INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A méltányos adóztatás az európai szociális piacgazdaság egyik fő alapja, és az egyik fő pillére a Bizottság „embereket szem előtt tartó gazdaság” 1 iránti elkötelezettségének. A méltányos adóztatás elősegíti a társadalmi igazságosságot és az egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban. A méltányos adórendszernek olyan adószabályokon kell alapulnia, amelyek biztosítják, hogy mindenki kifizeti a rá eső méltányos részt, ugyanakkor megkönnyítik az adófizetőknek – legyenek akár vállalkozások, akár polgárok – a szabályok betartását. A méltányos és hatékony adózás elengedhetetlen az emberekbe és az infrastruktúrába történő állami beruházásokhoz elegendő bevétel megóvásához, miközben olyan üzleti környezetet teremt az egységes piacon, amelyben az innovatív vállalkozások virágozhatnak.

A Covid19-világjárvány sürgősen szükségessé teszi az államháztartás védelmét, és azt, hogy korlátozzuk annak társadalmi-gazdasági következményeit. A tagállamoknak megfelelő adóbevételekre lesz szükségük ahhoz, hogy jelentős erőfeszítéseket tehessenek a COVID19-világjárvány elleni intézkedések negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy a bevételek növelése ne a legkiszolgáltatottabb csoportokat terhelje. Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzése révén az adózás méltányosságának biztosítása ma fontosabb, mint valaha. Ebben az összefüggésben az adminisztratív együttműködés és az információcsere megerősítése kulcsfontosságú az adókikerülés és az adókijátszás elleni küzdelemben az Unióban. Amint azt az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” 2 című bizottsági közlemény is hangsúlyozta, annak biztosítása érdekében, hogy a talpra állás a szolidaritásra és a méltányosságra alapuljon, a Bizottság fokozza az adócsalások és más tisztességtelen gyakorlatok elleni küzdelmet. Ez elősegíti a tagállamok számára a jelenlegi válság legfőbb kihívásainak való megfeleléshez szükséges adóbevételek előteremtését.

Ez a jogalkotási javaslat része az EU talpra állását támogató, méltányos és egyszerű adózásra irányuló csomagnak, amely tartalmaz egy olyan cselekvési tervről szóló közleményt, amely számos, a gazdaságélénkítési stratégiát támogató, a méltányos és egyszerű adózásra vonatkozó soron következő kezdeményezést mutat be 3 , valamint a jó adóügyi kormányzás az EU-ban és az EU-n kívül 4 tárgyú bizottsági közleményt, amely áttekinti a jó adóügyi kormányzás javításában elért eredményeket az EU-ban, kívülről is, és fejlesztési területeket javasol.

Az EU az elmúlt években az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés kezelésére, valamint az átláthatóság fokozására összpontosította erőfeszítéseit. Bár jelentős javulások történtek, különösen az információcsere területén, az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15 2011/16/EU tanácsi irányelv 5 értékelése 6 arra mutatott rá, hogy továbbra is javítani kell az információcsere és az igazgatási együttműködés valamennyi formájára vonatkozó meglévő rendelkezéseket. A keret legproblematikusabb elemei között különösen az „előrelátható fontosság” fogalma, valamint az adóalanyok egy csoportjának információkérései merültek fel, mivel ezek nem egyértelműek.

Az értékelés arra is rámutatott, hogy az egyidejű ellenőrzések alkalmazására és a tagállami tisztviselők másik tagállamban folytatott vizsgálat során való jelenlétének engedélyezésére egyes nemzeti rendszerekben nincs jogalap, ami azzal jár jelenleg, hogy a szóban forgó rendelkezések nem használhatók hatékonyan. A közös transzferárfórum EU-n belüli transzferárak ellenőrzéséről szóló, 2018. évi jelentése 7 részletesebben tárgyalja ezt a pontot. A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok jelenleg ki szokták emelni az aktuális hibákat, és javaslatokat tesznek két vagy több tagállamban a transzferárak ellenőrzésének alkalmazására. A jelentés a következőket ajánlja: el kell fogadni „a transzferárak ellenőrzésének összehangolt megközelítését, [amely] két szempontból is hozzájárulna a belső piac jobb működéséhez: az adóhatóságok számára átlátható és hatékony eszközt kínálna az adókivetési jogosultságok elosztásának megkönnyítésére, valamint a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás megakadályozására”.

Ezért egyértelműen javítani kell az információcsere és a közigazgatási együttműködés jelenlegi keretét az EU-ban. A Bizottság elnöke megbízatásának kezdetén tulajdonképpen annak szükségességét hangsúlyozta, hogy meg kell vizsgálni, hogyan lehetne javítani a nemzeti hatóságok közötti együttműködést 8 . Az információcsere és az adminisztratív együttműködés javítása az EU-ban központi szerepet játszik.

A meglévő szabályok megerősítésén túl a közigazgatási együttműködés új területekre való kiterjesztésére is szükség van az EU-ban, a gazdaság digitalizálása által felvetett kihívások kezelése, valamint az adóigazgatások abban történő segítése érdekében, hogy jobban és hatékonyabban szedhessék be az adókat, és lépést tartsanak az új fejleményekkel. A digitális platformok gazdaságának jellemzői megnehezítik az adóhatóságok számára az adóköteles események nyomon követhetőségét és észlelését. A probléma különösen akkor fokozódik, ha a szóban forgó ügyleteket egy másik joghatóságban letelepedett digitálisplatform-üzemeltető útján végzik. Az értékesítők által a digitális platformokon történő szolgáltatásnyújtás vagy áruértékesítés során elért jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás elmaradása a tagállamok adóbevételeinek hiányához vezet. Ezenkívül az értékesítők számára előnyt is kínál azokhoz az értékesítőkhoz képest, akik nem tevékenyek a digitális platformon. Ha ezt a szabályozási hiányosságot nem orvosolják, a méltányos adóztatás célkitűzésének megvalósulása nem biztosítható.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt jogszabály az adózás átláthatóságának általános politikai prioritásával foglalkozik, amely az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés elleni eredményes küzdelem előfeltétele. Az utóbbi években az uniós tagállamok egy sor jogalkotási eszközt fogadtak el az átláthatóság területén, amelyek részeként a nemzeti adóhatóságoknak szorosan együtt kell működniük egymással az információcserében. A 2011/16/EU tanácsi irányelv a 77/799/EGK tanácsi irányelv helyébe lépett, és az uniós adóhatóságok közötti fokozott közigazgatási együttműködés kezdetét jelentette. Hasznos eszközöket hozott létre az együttműködés javítása érdekében a következő területeken:

(1)megkeresésre történő információcsere;

(2)spontán cserék;

(3)automatikus információcsere egy kimerítő jellegű listán szereplő területek tekintetében (pl. a munkaviszonyból származó jövedelem; a vezető tisztségviselők tiszteletdíja; más irányelvek hatálya alá nem tartozó életbiztosítási termékek; nyugdíj; valamint ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem);

(4)a külföldi tisztviselők részvétele a közigazgatási vizsgálatokban;

(5)egyidejű ellenőrzések; valamint

(6)az adóhatározatok más adóhatóságokkal való közlése.

A 2011/16/EU tanácsi irányelvet többször módosították a következő kezdeményezésekkel:

·A Tanács 2014. december 9-i 2014/107/EU irányelve 9 (DAC2) az OECD-nek az adóügyi illetőséggel nem rendelkezők számláira vonatkozó információk automatikus cseréjét előíró közös jelentéstételi standardja alapján a pénzügyi számlák adataira vonatkozó, tagállamok közötti automatikus információcserére vonatkozóan;

·A Tanács 2015. december 8-i (EU) 2015/2376 irányelve 10 (DAC3) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra vonatkozó kötelező automatikus információcserére vonatkozóan;

·A Tanács 2016. május 25-i (EU) 2016/881 irányelve 11 (DAC4) az országonkénti jelentéstételre vonatkozó információk adóhatóságok közötti kötelező automatikus cseréjére vonatkozóan;

·A Tanács 2016. december 6-i (EU) 2016/2258 irányelve 12 (DAC5) a 2011/16/EU irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról;

·A Tanács 2018. május 25-i (EU) 2018/822 irányelve 13 (DAC6) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az irányelv meglévő rendelkezései kölcsönhatásban vannak az általános adatvédelmi rendelettel 14 (GDPR) több olyan esetben, amikor a személyes adatok relevánsak lettek, ugyanakkor különös rendelkezéseket és biztosítékokat tartalmaznak az adatvédelemről. A javasolt módosítások továbbra is követik és tiszteletben tartják ezeket a biztosítékokat. Az informatikai és eljárási intézkedések minimalizálják a személyes adatokra gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az adatcsere egy olyan biztonságos elektronikus rendszeren keresztül történik, amely titkosítja és dekódolja az adatokat, és minden egyes adóhatóságnál csak az engedélyezett tisztviselők férhetnek hozzá ehhez az információhoz. Közös adatkezelőként biztosítaniuk kell a biztonságos és egyedi adattárolást.

A Bizottság számos, a digitális gazdaság szempontjából releváns politikai területen aktív, ideértve a javasolt kezdeményezés hatálya alá tartozó digitális platformok üzemeltetőit is. A javasolt kezdeményezés nem érinti az egyidejűleg folyamatban lévő egyéb bizottsági projekteket, mivel kifejezetten bizonyos adózással kapcsolatos kérdések kezelésére irányul. Nem érinti azokat a tájékoztatási követelményeket sem, amelyeket a digitális szolgáltatók tekintetében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag részeként figyelembe lehet venni az e-kereskedelemről szóló hatályos irányelv közelgő felülvizsgálata kapcsán 15 vagy olyan kezdeményezés keretében, amelynek célja a digitális platformokon dolgozó emberek munkakörülményeinek javítása.

A javasolt szabályok hatálya kiterjed a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra is, amelyek befektetési és hitelezési alapú közösségi finanszírozást egyaránt tartalmaznak. Ezt figyelembe véve és a pénzügyi piacok szabályozása területén az uniós politikákkal való összhang biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatások és a szolgáltatók meghatározása az e területre vonatkozó jogszabályokra hivatkozik.

2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A közvetlen adózás területét érintő jogalkotási kezdeményezések jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 115. cikke. Jóllehet a közvetlen adózást kifejezetten nem említi, a 115. cikk a tagállamok olyan nemzeti jogszabályainak közelítését célzó irányelvekre utal, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését. E feltétel teljesüléséhez az szükséges, hogy a közvetlen adózás területén javasolt uniós jogszabály célja a belső piac működésében meglévő következetlenségek orvoslása legyen. Ezenkívül, mivel az irányelv alapján kicserélt információkat a héa és más közvetett adók területén is fel lehet használni, az EUMSZ 113. cikkét szintén jogalapként idézzük.

Mivel a javasolt kezdeményezés módosítja az irányelvet, ebből következően a jogalap változatlan marad. Valójában a javasolt szabályok, amelyek célja a meglévő keret információcsere és közigazgatási együttműködés szempontjából történő javítása, nem térnek el az irányelv tárgyától. A tervezett módosítások konkrétan biztosítják az előrelátható fontosság pontos meghatározását, és egyértelmű jogi keretet teremtenek a közös ellenőrzések elvégzéséhez. E rendelkezések következetes alkalmazása csak a nemzeti jogszabályok közelítésével érhető el.

A meglévő kereten kívül a javaslat bevezeti a digitális platformok üzemeltetőire vonatkozó jelentéstételi szabályokat a digitális platformok különféle tevékenységekben való felhasználása során felmerülő problémákra reagálva. A platformok digitális jellege lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások értékesítői számára, hogy tevékenységüket ezeken a digitális platformokon folytassák, ám a megszerzett jövedelmet elképzelhető, hogy nem vallják be az illetőségük szerinti tagállamban. Következésképpen a tagállamokra a be nem vallott jövedelem és az adóbevétel-kiesés terhe hárul. Ez a helyzet tisztességtelen adóversenyt teremthet azon magánszemélyekkel vagy vállalkozásokkal szemben is, amelyek nem folytatnak tevékenységet digitális platformon keresztül, ez pedig torzítja a belső piac működését. Ebből következik, hogy ezt a helyzetet csak az EUMSZ 115. cikkében előírt egységes megközelítéssel lehet orvosolni.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvét. Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésre irányul. Ez magában foglalja a szabályok meglévő olyan rendelkezések megfelelőbb érvényesülése érdekében történő bizonyos módosításait, amelyek a különböző tagállamok adóhatóságai közötti, határokon átnyúló együttműködésre vonatkoznak. A javaslat magában foglalja az automatikus információcsere alkalmazási körének kiterjesztését a digitális platformok üzemeltetőire is, arra kötelezve őket, hogy szolgáltassanak adatokat a megfelelő platformokat igénybe vevő áru- és szolgáltatásértékesítők által elért jövedelemről.

Az irányelv hatályos rendelkezéseinek alkalmazása jelentős eltéréseket mutatott a tagállamok között. Míg néhány tagállam hajlandó teljes mértékben együttműködni és információcserét folytatni, más tagállamok korlátozó megközelítést alkalmaznak, vagy akár el is utasítják az információcserét. Ezenkívül bizonyos rendelkezések elégtelennek bizonyultak az adóhatóságok igényeinek kielégítése szempontjából a más tagállamokkal való hosszabb együttműködés során.

Emellett a digitális platformok szolgáltatások nyújtására és áruértékesítésre való fokozott felhasználása következetlen jövedelembevallásokhoz vezetett az értékesítők részéről, ami az adókijátszás magas kockázatával jár. Noha néhány tagállam nemzeti jogszabályaiban beszámolási kötelezettséget írt elő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az adókijátszás elleni nemzeti rendelkezések nem lehetnek teljes mértékben eredményesek, különösen akkor nem, ha a célzott tevékenységeket határokon átnyúló módon hajtják végre.

A jogbiztonság és az egyértelműség csak akkor érhető el, ha ezeket a hiányosságokat az összes tagállamra alkalmazandó egységes szabályokkal kezeljük. A belső piacnak olyan szilárd mechanizmusra van szüksége, amely annak biztosítása révén, hogy az adóhatóságok kellő időben megfelelő tájékoztatást kapnak, egységes módon kezeli ezek a kiskapukat, és orvosolja a meglévő torzulásokat. Az EU-szerte harmonizált jelentéstételi keret nélkülözhetetlennek tűnik, különös tekintettel a platformüzemeltetők által nyújtott szolgáltatások határokon átnyúló dimenziójára. Tekintettel arra, hogy a digitális platformok útján szerzett jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség fő célja az, hogy az adóhatóságok tájékoztatást kapjanak az egyetlen joghatóságon túlmutató dimenzióval rendelkező tevékenységekről, az azonosított probléma egységes megközelítésének biztosítása érdekében minden ilyen kezdeményezést az EU szintjén történő fellépés útján kell megindítani.

Ezért az EU jobb helyzetben van az egyes tagállamokhoz képest a feltárt problémák kezelése, valamint az információcsere és az adminisztratív együttműködés rendszere eredményességének és teljességének biztosítása szempontjából. Először is biztosítani fogja a szabályok következetes alkalmazását az egész EU-ban. Másodszor az összes digitális platformra ugyanazok az adatszolgáltatási előírások vonatkoznak. Harmadszor az adatszolgáltatás információcserével társul, és ilyen módon lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy átfogó információkat szerezzenek a digitális platformon keresztül megszerzett jövedelemről.

•Arányosság

A javaslat az irányelv hatályos rendelkezéseinek javításából áll, és az automatikus cserék alkalmazási körét kiterjeszti a digitális platformok üzemeltetői által közölt bizonyos információkra is. A fejlesztések nem lépik túl az információcsere és tágabb értelemben a közigazgatási együttműködés céljának eléréséhez szükséges mértéket. Tekintettel arra, hogy a belső piac működésében feltárt torzulások általában túlterjednek egyetlen tagállam határain, a közös uniós szabályok a problémák eredményes kezeléséhez szükséges minimumot jelentik.

Így a javasolt szabályok hozzájárulnak az irányelv egyértelműbb, következetesebb és hatékony alkalmazásához, ami jobb módszereket eredményez az irányelv céljainak elérése terén. A digitálisplatform-üzemeltetők azon tervezett kötelezettsége, hogy adatokat szolgáltassanak a felhasználóik, azaz az értékesítők által megszerzett jövedelemről, szintén működőképes megoldást kínál az adókijátszással szemben, olyan információcsere-mechanizmusok felhasználásával, amelyeket korábban már kipróbáltak a DAC2 és a DAC4 vonatkozásában. Ennek szellemében megállapítható, hogy a javasolt kezdeményezés arányos választ jelent az irányelv meghatározott következetlenségeire, és célja az adókijátszás problémájának kezelése is.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat két jogalappal rendelkezik: az EUMSZ 113. és 115. cikke, amely kifejezetten előírja, hogy az e területre vonatkozó jogszabályokat csak irányelv formájában lehet elfogadni. Ezért az adózásra vonatkozó kötelező érvényű szabályok elfogadása során semmilyen más típusú uniós jogi aktusok alkalmazása nem engedhető meg. Ezenkívül a javasolt irányelv a DAC hatodik módosítása; vagyis a 2014/107/EU, az (EU) 2015/2376, az (EU) 2016/881, az (EU) 2016/2258 és az (EU) 2018/822 tanácsi irányelveket követi.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A hatályos jogszabályok értékelése

A Bizottság 2019-ben 16 értékelte a közvetlen adóztatás terén folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó hatályos szabályok eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az együttműködés jelentős előnyökkel jár, de még mindig van mit javítani. Igazolta, hogy továbbra is vannak különbségek abban, ahogy a tagállamok a közigazgatási együttműködés rendelkezésre álló eszközeit kihasználják. A kicserélt információkat hatékonyabban lehet felhasználni, és az együttműködés előnyeit átfogóbb módon lehet elemezni. Az értékelésre támaszkodva ez a jogalkotási javaslat konkrét beavatkozásokat ismertet a közigazgatási együttműködés jobb érvényesülése érdekében.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A Bizottság 2020. február 10-én nyilvános konzultációt indított az adózás területén az információcsere-keret megerősítésére irányuló uniós fellépés előrehaladásának előmozdítása érdekében. A Bizottság több lehetséges opciót mutatott be, az érdekelt felek közül pedig összesen 37 adott válaszával visszajelzést. Ezenkívül a Bizottság célzott konzultációkat folytatott olyan módon, hogy 2020. február 27-én találkozót tartott a digitális platformok üzemeltetőinek különféle képviselőivel. A digitális platformok üzemeltetőinek képviselői egyetértettek abban, hogy a platformokról történő információgyűjtést szolgáló egységesített uniós jogi keretnek milyen előnyei vannak, összehasonlítva a különféle nemzeti jelentéstételi szabályokkal. Ezen túlmenően a digitálisplatform-üzemeltetők képviselői az egyablakos héaügyintézéshez hasonló megoldást javasoltak, amely lehetővé tenné az információknak csak a platform illetősége szerinti tagállam adóhatóságánál történő bejelentését.

A közös ellenőrzéseket illetően a nyilvános konzultáció eredményei hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni ezek szerepét az uniós szintű közigazgatási együttműködési keretben.

•A tagállamokkal folytatott konzultáció

Az Európai Bizottság célzott konzultációkat folytatott a tagállamoknak szánt kérdőív segítségével. Ezen túlmenően az Adóügyi és Fejlesztési Főigazgatóság 2020. február 26-án megszervezte a IV. munkacsoport ülését, és a tagállamoknak lehetősége volt megvitatni a DAC módosítására irányuló esetleges javaslatot. Az ülés a digitális platformokon keresztül megszerzett jövedelemről szóló adatszolgáltatásra és információcserére összpontosított.

Összességében széles körű támogatás volt megfigyelhető az értékesítők digitális platformon keresztül szerzett jövedelmével kapcsolatos információcserére vonatkozó esetleges uniós kezdeményezést illetően. A tagállamok többsége az új jogi keret tág alkalmazási körét támogatta, amely az ingatlan bérbe adásából és a személyi szolgáltatások nyújtásából származó jövedelmeken kívül áruk értékesítését, bármilyen szállítási mód bérleti díját és közösségi finanszírozási szolgáltatásokat is magában foglalna.

•A konzultációk eredménye

A jelek szerint mind a nyilvános, mind a célzott konzultációk egybevágnak azokkal a kihívásokkal, amelyeket a digitális platformok üzemeltetőinek szóló új szabályoknak kezelnie kellene: elégtelen adatszolgáltatás a digitálisplatform-gazdaságban és a hatékonysági hiányosságok; valamint az EU jelenlegi közigazgatási együttműködési kerete javításának szükségessége, például a közös ellenőrzések területén.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság elvégezte a releváns szakpolitikai alternatívákra vonatkozó hatásvizsgálatot, amely 2020. május 5-én kedvező véleményt kapott a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől (SEC(2020) 271) 17 . A Szabályozói Ellenőrzési Testület több ajánlást tett a hatásvizsgálat javítására, amelyeket a hatásvizsgálat zárójelentése figyelembe vesz (SWD(2020) 131) 18 . Az alapforgatókönyvhöz képest különböző szakpolitikai alternatívákat vizsgáltak meg az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia kritériumai alapján. Az elemzés legmagasabb szintjén választani lehet a status quo vagy alapforgatókönyv, illetve egy olyan forgatókönyv között, amelyben a Bizottság nem szabályozási vagy szabályozási módon cselekszik. A nem szabályozási fellépés ajánlás kibocsátását jelenti. A szabályozási lehetőség jogalkotási kezdeményezést jelent a jelenlegi közigazgatási együttműködési keret bizonyos konkrét elemeinek módosítására.

A jogalkotási módosítást részesítették előnyben a meglévő szabályok módosítását illetően a következetesség és eredményesség érdekében.

A digitális platformok üzemeltetőit illetően a hatásvizsgálat arra mutatott rá, hogy az uniós szintű szabályozási lehetőség a legmegfelelőbb az adott politika teljesítéséhez. A status quo vagy az alap forgatókönyv bizonyult a legkevésbé eredményesnek, hatékonynak vagy koherensnek. Az alapforgatókönyvtől eltérő módon egy kötelező közös uniós szabvány biztosítaná, hogy valamennyi uniós adóhatóság hozzáférjen azonos típusú adatokhoz. Vagyis egy uniós szabályozási intézkedés minden adóhatóság számára azonos feltételeket biztosítana a meghatározott adóügyi célból összegyűjtött információkhoz való hozzáférés tekintetében. Ez lehetővé teszi az automatikus uniós szintű információcserét közös szabványok és előírások alapján. A végrehajtást követően ez az egyetlen forgatókönyv, amelyben az értékesítő illetősége szerinti tagállam adóhatóságai ellenőrizhetik, hogy az értékesítő pontos adatokat szolgáltatott-e a digitális platformon keresztül megszerzett jövedelméről anélkül, hogy időigényes ad hoc felszólításokra és vizsgálatokra lenne szükség. Ezenkívül az EU kötelező közös adatszolgáltatási szabványa biztosítaná, hogy a digitális platformok üzemeltetőit ne terheljék széttöredezett nemzeti megoldásokkal az adóügyi adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában.

Gazdasági hatások

Előnyök

A digitális platformon keresztül megszerzett jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség és az ilyen információk cseréje elősegíti a tagállamok számára, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak az esedékes adóbevételek beszedése érdekében. A közös adatszolgáltatási szabályok továbbá elősegítik az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a digitális platformokat használó nem használó értékesítők, illetve a digitális platformok üzemeltetői között, akiknek jelenleg nagyon eltérő adatszolgáltatási kötelezettségekkel kell szembenézniük. Az értékesítők által a digitális platformok használatával szerzett bevételek átláthatósága növeli az egyenlő versenyfeltételeket a hagyományosabb vállalkozásokkal szemben.

Egy kötelező egységes uniós eszköz megléte pozitív társadalmi hatásokkal járhat, és hozzájárulhat a méltányos adóztatás pozitív megítéléséhez és az adófizetők közötti méltányos tehermegosztáshoz. Feltételezzük, hogy minél tágabb a szabályok alkalmazási köre, annál erősebb lesz az adóztatás méltányosként való megítélése, tekintettel arra, hogy minden tevékenység esetében problémát jelent az elégtelen adatszolgáltatás. Ugyanez az érvelés vonatkozik a méltányos tehermegosztás előnyeire is: minél szélesebb körű a beavatkozás, a tagállamok annál inkább biztosíthatják az esedékes adók tényleges beszedését. Az EU fellépésének fiskális előnyei sokkal nagyobbak, ha a jelentési kötelezettség tág alkalmazási körű, azaz az összes szolgáltatásra és áruértékesítésre vonatkozik. Az alkalmazási körnek kizárólag az uniós alapú digitális platformokra történő korlátozása jelentősen csökkentheti az egyes lehetőségek szerinti adóbevételeket.

Költségek

Alkalmazási körtől függetlenül az egész EU-ra kiterjedő automatikus adatszolgáltatásból származó egyszeri költségek nagyságrendje a becslések szerint több száz millió euró valamennyi digitálisplatform-üzemeltető és adóhatóság figyelembevételével, az ismétlődő költségek pedig több tízmillió euró nagyságrendűek. Az egyszeri és ismétlődő költségek főként az informatikai rendszerek fejlesztéséből és működtetéséből adódnak. Az adóhatóságok végrehajtási költségekkel is szembesülnek. A költséghatékonyság érdekében a tagállamokat arra ösztönözzük, hogy tegyék lehetővé a digitális jelentéstételt, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a digitális platformok és az adóhatóságok közötti rendszer-, illetve adatszintű interoperabilitást.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat célja a digitális platformok üzemeltetői, az adófizetők és az adóhatóságok szabályozási terheinek csökkentése. Így az előnyben részesített szakpolitikai megoldás arányos választ jelent a feltárt problémára, mivel nem haladja meg azt a mértéket, amely szükséges a belső piac torzulások nélküli, jobb működése Szerződésekbe foglalt céljának eléréséhez. A közös szabályok a digitális platformok útján szerzett jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatás minimálisan szükséges közös keretének megteremtésére korlátozódnak. Példa: i. A szabályok biztosítják a kettős adatszolgáltatás alól való mentesülést (vagyis egységes a regisztráció és az adatszolgáltatás); ii. az automatikus csere az érintett tagállamokra korlátozódik; és iii. a nem teljesítésért kiszabott szankciók továbbra is a tagállamok szuverén ellenőrzése alatt maradnak. Ráadásul a harmonizáció csak az illetékes hatóságok megszerzett jövedelemről való tájékoztatásának biztosítására terjed ki. Ezt követően a tagállamok döntenek az esedékes adóról.

•Alapjogok

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és mindenekelőtt betartja az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Különösen az adóhatóságoknak továbbítandó adatelemkészletet úgy kell meghatározni, hogy az a GDPR-kötelezettségekkel összhangban csak a nem megfelelő adatszolgáltatás vagy annak elmaradása észleléséhez szükséges minimális adatokat rögzítsék.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Lásd a pénzügyi kimutatást.

5.A JAVASLAT EGYES RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

A módosítás az információcserére és az adminisztratív együttműködésre vonatkozó meglévő rendelkezések módosítására tesz javaslatot, valamint kiterjeszti az alkalmazási kört az automatikus információcserére a digitális platformok üzemeltetői által szolgáltatott információk tekintetében. A digitális platformok üzemeltetőire vonatkozó jelentéstételi szabályokat az OECD keretében végzett munka ihlette.

i. Információcsere megkeresés alapján

•Előrelátható fontosság

Az 5a. cikk meghatározza az előrelátható fontosság követelményét, amelyet információkérés esetén kell alkalmazni. A meghatározás meghatározza a norma azon elemeit és azokat az eljárási követelményeket, amelyeket a megkereső hatóságnak be kell tartania. Az információkérés egy vagy több adóalanyra vonatkozhat, feltéve hogy egyénileg azonosítják őket.

A 8a. cikk (10) bekezdésében foglaltak szerint az előrelátható fontosság követelményét nem kell alkalmazni, ha az információkérést határokon átnyúló, kicserélt feltételes adómegállapítás vagy a 2015. december 8-i (EU) 2015/2376 tanácsi irányelv szerinti előzetes ármegállapítás nyomon követéseként küldik meg.

A 17. cikk (1) bekezdése a szokásos információforrások teljességének pontosítása érdekében módosul. Az információkérés előtt a megkereső hatóság köteles kimeríteni az összes szokásos információforrást, amelyet adott körülmények között felhasználhatott a kért információ beszerzésére, minden rendelkezésre álló eszköz alkalmazásával. Ha azonban ilyen módon a megkereső hatóság aránytalan nehézségekkel szembesül, és felmerül annak kockázata, hogy veszélybe kerül céljainak elérése, a kötelezettség nem alkalmazandó. Ha a megkereső hatóság nem tartotta be ezt a kötelezettséget, a megkeresett hatóság megtagadhatja az információnyújtást.

A 20. cikk (2) bekezdésének módosítása biztosítja a megkeresés alapján történő információcsere formáinak ennek megfelelő kiigazítását.

•Csoportos megkeresések

Az 5b. cikk az információkérés keretében benyújtott csoportos megkeresésekkel foglalkozik. A csoportos megkeresések az adófizetők olyan csoportját érintik, amelyet nem lehet egyénileg azonosítani, hanem közös jellemzői vannak. A megkeresés jellege miatt a kért információ eltérhet, ha a megkeresés adott adófizetőhöz kapcsolódik. Ezért az előrelátható fontosság 5a. cikkben meghatározott követelménye nem alkalmazandó. Ehelyett a megkereső hatóságnak információkat kell szolgáltatnia a megkeresett hatóság számára, beleértve i. a csoport jellemzőinek átfogó leírását; valamint ii. az alkalmazandó jog, valamint a megkeresés alapjául szolgáló tények és körülmények magyarázatát.

ii. Automatikus információcsere

•Jövedelemkategóriák

A 8. cikk (1) bekezdése meghatározza azokat a jövedelemkategóriákat, amelyek kötelező automatikus csere tárgyát képezik a tagállamok között. Az információcserével érintett jövedelemkategóriák kiegészülnek a jogdíjakkal. A módosítás arra kötelezi a tagállamokat, hogy minden rendelkezésre álló információt kicseréljenek a többi tagállammal, a 2024-ig tartó adómegállapítási időszakok esetében legalább két jövedelemkategória, illetve a 2024-től kezdődő adómegállapítási időszakok esetében legalább négy jövedelemkategória vonatkozásában a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

•A platformüzemeltetőkre vonatkozó adatszolgáltatási szabályokra kötelező automatikus információcsere vonatkozik

A 8ac. cikk meghatározza azon információk kötelező automatikus cseréjének alkalmazási körét és feltételeit, amelyeket a platformüzemeltetők megküldenek az illetékes hatóságnak. A részletes szabályokat az V. melléklet határozza meg. Első lépésként a szabályok előírják az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők számára az információk összegyűjtését és ellenőrzését az átvilágítási eljárásokkal összhangban. Második lépésben az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek információkat kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítőkről, akik/amelyek az általuk üzemeltetett platformot használják áruik értékesítéséhez, szolgáltatásaik nyújtásához, közösségi finanszírozású befektetésekhez és kölcsönökhöz. A harmadik lépés a bejelentett információknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő illetősége szerinti vagy az ingatlan elhelyezkedése szerinti tagállam illetékes hatóságával való közlése.

Hatály

Az V. melléklet I. szakasza tartalmazza azokat a fogalommeghatározásokat, amelyek meghatározzák az adatszolgáltatási szabályok hatályát.

–Ki viseli az adatközlés terhét?

A szabályok meghatározzák a platform, a platformüzemeltető és az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető fogalmát.

A platform fogalma nem terjed ki olyan szoftverekre, amelyek kizárólag a következőket teszik lehetővé: i. fizetések feldolgozása, ii. egy érintett tevékenység felhasználók általi felsorolása vagy hirdetése, vagy iii. a felhasználók adott platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető bármely olyan platform üzemeltetője, aki/amely adóilletőséggel rendelkezik valamely tagállamban, vagy egy tagállam jogszabályai szerint jött létre, vagy amelynek üzletvezetési helye vagy állandó telephelye egy tagállamban található (általában ezek az „uniós platformok”).

Ezenkívül a szabályok hatálya alá tartoznak azok a platformüzemeltetők is, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, de megkönnyítik az érintett tevékenység elvégzését olyan adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítők számára, akik/amelyek ezen irányelv alkalmazásában valamely tagállamban illetőséggel rendelkeznek vagy pedig a valamely tagállamban található ingatlantulajdon bérlete tekintetében (általában ezek a „külföldi platformok”). A tevékenység Unión belüli végzéséhez az ilyen platformoknak regisztrálniuk kell valamelyik tagállamban (azaz egyszeri regisztráció) a 8ac. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Az V. melléklet IV. szakaszának F. pontja rögzíti a regisztráció részleteit. A javasolt szabályok egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása és konkrétabban az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nyilvántartásba vétele és azonosítása érdekében a 8ac. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra egy egységes formanyomtatvány elfogadása céljából. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

Az Unióban héa szempontjából már regisztrált platformüzemeltetők a héaregisztráció szerinti tagállamtól eltérő más tagállamban nem regisztrálhatnak.

–Mely tevékenységekről kell adatokat szolgáltatni?

Az érintett tevékenység magában foglalja az ingatlan bérbeadását, a személyi szolgáltatások nyújtását, az áruk értékesítését, a közlekedési eszközök bérbe adását, valamint a közösségi finanszírozás keretében történő befektetést és kölcsönnyújtást.

Az érintett tevékenység fogalma nem foglalja magában az olyan értékesítő által végzett tevékenységet, aki az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető alkalmazottjaként jár el.

A személyi szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely egy vagy több olyan személy által elvégzett idő- vagy feladatalapú munkát foglal magában, akik önállóan vagy egy szervezet nevében járnak el. Ezt a szolgáltatást egy felhasználó kérelmére online vagy fizikailag offline végzik, miután egy platformon lehetőséget biztosítottak rá.

–Kinek a tevékenységeiről kell adatokat szolgáltatni?

Az értékesítő egy platformon regisztrált felhasználó, aki/amely bármely érintett tevékenységet végez. Kormányzati szerv nem tekinthető értékesítőnek.

Aktív értékesítő minden olyan értékesítő, aki/amely a jelentéstételi időszak alatt érintett tevékenységet végzett.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő minden olyan aktív értékesítő, aki az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszakban i. egy tagállamban rendelkezett elsődleges címmel, vagy ii. a tagállamban kiállított adóazonosító számmal vagy adószámmal rendelkezett, vagy iii. a szervezetnek minősülő értékesítő esetében állandó telephellyel rendelkezett egy tagállamban; A felsorolt feltételek bármelyikét teljesítő, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő ezen irányelv alkalmazásában valamely tagállamban illetőséggel rendelkezőnek minősül.

Ezenkívül minden aktív értékesítő, aki/amely a jelentéstételi időszakban valamely tagállamban ingatlant adott bérbe, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő.

Csak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítők tevékenységeiről kell adatot szolgáltatni.

Átvilágítási eljárások

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők végrehajtják a melléklet II. szakaszában meghatározott átvilágítási eljárásokat a bejelentendő értékesítők azonosítása érdekében.

A II. szakasz B. pontja meghatározza azokat a konkrét információkat, amelyeket az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek össze kell gyűjteniük az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítővel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a saját nyilvántartásaiban rendelkezésre álló összes bejegyzés, valamint a tagállamok és az Unió által az adóazonosító szám vagy a héaazonosító szám érvényességének ellenőrzése céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátott valamennyi elektronikus felület használatával ellenőrzi az összegyűjtött információkat. Alternatív megoldásként az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül közvetlenül megerősítheti az értékesítő személyazonosságát és illetőségét.

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az értékesítőt az elsődleges címe szerinti tagállamban illetőséggel rendelkező értékesítőnek tekinti. Amennyiben az eltér az értékesítő elsődleges címe szerinti tagállamtól, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető úgy tekinti, hogy az értékesítő az adóazonosító számot vagy a héaazonosító számot kibocsátó tagállamban, vagy abban a tagállamban is rendelkezik illetőséggel, ahol állandó telephelye van. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető igénybe veszi egy tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott elektronikus azonosítási szolgáltatást, akkor az értékesítőt minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni, amelytől ezen az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül megerősítés érkezett.

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető összegyűjti a szükséges információkat, ellenőrzi őket és rendelkezésre bocsátja az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszak december 31. napjáig.

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető támaszkodhat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó korábbi időszakban elvégzett átvilágítási eljárásokra, feltéve hogy i. az előírt információkat az elmúlt 36 hónapban gyűjtötték össze vagy ellenőrizték, és ii. nem feltételezhető, hogy az összegyűjtött információ már nem megbízható vagy nem helytálló.

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető kinevezhet egy másik platformüzemeltetőt vagy harmadik felet az átvilágítási eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek vállalására.

Az illetékes hatóságok számára való jelentéstétel

Az összegyűjtött és ellenőrzött információkat azon adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszak végét követő egy hónapon belül kell megküldeni, amelyben az értékesítő adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítőnek minősül. Adatszolgáltatásra csak egy tagállamban kerülhet sor (azaz egyetlen adatszolgáltatás érvényesül). Az „uniós platformnak” minősülő adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető abban a tagállamban szolgáltat adatokat, amelyben az I. szakasz A. 3. a) pontjában felsorolt feltételeket teljesíti. Abban az esetben, ha a fenti feltételek bármelyikét egynél több tagállamban is teljesíti, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető kiválaszt egy olyan tagállamot, amelyben adatokat szolgáltat. A „külföldi platformnak” minősülő adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető abban a tagállamban szolgáltat adatokat, amelyben a 8ac. cikk (4) bekezdésével összhangban regisztrált.

Az ellenértékre és az egyéb összegekre vonatkozó adatokat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszak azon negyedévére vonatkozóan kell megadni, amelyben az ellenérték kifizetésre vagy jóváírásra került. Az ellenérték fogalommeghatározása kizár minden olyan díjat, jutalékot vagy adót, amelyet az adatszolgáltatásra kötelezett platform visszatart vagy felszámít.

A módosított 25. cikk (3) bekezdésének megfelelően az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek minden egyes érintett személyt tájékoztatnia kell arról, hogy az erre a személyre vonatkozó információkat ezen irányelv alapján összegyűjtik és megküldik a hatóságoknak, valamint megadnak minden olyan információt, amelyet az adatkezelők a GDPR értelmében kötelesek rendelkezésre bocsátani. A platformüzemeltetőknek minden információt meg kell adniuk minden egyes magánszemélynek, az adatszolgáltatást megelőzően. Ez nem sérti az érintettek GDPR szerinti jogát.

A platformüzemeltetők által szolgáltatott információk automatikus cseréje

A platformüzemeltetők által szolgáltatott információkat az adatszolgáltatás helye szerinti tagállamok illetékes hatóságainak közölniük kell azokkal a tagállamokkal, ahol az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő az V. melléklet I. szakasza B. 3. pontja értelmében illetőséggel rendelkezik és/vagy ahol az ingatlan található. A 8ac. cikk (2) bekezdése meghatározza, hogy mely információkat kell közölni ezekkel a tagállamokkal.

Az információcserére a beszámolási időszak végét követő 2 hónapon belül kerül sor.

Az időben végrehajtott ilyen cserék teljes körű információkkal szolgálnak az adóhatóságok számára az előzetesen kitöltött éves adómegállapítások elkészítéséhez.

Az automatikus információcsere az EU közös kommunikációs hálózatán (CCN) keresztül, a Bizottság által kidolgozott XML sémán keresztül, elektronikus úton történik.

Tényleges végrehajtás és az értékesítők számláinak lezárása

Ha egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő a második emlékeztető után sem nyújtja be az előírt információkat, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek le kell zárnia a szóban forgó értékesítő számláját, és meg kell akadályoznia, hogy az értékesítő hat hónapos időszakon belül újraregisztráljon a platformon, vagy vissza kell tartania az értékesítőnek járó ellenértéket (IV. szakasz, A. pont).

A megfelelés elmulasztásáért nemzeti szinten kiszabott eredményes szankciók

A szankciókról szóló 25a. cikket úgy módosítják, hogy az magában foglalja a platformüzemeltetők által a 8ac. cikkel összhangban bejelentett információkat. Ennek célja annak biztosítása, hogy a tagállamok szankciókról rendelkezzenek azokban az esetekben, amikor az ezen irányelvben megállapított kötelezettségeket nem tartják be. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

iii. Közigazgatási együttműködés

•Egy tagállam tisztviselőinek jelenléte egy másik tagállamban folytatott vizsgálat során

A 11. cikk (1) bekezdésének módosítása arra kötelezi a megkeresett illetékes hatóságot, hogy válaszoljon egy másik tagállam tisztviselőjének a vizsgálat során való jelenlétére irányuló megkeresésre. A válaszadási határidő 30 nap. A megkereső hatóságnak adott válaszban vissza kell igazolni a beleegyezést vagy a megkeresést indokolás mellett el kell utasítani.

A módosított 11. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi magánszemélyek meghallgatását és a nyilvántartások megvizsgálását a megkeresett tagállam nemzeti jogának korlátozása nélkül. A szöveg az új kommunikációs módok szerepeltetése érdekében a közigazgatási vizsgálatokban elektronikus hírközlési eszközök útján történő való részvétel lehetőségével egészült ki.

•Egyidejű ellenőrzések

A 12. cikk (3) bekezdését olyan módon módosult, hogy 30 napos határidőt állapít meg, amelyen belül a megkeresett hatóságoknak válaszolniuk kell az egyidejű ellenőrzésre irányuló javaslatra.

•Közös ellenőrzések

Az irányelv kiegészült egy IIa. szakasszal, hogy egyértelmű és pontos jogi keret álljon rendelkezésre a két vagy több tagállam közötti közös ellenőrzések elvégzésére.

A 12a. cikk (1) bekezdése meghatározza a közös ellenőrzés fogalmát: két vagy több tagállam illetékes hatóságai által közösen elvégzett közigazgatási vizsgálat. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai előzetesen egyeztetett és összehangolt módon megvizsgálnak egy olyan ügyet, amely egy vagy több olyan személyhez kapcsolódik, aki(k)hez közös vagy kiegészítő érdekük fűződik.

Közös ellenőrzés iránti megkeresés

–Egy tagállam illetékes hatósága részéről

A 12a. cikk (2) bekezdése azzal a helyzettel foglalkozik, amikor egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállam illetékes hatóságát felkéri közös ellenőrzés elvégzésére. A megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszol a megkeresésre.

A megkeresést indokolt esetben el lehet utasítani. A 12a. cikk (3) bekezdése nem kimerítő felsorolást ad az elutasítás okairól.

–Egy személy részéről

A 12a. cikk (4) bekezdése olyan helyzetre vonatkozik, amikor egy személy két vagy több tagállam illetékes hatóságát kéri közös ellenőrzés elvégzésére. A megkeresett hatóságok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszolnak a megkeresésre.

A megkeresést el lehet utasítani, és az elutasítás okát közölni kell a kérelmezővel.

A személy fogalmának jelentését a 2011/16/EU irányelv 3. cikke határozza meg.

Az eljárás

A 12a. cikk (5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a közös ellenőrzés keretében nem szabad megtagadni a kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkokkal vagy a kereskedelmi folyamatokkal kapcsolatos információk cseréjét vagy olyan információk cseréjét, amelyek nyilvánosságra hozatala ellentétes lenne a közrenddel. Az ilyen kicserélt információknak bizalmasnak kell maradniuk az érintett illetékes hatóságok között, és azokat nem szabad harmadik felek számára átadni.

A 12a. cikk (6) bekezdése szerint a közös ellenőrzést az abban a tagállamban alkalmazandó eljárási megállapodásokkal összhangban kell elvégezni, ahol az ellenőrzés végrehajtására sor kerül. A közös ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékokat a részt vevő tagállamok valamennyi illetékes hatóságának kölcsönösen el kell ismernie.

A 12a. cikk (10) bekezdése a közös ellenőrzések nyelvi rendszerével foglalkozik, és pontosítja, hogy ezekről az érintett tagállamoknak meg kell állapodniuk.

Zárójelentés

A 12a. cikk (7) bekezdése előírja a részt vevő tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy állapodjanak meg az eset tényeiről és körülményeiről, és felhívja a tagállamok illetékes hatóságait, hogy törekedjenek megállapodásra az ellenőrzött személy(ek) adóügyi jogállásának értelmezéséről. A közös ellenőrzés következtetéseit zárójelentésben kell ismertetni. A közös ellenőrzés zárójelentésének jogi értéke meg kell, hogy egyezzen a részt vevő tagállamokban végzett ellenőrzés eredményeként kibocsátott, vonatkozó nemzeti eszközök jogi értékével.

A 12a. cikk (9) bekezdésével összhangban a közös ellenőrzés eredményéről és a zárójelentésről a zárójelentés kiadásától számított 30 napon belül értesíteni kell az ellenőrzött személy(eke)t.

Megfelelő kiigazítás

A 12a. cikk (8) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy az irányelv átültetésekor biztosítsanak egy jogi keretet a tagállamoknak, amely lehetővé teszi számukra a megfelelő kiigazítások végrehajtását.

iv. Egyéb rendelkezések

•A kicserélt információk felhasználása

A 16. cikk (1) bekezdése annak tisztázása érdekében módosul, hogy az ezen irányelv alapján kicserélt információk felhasználhatók a héa és más közvetett adók igazgatására, becslésére és végrehajtására.

•Az értékelés eredményeinek kötelező közlése

A 23. cikk (2) bekezdése olyan módon módosul, hogy arra kötelezi a tagállamokat, hogy joghatóságuk keretében megvizsgálják és értékeljék az irányelv szerinti közigazgatási együttműködés eredményességét, és értékelésük eredményeit évente közöljék a Bizottsággal.

•A cserék felfüggesztése

A 25. cikk (5) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára az adatok megsértése kockázatának csökkentését az információcsere keretében. Személyes adatok megsértése esetén a tagállamok illetékes hatóságai mint közös adatkezelők dönthetnek úgy, hogy felkérik a Bizottságot, hogy függessze fel az információcserét azon tagállammal (tagállamokkal), ahol a jogsértés bekövetkezett.

A Bizottság azt követően állítja helyre az információcsere folyamatát, hogy az illetékes hatóságok felkérték a Bizottságot, hogy ismét tegye lehetővé az ezen irányelv szerinti információcserét a jogsértés bekövetkezési helye szerinti tagállammal.

Ez a felfüggesztés kiegészül a GDPR által az adatsértés megszüntetése céljából előírt intézkedésekkel.

2020/0148 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 19 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 20 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az adózási átláthatóság területén születő új uniós kezdeményezésekre reagálva az utóbbi években többször is sor került a 2011/16/EU tanácsi irányelv 21 módosítására. Ezek a változások elsősorban adatszolgáltatási kötelezettségeket vezettek be, amelyeket a pénzügyi számlákkal, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal kapcsolatos információk többi tagállammal való közlése, országonkénti jelentéstétel és a kötelező adatszolgáltatással érintett, határokon átnyúló megállapodások követtek. Ilyen módon ezek a módosítások kiterjesztették az automatikus információcsere hatályát. Az adóhatóságok immár szélesebb körű együttműködési eszközökkel rendelkeznek az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés formáinak felismeréséhez és kezeléséhez.

(2)A Bizottság az elmúlt években figyelemmel kísérte a 2011/16/EU irányelv alkalmazását, és 2019-ben befejezte annak értékelését 22 . Noha jelentős fejlesztések történtek az automatikus információcsere területén, továbbra is javítani kell az információcsere és a közigazgatási együttműködés minden formájára vonatkozó meglévő rendelkezéseket.

(3)A 2011/16/EU irányelv 5. cikke értelmében a megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság közöl a megkereső hatósággal minden olyan információt, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez, és amely előreláthatólag fontos az irányelv hatálya alá tartozó adókra vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok igazgatása és végrehajtása szempontjából. Az információcsere eredményességének biztosítása és a megkeresések indokolatlan elutasításának megakadályozása, valamint mind az adóhatóságok, mind az adófizetők számára a jogi egyértelműség és bizonyosság biztosítása érdekében pontosan meg kell határozni az előrelátható fontosság követelményét. Ebben az összefüggésben pontosítani kell azt is, hogy az előrelátható fontosság követelménye nem alkalmazandó a kiegészítő információk iránt a 2011/16/EU irányelv 8a. cikke szerint benyújtott olyan megkeresésekre, amelyek a határokon átnyúló feltételes adómegállapításokkal vagy előzetes ármegállapításokkal kapcsolatosak.

(4)Az adóigazgatások gyakorlati tapasztalatai szerint alkalmanként olyan információkéréseket kell kezelni, amelyek az adófizetők olyan csoportjaira vonatkoznak, amelyek nem azonosíthatók egyénileg, hanem csak közös jellemzők alapján írhatók le. Ezt figyelembe véve lehetővé kell tenni az adóhatóságok számára, hogy információkérés céljából csoportos megkereséseket nyújtsanak be.

(5)Fontos, hogy a szellemi tulajdonból származó jövedelemmel kapcsolatos információkat kicseréljék a tagállamok között, mivel erősen mobil mögöttes eszközeinek köszönhetően az ilyen esetekben felmerülhetnek nyereségátcsoportosítási megállapodások. Ezért a jogdíjakat szerepeltetni kell a kötelező automatikus információcserével érintett jövedelemekategóriák körében az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem javítása érdekében.

(6)A gazdaság digitalizálása az elmúlt években gyorsan növekedett. Ez az adókijátszáshoz kapcsolódóan egyre több komplex helyzetet eredményezett. A digitálisplatform-üzemeltetők alkalmazásával kínált szolgáltatások határokon átnyúló vetülete egy olyan összetett környezetet teremtett, ahol kihívást jelenthet az adószabályok érvényesítése és az adózási fegyelem biztosítása. Az adózási fegyelem mértéke elmarad az optimálistól, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentős. A tagállami adóhatóságoknak nincs elegendő információjuk ahhoz, hogy az országukban a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből szerzett bruttó jövedelmet helyesen értékeljék és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a jövedelem vagy az adóköteles összeg egy másik joghatóságban létrehozott platformon keresztül áramlik.

(7)Az adóhatóságok gyakran kérnek információt a digitális platformok üzemeltetőitől. Ez a platform üzemeltetői számára jelentős adminisztratív és megfelelési költségeket okoz. Ugyanakkor néhány tagállam egyoldalú jelentéstételi kötelezettséget rótt ki, amely további adminisztratív terhet ró a platformüzemeltetőkre, mivel nekik az adatszolgáltatás kapcsán számos nemzeti szabványt be kell tartaniuk. Ezért alapvető fontosságú, hogy a szabványosított adatszolgáltatási kötelezettség az egész belső piacra vonatkozzon.

(8)Tekintettel arra, hogy a digitális platformokon működő értékesítők jövedelmének vagy adóalapjainak nagy része határokon átnyúló módon áramlik, az érintett tevékenységgel kapcsolatos információk benyújtása újabb pozitív eredményeket hozna, ha ezeket azon tagállamokkal is közölnék, amelyek jogosultak lennének a jövedelem adóztatására. Az adóhatóságok közötti automatikus információcsere azért különösen fontos, mert az említett hatóságok a hozzájuk eljuttatott megfelelő információk alapján megfelelő módon állapíthatják meg az esedékes jövedelemadókat és héát.

(9)A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az adatszolgáltatási szabályoknak hatékonynak, de egyszerűnek kell lenniük. Felismerve a digitális platformokon keresztül lehetővé tett kereskedelmi tevékenység végrehajtása során felmerülő adóköteles események azonosításának nehézségeit, és figyelembe véve azt a további adminisztratív terhet is, amely az adóhatóságokra ilyen esetben hárulna, a platformüzemeltetőket adatszolgáltatásra kell kötelezni. A platformüzemeltetők helyzetükből adódóan jobban össze tudják gyűjteni és ellenőrizni a szükséges információkat minden olyan értékesítőt illetően, aki/amely egy adott platformon működik és azt használja.

(10)Tekintettel arra, hogy a digitális platformokat mind magánszemélyek, mind szervezetek széles körben használják kereskedelmi tevékenységek során, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az információk az értékesítő jogállásától függetlenül benyújthatók legyenek. Mindazonáltal kivételt kell biztosítani az államigazgatási szervek számára, amelyekre nem vonatkozhat az adatszolgáltatási kötelezettség.

(11)Az ilyen tevékenységek révén megszerzett jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás révén az adóhatóságok átfogó információkkal kell, hogy rendelkezzenek a fizetendő jövedelemadó megfelelő felméréséhez.

(12)Az egyszerűsítés és a megfelelési költségek mérséklése érdekében észszerű a platformüzemeltetőket arra kötelezni, hogy egyetlen tagállamban szolgáltassanak adatokat az értékesítők által a platform használatával szerzett jövedelemről.

(13)Tekintettel a digitális platformok digitális jellegére és rugalmasságára, az adatszolgáltatási kötelezettségnek ki kell terjednie azokra a platformüzemeltetőkre is, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóilletőséggel, nem valamely tagállamban jegyezték be ezeket, valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ez biztosítaná az egyenlő versenyfeltételeket a platformok között, és megakadályozná a tisztességtelen versenyt. Ennek megkönnyítése érdekében a belső piacon való működés érdekében a külföldi platformok egyetlen tagállamban kötelesek regisztrálni és adatokat szolgáltatni.

(14)Figyelembe véve a digitalizált gazdaság fejleményeit, a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatást ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatásokat, áruk értékesítése, bármilyen közlekedési eszköz bérbe adása, valamint a közösségi finanszírozás keretében történő befektetés és kölcsönnyújtás esetében kell előírni. A platformüzemeltető alkalmazottjaként eljáró értékesítő által végzett tevékenységek nem tartozhatnak az adatszolgáltatás hatálya alá.

(15)Az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozásának céljának megvalósulása azzal lenne biztosítható, ha a digitális platformok üzemeltetőinek korai szakaszban kellene adatokat szolgáltatnia a platformon keresztül megszerzett jövedelmekről, még mielőtt a nemzeti adóhatóság elkészíti az éves adómegállapítást. A tagállami adóhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében a benyújtott információkat a benyújtást követő egy hónapon belül ki kell cserélni. Az automatikus információcsere megkönnyítése és a források hatékonyabb felhasználásának elősegítése érdekében az információcserének az Unió által kifejlesztett, meglévő közös kommunikációs hálózaton (CCN) keresztül kell történnie.

(16)A 2011/16/EU irányelvnek a Bizottság által elvégzett értékelése rámutatott az irányelv és az alkalmazást lehetővé tevő nemzeti átültető rendelkezések eredményessége következetes nyomon követésének szükségességére. Annak érdekében, hogy a Bizottság továbbra is megfelelően figyelemmel kísérje és értékelje a 2011/16/EU irányelv szerinti automatikus információcsere eredményességét, a tagállamokat arra kell kötelezni, hogy az ilyen információcserére vonatkozó statisztikákat évente közöljék a Bizottsággal.

(17)Meg kell erősíteni a 2011/16/EU irányelv mechanizmusait az egyik tagállam adóhatóságának tisztviselői másik tagállam területén való jelenléte, valamint egyidejű ellenőrzések két vagy több tagállam által történő végrehajtása tekintetében, hogy biztosítható legyen azok eredményes alkalmazása. Ebből az következik, hogy másik tagállam tisztviselőinek jelenléte és az egyidejű ellenőrzések iránti megkeresésekre adott válaszokat meghatározott időkereten belül kell biztosítani. Ha a külföldi tisztviselők egy másik tagállam területén tartózkodnak a közigazgatási vizsgálat során, vagy elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával vesznek részt, engedélyezni kell számukra az egyének közvetlen meghallgatását és a nyilvántartások megvizsgálását.

(18)Azon tagállamnak, amely egyidejű ellenőrzést kíván végezni, köteles a szándékát közölni a többi érintett tagállammal. Bár az érintett tagállamok illetékes hatóságai kötelesek válaszolni a javaslatra, biztosítani kell, hogy a válaszra észszerű határidőn belül kerüljön sor. Ezért az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a kézhezvételtől számított 30 napon belül válaszolnia kell a javaslatra.

(19)Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Fiscalis 2020 program támogatásával végrehajtott többoldalú ellenőrzések 23 igazolták, hogy egy vagy több olyan személy összehangolt ellenőrzése előnyös lehet, aki(k)hez az Unió két vagy több adóhatóságának közös vagy kiegészítő érdeke fűződik. Mivel a közös ellenőrzések végrehajtásának nincs konkrét jogalapja, az ilyen együttes fellépéseket jelenleg a 2011/16/EU irányelvnek a külföldi tisztviselők más tagállamok területén való jelenlétére és az egyidejű ellenőrzésekre vonatkozó együttes rendelkezései alapján folytatják le. Sok esetben azonban ez a gyakorlat elégtelennek bizonyult, és hiányzott a jogi egyértelműség és bizonyosság.

(20)A tagállamoknak egyértelmű és hatékony jogi keretet kell elfogadniuk annak lehetővé tétele érdekében, hogy adóhatóságaik közösen ellenőrizhessék a határokon átnyúló tevékenységet folytató személyeket. A közös ellenőrzés olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet két vagy több tagállam illetékes hatóságai közösen végeznek annak érdekében, hogy megvizsgáljanak egy olyan esetet, amely egy vagy több olyan személyhez kapcsolódik, aki(k)hez e tagállamoknak közös vagy kiegészítő érdeke fűződik. A közös ellenőrzések nagymértékben hozzájárulhatnak a belső piac megfelelőbb működéséhez. A közös ellenőrzéseket úgy kell felépíteni, hogy egyértelmű eljárási szabályok révén biztosítsák az adófizetők számára a jogbiztonságot, ideértve a kettős adóztatás kockázatának enyhítését is.

(21)A folyamat eredményességének biztosítása érdekében a közös ellenőrzések iránti megkeresésekre adott határidőn belül választ kell adni. A megkeresések elutasítását megfelelően indokolni kell. A közös ellenőrzésre alkalmazandó eljárási szabályok annak a tagállamnak a szabályai kell, hogy legyenek, ahol az érintett ellenőrzési művelet zajlik. Ennek megfelelően közös ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékokat a részt vevő tagállam(ok)nak kölcsönösen el kell ismernie. Ugyanilyen fontos, hogy az illetékes hatóságok megállapodjanak az eset tényeiről és körülményeiről, és megállapodásra törekedjenek az ellenőrzött személy(ek) adóügyi jogállásának értelmezéséről. Annak biztosítása érdekében, hogy a közös ellenőrzés eredményét a részt vevő tagállamokban végre lehessen hajtani, a zárójelentés jogi értéke meg kell, hogy egyezzen a részt vevő tagállamokban végzett ellenőrzés eredményeként kibocsátott, vonatkozó nemzeti eszközök jogi értékével. Szükség esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi keretet a megfelelő kiigazítás elvégzéséhez.

(22)Felismerve, hogy a közös ellenőrzések alapja a részt vevő tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös bizalom, a közös ellenőrzés keretében nem szabad megtagadni a kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkokkal vagy a kereskedelmi folyamatokkal kapcsolatos információk cseréjét vagy olyan információk cseréjét, amelyek nyilvánosságra hozatala ellentétes lenne a közrenddel. Az ilyen kicserélt információknak bizalmasnak kell maradniuk, és azokat nem szabad harmadik felek számára átadni.

(23)Fontos továbbá biztosítani a megkeresésre vonatkozó tényleges információcserét és az illetékes hatóságok közötti együttműködést. Ezért azokat az illetékes hatóságokat, amelyek a 2011/16/EU irányelv 5. vagy 9. cikkével összhangban információkat kapnak, arra kell kötelezni, hogy a kért információ felhasználásának eredményétől számított 30 napon belül visszajelzést nyújtsanak annak az illetékes hatóságnak, amely a szóban forgó információt átadta, az összes információcserére vonatkozóan.

(24)Fontos, hogy a 2011/16/EU irányelv alapján közölt információkat főszabályként az ezen irányelv tárgyi hatálya alá tartozó adók megállapítása, kezelése és beszedése céljából kell felhasználni. Ezen előfeltevés alapján és figyelembe véve a héa belső piac működése tekintetében meglévő jelentőségét, helyénvaló tisztázni, hogy a tagállamok között közölt információk felhasználhatók a héa és más közvetett adók megállapítására, kezelésére és beszedésére is.

(25)Alapvető fontosságú a tagállamok között a 2011/16/EU irányelv alapján kicserélt személyes adatok tényleges védelme. Ha egy vagy több tagállamban a személyes adatok megsértésére kerül sor az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének 12. pontja értelmében 24 , a tagállamoknak mint adatkezelőknek el kell dönteni, hogy vajon a jogsértés szükségessé teszi-e az információcsere felfüggesztését azon tagállammal (tagállamokkal), ahol a jogsértés bekövetkezett, és vajon fel kell-e kérni a Bizottságot mint adatfeldolgozót az ilyen információcsere felfüggesztésére. A felfüggesztésnek addig kell tartania, amíg a tagállamok fel nem kérik a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a 2011/16/EU irányelv szerinti információcserét a jogsértés helye szerinti tagállammal.

(26)A 2011/16/EU irányelv végrehajtásának és különösen az adóhatóságok közötti automatikus információcsere egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a korlátozott számú elemet, köztük a nyelvhasználati szabályokat tartalmazó formanyomtatvány elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 25 megfelelően kell gyakorolni.

(27)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 42. cikkével összhangban konzultációra került sor.

(28)Amennyiben ezen irányelv keretében személyes adatok kezelésére kerül sor, azt az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2018/1725rendeletnek megfelelően kell végezni.

(29)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és mindenekelőtt betartja az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(30)Ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek mellett a tagállamok nem tudják kielégítően elérni. Az adóhatóságok közötti együttműködés javítására irányuló célja olyan egységes szabályokat igényel, amelyek eredményesek lehetnek a határokon átnyúló helyzetekben, ezért uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk 9. pontja a következőképpen módosul:

a)az első albekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a. cikk, a 8aa. cikk, a 8ab. cikk és a 8ac. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal.”;

b)az első albekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a. cikk, a 8aa. cikk és a 8ac. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában az e pont a) és b) alpontja szerinti, előre meghatározott információk rendszeres közlése.”;

c)a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 8. cikk (3a) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, valamint a 25. cikk (2) és (3) bekezdésében minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8.aa cikkben és a III. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a III. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8.ac cikkben és az V. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.”

2.A rendelet az alábbi cikkekkel egészül ki:

„5a. cikk

Előrelátható fontosság

(1)Az 5. cikkben említett megkeresés szempontjából a kért információt előreláthatólag fontosnak kell tekinteni, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában úgy ítéli meg, hogy nemzeti jogának megfelelően észszerűen lehetséges, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adóalany adózási ügyében fontos, és a vizsgálat céljából igazolható.

(2)A kért információk előrelátható fontosságának bizonyítása érdekében a megkereső illetékes hatóság támogató információkat nyújt a megkeresett hatóságnak, különös tekintettel arra az adózási célra, amelynek tekintetében az információt kérték, valamint azokra az indokokra, amelyek szerint a kért információ a megkeresett hatóság birtokában van vagy a megkeresett hatóság joghatósága alá tartozó személy birtokában van vagy ellenőrzése alatt áll.

5b. cikk

Csoportos megkeresések

Az 5. cikkben említett megkeresés olyan adófizetők csoportjára vonatkozhat, akiket név szerint vagy egyéb módon nem lehet egyénileg azonosítani, és csak közös jellemzők alapján írhatók le.

Ilyen esetekben a megkereső illetékes hatóság a következő információkat adja meg a megkeresett hatóságnak:

a)a csoport közös jellemzőinek átfogó leírása; valamint

b)az alkalmazandó jog és azon tények magyarázata, amelyek alapján feltételezhető, hogy a csoporthoz tartozó adófizetők nem tartották be az alkalmazandó jogot, ideértve a harmadik személy bevonásával kapcsolatos olyan tényeket és körülményeket, amelyek aktívan hozzájárultak a csoporthoz tartozó adófizetők jogszabályoknak való megfelelése lehetséges elmulasztásához.”

3.A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Az 5. cikkben említett megkeresés magában foglalhat egy közigazgatási vizsgálat iránti, indokolással ellátott megkeresést. Amennyiben a megkeresett hatóság a közigazgatási vizsgálatot szükségtelennek találja, ennek indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.”

4.A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus információcsere keretében közli bármely másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – következő konkrét jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az adott másik tagállami illetőségű adóalanyokról rendelkezésre álló valamennyi információt:

a)a munkaviszonyból származó jövedelem;

b)a vezető tisztségviselők tiszteletdíja;

c)olyan életbiztosítási termékek, amelyekre nem vonatkoznak az információcserével és egyéb, hasonló intézkedésekkel kapcsolatos egyéb uniós jogi eszközök;

d)nyugdíj;

e)ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem;

f)jogdíjak.

A 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan az első albekezdésben említett információ közlésének tartalmaznia kell az illetőség szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számot.

A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyekkel kapcsolatban információt szolgáltatnak egy másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban.

(2)2023. január 1-je előtt a tagállamok legalább az (1) bekezdésben felsorolt négy olyan kategóriáról tájékoztatják a Bizottságot, amelyek vonatkozásában az egyes tagállamok illetékes hatóságai automatikus csere útján bármely más tagállam illetékes hatóságához információt küldenek a szóban forgó másik tagállamban letelepedett személyekről. Az információnak a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra kell vonatkoznia.”;

b)a (3) bekezdésben a második albekezdést el kell hagyni;

c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)Az (1) és a (3a) bekezdésben meghatározott információkat évente kell közölni, azon naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak végét követő kilenc hónapon belül, amelyre az információk vonatkoznak.”

5.A 8a. cikk a következőképpen módosul:

a)az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)az (1) bekezdés szerint kicserélt információk tekintetében késedelem nélkül az előzetes határokon átnyúló feltételes adómegállapítások vagy előzetes ármegállapítások kiadását, módosítását vagy megújítását követően, és legkésőbb azon naptári év felét követő három hónapon belül, amelyben az előzetes határokon átnyúló feltételes adómegállapításokat vagy előzetes ármegállapításokat kiadták, módosították vagy megújították;”;

b)a (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, valamint az illetékes hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, anélkül, hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet.”;

c)a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)Az 1. cikk (1) bekezdésében az előrelátható relevanciára való hivatkozás és az előrelátható relevanciának az 5a. cikkben megállapított feltételei ellenére a tagállamok az 5. cikkel összhangban, a 21. cikk (4) bekezdését figyelembe véve további információkat is kikérhetnek, így többek között a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások, illetve az előzetes ármegállapítások teljes szövegét is.”

6.A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„8ac. cikk

A platformüzemeltetők által szolgáltatott információk kötelező automatikus információcseréjének alkalmazási köre és feltételei

(1)Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők végrehajtsák az V. melléklet II. és III. szakaszában foglalt átvilágítási és adatszolgáltatási követelményeket. Emellett minden egyes tagállam gondoskodik arról, hogy az V. melléklet IV. szakaszával összhangban e szabályokat ténylegesen végrehajtsák és azoknak megfeleljenek.

(2)Az V. melléklet II. és III. szakaszában foglalt alkalmazandó átvilágítási és adatszolgáltatási követelményeknek megfelelően az egyes tagállamok illetékes hatóságai automatikus csere útján a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül, az V. melléklet I. szakasza B. 3. pontjának második albekezdése értelmében közlik az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő illetősége vagy az ingatlan helye szerinti tagállam illetékes hatóságával az egyes adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítőkre vonatkozó alábbi adatokat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszakok tekintetében, 2022. január 1-jétől:

a)az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, székhelye és adóazonosító száma, valamint azon platform(ok) hivatalos neve, amelyek tekintetében az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatszolgáltatást végez;

b)a magánszemélynek minősülő értékesítő vezetékneve és utóneve, valamint a szervezetnek minősülő értékesítő hivatalos neve;

c)az elsődleges cím;

d)bármilyen adóazonosító szám vagy adóazonosító szám hiányában az értékesítő számára kiállított, ennek funkcionálisan megfelelő adat, az egyes kibocsátó tagállamok megnevezése mellett;

e)a szervezetnek minősülő értékesítő cégnyilvántartási száma;

f)adott esetben az értékesítő adószáma;

g)magánszemélynek minősülő értékesítők esetében a születési dátum;

h)az ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és amennyiben az értékesítő illetősége szerinti tagállamnak az illetékes hatósága nem értesítette az összes többi tagállam illetékes hatóságait arról, hogy nem kívánja a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra használni;

i)amennyiben eltér az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő nevétől, azon pénzforgalmi számla tulajdonosának a neve és az ilyen számla száma, amelyre az ellenértékét kifizetik vagy jóváírják, amennyiben ez az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az adott számlatulajdonos tekintetében a rendelkezésére álló bármely egyéb pénzügyi azonosító információ;

j)minden olyan tagállam, amelyben az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő az V. melléklet I. szakasza B. 3. pontjának második albekezdése szerint illetőséggel rendelkezik;

k)az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszak egyes negyedévei folyamán kifizetett vagy jóváírt teljes ellenérték;

l)az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszak egyes negyedévei folyamán az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó.

Ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, az alábbi kiegészítő információkat közölni kell annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő adóilletőséggel rendelkezik:

a)a közvetített ingatlanok mindegyikének címe, amely az V. melléklet II. szakaszának E. pontjában ismertetett eljárás alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám;

b)adott esetben azon napok száma, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszak folyamán az egyes közvetített ingatlanokat bérbe adták, valamint az egyes közvetített ingatlanok típusa.

(3)A (2) bekezdés szerinti közlésre a 20. cikk (7) bekezdésében említett szabványos formanyomtatványon kell, hogy sor kerüljön annak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszaknak a végétől számított két hónapon belül, amelyre az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettsége vonatkozik.

(4)Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében minden egyes tagállam megállapítja az ahhoz szükséges szabályokat, hogy az V. melléklet I. szakaszának A. 3. b) pontja szerint adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az Unió területén regisztrálásra kötelezze. A nyilvántartásba vevő tagállam illetékes hatósága egyedi azonosító számot ad ki az ilyen adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek.

A tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek alapján az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy egyetlen tagállam illetékes hatóságainál regisztrálnak az V. melléklet IV. szakaszának F. pontjában megállapított szabályokkal összhangban.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők regisztrációjához és azonosításához szükséges gyakorlati intézkedéseket. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.”

7.A 8b. cikk a következőképpen módosul:

a)a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)A tagállamok évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, a 8aa. és a 8ac. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint – a lehetőségekhez mérten – tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.”;

b)a (2) bekezdést el kell hagyni.

8.A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Az 1. cikk (1) bekezdésében említett információcsere céljából egy tagállam illetékes hatósága megkeresheti egy másik tagállam illetékes hatóságát abból a célból, hogy az előbbi által felhatalmazott tisztviselők az utóbbi által megállapított eljárási szabályokkal összhangban:

a)jelen legyenek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai tevékenységüket végzik;

b)jelen legyenek a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatoknál;

c)részt vegyenek a megkeresett tagállam által elvégzett közigazgatási vizsgálatokban, adott esetben elektronikus hírközlési eszközök használatával.

Az illetékes hatóság az első albekezdésnek megfelelően benyújtott megkeresésre 30 napon belül válaszol, és a megkereső hatóságnak adott válaszában visszaigazolja a beleegyezését vagy a megkeresést indokolás mellett elutasítja.

Amennyiben a kért információkat olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői a dokumentációról másolatot kapnak.”;

b)a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a megkereső hatóság tisztviselői jelen vannak a közigazgatási vizsgálat során, vagy azon elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával vesznek részt, meghallgathatnak egyéneket és megvizsgálhatják a nyilvántartásokat.”

9.A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága határoz arról, hogy részt kíván-e venni egyidejű ellenőrzésekben. Az erre vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül vissza kell igazolnia a hozzájárulását vagy továbbítania kell az megindokolt elutasítását az egyidejű ellenőrzést javasló hatóságnak.”

10.A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„IIa. SZAKASZ

Közös ellenőrzések

12a. cikk

Közös ellenőrzések

(1)Ezen irányelv alkalmazásában a „közös ellenőrzés” olyan közigazgatási vizsgálatot jelent, amelyet két vagy több tagállam illetékes hatóságai közösen végeznek úgy, hogy előre meghatározott módon és összehangolt módon járnak el egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, aki(k)hez közös vagy kiegészítő érdekük fűződik.

(2)Ha egy tagállam illetékes hatósága megkeresi egy másik tagállam (vagy más tagállamok) illetékes hatóságát egy vagy több olyan személy közös ellenőrzésének elvégzése céljából, aki(k)hez minden érintett tagállamnak közös vagy kiegészítő érdeke fűződik, a megkeresett hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszolnak a megkeresésre.

(3)A közös ellenőrzés iránt egy tagállam illetékes hatósága által benyújtott kérelmet indokolt esetben és különösen a következő okok valamelyikére hivatkozvael lehet utasítani:

a)a kért közös ellenőrzés olyan vizsgálatok elvégzését vagy olyan információk közlését jelenti, amellyel megsértik a megkeresett tagállam jogszabályait;

b)a megkereső hatóság jogi okokból nem tud olyan információkat közölni, amilyeneket a megkeresett tagállamnak a közös ellenőrzés során biztosítania kellene.

(4)Ha egy vagy több személy két vagy több tagállam illetékes hatóságát keresi meg a személy(ek) közös ellenőrzése céljából, a megkeresett hatóságok 30 napon belül válaszolnak a kérelemre.

Ha a megkeresett hatóság elutasítja a kérelmet, ennek okairól tájékoztatja a megkereső személy(eke)t.

(5)A 17. cikk (4) bekezdésében megállapított korlátozások sérelme nélkül a tagállam illetékes hatósága számára az e cikk szerinti közös ellenőrzés keretében történő információszolgáltatást nem lehet megtagadni azon az alapon, hogy az olyan kereskedelmi, ipari vagy szakmai titok vagy kereskedelmi folyamat vagy olyan információ nyilvánosságra hozatalához vezetne, amelynek nyilvánosságra hozatala ellentétes a közrenddel. Ez nem érinti az átvevő illetékes hatóság azon kötelezettségét, hogy a szóban forgó információt harmadik személyeknek nem adhatja tovább, illetve semmilyen módon sem hozhatja a tudomásukra.

(6)A közös ellenőrzéseket az abban a tagállamban alkalmazandó eljárási szabályokkal összhangban kell elvégezni, ahol az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységek végrehajtására sor kerül. A valamely tagállamban a saját jogszabályainak megfelelően közös ellenőrzés keretében összegyűjtött bizonyítékokat a közös ellenőrzésben részt vevő tagállamok minden további illetékes hatósága kölcsönösen elismeri.

(7)Ha két vagy több tagállam illetékes hatóságai közös ellenőrzést végeznek, akkor megállapodnak az eset tényeiről és körülményeiről, és arra törekednek, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy(ek) adóügyi helyzetéről. Az ellenőrzés következtetéseit be kell építeni a zárójelentésbe, amelynek jogi értéke meg kell, hogy egyezzen az ellenőrzést követően kibocsátott, vonatkozó nemzeti eszközök jogi értékével.

(8)A zárójelentés végrehajtása érdekében a tagállamok jogszabályban rendelkeznek a megfelelő kiigazítás elvégzésének lehetőségéről.

(9)A közös ellenőrzést végrehajtó tagállamok illetékes hatóságai a végleges jelentés kiadásától számított 30 napon belül értesítik az ellenőrzött személy(ek)et az ellenőrzés eredményéről, beleértve a zárójelentést is.

(10)A közös ellenőrzés nyelvi rendszeréről az abban részt vevő illetékes hatóságok megállapodnak.”

11.A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben az illetékes hatóság az 5. vagy 9. cikk szerint információt nyújt, az információt átvevő hatáskörrel rendelkező hatóság – a lehető legkorábban, de legkésőbb 30 nappal azt követően, hogy a kért információ felhasználásának eredménye ismertté válik – a tagállamában az adótitokra és az adatvédelemre alkalmazandó szabályok sérelme nélkül visszajelzést küld az információt nyújtó hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az ilyen esetekben a visszajelzés biztosításához szükséges gyakorlati intézkedéseket. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.”

12.A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezen irányelv alapján a tagállamok között bármilyen formában kicserélt információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít. Az ilyen információkat a 2. cikkben említett adókra, valamint a héára és más közvetett adókra vonatkozó tagállami jogszabályok kezelése és végrehajtása céljából lehet felhasználni.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Az ezen irányelv alapján információt nyújtó tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével, és kizárólag annyiban, amennyiben azt az információt kapó hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamának jogszabályai lehetővé teszik, az ezen irányelv alapján kapott információk és dokumentumok az (1) bekezdésben említett céloktól eltérő célokra is felhasználhatók.

Az egyes tagállamok illetékes hatóságai továbbítják valamennyi további tagállam illetékes hatóságainak az (1) bekezdésben említettektől eltérő azon célok listáját, amelyek esetében az információkat és dokumentumokat a nemzeti joggal összhangban fel lehet használni. Az információt fogadó illetékes hatóság a kapott információkat és dokumentumokat az első albekezdésben említett engedély nélkül felhasználhatja az azokat átadó tagállam által felsorolt bármely célra.”

13.A 17. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Az egyik tagállam megkeresett hatósága átadhatja a másik tagállam megkereső hatóságának az 5. cikkben említett információkat, feltéve hogy a megkereső hatóság már kimerítette azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a célja elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a kért információ megszerzéséhez felhasználhatott volna, és minden rendelkezésre álló eszközt felhasznált, kivéve azokat, amelyek aránytalan nehézségeket okoznának.”

14.A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványon a megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja:

a)a vizsgálattal vagy nyomozással érintett személy személyazonossága, valamint az 5b. cikkben említett csoportos kérelmek esetén a csoport közös jellemzőinek átfogó leírása;

b)a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél.”;

b)az (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)A 9. cikk szerinti spontán módon közölt információkat és azoknak a 10. cikk szerinti visszaigazolásait, a 13. cikk szerinti közigazgatási értesítési megkereséseket, a 14. cikk szerinti visszajelző információkat és a 16. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 24. cikk (2) bekezdése szerinti közléseket a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni.

(4) A 8. és a 8ac. cikk szerinti automatikus információcserét a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, az automatikus információcserét lehetővé tevő, szabványos számítógépesített formátumban kell elvégezni.”

15.A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)A Bizottság kidolgozza az adózás területén történő közigazgatási együttműködés biztonságos központi felületét és ehhez technikai és logisztikai támogatást nyújt, amelyen keresztül a tagállamok a 20. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelő szabványosított formanyomtatványok használatával kommunikálhatnak. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie a felülethez. A statisztikák gyűjtése céljából a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a felületen rögzített cserékre vonatkozó és automatikusan kinyerhető információkhoz. A Bizottság hozzáférése nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy statisztikai adatokat szolgáltassanak az információcseréről a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.”

16.A 22. cikk (1a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)Az ezen irányelvet végrehajtó tagállami jogszabályok végrehajtása és érvényesítése céljából, valamint az irányelv által létrehozott közigazgatási együttműködés működésének biztosítására a tagállamok jogszabályban rögzítik, hogy az adóhatóságok hozzáférhetnek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv* 13., 30., 31., 32a. és 40. cikke szerinti mechanizmusokhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és információkhoz.

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”

17.A 23. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A tagállamok megvizsgálják és értékelik saját joghatóságukon belül az ezen irányelvnek megfelelő igazgatási együttműködés eredményességét az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelemben, és értékelésük eredményeit évente közlik a Bizottsággal.”

18.A 23a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga más ilyen jellegű információknak is biztosít.

Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.

Az első és a második albekezdés ellenére a Bizottság minden évben anonimizált összefoglalókat tehet közzé azokról a statisztikai adatokról, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban vele közölnek.”

19.A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)az (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, a közvetítőket, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket és az egyes tagállamok illetékes hatóságait közös adatkezelőknek kell tekinteni, a Bizottságot pedig adatfeldolgozónak kell tekinteni az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve minden tagállam biztosítja, hogy illetékes hatósága vagy a joghatósága alá tartozó minden adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény vagy adott esetben közvetítő vagy adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető:

a)tájékoztatja az érintett magánszemélyeket arról, hogy a rájuk vonatkozó információkat ezen irányelvvel összhangban gyűjtik és továbbítják;

b)minden egyes magánszemély számára minden olyan információt megad, amelyre az egyén az adatkezelőtől jogosult, kellő időben ahhoz, hogy a magánszemély gyakorolhassa adatvédelmi jogait, és mindenesetre az információk benyújtása előtt.

Az első albekezdés b) pontjának sérelme nélkül minden egyes tagállam olyan szabályokat állapít meg, amelyek az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket arra kötelezik, hogy tájékoztassák az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítőket a közölt ellenértékről.

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.);

b)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)A tagállamok biztosítják, hogy személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 12. pontja értelmében vett megsértése esetén az illetékes hatóságok felkérhetik a Bizottságot mint adatfeldolgozót, hogy enyhítő intézkedésként függessze fel az ezen irányelv szerinti információcsere azon tagállammal, ahol a jogsértés bekövetkezett.

A felfüggesztésnek addig kell tartania, amíg az illetékes hatóságok fel nem kérik a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az ezen irányelv szerinti információcserét a jogsértés helye szerinti tagállammal.”

20.A 25 a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25a. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. 8ab. és 8ac. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.”

21.Az irányelv kiegészül az V. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1)A tagállamok legkésőbb 2021. december 31-ig elfogadják és kihirdetik az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2022. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat tanácsi irányelvre az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 27

14.03

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

☒ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 28

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A Bizottság 2020. évi munkaprogramja felsorolja az adókijátszás elleni küzdelemmel kapcsolatos prioritásait. Ennek nyomán a legfontosabb cselekvési terület az adókijátszás elleni küzdelem további megerősítése, valamint az átláthatóság és az információcsere fokozása.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Egyedi célkitűzés

A javasolt jogszabály célja a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv hatályos szakpolitikai rendelkezései érvényesülésének javítása. A javasolt fejlesztések az információcsere és a közigazgatási együttműködés valamennyi formájára vonatkoznak. Céljuk továbbá az automatikus információcsere körének kibővítése a platformüzemeltetők által szolgáltatott információkkal kapcsolatban.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Tevékenységalapú költségvetés-tervezés 3:

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A meglévő rendelkezés javítása kedvező hatással lehet a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv hatékony alkalmazására. A jelenlegi hiányosságok egységes kezelése biztosítja a jogbiztonságot és az egyértelműséget.

A digitális platformok használatával szerzett jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség célja elsősorban az adóhatóságok tájékoztatása az egyetlen joghatóságon túlmutató tevékenységekről. Az adott joghatóságokkal közölt és kicserélt információk lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy a fizetendő adót helyes és teljes körű információk alapján állapítsák meg. Ezenkívül azzal, hogy a digitális platformokat adatszolgáltatásra kötelezik, az értékesítők jövedelméről adatokat kell szolgáltatni, olyan módon, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az értékesítők között, függetlenül attól, hogy digitális platformon működnek-e. Ezen túlmenően az összes platformüzemeltetőre ugyanazok a követelmények vonatkoznak.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat a közigazgatási együttműködésről szóló, (általa módosítandó) 2011/16/EU irányelvben a következők tekintetében megállapított követelményekhez igazodik: i. a tagállamok által az információcserére vonatkozóan évente benyújtott statisztikák; és ii. az ezen statisztikák alapján a Bizottság által benyújtott jelentés, amely kiterjed az automatikus információcsere eredményességére is.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvet módosítják a hatályos rendelkezések működésének azonnali javítása érdekében, annak hatálybalépésétől kezdve, és kötelezettségeket vezetnek be a digitális platformok üzemeltetőire abból a célból, hogy az adófizetők által digitális platformon keresztül szerzett jövedelemre vonatkozó információkat összegyűjtsék és benyújtsák.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket jelentene az egyes tagállamok e területet érintő egyedi kezdeményezéseihez képest. Először is biztosítani fogja a szabályok következetes alkalmazását az egész EU-ban. Másodszor az összes platformra ugyanazok az adatszolgáltatási előírások vonatkoznak. Harmadszor az adatszolgáltatás információcserével társul, és ilyen módon lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy átfogó információkat szerezzenek a digitális platformon keresztül megszerzett jövedelemről. Az uniós szintű összehangolt fellépés tehát jobban biztosítja az információcsere és az adminisztratív együttműködés rendszerének hatékonyságát és teljességét, mint a tagállamok egyedi kezdeményezései.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A digitális platformok üzemeltetői tekintetében 12 tagállam rendelkezik olyan jogszabályokkal és/vagy közigazgatási útmutatásokkal, amelyek alapján a platformszolgáltatóknak az adóhatóságok számára adatokat kell szolgáltatniuk a platformon működő értékesítőkről. További négy tagállam tervezi ilyen jogszabályok vagy közigazgatási útmutatások bevezetését. Ezenkívül a legtöbb tagállam megfelelőségi ellenőrzéseket végzett a platformok által lehetővé tett ügyletek tekintetében, például auditok, levelek vagy tájékoztató kampányok formájában.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosítására irányul, így e javaslat alkalmazásában is rendelkezésre fognak állni az említett irányelvvel összefüggésben már létrehozott vagy még a kidolgozás fázisában lévő eljárások, megállapodások és informatikai eszközök.

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ a javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 29

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokkal az alábbiakat megbízva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Ez a javaslat az automatikus információcsere azon már létező keretére és rendszereire épül, amelyek kifejlesztésére a 2011/16/EU irányelv egy korábbi módosítása nyomán az irányelv 21. cikke értelmében került sor. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve, végrehajtási intézkedések révén ki kell dolgoznia az információcsere egységes formanyomtatványait és formátumait. A tagállamok közötti információcserét lehetővé tevő közös kommunikációs hálózatot (CCN) illetően a Bizottság felelős a szóban forgó hálózat kifejlesztéséért, a tagállamok pedig vállalják, hogy létrehozzák a CCN-hálózaton keresztül történő információcserét lehetővé tevő megfelelő hazai infrastruktúrát.

(2)IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A tagállamok vállalják, hogy:

– évenkénti értékelést nyújtanak be a Bizottságnak az irányelvben a 8., a 8a., a 8aa. és a javasolt 8ac. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről;

– az irányelv értékeléséhez benyújtják azoknak a statisztikai adatoknak a jegyzékét, amelyeket a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban (végrehajtási intézkedések) meghatároz.

A 27. cikkben a Bizottság vállalta, hogy az irányelv alkalmazására vonatkozóan 2013. január 1-jétől számítva ötévente jelentést nyújt be. A jelen (a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv módosítására irányuló) javaslat eredményeit a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2028. január 1-jéig benyújtandó jelentésébe fogja belefoglalni.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Az azonosított potenciális kockázatok a következők:

– A tagállamok vállalják, hogy a Bizottságnak benyújtják azokat a statisztikai adatokat, amelyek azután az irányelv értékelésének alapjául szolgálnak. A Bizottság vállalja, hogy ötévente jelentést nyújt be ezen adatok alapján. Kifejezetten az automatikus információcserére vonatkozóan a tagállamok vállalják, hogy éves értékelést nyújtanak be a Bizottsághoz ezen információcsere eredményességéről. Az ehhez kapcsolódó potenciális kockázat az, hogy a Bizottsághoz beérkezett adatok nem felelnek meg az elvárt minőségnek.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A belső kontrollrendszert a Fiscalis program a 2013. december 11-i 1286/2013/EU rendelettel 30 összhangban azáltal fogja támogatni, hogy pénzeszközöket biztosít a következők számára:

– együttes fellépések (például projektcsoportok formájában);

– A műszaki előírások, köztük az XML sablon kidolgozása.

Az ellenőrzési stratégia fő elemei a következők:

Közbeszerzés

A közbeszerzések tekintetében a költségvetési rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárások: a közbeszerzési szerződést a Bizottság szolgálatai által a kifizetés érdekében végzett ellenőrzési eljárás után kötik meg, figyelembe véve a szerződéses kötelezettségeket, valamint a hatékony pénzgazdálkodást és általános irányítást. A csalás elleni intézkedésekről (ellenőrzések, jelentések stb.) a Bizottság és a kedvezményezettek között létrejött minden szerződés rendelkezik. A részletese referencia-feltételeket meg kell állapítani, és azok képezik az egyes konkrét szerződések alapját. Az elfogadási eljárás szigorúan a TAXUD TEMPO módszertant követi: a célkitűzéseket felülvizsgálják, szükség esetén módosítják, és végül kifejezetten elfogadják (vagy elutasítják). „Elfogadólevél” hiányában számla nem fizethető ki.

A közbeszerzések technikai ellenőrzése

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság végzi a célkitűzések ellenőrzését, és felügyeli a vállalkozók tevékenységét, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Emellett rendszeresen minőség- és biztonság-ellenőrzéseket végez az alvállalkozóinál. A minőségellenőrzések során ellenőrzik az alvállalkozók tényleges folyamatainak a minőségterveikben meghatározott szabályoknak és eljárásoknak való megfelelését. A biztonságellenőrzések a konkrét folyamatokra, eljárásokra és rendszerekre koncentrálnak.

A fenti ellenőrzések mellett az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság elvégzi a hagyományos költségvetési ellenőrzéseket.

A kötelezettségvállalások előzetes vizsgálata

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság valamennyi kötelezettségvállalását megvizsgálja a pénzügyi és a HR üzleti kapcsolattartó részleg vezetője. Ennek következtében a kötelezettségvállalás alá eső összegek 100 %-ára terjed ki az előzetes vizsgálat. Ez az eljárás magas szinten biztosítja az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

A kifizetések előzetes vizsgálata

A kifizetések 100 %-át előzetesen vizsgálják. Ezen túlmenően hetente legalább (minden kiadási kategóriából) egy kifizetést kiválasztanak a pénzügyi és a HR üzleti kapcsolattartó részleg vezetője által végzett előzetes vizsgálat céljából. A vizsgálat terjedelmére nem határoztak meg célt, mivel annak célja a kifizetések „véletlenszerű” ellenőrzése, annak megvizsgálása érdekében, hogy valamennyi kifizetést az előírásoknak megfelelően készítettek-e elő. A fennmaradó kifizetéseket a hatályos szabályok szerint naponta dolgozzák fel.

A közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkozatai

Valamennyi közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett éves tevékenységi jelentést alátámasztó nyilatkozatokat ír alá. E nyilatkozatok a program szerinti műveletekre vonatkoznak. A közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkoznak arról, hogy a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó műveleteket a pénzgazdálkodás hatékonyságának alapelvével összhangban hajtották végre, hogy az alkalmazott irányítási és ellenőrzési rendszerek kellő biztosítékot nyújtottak az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően, valamint hogy az ezekhez a műveletekhez kapcsolódó kockázatokat megfelelően azonosították, jelentették, és végrehajtották a kockázatokat enyhítő intézkedéseket.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A kialakított ellenőrzési mechanizmusok lehetővé teszik az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság számára, hogy kellőképpen biztosítsa a kiadások minőségét és szabályszerűségét, valamint csökkentse a meg nem felelés kockázatát. A fenti ellenőrzési stratégiai intézkedések a 2 %-ban megjelölt célérték alá csökkentik a lehetséges kockázatokat, és valamennyi kedvezményezettet elérik. A további kockázatcsökkentést szolgáló kiegészítő intézkedések aránytalanul magas költséget eredményeznének, és ezért ilyenek nincsenek előirányozva. A fenti ellenőrzési stratégia végrehajtásával járó összköltség – a Fiscalis 2020 program keretébe tartozó valamennyi kiadás tekintetében – az összes kifizetés 1,6 %-ára van korlátozva. Ez az arány várhatóan a jelenlegi kezdeményezés tekintetében is megmarad. A program ellenőrzési stratégiája a meg nem felelés kockázatát gyakorlatilag nullára csökkenti, és a kapcsolódó kockázatokkal arányos marad.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanács rendeletben 31 , valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 32 foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e rendelet alapján finanszírozott szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

(3)A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

2001. 03. 14.

diff./nem diff. 33

EFTA-országoktól 34

tagjelölt országoktól 35

harmadik országokból

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1A – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

Az adórendszerek megfelelő működésének javítása

Diff.

NEM

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám […][Fejezet:………………………………]

Diff./Nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országokból

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…][XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete:

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

DG: TAXUD

N. év 36

N+1. év

N+2. év

N+3. év

N+4. év

N+5. év

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 14.03.01

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,4

0,4

0,1

0,1

0,1

1,1

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,0

0,4

0,4

0,1

0,1

0,1

1,1

Költségvetési sor száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 37

Költségvetési sor száma

(3)

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

= 1 + 1a + 3

0,4

0,4

0,1

0,1

0,1

1,1

Kifizetési előirányzatok

= 2 + 2a

+3

0,0

0,4

0,4

0,1

0,1

0,1

1,1

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1		1,1
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,0	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1	1,1
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1		1,1
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	0,0	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1	1,1

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1		1,1
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1	1,1
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1		1,1
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	0,0	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1	1,1

A többéves pénzügyi keret fejezete:

„Összes igazgatási kiadás”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év	ÖSSZESEN
DG: TAXUD
• Emberi erőforrások		0.069	0,069	0,028	0,014	0,014	0,194
• Egyéb igazgatási költségek		0,004	0,004	0,002	0,001	0,001	0,012
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,073	0,073	0,030	0,015	0,015	0,206

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,073

0,073

0,030

0,015

0,015

0,206

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 38	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év	N+5. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,473	0,473	0,130	0,115	0,115		1,306
	Kifizetési előirányzatok	0,073	0,473	0,430	0,115	0,115	0,100	1,306

2.2.3.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket ⇩			N. év		N+1. év		N+2. év		N+3. év			N+4. év		ÖSSZESEN
	KIMENETEK
	Típus 39	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség		Szám	Költség	Összesített szám		Teljes költség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 40 …
Követelmények				0,400		0,100										0,500
Fejlesztés						0,280										0,280
Karbantartás								0,050		0,050			0,050			0,150
Támogatás						0,010		0,030		0,030			0,030			0,100
Képzés
informatikai szolgáltatásmenedzsment (infrastruktúra, tárhelyszolgáltatás, licencek stb.)						0,010		0,020		0,020			0,020			0,070
1. konkrét célkitűzés részösszege				0,400		0,400		0,100		0,100			0,100			1,100
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …
– Kimenet
2. konkrét célkitűzés részösszege
ÖSSZES KÖLTSÉG				0,400		0,400		0,100			0,100		0,100		1,100

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglalás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 41

N+1. év

N+2. év

N+3. év

N+4. év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Emberi erőforrások

0,069

0,069

0,028

0,014

0,014

0,194

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

0,004

0,004

0,002

0,001

0,001

0,012

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK
részösszege

0,073

0,073

0,030

0,015

0,015

0,206

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 42
bele nem tartozó előirányzatok

Emberi erőforrások

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE
bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,073

0,073

0,030

0,015

0,015

0,206

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		0,5	0,5	0,2	0,1	0,1
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve) 43
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 éé 44	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		0,5	0,5	0,2	0,1	0,1

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A tagállamokkal tartott találkozók előkészítése és a tagállamokkal folytatott levelezés lebonyolítása; a formanyomtatványokkal, az informatikai formátumokkal és a központi adatbázissal kapcsolatos munka;

az informatikai rendszerrel kapcsolatos munka kihelyezése külső szolgáltatókhoz.

Külső munkatársak

Nem alkalmazandó

4.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

☒ A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

[…]

◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

[…]

5.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

☒ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 45
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

(1) Európai Bizottság, Politikai iránymutatások a következő Európai Bizottság számára 2019–2024-re, Ambiciózusabb Unió, https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/political-guidelines-next-commission_en.pdf .

(2) COM(2020) 456 final.

(3) COM(2020) 312 final.

(4) COM(2020) 313 final.

(5) A Tanács 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(6) Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2011/16 tanácsi irányelv értékelése (SWD(2019) 328 final).

(7) Az EU közös transzferárfóruma, A Coordinated Approach to Transfer Pricing Controls within the EU (Koordinált megközelítés a transzferárazások EU-n belüli ellenőrzéséhez), JTPF/013/2018/EN, 2018. október.

(8) Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős biztos megbízólevele Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, 2019. szeptember 10.

(9) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).

(10) A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.).

(11) A Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.).

(12) A Tanács (EU) 2016/2258 irányelve (2016. december 6.) a 2011/16/EU irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról (HL L 342., 2016.12.16., 1–3. o.).

(13) A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1–13. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(16) Bizottsági szolgálati munkadokumentum (2. sz.).

(17) (beillesztendő a SzET véleményére való hivatkozás).

(18) (beillesztendő a végleges hatásvizsgálatra való hivatkozás).

(19) HL C […], […], […]. o.

(20) HL C […], […], […]. o.

(21) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(22) Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2011/16 tanácsi irányelv értékelése (SWD(2019) 328 final).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

(27) ABM: (activity-based management) tevékenységalapú irányítás; ABB: (activity-based budgeting) tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

(28) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(29) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 20,12. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(32) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(33) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(34) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(35) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(36) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(37) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(38) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(39) A kimenetek a szállítandó termékek és szolgáltatások (pl.: finanszírozott hallgatói csereprogramok száma, az épített utak hossza kilométerben megadva stb.).

(40) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(41) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(42) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(43) AC=szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(44) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(45) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeknek felel meg.

DG: TAXUD			N. év 36	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év	N+5. év	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma 14.03.01	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1		1,1
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,0	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1	1,1
Költségvetési sor száma	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 37
Költségvetési sor száma		(3)
Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 1 + 1a + 3	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1		1,1
	Kifizetési előirányzatok	= 2 + 2a +3	0,0	0,4	0,4	0,1	0,1	0,1	1,1

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Emberi erőforrások	0,069	0,069	0,028	0,014	0,014	0,194
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,004	0,004	0,002	0,001	0,001	0,012
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	0,073	0,073	0,030	0,015	0,015	0,206