EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.8.4.
COM(2020) 355 final
2020/0163(CNS)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról
{SWD(2020) 154 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) – amelynek hatálya az Unió legkülső régióira, köztük a Kanári-szigetekre is kiterjed – elvben semmilyen eltérést nem tesz lehetővé a helyi termékek, illetőleg a Spanyolországból vagy más tagállamokból érkező termékek adóztatásában. Az EUMSZ 349. cikke lehetővé teszi az EU legkülső régióira vonatkozó egyedi intézkedések meghozatalát, mivel elismeri, hogy bizonyos tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja e régiók fejlődését, továbbá befolyásolja gazdasági és társadalmi helyzetüket.
Az AIEM olyan közvetett állami adó, amelyet egyetlen szakaszban vetnek ki a Kanári-szigeteken történő termékértékesítésekre. A 377/2014/EU határozat hatálya alá tartozó egyedi intézkedések differenciált adóztatási formát hoznak létre, amely bizonyos termékek helyi termelésének kedvez. Ez az adókedvezmény állami támogatásnak minősül, amelyet a spanyol hatóságok jelenleg az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatásra vonatkozó szakasza alapján nyújtanak.
Ezen intézkedés célja, hogy kárpótolja a Kanári-szigetek termelőit az elszigeteltséghez, a nyersanyag- és energiafüggőséghez, a készletfelhalmozási kötelezettséghez, a helyi piac kis méretéhez és az alacsony szintű exporttevékenységhez kapcsolódó állandó korlátok miatt. E korlátok együttes fennállása azt jelenti, hogy a termelési költségek – és így a helyben előállított áruk önköltségi árai – magasabbak, így egyedi intézkedések nélkül a helyi termelők kevésbé lennének versenyképesek, mint az európai kontinens termelői, még az áruk Kanári-szigetekre történő szállításához kapcsolódó költségek beszámítása esetén is. Mindez pedig tovább nehezítené a helyi termelés fenntartását. Az egyedi intézkedések célja a helyi ipar megerősítése azáltal, hogy ellentételezik a termelők többletköltségeit, és ezáltal egyenlő versenyfeltételeket teremtenek.
Spanyolország 2019. április 24-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 377/2014/EU határozat alkalmazási idejének meghosszabbítása iránt.
Ami a 377/2014/EU határozat alkalmazási idejének meghosszabbítására irányuló kérelmet illeti, a Bizottság egy külső tanulmányt rendelt meg annak érdekében, hogy értékelni tudja a jelenlegi rendszert, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó lehetséges opciók esetleges hatásait, beleértve azt a lehetőséget is, amelyre a jelenlegi javaslat épül. E tanulmány alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer bizonyos módosításai mellett a kért meghosszabbítás engedélyezése indokolt.
Ezért ez a javaslat az AIEM 2020. január 1. és 2027. december 31. közötti jogi keretének létrehozását, valamint a rendszer rugalmasabbá és átláthatóbbá tételét célzó jelenlegi rendelkezések felülvizsgálatát egyaránt magában foglalja.
A jelenlegi rendszerhez képest a javasolt módosítások a következők:
a)A támogatható termékek azonosítására vonatkozó kritériumok felülvizsgálata.
A felülvizsgált rendszer új módszert javasol a különleges adórendszer által támogatott termékek azonosítására. A jelenlegi megközelítés helyett, amely szerint a határozat minden egyes terméket kifejezetten megjelöl (a KN4-től a TARIC10-ig terjedő kód alapján), a javasolt határozat csak a támogatható termékkategóriákat (KN4) tünteti fel, míg az egyes (KN8 vagy magasabb kategóriába tartozó) termékeket a nemzeti hatóságok jogi és közigazgatási keretrendszerei részletezik.
A spanyol hatóságok azt kérték, hogy a Harmonizált Rendszer (HR) szerinti vámtarifaszámok közül 99 termékkategória – a Kombinált Nómenklatúra négy számjegyből álló kódjai alapján – részesülhessen az intézkedés nyújtotta előnyökből. A Bizottság egyetért az I. mellékletben szereplő listával, mivel ezek a termékkategóriák megfelelnek a jogosultsági kritériumoknak.
A termékek kiválasztása a következő kritériumok alapján történik:
–a helyi termelés létezik, és részesedése a helyi piacon legalább 5 %-ot tesz ki;
–jelentős áruimport áll fenn (beleértve a Spanyolország szárazföldi részéről és más tagállamokból származó termékeket is), amely veszélyeztetheti a helyi termelés fenntartását, és részesedése a helyi piacon belül legalább 10 %-ot tesz ki; valamint
–olyan többletköltségek állnak fenn, amelyek növelik a helyi termelés önköltségi árát a máshol előállított termékekhez képest, ami veszélyezteti a helyben előállított termékek versenyképességét.
A piaci részesedési küszöbértékektől kellően indokolt körülmények között el lehet térni, ideértve a következőket: a munkaerő-igényes termelés; a helyi fejlesztés szempontjából egyébként stratégiai jelentőségű termelés; időszakos ingadozásoknak kitett termelés; a különösen hátrányos helyzetű területeken történő termelés; az egészségügyi válságok kezeléséhez szükséges gyógyszerek és egyéni védőeszközök előállítása.
b)A maximális megengedett eltérés megállapítására szolgáló mechanizmusok felülvizsgálata.
A felülvizsgált rendszer célja, hogy egyszerűsítse az adókülönbözet megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, és a jelenlegi négy különböző terméklistát egyetlen listával váltsa fel, ahol a megengedett legnagyobb adókülönbözet küszöbértéke az új határozat I. mellékletében felsorolt valamennyi termék esetében egységesen maximálisan 15 %.
A spanyol hatóságok döntenek arról, hogy az egyes termékek esetében melyik százalék a megfelelő, és ezt az információt az új tanácsi határozat hatálybalépése előtt a Bizottság rendelkezésére bocsátják. Mindazonáltal az elmaradt bevételekre vonatkozó évi 150 millió EUR-s mennyiségi korlátot a kellően indokolt esetek kivételével alkalmazni kell.
Ez a terméklista és a megengedett legnagyobb adókülönbözet az EUMSZ 349. cikkében foglalt azon célkitűzésnek felel meg, amely szerint egyedi intézkedéseket kell elfogadni a Kanári-szigetek mint az EU legkülső régiója sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében, ugyanakkor ez ne torzítsa oly módon a versenyt, amely alááshatja a belső piacot.
c)Felülvizsgált nyomonkövetési intézkedések.
E javaslat célja továbbá a gyakori újraértékelés terhének csökkentése, valamint a nyomonkövetési és értékelési tevékenységek hasznosságának és hatékonyságának fokozása. Ezért olyan szabványosított jelentéstételi struktúrát javasol, amely az EU valamennyi, különleges adórendszerben részesülő legkülső régiójára vonatkozó, harmonizált mutatókon alapul.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című 2017. évi közlemény megállapítja, hogy a legkülső régiók továbbra is komoly kihívásokkal néznek szembe, amelyek közül sok állandó jellegű. Ez a közlemény a Bizottság megközelítését ismerteti e régiók abban való támogatása tekintetében, hogy építsenek egyedülálló adottságaikra, továbbá a növekedés és a munkahelyteremtés lehetővé tétele szempontjából új ágazatokat határozzanak meg.
Ebben az összefüggésben e javaslat célja az, hogy támogassa Spanyolország legkülső régióját abban, hogy saját egyedülálló adottságaira építve a helyi ágazatban lehetővé tegye a növekedést és a munkahelyteremtést. Ez a javaslat kiegészíti a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási programot (POSEI), amely az elsődleges ágazatnak és a nyersanyagtermelésnek nyújtott támogatásra irányul, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott egyedi kiegészítő támogatást.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van a 2015-ös belső piaci stratégiával, amelyben a Bizottság az összes érdekelt fél számára előnyös, mélyebb és méltányosabb egységes piac megvalósítását tűzi ki célul. A javasolt intézkedés egyik célja, hogy mérsékelje a legkülső régiókban működő vállalkozások többletköltségeit, amelyek gátolják az egységes piacon való teljes körű részvételüket. Az érintett termelés korlátozott mennyisége és az AIEM csak a Kanári-szigetekre korlátozódó hatálya miatt nem várhatók negatív hatások az egységes piac zavartalan működésére nézve.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat jogalapja az EUMSZ 349. cikke. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a Tanács számára, hogy olyan egyedi rendelkezéseket fogadjon el, amelyek kiigazítják a Szerződések alkalmazását az EU legkülső régiói tekintetében.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Kizárólag a Tanács jogosult – az EUMSZ 349. cikke alapján – egyedi intézkedéseket elfogadni azzal a céllal, hogy a Szerződések – és ezen belül a közös politikák – alkalmazását a legkülső régiók gazdasági és társadalmi helyzetét befolyásoló állandó korlátok fennállása miatt az adott régiók tekintetében kiigazítsa. Ez az EUMSZ 110. cikkétől való eltérések engedélyezésére is érvényes. A tanácsi határozatra irányuló javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.
•Arányosság
A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott arányossági elvnek. A javasolt módosítások nem lépik túl a szóban forgó kérdések kezeléséhez, ezáltal pedig a belső piac megfelelő és hatékony működésének biztosítására vonatkozóan a Szerződésben foglalt célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A Bizottság tanácsi határozat elfogadását javasolja a 377/2014/EU tanácsi határozat felváltása céljából.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az AIEM-rendszer hatálya megfelelően elégíti ki az érintett gazdasági szereplők igényeit. Az AIEM különleges rendszerének célja a helyi termékek támogatása azáltal, hogy csökkenti a helyi termékek versenyképessége és a szigeteken kívül előállított termékek versenyképessége közötti szakadékot, amelynek kialakulása és fennállása a Kanári-szigeteket érintő állandó korlátok miatt felmerülő termelési többletköltségekre vezethető vissza. Az AIEM-rendszer a becsült többletköltségeknek csak egy részét ellensúlyozza. A kedvezményes adómérték átlagosan a többletköltségek mintegy egynegyedét fedezi, de pénzben kifejezve a teljes kompenzáció – amelyet az importra kivetett teljes adóhoz viszonyítva mérnek – az összes többletköltségnek csupán 14 %-át teszi ki. Ebben az értelemben az AIEM elsősorban a Kanári-szigetek helyi iparának hanyatlását mérsékli ahelyett, hogy teljes mértékben támogatná a fejlődést és a növekedést.
A külső tanulmány kvantitatív adatelemzésének eredményei arra engednek következtetni, hogy az AIEM támogatása nélkül a helyi termelő ágazatok teljesítménye jelentősen rosszabb lett volna. Az AIEM által támogatott termékek értékének mintegy egyharmada (kb. 570 millió EUR) elméletileg az adókülönbözeti mechanizmusnak köszönhetően jött létre, amely kedvező hatást gyakorolt a foglalkoztatásra – 2014 óta közel 2 000 egységgel növelve annak mértékét az AIEM-ágazatokban –, valamint az aktív vállalkozások számára, amely ugyanebben az időszakban körülbelül 300 egységgel nőtt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rendszer a beruházások összértéke és a termelés diverzifikációja szempontjából bármilyen előnnyel járt volna. Ami a hatékonyságot illeti, a különleges rendszer teljesítménye általában pozitív: az intézkedés „költsége” (az elmaradt adóbevétel) és az általa valószínűsíthetően lehetővé tett további helyi termelés közötti arány közel 1:3.
•Konzultáció az érdekelt felekkel
Összességében mintegy 120 érdekelt felet kérdeztek meg a jelenlegi rendszer elemzését alátámasztó külső tanulmány részeként. Az interjúprogramban részt vettek a Bizottság illetékes szolgálatai és Spanyolország képviselői.
E konzultáció során figyelmet fordítottak az érdekelt felek megfelelő képviseletének és egyensúlyának biztosítására, beleértve mind a helyi termelő ágazatok képviselőit – azaz a különleges rendszerek kedvezményezettjeit –, mind pedig az általuk közvetlenül vagy közvetve érintett kereskedelmi és szolgáltatási ágazatokat.
•Hatásvizsgálat
Ez a kezdeményezés szorosan egymást követő értékelések – a jelenlegi rendszer utólagos értékelése, közvetlenül utána pedig előretekintő értékelés – keretében valósul meg. A meglévő rendszer folytatásának és esetleges módosításának lehetséges hatásaira irányuló értékelés egy elemző dokumentumban szerepelt, amely az értékelésről szóló mellékletet is tartalmazott. Ez a dokumentum egy külső tanulmányon és a tagállam által szolgáltatott információkon alapul.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az eltérés végrehajtásának és működésének nyomon követése az eddigi gyakorlatnak megfelelően a spanyol hatóságok és a Bizottság feladata lesz.
A spanyol hatóságoknak 2025. szeptember 30-ig jelentést kell benyújtaniuk a 2019 és 2024 közötti időszakra vonatkozóan. A jelentés a következőket tartalmazza: a termeléssel járó többletköltségekre vonatkozó információk; gazdasági torzulások és piaci hatások; az eredményesség, a hatékonyság és a más uniós szakpolitikákkal való koherencia értékeléséhez szükséges információk; valamint a jogszabályok folyamatos relevanciájára és uniós hozzáadott értékére vonatkozó információk.
A jelentéstétel során arra is törekedni kell, hogy minden lényeges érdekelt féltől gyűjtsenek információt a termelési többletköltségeik és a megfelelési költségeik mértékére és alakulására, valamint a piactorzulások eseteire vonatkozóan.
Annak biztosítása érdekében, hogy a spanyol hatóságok által összegyűjtött információk tartalmazzák a szükséges adatokat ahhoz, hogy a Bizottság a jövőben megalapozott döntést hozhasson a rendszer érvényességéről és működőképességéről, a Bizottság külön iránymutatást fog kidolgozni az előírt információkról. Ez az iránymutatás lehetőség szerint meg fog egyezni az EU legkülső régiói számára létrehozott, hasonló jogszabályok hatálya alá tartozó más ilyen rendszerekre vonatkozó iránymutatásokkal.
Ez lehetővé teszi a Bizottság számára annak értékelését, hogy továbbra is fennállnak-e az eltérést indokoló okok, hogy a Spanyolország által nyújtott adóelőny arányos-e, és hogy lehetséges-e alternatív intézkedéseket hozni az adóeltérési rendszer helyett, figyelembe véve azok nemzetközi dimenzióját.
A nyomonkövetési jelentés felépítését és az abban feltüntetendő adatokat a javaslat II. melléklete tartalmazza. Amikor a spanyol hatóságok benyújtják a nyomonkövetési jelentést, a Bizottság értékelni fogja a differenciált adómértékek hatásait, és felméri, hogy szükség van-e változtatásokra.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Ez a rész nem alkalmazandó, mivel a cikkek maguktól értetődőek.
2020/0163 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az EUMSZ 349. cikke értelmében a Tanács – figyelembe véve a legkülső régiók strukturális társadalmi és gazdasági korlátait, beleértve távoli fekvésüket, szigetjellegüket, kis méretüket, kedvezőtlen domborzati viszonyaikat és néhány terméktől való gazdasági függésüket – egyedi intézkedéseket fogad el, amelyek célja különösen az, hogy meghatározza a Szerződések – így a közös politikák – alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban.
(2)Ezért egyedi intézkedéseket kell elfogadni a Szerződés szóban forgó régiókra történő alkalmazására vonatkozó feltételek megállapítására. Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük e régiók sajátosságait és korlátait anélkül, hogy aláásnák a közösségi jogrend integritását és koherenciáját, beleértve a belső piacot és a közös politikákat.
(3)A Kanári-szigeteknek a szolgáltatási ágazattól és különösen a turizmustól való gazdasági függése – a régió ezen ágazathoz kapcsolódó GDP-részesedésében mérve – jelentős korlátnak minősül. Ez az ágazat hangsúlyosan nagyobb szerepet játszik a Kanári-szigetek gazdaságában, mint az ipari ágazat.
(4)A szigetcsoport elszigeteltsége és sziget jellege akadályozza a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását, és ez a Kanári-szigeteket sújtó második legnagyobb korlát. A szigetek elhelyezkedése növeli a légi és tengeri közlekedéstől való függésüket. A távoli és elszigetelt szigetekre irányuló, onnan kiinduló és ezeken a szigeteken történő szállítás tovább növeli a helyi iparágak termelési költségeit. A termelési költségek azért magasabbak, mert ezek a közlekedési módok kevésbé hatékonyak és drágábbak, mint a közúti vagy vasúti közlekedés.
(5)Ugyancsak növelik a termelési költségeket az elszigeteltség olyan további következményei, mint a szigetek nyersanyag- és energiaimporttól való függősége, a készletfelhalmozási kötelezettség, valamint a termelőberendezések ellátását érintő nehézségek.
(6)A méretgazdaságosság lehetőségeit korlátozza a piac kis mérete és az alacsony szintű exporttevékenység, a szigetcsoport földrajzi széttagoltsága, valamint a kényszer, hogy változatos, de kis szériás gyártósorokat tartsanak fenn annak érdekében, hogy a kis méretű piac követelményeinek megfeleljenek.
(7)A Kanári-szigeteken sok esetben nehezebb vagy költségesebb szakosított és karbantartási szolgáltatásokhoz jutni, valamint vezetőknek és technikusoknak szóló képzést igénybe venni, illetve alvállalkozásba kiadni vagy előmozdítani a vállalkozásoknak a regionális piacon kívüli terjeszkedését. Az elosztási módszerek szűk köre is a raktárkészlet felhalmozásához vezet.
(8)A környezetet illetően az ipari hulladék ártalmatlanítása és a mérgező hulladék kezelése magasabb környezetvédelemmel kapcsolatos költségekhez vezet. Ezek a költségek azért magasabbak, mert csak bizonyos termékek esetében léteznek újrahasznosító üzemek, és a hulladékot feldolgozás céljából a Kanári-szigeteken kívülre kell szállítani.
(9)A helyzet alapos vizsgálata megerősíti, hogy helyt kell adni Spanyolország azon kérelmének, hogy újítsák meg az adónak a helyi termékekre vonatkozó mentességben részesíthető termékek listájára történő alkalmazására vonatkozó engedélyt.
(10)Az AIEM adó a Kanári-szigetek ipari termelési ágazatainak önálló fejlesztését és a szigetek gazdaságának diverzifikálását szolgálja.
(11)Az EK-Szerződés 299. cikke alapján elfogadott 2002. június 20-i 2002/546/EK tanácsi határozat eredetileg azt engedélyezte Spanyolország számára, hogy az „Arbitrio sobre Importaciones y Entregas de Mercancías en las Islas Canarias” (a továbbiakban: AIEM) elnevezésű adó vonatkozásában 2011. december 31-ig mentességet vagy kedvezményt nyújtson egyes, a Kanári-szigeteken helyben előállított termékek tekintetében. Az említett határozat melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyekre alkalmazható az adó alóli mentesség vagy az arra vonatkozó kedvezmény. A helyben előállított termékek és az egyéb termékek adóztatásában jelentkező különbség – terméktől függően – nem haladhatja meg az 5, a 15 vagy a 25 százalékpontot.
(12)A 2011. december 19-i 895/2011/EU tanácsi határozat módosította a 2002/546/EK tanácsi határozatot, és annak alkalmazási idejét 2013. december 31-ig meghosszabbította.
(13)A 2013. december 17-i 1413/2013/EU tanácsi határozat módosította a 2002/546/EK tanácsi határozatot, és annak alkalmazási idejét 2014. június 30-ig meghosszabbította.
(14)A 2014. június 12-i 377/2014/EU tanácsi határozat engedélyezte Spanyolország számára, hogy a Kanári-szigeteken helyben előállított egyes termékekre 2020. december 31-ig az AIEM elnevezésű adó tekintetében mentességet vagy kedvezményt alkalmazzon. Az említett határozat melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyekre az adómentesség vagy az adókedvezmény alkalmazható.
(15)A szóban forgó ipari termékekre alkalmazható legmagasabb különbözeti adómérték 15 %. A szubszidiaritás elvének megfelelően a spanyol hatóságok döntenek az egyes termékekre vonatkozó adómértékről. Az engedélyezett adókülönbözet nem haladhatja meg az igazolt többletköltségeket. Mindazonáltal ez az adókedvezmény – a kellően indokolt esetek kivételével – évi 150 millió EUR összeghatárig alkalmazható.
(16)A szubszidiaritás elvének megfelelően és a rugalmasság biztosítása érdekében a spanyol hatóságok módosíthatják a termékeket és az engedélyezett adókülönbözetüket annak érdekében, hogy azok tükrözzék az ilyen termékek Kanári-szigeteken történő előállítása során felmerülő többletköltségek tényleges szintjét. Ebben az összefüggésben a spanyol hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy alacsonyabb differenciált adómértékeket alkalmazzanak, és szükség esetén minimumadót állapítsanak meg egyes termékekre, feltéve, hogy az esetleges módosítások összhangban állnak az EUMSZ 349. cikkének célkitűzéseivel. A terméklista módosításának a következő jogosultsági kritériumokon kell alapulnia: a helyi termelés létezik, és részesedése a helyi piacon legalább 5 %-ot tesz ki; jelentős áruimport áll fenn (beleértve a Spanyolország szárazföldi részéről és más tagállamokból származó termékeket is), amely veszélyeztetheti a helyi termelés fenntartását, és részesedése a helyi piacon belül legalább 10 %-ot tesz ki; olyan többletköltségek állnak fenn, amelyek növelik a helyi termelés önköltségi árát a máshol előállított termékekhez képest, ami veszélyezteti a helyben előállított termékek versenyképességét.
(17)A piaci részesedési küszöbértékektől kellően indokolt körülmények között el lehet térni, ideértve a következőket: munkaerő-igényes termelés; a helyi fejlesztés szempontjából egyébként stratégiai jelentőségű termelés; időszakos ingadozásoknak kitett termelés; a különösen hátrányos helyzetű területeken történő termelés; az egészségügyi válságok kezeléséhez szükséges gyógyszerek és egyéni védőeszközök előállítása. Lehetővé kell tenni a spanyol hatóságok számára, hogy módosítsák a termékek jegyzékét és az engedélyezett adókülönbözetüket, feltéve, hogy az esetleges módosítások összhangban állnak az EUMSZ 349. cikkének célkitűzéseivel.
(18)A Kanári-szigetek társadalmi-gazdasági fejlesztésének elősegítésére bevetett eszközöket nemzeti szinten az adó és az abból származó bevételek biztosítják. Az AIEM adóból származó bevételnek a Kanári-szigetek gazdasági és adórendszerének forrásai közé történő felvétele és a helyi tevékenységek ösztönzését magába foglaló gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiához történő felhasználása jogi kötelezettség.
(19)Az AIEM adó alóli mentességeket vagy adókedvezményeket 7 évig lehet alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse, hogy az engedélyezést indokoló feltételek továbbra is teljesülnek-e, Spanyolországnak 2025. szeptember 30-ig nyomonkövetési jelentést kell benyújtania a Bizottság részére.
(20)E határozat nem sérti az EUMSZ 107. és 108 cikkének lehetséges alkalmazását,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 28., 30. és 110. cikkétől eltérve a spanyol hatóságok engedélyt kapnak arra, hogy a Kanári-szigeteken helyben előállított, az I. mellékletben felsorolt kategóriákba tartozó termékek vonatkozásában 2027. december 31-ig az „Arbitrio sobre las Importaciones y Entregas de Mercancías en las islas Canarias (AIEM)” elnevezésű adó alóli teljes körű mentességet vagy részleges kedvezményeket állapítsanak meg. E mentességeknek a Kanári-szigetek gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló stratégia részét kell képezniük, és hozzá kell járulniuk a helyi tevékenységek ösztönzéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben említett összes mentesség vagy kedvezmény alkalmazása az I. mellékletben felsorolt kategóriákba tartozó termékek esetében nem vezethet 15 %-ot meghaladó eltéréshez.
Spanyolország biztosítja, hogy a termékekre alkalmazott mentességek vagy kedvezmények ne haladják meg a helyi tevékenységek fenntartásához, előmozdításához és fejlesztéséhez feltétlenül szükséges mértéket. Az engedélyezett adókülönbözet nem haladhatja meg az igazolt többletköltségeket.
(3) Ez az adókedvezmény – kellően indokolt esetek kivételével – évi 150 millió EUR összeghatárig alkalmazható.
2. cikk
Az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékeket a következő kritériumok figyelembevételével kell kiválasztani:
a) a helyi termelés létezik, és részesedése a helyi piacon legalább 5 %-ot tesz ki;
b) jelentős áruimport áll fenn (beleértve a Spanyolország szárazföldi részéről és más tagállamokból származó termékeket is), amely veszélyeztetheti a helyi termelés fenntartását, és részesedése a helyi piacon belül legalább 10 %-ot tesz ki;
c) olyan többletköltségek állnak fenn, amelyek növelik a helyi termelés költségeit a máshol előállított termékekhez képest, ami veszélyezteti a helyben előállított termékek versenyképességét.
Az a) és a b) pontban említett piaci részesedési küszöbértékektől kellően indokolt körülmények között lehet eltérni, ideértve a következőket:
i. munkaerő-igényes termelés;
ii. a helyi fejlesztés szempontjából egyébként stratégiai jelentőségű termelés;
iii. időszakos ingadozásoknak kitett termelés;
iv. a különösen hátrányos helyzetű területeken történő termelés;
v. az egészségügyi válságok kezeléséhez szükséges gyógyszerek és egyéni védőeszközök előállítása.
3. cikk
A spanyol hatóságok 2021. január 1-jéig közlik a Bizottsággal azon termékek kiinduló jegyzékét, amelyekre mentességeket vagy kedvezményeket alkalmaznak. A szóban forgó termékeknek az e határozat I. mellékletében meghatározott termékkategóriákba kell tartozniuk. E termékjegyzéket a spanyol hatóságok módosíthatják, feltéve, hogy a Bizottságot minden vonatkozó információról értesítik.
4. cikk
Spanyolország legkésőbb 2025. szeptember 30-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amely lehetővé teszi annak értékelését, hogy továbbra is teljesülnek-e az e határozat 1. cikkében meghatározott engedélyezést indokoló feltételek. A jelentésnek tartalmaznia kell a II. mellékletben előírt információkat.
5. cikk
Ez a határozat 2021. január 1-jétől alkalmazandó.
6. cikk
Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.8.4.
COM(2020) 355 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról
{SWD(2020) 154 final}
I. MELLÉKLET
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékjegyzék a Harmonizált Rendszer vámtarifaszámai szerinti termékkategóriáknak megfelelően
Földművelés, állattartás, erdőgazdálkodás és halászat
0203
0204
0207
0407
0603
0701
0703
0706
0708
0810
Bányászat és kőfejtés
2516
6801
6802
6810
Építőanyagok
2523
3816
3824
6809
7006
7007
7008
7009
7010
Vegyi anyagok
2804
2807
2811
2828
2853
3102
3105
3208
3209
3212
3213
3214
3304
3401
3402
3406
3814
3917
3920
3923
3925
4012
Fémfeldolgozó ipar
7308
7309
7604
7608
7610
8415
8424
8907
9403
9404
9406
Élelmiszer- és italgyártás
0210
0305
0403
0406
0901
1101
1102
1601
1602
1702
1704
1806
1901 1902
1904
1905
2002
2005
2006
2007
2008
2009
2103
2105
2106
2201
2202
2203
2204
2208
2309
Dohány
2402
Textil, bőr és lábbeli
6109
6112
Papíráru
4808
4811
4818
4819
4821
4823
Grafika
4909
4910
4911
II. MELLÉKLET
A 4. cikkben említett nyomonkövetési jelentésben feltüntetendő információk
1. Becsült többletköltségek. A spanyol hatóságok összefoglaló jelentést küldenek, amelynek elegendő adatot kell tartalmaznia annak értékeléséhez, hogy fennáll-e az a többletköltség, amely a máshol előállított termékekhez képest növeli a helyi termelés önköltségi árát. Az összefoglaló jelentésben szereplő információknak legalább a következő információkat kell tartalmazniuk, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak: ráfordítási költségek, túlkészletek költségei, felszerelési költségek, munkaerő-többletköltségek és pénzügyi költségek. Ezeket az adatokat legalább a Harmonizált Rendszer vámtarifaszámai alá tartozó termékkategóriákra való hivatkozással kell megadni, a Kombinált Nómenklatúra négy számjegyből álló formátuma szerint.
A jelentésnek tartalmaznia kell a Spanyolország által rendszeres időközönként elkészítendő, többletköltségekről szóló részletes ad hoc tanulmányok összefoglaló eredményeit.
2. Egyéb támogatások. A spanyol hatóságok megküldik a gazdasági szereplőknél a Kanári-szigetek legkülső régió státuszával összefüggésben felmerülő működési többletköltségek ellentételezésére irányuló valamennyi egyéb támogatás és támogatási intézkedés jegyzékét.
3. Az állami költségvetésre kifejtett hatás. A spanyol hatóságok kitöltik az 1. táblázatot, megadva az AIEM-rendszer keretében beszedett vagy be nem szedett adók becsült teljes összegét (EUR-ban).
1. táblázat
|
Tárgyév*
|
2019
|
2020
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
Megjegyzések**
|
|
Adóbevétel-kiesés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adóbevételek – import
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adóbevételek – helyi termelés
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzések a táblázathoz:
(1)„Adóbevétel-kiesés”: a helyi termelésre alkalmazott adókülönbözetek (kedvezmények/mentességek) miatt be nem szedett adó teljes összege (EUR-ban). Termékszinten a helyi piacon értékesített termékek értékét (az export nélkül) meg kell szorozni az alkalmazott adókülönbözettel. A mutatót ezután a termékszintű becslések összegzésével számítják ki.
(2)„Adóbevételek – import”: az adóköteles termékek behozatalára kivetett adó teljes összege (EUR-ban).
(3)„Adóbevételek – helyi termelés”: a helyi adóköteles termékekre kivetett adó teljes összege (EUR-ban).
(4)(*) Előfordulhat, hogy az információk a felsoroltak közül nem minden évre vonatkozóan állnak rendelkezésre.
(5)(**) Tegye meg a szükségesnek ítélt észrevételeket és pontosításokat.
4. Az általános gazdasági teljesítményre gyakorolt hatás. A spanyol hatóságok kitöltik a 2. táblázatot, amely tartalmazza a csökkentett adóknak a régió társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt hatását igazoló adatokat. A táblázatban előírt mutatók a támogatott ágazatoknak a regionális gazdaság általános teljesítményéhez viszonyított teljesítményére vonatkoznak. Ha néhány mutató nem áll rendelkezésre, alternatív jelentési adatokat kell megadni a régió általános társadalmi-gazdasági teljesítményéről.
2. táblázat
|
Tárgyév*
|
2019
|
2020
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
Megjegyzések**
|
|
Regionális bruttó hozzáadott érték
|
|
|
|
|
|
|
|
|
-A támogatott ágazatokban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális összfoglalkoztatás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
-A támogatott ágazatokban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Aktív vállalkozások száma
|
|
|
|
|
|
|
|
|
-A támogatott ágazatokban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Árszínvonalindex – anyaország
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Árszínvonalindex – régió
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzések a táblázathoz:
(1)„Támogatott ágazatok”: azok a gazdasági ágazatok (NACE-definíció vagy hasonló), amelyekben a termelés (termelési volumen alapján) jellemzően adókedvezményben/adómentességben részesül.
(2)(*) Előfordulhat, hogy az információk a felsoroltak közül nem minden évre vonatkozóan állnak rendelkezésre.
(3)(**) Tegye meg a szükségesnek ítélt észrevételeket és pontosításokat.
5. A rendszer részletezése. A spanyol hatóságok minden egyes (az esettől függően 4, 6 vagy 8 számjegyű KN-kóddal, illetve 10 számjegyű TARIC-kóddal megadott) termékre és az érintett időszak (2019–2024) minden egyes évére vonatkozóan kitöltik a 3. és 4. táblázatot. A lista csak azokat a termékeket tartalmazza, amelyekre differenciált adómérték vonatkozik.
3. táblázat: A termékek és az alkalmazott adómértékek azonosítása
|
Támogatott termékek – KN-kód (4, 6, 8 vagy 10 számjegy)
|
Tárgyév
|
Jóváhagyott KN4 kategória
|
A kódokra vonatkozó előírások
|
Külső adómérték
|
Belső adómérték
|
Alkalmazott adókülönbözet
|
Megjegyzések**
|
|
|
2019
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzések a táblázathoz:
(1)„Jóváhagyott KN4 kategória”: az e határozattal jóváhagyott KN4 kategória.
(2)„A kódokra vonatkozó előírások”: abban az esetben, ha az eltérő adóügyi megítélést különböző 10 számjegyű kódokra terjesztik ki, vagy a KN/TARIC fogalommeghatározások egyéb ad hoc előírásain alapulnak.
(3)„Külső adómérték”: az importra alkalmazott adómérték.
(4)„Belső adómérték”: a helyi termelésre alkalmazott adómérték.
(5)„Alkalmazott adókülönbözet”: a külső és a belső adómérték különbözete.
(6)(**) Tegye meg a szükségesnek ítélt észrevételeket és pontosításokat.
4. táblázat: A támogatott termékek piaci részesedése
|
Támogatott termékek – KN-kód (4, 6, 8 vagy 10 számjegy)*
|
Tárgyév
|
Volumen
|
Érték (EUR-ban)
|
Megjegyzések**
|
|
|
|
helyi termelés
|
egység
|
import
|
Piaci részesedés**
|
helyi termelés
|
import
|
Piaci részesedés**
|
|
|
|
2019
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzések a táblázathoz:
(1)(*) az adategyeztetés lehetővé tétele érdekében az első oszlopnak meg kell egyeznie az előző táblázattal.
(2)„Volumen”: az „egység” oszlopban adja meg a mértékegységet (tonna, hl, darab stb.).
(3)„Érték”: az import esetében egybeesik az adóalappal.
(4)(**) „Piaci részesedés”: a piaci részesedést a helyi termékek exportjának levonásával kell kiszámítani.
(5)(***) Tegye meg a szükségesnek ítélt észrevételeket és pontosításokat.
6. Szabálytalanságok. A spanyol hatóságok tájékoztatást nyújtanak minden, az engedély alkalmazásával összefüggésben közigazgatási szabálytalanságok, különösen adókijátszás vagy csempészet tárgyában folytatott vizsgálatról. Emellett részletes információkkal kell szolgálniuk legalább az ügy jellegéről, annak értékéről és a szóban forgó időszakról.
7. Panaszok. A spanyol hatóságok tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságokhoz érkezett-e panasz az engedély alkalmazásával kapcsolatban akár a kedvezményezettektől, akár másoktól.