett előirányzatok nem elegendőek ahhoz, hogy az Unió teljesítse a 3b. cikkben említett hitelfelvételből eredő kötelezettségeit, a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e célból szükséges forrásokat.

A készpénzforrásokat az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, az adott időpontban alkalmazandó rendeletekkel összhangban kell rendelkezésre bocsátani, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a Tanács, vagy az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendeletek és határozatok alapján felvett hitel nemteljesítése esetén alkalmazandók.”

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

Módosított javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (COM(2018)325 final).

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 3

Uniós költségvetési bevétel (1. cím, Saját források)

1.3. A javaslat/kezdeményezés jellege

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 4 irányul

xA javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzése(k)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A Covid19-világjárvány széles körű és súlyos népegészségügyi válságot okozott, és világszerte súlyosan érinti a polgárokat, a társadalmakat és a gazdaságokat. Az egészségügyi válság kiterjedése és az annak ellenőrzésére tett szakpolitikai válaszlépések példa nélküliek. Ennek következtében társadalmi-gazdasági hatásának mélysége rendkívül bizonytalan. Már ebben a szakaszban biztos, hogy példa nélküli és súlyos kihívást jelent a tagállamok pénzügyi és gazdasági rendszerei számára. A Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzései szerint az uniós GDP idén a 2009. évi globális pénzügyi válsághoz képest nagyobb mértékben zsugorodik.

A vészhelyzetre reagálva a tagállamok rendkívüli pénzügyi intézkedéseket fogadtak el, amelyek jelentős hatást gyakorolnak államháztartásukra. A tagállamok közötti hatás azonban nem szimmetrikus, és fennáll annak a kockázata, hogy a válság növelni fogja az Unión belüli egyenlőtlenségeket, veszélyeztetve a kollektív gazdasági és társadalmi ellenálló képességet. Az EU – a 2020-ban lejáró jelenlegi többéves pénzügyi keret korlátain belül – gyorsan cselekedett annak érdekében, hogy összehangolt és hathatós kollektív választ adjon a válság társadalmi és gazdasági következményeire.

A válságra adott válaszintézkedésnek átfogónak, merésznek és tartósnak kell lennie. Az európai fellendülés átfogó tervéhez jelentős köz- és magánberuházásokra lesz szükség európai szinten a gazdaság élénkítése, minőségi munkahelyek teremtése és a Covid19-világjárvány által okozott közvetlen károk helyreállításába való beruházás érdekében. A fő eszköz az új Európai Helyreállítási Eszköz által megerősített hosszú távú uniós költségvetés lesz.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.A saját források felső határait ideiglenesen növelni kell, hogy az EU teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit. E növelésre azért van szükség, hogy fedezni lehessen a rendkívüli és ideiglenes hitelfelvételi felhatalmazásból eredő pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek teljesítését.

A kibocsátás pénzügyi kötelezettségeket fog keletkeztetni az Unió számára, amelyeket a szükséges költségvetési kötelezettségvállalásokon és előirányzatokon keresztül teljes mértékben teljesíteni fognak e kötelezettségek időtartama alatt. A költségvetési kötelezettségvállalások több évre szóló éves részletekre bonthatók.

1.4.4.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A módosított határozat felhatalmazza a Bizottságot, hogy a pénzügyi piacok igénybevétele révén 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd EUR-t szedjen be, és a bevételeket a következő többéves pénzügyi keret szerinti uniós helyreállítási terv támogatása céljából utalja át az uniós költségvetésbe.

A hitelfelvételi műveletekből befolyó összegek az Európai Helyreállítási Eszközhöz kerülnek. Ez az eszköz finanszírozást nyújt az uniós helyreállítási terv hatálya alá tartozó különböző szakpolitikákhoz.

1.4.5.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A saját forrásokról szóló határozat megerősítése és hatálybalépése

A Helyreállítási Eszköz keretében bevont tőke összesített volumene;

A Helyreállítási Eszköz életciklusának korai szakaszában történő tőkebevonás mértéke és az Eszköz kedvezményezett pénzügyi eszközök számára történő rendelkezésre bocsátásának gyorsasága

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

E hitelfelvételi művelet példa nélküli jellege és e felveendő pénzeszközök rendkívüli összege szükségessé teszi, hogy valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeinek megfelelően jóváhagyja azt.

Az uniós költségvetés 2028-tól kezdődően megkezdi a tőkepiacokon felvett források előírt visszafizetését. Az Unió valamennyi, a javasolt jogi aktussal kapcsolatban felmerülő kötelezettségét 2058-ig teljes egészében visszafizetik. A visszafizetés ütemezését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint kell megszervezni azzal a céllal, hogy a kötelezettségek a teljes időszak alatt egyenletesen és előreláthatóan csökkenjenek. Az Unió által egy adott évben a tőketörlesztésért fizetendő összegek nem haladhatják meg a kiadások finanszírozására felvett pénzeszközök maximális összegének 7,5 %-át.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A Covid19-válság rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé. Az EU-nak biztosítania kell az ahhoz szükséges eszközöket, hogy elérje célját, azaz helyreállítsa az uniós gazdaságok hosszú távú növekedését és ellenálló képességét.

A válság által már érintett nemzeti államháztartás enyhítése érdekében ez a határozat lehetővé teszi az EU számára, hogy kivételes és ideiglenes alapon hitelt vegyen fel. Ennek érdekében a saját források felső határát ideiglenesen meg kell emelni annak érdekében, hogy fedezni lehessen az e rendkívüli hitelfelvételi engedélyhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeket.

A hitelfelvételből származó bevételek az Európai Helyreállítási Eszközbe folynak be. Ennek alapján ez az eszköz az érintett tagállamokkal való európai szolidaritás szellemében nyújt pénzügyi támogatást. Figyelembe véve a válság kiterjedt hatását, valamint pénzügyi és gazdasági hatásainak mértékét, az uniós szintű összehangolt fellépés megfelelőbb annak biztosításához, hogy elegendő forrást mozgósítsanak a hatékony beavatkozásokhoz és a Covid19-válság által okozott közvetlen társadalmi és gazdasági hatások enyhítéséhez.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Unió tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi támogatás céljából történő hitelfelvétel terén, különösen az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) és a fizetésimérleg-támogatás keretében.

Ez a tapasztalat azonban főként a javasolt felhatalmazás keretében felvett hitelek azon részére vonatkozik, amelyet várhatóan hitelek feltöltésére használnak fel.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A saját forrásokról szóló határozat felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében hitelt vegyen fel. Megteremti az Európai Helyreállítási Eszköz alapját az uniós helyreállítási terv hatálya alá tartozó különböző szakpolitikák finanszírozásához.

Az ezen eszköz keretében felmerülő kötelezettségek hosszú távra szólnak, ezért az uniós költségvetési plafonoknak hosszabb időn keresztül kell eleget tenniük ezen megnövekedett kötelezettségeknek. Az EU által felvett adósság átlagos futamideje [5–20] év lesz, hosszabb (legfeljebb 30 éves) futamidők mellett. A javaslat előirányozza azt a lehetőséget is, hogy az EU megújítsa adósságállományát, amennyiben ez előnyösnek bizonyul a kötelezettségek kezelése szempontjából.

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–X Pénzügyi hatás a határozat hatálybalépésétől a hitelek lejáratáig, több többéves pénzügyi keretet átfedve; 2028 előtt nem terveznek lejáratot.

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik a saját források felső határának javasolt állandó emelésére

–Végrehajtás a határozat hatálybalépésétől számított beindítási időszakban.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 5

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság évente jelentést készít az Eszköz keretében végrehajtott valamennyi hitelfelvételi műveletről.

2.1.1.Felismert kockázat(ok)

A végrehajtásra többek között nagy összegű adósság nemzetközi tőkepiacokra történő kibocsátása révén kerül sor. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásának hirtelen növekedése egy olyan időszakban, amikor más államok és intézmények valószínűleg széles körben folyamodnak a tőkepiacokhoz, az Unió rendelkezésére álló feltételek romlásának kockázatát hordozza magában. Ezt a kockázatot egy új adósságkezelési stratégia végrehajtásával fogják kezelni, amely segíti az Uniót az elérhető legjobb feltételek igénybevételében, miközben megőrzi kiváló hitelminősítését.

Ami a tagállamoknak a reform- és rezilienciaépítési eszköz céljaira nyújtott kölcsönöket illeti, a visszafizetés elmaradásának kockázata elhanyagolható, mivel nem tűnik valószínűnek, hogy egy uniós tagállamnak fel kell függesztenie az adósság visszafizetését.

E kockázatoknak a finanszírozási és hitelezési oldalon történő kezelése jelentős beruházást igényel a Bizottság hitelfelvételi/hitelnyújtási és adósságkezelési kapacitásának fejlesztése terén. Ez a beruházás magyarázza az e politikához kapcsolódó igazgatási kiadásokat az e területen képzett, többek között a nemzeti adósságkezelő hivatalokból érkező személyzet felvétele révén. A megnövelt személyzeti erőforrásokra az olyan támogató szolgáltatásokhoz is szükség van, mint a számvitel, a háttériroda (back-office) és a célzott informatikai támogatás.

A saját források felső határának növelése lehetővé teszi az Unió számára, hogy fedezni tudja pénzügyi kötelezettségeit és függő kötelezettségeit. Ez a növekedés akkor ér majd véget, amikor az összes kötelezettség megszűnik, azaz amikor a kölcsönvett összes pénzeszközt visszafizették, és a függő kötelezettségekhez kapcsolódó valamennyi kockázat megszűnt.

2.1.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az Európai Bizottság meglévő belső kontrollrendszere biztosítja, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket megfelelően és a megfelelő jogszabályokkal összhangban használják fel.

A jelenlegi rendszer felépítése a következő:

1. A belső kontrollcsoportok a hatályos közigazgatási eljárásoknak és jogszabályoknak való megfelelésre összpontosítanak. E célból a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerét veszik igénybe.

2. Az ezen eszköz keretében odaítélt támogatások és szerződések külső ellenőrök általi rendszeres ellenőrzése teljes mértékben beépül az éves ellenőrzési tervekbe.

3. Az általános tevékenységek értékelését külső értékelők végzik.

Az elvégzett tevékenységeket az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék ellenőrizheti.

2.1.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nem alkalmazandó

2.2.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az uniós pénzügyi források felhasználásának maximális átláthatóságára és megfelelő nyomon követésére van szükség. A tagállamok, más kedvezményezettek és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségei alkalmazandók.

3.JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Nincsenek meglévő költségvetési sorok

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól	harmadik országoktól	az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
2	06.200301 Európai Helyreállítási Eszköz – időszakos kamatszelvény-kifizetés és visszaváltás lejáratkor	diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
2	06.012001 Támogatási kiadás az Európai Helyreállítási Eszköz (ERI) vonatkozásában	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A javaslat nem jár következményekkel a kiadásokra nézve. A költségvetési eljárás során (p. m. bejegyzéssel ellátott) költségvetési sort hoznak létre.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Főigazgatóság: BUDG (Költségvetési Főigazgatóság)			2021. év	2022. év		2023. év		2024. év		2025. év		2026. év		2027. év		ÖSSZESEN
•Operatív előirányzatok
06.200301 Európai Helyreállítási Eszköz – időszakos kamatszelvény-kifizetés és visszaváltás lejáratkor 6	Kötelezettségvállalások 2018-as árakon	(1)	202 757	726 570		1 402 108		2 525 035		3 070 263		4 104 667		5 359 447		17 390 847
	Kifizetések 2018-as árakon	(2)	202 757	726 570		1 402 108		2 525 035		3 070 263		4 104 667		5 359 447		17 390 847
06.200301 Európai Helyreállítási Eszköz – időszakos kamatszelvény-kifizetés és visszaváltás lejáratkor	Kötelezettségvállalások folyó árakon		215 168	786 463		1 548 040		2 843 599		3 526 767		4 809 272		6 405 035		20 134 344
	Kifizetések folyó árakon		215 168	786 463		1 548 040		2 843 599		3 526 767		4 809 272		6 405 035		20 134 344
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 7
06.012001	Kötelezettségvállalások = Kifizetések 2018-as árakon	(3)	4 712		924		906		888		871		853				9 153
06.012001	Kötelezettségvállalások = Kifizetések folyó árakon	(3)	5 000		1 000		1 000		1 000		1 000		1 000				10 000
2. fejezethez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalások 2018-as árakon	=1+ 3	207 469		727 494		1 403 013		2 525 923		3 071 133		4 105 521		5 359 447		17 400 000
	Kifizetések 2018-as árakon	=2+ 3	207 469		727 494		1 403 013		2 525 923		3 071 133		4 105 521		5 359 447		17 400 000
	Kötelezettségvállalások folyó árakon	=1+ 3	220 168		787 463		1 549 040		2 844 599		3 527 767		4 810 272		6 405 035		20 144 344
	Kifizetések folyó árakon	=2+ 3	220 168		787 463		1 549 040		2 844 599		3 527 767		4 810 272		6 405 035		20 144 344

A többéves pénzügyi keret
7.

fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
DG BUDG (Költségvetési Főigazgatóság)
•Humánerőforrás
•Egyéb igazgatási kiadások
Költségvetési Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret 5. (2020) és 7. (2021–2027) FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi kerethez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok
	Kifizetési előirányzatok

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után a 2020–2027-es költségvetési években: kamatfizetés a fenti táblázatban foglaltak szerint

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 5. (2021-től 7.) FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. (7.) FEJEZETÉNEK részösszege
Az 5. FEJEZETBE bele nem tartozó előirányzatok 8
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJETZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege
ÖSSZESEN

2020:

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 9	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

DG BUDG az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, hitelkezelés és számvitel, elszámolás.
Külső munkatársak	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, hitelkezelés és számvitel, elszámolás.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi és a javasolt következő többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a Rugalmassági Eszköz alkalmazása vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
2018-as változatlan árak
folyó árak